5/2019. (III. 11.) BM rendelete a rendvédelmi igazgatási alkalmazottal szemben lefolytatható fegyelmi eljárásról.

5/2019. (III. 11.) BM rendelete a rendvédelmi igazgatási alkalmazottal szemben lefolytatható fegyelmi eljárásról. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342/A. § (1)  bekezdés k)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 2., 8., 19. és 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Hatály 1. § A rendelet hatálya a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII.  törvény (a  továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti rendvédelmi szervre és a belügyminiszter irányítása alatt álló polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra (a továbbiakban együtt: rendvédelmi szerv), továbbá a  rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott rendvédelmi igazgatási alkalmazottra (a továbbiakban: rendvédelmi alkalmazott) terjed ki. 2. A fegyelmi eljárásra vonatkozó közös szabályok 2. § (1) A rendvédelmi alkalmazott a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll a) a  Hszt. 289/T.  § (2)  bekezdés b)  pontjában meghatározott fegyelmi büntetésnél illetményének a  Hszt. 289/A. § (2) bekezdése szerinti következő felülvizsgálatáig, b) a  Hszt. 289/T.  § (2)  bekezdés c)  pontjában meghatározott fegyelmi büntetésnél a  fegyelmi büntetés végrehajtásától számított két évig, c) a  Hszt. 289/T.  § (2)  bekezdés d)  pontjában meghatározott fegyelmi büntetésnél a  fegyelmi büntetés végrehajtásától számított három évig. (2) Az (1) bekezdés szerinti időtartam elteltével a fegyelmi büntetést minden nyilvántartásból törölni kell. (3) Nem kell fegyelmi büntetést kiszabni, ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan. Ebben az esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója figyelmeztetést alkalmazhat. (4) A  munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik arról, hogy a  fegyelmi eljárás megindulásától annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárásra vonatkozó adatok a személyügyi számítógépes nyilvántartó rendszerbe felvételre kerüljenek. 3. § (1) A  vizsgálóbiztos személye, valamint a  fegyelmi tanács összetétele a  fegyelmi eljárás alá vont rendvédelmi alkalmazottnak a fegyelmi eljárás megindításának időpontjában betöltött munkaköréhez és besorolásához igazodik. (2) A  fegyelmi eljárás alá vont a  vizsgáló személye, valamint a  fegyelmi tanács tagja személye ellen az  ügyben való érintettség miatt elfogultságot jelenthet be. Az  elfogultságot a  fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult vezető három napon belül elbírálja. (3) Az 5. § (1) bekezdésében, a 6. § (1), (7) és (9) bekezdésében, valamint a 8. § (1) és (6) bekezdésében meghatározott határidők − indokolt esetben, figyelemmel a  rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal − meghosszabbíthatóak. A meghosszabbításról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. (4) A fegyelmi eljárással összefüggésben lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ha a) a fegyelmi eljárást nem a fegyelmi jogkör gyakorlója rendeli el, b) a fegyelmi tanács elnökének, valamint a tagjának a jogkörét nem az arra jogosult gyakorolja, c) a 7. § (7) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi szabályokat megsértik, d) a 4. §-ban meghatározott értesítési kötelezettséget megsértik, e) olyan kötelezettségszegés miatt szabnak ki fegyelmi büntetést, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója nem közölt írásban a rendvédelmi alkalmazottal a vizsgálat során, f ) a fegyelmi tanács nem a zárt ülésén hozza meg a határozatot, g) a fegyelmi tanács zárt ülésén a tanács tagjain és a jegyzőkönyvvezetőn kívül más is részt vesz, h) a  fegyelmi határozat nem jelöli meg az elkövetett konkrét kötelezettségszegéseket, illetve a határozat nem tartalmaz indokolást vagy indokolása nem tartalmazza a tényállás leírását, továbbá i) a vizsgálat során a 6. § (4) bekezdésében foglaltakat nem tartják be. (5) A (4) bekezdés szerinti lényeges eljárási szabálysértés esetén a fegyelmi eljárás bármely szakaszában az eljárásban részt vevő bármely személy kifogással élhet, amelyről a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a  kifogásnak helyt ad, a  lényeges eljárási szabálysértés kiküszöbölése iránt intézkedik, vagy ha ez  nem lehetséges, a fegyelmi eljárást megszünteti. (6) A  fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket mindenki maga előlegezi és a  rendvédelmi szerv viseli. Ha a  rendvédelmi alkalmazott fegyelmi felelősségét jogerősen megállapították, a  rendvédelmi alkalmazott viseli az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit. A munkáltatói jogkör gyakorlója méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti a rendvédelmi alkalmazottat terhelő, a fegyelmi eljárással összefüggő költségeket. (7) Ha a fegyelmi eljárás során a vizsgálóbiztos, illetve a fegyelmi tanács tekintetében személycsere válik szükségessé, a munkáltatói jogkör gyakorlója e rendelet szabályainak megfelelő alkalmazásával az új személyeket kijelöli. (8) A munkáltatói jogkör gyakorlója − a vizsgálóbiztos javaslatára − a fegyelmi eljárást felfüggesztheti, a) – legfeljebb az  akadály megszűnéséig –, ha a  rendvédelmi alkalmazott önhibáján kívüli okból védekezését a 6. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja előterjeszteni, b) ha a  kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult – legfeljebb az  eljárás jogerős befejezéséig –, feltéve, ha enélkül a tényállás nem tisztázható. (9) A  felfüggesztést határozattal kell elrendelni. Ha a  felfüggesztés indoka megszűnik, a  vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul elrendeli a fegyelmi eljárás folytatását. (10) A  fegyelmi tanács elnöke a  fegyelmi eljárást az  akadályoztatás okának megszűnéséig felfüggesztheti, ha a  rendvédelmi alkalmazott tartós akadályoztatása miatt önhibáján kívül nem tud részt venni a  tárgyaláson. Ha a felfüggesztés indoka megszűnik, a fegyelmi tanács elnöke haladéktalanul elrendeli a fegyelmi eljárás folytatását. (11) Ha a rendvédelmi alkalmazott elháríthatatlan ok miatt tartósan nem tud munkavégzésre rendelkezésre állni, illetve munkavégzési kötelezettségét teljesíteni, az  ok megszűnéséig nem lehet a  rendvédelmi alkalmazottat a  Hszt. 289/T. § (4) bekezdése szerint állásából felfüggeszteni. (12) A  Hszt. 289/T.  § (4)  bekezdése szerinti felfüggesztést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha annak indokai megszűntek. Ha az  állásból történő felfüggesztés határideje letelt, de a  munkavégzés helyétől való távoltartás továbbra is szükséges, az eljárás befejezéséig az eljárás alá vont személy más munkakörben foglalkoztatható. 3. A fegyelmi eljárás megindítása 4. § (1) A fegyelmi eljárást határozattal kell elrendelni, ezt a rendvédelmi alkalmazottal írásban közölni kell. (2) A  fegyelmi eljárást elrendelő határozat tartalmazza a  fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, továbbá azt, hogy az eljárás alá vont rendvédelmi alkalmazott mely cselekménye vagy mulasztása szolgált az eljárás megindításának alapjául, valamint a vizsgálóbiztos személyét. 4. A vizsgálat 5. § (1) A  fegyelmi eljárás első szakasza a  vizsgálat, amelynek lefolytatására a  munkáltatói jogkör gyakorlója a  fegyelmi eljárás megindításától számított három napon belül írásban vizsgálóbiztost jelöl ki. (2) Vizsgálóbiztos lehet a rendvédelmi szervnek a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb besorolású, ennek hiányában vezetői munkakört betöltő rendvédelmi alkalmazottja, továbbá a  Hszt. hatálya alatt álló hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy. (3) Vezetői munkakört betöltő rendvédelmi alkalmazott esetén a  rendvédelmi szervnek a  fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos szintű vezetői munkakört betöltő rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottjai vagy vezetői besorolási osztályba szolgálati beosztást betöltő hivatásos állományú tagjai közül lehet kijelölni a vizsgálóbiztost. (4) Ha a  rendvédelmi szervnél a  (3)  bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő személy nincs, a  rendvédelmi szerv vezetője a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő foglalkoztatottját jelölheti ki a vizsgálóbiztosi feladatok ellátására. (5) Nem lehet vizsgálóbiztos az, akivel szemben a  7.  § (7)  bekezdés b)–d)  pontjában meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn. (6) A vizsgálóbiztosnak a vizsgálóbiztosi feladatai ellátásáért külön díjazás nem jár. 6. § (1) A vizsgálóbiztos a kijelöléstől számított harminc napon belül folytatja le a vizsgálatot. (2) A  vizsgálat időtartama alatt a  munkáltatói jogkör gyakorlója a  fegyelmi eljárás tárgyát képező eredeti kötelezettségszegés mellett − az  eredeti kötelezettségszegéssel összefüggő − egyéb kötelezettségszegésre is kiterjesztheti a  fegyelmi eljárást. A  kötelezettségszegést írásban kell közölni a  rendvédelmi alkalmazottal. Ebben az esetben a (3) és (4) bekezdés megfelelően alkalmazandó. (3) A  vizsgálat során a  vizsgálóbiztos a  kötelezettségszegés elkövetésével alaposan gyanúsított rendvédelmi alkalmazottat meghallgatja. A  vizsgálóbiztos a  tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, valamint szemlét tarthat. (4) A  vizsgálat során a  rendvédelmi alkalmazottal közölni kell a  kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Biztosítani kell részére, hogy azokra észrevételt, valamint további bizonyításra javaslatot tehessen, továbbá, hogy az  ügy iratait megtekinthesse. A  rendvédelmi alkalmazott védekezéséről, a  lefolytatott bizonyításról, valamint arról, ha a  rendvédelmi alkalmazott valamely eljárási cselekményen nem jelenik meg, jegyzőkönyvet kell felvenni. (5) Nem akadálya a fegyelmi eljárás lefolytatásának, ha a rendvédelmi alkalmazott − a Hszt. 6/A. § (5) bekezdése szerint közölt értesítés ellenére − nem jelenik meg a (3) és (4) bekezdés szerinti eljárási cselekményen. (6) A  rendvédelmi alkalmazott a  vizsgálat folyamán jogi képviselőt vehet igénybe. A  rendvédelmi alkalmazott kérelmére a  fegyelmi eljárás során a  rendvédelmi szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv képviselőjének részvételét, képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni. A  rendvédelmi alkalmazott meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon jogi képviselője, valamint − a  rendvédelmi alkalmazott ilyen irányú kérését követően − az érdekképviseleti szerv képviselője is jelen lehessen. (7) Ha a  rendvédelmi alkalmazott meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a  vizsgálat időtartama alatt nem kerül sor, a  kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni, és nyolc napos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő. Nem akadálya a fegyelmi eljárás lefolytatásának, ha a rendvédelmi alkalmazott védekezését önhibájából határidőben nem terjeszti elő. (8) A  vizsgálóbiztos a  vizsgálat lezárásától számított nyolc napon belül köteles megküldeni az  ügy összes iratát saját véleményével ellátva a munkáltatói jogkör gyakorlójának. (9) A  munkáltatói jogkör gyakorlója − a  vizsgálóbiztos javaslatára a  vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított három napon belül − a Hszt. 289/T. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti fegyelmi büntetést tárgyalás nélkül is kiszabhatja, ha a) a rendvédelmi alkalmazott a kötelezettségszegést a vizsgálat során elismeri, és a tárgyalásról lemond, b) a tényállás megítélése egyszerű, valamint c) a fegyelmi büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető. 5. A tárgyalás 7. § (1) A fegyelmi eljárás második szakasza a tárgyalás, amely során az ügy érdeméről háromtagú fegyelmi tanács határoz. (2) A fegyelmi tanács elnöke a munkáltatói jogkör gyakorlója. (3) A  fegyelmi tanács elnöke a  vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított három napon belül írásban kijelöli a  tanács tagjait. (4) A  fegyelmi tanács tagja lehet a  rendvédelmi szervnek a  fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb besorolású, ennek hiányában vezetői munkakört betöltő rendvédelmi alkalmazottja, továbbá a  Hszt. hatálya alatt álló hivatásos szolgálati viszonyban álló személy. (5) Vezetői munkakört betöltő rendvédelmi alkalmazott esetén a  rendvédelmi szervnek a  fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos szintű vezetői munkakört betöltő rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottjai vagy vezetői besorolási osztályban szolgálati beosztást betöltő hivatásos állományú tagjai közül lehet kijelölni a fegyelmi tanács tagjait. (6) Ha a  rendvédelmi szervnél a  (4) és (5)  bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő személy nincs, a  rendvédelmi szerv vezetője a  (4) és (5)  bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő foglalkoztatottját jelölheti ki a  fegyelmi tanács tagjának. (7) A fegyelmi tanács eljárásában és döntéshozatalában elnökként, tagként, illetve jegyzőkönyvvezetőként nem vehet részt a) az ügyben vizsgálatot folytatott vizsgálóbiztos, illetve annak hozzátartozója, b) a fegyelmi eljárás alá vont rendvédelmi alkalmazott hozzátartozója, c) az, akit a vizsgálat során mint tanút vagy szakértőt meghallgattak, illetve meghallgatása szükséges, d) az, akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el. (8) Ha a  munkáltatói jogkör gyakorlójával szemben a  (7)  bekezdés szerinti valamely összeférhetetlenségi ok áll fenn, a fegyelmi tanács elnökét a rendvédelmi szerv vezetője jelöli ki. 8. § (1) A fegyelmi tanács a tanács kijelölésétől számított tizenöt napon belül tárgyalást tart. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni. (2) A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább három nappal korábban megkapják. Az értesítést írásban kell megküldeni. (3) A tárgyaláson a rendvédelmi szervet az ügy vizsgálóbiztosa képviseli. A rendvédelmi alkalmazott jogi képviselőt is igénybe vehet, vagy kérelmére a rendvédelmi szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv képviselőjének a részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni. (4) Ha a  rendvédelmi alkalmazott vagy képviselője a  tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az  ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha a rendvédelmi alkalmazottat vagy képviselőjét szabályszerűen értesítették. A  fegyelmi eljárás akkor is lefolytatható, ha a  rendvédelmi alkalmazott vagy képviselője előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. (5) A  fegyelmi tanács a  tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, valamint szemlét tarthat. (6) Ha az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, további nyolc napon belül újabb tárgyalást kell tartani. 9. § (1) A fegyelmi tanács − a 3. § (7) és (8) bekezdésében foglalt esetek kivételével − az első tárgyalástól számított harminc napon belül, zárt ülésen, szótöbbséggel határoz, döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja. (2) Ha a  fegyelmi eljárás alá vont rendvédelmi alkalmazott a  6.  § (4)  bekezdése szerint észrevételt tesz, vagy további bizonyítást javasol, az  észrevétel figyelembevételéről vagy mellőzéséről, a  bizonyítás eredményéről vagy a bizonyítási javaslat elutasításáról és annak okairól a határozat indokolásában rendelkezni kell. 6. A fegyelmi eljárás megszüntetése 10. § (1) Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha a) annak tartama alatt a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony megszűnik, b) a fegyelmi eljárás megindítására előírt határidő után kerül sor, c) a  rendvédelmi alkalmazott a  terhére rótt fegyelmi vétséget nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható, vagy d) felelősségre vonást kizáró ok áll fenn. (2) A  fegyelmi eljárás megszüntetéséről az  (1)  bekezdés a)  pontja esetén a  munkáltatói jogkör gyakorlója, az (1) bekezdés b)–d) pontja esetében a fegyelmi tanács dönt. (3) A fegyelmi eljárás megszüntetéséről határozatot kell hozni. 7. A határozat 11. § (1) A  fegyelmi büntetést az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől, hivatalvesztés büntetés alkalmazása esetén a határozat közlésétől számított harminc napon belül végre kell hajtani. (2) A fegyelmi határozat jogerős a) a  határozat közlésének napján, ha a  határozattal szemben a  nyitva álló határidőn belül nem nyújtottak be keresetet, b) a kereset visszavonásának napján, ha a benyújtott a keresetet visszavonták, vagy c) a  bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha a  benyújtott keresetet a  bíróság jogerősen elbírálta. (3) Ha a  rendvédelmi alkalmazott a  kereset benyújtására nyitva álló határidő eltelte vagy a  kereset jogerős elbírálása előtt a rendvédelmi alkalmazotti szolgálati jogviszonyát megszünteti, a határozat azonnal végrehajthatóvá válik. (4) Ha a  rendvédelmi alkalmazott szolgálati jogviszonya a  Hszt. 289/T.  § (2)  bekezdés b)  pontjában meghatározott, jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása előtt vagy annak végrehajtása közben megszűnik, a  fegyelmi büntetést vagy annak hátralévő időtartamát rendvédelmi szervnél kell végrehajtani, feltéve, hogy a  rendvédelmi alkalmazott a  fegyelmi büntetés végrehajthatóságától számított három éven belül ismételten rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt létesít. 8. Záró rendelkezések 12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter