20/2012. (IV. 21.) AB határozata az Országos Választási Bizottság 11/2012. (I. 16.) OVB határozatáról.

20/2012. (IV. 21.) AB határozata az Országos Választási Bizottság 11/2012. (I. 16.) OVB határozatáról. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 11/2012. (I. 16.) OVB határozatát megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. 1. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 482/2009. (XII. 11.) OVB határozatában (a továbbiakban: OVBh1.) megtagadta a hitelesítését annak az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának, amelyen a következő kérdés szerepelt: „[e]gyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a polgármester nem lehet országgyűlési képviselő?”. Az OVBh1. indokolásában megállapította, hogy a hitelesítésre benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldánya nem felel meg az országos népszavazás, illetve népi kezdeményezés során alkalmazandó aláírásgyűjtő ív tartalmát a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 118. § (3)–(5) bekezdései alapján meghatározó, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek az országos népszavazási kezdeményezésen és az országos népi kezdeményezésen történő végrehajtásáról szóló 11/2008. (III. 1.) ÖTM rendelet (a továbbiakban: R.) mellékletének, mivel a mellékletben található mintától eltérően a táblázat első, sorszámot tartalmazó rovata nem folyamatos számozást tartalmaz. A kifogást tevők az OVBh1. megsemmisítését, és az OVB új eljárásra utasítását kérték, kérelmüknek az Alkotmánybíróság helyt adott és 162/2011. (XII. 15.) AB határozatával (a továbbiakban: ABh.) megsemmisítette az OVBh1.-et, majd új eljárásra utasította az OVB-t. A határozat indokolása szerint az 58/2011. (VI. 30.) AB határozatban kifejtettek alapján „az OVB-hez hitelesítés céljából benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányának az R. mellékletében közzétett mintától való formai eltérése érdemben nem befolyásolta az ív hitelesíthetőségét” (ABK 2011. június, 569, 572.). Az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának vizsgálata kapcsán pedig az volt megállapítható, hogy az mindössze annyiban tért el az R. mellékletében meghatározott mintától, hogy a táblázat első, sorszámot tartalmazó rovata nem folyamatos számozást tartalmaz, ami kizárólag formai, a konkrét ügyben a kezdeményezés törvényességét nem érintő eltérés. Ezt az eltérést az Alkotmánybíróság olyan jellegű formai eltérésnek tekintette, amely alapján nem lett volna helye az aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítése megtagadásának, így az OVBh1.-et megsemmisítette és az OVB-t és új eljárás lefolytatására utasította. 2. A 11/2012. (I. 16.) OVB határozat (a továbbiakban: OVBh2.) – az ABh.-ban foglalt indokolás alapján és arra való hivatkozással – hitelesítette az eredetileg benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, mivel a R.-ben közzétett mintától való különbözőség olyan formai eltérés, amely a kezdeményezés törvényességét nem érinti. Arra is utalt az OVB, hogy a korábbi határozathoz képest nem merült fel a kezdeményezés elutasítását megalapozó egyéb új körülmény, így az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének volt helye. Az OVBh2. rendelkező részében jogorvoslati kioktatást tett, amely szerint az OVBh2. ellen kifogást az Alkotmánybírósághoz címezve lehet előterjeszteni. 3. 2012. január 1-jével hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény), amelynek 8. cikke határozza meg az országos népszavazás alkotmányi (alaptörvényi) szintű alapjait. Az Országgyűlés által 2011. december 31-én elfogadott, Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (a továbbiakban: Átmeneti rendelkezések) 31. cikk (3) bekezdése hatályon kívül helyezte a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényt (a továbbiakban: Alkotmány) és az annak módosításáról szóló törvényeket. Az Átmeneti rendelkezések 20. cikke a már hatályon kívül helyezett Alkotmány 28/E. §-át rendelte továbbra is alkalmazni az Alaptörvény hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben a népszavazási eljárás során. Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénynek (a továbbiakban: EtAmtv.) a Ve.-t módosító 145. § (7) bekezdése a Ve. 130. §-át akként módosította, hogy az OVB-nek az aláírásgyűjtő ív, illetve a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogás elbírálására a Kúriának van hatásköre. Az EtAmtv. 145. § (10) bekezdése ugyanakkor beiktatta a Ve. új 156. § (2) bekezdését, amely szerint az EtAmtv. megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés és népi kezdeményezés hitelesítésére a benyújtáskor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Mindezek alapján az Alkotmánybírósághoz 2012. január 1-jét megelőzően benyújtott, a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítésével kapcsolatos OVB határozat elleni kifogás elbírálására az Alkotmánybíróságnak továbbra is van hatásköre. 