347/2010. (XII. 28.) Korm. rendelete a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek rábízott állami vagyonnal kapcsolatos éves beszám

347/2010. (XII. 28.) Korm. rendelete a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek rábízott állami vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről. A Kormány az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. §-a (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § E rendelet hatálya az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 3. § (1) bekezdésében meghatározott tulajdonosi joggyakorló szervezetek, továbbá törvény által a tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított szervezetek (a továbbiakban: tulajdonosi joggyakorló szervezetek) rábízott állami vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségére terjed ki. 2. § (1) A tulajdonosi joggyakorló szervezetek a saját vagyonuktól elkülönített nyilvántartási rendszert kötelesek kialakítani a rábízott állami vagyonról, valamint az ennek értékesítésével és hasznosításával összefüggő bevételekről, költségekről és ráfordításokról (kiadásokról). A rábízott állami vagyon nyilvántartásaiban biztosítani kell a Vtv. 4. §-a szerinti elkülönítést is. (2) A tulajdonosi joggyakorló szervezet a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségének a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) előírásai szerint, e rendelet 3–9. §-ában foglalt eltérésekkel köteles eleget tenni. (3) A tulajdonosi joggyakorló szervezetnek a rábízott állami vagyonra vonatkozóan a központi költségvetési kapcsolatokat érintő tervezési, elszámolási, beszámolási, adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeit az államháztartás működésére vonatkozó külön jogszabályok előírásai figyelembevételével, az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell teljesítenie. (4) A tulajdonosi joggyakorló szervezet a rábízott állami vagyonra vonatkozóan a központi költségvetési kapcsolatokat érintő elszámolásokról a tárgyévet követő üzleti év május 31. napjáig a költségvetési törvénynek „Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások” fejezetével megegyező formában pénzügyi beszámolót készít. 3. § (1) A tulajdonosi joggyakorló szervezet a Vtv. 2. §-ának (1) bekezdésében és a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 3. § (5) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásáról, a rábízott állami vagyon változásáról, működtetésének hatékonyságáról és gazdaságosságáról az üzleti év könyveinek zárását követően a tárgyévet követő üzleti év augusztus 15. napjáig éves beszámolót készít és azt az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek megküldi. (2) Az éves beszámoló mérlegkészítésének időpontja a tárgyévet követő üzleti év június 30. napja. (3) Az éves beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is kell készíteni. (4) A tulajdonosi joggyakorló szervezet az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 206. §-ában, illetve 17. számú mellékletében előírt időközi mérlegjelentést a rábízott állami vagyonra vonatkozóan e rendelet 1. számú melléklete szerinti mérleg tagolásának megfelelő bontásban az egyes mérlegsorok állományát és annak változását a következő összetevők szerint köteles bemutatni: a) állomány az év elején, b) állományváltozás a pénzforgalmi tranzakciók miatt, c) állományváltozás a nem pénzforgalmi tranzakciók miatt, d) egyéb volumenváltozás, e) értékelés, f) állomány a tárgyidőszak végén. (5) Az egyes összetevők meghatározására az Ámr. 19/A. számú mellékletében található kitöltési utasításban foglaltakat kell alkalmazni. (6) A (4) bekezdésben foglalt időközi mérlegjelentést a tárgynegyedévet követő hónap 45. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő hatvan napon belül, az éves jelentést az éves beszámoló benyújtásának, illetve a költségvetési zárszámadás munkálatainak határidejével megegyezően kell elektronikus formában az államháztartásért felelős miniszternek benyújtani. (7) A tulajdonosi joggyakorló szervezet az időközi mérlegjelentés részét képező az Ámr. 18. számú melléklete szerinti részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulásáról készített jelentést az éves beszámolóval egyidejűleg köteles elkészíteni és megküldeni az államháztartásért felelős miniszternek. (8) A tulajdonosi joggyakorló szervezet az időközi mérlegjelentés részét képező az Ámr. 19. számú melléklete szerinti adatszolgáltatás alól mentesül. 4. § (1) Az éves beszámoló részei: a) mérleg, b) eredménykimutatás, c) kiegészítő melléklet. (2) A mérleg és az eredménykimutatás tagolását az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza azzal, hogy az abban szereplő tételek tovább részletezhetők. (3) A mérlegben az eszközöket a) a központi költségvetési szerv vagyonkezelőnél lévő eszközök, b) a központi költségvetési szervnek nem minősülő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet (a továbbiakban együtt: egyéb vagyonkezelő) vagyonkezelésében lévő eszközök, c) közvetlenül kezelt eszközök tagolás szerint kell részletezni. (4) A mérlegben és az eredménykimutatásban a kapcsolt vállalkozásra vonatkozó tételeket nem szükséges részletezni. (5) A központi költségvetési szerv vagyonkezelőnél és az egyéb vagyonkezelőnél lévő eszközöknek, illetve azok forrásainak a vagyonkezelők adatszolgáltatása által módosított értékeit kell a mérlegben szerepeltetni, az ezen értékadatokat alátámasztó leltárt az adatokat szolgáltató vagyonkezelő készíti el és őrzi meg. 5. § (1) A közvetlenül kezelt eszközöknél a befektetett eszközökön belül el kell különíteni a bérbe, haszonbérbe, koncesszióba adott, üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközöket. (2) A közvetlenül kezelt eszközöknél az ingatlanok és kapcsolódó vagyonértékű jogok között a termőföldek és az egyéb ingatlanok értékét külön be kell mutatni. (3) A közvetlenül kezelt eszközöknél a tárgyi eszközök között külön kell kimutatni a gépek, berendezések, felszerelések és a járművek értékét. (4) A közvetlenül kezelt eszközöknél a tárgyi eszközökön belül külön kell bemutatni a központi költségvetési szerv vagyonkezelőtől a vagyonkezelési szerződés megszüntetésekor átvett állami készletek értékét. (5) A közvetlenül kezelt eszközöknél a tartós állami tulajdonú részesedések között tájékoztató adatként be kell mutatni a tartós állami tulajdonú részesedések bekerülési értékét és értékvesztését, illetve a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítésénél a tartós állami tulajdonú részesedések értékhelyesbítését. (6) A közvetlenül kezelt eszközöknél a készleteket átsorolt készletek, központi költségvetési szervtől, illetve egyéb vagyonkezelőtől visszavett készletek, hagyatékból származó készletek, valamint egyéb készletek tagolásban kell kimutatni. (7) Az átsorolt készletek között kell szerepeltetni az értékesítésre szánt immateriális javakat és tárgyi eszközöket, így különösen az elvont, a végelszámolási, a felszámolási vagy a vagyonrendezési eljárásból állami tulajdonba került eszközöket, készleteket, az átvett vagyoni értékű jogokat, szellemi termékeket, ingatlanokat, gépeket, berendezéseket, felszereléseket, járműveket, valamint mindazon eszközöket, amelyek a rábízott állami vagyonba tartozó immateriális javak és tárgyi eszközök közül értékesítés céljából átsorolásra kerülnek az üzleti év folyamán. (8) A közvetlenül kezelt eszközöknél a követeléseket a) követelések áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból (vevők), b) egyéb vagyonkezelőnek vagyonkezelésbe adott eszközökkel kapcsolatos követelések, c) központi költségvetési szervtől átvett követelések, d) rövid lejáratú kölcsönök, e) egyéb követelések tagolásban kell kimutatni. (9) Az egyéb vagyonkezelőnek vagyonkezelésbe adott eszközökkel kapcsolatos követelések között a vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelésbe adott eszközöknél az eszközönként rögzített bekerülési (bruttó) érték és az egyes eszközök könyv szerinti (nettó) értéke különbözetében bekövetkezett változást évenként – a vagyonkezelő adatszolgáltatása alapján – a vagyonkezelővel szembeni követelésként kell kimutatni mindaddig, amíg azok a vagyonkezelési szerződés szerint nem kerülnek rendezésre. (10) Központi költségvetési szervtől átvett követelésként kell szerepeltetni az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 59. §-ának (4) bekezdése, valamint külön jogszabály alapján központi költségvetési szervektől (így különösen az elkülönített állami alapok kezelőitől) adó-, és egyéb követelések fejében átvett követeléseket. (11) A közvetlenül kezelt eszközök között az értékpapírokat a) értékesítési célú állami tulajdonú részesedések, b) értékesítési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, c) egyéb értékpapírok tagolásban kell kimutatni. (12) Az értékesítési célú állami tulajdonú részesedéseknél tájékoztató adatként be kell mutatni a forgóeszközök között kimutatott állami tulajdonú részesedések bekerülési értékét és értékvesztését. (13) Az MNV Zrt. vonatkozásában a bankbetétek tétele csak a Vtv. 22. §-ának (4)–(5) bekezdése szerinti jogcímen hitelintézetnél vezetett számlák egyenlegét tartalmazhatja. A tulajdonosi joggyakorló szervezetek kincstárnál vezetett pénzforgalmi számláinak év végén nem lehet egyenlege, ezek zárás előtti összevont egyenlegét a mérleg fordulónapjával az eredménnyel szemben kell elszámolni. 6. § (1) A mérlegben forrásként a rábízott vagyon tőkéjét, a céltartalékokat, a rábízott vagyon kötelezettségeit és a passzív időbeli elhatárolásokat kell szerepeltetni. (2) A tulajdonosi joggyakorló szervezetnek a Vtv. 1. §-ának (2) bekezdése szerinti állami vagyon forrását – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a rábízott vagyon tőkéjeként kell kimutatni. (3) A rábízott vagyon tőkéje a rábízott vagyon induló tőkéjéből, a rábízott vagyon tőkeváltozásából, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékhelyesbítés értékelési tartalékából, a tárgyév mérleg szerinti eredményéből és a központi költségvetési szerv vagyonkezelők tartalékaiból tevődik össze. A rábízott vagyon tőkéje az Sztv. 39. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti valós értékelés értékelési tartalékát nem tartalmazhatja. (4) A rábízott vagyon induló tőkéje a tulajdonosi joggyakorló szervezet nyitómérlegében kimutatott eszközök és kötelezettségek különbözete. A rábízott vagyon induló tőkéje módosításaként kell figyelembe venni a 2008. január 1-je előtt már meglévő, de a jogelődök nyilvántartásában nem szereplő, a 2008. január 1-je után állományba vett, a rábízott vagyonba tartozó eszközök könyv szerinti (piaci) értékének megfelelő értéket. (5) A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az egyéb vagyonkezelőnek vagyonkezelésbe adott eszközökkel kapcsolatos követelések, illetve kötelezettségek 2008. január 1-jei induló értékét az induló tőkével szemben számolja el. (6) A rábízott vagyon tőkeváltozásaként a rábízott állami vagyonba tartozó, korábban ilyenként még állományba nem vett, piaci értékkel bíró eszközök állományba vételi értékének forrását kell kimutatni. Itt kell kimutatni a tárgyévben központi költségvetési forrásból, illetve európai uniós vagy más nemzetközi (pl. EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok, Svájci Alap) forrásból meg valósult, a rábízott vagyonba tartozó új eszközök állománybavételi értékével azonos értéket is. (7) Eredménytartalékként kell kimutatni a rábízott vagyonnal való gazdálkodás előző üzleti évi mérleg szerinti eredményét és annak változását, ideértve az előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményének a módosítását is. (8) A rábízott vagyon induló tőkéjét, a rábízott vagyon tőkeváltozását és az értékhelyesbítés értékelési tartalékát el kell különíteni központi költségvetési szerv vagyonkezelőnél lévő, egyéb vagyonkezelőnél lévő, illetve közvetlenül kezelt vagyon forrása szerint. (9) Mérleg szerinti eredményként kell kimutatni a költségvetési pénzforgalmi kapcsolatokkal módosított tárgyévi működési mérleg szerinti eredményt, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. Költségvetési pénzforgalmi kapcsolatként kell kimutatni a kincstárnál vezetett pénzforgalmi számlák zárás előtti összevont egyenlegét. (10) A rábízott vagyon tőkéjén belül a központi költségvetési szerv vagyonkezelők tartalékait, illetve a rábízott vagyon kötelezettségein belül a központi költségvetési szerv vagyonkezelők kötelezettségei között a központi költségvetési szerv vagyonkezelő éves költségvetési beszámolója könyvviteli mérlegében ilyen jogcímeken kimutatott összegeket kell kimutatni. (11) A rábízott vagyon rövid lejáratú kötelezettségeit rövid lejáratú kölcsönök, rövid lejáratú hitelek, vevőktől kapott előlegek, kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók), központi költségvetési szerv vagyonkezelővel kapcsolatos kötelezettség, egyéb vagyonkezelővel kapcsolatos kötelezettség és egyéb rövid lejáratú kötelezettség tagolásban kell kimutatni. 7. § (1) A tulajdonosi joggyakorló szervezet az év végi beszámolójának elkészítésekor a tartós és az értékesítési célú állami tulajdonú részesedések (a továbbiakban: részesedések) esetén a (2)–(4) bekezdés szerinti értékelési elveket alkalmazza. (2) A részesedésekre értékvesztést kell elszámolni az Sztv. 54. § (1)–(4) bekezdésében foglaltak szerint. (3) A részesedésekre az Sztv. 58. § (5)–(9) bekezdésében foglaltak szerint értékhelyesbítés kerül elszámolásra. Értékhelyesbítés vonatkozásában a részesedések piaci értéke – a tőzsdén jegyzett társasági részesedések kivételével – a saját tőke érték részesedésre jutó arányos értékével egyezik meg. (4) A részesedések bekerülési értéke az Sztv. 49. §-ában meghatározottak szerint megállapított érték. Amennyiben az Sztv. 49. §-a alapján a részesedések bekerülési értéke megfelelő alátámasztottság hiányában nem állapítható meg, a részesedések bekerülési értéke a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó résszel egyezik meg. 8. § (1) Az eredménykimutatást a (2)–(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell elkészíteni. (2) A belföldi értékesítés nettó árbevételén belül elkülönítve kell kimutatni a) a rábízott vagyon hasznosításának (vagyonkezelés, bérbeadás, haszonbérlet) nettó árbevételét, b) a rábízott vagyon értékesítésének (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek) nettó árbevételét, c) az egyéb ki nem emelt árbevételt. (3) A rábízott vagyon hasznosításának nettó árbevételét el kell különíteni a központi költségvetési szerv vagyonkezelőtől, illetve az egyéb vagyonkezelőtől származó árbevétel tagolás szerint is. (4) A rábízott vagyon (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek) értékesítésének ráfordítása között kell kimutatni többek között a rábízott vagyonba tartozó értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek kivezetett könyv szerinti értékét is. (5) A rábízott vagyon működtetésének ráfordításai között elkülönítve kell kimutatni a rábízott vagyon hasznosításának (vagyonkezelés, bérbeadás, haszonbérlet) ráfordításait és a rábízott vagyon működtetésének egyéb ráfordításait. A rábízott vagyon működtetésének egyéb ráfordításai között ki kell emelni az állami tulajdonú társaságok támogatása címén nyújtott összegeket. (6) A rábízott vagyon korábbi értékesítésének ráfordításai között az állami vagyon korábbi értékesítéséhez kapcsolódó jótállási, garanciális, szavatossági jogok (igények) érvényesítésének, kártérítési kötelezettségeinek ráfordításait kell kimutatni. (7) A pénzügyi műveletek ráfordításai között elkülönítetten kell bemutatni a részesedések értékesítésének árfolyamveszteségét és az egyéb befektetett pénzügyi eszközök árfolyamveszteségét. A részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztéséhez kapcsolódóan tájékoztató adatként be kell mutatni a részesedések értékvesztését. (8) A működés mérleg szerinti eredménye a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény összege, amely a költségvetési pénzforgalmi kapcsolatokkal összegezve adja a mérleg szerinti eredményt. 9. § (1) A kiegészítő melléklet részét képezi a központi költségvetési kapcsolatokat érintő elszámolási, beszámolási kötelezettségek teljesítéséről a 3. § (4) bekezdése alapján készített éves mérlegjelentés is. (2) Az értékesítés nettó árbevételét a kiegészítő mellékletben jogcímek szerint részletezni kell. (3) A kiegészítő mellékletben az Sztv. 88. §-ának (6)–(7) bekezdésében, 89. §-ának (2) bekezdésében, 89/A. §-ában, 90. §-ának (2), (6)–(7) és (9) bekezdésében, 91. §-ában, 92. §-ának (3) bekezdésében, 93. §-ában és 94/A. §-ában előírt adatokat, információkat nem kell kimutatni. 10. § (1) A Kormány az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter részére a 3. § (1) bekezdés szerint megküldött éves beszámolók alapján teljesíti a Vtv. 19. §-ának (3) bekezdése szerinti beszámolási kötelezettségét az Országgyűlés felé. (2) A tulajdonosi joggyakorló szervezetek rábízott állami vagyonról készített pénzügyi beszámolóit, éves beszámolóit a részvényesi jogok gyakorlója – a jóváhagyásra vonatkozó tulajdonosi döntést követően haladéktalanul –, a döntéshozatal során keletkezett dokumentumokkal együtt – a cégbírósági benyújtás szerinti tartalommal – megküldi az Állami Számvevőszéknek. 11. § (1) Ez a rendelet 2010. december 31-én lép hatályba, rendelkezéseit a tulajdonosi joggyakorló szervezeteknek első ízben a 2010. évre vonatkozó könyvvezetési, nyilvántartási, adatszolgáltatási és beszámolási kötelezettségeinek teljesítése során kell alkalmaznia. (2) E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. saját vagyonával és a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 5/2008. (I. 22.) Korm. rendelet. Semjén Zsolt s. k., miniszterelnök-helyettes