94/2003. (XII. 18.) GKM rendelete a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és

94/2003. (XII. 18.) GKM rendelete a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről. A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 56. §-a (2) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: A rendelet alkalmazási köre 1. § (1) E rendelet alkalmazási köre kiterjed a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei (a továbbiakban együtt: pébégáz) palackban vagy tartályban történő belföldi forgalmazására és hatósági felügyeletére. (2) Nem tartozik a rendelet alkalmazási körébe a pébégáz egyszer tölthető és felhasználható palackban történő forgalmazása. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: a) pébégáz forgalmazás: a pébégáz beszerzése, tárolása, töltése, tartályban vagy palackban kereskedelmi forgalomba hozatala, viszonteladónak vagy fogyasztónak történő eladása, továbbá gázkiskereskedőnek — értékesítés céljából — bizományba adása; b) gázforgalmazó: az a jogi személyiségű gazdasági társaság, amelyik a pébégáz forgalmazására a külön jogszabály1 rendelkezései alapján jogosult és megfelel a 4. §-ban előírt feltételeknek is; c) pébégáz kiskereskedelem: a gázforgalmazótól megvett vagy bizományosként átvett pébégáz értékesítése a fogyasztók részére palackban vagy üzemanyagtöltő állomáson, és az ehhez kapcsolódó fogyasztói igények színvonalas kielégítését szolgáló kereskedelmi szolgáltatások (pl. házhozszállítás és helyszíni csere) nyújtása; d) gázkiskereskedő: az a gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], aki, illetőleg amely da) rendelkezik a pébégáz általa történő értékesítéséhez szükséges cseretelep, illetve üzemanyagtöltő állomás jogszerű üzemben tartására a külön jogszabályban2 előírt működési engedéllyel, vagy 1 A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény. 2 Az üzletek működési engedélyéről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. ren delet (a továbbiakban: Korm. rendelet). db) a külön jogszabályban2 megjelölt, üzlettel nem rendelkező kereskedőként — nevének és székhelyének feltüntetésével — nem földhöz rögzített gázpalack tárolóból fóliával vagy a 8. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott más módon lezárt, palackos pébégázt értékesít; e) a palackok és tartályok tulajdonosának képviselője: a hazai előírásoknak megfelelően forgalomba hozott palackok és tartályok vonatkozásában az azokba pébégázt betöltő gázforgalmazó. Általános rendelkezések 3. § (1) A gázforgalmazók és a gázkiskereskedők tevékenységük gyakorlása során kötelesek megtartani mindazokat a külön jogszabályokban3 meghatározott környezetvédelmi, egészségügyi, műszaki-biztonsági és fogyasztóvédelmi előírásokat, amelyeket a jogszabályok, a szabályzatok, a szabványok a pébégázzal, valamint a palackkal és a tartállyal kapcsolatban előírnak. (2) A fogyasztóvédelmi hatósági feladatok ellátása — a fogyasztóvédelemről szóló törvény rendelkezései figyelembevételével — a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe tartozik. (3) A bányafelügyelet — a bányászatról szóló törvény4 rendelkezéseivel összhangban — engedélyezi a pébégáz töltőtelepek és a töltőtelepen lévő, a gázpalackokra előírt időszakos ellenőrzésére, a nyomáspróbázás és a szükséges javítások elvégzésére szolgáló létesítmények építés-szerelését és üzembe helyezését, továbbá ellátja e létesítmények és az ott végzett tevékenységek műszaki-biztonsági felügyeletét, valamint a külön jogszabályban3 meghatározott hatósági ellenőrzését. A pébégáz forgalmazásával kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági feladatokat — a pébégáz kiskereskedelem kivételével — a bányafelügyelet látja el. (4) A tartályok és a palackok időszakos ellenőrzését a külön jogszabály3 rendelkezéseinek megfelelően az azokba gázt betöltő gázforgalmazó — mint a tulajdonos törvényes képviselője — köteles biztosítani a jogszabály előírásai szerint. (5) A palackban vagy tartályban kereskedelmi forgalomba hozott pébégáz és a gázt tartalmazó palack, illetve tartály töltés időpontjában való megfelelőségéért az azokba pébégázt betöltő gázforgalmazó a felelős. 3 A szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeiről és megfelelőség-tanúsításról szóló 8/2003. (II. 19.) GKM rendelet, a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet, a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról szóló 14/1998. (XI. 27.) GM rendelet (GBSZ), valamint a Nyomástartó Edények Biztonsági Szabályzatáról szóló 4/1979. (III. 17.) NIM rendelet (NYEBSZ). 4 A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja. A gázforgalmazókra vonatkozó rendelkezések 4. § (1) Pébégáz forgalmazására az a jogi személyiségű gazdasági társaság jogosult, amely a következő feltételeknek megfelel: a) a cégjegyzékbe a pébégáz forgalmazási tevékenységét (TEÁOR 40.22) bejegyezték, b) a pébégáz forgalmazási tevékenységet végző tagja, munkavállalója vagy alvállalkozója rendelkezik az általa ellátott pébégáz forgalmazási tevékenység végzéséhez előírt szakmai képesítéssel vagy személyzet tanúsítással, c) rendelkezik a tervezett pébégáz forgalmazáshoz szükséges gázbeszerzési forrással, és palacktöltő telepenként legalább 300 m3 térfogatú belföldön telepített tárolókapacitással vagy határozott idejű bérleti szerződés alapján annak használatával, d) a pébégáz forgalmazására olyan üzletszabályzattal rendelkezik, amely figyelembe veszi a fogyasztók érdekeit, biztosítja a gázfelhasználás során az élet és vagyon biztonságát, továbbá meghatározza a gázforgalmazó, a kiskereskedő és a fogyasztó jogait, kötelezettségeit és felelősségét, e) érvényes vagyon- és környezeti, valamint a harmadik személyeknek okozott károkra is kiterjedő felelősségbiztosítása van, és a biztosítási fedezet összege legalább 300 millió forint, f) a tevékenység megkezdésétől számított egy éven belül, akkreditált minőségbiztosítási szervezet által tanúsított minőségbiztosítási rendszerben működteti a pébégáz forgalmazási tevékenységet, g) rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges telephellyel vagy annak használatára vonatkozó, határozott idejű bérleti szerződéssel, továbbá a tartályos gázfelhasználás során esetleg bekövetkezett vészhelyzet-elhárítás személyi és tárgyi feltételeivel vagy erre vonatkozó szerződéssel. (2) Palackos gázforgalmazás esetén az (1) bekezdésben előírt követelményeken túlmenően a gázforgalmazónak rendelkeznie kell: a) belföldön létesített és a bányafelügyelet által engedélyezett pébégáz töltőteleppel vagy a pébégáz belföldi, illetve külföldi töltésére vonatkozó, határozott idejű szerződéssel, b) az általa évente forgalmazott mennyiség 6%-át meghaladó kapacitású, a palackok időszakos biztonsági ellenőrzésére szolgáló belföldi létesítménnyel vagy az említett létesítmények használatára, illetve tevékenységek végzésére vonatkozó, határozott időre szóló hasonló méretű tevékenységet lehetővé tevő szerződéssel, c) az éves pébégáz forgalmának legalább 5%-át kitevő saját tulajdonú palack készlettel. (3) Külföldi töltésre, nyomáspróbázás elvégzésére vagy palackjavításra vonatkozó külkereskedelmi szerződés esetén a gázforgalmazónak a szerződésben biztosítania kell, hogy a fogyasztók biztonsága érdekében, a gázforgalmazói engedély kiadása előtt, valamint azt követően bármikor a bányafelügyelet — nemzetközi szerződés alapján — a külföldi társhatóság bevonásával vagy önállóan végzett ellenőrzés keretében meggyőződhessék arról, hogy a hazai műszaki biztonságtechnikai feltételeknek is megfelelő végtermék kerül kibocsátásra. E palackok vonatkozásában a palacktulajdonos törvényes képviselője a külföldi féllel szerződéses kapcsolatban álló gázforgalmazó. Külföldön palackba töltött pébégázt csak és kizárólag e rendelet valamennyi vonatkozó feltételét kielégítő gázforgalmazó jogosult belföldön forgalomba hozni a hazai jogszabályi előírásoknak megfelelő gázpalackban. (4) Tartályos pébégáz forgalmazás esetén, az (1) bekezdésben előírt általános követelmények teljesítésén túlmenően, a gázforgalmazónak rendelkeznie kell két darab, a pébégáz szállítására alkalmas, legalább 5 tonna szállítókapacitású közúti tartányjárművel vagy ennek megfelelő szállítókapacitást biztosító, határozott idejű szerződéssel. (5) A gázforgalmazók kötelesek mind a gázkiskereskedőkkel, mind pedig a fogyasztókkal kötött szerződéseikben a folyamatos és biztonságos pébégáz ellátást vállalni. A pébégáz forgalmazás hatósági felügyelete és nyilvánossága 5. § (1) A gázforgalmazó a tevékenység tervezett megkezdését megelőzően legalább 90 nappal előbb köteles kérni a székhelye szerint illetékes bányakapitányságtól a gázforgalmazási tevékenységének engedélyezését és közzétételét. A kérelemnek tartalmaznia kell: a) cég nevét, székhelyét, b) a gázforgalmazási tevékenység végzéséhez előírt fel tételek teljesítéséről szóló tájékoztatást, c) a pébégáz forgalmazási tevékenység megkezdésének tervezett időpontját, d) az első három évben tervezett pébégáz forgalom mennyiségét. Az engedélyezési eljárásban a bányakapitányság ellen őrzi, hogy a kérelmező a gázforgalmazóra előírt feltételeknek megfelel-e, és ennek eredményétől függően határozatban dönt a gázforgalmazási tevékenység engedélyezéséről. (2) A bányakapitányság a gázforgalmazási tevékenység engedélyezését tartalmazó határozatát jogerőre emelkedés után nyilvántartásba vétel végett felterjeszti a Magyar Bányászati Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal). A Hivatal a gázforgalmazót nyilvántartásba veszi, és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: GKM) hivatalos lapjában közleményként közzéteszi a nyilvántartásba vett gázforgalmazó cég nevét, székhelyét és a tevékenység megkezdésének engedélyezett időpontját. (3) Az új gázforgalmazó tevékenységét a (2) bekezdésében előírt közlemény megjelenését követően, az abban meghatározott időpontban kezdheti meg. (4) A gázforgalmazó köteles a pébégáz forgalmazásával összefüggő üzleti kapcsolataiban a GKM hivatalos lapjában a nyilvántartásba vételéről megjelent közlemény számát feltüntetni. 6. § (1) A pébégáz forgalmazási tevékenység végzéséhez előírt létesítmények, eszközök, gépek, berendezések és egyéb feltételek folyamatos biztosítása érdekében a 4. §-ban előírt, határozott időtartamú szerződéseket legalább egy évre kell megkötni. A gázforgalmazó az előírt feltételeket a szerződés megszűnése előtt harminc nappal újabb, legalább egy évre szóló szerződés megkötésével köteles folyamatosan teljesíteni. (2) A gázforgalmazó köteles minden külön intézkedés nélkül tevékenységét azonnali hatállyal megszüntetni, ha az engedély kiadásakor a töltésre, a nyomáspróbázásra, a palackjavításra, a telephely, a tartányjármű, illetve a tárolókapacitás bérletére vonatkozó szerződés bármilyen okból megszűnik vagy ha a szerződésben meghatározott tevékenységet szüneteltetik. (3) A gázforgalmazó köteles a bányafelügyeletet, valamint a szakmai érdekképviseleti szervezetet legalább 30 nappal korábban írásban értesíteni arról, ha a pébégáz forgalmazási tevékenysége megszüntetését határozta el. (4) A gázforgalmazási tevékenység megszüntetését a Hivatal a GKM hivatalos lapjában közleményként közzéteszi. (5) Ha a bányakapitányság a (2) bekezdésben nem említett, a gázforgalmazási tevékenység végzéséhez az e rendeletben előírt egyéb feltétel hiányát állapítja meg, felszólítja a gázforgalmazót a hiány pótlására, és annak teljesítésére határidőt állapít meg. A határidő eredménytelen eltelte esetén a gázforgalmazási engedélyt visszavonja és az erről szóló jogerős határozatát a Hivatalnak megküldi, amelynek alapján a Hivatal a gázforgalmazót a nyilvántartásából törli, és az erről szóló tájékoztatást a GKM hivatalos lapjában közleményként közzéteszi. A szakmai érdekképviseleti szervezet közreműködése 7. § (1) Ha a gázforgalmazó a 4. § (5) bekezdésében foglalt előírás alapján a szerződésekben vállalt folyamatos és biztonságos gázellátási kötelezettségét teljesíteni nem tudja vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, a kialakult helyzet ről köteles a szakmai érdekképviseleti szervezetet5 tájékoztatni és annak megoldásához közreműködését kérni. (2) A gázforgalmazót terhelő folyamatos és biztonságos gázellátási kötelezettség teljesítésének megszegése vagy közvetlen veszélyeztetése esetén a gázkiskereskedő és a fogyasztó jogosult a kialakult helyzet megoldásához a szakmai érdekképviseleti szervezet közreműködését kérni. (3) A gázforgalmazó pébégáz forgalmazási tevékenységének hatósági ellenőrzését — az arra okot adó körülmény megjelölésével — a szakmai érdekképviseleti szervezet is kezdeményezheti az arra jogosult hatóságnál. Az ellenőrzés eredményéről a szakmai érdekképviseleti szervezetet tájékoztatni kell. A fogyasztók tájékoztatásával és érdekvédelmével kapcsolatos kötelezettségek 8. § (1) A gázforgalmazók és a gázkiskereskedők — tevékenységüknek megfelelően — kötelesek gondoskodni arról, hogy a fogyasztók a pébégáz vásárlásával és használatával kapcsolatos tájékoztatásokat6 megkapják. (2) A palackos gázforgalmazó köteles gondoskodni arról, hogy a) a gázpalack — a külön jogszabályok7 rendelkezései szerinti — veszélyességi címkével és az előírt jelöléseket tartalmazó feliratokkal kerüljön forgalomba; b) a töltött gázpalackot olyan csomagolásban hozzák forgalomba, amely csak roncsolással teszi lehetővé a pébégáz elvételét (pl. szelepzáró fólia), és amelyen feltüntették a gázpalack utolsó töltésének helyét, a sértetlen csomagolású palack töltetének tömegét, a gázpalack töltését végző gazdasági társaság nevét és a töltőüzemet. (3) A pébégázpalack — eltérő megállapodás hiányában — nem minősül betétdíjas csomagolóeszköznek (göngyölegnek). A fogyasztó birtokában lévő gázpalack a fogyasztó tulajdona, amelynek rendeltetésszerű használatáért a fogyasztó felelős. (4) A gázkiskereskedő köteles az árusítás helyén: a) a palackos gáz használatára vonatkozó útmutatót, valamint a gázforgalmazó által biztosított, hatóságilag engedélyezett tömítő elem vásárlásának lehetőségét folyamatosan biztosítani, b) a palackba töltött pébégáz fogyasztói árát, és ha gázpalack értékesítésével is foglalkozik, az üres gázpalack árát is az árusítás helyén, szembetűnő módon feltüntetni. 5 Magyar PB Gázipai Egyesület (1027 Budapest, Fő utca 68.). 6 A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény. 7 A Korm. rendelet és a GBSZ. (5) A gázfogyasztói tartályt, ha az a gázforgalmazó tulajdonában van, kizárólag a tartály tulajdonosa, fogyasztói tulajdonú tartály esetében kizárólag a fogyasztóval szerződéses kapcsolatban álló gázforgalmazó töltheti meg, a 3. § (1) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezések megtartása mellett. A töltésre jogosult gázforgalmazó köteles a tartály minden egyes feltöltését követően roncsolás útján eltávolítható záró elemet (plomba, fólia) elhelyezni a tartályon és ennek megtörténtét nyilvántartásba venni. A záró elemet kizárólag a töltésre jogosult gázforgalmazó távolíthatja el, ezzel meggátolva a tartály illetéktelen feltöltését, illetve a nem szabályszerűen feltöltött tartályból történő gázfogyasztást. A záró elem illetéktelen által történő eltávolítását, ha ennek következménye az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése, illetve a nem rendeltetésszerű gázfelhasználás, a gázforgalmazó köteles a tevékenységének felügyeletét ellátó hatóságnak visszaellenőrizhető módon jelenteni. (6) A fogyasztóvédelmi előírások érvényre juttatása érdekében a gázforgalmazó és a gázkiskereskedő abban az esetben is kötelesek megállapodásukat írásba foglalni, ha a gázkiskereskedő a palackos pébégázt nem viszonteladóként, hanem a gázforgalmazó bizományosaként értékesíti a fogyasztónak. (7) A pébégázt a gázforgalmazó bizományosaként értékesítő gázkiskereskedő e tevékenységét, a külön jogszabályban 8 előírtak alapján, minden külön engedély nélkül gyakorolhatja, ha a vele szerződéses kapcsolatban álló gázforgalmazó, az e jogszabály előírásainak megfelel, és az ország egész területére kiterjedő forgalmazási jogosultsággal rendelkezik. Záró rendelkezések 9. § A 3 mm-nél kisebb falvastagságú, alumíniumötvözetből készült palackok csak a hazai pébégáz forgalmazásban vehetnek részt. 10. § (1) Ez a rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésekor pébégáz forgalmazását végző gazdasági társaságok a hatálybalépéstől számított 90 napon belül kötelesek az 5. § (1) bekezdésében előírt bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettségüket teljesíteni, amelynek alapján a Hivatal a gázforgalmazókat nyilvántartásba veszi, és intézkedik cégnevüknek és székhelyüknek a GKM hivatalos lapjában, közleményként való közzététele iránt. 8 A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény. (3) A Hivatal által nyilvántartásba vett gázforgalmazók e rendelet hatálybalépésétől számított első évet követően már csak akkreditált minőségbiztosítási szervezet által tanúsított minőségbiztosítási rendszerben végezhetik a pébégáz forgalmazását. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról szóló 14/1998. (XI. 27.) GM rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,2. § Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a gázpalackok műszaki-biztonsági hatósági felügyeletét első fokon a Műszaki Biztonsági Felügyelőség gyakorolja, a határoza ta ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek tekintetében másodfokú hatóságként a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal jár el.’’ (5) A Gázpalack Biztonsági Szabályzatról szóló 14/1998. (XI. 27.) GM rendelet mellékletének 2. táblázatába az 1965 UN szám alatt felvett rendelkezések helyébe e rendelet mellékletének rendelkezései lépnek. Dr. Csillag István s. k., gazdasági és közlekedési miniszter