4. A kifogást tévő magánszemély – jogi képviselője útján – 2012. január 31-én, a törvényes határidőn belül a Kúriának címezve terjesztett elő kifogást, mivel álláspontja szerint a jogorvoslati kioktatás tévesen utalt az Alkotmánybíróságra. Az OVB közvetlenül is megküldte a kifogást az Alkotmánybíróságra, a Kúria pedig Kvk.II.37.084/2012/2. sz. végzésével áttette a kifogást az Alkotmánybírósághoz elbírálás végett. Az áttételről szóló végzésében a Kúria az EtAmtv. 145. § (10) bekezdésével beiktatott Ve. 156. § (2) bekezdésére hivatkozott, amely alapján az EtAmtv. rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés és népi kezdeményezés hitelesítésére a benyújtáskor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. A kifogást tevő magánszemély a következő érvekkel kérte az OVBh2. megsemmisítését és az OVB új eljárás lefolytatására való utasítását. Álláspontja szerint az OVBh1. meghozatalát követően olyan jogszabályi változások következtek be, ami alapján a népszavazásra feltenni kívánt kérdés immár megtévesztő, nem egyértelmű. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) – amelyet 2011. december 19-én fogadott el az Országgyűlés – 72. § (1) bekezdése a főállású polgármester tekintetében szűk körű kivételektől eltekintve kizárja a más kereső foglalkozás folytatását. Ez a rendelkezés a 2014. évi általános önkormányzati választást követően ki fogja zárni a főállású polgármesterek tekintetében más foglalkozás folytatását, így a kérdés azt a látszatot kelti, mintha az Országgyűlés nem alkotott volna a népszavazásra bocsátani kívánt kérdés lényegét lefedő tartalmú szabályt. Azt is kifejti a kifogást tevő, hogy az OVBh2. jogorvoslati kioktatása téves, mivel a Kúriának van hatásköre a kifogás elbírálására. Mindezek miatt kéri az OVBh2. megsemmisítését és az OVB új eljárásra való utasítását. II. Az Alkotmánybíróság a kifogást az alábbi jogszabályok alapján vizsgálta meg: 1. Az Nsztv. vonatkozó rendelkezései: „2. § Az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz.” „10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha (…) b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,” 2. A Ve. alkalmazandó – 2011. december 31-éig hatályban volt – rendelkezései: „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (…) (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.” 3. A hatályos Ve. alkalmazandó rendelkezése: „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetve a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – a Kúriához címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (2) A Kúria a kifogást soron kívül bírálja el. A Kúria az Országos Választási Bizottság határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.” „156. § (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a folyamatban lévő népszavazási és népi kezdeményezéssel kapcsolatos ügyekben is alkalmazni kell. (2) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés és népi kezdeményezés hitelesítésére a benyújtásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.” 4. Az Mötv. releváns rendelkezései a következők: „64. § (1) A polgármester tisztségét főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja el. (2) Főállású a polgármester, ha főállású polgármesterként választották meg. A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével, a szervezeti és működési szabályzat egyidejű módosításával megváltoztathatja.” „72. § (1) A főállású polgármester tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más kereső foglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja. (2) A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell az önkormányzati képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat azzal, hogy a polgármester nem lehet más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester, települési önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, kivéve, hogy a fővárosi kerületi polgármester a fővárosi közgyűlés tagja lehet. A fővárosi kerületi polgármester nem lehet főpolgármester, valamint főpolgármester-helyettes. 73. § A polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény állapítja meg.” „144. § (1) E törvény a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel 2012. január 1-jén lép hatályba. (…) (4) A 27. § (2) bekezdés, a 28–40. §, a 64. §, a 69–70. §, a 72–78. §, a 143. § (4) bekezdés f) pontja, a 154. §, a 156. § (3) bekezdése, valamint a 158. § a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba.” III. A kifogás a következők szerint részben megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét a Ve. 156. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó 2011. december 31-éig hatályban volt 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság hatásköre a jelen eljárásban jogorvoslati természetű [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.] Az Alkotmánybíróság az OVBh2.-ben, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. A kifogás a törvényi feltételeknek megfelel, ezért azt az Alkotmánybíróság a Ve. 130. § (3) bekezdése alapján érdemben bírálta el. 2.1. Az Alkotmánybíróság több alkalommal foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az aláírásgyűjtő ív hitelesítéséről hozott OVB döntést felülvizsgáló alkotmánybírósági határozat meghozatalát követő változás milyen jogi hatással bír a népszavazási aláírásgyűjtő ív hitelesítésére az OVB megismételt eljárásában. 58/2007. (X. 17.) AB határozatában az Alkotmánybíróság kifejtette: „megalapozottnak tartja az OVB-határozatnak azt az álláspontját, hogy a hitelesítésről szóló döntése során mind az OVB, mind jogorvoslati eljárásában az Alkotmánybíróság igazodik a fennálló helyzethez, vagyis ezt alapul véve dönt a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íve mintapéldányának hitelesítéséről, illetve annak megtagadásáról. Az Alkotmánybíróság szerint az OVB helyesen állapította meg, hogy megismételt eljárásban vizsgálnia kell: az időközben bekövetkezett jogi változások befolyásolják-e a népszavazási kezdeményezés megítélését.” (ABH 2007, 676, 682.) Ugyanígy foglalt állást az Alkotmánybíróság az 59/2007. (X. 17.) AB határozatban (ABH 2007, 689, 695.); és a 60/2007. (X. 17.) AB határozatban (ABH 2007, 702, 708.). Az Alkotmánybíróság hivatalból vette figyelembe a jogszabályváltozás miatt elveszett egyértelműség jogkövetkezményét és megsemmisítette az OVB támadott határozatát [51/2008. (IV. 24.) AB határozat, ABH 2008, 502, 504.; hasonlóan lásd: 52/2008. (IV. 24.) AB határozat, ABH 2008, 506, 508.; 53/2008. (IV. 24.) AB határozat, ABH 2008, 510, 512.]. Az Alkotmánybíróság a kérdés alkalmasságát, a népszavazási aláírásgyűjtő ív hitelesíthetőségét az elbírálás idején hatályos rendelkezések alapján vizsgálja [61/2008. (IV. 29.) AB határozat, ABH 2008, 546, 549–550.] Ha az időközben bekövetkezett változások miatt az eredetileg feltenni kívánt – és korábban megfelelő – kérdés egyértelműsége elvész, az Alkotmánybíróság ezt nem hagyhatja figyelmen kívül [136/2008. (XI. 20.) AB határozat, ABH 2008, 1097, 1098–1099.]. 42/2011. (VI. 9.) AB határozatában arról döntött az Alkotmánybíróság, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha a feltenni kívánt kérdés tartalma lényegében megegyezik a hatályos szabályozás tartalmával és az egyértelműség hiánya miatt nem tartotta hitelesítésre alkalmasnak az ilyen népszavazási kérdést. (ABK 2011, június, 552, 554.) Jelen ügyben arról kell döntenie az Alkotmánybíróságnak, hogy milyen jogkövetkezménnyel jár a feltenni kívánt népszavazási kérdés egyértelműségére az a körülmény, hogy egy már elfogadott, érvényes, de még hatályba nem lépett jogszabály tartalma eredményez olyan hatást, amit a népszavazási kérdést kezdeményezők szándékoztak elérni. 2.2. Az Mötv. 72. §-a szerint a főállású polgármester lényegében más kereső foglalkozást nem folytathat – kivéve a jogrendszerben általában elfogadott tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet, [ld. pl. az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 10. § (1) bekezdését; a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 40. § (1) bekezdését stb.]. Ebbe értelemszerűen beletartozik az is, hogy a főállású polgármester nem tölthet be országgyűlési képviselői megbízatást sem, minthogy az a jogszerűen folytatható kereső tevékenységeken kívül esik, és ilyen tartalmú kivételt az Mötv. nem tartalmaz. Eszerint a 2014. évi általános önkormányzati választásokat követő hatállyal a népszavazási kérdést kezdeményezők szándékát magába foglaló tartalommal rendezte a jogalkotó a polgármesteri összeférhetetlenséget. A jogalkotói egyértelműség megkívánja, hogy a népszavazásra bocsátott kérdésben született eredmény alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, milyen tartalmú jogalkotási kötelezettség terheli a népszavazás eredményeként [26/2007. (IV. 25.) AB határozat, ABH 2007, 332, 336.] A fentebb kifejtettekből az következik, hogy a jogalkotó számára nem lenne egyértelmű egy érvényes és sikeres népszavazás esetén, hogy milyen tartalommal kell jogszabályt alkotnia, hiszen már jelenleg is létezik az a jogszabály, amely a népszavazást kezdeményezők szándékának megfelelően rendezi a polgármesteri tisztség országgyűlési képviselői tisztséggel való összeférhetetlenségét a 2014-es általános önkormányzati választások napjától. „A népszavazás rendeltetésével összeegyeztethetetlen (…) olyan kérdés népszavazásra bocsátása, amely az egyértelműség hiánya miatt, sem a választói akarat kifejezésére, sem az Országgyűlést terhelő jogalkotási kötelezettség tartalmának megítélésére nem alkalmas.” [82/2009. (VII. 15.) AB határozat, ABH 2009, 779, 789.] Jelen esetben nem világos, hogy az Országgyűlésnek a már megalkotott szabályokat módosítania kellene-e egy érvényes és eredményes népszavazás esetén, vagy azok tartalmából fakadóan egyáltalán nem hárulna rá jogalkotási kötelezettség, ez a bizonytalanság pedig akadálya a népszavazási kezdeményezés engedélyezésének. Mindezek miatt az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. §-ában szabályozott egyértelműség követelményének, ezért a 11/2012. (I. 16.) OVB határozatot megsemmisítette és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította. Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság az Nsztv. 13. §-ába ütközése miatt az OVB határozatát megsemmisítette, a kifogásban foglalt további érveket nem vizsgálta. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2012. április 17. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke