39/2016. (X. 11.) MNB rendelete a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről.

39/2016. (X. 11.) MNB rendelete a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről. A hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 290.  § (6)  bekezdésében és a  befektetési vállalkozásokról és az  árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az  általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007.  évi CXXXVIII. törvény 180.  § (6)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a  Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya és alkalmazási köre 1. § E  rendelet hatálya a  hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a  továbbiakban: Hpt.) hatálya alá tartozó pénzügyi intézményre, valamint a  befektetési vállalkozásokról és az  árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az  általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII.  törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó befektetési vállalkozásra (a továbbiakban együtt: intézmény) terjed ki. 2. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a) a  Hpt. szerinti pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységből, valamint a  Bszt. szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységből és kiegészítő szolgáltatásból eredő követelésekre, követelésjellegű aktív időbeli elhatárolásokra (bevétel elhatárolások), b) a befektetési célú és a forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, c) a  hitelnyújtási kötelezettségvállalásokra, pénzügyi garanciavállalásokra és egyéb kötelezettségvállalásokra (a továbbiakban együtt: mérlegen kívüli kötelezettségek). (2) E  rendelet előírásait az  intézmény egyedi alapon, az  összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó intézmény minden olyan vállalkozás tekintetében, amelyre az összevont alapú felügyelet hatálya az intézménnyel együttesen kiterjed, összevont alapon is alkalmazza. 2. A kitettségek minősítése 3. § (1) Az  intézmény a  2.  § (1)  bekezdésében meghatározott kitettségeit legalább negyedévente minősíti és besorolja azokat a  teljesítő kitettség és a  nem teljesítő kitettség kategóriák valamelyikébe, mindkét kategórián belül elkülönítve az átstrukturált követeléseket. (2) Az intézmény a kisösszegű kitettségek besorolását csoportos értékelés alapján is megállapíthatja. (3) A  kitettség egyedi értékelése nem alapulhat kizárólag a  sokaság értékelésének statisztikai módszerekkel meghatározott tapasztalati adatain. 4. § Az intézmény a kitettségek minősítésével összefüggésben belső szabályzatban rögzíti: a) a  nem teljesítő kitettség és az  átstrukturált követelés fogalmának – kockázatkezelési, éves beszámoló készítési és adatszolgáltatási szempontból – konzisztens alkalmazását biztosító előírásokat, b) a  nem teljesítő kitettséggé és az  átstrukturált követeléssé való minősítés eljárásrendjét, a  felelősségi és hatásköri szabályokat, beleértve a minősítések esetleges magasabb szintű felülbírálását is, c) a  csoportos értékelés szempontjából az  intézmény által kisösszegűnek tekintett kitettség értékét, illetve arányát, d) a  90 napon túli késedelemben lévő kitettség nem teljesítő kitettség kategóriába sorolása szempontjából az intézmény által jelentősnek tekintett késedelmes rész értékét, illetve arányát, e) a  nem teljesítő kitettség és az  átstrukturált követelés kategóriából történő kivezetés eljárásrendjét, a felelősségi és hatásköri szabályokat, f ) az átstrukturált követelés kategóriából történő kivezetés szempontjából a jelentéktelennél nagyobb mértékű tőke- és kamattörlesztés értékét, illetve arányát, g) a nem teljesítő kitettségek és átstrukturált követelések e  rendelet szerinti kezeléséhez kapcsolódó belső és külső információszolgáltatási előírásokat (beleértve az  ügyfél, partner, valamint az  intézménnyel azonos csoporthoz tartozó vállalkozás által szolgáltatandó információk körét és gyakoriságát is), h) a  nem teljesítő kitettségekre és az  átstrukturált követelésekre vonatkozó pénzügyi beszámolási célú értékelési követelményeket, i) a  nem teljesítő kitettségekre és az  átstrukturált követelésekre vonatkozó nyilvántartási és dokumentációs követelményeket, beleértve a nem teljesítő kitettség, valamint az átstrukturált követelés kategóriából történő kivezetést megalapozó döntés dokumentumait is. 3. Nem teljesítő kitettségek 5. § (1) Az intézmény nem teljesítő kitettségként kezeli a) a 90 napon túli késedelemben lévő kitettséget, ha a késedelmes rész jelentős, b) az  olyan kitettséget, amely esetében az  adós pénzügyi helyzetének vizsgálata alapján feltételezhető, hogy a  fedezetek realizálása nélkül az  adós nem lesz képes az  ügyletből származó kötelezettségeinek összegét teljes egészében visszafizetni, függetlenül attól, hogy a  követelés késedelmes-e, illetve, hogy a  késedelem milyen régóta áll fenn, c) azon kitettséget, amely a  hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a  648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CRR) 178. cikke szerint nem teljesítő követelésnek (defaulted) minősül, vagy d) amellyel kapcsolatban az  alkalmazott számviteli szabályozás szerint értékvesztés került elszámolásra, ide nem értve azt a kitettséget, amellyel összefüggésben a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint a felmerült, de még be nem jelentett veszteségekre csoportos értékvesztést képeztek. (2) Az  intézmény az  (1)  bekezdés a)  pontjának alkalmazásában a  jelentősnek minősülő késedelmes rész határértékét a  Magyar Nemzeti Bank elnökének a  Hpt. 290.  § (4)  bekezdés k)  pontjában, valamint a  Bszt. 180.  § (4)  bekezdés k) pontjában adott felhatalmazás alapján kiadandó rendelete alapján határozza meg. (3) Amennyiben a  nem teljesítő kitettségként történő kezelés (1)  bekezdés szerinti valamely feltétele teljesül, az intézmény a kitettség teljes összegét nem teljesítőként kezeli. 6. § (1) Az  intézmény a  kitettségeket a  CRR 178.  cikk (1)  bekezdésének figyelembe vételével ügylet vagy ügyfél alapon sorolja be és kezeli nem teljesítő kitettségként. (2) A kitettségek ügylet szintű besorolása során az intézmény az egy ügyféllel szemben fennálló valamennyi mérlegben kimutatott követelését és mérlegen kívüli kötelezettségvállalását nem teljesítőnek tekinti, ha az  adott ügyféllel szembeni, 90 napon túli késedelemben lévő, mérlegben kimutatott követeléseinek bruttó értéke meghaladja az adott ügyféllel szembeni összes, mérlegben kimutatott követelése bruttó értékének 20%-át. (3) Amennyiben az  ügyfél a  CRR 4.  cikk (1)  bekezdés 39.  pontja szerinti ügyfélcsoporthoz tartozónak minősül, az  intézmény megvizsgálja, hogy a  csoporthoz tartozó többi személlyel, szervezettel szembeni kitettségeit nem teljesítőnek kell-e tekinteni. 7. § Valamely nem teljesítő kitettséget az intézmény a következő feltételek együttes megvalósulása esetén tekinthet újra teljesítőnek: a) az  értékvesztés teljes összegének visszaírása megtörtént, és a  kitettség a  továbbiakban már nem minősül a CRR 178. cikke szerinti nem teljesítő kitettségnek (defaulted), b) valószínűsíthető, hogy az  adós az  eredeti vagy a  módosított feltételeknek megfelelően vissza tudja fizetni a követelés teljes összegét, és c) az adósnak az  intézménnyel szemben fennálló egyetlen kötelezettsége tekintetében sem áll fenn 90 napot meghaladó fizetési késedelme. 4. Átstrukturált követelések 8. § (1) Az  intézmény átstrukturált követelésként kezeli az  adós, a  kötelezett (a továbbiakban együtt: kötelezett) vagy az  intézmény kezdeményezésére a  kötelezett rendelkezésére bocsátott, engedményt tartalmazó hitelt, vásárolt követelést és egyéb, pénzkölcsönnek minősülő ügyletből, illetve más pénzügyi szolgáltatásból eredő követelést, továbbá az  olyan hitelnyújtáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalást, amely az  ügyfél döntése alapján követeléssé válhat (a továbbiakban együtt: követelés), ha az  engedményt olyan kötelezettnek nyújtotta, akinek a  pénzügyi kötelezettségei teljesítésével pénzügyi nehézségei vannak vagy várhatóan lesznek. (2) Átstrukturált követelésként az intézmény az olyan engedményt tartalmazó követelést tartja nyilván, amely esetében a követelést keletkeztető eredeti szerződés módosítására a nem fizetés elkerülése érdekében azért került sor, mert az  adós a  visszafizetési kötelezettségének az  eredeti szerződéses feltételek szerint nem tud, vagy az  engedmény hiányában nem tudna eleget tenni. (3) Ellentétes információ hiányában vélelmezhető, hogy az  adósnak nincsenek pénzügyi nehézségei, ha az  adósnak a  szerződéskötést vagy a  szerződésmódosítást megelőző 90 napon belül egyetlen, az  intézménnyel szemben fennálló kötelezettsége tekintetében sem állt fenn 30 napot meghaladó fizetési késedelme. 9. § (1) Az átstrukturált követelésként történő nyilvántartás szempontjából az intézmény engedménynek tekinti: a) a  szerződés korábbi feltételeinek módosítását annak érdekében, hogy a  pénzügyi nehézségekkel küzdő kötelezett az  adósságszolgálati kötelezettségének eleget tudjon tenni, és amelyet az  intézmény nem biztosított volna, ha a kötelezettnek nincsenek pénzügyi nehézségei, b) a problémás kölcsönszerződés részleges vagy teljes újrafinanszírozását, amelyet az intézmény nem biztosított volna, ha a kötelezettnek nincsenek pénzügyi nehézségei, c) pénzügyi nehézségekkel küzdő kötelezett számára olyan záradék alkalmazásának jóváhagyását, amely szerint a  kötelezett – saját döntése alapján, egyéni igényeit és érdekeit figyelembe véve – módosíthatja a szerződés feltételeit (a továbbiakban: beépített átstrukturálási záradék) abban az  esetben, ha a  korábbi és a  módosított feltételek közötti eltérések a  kötelezett javát szolgálják, és a  módosított feltételek kedvezőbbek, mint azok, amelyeket az  intézmény más, hasonló kockázati sajátosságokkal rendelkező ügyfele részére biztosítana. (2) Az engedménynek minősülő szerződésmódosítás a) vonatkozhat többek között a  visszafizetések (kamat-, illetve a  tőketörlesztések) átmeneti időre (türelmi időre) történő elhalasztására, részletfizetésre, a  kamatok mértékének megváltoztatására, átárazására (például kamatkedvezmény formájában), a  kamatok tőkésítésére, a  devizanem megváltoztatására, a  hitel futamidejének meghosszabbítására, a  törlesztések átütemezésére, a  megkövetelt fedezet, biztosíték mértékének csökkentésére, más fedezettel, biztosítékkal való kicserélésére, a  fedezettől való eltekintésre (fedezetkiengedésre), újabb szerződéses feltételek kialakítására, az  eredeti feltételek egy részének megszüntetésére; b) alapján sor kerülhet a  felek vagy a  kötelezett és az  eredeti hitelező kapcsolt vállalkozása között olyan kiegészítő megállapodásra vagy új szerződés megkötésére, amely a  felmondott vagy a  fel nem mondott eredeti szerződés miatt fennálló tartozás (tőke-, illetve kamattartozás) törlesztése céljára nyújtott új hitelre, illetve a  kockázat növekedésének elkerülését és a  veszteség mérséklését szolgáló további kötelezettségvállalásra vonatkozik, amely esetben ezen kiegészítő megállapodás, illetve kapcsolódó új szerződés miatt az intézménynél (beleértve az eredeti hitelező kapcsolt vállalkozásának minősülő intézményt is) keletkezett követelések is átstrukturált követelésnek minősülnek. 10. § Az intézmény átstrukturálásként kezeli a következő eseteket: a) a módosított szerződés nem teljesítőnek minősült, vagy a módosítás hiányában az eredeti annak minősülne, b) a szerződésmódosítás részleges vagy teljes adósság elengedést tartalmaz, c) a  nem teljesítőnek minősülő kötelezett vagy azon kötelezett részére, aki nem teljesítőnek minősülne a  beépített átstrukturálási záradék alkalmazása nélkül, az  intézmény beépített átstrukturálási záradék alkalmazását hagyja jóvá, d) más adósság tekintetében nyújtott engedménnyel egy időben vagy ahhoz közeli időpontban az  adós az  intézménnyel szemben fennálló, a  nem teljesítő kitettség körébe eső vagy az  engedmény hiányában annak minősülő hitele vonatkozásában kamatfizetést vagy tőketörlesztést teljesített, e) a  fedezet érvényesítésével teljesített visszafizetést magában foglaló szerződésmódosítás, ha a  módosítás engedményt is magában foglal. 11. § (1) Az intézmény csak az ellenkezőjét hitelt érdemlő módon alátámasztó bizonyítékra alapozva tekinthet el a következő adósságeszközök átstrukturált követelésnek történő minősítésétől: a) a  módosított szerződés tekintetében a  módosítást megelőző 90 napon belül legalább egyszer teljes vagy részleges 30 napot meghaladó késedelem állt fenn, vagy a módosítás nélkül fennállt volna, b) más adósság tekintetében nyújtott kedvezménnyel egy időben vagy ahhoz közeli időpontban a  kötelezett az  intézménnyel szemben fennálló, a  módosítást megelőző 90 napon belül legalább egyszer teljesen vagy részlegesen 30 napot meghaladó késedelemben lévő szerződése tekintetében kamatfizetést vagy tőketörlesztést teljesített, c) az  intézmény beépített átstrukturálási záradék alkalmazását hagyja jóvá a  30 napot meghaladó késedelemben levő kötelezettnek vagy olyan kötelezettnek, amely a  beépített átstrukturálási záradék alkalmazása nélkül 30 napos késedelembe esne. (2) Az intézmény akkor tudja hitelt érdemlő módon bizonyítani, hogy a 30 napos késedelem ellenére a követelést nem szükséges átstrukturált követelésként nyilvántartani, amennyiben a  kötelezett pénzügyi helyzetének vizsgálata alapján egyértelműen arra a következtetésre lehet jutni, hogy a késedelem ideiglenes vagy technikai jellegű. (3) Az intézmény a kötelezett pénzügyi helyzetének (2) bekezdés szerinti vizsgálatánál legalább a következő elemeket vizsgálja: a) új fedezet bevonhatósága, b) rövid lejáratú követelések és kötelezettségek aránya, c) a várható cash-flow alakulása. (4) A (2) bekezdés alkalmazásában a késedelem akkor tekinthető technikai jellegűnek, ha annak okai a következők: a) adathiba vagy az informatikai rendszerek hibája, b) a fizetési rendszer nem megfelelő működése, c) rendkívüli külső esemény következménye (például katasztrófa, háború). 12. § Az  intézmény valamely követelés átstrukturált követelésként történő nyilvántartását az  alábbi feltételek együttes teljesülése esetén szüntetheti meg: a) a  követelés teljesítőnek minősül, beleértve azt az  esetet is, amikor a  követelés átminősítésére a  kötelezett pénzügyi helyzetét figyelembe véve, annak a  nem teljesítő kategóriából teljesítővé történő visszaminősítésére tekintettel került sor, b) az átstrukturált követelés teljesítővé minősítésétől legalább két éves próbaidőszak eltelt, c) a b) pont szerinti próbaidőszak minimum felében a jelentéktelennél nagyobb mértékű rendszeres tőke- vagy kamattörlesztés történt, és d) a  próbaidőszak végén a  kötelezett egyetlen kötelezettsége tekintetében sincs 30 napnál hosszabb késedelemben. 13. § Ha egy átstrukturált követelés kötelezettje megváltozik, új kötelezettje lesz, akkor az  intézmény a  követelést új eszköznek tekintheti, nem kell azt a továbbiakban átstrukturált követelésnek minősítenie, és azt besorolhatja az új kötelezett fizetőképességének figyelembevételével, feltéve, ha a) az új kötelezettel a piaci feltételek szerint kerül sor a szerződésmódosításra, b) a megállapított értékvesztés teljes mértékben visszaírásra kerül az átstrukturálás megvalósulásával, c) valós átstrukturálásra kerül sor, azzal nem csak egy késedelmes követelésnek a  kötelezett kapcsolt vállalkozása részére történő átadása valósul meg, és d) az új kötelezett hitelképessége, fizetőképessége (tőke- és kamattörlesztő képessége) megfelelő. 14. § Az  intézmény valamely átstrukturált követelést az  átstrukturálási intézkedés alkalmazásának időpontjától kezdve teljesítő kitettségnek tekinthet, ha a) az átstrukturálás időpontjában a kitettség nem minősült nem teljesítő kitettségnek, és b) az átstrukturálás nem eredményezte a kitettség nem teljesítővé minősítését. 15. § (1) Az  intézmény a  nem teljesítő kitettségnek minősülő átstrukturált követelést – a  7.  §-tól eltérően – csak az  alábbi feltételek együttes teljesülése esetén tekintheti teljesítőnek: a) a  kitettség nem minősül értékvesztettnek vagy a  CRR 178.  cikke szerinti nem teljesítő kitettségnek (defaulted), b) az átstrukturálás időpontjától legalább háromszázhatvanöt nap eltelt, és c) az átstrukturálást követően nem áll fenn késedelem és az átstrukturálást követően nem merült fel a kötelezett pénzügyi helyzetének vizsgálata alapján olyan aggály, amely a  követelés teljes összegének visszafizetését kétségessé tenné. (2) A követelés teljes összegének visszafizetése feltételezhető, ha a) a  kötelezett az  átstrukturálási feltételeknek megfelelő törlesztései révén visszafizette azt a  követelést, amellyel korábban késedelemben volt (ha volt késedelem) vagy amely az  átstrukturálás keretében leírásra került (ha nem volt késedelem), vagy b) a kötelezett egyéb módon bizonyítani tudja, hogy meg tud felelni az átstrukturálás utáni feltételeknek. (3) Nem teljesítő kitettségnek minősülő átstrukturált követelésnek tekintendő az  átstrukturálás időpontjában nem teljesítőnek minősülő kitettség mellett az  a  kitettség is, amely az  átstrukturálással vagy azt követően vált nem teljesítővé. 16. § Amennyiben valamely nem teljesítő kitettség kategóriából a  teljesítő kitettség kategóriába átsorolt átstrukturált követelés tekintetében a 12. § b) pontja szerinti próbaidőszak alatt újabb átstrukturálásra került sor, vagy az adós ezen időszak alatt 30 napnál hosszabb késedelembe esett, az intézmény a követelést újra nem teljesítő kitettségnek tekinti. 5. Záró rendelkezések 17. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba. Dr. Matolcsy György s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke