20/2012. (IV. 21.) AB határozata az Országos Választási Bizottság 11/2012. (I. 16.) OVB határozatáról

20/2012. (IV. 21.) AB határozata az Országos Választási Bizottság 11/2012. (I. 16.) OVB határozatáról.

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 11/2012. (I. 16.) OVB határozatát megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Indokolás I. 1. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 482/2009. (XII. 11.) OVB határozatában (a továbbiakban:

OVBh1.) megtagadta a hitelesítését annak az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának, amelyen a következő kérdés szerepelt: „[e]gyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a polgármester nem lehet országgyűlési képviselő?”. Az OVBh1. indokolásában megállapította, hogy a hitelesítésre benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldánya nem felel meg az országos népszavazás, illetve népi kezdeményezés során alkalmazandó aláírásgyűjtő ív tartalmát a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 118. § (3)–(5) bekezdései alapján meghatározó, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek az országos népszavazási kezdeményezésen és az országos népi kezdeményezésen történő végrehajtásáról szóló 11/2008. (III. 1.) ÖTM rendelet (a továbbiakban: R.) mellékletének, mivel a mellékletben található mintától eltérően a táblázat első, sorszámot tartalmazó rovata nem folyamatos számozást tartalmaz. A kifogást tevők az OVBh1. megsemmisítését, és az OVB új eljárásra utasítását kérték, kérelmüknek az Alkotmánybíróság helyt adott és 162/2011. (XII. 15.) AB határozatával (a továbbiakban: ABh.) megsemmisítette az OVBh1.-et, majd új eljárásra utasította az OVB-t. A határozat indokolása szerint az 58/2011. (VI. 30.) AB határozatban kifejtettek alapján „az OVB-hez hitelesítés céljából benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányának az R. mellékletében közzétett mintától való formai eltérése érdemben nem befolyásolta az ív hitelesíthetőségét” (ABK 2011. június, 569, 572.). Az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának vizsgálata kapcsán pedig az volt megállapítható, hogy az mindössze annyiban tért el az R. mellékletében meghatározott mintától, hogy a táblázat első, sorszámot tartalmazó rovata nem folyamatos számozást tartalmaz, ami kizárólag formai, a konkrét ügyben a kezdeményezés törvényességét nem érintő eltérés. Ezt az eltérést az Alkotmánybíróság olyan jellegű formai eltérésnek tekintette, amely alapján nem lett volna helye az aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítése megtagadásának, így az OVBh1.-et megsemmisítette és az OVB-t és új eljárás lefolytatására utasította.

31. cikk(3) bekezdése hatályon kívül helyezte a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényt

(a továbbiakban: Alkotmány) és az annak módosításáról szóló törvényeket. Az Átmeneti rendelkezések 20. cikke a már hatályon kívül helyezett Alkotmány 28/E. §-át rendelte továbbra is alkalmazni az Alaptörvény hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben a népszavazási eljárás során. Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénynek (a továbbiakban: EtAmtv.) a Ve.-t módosító 145. § (7) bekezdése a Ve.

130. §át akként módosította, hogy az OVB-nek az aláírásgyűjtő ív, illetve a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos

döntése elleni kifogás elbírálására a Kúriának van hatásköre. Az EtAmtv. 145. § (10) bekezdése ugyanakkor beiktatta a Ve. új 156. § (2) bekezdését, amely szerint az EtAmtv. megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés és népi kezdeményezés hitelesítésére a benyújtáskor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Mindezek alapján az Alkotmánybírósághoz 2012. január 1-jét megelőzően benyújtott, a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítésével kapcsolatos OVB határozat elleni kifogás elbírálására az Alkotmánybíróságnak továbbra is van hatásköre.

Az OVB közvetlenül is megküldte a kifogást az Alkotmánybíróságra, a Kúria pedig Kvk.II.37.084/2012/2. sz. végzésével áttette a kifogást az Alkotmánybírósághoz elbírálás végett. Az áttételről szóló végzésében a Kúria az EtAmtv. 145. §

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) – amelyet 2011. december 19-én fogadott el az Országgyűlés – 72. § (1) bekezdése a főállású polgármester tekintetében szűk körű kivételektől eltekintve kizárja a más kereső foglalkozás folytatását. Ez a rendelkezés a 2014. évi általános önkormányzati választást követően ki fogja zárni a főállású polgármesterek tekintetében más foglalkozás folytatását, így a kérdés azt a látszatot kelti, mintha az Országgyűlés nem alkotott volna a népszavazásra bocsátani kívánt kérdés lényegét lefedő tartalmú szabályt. Azt is kifejti a kifogást tevő, hogy az OVBh2. jogorvoslati kioktatása téves, mivel a Kúriának van hatásköre a kifogás elbírálására. Mindezek miatt kéri az OVBh2. megsemmisítését és az OVB új eljárásra való utasítását. II. Az Alkotmánybíróság a kifogást az alábbi jogszabályok alapján vizsgálta meg:

III. A kifogás a következők szerint részben megalapozott.

A kifogás a törvényi feltételeknek megfelel, ezért azt az Alkotmánybíróság a Ve. 130. § (3) bekezdése alapján érdemben bírálta el. 2.1. Az Alkotmánybíróság több alkalommal foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az aláírásgyűjtő ív hitelesítéséről hozott OVB döntést felülvizsgáló alkotmánybírósági határozat meghozatalát követő változás milyen jogi hatással bír a népszavazási aláírásgyűjtő ív hitelesítésére az OVB megismételt eljárásában. 58/2007. (X. 17.) AB határozatában az Alkotmánybíróság kifejtette: „megalapozottnak tartja az OVB-határozatnak azt az álláspontját, hogy a hitelesítésről szóló döntése során mind az OVB, mind jogorvoslati eljárásában az Alkotmánybíróság igazodik a fennálló helyzethez, vagyis ezt alapul véve dönt a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íve mintapéldányának hitelesítéséről, illetve annak megtagadásáról. Az Alkotmánybíróság szerint az OVB helyesen állapította meg, hogy megismételt eljárásban vizsgálnia kell: az időközben bekövetkezett jogi változások befolyásolják-e a népszavazási kezdeményezés megítélését.” (ABH 2007, 676, 682.) Ugyanígy foglalt állást az Alkotmánybíróság az 59/2007. (X. 17.) AB határozatban (ABH 2007, 689, 695.); és a 60/2007. (X. 17.) AB határozatban (ABH 2007, 702, 708.). Az Alkotmánybíróság hivatalból vette figyelembe a jogszabályváltozás miatt elveszett egyértelműség jogkövetkezményét és megsemmisítette az OVB támadott határozatát [51/2008. (IV. 24.) AB határozat, ABH 2008, 502, 504.; hasonlóan lásd: 52/2008. (IV. 24.) AB határozat, ABH 2008, 506, 508.; 53/2008. (IV. 24.) AB határozat, ABH 2008, 510, 512.]. Az Alkotmánybíróság a kérdés alkalmasságát, a népszavazási aláírásgyűjtő ív hitelesíthetőségét az elbírálás idején hatályos rendelkezések alapján vizsgálja [61/2008. (IV. 29.) AB határozat, ABH 2008, 546, 549–550.] Ha az időközben bekövetkezett változások miatt az eredetileg feltenni kívánt – és korábban megfelelő – kérdés egyértelműsége elvész, az Alkotmánybíróság ezt nem hagyhatja figyelmen kívül [136/2008. (XI. 20.) AB határozat, ABH 2008, 1097, 1098–1099.]. 42/2011. (VI. 9.) AB határozatában arról döntött az Alkotmánybíróság, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha a feltenni kívánt kérdés tartalma lényegében megegyezik a hatályos szabályozás tartalmával és az egyértelműség hiánya miatt nem tartotta hitelesítésre alkalmasnak az ilyen népszavazási kérdést. (ABK 2011, június, 552, 554.) Jelen ügyben arról kell döntenie az Alkotmánybíróságnak, hogy milyen jogkövetkezménnyel jár a feltenni kívánt népszavazási kérdés egyértelműségére az a körülmény, hogy egy már elfogadott, érvényes, de még hatályba nem

lépett jogszabály tartalma eredményez olyan hatást, amit a népszavazási kérdést kezdeményezők szándékoztak elérni. 2.2. Az Mötv. 72. §-a szerint a főállású polgármester lényegében más kereső foglalkozást nem folytathat – kivéve a jogrendszerben általában elfogadott tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet, [ld. pl. az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 10. § (1) bekezdését; a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 40. § (1) bekezdését stb.]. Ebbe értelemszerűen beletartozik az is, hogy a főállású polgármester nem tölthet be országgyűlési képviselői megbízatást sem, minthogy az a jogszerűen folytatható kereső tevékenységeken kívül esik, és ilyen tartalmú kivételt az Mötv. nem tartalmaz.

Eszerint a 2014. évi általános önkormányzati választásokat követő hatállyal a népszavazási kérdést kezdeményezők szándékát magába foglaló tartalommal rendezte a jogalkotó a polgármesteri összeférhetetlenséget.

A jogalkotói egyértelműség megkívánja, hogy a népszavazásra bocsátott kérdésben született eredmény alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, milyen tartalmú jogalkotási kötelezettség terheli a népszavazás eredményeként [26/2007. (IV. 25.) AB határozat, ABH 2007, 332, 336.] A fentebb kifejtettekből az következik, hogy a jogalkotó számára nem lenne egyértelmű egy érvényes és sikeres népszavazás esetén, hogy milyen tartalommal kell jogszabályt alkotnia, hiszen már jelenleg is létezik az a jogszabály, amely a népszavazást kezdeményezők szándékának megfelelően rendezi a polgármesteri tisztség országgyűlési képviselői tisztséggel való összeférhetetlenségét a 2014-es általános önkormányzati választások napjától. „A népszavazás rendeltetésével összeegyeztethetetlen (…) olyan kérdés népszavazásra bocsátása, amely az egyértelműség hiánya miatt, sem a választói akarat kifejezésére, sem az Országgyűlést terhelő jogalkotási kötelezettség tartalmának megítélésére nem alkalmas.” [82/2009. (VII. 15.) AB határozat, ABH 2009, 779, 789.] Jelen esetben nem világos, hogy az Országgyűlésnek a már megalkotott szabályokat módosítania kellene-e egy érvényes és eredményes népszavazás esetén, vagy azok tartalmából fakadóan egyáltalán nem hárulna rá jogalkotási kötelezettség, ez a bizonytalanság pedig akadálya a népszavazási kezdeményezés engedélyezésének. Mindezek miatt az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kérdés nem felel meg az Nsztv.

13. §ában szabályozott egyértelműség követelményének, ezért a 11/2012. (I. 16.) OVB határozatot megsemmisítette

és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította.

Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság az Nsztv. 13. §-ába ütközése miatt az OVB határozatát megsemmisítette, a kifogásban foglalt további érveket nem vizsgálta. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2012. április 17. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke