15/2017. (VI. 30.) NGM rendelete a befektetési szolgáltatási tevékenységhez, illetve a kiegészítő szolgáltatáshoz kapcsolódó ösztönzőkről.

15/2017. (VI. 30.) NGM rendelete a befektetési szolgáltatási tevékenységhez, illetve a kiegészítő szolgáltatáshoz kapcsolódó ösztönzőkről. A befektetési vállalkozásokról és az  árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az  általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 180.  § (2)  bekezdés d)  pontjában kapott felhatalmazás alapján és a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 14. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § (1) E  rendelet hatálya kiterjed a  befektetési szolgáltatási tevékenységet, illetve a  kiegészítő szolgáltatást végző befektetési vállalkozásra, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézetre (a  továbbiakban: hitelintézet), befektetési alapkezelőre, azzal, hogy ahol a  rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott hitelintézetet, illetve befektetési alapkezelőt is érteni kell. (2) E  rendeletet a  befektetési vállalkozásra és hitelintézetre abban az  esetben is alkalmazni kell, ha az  az ügyfeleinek strukturált betétet értékesít, vagy azzal kapcsolatos tanácsadást nyújt, azzal, hogy ahol e rendelet pénzügyi eszközt említ, ott strukturált betétet is érteni kell. 2. § (1) Az  a  befektetési vállalkozás, amely befektetési szolgáltatás vagy kiegészítő szolgáltatás ügyfélnek történő nyújtásával kapcsolatban bármely díjat vagy jutalékot fizet vagy abban részesül, vagy bármely nem pénzbeli előnyt nyújt vagy abban részesül, biztosítja, hogy a  befektetési vállalkozásokról és az  árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 41.  § (5)–(7)  bekezdésében meghatározott feltételek és az  e  rendelet 2.  § (2)–(11)  bekezdésében meghatározott követelmények mindenkor teljesülnek. (2) A  díj, jutalék vagy nem pénzbeli előny akkor tekinthető úgy, hogy célja az  ügyfélnek nyújtott szolgáltatás minőségének javítása, ha a) azt az  érintett ügyfélnek nyújtott további vagy magasabb szintű – a  kapott ösztönzők szintjével arányos – szolgáltatás indokolja, b) az  nem szolgálja közvetlenül a  benne részesülő vállalkozás, annak részvényesei vagy alkalmazottai javát az érintett ügyfél számára jelentett nyilvánvaló előny nélkül, c) azt egy ösztönzővel kapcsolatban az érintett ügyfélnek folyamatosan nyújtott előny indokolja. (3) A (2) bekezdés a) pontja tekintetében magasabb szintű szolgáltatás nyújtásnak tekinthető, így különösen a) nem független befektetési tanácsadás és hozzáférés biztosítása az  alkalmas pénzügyi eszközök széles skálájához, beleértve a  befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban nem lévő harmadik fél termékszolgáltatótól származó megfelelő számú pénzügyi eszközt, b) nem független befektetési tanácsadás nyújtása kombinálva a következők valamelyikével: ba) az  ügyfélnek felkínált, azon pénzügyi eszközök folyamatos alkalmasságának legalább évente történő értékelésére irányuló ajánlat, amelyekbe az ügyfél befektetett, vagy bb) más folyamatos szolgáltatás, amely valószínűleg értékes lehet az  ügyfél számára, így különösen tanácsadás az ügyfél javasolt optimális eszközallokációjával kapcsolatban, c) versenyképes áron hozzáférés biztosítása olyan pénzügyi eszközök széles köréhez, amelyek valószínűsíthetően megfelelnek az  ügyfél igényeinek, beleértve a  befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban nem lévő harmadik fél termékszolgáltatótól származó megfelelő számú eszközt, és ezzel együtt vagy olyan hozzáadott értéket jelentő eszközök biztosítása, így különösen az érintett ügyfelet a befektetési döntések meghozatalában segítő vagy az  érintett ügyfél számára azt lehetővé tevő objektív információs eszközök, hogy nyomon kövesse, modellezze és kiigazítsa azon pénzügyi eszközök körét, amelyekbe befektetett, vagy a pénzügyi eszközök teljesítményéről, valamint a kapcsolódó költségekről és díjakról szóló időszakos jelentések nyújtása. (4) A díj, jutalék vagy nem pénzbeli előny nem tekinthető elfogadhatónak, ha az adott szolgáltatások ügyfélnek való nyújtása egyoldalúvá válik, vagy torzul a díj, jutalék vagy nem pénzbeli előny következtében. (5) A  befektetési vállalkozásnak addig folyamatosan teljesítenie kell a  (2) és (3)  bekezdésben meghatározott követelményeket, ameddig nyújtja vagy kapja a díjat, a jutalékot vagy a nem pénzbeli előnyt. (6) A befektetési vállalkozás a következők szerint bizonyítja, hogy bármely általa fizetett vagy kapott díj, jutalék vagy nem pénzbeli előny célja az ügyfélnek nyújtott érintett szolgáltatás minőségének javítása: a) a  befektetési vállalkozás az  általa harmadik féltől befektetési vagy kiegészítő szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban kapott minden díjról, jutalékról és nem pénzbeli előnyről belső listát vezet, b) a  befektetési vállalkozás rögzíti, hogy az  általa fizetett vagy kapott, illetve az  általa felhasználni kívánt díjak, jutalékok és nem pénzbeli előnyök hogyan javítják az érintett ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások minőségét, és c) a  befektetési vállalkozás rögzíti az  annak érdekében hozott lépéseit, amelyek alapján biztosítható, hogy a  befektetési vállalkozás az  ügyfél érdekének leginkább megfelelő módon, becsületesen, tisztességesen és szakszerűen jár el. (7) A  harmadik felektől kapott vagy nekik nyújtott bármely kifizetés vagy előny tekintetében a  befektetési vállalkozásnak az ügyfél tudomására kell hozni a (8)–(10) bekezdés szerinti információkat. (8) A  befektetési vállalkozás az  érintett befektetési vagy kiegészítő szolgáltatás nyújtását megelőzően tájékoztatja az ügyfelet a Bszt. 41. § (6) bekezdésének megfelelően az érintett kifizetésre vagy előnyre vonatkozó információkról. A  kisebb, nem pénzbeli előnyök általánosságban ismertethetők. Az  egy ügyfélnek nyújtott befektetési szolgáltatással kapcsolatban a befektetési vállalkozás által kapott vagy fizetett egyéb nem pénzbeli előnyöket külön kell árazni és az ügyfél tudomására hozni. (9) Ha a  befektetési vállalkozás előzetesen nem tudta megállapítani a  neki járó vagy általa nyújtandó kifizetés vagy előny összegét, és ehelyett az  adott összeg kiszámítására szolgáló módszert közölte az  ügyféllel, a  befektetési vállalkozásnak utólagosan – amikor már megállapítható – információt kell adnia ügyfelei számára a  kapott vagy nyújtott kifizetés vagy előny pontos összegéről. (10) A befektetési vállalkozásnak legalább évente egyszer egyedileg tájékoztatnia kell az ügyfeleit a kapott vagy nyújtott kifizetések vagy előnyök tényleges összegéről mindaddig, amíg a  befektetési vállalkozás az  érintett ügyfeleknek nyújtott befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatban kapja az  ösztönzőket. A  kisebb, nem pénzbeli előnyök általánosságban ismertethetők. (11) A  (7)–(10)  bekezdésben foglalt követelmények végrehajtása során a  befektetési vállalkozásnak figyelembe kell vennie a  Bszt. 40.  § (5)  bekezdés c)  pontjában és az  (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 50.  cikkében meghatározott, a  költségekre és díjakra vonatkozó szabályokat. Ha egy forgalmazási láncban több vállalkozás vesz részt, úgy minden egyes befektetési szolgáltatási tevékenységet, illetve kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozásnak közzé kell tennie az ügyfelei számára az információkat. 3. § (1) A  független alapon befektetési tanácsadást vagy portfóliókezelést nyújtó befektetési vállalkozásnak az  átvétel után a lehető leghamarabb teljes mértékben továbbítania kell ügyfeleinek mindazon díjat, jutalékot vagy pénzbeli előnyt, amelyet harmadik fél vagy egy harmadik fél nevében eljáró személy fizetett vagy biztosított az  adott ügyfélnek nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban. (2) A  befektetési vállalkozás olyan szabályzatot alakít ki és alkalmaz, amely biztosítja, hogy független befektetési tanácsadás és portfóliókezelés nyújtásával kapcsolatban harmadik felek vagy harmadik fél nevében eljáró személyek által fizetett vagy biztosított minden díjat, jutalékot vagy pénzbeli előnyt felosszon és továbbítson az egyes ügyfelekhez. (3) A  befektetési vállalkozásnak – így különösen az  ügyfél számára biztosított rendszeres jelentések révén – tájékoztatnia kell az ügyfeleket a nekik továbbított díjakról, jutalékokról vagy pénzbeli előnyökről. (4) A  független alapon befektetési tanácsadást vagy portfóliókezelést nyújtó befektetési vállalkozás nem fogadhat el olyan nem pénzbeli előnyt, amely az (5) bekezdésnek megfelelően nem minősül elfogadható, kisebb, nem pénzbeli előnynek. (5) A következő előnyök csak akkor minősülnek elfogadható, kisebb, nem pénzbeli előnynek, ha a) a pénzügyi eszközhöz vagy befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó információ vagy dokumentáció általános jellegű vagy személyre szabott, hogy tükrözze egy egyéni ügyfél körülményeit, b) az harmadik féltől származó írásbeli anyag, amely vállalati kibocsátó vagy potenciális kibocsátó megbízásából és költségére – új kibocsátás reklámozása céljából – készült, vagy ha a kibocsátó a harmadik fél vállalkozást szerződés alapján alkalmazza és fizeti ilyen anyagok folyamatos összeállításának céljából, feltéve, hogy ezt a  kapcsolatot egyértelműen közzéteszik az  anyagban, és az  anyagot egyidejűleg az  arra igényt tartó befektetési vállalkozások vagy a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják, c) az  egy konkrét pénzügyi eszköz vagy egy befektetési szolgáltatás előnyeiről és jellemzőiről szóló konferenciákon, szemináriumokon és egyéb képzéseken való részvétel, d) az  észszerűen csekély értékű vendéglátás, így különösen üzleti találkozók vagy a  c)  pontban említett konferenciák, szemináriumok vagy egyéb képzések során biztosított étel és ital, valamint e) az  egyéb kisebb, nem pénzbeli előny, amely nyilvánvalóan javítja az  ügyfélnek nyújtott szolgáltatás minőségét, továbbá amelynek nagyságrendje és jellege a  szervezet vagy az  azonos csoporthoz tartozó szervezetek összessége által biztosított előnyök teljes szintjére tekintettel valószínűtlenné teszi, hogy veszélyeztetné a  befektetési vállalkozás azon kötelezettségének betartását, hogy az  ügyfél érdekeinek legmegfelelőbb módon járjon el. (6) Az  elfogadható, kisebb, nem pénzbeli előnynek észszerűnek és arányosnak, valamint olyan nagyságrendűnek kell lennie, amely valószínűtlenné teszi, hogy az  érintett ügyfél érdekeit hátrányosan érintő módon befolyásolja a befektetési vállalkozás magatartását. (7) Az  elfogadható, kisebb, nem pénzbeli előnyöket azelőtt kell közzétenni, hogy sor kerülne az  érintett befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások ügyfelek számára történő nyújtására. A 2. § (7) bekezdésével összhangban a kisebb, nem pénzbeli előnyök általánosságban ismertethetők. 4. § Az ügyfeleknek portfóliókezelést vagy egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységet, illetve kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás részére harmadik fél által biztosított elemzés nem minősül ösztönzőnek, ha a) a befektetési vállalkozás saját forrásaiból teljesíti annak kifizetését, vagy b) a befektetési vállalkozás által ellenőrzött fizetési számláról (a továbbiakban: elemzési fizetési számla) történik annak kifizetése. 5. § (1) A 4. § b) pont szerinti esetben a befektetési vállalkozás a) az  elemzési fizetési számlán az  elemzés finanszírozására szolgáló pénzeszközöket különíti el, amelynek forrását az ügyfélnek felszámított, célzott elemzési díj képezi, b) elemzési költségvetést határoz meg, amelyet rendszeresen értékel, c) megalapozott minőségi kritériumok alapján rendszeresen értékeli a  vásárolt elemzés minőségét és a  jobb befektetési döntések meghozatalához való hozzájárulását, d) a következő információt bocsátja az ügyfél rendelkezésére: da) a  befektetési szolgáltatás ügyfélnek történő nyújtása előtt az  elemzésre előirányzott összegre, és minden egyes ügyfél esetében az elemzési díj becsült összegére vonatkozó információ, db) a  harmadik fél által végzett elemzés kapcsán minden egyes ügyfél esetében felmerült teljes költségről szóló, évi gyakorisággal nyújtott információ. (2) Ha a  befektetési vállalkozás elemzési fizetési számlát nyit, a  befektetési vállalkozásnak ügyfelei vagy a  Felügyelet kérésére rendelkezésre kell bocsátania egy összefoglalót a) az erről a számláról kifizetett szolgáltatókra vonatkozóan, b) egy meghatározott időszak során az a) pont szerinti szolgáltatóknak kifizetett teljes összegre vonatkozóan, c) a befektetési vállalkozás által kapott előnyökre és szolgáltatásokra vonatkozóan, valamint d) arra vonatkozóan, hogy az  elemzési fizetési számláról elköltött teljes összeg hogyan viszonyul az  adott időszakra meghatározott elemzési költségvetéshez, feltüntetve az  esetleges kedvezményeket vagy átvitelt, ha marad pénzeszköz a számlán. (3) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a célzott elemzési díj a) csak a  befektetési vállalkozás által annak céljából meghatározott elemzési költségvetésen alapulhat, hogy megállapítsa az  ügyfeleinek nyújtott befektetési szolgáltatások tekintetében a  harmadik fél által végzett elemzés iránti igényt, valamint b) nincs az ügyfelek nevében végrehajtott ügyletek volumenéhez, illetve értékéhez kötve. (4) Ha az elemzési díjat az ügyleti jutalékkal együtt szedik be, az elemzési díjjal kapcsolatos minden operatív intézkedés esetében fel kell tüntetni az elkülönülten azonosítható elemzési díjat, és meg kell felelni az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek. (5) A kapott elemzési díjak teljes összege nem haladhatja meg az elemzési költségvetést. (6) A  befektetési vállalkozás az  ügyféllel fennálló jogviszonyában vagy az  általános üzleti feltételeiben megállapodik az ügyféllel a) a  vállalkozás által előirányzott elemzési díjról, a  díj fejében nyújtott szolgáltatás céljáról, tartalmáról és jellemzőiről, b) arról, hogy az év során milyen gyakorisággal vonják le az ügyfél forrásaiból a célzott elemzési díjat, valamint c) az elemzési költségvetés növelését megelőző egyértelmű tájékoztatás részletszabályairól. (7) A  befektetési vállalkozás meghatározza a  követendő eljárást arra az  esetre, ha egy adott időszak végén többlet áll fenn az  elemzési fizetési számlán. Az  eljárás vonatkozhat pénzeszköz ügyfélnek történő visszatérítésére, vagy a következő időszakra előirányzott elemzési költségvetésbe és díjba történő beszámításra is. (8) Az  (1)  bekezdés b)  pont szerinti elemzési költségvetést kizárólag a  befektetési vállalkozás kezelheti, és annak a  harmadik fél által végzett elemzés iránti igény észszerű értékelésén kell alapulnia. Az  elemzési költségvetésből harmadik fél által végzett elemzés megvásárlására fordított összegeket megfelelő ellenőrzés és az  ügyvezetés felügyelete alá kell vonni annak biztosítása érdekében, hogy azt az  ügyfelek érdekeinek legmegfelelőbb módon kezeljék és használják fel. (9) A  (8) bekezdés szerinti ellenőrzés magában foglalja az elemzés szolgáltatója felé teljesített kifizetések egyértelmű ellenőrzési nyomvonalát, valamint hogy hogyan határozták meg a kifizetett összeget az (1) bekezdés c) pontjában említett minőségi kritériumok alapján. (10) A  befektetési vállalkozás nem használhatja fel az  elemzési költségvetést és az  elemzési fizetési számlát belső elemzés finanszírozására. (11) A  befektetési vállalkozás az  elemzési fizetési számla kezelését harmadik félre kiszervezheti, ha ez  a  megoldás lehetővé teszi a befektetési vállalkozás utasításaival összhangban a harmadik fél által végzett elemzés megvásárlását és a  befektetési vállalkozás nevében indokolatlan késedelem nélkül kifizetések teljesítését az  elemzés szolgáltatói felé. A kiszervezés nem érintheti a befektetési vállalkozás felelősségét. (12) Az  (1)  bekezdés c)  pontjának alkalmazásában a  befektetési vállalkozás minden szükséges elemet írásbeli szabályzatban rögzít, és azt ügyfelei rendelkezésére bocsátja. Ebben ki kell térni arra is, hogy a  4.  § b)  pont szerint finanszírozott elemzés milyen mértékben szolgálhatja az  ügyfélportfóliók javát, beleértve adott esetben a különböző portfóliótípusokra alkalmazandó befektetési stratégiák figyelembevételét, valamint, hogy a befektetési vállalkozás milyen megközelítést alkalmaz az  ilyen költségeknek a  különböző ügyfélportfóliók közötti méltányos felosztására. (13) Az  ügyfél javára megbízás végrehajtását végző befektetési vállalkozásnak külön díjat kell megállapítania ezen szolgáltatások kapcsán, amely díj kizárólag az ügylet végrehajtásának költségét tükrözi. Elkülönülten azonosítható díjat kell alkalmazni minden egyéb előnyre vagy szolgáltatásra, amelyet ugyanaz a  befektetési vállalkozás nyújt az  Európai Unióban letelepedett befektetési vállalkozásoknak; az  ilyen előnyök vagy szolgáltatások nyújtását és díjait nem befolyásolhatja a  végrehajtási szolgáltatások kapcsán teljesített kifizetések szintje, és nem is köthetők ahhoz. 6. § Ez a rendelet 2018. január 3-án lép hatályba. 7. § Ez a  rendelet a  2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az  ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelme, a  termékirányítási kötelezettségek, valamint a  díjak, jutalékok vagy pénzbeli és nem pénzbeli juttatások nyújtására vagy átvételére alkalmazandó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a  Bizottság (EU) 2016. április 7-i 2017/593 felhatalmazáson alapuló irányelve 11–13.  cikkének való megfelelést szolgálja. Varga Mihály s. k., nemzetgazdasági miniszter