← Magyarország

11/2016. (IV. 29.) ORFK utasítása az arcképelemzési nyilvántartás és az arcképelemző rendszer igénybevételével kapcsolatos feladatokról.

Röviden

Ez az utasítás az arcképelemzési nyilvántartás és az arcképelemző rendszer használatával kapcsolatos rendőrségi feladatokat határozza meg, biztosítva azok egységes végrehajtását. Célja a bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint személyek azonosítása és ellenőrzése.

Mit szabályoz

Kit érint

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege
11/2016. (IV. 29.) ORFK utasítása az arcképelemzési nyilvántartás és az arcképelemző rendszer igénybevételével kapcsolatos feladatokról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6.  § (1)  bekezdés b)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  arcképelemzési nyilvántartás és az  arcképelemző rendszer igénybevételével kapcsolatos, az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre háruló feladatok egységes végrehajtásának meghatározása érdekében kiadom az alábbi utasítást: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az utasítás szervi hatálya kiterjed: a) az Országos Rendőr-főkapitányságra; b) a Készenléti Rendőrségre; c) a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra; d) a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetre; e) a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központra; f ) a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra; g) a rendőrkapitányságokra és a határrendészeti kirendeltségekre [a továbbiakban az a)–g) alpontok együtt: igénybevételre jogosult rendőri szervek]. 2. Az utasítás hatálya kiterjed: a) a bűncselekmények megelőzése, megakadályozása, felderítése és megszakítása, valamint az  elkövetők elfogása és felelősségre vonása érdekében – a nyomozó hatóság által folytatott büntetőeljárásban – a nyomozó hatóság rendelkezésére álló vagy általa rögzített arcképmás felhasználásával a  terhelt személyazonossága megállapítására, valamint ellenőrzésének igénylésére [az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 9. § (1) bekezdés]; b) a bűncselekmények megelőzése, megakadályozása, felderítése és megszakítása, valamint az  elkövetők elfogása és felelősségre vonása érdekében – a nyomozó hatóság által folytatott büntetőeljárásban – a nyomozó hatóság által kezelt, a  feltételezett elkövetőről készült arcképmás felhasználásával az  ismeretlen személy azonosításának igénylésére [Törvény 9. § (2) bekezdés a) pont]; c) a körözési eljárást folytató szerv által kezelt arcképmás felhasználásával a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott körözött személyek azonosításának és az eltűnt személyek felkutatásának igénylésére [Törvény 9. § (4) bekezdés]; d) a titkos információgyűjtő és a  titkos adatszerző tevékenység támogatása érdekében – törvényben meghatározott titkos információgyűjtő, valamint titkos adatszerző tevékenység folytatására feljogosított szervek rendelkezésére álló arcképmás felhasználásával – a személyazonosság ellenőrzésének és az ismeretlen személy azonosításának igénylésére [Törvény 9. § (6) bekezdés b) pont]; e) a kiemelten védett vezetők tekintetében, a  személyvédelmi feladatok ellátása során, a  rendelkezésre álló arcképmás felhasználásával a  személyazonosság ellenőrzésének és az  ismeretlen személy azonosításának igénylésére [Törvény 9. § (8) bekezdés a) pont]; f ) a jogszabályban meghatározott központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények, valamint a kiemelten fontosnak minősített rendőrségi épületek, az ott folyó tevékenységek megfelelő szintű védelme, valamint a  belépési jogosultság ellenőrzése során a rendelkezésre álló arcképmás felhasználásával a személyazonosság ellenőrzésének igénylésére [Törvény 9. § (10) bekezdés b) pont]; g) a jogsegély vagy nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében, a  külföldi hatóságtól érkezett álló- vagy mozgófelvételeken, rajzokon szereplő feltételezett elkövetők személyazonossága megállapításának, valamint ellenőrzésének igénylésére [Törvény 9. § (11) bekezdés a)–b) pont]; h) a rendkívüli halál esetén, illetve az  ismeretlen személyazonosságú holttest azonosítása céljából folytatott közigazgatási eljárás során a  rendelkezésre álló arcképmás felhasználásával az  ismeretlen személy azonosításának igénylésére [Törvény 9. § (12) bekezdés]; i) a Tanúvédelmi Szolgálat rendelkezésére álló vagy általa rögzített arcképmás felhasználásával ia) a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvényben meghatározott fenyegetett helyzetben lévő személy vagy érintett, ib) a biztonsági kockázatot felmérő vizsgálat, illetve a  különleges óvintézkedések előkészítése és végrehajtása során felmerülő személy, ic) a nemzetközi együttműködés keretében a  külföldi társszervtől közvetlenül a  Tanúvédelmi Szolgálathoz érkezett álló- vagy mozgófelvételeken, rajzokon szereplő személy személyazonossága megállapításának, valamint ellenőrzésének igénylésére [Törvény 9. § (13) bekezdés]; j) a határforgalom-ellenőrzés során az  államhatár átlépésére jelentkező személyek személyazonossága megállapításának, valamint ellenőrzésének igénylésére [Törvény 9. § (14) bekezdés]; k) az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárnak minősülő személy személyazonossága megállapításának, valamint ellenőrzésének igénylésére [Törvény 9. § (15) bekezdés]. 3. Az utasítás alkalmazásában: a) azonnali eljárás: az  arcképelemző rendszer működtetésének részletes szabályairól szóló 78/2015. (XII. 23.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 5. § (5)–(6) bekezdésében meghatározott eljárás; b) hozzáférésre felhatalmazott személy: az igénybevételre jogosult rendőri szervek állományának azon tagja, aki az  igénybevételre jogosult rendőri szerv nevében jogosult a  rendelkezésre álló arcképmás felhasználásával a központi szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni személyazonosság ellenőrzése vagy ismeretlen személy azonosítása érdekében; c) soron kívüli eljárás: a BM rendelet 5. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott eljárás. II. FEJEZET RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK 1. Az igénybevételre jogosult rendőri szervek, illetve a hozzáférésre felhatalmazott személyek jogosultság nyilvántartásba való felvételének kezdeményezésével összefüggő rendelkezések 4. Az igénybevételre jogosult rendőri szerv vezetője – az 1. mellékletben szereplő, a központi szervvel létrehozandó együttműködési megállapodás megkötése iránti szándéknyilatkozat megküldésével – haladéktalanul kezdeményezi a jogosultság nyilvántartásba történő felvételét. A 2. mellékletben szereplő, az igénybevételre jogosult rendőri szerv adatait tartalmazó adatlap a szándéknyilatkozat mellékletét képezi. 5. Az igénybevételre jogosult rendőri szerv vezetője a jogosultság nyilvántartásba való felvételét követően bekövetkezett, a 2. melléklet szerinti adatokat érintő változás esetén – az adatlap újraküldésével – a központi szervet haladéktalanul értesíti. 6. A központi szerv és az  igénybevételre jogosult rendőri szerv közötti, az arcképelemző tevékenység nyújtásának és igénybevételének feltételeit tartalmazó együttműködési megállapodás hatálybalépését követően az igénybevételre jogosult rendőri szerv vezetője az  Integrált Portálalapú Lekérdező alkalmazás (a továbbiakban: IPL) felületén a központi szerv által rendszeresített jogosultság nyilvántartó adatlapon kezdeményezi a hozzáférésre felhatalmazott személyek részére az egyedi azonosítók kiadását. 7. A hozzáférésre felhatalmazott személyekről a jogosultság nyilvántartásban kezelt adatokban bekövetkezett változást, illetve a  hozzáférési jogosultság megszűnését is az  IPL felületén rendszeresített adatlap útján kell haladéktalanul jelezni a központi szerv felé. 8. A soron kívüli, illetve az azonnali eljárás IPL felületen történő kezdeményezésére az igénybevételre jogosult rendőri szerv vezetője, illetve az  általa meghatalmazott személy jogosult. A  6.  pontban meghatározott együttműködési megállapodás hatálybalépését követően az igénybevételre jogosult rendőri szerv vezetője által kitöltött, a 3. melléklet szerinti nyilatkozatot a  központi szerv részére kell megküldeni. Az  igénybevételre jogosult rendőri szerv vezetője a  legalább osztályvezetői, illetve ügyeletvezetői beosztást betöltő személyeket, valamint a  bűnügyi készenléti szolgálatot ellátó állomány vezetőjét hatalmazhatja fel soron kívüli, illetve azonnali eljárás igénylésére. 9. A hozzáférésre felhatalmazott személyek körének meghatározásakor, illetve az egyedi arcképelemzési szolgáltatás igénybevételekor figyelemmel kell lenni az  arcképprofil-nyilvántartásnak a  Törvény 4.  § (1)  bekezdésében meghatározott forrásnyilvántartásaira. A  központi szerv által kezelt arcképprofil-nyilvántartás a forrásnyilvántartásokban szereplő arcképmásból képzett arcképprofilokat tartalmazza, illetve a központi szerv által az  elemzés eredményeként átadott technikai kapcsoló szám alapján is a  forrásnyilvántartásból igényelhető az azonosított személy természetes személyazonosító adata. 2. Az arcképelemző tevékenység igénybevételével kapcsolatos rendelkezések 10. A hozzáférésre felhatalmazott személy az igénybevételre jogosult rendőri szerv és a központi szerv közötti közvetlen rendszer-rendszer kapcsolaton keresztül, mind az  IPL, mind a  Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszer (a továbbiakban: Robotzsaru rendszer) erre a célra implementált felületén elektronikus úton arcképelemző tevékenységet kezdeményezhet ismeretlen személy azonosításának vagy a személyazonosság ellenőrzésének elemzői támogatása érdekében. 11. Az elektronikus úton benyújtott kérelemben az alábbi adatokat kell rögzíteni: a) az ügy azonosítását szolgáló adatot (szervezeti belső iktatószám); b) az igénybevétel célját megalapozó, a Törvényben meghatározott adatkezelési felhatalmazást (a 2.  pontban foglaltak alapján); c) a feladat tárgyát (ismeretlen személy azonosítása, személyazonosság ellenőrzése); d) az ügy prioritását (normál, soron kívüli, azonnali); e) soron kívüli vagy azonnali prioritás esetén a hozzáférésre felhatalmazott nyilatkozatát arra, hogy a BM rendelet 5. § (1) vagy (5) bekezdésében foglaltak szerint mire hivatkozva kéri a soron kívüli vagy azonnali eljárást (soron kívüli: kiskorú személy veszélyeztetettsége, a  közbiztonságot vagy a  nemzetbiztonságot közvetlenül és súlyosan fenyegető helyzet, kiemelt bűnüldözési érdek, azonnali: különleges jogrendben alkalmazandó intézkedés, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelése); f ) az arcképmást tartalmazó fényképet; g) amennyiben indokolt – így különösen, ha több személy is látható a fényképen – a fényképhez tartozó leírást. 12. Az IPL felületen a hozzáférésre felhatalmazott személy által megadott szervezeti belső iktatószám nem tartalmazhat olyan információt, amely megalapozhatja a  kérelmet benyújtó igénybevételre jogosult rendőri szervre vagy az azonosításra beküldött felvételhez kapcsolódó ügyre vonatkozó bármilyen következtetés levonását. A szervezeti belső iktatószám képzése az utasítás 4. melléklete alapján történik. 13. A fényképhez tartozó leírás nem tartalmazhat a  kérelmet benyújtó igénybevételre jogosult rendőri szervre vagy az ügyre vonatkozó, illetőleg a  fényképen látható személyre utaló, azzal kapcsolatba hozható információt. A  leírás célja kizárólag a felvételen található személy azonosítását elősegítő kiegészítő információk közlése. 14. A hozzáférésre felhatalmazott személynek a központi szerv által – a kérelem adattartalmának hiányosságai, a felvétel azonosításra való alkalmatlansága vagy az abból a beküldő igénybevételre jogosult rendőri szervre, az ügyre vagy az érintett személyre levonható következtetéseket megalapozó információra tekintettel – megküldött hiánypótlási felhívás teljesítésére 15 nap áll a  rendelkezésére. A  hozzáférésre felhatalmazott személy minden igénylés esetén különös körültekintéssel köteles az  egyes kérelmekkel kapcsolatban esetlegesen megküldött hiánypótlási felhívásoknak eleget tenni, figyelemmel arra, hogy a  kért hiánypótlás elmaradása esetén a  központi szerv 15 nap elteltével a  kérelmet eredmény nélkül lezárja. A  hozzáférésre felhatalmazott személy a  hiánypótlás teljesítésével összefüggésben köteles tekintettel lenni arra is, hogy a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig eltelt idő az ügyintézési határidőbe nem számít bele. 15. A hozzáférésre felhatalmazott személy az IPL vagy a Robotzsaru rendszer felületén keresztül, a központi szerv által a  kiértékelés eredményeként továbbított technikai kapcsoló szám segítségével – külön eljárásban megvalósuló hatósági adatszolgáltatás keretében – a  felvételhez kapcsolódó személy jogszabályban meghatározott adatait két munkanapon belül lekérdezi, eredményét a Robotzsaru rendszerben az ügyirathoz csatoltan rögzíti. 3. Az azonosításra beküldött felvételekre vonatkozó követelmények 16. Az igénybevételre jogosult rendőri szerv által készített vagy rendelkezésére álló arcképmást tartalmazó fényképet a Robotzsaru rendszerben, az arcképmás kezelését megalapozó ügyirathoz csatoltan, az erre rendszeresített felületen kell rögzíteni. 17. Nem rendőrségi helyiségben történő arcképmás felvételekor – amennyiben az arcképmás Robotzsaru rendszerben történő rögzítésének feltételei nem adottak – az  arcképmást készítő a  felvételeket először informatikai eszköz igénybevételével köteles eltárolni, majd ezt követően az  informatikai lehetőségektől függően haladéktalanul, strukturáltan rögzíteni a Robotzsaru rendszerben, és az informatikai eszközön előzőleg rögzített arcképmást törölni. 18. Az azonosításra beküldött felvételnek – lehetőség szerint – az alábbi követelményeknek kell megfelelnie: a) az azonosításra beküldött felvételen csak egy személy szerepelhet, amennyiben ez  nem lehetséges, akkor az  elemzés tárgyát képező arcképmást a  fényképhez tartozó rövid leírás mezőben kell egyértelműen meghatározni; b) az azonosítandó felvételen található személynek szemből kell elhelyezkednie az alábbiak szerint: ba) a fej oldalirányú elfordulása nem lehet több mint 30°, bb) a fej függőleges billenése nem haladhatja meg a 10°-ot; c) az arcnak jól, szórt fénnyel megvilágítottnak kell lennie; d) kerülni kell az oldalról megvilágított arc felvételen történő szerepeltetését arra figyelemmel, hogy az orr által vetett árnyék jelentősen ronthatja az eredményes azonosítást; e) az azonosításra beküldött felvételen az azonosítandó személy: ea) nem viselhet olyan jellegű sapkát, kapucnit, bármilyen ruhadarabot, amely az arcát kitakarja, eb) nem viselhet napszemüveget, ec) a szemeinek nyitva kell lenniük; f ) az azonosításra beküldött felvételnek jó minőségűnek, minél nagyobb felbontásúnak kell lennie az  alábbi minimum értékek szerint: fa) az azonosításra beküldött felvétel elfogadott formátuma „jpg” kiterjesztés, fb) az azonosításra beküldött felvételen az azonosítandó személy két szem között mért pupillatávolsága minimum 50 pixel lehet, fc) az arckép felbontása nem lehet kisebb mint 0,3 megapixel, amin a  személy arcának térfoglalása a felvétel 2/3-a. 4. Az ismeretlen személyazonosságú holttestek halottszemléinél alkalmazott fényképfelvételi eljáráshoz kapcsolódó eltérő szabályok 19. Az ismeretlen személyazonosságú holttestek halottszemléinél alkalmazott fényképfelvételi eljárás során a digitális arcfelismeréshez az alábbiakra kell figyelemmel lenni: a) amennyiben a  holttest szeme zárt állapotban van, akkor az  orvos vagy a  szemlebizottság rendőr tagja sterilkesztyűben a  két kezének mutatóujjával a  szemhéjat felhúzza oly módon, hogy elkerülje a  szem természetes nyitott állapotán túlmutató torzulást (felfeszítést); b) amennyiben a megtalálás helyén az arcról a szennyeződés eltávolítása vagy a száj zárt állapotba helyezése nem megoldható, akkor az arcról készített fényképfelvételi eljárást a boncolás helyszínén meg kell ismételni; c) amennyiben a holttest állapota lehetővé teszi, akkor az arcképmás a szem alsó-felső szemhéjának felhúzásával, majd az alsó szemhéj aláhajtásával is rögzíthető; d) a szemek nyitott állapotának biztosításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a  szemhéj erős felhúzásával nagymértékben torzulhatnak a szem és a homlok egyedi jellemző pontjai, amelyek ronthatják az eredményes azonosítást; e) egy személyről legalább 4 közeli felvételt szükséges készíteni úgy, hogy a képfelvételező eszköz (fényképezőgép) optikájának hossztengelye az arcra merőleges legyen; f ) a fényképezőgép lencséjének geometriai közepe az orrcsúcsra fókuszáljon; g) az arc egyenletes, szemből szórt fénnyel történő megvilágítását úgy kell végrehajtani, hogy a fényképezőgép optikájának hossztengelye és a megvilágítás fényforrásának hossztengelye egymással 35-40° szöget zárjon be, ahol a  megvilágítás fényforrásának hossztengelye a  fényképezőgép optikájának hossztengelye felett helyezkedik el; h) az ismeretlen személyazonosságú holttest testsúlyfeleslege esetén a lehajtott fej tokájának torzító hatását úgy kell megszüntetni, hogy egy sterilkesztyűvel a fejet megemelve a tokát kézzel le kell fogni; i) az ismeretlen személyazonosságú holttestek halottszemléinél alkalmazott fényképfelvételi eljárás során ajánlott a tükörreflexes fényképezőgép használata, a digitális nagyítás nem alkalmazható; j) a fényképfelvételeket az adott fényképezőgéptípushoz, a gyártó által meghatározott, torzításmentes felvétel készítésére alkalmas gyújtótávolságú (normál) objektívvel kell elkészíteni. III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 20. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 21. Hatályát veszti az  Automatikus Arcképfelismerő és Azonosító Rendszer bevezetéséről szóló 58/2010. (OT 33.) ORFK utasítás. Papp Károly r. altábornagy s. k., országos rendőrfőkapitány

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.