283/2012. (X. 4.) Korm. rendelete a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről.

283/2012. (X. 4.) Korm. rendelete a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről. A Kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontjában, valamint a 110. § (1) bekezdés 22. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el: 1. § (1) A felsőoktatási intézmény közismereti és szakmai tanárszakon folytathat tanárképzést. Hitéleti tanárszakon egyházi felsőoktatási intézmény folytathat tanárképzést. (2) Az e rendelet szerint indítható tanárszakok jegyzékét, valamint a tanárszakok párosítási feltételeit az 1. melléklet tartalmazza. 2. § E rendelet alkalmazásában a) tanári szakképzettség: olyan szakképzettség, amely tanárszakonként különböző szakterületi tudást és valamennyi tanárszakon az oktatásra és nevelésre egységes tanári felkészítést ad; b) tanárszak: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 3. mellékletében meghatározott alkalmazási feltételeknek megfelelően az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak az 5–12., illetve 5–13. évfolyamain – általános iskolai tanári szakképzettség esetében az iskolai nevelés-oktatás 5–8. évfolyamain, továbbá az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő 9–11. évfolyamain – a Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervek szerinti szaktárgyi rendszer, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamokon, a felnőttoktatásban az adott szaknak megfeleltethető tantárgyak tanítási, valamint az iskola pedagógiai feladatainak végzésére felkészítő szak; c) közismereti tanárszak: az iskolai nevelés-oktatás szakaszában, a szakrendszerű oktatásban tanári munkakör betöltésére készít fel; d) szakmai tanárszak: az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában, illetve az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamokon, a felnőttoktatásban több szakmai elméleti tantárgy oktatására készít fel; e) művészeti tanárszak: szakmai tanárszak, amely a művészeti területen alapfokú művészeti iskolában, művészeti szakközépiskolában, szakiskolában – a zenetanárt az alapfokú művészeti iskolában, szakiskolában, a zeneművésztanárt az alap- és középfokú művészeti oktatásban – a művészeti tantárgyaknak megfelelő tanári munkakör betöltésére készíti fel; f) gyógypedagógia tanárszak: szakmai tanárszak, amely középfokú iskolában, a felnőttoktatásban gyógypedagógiai ismeretek oktatására készít fel; g) tanárképzés: olyan képzés, amely e rendeletben meghatározott esetekben a közismereti tanárszakokon és az 1. mellékletben a zeneművészet szakmai területen meghatározott tanárszakok tekintetében csak két tanárszak egyidejű képzésével szervezhető meg, illetve vehető fel a felsőoktatási felvételi eljárásban és a mesterfokozat is a szakpárosítás szerinti két tanári szakképzettség követelményeinek teljesítésével szerezhető meg. 1. A tanári szakképzettség 3. § (1) A tanári szakképzettség elemei: a) a tanárszak szerinti szakterületi (szaktudományos, művészeti) tudás, valamint b) a tanári munkához szükséges ba) pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati, bb) szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) tudás, készség, képesség, és bc) a képzéssel párhuzamosan megszerzett pedagógiai, pszichológiai és tanítási gyakorlat, továbbá c) a köznevelési intézményben, felnőttképzést folytató intézményben teljesített összefüggő egyéni iskolai gyakorlat [b)–c) pont együtt: tanári felkészítés]. (2) A szakterületi tudás csak a tanári felkészítés követelményeinek teljesítésével eredményez tanári szakképzettséget. A tanári felkészítés e rendelet szerinti tanárszakokon közös követelményekre épül. (3) Az összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat a képzés része. A gyakorlat csak akkor kezdhető meg, ha a hallgató – az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz kapcsolódó pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani feladatok kivételével – a tanári szakképzettség megszerzéséhez szükséges, az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti elemek tanulmányi és vizsgakövetelményeit, két szakos képzésben mind a két tanárszakján, eredményesen teljesítette. 4. § (1) A tanárszakok képzési területi besorolása mesterképzésben: pedagógusképzés képzési terület. (2) A tanári felkészítés 3. § (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti közös követelményeit és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeit az oktatásért felelős miniszter, a 2. mellékletben meghatározottak szerint, rendeletben teszi közzé. (3) Az 1. mellékletben meghatározott hittanár-nevelőtanár szakon, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 93. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, az oktatásért felelős miniszter az egyházi jogi személy kezdeményezésére szabályozza a tanárszak képzési és kimeneti követelményeit. (4) A felsőoktatási intézmények vezetőinek konferenciája által létrehozott szakmai bizottság tantervi ajánlás közzétételével segíti a tanárszakok intézményi tanterveinek kidolgozását. 2. A tanárképzés szakosodási rendjének általános szabályai 5. § (1) Mesterfokozat és tanári szakképzettség az Nftv. 15. § (5) bekezdésére és a 102. § (2) bekezdés d)–e) pontjaira figyelemmel, az 1. mellékletben meghatározott szakokon és szakpárosítási rendszerben: a) közismereti tanárszakokon és egyes zeneművészeti tanárszakokon kétszakos osztatlan képzésben, a 3. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti elemek követelményeinek teljesítésével szerezhető meg. A közismereti tanárszakokon általános iskolai tanár vagy középiskolai tanár szakképzettség, valamint a zeneművészeti szakmai területen zenetanár vagy zeneművésztanár szakképzettség a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint szerezhető; b) szakmai tanárszakokon, és az a) pont szerinti zeneművészeti tanárszakok kivételével, a művészeti tanárszakokon osztott vagy egyszakos osztatlan képzésben szerezhető meg. Osztatlan képzésben a mesterfokozat és a tanári szakképzettség megszerzésének feltétele, hogy a hallgató a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi tudáshoz a külön rendeletben meghatározott alapképzési szak kreditjeiből a 6. § (2) bekezdése szerint, az adott tanárszak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott minimális kreditet összegyűjtse, továbbá teljesítse a 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti elemek követelményeit. Osztott képzésben a tanárszak szakterületi eleme az alapképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben nem szereplő ismereteket határozza meg; c) művészeti tanárszakon a művészeti képzési terület szerinti nem tanári mesterszakkal vagy osztatlan szakkal párhuzamos képzésben felvett tanárszakon, a 3. § (1) bekezdés b)–c) pontjai szerinti tanári felkészítés követelményeinek teljesítésével is megszerezhető. (2) Az 1. mellékletben meghatározott tanárszakokon a tanárszak szakterülete szerinti nem tanári szakon szerzett mesterfokozatot követően a 3. § (1) bekezdés b)–c) pontjai szerinti tanári felkészítés követelményeinek teljesítésével szerezhető meg a tanári szakképzettség. (3) A felsőfokú – főiskolai, egyetemi szintű vagy mesterfokozatú – végzettség és tanári szakképzettség birtokában újabb tanári szakképzettség egyszakos képzésben is szerezhető. A képzésben a tanári felkészítés 3. § (1) bekezdés ba) és c) pontja szerinti követelményeket teljesítettnek kell tekinteni. (4) Tanító szakképzettség birtokában, tanárszakon való továbbtanulás során, a tanári felkészítés 3. § (1) bekezdés ba) pontja szerinti követelményeit teljesítettnek kell tekinteni. Tanári szakképzettséget egyszakos képzésben is lehet szerezni. A szakterületi ismeretek elismerésére a kreditelismerés általános szabályai az irányadóak. 6. § (1) Az 5. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt osztatlan, kétszakos tanárképzésben a képzési idő legalább 10 félév, az összegyűjtendő kreditek száma legalább 300 kredit. Ha mindkét szak középiskolai tanárszak vagy zeneművésztanár szak, a képzési idő 12 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 360 kredit, ha csak az egyik szak, akkor a képzési idő 11 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 330 kredit. A két tanárszakon a szakterületi ismeretek együttes kreditértéke legalább 200, legfeljebb 260 kredit. Az általános iskolai tanári szakképzettséghez – tanárszakonként – 100 kreditet, a középiskolai tanári szakképzettséghez 130 kreditet kell összegyűjteni. E rendelet szerint megszerzett általános iskolai tanári szakképzettséget követően ugyanazon a szakterületen a középiskolai tanári szakképzettség megszerzéséhez 60 kreditet kell összegyűjteni. (2) Szakmai tanárszakon egyszakos, osztatlan képzésben a képzési idő 10 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 300 kredit. Szakmai tanárszakon egyszakos képzésben a tanárszak szerinti szakterületi ismeretek kreditértéke, a szakterülettől függően, legalább 160 kredit. (3) A tanári felkészítés kreditértéke osztatlan kétszakos és egyszakos tanárképzésben, valamint osztott képzésben mesterszakon is legalább 100 kredit. Teljes idejű képzésben az összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat 2 félév. Az összefüggő iskolai gyakorlaton a 3. § (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti tanári felkészítés részeként 50 kreditet kell összegyűjteni. A tanári felkészítés közös követelményeit, elemeinek kreditértékét a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg. (4) Szakmai tanárszakon osztott képzésben a képzési idő legfeljebb 5 félév, az összegyűjtendő kreditek száma legalább 120, legfeljebb 150 kredit azzal, hogy az előzetesen megszerzett munkatapasztalat elismerése alapján az egyéni összefüggő iskolai gyakorlat időtartama 2 félév helyett lehet 1 félév. (5) Az 5. § (1) bekezdés c) pontja és az 5. § (2) bekezdése szerint felvett tanárszakokon a képzési idő 2 félév, az összegyűjtendő kreditek száma a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint legalább 60 kredit. (6) Az 5. § (3) bekezdése szerinti képzésben, főiskolai szintű tanári szakképzettség birtokában, ugyanazon a szakterületen, egy szakon a középiskolai tanárszak képzési ideje 2 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 60 kredit, két tanárszakon a képzési idő 4 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 120 kredit. Egyetemi szintű, mesterfokozatú vagy főiskolai szintű tanári szakképzettség birtokában újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló mesterképzésben – a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint – a képzési idő legfeljebb 4 félév, az összegyűjtendő kreditek száma legfeljebb 120 kredit. Tanító szakképzettség birtokában 5 félév legalább 150 kredit. (7) A részidős képzés és az újabb végzettség, szakképzettség megszerzésére irányuló képzés tekintetében a 3. § (1) bekezdés elemeihez rendelhető krediteket, az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat időtartamára és követelményeire vonatkozó speciális rendelkezéseket a képzési és kimeneti követelményekben kell meghatározni azzal, hogy részidős képzésben az előzetesen megszerzett munkatapasztalat elismerésével az egyéni összefüggő iskolai gyakorlat időtartama lehet 1 félév. (8) Osztatlan kétszakos képzésben a középiskolai tanári szakképzettséget és az általános iskolai tanári szakképzettséget adó tanárszakok – a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – egymással is párosíthatók. 7. § (1) Az általános iskolai és középiskolai közismereti tanárszak adott szakterületen közös képzési szakaszra épül. Az általános iskolai vagy középiskolai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzési szakasz a közös képzési szakaszt követően választható. Az osztatlan kétszakos képzésben a közös képzési szakasz kreditértéke 180 kredit, amelyből a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi elemek tekintetében, a szakpárban történő előrehaladás érdekében arányos elosztásban, legalább 150 kreditet kell összegyűjteni. A közös képzési szakasz követelményeit a tanárszak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, amely követelmények alapján a tantervben a közös képzési szakaszra, két tanárszakon, a képzési idő legfeljebb első 6 féléve tervezhető. (2) Ha a közismereti tanárszakon középiskolai és általános iskolai tanár szakképzettség is szerezhető, a hallgató – a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott követelményeknek való megfelelés alapján – a közös képzési szakasz követelményeinek teljesítésekor választhat, hogy az általános iskolai tanári szakképzettséget vagy középiskolai tanári szakképzettséget szerez. Adott közismereti tanárszakon történő szakváltás vagy intézményváltás során a közös képzési szakaszban összegyűjtött krediteket teljesítettnek kell tekinteni. 8. § (1) A hallgató kérelmére – a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint, a második félév végéig – a szakpár legfeljebb egyik tanárszakjának, legfeljebb egyszeri megváltoztatására lehetőséget kell adni. (2) A tanárszakon a 3. § (1) bekezdése a) pontja szerinti szakterületi elem legalább 60 kreditjének összegyűjtése esetén a hallgató átvételét kérheti alapképzési szakra. (3) Az alapképzésre felvett hallgató az alapképzés szakterülete szerinti osztatlan tanárszakra a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kérheti átvételét. Az átvétel során a felsőoktatási intézmény dönt arról, hogy melyik tanárszakkal párosítva vehető fel a tanárszak és meddig, milyen feltételekkel kell a hiányzó krediteket összegyűjteni. 9. § (1) Tanárszak indítására akkor nyújtható be kérelem, ha e rendelet alapján az oktatásért felelős miniszter a közismereti és szakmai tanárszakok képzési és kimeneti követelményeit rendeletben kihirdette. (2) A felsőoktatási intézmény tanárszak indításának nyilvántartásba vételét az Nftv. 67. § (2)–(4) és (7) bekezdése szerinti eljárásban az Oktatási Hivatalnál kezdeményezheti. (3) Tanárszak indításának feltétele, hogy a felsőoktatási intézményben biztosítottak legyenek a tanárszak 3. § (1) bekezdésének a)–c) pontjaiban meghatározott elemek oktatásának és megszervezésének személyi és tárgyi feltételei. (4) Amennyiben egy tanárszakon az adott felsőoktatási intézményben nincsenek meg a személyi és tárgyi feltételek, a felsőoktatási intézmény az oktatásához szükséges feltételek megteremtéséről másik felsőoktatási intézménnyel közös képzésről kötött együttműködési megállapodás szerint is gondoskodhat. A közös képzés indítására a szakindítás nyilvántartásába vételének szabályai és eljárása az irányadóak. 10. § A tanárképző központ ellátja az Nftv. 103. §-ában meghatározott feladatait. A működésére vonatkozó részletes szabályokat a felsőoktatási intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. 3. Záró rendelkezések 11. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezései alapján osztatlan képzésben tanárképzés, felmenő rendszerben, először 2013. szeptember 1. után indulhat. 12. § (1) E rendelet hatályba lépése előtt a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény alapján alapképzésben megkezdett tanulmányokat – folyamatos képzésben – végzők a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet és az alap- és mesterképzés képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelettel meghatározott követelmények alapján folytathatják tanulmányaikat tanári mesterszakon. (2) Az (1) bekezdés szerinti rendeletekkel meghatározott osztott képzésben – a (5) bekezdésben foglaltak kivételével – tanári mesterszakon 2016 szeptemberében indulhat utoljára új évfolyam. (3) A felsőoktatási intézmény, a középiskolai tanárszakokat és az 1. melléklet szerinti – az angol nyelv és kultúra tanára, valamint a német és a nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára tanárszakokon kívüli – nyelv és kultúra tanára szakokat kivéve, jogosulttá válik e rendeletben meghatározott osztatlan képzésben folyó tanárszakok szakindításának nyilvántartásba vételére, ha az adott közismereti tanárszakok vagy szakmai tanárszakok, szakirányok indítását osztott képzésben az Oktatási Hivatal korábban nyilvántartásba vette. Az intézményi bejelentés alapján az Oktatási Hivatal nyilvántartásba veszi az osztatlan képzést. (4) A felsőoktatási intézmény e rendeletben meghatározott középiskolai tanárszakok és – az angol nyelv és kultúra tanára, valamint a német és a nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára tanárszakokat kivéve – az 1. melléklet szerinti nyelv és kultúra tanára szakok indításának nyilvántartásba vételére akkor jogosult, ha az adott tanárszakok indítását osztott képzésben az Oktatási Hivatal korábban nyilvántartásba vette és a felsőoktatási intézményben az adott tanárszaknak megfeleltethető nem tanári szakon az Oktatási Hivatal által szintén nyilvántartásba vett mesterképzés is folyik. Az intézményi bejelentés alapján az Oktatási Hivatal nyilvántartásba veszi a képzést. (5) A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott szaktárgyat idegen nyelven oktató tanár, drámapedagógia-tanár, múzeumpedagógia-tanár, játék- és szabadidő-szervező tanár, multikulturális nevelés tanára, fogyatékosok rekreációja-tanár, inkluzív nevelés tanára, család- és gyermekvédő tanár, tanulási- és pályatanácsadási-tanár, tehetségfejlesztő tanár, kollégiumi nevelőtanár, pedagógiai értékelés és mérés tanára, tantervfejlesztő tanár, minőségfejlesztés-tanár, andragógus tanár tanárszakokon a 2013/14-es tanévtől mesterfokozatú képzés helyett – a szakirányú továbbképzésben meghatározott képzési és kimeneti követelmények alapján és az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vételét követően – szakirányú továbbképzés indítható. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök