94/
- (XII. 18.) GKM rendelete a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről. A földgázellátásról szóló
- évi XLII. törvény
- §-a
(2)bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: A rendelet alkalmazási köre 1. §
(1)E rendelet alkalmazási köre kiterjed a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei (a továbbiakban együtt: pébégáz) palackban vagy tartályban történő belföldi forgalmazására és hatósági felügyeletére.
(2)Nem tartozik a rendelet alkalmazási körébe a pébégáz egyszer tölthető és felhasználható palackban történő forgalmazása. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában:
- a)pébégáz forgalmazás: a pébégáz beszerzése, tárolása, töltése, tartályban vagy palackban kereskedelmi forgalomba hozatala, viszonteladónak vagy fogyasztónak történő eladása, továbbá gázkiskereskedőnek — értékesítés céljából — bizományba adása;
- b)gázforgalmazó: az a jogi személyiségű gazdasági társaság, amelyik a pébégáz forgalmazására a külön jogszabály1 rendelkezései alapján jogosult és megfelel a 4. §-ban előírt feltételeknek is;
- c)pébégáz kiskereskedelem: a gázforgalmazótól megvett vagy bizományosként átvett pébégáz értékesítése a fogyasztók részére palackban vagy üzemanyagtöltő állomáson, és az ehhez kapcsolódó fogyasztói igények színvonalas kielégítését szolgáló kereskedelmi szolgáltatások (pl. házhozszállítás és helyszíni csere) nyújtása;
- d)gázkiskereskedő: az a gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. §
- c)pont], aki, illetőleg amely
- da)rendelkezik a pébégáz általa történő értékesítéséhez szükséges cseretelep, illetve üzemanyagtöltő állomás jogszerű üzemben tartására a külön jogszabályban2 előírt működési engedéllyel, vagy 1 A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény. 2 Az üzletek működési engedélyéről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. ren delet (a továbbiakban: Korm. rendelet).
- db)a külön jogszabályban2 megjelölt, üzlettel nem rendelkező kereskedőként — nevének és székhelyének feltüntetésével — nem földhöz rögzített gázpalack tárolóból fóliával vagy a 8. §
(2)bekezdés
- b)pontjában meghatározott más módon lezárt, palackos pébégázt értékesít;
- e)a palackok és tartályok tulajdonosának képviselője: a hazai előírásoknak megfelelően forgalomba hozott palackok és tartályok vonatkozásában az azokba pébégázt betöltő gázforgalmazó. Általános rendelkezések 3. §
(1)A gázforgalmazók és a gázkiskereskedők tevékenységük gyakorlása során kötelesek megtartani mindazokat a külön jogszabályokban3 meghatározott környezetvédelmi, egészségügyi, műszaki-biztonsági és fogyasztóvédelmi előírásokat, amelyeket a jogszabályok, a szabályzatok, a szabványok a pébégázzal, valamint a palackkal és a tartállyal kapcsolatban előírnak.
(2)A fogyasztóvédelmi hatósági feladatok ellátása — a fogyasztóvédelemről szóló törvény rendelkezései figyelembevételével — a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe tartozik.
(3)A bányafelügyelet — a bányászatról szóló törvény4 rendelkezéseivel összhangban — engedélyezi a pébégáz töltőtelepek és a töltőtelepen lévő, a gázpalackokra előírt időszakos ellenőrzésére, a nyomáspróbázás és a szükséges javítások elvégzésére szolgáló létesítmények építés-szerelését és üzembe helyezését, továbbá ellátja e létesítmények és az ott végzett tevékenységek műszaki-biztonsági felügyeletét, valamint a külön jogszabályban3 meghatározott hatósági ellenőrzését. A pébégáz forgalmazásával kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági feladatokat — a pébégáz kiskereskedelem kivételével — a bányafelügyelet látja el.
(4)A tartályok és a palackok időszakos ellenőrzését a külön jogszabály3 rendelkezéseinek megfelelően az azokba gázt betöltő gázforgalmazó — mint a tulajdonos törvényes képviselője — köteles biztosítani a jogszabály előírásai szerint.
(5)A palackban vagy tartályban kereskedelmi forgalomba hozott pébégáz és a gázt tartalmazó palack, illetve tartály töltés időpontjában való megfelelőségéért az azokba pébégázt betöltő gázforgalmazó a felelős. 3 A szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeiről és megfelelőség-tanúsításról szóló 8/
- (II. 19.) GKM rendelet, a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló 9/
- (IV. 5.) GM rendelet, a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról szóló 14/
- (XI. 27.) GM rendelet (GBSZ), valamint a Nyomástartó Edények Biztonsági Szabályzatáról szóló 4/
- (III. 17.) NIM rendelet (NYEBSZ). 4 A bányászatról szóló
- évi XLVIII. törvény
- §
(1)bekezdés a) pontja. A gázforgalmazókra vonatkozó rendelkezések 4. §
(1)Pébégáz forgalmazására az a jogi személyiségű gazdasági társaság jogosult, amely a következő feltételeknek megfelel:
- a)a cégjegyzékbe a pébégáz forgalmazási tevékenységét (TEÁOR 40.22) bejegyezték,
- b)a pébégáz forgalmazási tevékenységet végző tagja, munkavállalója vagy alvállalkozója rendelkezik az általa ellátott pébégáz forgalmazási tevékenység végzéséhez előírt szakmai képesítéssel vagy személyzet tanúsítással,
- c)rendelkezik a tervezett pébégáz forgalmazáshoz szükséges gázbeszerzési forrással, és palacktöltő telepenként legalább 300 m3 térfogatú belföldön telepített tárolókapacitással vagy határozott idejű bérleti szerződés alapján annak használatával,
- d)a pébégáz forgalmazására olyan üzletszabályzattal rendelkezik, amely figyelembe veszi a fogyasztók érdekeit, biztosítja a gázfelhasználás során az élet és vagyon biztonságát, továbbá meghatározza a gázforgalmazó, a kiskereskedő és a fogyasztó jogait, kötelezettségeit és felelősségét,
- e)érvényes vagyon- és környezeti, valamint a harmadik személyeknek okozott károkra is kiterjedő felelősségbiztosítása van, és a biztosítási fedezet összege legalább 300 millió forint,
- f)a tevékenység megkezdésétől számított egy éven belül, akkreditált minőségbiztosítási szervezet által tanúsított minőségbiztosítási rendszerben működteti a pébégáz forgalmazási tevékenységet,
- g)rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges telephellyel vagy annak használatára vonatkozó, határozott idejű bérleti szerződéssel, továbbá a tartályos gázfelhasználás során esetleg bekövetkezett vészhelyzet-elhárítás személyi és tárgyi feltételeivel vagy erre vonatkozó szerződéssel.
(2)Palackos gázforgalmazás esetén az
(1)bekezdésben előírt követelményeken túlmenően a gázforgalmazónak rendelkeznie kell:
- a)belföldön létesített és a bányafelügyelet által engedélyezett pébégáz töltőteleppel vagy a pébégáz belföldi, illetve külföldi töltésére vonatkozó, határozott idejű szerződéssel,
- b)az általa évente forgalmazott mennyiség 6%-át meghaladó kapacitású, a palackok időszakos biztonsági ellenőrzésére szolgáló belföldi létesítménnyel vagy az említett létesítmények használatára, illetve tevékenységek végzésére vonatkozó, határozott időre szóló hasonló méretű tevékenységet lehetővé tevő szerződéssel,
- c)az éves pébégáz forgalmának legalább 5%-át kitevő saját tulajdonú palack készlettel.
(3)Külföldi töltésre, nyomáspróbázás elvégzésére vagy palackjavításra vonatkozó külkereskedelmi szerződés esetén a gázforgalmazónak a szerződésben biztosítania kell, hogy a fogyasztók biztonsága érdekében, a gázforgalmazói engedély kiadása előtt, valamint azt követően bármikor a bányafelügyelet — nemzetközi szerződés alapján — a külföldi társhatóság bevonásával vagy önállóan végzett ellenőrzés keretében meggyőződhessék arról, hogy a hazai műszaki biztonságtechnikai feltételeknek is megfelelő végtermék kerül kibocsátásra. E palackok vonatkozásában a palacktulajdonos törvényes képviselője a külföldi féllel szerződéses kapcsolatban álló gázforgalmazó. Külföldön palackba töltött pébégázt csak és kizárólag e rendelet valamennyi vonatkozó feltételét kielégítő gázforgalmazó jogosult belföldön forgalomba hozni a hazai jogszabályi előírásoknak megfelelő gázpalackban.
(4)Tartályos pébégáz forgalmazás esetén, az
(1)bekezdésben előírt általános követelmények teljesítésén túlmenően, a gázforgalmazónak rendelkeznie kell két darab, a pébégáz szállítására alkalmas, legalább 5 tonna szállítókapacitású közúti tartányjárművel vagy ennek megfelelő szállítókapacitást biztosító, határozott idejű szerződéssel.
(5)A gázforgalmazók kötelesek mind a gázkiskereskedőkkel, mind pedig a fogyasztókkal kötött szerződéseikben a folyamatos és biztonságos pébégáz ellátást vállalni. A pébégáz forgalmazás hatósági felügyelete és nyilvánossága 5. §
(1)A gázforgalmazó a tevékenység tervezett megkezdését megelőzően legalább 90 nappal előbb köteles kérni a székhelye szerint illetékes bányakapitányságtól a gázforgalmazási tevékenységének engedélyezését és közzétételét. A kérelemnek tartalmaznia kell:
- a)cég nevét, székhelyét,
- b)a gázforgalmazási tevékenység végzéséhez előírt fel tételek teljesítéséről szóló tájékoztatást,
- c)a pébégáz forgalmazási tevékenység megkezdésének tervezett időpontját,
- d)az első három évben tervezett pébégáz forgalom mennyiségét. Az engedélyezési eljárásban a bányakapitányság ellen őrzi, hogy a kérelmező a gázforgalmazóra előírt feltételeknek megfelel-e, és ennek eredményétől függően határozatban dönt a gázforgalmazási tevékenység engedélyezéséről.
(2)A bányakapitányság a gázforgalmazási tevékenység engedélyezését tartalmazó határozatát jogerőre emelkedés után nyilvántartásba vétel végett felterjeszti a Magyar Bányászati Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal). A Hivatal a gázforgalmazót nyilvántartásba veszi, és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: GKM) hivatalos lapjában közleményként közzéteszi a nyilvántartásba vett gázforgalmazó cég nevét, székhelyét és a tevékenység megkezdésének engedélyezett időpontját.
(3)Az új gázforgalmazó tevékenységét a
(2)bekezdésében előírt közlemény megjelenését követően, az abban meghatározott időpontban kezdheti meg.
(4)A gázforgalmazó köteles a pébégáz forgalmazásával összefüggő üzleti kapcsolataiban a GKM hivatalos lapjában a nyilvántartásba vételéről megjelent közlemény számát feltüntetni. 6. §
(1)A pébégáz forgalmazási tevékenység végzéséhez előírt létesítmények, eszközök, gépek, berendezések és egyéb feltételek folyamatos biztosítása érdekében a 4. §-ban előírt, határozott időtartamú szerződéseket legalább egy évre kell megkötni. A gázforgalmazó az előírt feltételeket a szerződés megszűnése előtt harminc nappal újabb, legalább egy évre szóló szerződés megkötésével köteles folyamatosan teljesíteni.
(2)A gázforgalmazó köteles minden külön intézkedés nélkül tevékenységét azonnali hatállyal megszüntetni, ha az engedély kiadásakor a töltésre, a nyomáspróbázásra, a palackjavításra, a telephely, a tartányjármű, illetve a tárolókapacitás bérletére vonatkozó szerződés bármilyen okból megszűnik vagy ha a szerződésben meghatározott tevékenységet szüneteltetik.
(3)A gázforgalmazó köteles a bányafelügyeletet, valamint a szakmai érdekképviseleti szervezetet legalább 30 nappal korábban írásban értesíteni arról, ha a pébégáz forgalmazási tevékenysége megszüntetését határozta el.
(4)A gázforgalmazási tevékenység megszüntetését a Hivatal a GKM hivatalos lapjában közleményként közzéteszi.
(5)Ha a bányakapitányság a
(2)bekezdésben nem említett, a gázforgalmazási tevékenység végzéséhez az e rendeletben előírt egyéb feltétel hiányát állapítja meg, felszólítja a gázforgalmazót a hiány pótlására, és annak teljesítésére határidőt állapít meg. A határidő eredménytelen eltelte esetén a gázforgalmazási engedélyt visszavonja és az erről szóló jogerős határozatát a Hivatalnak megküldi, amelynek alapján a Hivatal a gázforgalmazót a nyilvántartásából törli, és az erről szóló tájékoztatást a GKM hivatalos lapjában közleményként közzéteszi. A szakmai érdekképviseleti szervezet közreműködése 7. §
(1)Ha a gázforgalmazó a 4. §
(5)bekezdésében foglalt előírás alapján a szerződésekben vállalt folyamatos és biztonságos gázellátási kötelezettségét teljesíteni nem tudja vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, a kialakult helyzet ről köteles a szakmai érdekképviseleti szervezetet5 tájékoztatni és annak megoldásához közreműködését kérni.
(2)A gázforgalmazót terhelő folyamatos és biztonságos gázellátási kötelezettség teljesítésének megszegése vagy közvetlen veszélyeztetése esetén a gázkiskereskedő és a fogyasztó jogosult a kialakult helyzet megoldásához a szakmai érdekképviseleti szervezet közreműködését kérni.
(3)A gázforgalmazó pébégáz forgalmazási tevékenységének hatósági ellenőrzését — az arra okot adó körülmény megjelölésével — a szakmai érdekképviseleti szervezet is kezdeményezheti az arra jogosult hatóságnál. Az ellenőrzés eredményéről a szakmai érdekképviseleti szervezetet tájékoztatni kell. A fogyasztók tájékoztatásával és érdekvédelmével kapcsolatos kötelezettségek 8. §
(1)A gázforgalmazók és a gázkiskereskedők — tevékenységüknek megfelelően — kötelesek gondoskodni arról, hogy a fogyasztók a pébégáz vásárlásával és használatával kapcsolatos tájékoztatásokat6 megkapják.
(2)A palackos gázforgalmazó köteles gondoskodni arról, hogy
- a)a gázpalack — a külön jogszabályok7 rendelkezései szerinti — veszélyességi címkével és az előírt jelöléseket tartalmazó feliratokkal kerüljön forgalomba;
- b)a töltött gázpalackot olyan csomagolásban hozzák forgalomba, amely csak roncsolással teszi lehetővé a pébégáz elvételét (pl. szelepzáró fólia), és amelyen feltüntették a gázpalack utolsó töltésének helyét, a sértetlen csomagolású palack töltetének tömegét, a gázpalack töltését végző gazdasági társaság nevét és a töltőüzemet.
(3)A pébégázpalack — eltérő megállapodás hiányában — nem minősül betétdíjas csomagolóeszköznek (göngyölegnek). A fogyasztó birtokában lévő gázpalack a fogyasztó tulajdona, amelynek rendeltetésszerű használatáért a fogyasztó felelős.
(4)A gázkiskereskedő köteles az árusítás helyén:
- a)a palackos gáz használatára vonatkozó útmutatót, valamint a gázforgalmazó által biztosított, hatóságilag engedélyezett tömítő elem vásárlásának lehetőségét folyamatosan biztosítani,
- b)a palackba töltött pébégáz fogyasztói árát, és ha gázpalack értékesítésével is foglalkozik, az üres gázpalack árát is az árusítás helyén, szembetűnő módon feltüntetni. 5 Magyar PB Gázipai Egyesület (1027 Budapest, Fő utca 68.). 6 A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény. 7 A Korm. rendelet és a GBSZ.
(5)A gázfogyasztói tartályt, ha az a gázforgalmazó tulajdonában van, kizárólag a tartály tulajdonosa, fogyasztói tulajdonú tartály esetében kizárólag a fogyasztóval szerződéses kapcsolatban álló gázforgalmazó töltheti meg, a 3. §
(1)és
(5)bekezdésében foglalt rendelkezések megtartása mellett. A töltésre jogosult gázforgalmazó köteles a tartály minden egyes feltöltését követően roncsolás útján eltávolítható záró elemet (plomba, fólia) elhelyezni a tartályon és ennek megtörténtét nyilvántartásba venni. A záró elemet kizárólag a töltésre jogosult gázforgalmazó távolíthatja el, ezzel meggátolva a tartály illetéktelen feltöltését, illetve a nem szabályszerűen feltöltött tartályból történő gázfogyasztást. A záró elem illetéktelen által történő eltávolítását, ha ennek következménye az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése, illetve a nem rendeltetésszerű gázfelhasználás, a gázforgalmazó köteles a tevékenységének felügyeletét ellátó hatóságnak visszaellenőrizhető módon jelenteni.
(6)A fogyasztóvédelmi előírások érvényre juttatása érdekében a gázforgalmazó és a gázkiskereskedő abban az esetben is kötelesek megállapodásukat írásba foglalni, ha a gázkiskereskedő a palackos pébégázt nem viszonteladóként, hanem a gázforgalmazó bizományosaként értékesíti a fogyasztónak.
(7)A pébégázt a gázforgalmazó bizományosaként értékesítő gázkiskereskedő e tevékenységét, a külön jogszabályban 8 előírtak alapján, minden külön engedély nélkül gyakorolhatja, ha a vele szerződéses kapcsolatban álló gázforgalmazó, az e jogszabály előírásainak megfelel, és az ország egész területére kiterjedő forgalmazási jogosultsággal rendelkezik. Záró rendelkezések 9. § A 3 mm-nél kisebb falvastagságú, alumíniumötvözetből készült palackok csak a hazai pébégáz forgalmazásban vehetnek részt. 10. §
(1)Ez a rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba.
(2)E rendelet hatálybalépésekor pébégáz forgalmazását végző gazdasági társaságok a hatálybalépéstől számított 90 napon belül kötelesek az 5. §
(1)bekezdésében előírt bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettségüket teljesíteni, amelynek alapján a Hivatal a gázforgalmazókat nyilvántartásba veszi, és intézkedik cégnevüknek és székhelyüknek a GKM hivatalos lapjában, közleményként való közzététele iránt. 8 A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény.
(3)A Hivatal által nyilvántartásba vett gázforgalmazók e rendelet hatálybalépésétől számított első évet követően már csak akkreditált minőségbiztosítási szervezet által tanúsított minőségbiztosítási rendszerben végezhetik a pébégáz forgalmazását.
(4)E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról szóló 14/
- (XI. 27.) GM rendelet
- §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,
- § Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a gázpalackok műszaki-biztonsági hatósági felügyeletét első fokon a Műszaki Biztonsági Felügyelőség gyakorolja, a határoza ta ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek tekintetében másodfokú hatóságként a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal jár el.’’
(5)A Gázpalack Biztonsági Szabályzatról szóló 14/
- (XI. 27.) GM rendelet mellékletének
- táblázatába az 1965 UN szám alatt felvett rendelkezések helyébe e rendelet mellékletének rendelkezései lépnek. Dr. Csillag István s. k., gazdasági és közlekedési miniszter