177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelete a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról.

177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelete a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról. A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a 2–7. § tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § b)–d) pontjában, a 3–4. § tekintetében a pártfogó felügyelői szolgálat kijelölése tárgyában a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 126/A. §-ában, a 3. § és az 5. § tekintetében a jogi segítségnyújtó szolgálat kijelölése tárgyában a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 74. §-ában, az 3. § és a 6. § tekintetében az áldozatsegítő szolgálat, ezen belül a támogató hatóság és a döntő hatóság kijelölése tárgyában a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. § (3) bekezdésében, a 3. § és a 7. § tekintetében a kárpótlási hatóság kijelölése tárgyában az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény 5. §-ában, a 10. § (1) bekezdése tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 16. pontjában a 10. § (2) bekezdése tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § e) pontjában, kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el: 1. A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal jogállása 1. § (1) A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt álló központi hivatal. (2) A Hivatal székhelye: Budapest. 2. A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal vezetői 2. § (1) A Hivatalt elnök vezeti. (2) A Hivatal elnökhelyetteseit és igazgatóit az elnök javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel. Az elnökhelyettesek és az igazgatók felett – a kinevezés, a felmentés, az illetmény megállapítása kivételével – a munkáltatói jogköröket az elnök gyakorolja. (3) Az igazgató minisztériumi főosztályvezetői besorolású és illetményű kormánytisztviselő. 3. A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal igazságügyi feladatai 3. § (1) A Hivatal a) ellátja a pártfogó felügyelői tevékenységgel, jogi segítségnyújtással, áldozatsegítéssel és kárpótlással kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatokat, b) gyakorolja az igazságügyi szolgálatok feletti szakmai irányító szerv jogköreit, c) szakmai ellenőrzéseivel, módszertani állásfoglalásaival, képzések és továbbképzések szervezésével segíti a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő fővárosi, megyei igazságügyi szolgálatai (a továbbiakban: igazságügyi szolgálat) egységes jogalkalmazását, d) a feladatkörébe tartozó ügyekben – ideértve a szakmai pályázatok és az együttműködési megállapodások, valamint a nemzetközi kapcsolatok rendszerét is – tájékoztató, koordinációs és képviseleti tevékenységeket lát el, e) az a)–c) pontban, valamint a (2)–(5) bekezdésben meghatározott feladatok és tevékenységek ellátása érdekében országosan egységes informatikai rendszert működtet, f) ellátja a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 20. §-a szerinti feladatokat. (2) A jogi segítségnyújtással, az áldozatsegítéssel kapcsolatos igazságügyi igazgatási, valamint közigazgatási hatósági ügyekben az e rendeletben foglalt kivételekkel első fokon az igazságügyi szolgálat, másodfokon a Hivatal jár el. A pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos ügyekben az igazságügyi szolgálat, az e rendeletben meghatározott esetekben a Hivatal jár el. (3) Az igazságügyi szolgálatok jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési és pártfogó felügyelői feladatokat ellátó szervezeti egységei a székhelyüktől eltérő településeken (kerületekben) kihelyezett ügyfélszolgálati irodákat működtethetnek. Az igazságügyi szolgálatok pártfogó felügyelői tevékenységet ellátó szervezeti egységei közösségi foglalkoztatókat működtethetnek. A kihelyezett ügyfélszolgálatok és közösségi foglalkoztatók tevékenységének szakmai ellenőrzését a Hivatal látja el. (4) Az igazságügyi szolgálat tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6. § (4) bekezdésében, valamint a 7. §-ában meghatározott hatáskörök – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h)–i) pontja szerinti hatáskört is beleértve – gyakorlására jogosult szakmai irányító szerv vezetője a Hivatal elnöke. 4. § (1) A Kormány pártfogó felügyelői szolgálatként az igazságügyi szolgálatot, valamint a Hivatalt jelöli ki. (2) A magyarországi lakóhellyel, tartózkodási hellyel, szálláshellyel vagy munkavégzési hellyel nem rendelkező magyar állampolgár, vagy külföldi személy esetében a pártfogó felügyelői feladatok ellátására a fővárosi kormányhivatal igazságügyi szolgálata az illetékes. (3) A Hivatal a) a pártfogó felügyelői feladatokkal kapcsolatban a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti közvetítői tevékenység végzésére vonatkozó pályázatot ír ki és szerződést köt a közvetítővel, b) a pártfogó felügyelői tevékenység országos adatbázisából statisztikai kimutatást készít, c) kialakítja és fejleszti a pártfogó felügyelői szolgálat és a tevékenységével érintett hatóságok, intézmények és szervezetek közötti együttműködést. 5. § (1) A Kormány jogi segítségnyújtó szolgálatként az igazságügyi szolgálatot, valamint a Hivatalt jelöli ki. (2) A jogi segítségnyújtási támogatások engedélyezésével és az Európai Unió tagállamába irányuló jogi segítségnyújtás iránti kérelemmel kapcsolatos eljárás lefolytatására az ügyfél munkavégzésének helye szerinti igazságügyi szolgálat is illetékes. (3) A magyarországi lakóhellyel, tartózkodási hellyel, szálláshellyel vagy munkavégzési hellyel nem rendelkező külföldi személy esetében a kérelem elbírálására a fővárosi kormányhivatal igazságügyi szolgálata illetékes. (4) A Hivatal a) a jogi segítségnyújtás országos adatbázisából statisztikai kimutatást készít, b) ellátja a jogi segítői névjegyzék vezetésével kapcsolatos feladatokat, és a jogi szolgáltatások nyújtására a miniszter által vezetett minisztérium nevében szolgáltatási szerződést köt a jogi segítőkkel, c) gyakorolja a jogi segítségnyújtási eljárásban a visszatérítendő tartozás elengedésével vagy mérséklésével összefüggő méltányossági jogkört, d) kialakítja és fejleszti a jogi segítségnyújtó szolgálat és a tevékenységével érintett hatóságok, intézmények és szervezetek közötti együttműködést. 6. § (1) A Kormány áldozatsegítő szolgálatként az igazságügyi szolgálatot, valamint a Hivatalt jelöli ki. (2) A Kormány az áldozatsegítési eljárásban támogató hatóságként az igazságügyi szolgálatot jelöli ki. (3) A Kormány az áldozatsegítési eljárásban döntő hatóságként a fővárosi kormányhivatal igazságügyi szolgálatát jelöli ki. (4) Az áldozatsegítési szolgáltatás iránti kérelmet az az igazságügyi szolgálat bírálja el, amelynél a kérelmet az áldozat először benyújtotta. Ha az áldozat kéri, az ügyet a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerint illetékes igazságügyi szolgálathoz kell áttenni. (5) A járadékra való jogosultságot a járadékra jogosult lakóhelye szerint illetékes igazságügyi szolgálat ellenőrzi. (6) A támogató hatósági eljárásra az az igazságügyi szolgálat illetékes, amelynél a kárenyhítés iránti kérelmet az áldozat először benyújtotta, illetve – az áldozat kérése esetén – amelyik lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes. (7) Ha az áldozatnak a támogatást vissza kell térítenie, erre az az igazságügyi szolgálat kötelezi, amelyik a támogatást engedélyezte. (8) Ha a járadék felülvizsgálata során az igazságügyi szolgálat arról szerez tudomást, hogy a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény szerinti megszüntető ok áll fenn, akkor a járadék megszüntetését kezdeményezi a döntő hatóságnál. (9) A Hivatal a) az áldozatsegítés országos adatbázisából statisztikai kimutatást készít, b) figyelemmel kíséri az áldozati jogok érvényesülését, tájékoztatást kér az áldozatokkal kapcsolatba kerülő hatóságoktól, intézményektől, szervezetektől és tapasztalatairól évente elemző jelentést készít, c) gondoskodik a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 41. § (2) bekezdésében előírt tájékoztató előkészítéséről, és annak az igazságügyi szolgálatok részére történő eljuttatásáról, d) az áldozatsegítési eljárásban méltányossági jogkört gyakorol. 7. § (1) A Kormány kárpótlási hatóságként a Hivatalt, valamint a minisztert jelöli ki. (2) A Hivatal a) eljár első fokon a vagyoni kárpótlási eljárással kapcsolatos igazgatási és közigazgatási hatósági ügyekben, b) ellátja a személyi kárpótlási eljárásokkal összefüggő hatósági feladatokat, c) ellátja a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvényben foglalt feladatokat, d) ellátja a külön jogszabályban meghatározott személyes szabadságukban jogtalanul korlátozott személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezésével kapcsolatos ügyeket, e) eljár a kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló 1992. évi XLIX. törvény 8. § (2) bekezdése szerinti, a kárpótlási jegy visszatérítésére irányuló eljárásban. (3) Kárpótlási hatóságként a miniszter másodfokon eljár a vagyoni kárpótlási eljárással kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben. 4. A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal támogatáskezelői- és közvetítői feladatai 8. § A Hivatal ellátja a miniszter által megjelölt, vagy jogszabály alapján kijelölt fejezeti kezelésű előirányzatok, programok pályázati és más úton történő felhasználásának előkészítésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, amelynek keretében a) közreműködik a miniszter által megjelölt hazai források felhasználásában, b) közreműködik a megvalósuló programokkal összefüggő értékelési és ellenőrzési feladatok elvégzésében, c) közreműködik az egyes fejezetet irányító szervvel, valamint egyéb szervezetekkel kötött megállapodásban foglaltak alapján fejezeti kezelésű előirányzataikból, valamint egyéb forrásból meghirdetett normatívák, pályázatok, ösztöndíjak és egyéb támogatások lebonyolításában, d) közreműködik az európai uniós forrásból támogatott fejlesztések tervezésében, előkészítésében, megvalósításában, elszámolásában és a fejlesztések lezárásában. 5. A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal elemzői feladatai 9. § A Hivatal módszertani és tudásközpontként önálló elemzési, hatásvizsgálati, módszertan-fejlesztési tevékenységet végez. 6. A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal személyügyi igazgatási feladatai 10. § A Hivatal a) ellátja az integrált humánerőforrás-gazdálkodást támogató humáninformatikai rendszerre (KSzSzR) vonatkozó rendeletben meghatározott feladatait, az egységes toborzási adatbázis és a tartalékállomány egységes nyilvántartását biztosító tartinfó rendszerrel összefüggésben a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatait, b) bevezeti és működteti a központi humánkontrolling rendszert, c) biztosítja a vonatkozó jogszabályban meghatározott pályázati és kiválasztási eljárásokkal összefüggő szolgáltatásokat, d) fejleszti és működteti a közigazgatási szervek munkaerő-utánpótlási igényei alapján a gyakornoki és utánpótlásprogramokat, e) módszertanilag kialakítja és fenntartja az új közigazgatási életpályát támogató továbbképzési rendszert és ellátja a minőségirányítási feladatokat, f) módszertanilag kialakítja az új közigazgatási vizsgarendszert, és ellátja a minőségirányítási feladatokat, g) módszertanilag kialakítja a vezetői képességek fejlesztését és ellátja a minőségirányítási feladatokat, h) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közreműködésével működteti a közigazgatásban a tudásmenedzsmentre épülő, kompetencia- és munkaköralapú továbbképzési-, vizsga-, és vezetőképzési rendszert, i) javaslatot tesz a munkakör alapú rendszerre (MAR) és támogatja annak működtetését, j) javaslatot tesz az objektív teljesítménymenedzsment és teljesítményértékelési rendszerre és támogatja annak működtetését, k) javaslatot tesz a közszolgálati életpályát támogató belső karrier- és tehetségmenedzsmentre, és módszertani támogatást nyújt a közigazgatási szervek számára. 7. Záró rendelkezések 11. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az 1–10. §, valamint a 12. § 2012. augusztus 16-án lép hatályba. 12. § Hatályát veszti a) a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési és kárpótlási feladatokat ellátó szervekről szóló 322/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, b) egyes költségvetési szervek központi hivatali jogállásáról szóló 259/2010. (XI. 16.) Korm. rendelet 1–2. §-a és 4. §-a. 8. Átmeneti rendelkezések 13. § (1) A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata, az ECOSTAT Kormányzati Hatásvizsgálati Központ, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Vagyonkezelő Központ 2012. augusztus 15. napjával a Wekerle Sándor Alapkezelővel, mint általános jogutóddal történő egyesítés (beolvadás) révén megszűnik. (2) A Wekerle Sándor Alapkezelő elnevezése 2012. augusztus 16. napjával Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalra változik. (3) A beolvadást és névváltozást követően a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, mint általános és egyetemes jogutód látja el a beolvadó költségvetési szervek közfeladatait. (4) A (2)–(3) bekezdés alkalmazásában az átvett feladat ellátáshoz kapcsolódóan a feladatot ellátó foglalkoztatottak tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlója és a kötelezettségek teljesítője a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal elnöke. Az átvett feladathoz kapcsolódó jogviszonyok alatt minden jog és kötelezettség, valamint az átvett feladathoz tartozó létszám, és ahhoz tartozó ingó és ingatlan vagyon is értendő. (5) A jogutódlással kapcsolatos feladatok rendezéséről, valamint az ehhez kapcsolódó vagyon-, létszám- és forrásátcsoportosításról, hazai és európai uniós pályázatok, projektek egyéb kötelezettségvállalások tekintetében feladat átadás-átvételi megállapodást kell készíteni legkésőbb 2012. augusztus 15. napjáig. (6) A Wekerle Sándor Alapkezelő, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata, az ECOSTAT Kormányzati Hatásvizsgálati Központ, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Vagyonkezelő Központ a) az e rendelet hatálybalépésének napjától 2012. augusztus 15. napjáig – európai uniós forrásból megvalósuló beruházások kivételével – beruházást, felújítást érintően új kötelezettséget a miniszter engedélye nélkül nem vállalhat, b) foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt nem létesíthet. 14. § (1) A Wekerle Sándor Alapkezelő emberi erőforrások miniszterének hatáskörét érintő feladatai külön megállapodással és alapító okirat módosítással átkerülnek a Nemzeti Közigazgatási Intézethez. (2) A Nemzeti Közigazgatási Intézet feladatai – az (1) bekezdésben átvett feladatait kivéve – külön megállapodással és alapító okirat módosítással átkerülnek a Wekerle Sándor Alapkezelőhöz. (3) A (2) bekezdés alapján a Wekerle Sándor Alapkezelő által átvett közigazgatási vizsgák szervezéséhez kapcsolódó vizsgaszervezési feladatokat 2012. augusztus 16. napjától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem veszi át. A feladat ellátásához kapcsolódó foglalkoztatottak tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlója és a kötelezettségek teljesítője a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetője. (4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feladatok rendezéséről, a feladatmegosztásból eredő pénzügyi és dologi infrastruktúráról, ideértve az átvett feladatokhoz tartozó engedélyezett létszám és ingó vagyon, valamint a Wekerle Sándor Alapkezelőt külön megállapodás, jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz által megillető személyhez fűződő és vagyoni értékű jogokat is, valamint a forrásátcsoportosításról a hazai és európai uniós pályázatok, projektek egyéb kötelezettségvállalások tekintetében előzetesen feladat átadás-átvételi megállapodást kell készíteni úgy, hogy az a közfeladat ellátását nem veszélyeztetheti. A feladat- és létszámarányos átadás-átvételi megállapodást a közigazgatási és igazságügyi miniszternek, illetve az emberi erőforrások miniszterének legkésőbb 2012. augusztus 1. napjáig kell megkötni. 15. § (1) A Nemzeti Közigazgatási Intézetet 2012. augusztus 16. napjától kezdve az emberi erőforrások minisztere irányítja. (2) A Nemzeti Közigazgatási Intézet neve 2012. augusztus 16. napjától Emberi Erőforrás Támogatáskezelő névre változik. (3) A Nemzeti Közigazgatási Intézet a) az e rendelet hatálybalépésének napjától 2012. augusztus 15. napjáig – európai uniós forrásból megvalósuló beruházások kivételével – beruházást, felújítást érintően új kötelezettséget a miniszter engedélye nélkül nem vállalhat, b) foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt nem létesíthet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök