5/
- (III. 11.) BM rendelete a rendvédelmi igazgatási alkalmazottal szemben lefolytatható fegyelmi eljárásról. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény 342/A. §
(1)bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. §
(1)bekezdés 2., 8.,
- és
- pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
- Hatály
- § A rendelet hatálya a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
- §
(1)bekezdés a)–e) pontja szerinti rendvédelmi szervre és a belügyminiszter irányítása alatt álló polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra (a továbbiakban együtt: rendvédelmi szerv), továbbá a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott rendvédelmi igazgatási alkalmazottra (a továbbiakban: rendvédelmi alkalmazott) terjed ki. 2. A fegyelmi eljárásra vonatkozó közös szabályok 2. §
(1)A rendvédelmi alkalmazott a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll a) a Hszt. 289/T. §
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott fegyelmi büntetésnél illetményének a Hszt. 289/A. §
(2)bekezdése szerinti következő felülvizsgálatáig, b) a Hszt. 289/T. §
(2)bekezdés
- c)pontjában meghatározott fegyelmi büntetésnél a fegyelmi büntetés végrehajtásától számított két évig,
- c)a Hszt. 289/T. §
(2)bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetésnél a fegyelmi büntetés végrehajtásától számított három évig.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti időtartam elteltével a fegyelmi büntetést minden nyilvántartásból törölni kell.
(3)Nem kell fegyelmi büntetést kiszabni, ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan. Ebben az esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója figyelmeztetést alkalmazhat.
(4)A munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik arról, hogy a fegyelmi eljárás megindulásától annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárásra vonatkozó adatok a személyügyi számítógépes nyilvántartó rendszerbe felvételre kerüljenek. 3. §
(1)A vizsgálóbiztos személye, valamint a fegyelmi tanács összetétele a fegyelmi eljárás alá vont rendvédelmi alkalmazottnak a fegyelmi eljárás megindításának időpontjában betöltött munkaköréhez és besorolásához igazodik.
(2)A fegyelmi eljárás alá vont a vizsgáló személye, valamint a fegyelmi tanács tagja személye ellen az ügyben való érintettség miatt elfogultságot jelenthet be. Az elfogultságot a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult vezető három napon belül elbírálja.
(3)Az 5. §
(1)bekezdésében, a 6. §
(1),
(7)és
(9)bekezdésében, valamint a 8. §
(1)és
(6)bekezdésében meghatározott határidők − indokolt esetben, figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal − meghosszabbíthatóak. A meghosszabbításról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.
(4)A fegyelmi eljárással összefüggésben lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ha
- a)a fegyelmi eljárást nem a fegyelmi jogkör gyakorlója rendeli el,
- b)a fegyelmi tanács elnökének, valamint a tagjának a jogkörét nem az arra jogosult gyakorolja,
- c)a 7. §
(7)bekezdése szerinti összeférhetetlenségi szabályokat megsértik,
- d)a 4. §-ban meghatározott értesítési kötelezettséget megsértik,
- e)olyan kötelezettségszegés miatt szabnak ki fegyelmi büntetést, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója nem közölt írásban a rendvédelmi alkalmazottal a vizsgálat során, f ) a fegyelmi tanács nem a zárt ülésén hozza meg a határozatot,
- g)a fegyelmi tanács zárt ülésén a tanács tagjain és a jegyzőkönyvvezetőn kívül más is részt vesz,
- h)a fegyelmi határozat nem jelöli meg az elkövetett konkrét kötelezettségszegéseket, illetve a határozat nem tartalmaz indokolást vagy indokolása nem tartalmazza a tényállás leírását, továbbá
- i)a vizsgálat során a 6. §
(4)bekezdésében foglaltakat nem tartják be.
(5)A
(4)bekezdés szerinti lényeges eljárási szabálysértés esetén a fegyelmi eljárás bármely szakaszában az eljárásban részt vevő bármely személy kifogással élhet, amelyről a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a kifogásnak helyt ad, a lényeges eljárási szabálysértés kiküszöbölése iránt intézkedik, vagy ha ez nem lehetséges, a fegyelmi eljárást megszünteti.
(6)A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket mindenki maga előlegezi és a rendvédelmi szerv viseli. Ha a rendvédelmi alkalmazott fegyelmi felelősségét jogerősen megállapították, a rendvédelmi alkalmazott viseli az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit. A munkáltatói jogkör gyakorlója méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti a rendvédelmi alkalmazottat terhelő, a fegyelmi eljárással összefüggő költségeket.
(7)Ha a fegyelmi eljárás során a vizsgálóbiztos, illetve a fegyelmi tanács tekintetében személycsere válik szükségessé, a munkáltatói jogkör gyakorlója e rendelet szabályainak megfelelő alkalmazásával az új személyeket kijelöli.
(8)A munkáltatói jogkör gyakorlója − a vizsgálóbiztos javaslatára − a fegyelmi eljárást felfüggesztheti, a) – legfeljebb az akadály megszűnéséig –, ha a rendvédelmi alkalmazott önhibáján kívüli okból védekezését a 6. §
(7)bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja előterjeszteni, b) ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult – legfeljebb az eljárás jogerős befejezéséig –, feltéve, ha enélkül a tényállás nem tisztázható.
(9)A felfüggesztést határozattal kell elrendelni. Ha a felfüggesztés indoka megszűnik, a vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul elrendeli a fegyelmi eljárás folytatását.
(10)A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárást az akadályoztatás okának megszűnéséig felfüggesztheti, ha a rendvédelmi alkalmazott tartós akadályoztatása miatt önhibáján kívül nem tud részt venni a tárgyaláson. Ha a felfüggesztés indoka megszűnik, a fegyelmi tanács elnöke haladéktalanul elrendeli a fegyelmi eljárás folytatását.
(11)Ha a rendvédelmi alkalmazott elháríthatatlan ok miatt tartósan nem tud munkavégzésre rendelkezésre állni, illetve munkavégzési kötelezettségét teljesíteni, az ok megszűnéséig nem lehet a rendvédelmi alkalmazottat a Hszt. 289/T. §
(4)bekezdése szerint állásából felfüggeszteni.
(12)A Hszt. 289/T. §
(4)bekezdése szerinti felfüggesztést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha annak indokai megszűntek. Ha az állásból történő felfüggesztés határideje letelt, de a munkavégzés helyétől való távoltartás továbbra is szükséges, az eljárás befejezéséig az eljárás alá vont személy más munkakörben foglalkoztatható. 3. A fegyelmi eljárás megindítása 4. §
(1)A fegyelmi eljárást határozattal kell elrendelni, ezt a rendvédelmi alkalmazottal írásban közölni kell.
(2)A fegyelmi eljárást elrendelő határozat tartalmazza a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, továbbá azt, hogy az eljárás alá vont rendvédelmi alkalmazott mely cselekménye vagy mulasztása szolgált az eljárás megindításának alapjául, valamint a vizsgálóbiztos személyét. 4. A vizsgálat 5. §
(1)A fegyelmi eljárás első szakasza a vizsgálat, amelynek lefolytatására a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás megindításától számított három napon belül írásban vizsgálóbiztost jelöl ki.
(2)Vizsgálóbiztos lehet a rendvédelmi szervnek a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb besorolású, ennek hiányában vezetői munkakört betöltő rendvédelmi alkalmazottja, továbbá a Hszt. hatálya alatt álló hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy.
(3)Vezetői munkakört betöltő rendvédelmi alkalmazott esetén a rendvédelmi szervnek a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos szintű vezetői munkakört betöltő rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottjai vagy vezetői besorolási osztályba szolgálati beosztást betöltő hivatásos állományú tagjai közül lehet kijelölni a vizsgálóbiztost.
(4)Ha a rendvédelmi szervnél a
(3)bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő személy nincs, a rendvédelmi szerv vezetője a
(2)bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő foglalkoztatottját jelölheti ki a vizsgálóbiztosi feladatok ellátására.
(5)Nem lehet vizsgálóbiztos az, akivel szemben a 7. §
(7)bekezdés b)–d) pontjában meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(6)A vizsgálóbiztosnak a vizsgálóbiztosi feladatai ellátásáért külön díjazás nem jár. 6. §
(1)A vizsgálóbiztos a kijelöléstől számított harminc napon belül folytatja le a vizsgálatot.
(2)A vizsgálat időtartama alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás tárgyát képező eredeti kötelezettségszegés mellett − az eredeti kötelezettségszegéssel összefüggő − egyéb kötelezettségszegésre is kiterjesztheti a fegyelmi eljárást. A kötelezettségszegést írásban kell közölni a rendvédelmi alkalmazottal. Ebben az esetben a
(3)és
(4)bekezdés megfelelően alkalmazandó.
(3)A vizsgálat során a vizsgálóbiztos a kötelezettségszegés elkövetésével alaposan gyanúsított rendvédelmi alkalmazottat meghallgatja. A vizsgálóbiztos a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, valamint szemlét tarthat.
(4)A vizsgálat során a rendvédelmi alkalmazottal közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Biztosítani kell részére, hogy azokra észrevételt, valamint további bizonyításra javaslatot tehessen, továbbá, hogy az ügy iratait megtekinthesse. A rendvédelmi alkalmazott védekezéséről, a lefolytatott bizonyításról, valamint arról, ha a rendvédelmi alkalmazott valamely eljárási cselekményen nem jelenik meg, jegyzőkönyvet kell felvenni.
(5)Nem akadálya a fegyelmi eljárás lefolytatásának, ha a rendvédelmi alkalmazott − a Hszt. 6/A. §
(5)bekezdése szerint közölt értesítés ellenére − nem jelenik meg a
(3)és
(4)bekezdés szerinti eljárási cselekményen.
(6)A rendvédelmi alkalmazott a vizsgálat folyamán jogi képviselőt vehet igénybe. A rendvédelmi alkalmazott kérelmére a fegyelmi eljárás során a rendvédelmi szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv képviselőjének részvételét, képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni. A rendvédelmi alkalmazott meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon jogi képviselője, valamint − a rendvédelmi alkalmazott ilyen irányú kérését követően − az érdekképviseleti szerv képviselője is jelen lehessen.
(7)Ha a rendvédelmi alkalmazott meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a vizsgálat időtartama alatt nem kerül sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni, és nyolc napos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő. Nem akadálya a fegyelmi eljárás lefolytatásának, ha a rendvédelmi alkalmazott védekezését önhibájából határidőben nem terjeszti elő.
(8)A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezárásától számított nyolc napon belül köteles megküldeni az ügy összes iratát saját véleményével ellátva a munkáltatói jogkör gyakorlójának.
(9)A munkáltatói jogkör gyakorlója − a vizsgálóbiztos javaslatára a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított három napon belül − a Hszt. 289/T. §
(2)bekezdés a)–
- c)pontja szerinti fegyelmi büntetést tárgyalás nélkül is kiszabhatja, ha
- a)a rendvédelmi alkalmazott a kötelezettségszegést a vizsgálat során elismeri, és a tárgyalásról lemond,
- b)a tényállás megítélése egyszerű, valamint
- c)a fegyelmi büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető. 5. A tárgyalás 7. §
(1)A fegyelmi eljárás második szakasza a tárgyalás, amely során az ügy érdeméről háromtagú fegyelmi tanács határoz.
(2)A fegyelmi tanács elnöke a munkáltatói jogkör gyakorlója.
(3)A fegyelmi tanács elnöke a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított három napon belül írásban kijelöli a tanács tagjait.
(4)A fegyelmi tanács tagja lehet a rendvédelmi szervnek a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb besorolású, ennek hiányában vezetői munkakört betöltő rendvédelmi alkalmazottja, továbbá a Hszt. hatálya alatt álló hivatásos szolgálati viszonyban álló személy.
(5)Vezetői munkakört betöltő rendvédelmi alkalmazott esetén a rendvédelmi szervnek a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos szintű vezetői munkakört betöltő rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottjai vagy vezetői besorolási osztályban szolgálati beosztást betöltő hivatásos állományú tagjai közül lehet kijelölni a fegyelmi tanács tagjait.
(6)Ha a rendvédelmi szervnél a
(4)és
(5)bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő személy nincs, a rendvédelmi szerv vezetője a
(4)és
(5)bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő foglalkoztatottját jelölheti ki a fegyelmi tanács tagjának.
(7)A fegyelmi tanács eljárásában és döntéshozatalában elnökként, tagként, illetve jegyzőkönyvvezetőként nem vehet részt
- a)az ügyben vizsgálatot folytatott vizsgálóbiztos, illetve annak hozzátartozója,
- b)a fegyelmi eljárás alá vont rendvédelmi alkalmazott hozzátartozója,
- c)az, akit a vizsgálat során mint tanút vagy szakértőt meghallgattak, illetve meghallgatása szükséges,
- d)az, akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el.
(8)Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójával szemben a
(7)bekezdés szerinti valamely összeférhetetlenségi ok áll fenn, a fegyelmi tanács elnökét a rendvédelmi szerv vezetője jelöli ki. 8. §
(1)A fegyelmi tanács a tanács kijelölésétől számított tizenöt napon belül tárgyalást tart. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni.
(2)A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább három nappal korábban megkapják. Az értesítést írásban kell megküldeni.
(3)A tárgyaláson a rendvédelmi szervet az ügy vizsgálóbiztosa képviseli. A rendvédelmi alkalmazott jogi képviselőt is igénybe vehet, vagy kérelmére a rendvédelmi szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv képviselőjének a részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni.
(4)Ha a rendvédelmi alkalmazott vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha a rendvédelmi alkalmazottat vagy képviselőjét szabályszerűen értesítették. A fegyelmi eljárás akkor is lefolytatható, ha a rendvédelmi alkalmazott vagy képviselője előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.
(5)A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, valamint szemlét tarthat.
(6)Ha az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, további nyolc napon belül újabb tárgyalást kell tartani. 9. §
(1)A fegyelmi tanács − a 3. §
(7)és
(8)bekezdésében foglalt esetek kivételével − az első tárgyalástól számított harminc napon belül, zárt ülésen, szótöbbséggel határoz, döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja.
(2)Ha a fegyelmi eljárás alá vont rendvédelmi alkalmazott a 6. §
(4)bekezdése szerint észrevételt tesz, vagy további bizonyítást javasol, az észrevétel figyelembevételéről vagy mellőzéséről, a bizonyítás eredményéről vagy a bizonyítási javaslat elutasításáról és annak okairól a határozat indokolásában rendelkezni kell. 6. A fegyelmi eljárás megszüntetése 10. §
(1)Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha
- a)annak tartama alatt a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony megszűnik,
- b)a fegyelmi eljárás megindítására előírt határidő után kerül sor,
- c)a rendvédelmi alkalmazott a terhére rótt fegyelmi vétséget nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható, vagy
- d)felelősségre vonást kizáró ok áll fenn.
(2)A fegyelmi eljárás megszüntetéséről az
(1)bekezdés a) pontja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója, az
(1)bekezdés b)–d) pontja esetében a fegyelmi tanács dönt.
(3)A fegyelmi eljárás megszüntetéséről határozatot kell hozni. 7. A határozat 11. §
(1)A fegyelmi büntetést az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől, hivatalvesztés büntetés alkalmazása esetén a határozat közlésétől számított harminc napon belül végre kell hajtani.
(2)A fegyelmi határozat jogerős
- a)a határozat közlésének napján, ha a határozattal szemben a nyitva álló határidőn belül nem nyújtottak be keresetet,
- b)a kereset visszavonásának napján, ha a benyújtott a keresetet visszavonták, vagy
- c)a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha a benyújtott keresetet a bíróság jogerősen elbírálta.
(3)Ha a rendvédelmi alkalmazott a kereset benyújtására nyitva álló határidő eltelte vagy a kereset jogerős elbírálása előtt a rendvédelmi alkalmazotti szolgálati jogviszonyát megszünteti, a határozat azonnal végrehajthatóvá válik.
(4)Ha a rendvédelmi alkalmazott szolgálati jogviszonya a Hszt. 289/T. §
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott, jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása előtt vagy annak végrehajtása közben megszűnik, a fegyelmi büntetést vagy annak hátralévő időtartamát rendvédelmi szervnél kell végrehajtani, feltéve, hogy a rendvédelmi alkalmazott a fegyelmi büntetés végrehajthatóságától számított három éven belül ismételten rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt létesít. 8. Záró rendelkezések 12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter