25/2009. (XI. 13.) SZMM rendelete az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékről és az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékről.

25/2009. (XI. 13.) SZMM rendelete az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékről és az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékről. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. § (2) bekezdés d) és f) pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 132. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) és e) pontjában foglalt feladatkörömben a következőket rendelem el: Szakterületek 1. § (1) Az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék és az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzék a Gyvt. 103/A. § (1) bekezdése szerinti szakértők adatait tartalmazza. (2) Az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék szakterületei: a) gyermekjóléti szolgáltatás, b) bölcsődei ellátás, csecsemő- és kisgyermekgondozás, nevelés, c) gyermekek napközbeni ellátása, d) gyermekek átmeneti gondozása, e) nevelőszülői, helyettes szülői ellátás, f) gyermekotthoni ellátás, g) területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás, h) javítóintézeti nevelés, i) fogyatékos gyermekek gondozása, nevelése, j) speciális szükségletű gyermekek ellátása, k) gyermekek, illetve a gyámhatósági eljárásban érintett személyek személyiségvizsgálata, l) konfliktuskezelés, gyermekvédelmi közvetítés, mediáció, m) gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátórendszerek kialakítása, értékelése, n) nyilvántartás, o) az egyéni gondozás, nevelés szakmai-módszertani tervezése, p) gyermekek vagyoni érdekvédelme, q) gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás. (3) Az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzék szakterületei: a) időskorúak szociális ellátása, b) fogyatékos személyek szociális ellátása, c) pszichiátriai betegek szociális ellátása, d) szenvedélybetegek szociális ellátása, e) hajléktalan személyek szociális ellátása, f) családsegítés, g) szociális igazgatás, h) szociális foglalkoztatás, i) rehabilitációs utógondozás, j) szociális szolgáltatások tervezése, fejlesztése, szervezése, ideértve a csoportmunkát, valamint a szolgáltatástervezési koncepcióval kapcsolatos tanácsadás, k) szociális minőségfejlesztési tanácsadás, l) szakértői közreműködés a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban, m) szakértői közreműködés a fogyatékos személyek alapvizsgálatában, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatban, a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatában, n) szakértői közreműködés a komplex minősítési eljárásban. (4) A (3) bekezdés a) h) pontja szerinti szakterület körébe aa) az aktív korúak ellátásával összefüggő, Szt.-ben szabályozott közfoglalkoztatással, ab) a szocioterápiás foglalkozások megszervezésével, ac) a szociális intézményen belüli szociális foglalkoztatás megszervezésével, ad) a (6) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységgel, ae) a helyi, kistérségi, regionális foglalkoztatási program elkészítésével kapcsolatos; b) l) pontja szerinti szakterület körébe a gondozási szükséglet megállapítása során a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet szerinti; c) m) pontja szerinti szakterület körébe a fogyatékos személyek alapvizsgálata, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat és az ellátottak állapotának felülvizsgálata során a fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról szóló 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet szerinti; d) n) pontja szerinti szakterület körébe a komplex minősítési eljárás során az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet szerinti szociális szakértői feladatok ellátása tartozik. (5) Az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértő tevékenysége kiterjedhet különösen a) a (2) bekezdés a)–j) pontja szerinti szakterület esetében a Gyvt. hatálya alá tartozó gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos pályázat értékelésére, a pályázatot elbíráló bizottság érdemi munkájában történő részvételre, az elbírált pályázat megvalósításának figyelemmel kísérésére, monitorozására, a pályázatban vállaltak végrehajtásának ellenőrzésére, b) a (2) bekezdés m) pontja szerinti szakterület esetében a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások, intézmények minőségügyi rendszerével, illetve minőségbiztosításával kapcsolatos feladatok ellátására, illetve a gyermekvédelmi szolgáltatásokkal összefüggő elemzési, tervezési, fejlesztési feladatok ellátására, ennek keretében tanácsadásra, valamint a megyei gyermekvédelmi koncepció elkészítésében, felülvizsgálatában, véleményezésében történő részvételre, c) a (2) bekezdés q) pontja szerinti szakterület esetében a gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást érintő közigazgatási hatósági eljárásban történő szakértői közreműködésre. (6) Az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértő tevékenysége kiterjedhet különösen a) a (3) bekezdés a)–f) és i) pontja szerinti szakterület esetében az Szt. hatálya alá tartozó szociális ellátásokkal kapcsolatos pályázat értékelésére, a pályázatot elbíráló bizottság érdemi munkájában történő részvételre, az elbírált pályázat megvalósításának figyelemmel kísérésére, monitorozására, a pályázatban vállaltak végrehajtásának ellenőrzésére, a szociális szolgáltatási tevékenységet végzők szakmai ellenőrzésére, a szolgáltatás működésének ellenőrzésére, b) a (3) bekezdés g) pontja szerinti szakterület esetében a szociális ellátást érintő közigazgatási hatósági eljárásban történő szakértői közreműködésre, c) a (3) bekezdés j) pontja szerinti szakterület esetében a szociális szolgáltatásokkal összefüggő elemzési, tervezési, fejlesztési feladatok ellátására, ennek keretében tanácsadásra, a munkafolyamatok szakmai vizsgálatára, illetve szolgáltatástervezési koncepció, valamint szociálpolitikai koncepció elkészítésében, felülvizsgálatában történő részvételre, d) a (3) bekezdés k) pontja szerinti szakterület esetében a szociális szolgáltatások, szociális intézmények minőségügyi rendszerével, illetve minőségbiztosításával kapcsolatos feladatok ellátására. A szakértői tevékenység megkezdésének és folytatásának feltételei 2. § (1) A kérelmezőnek rendelkeznie kell a választott szakterület tekintetében az 1. számú mellékletben előírt szakképesítéssel, valamint – a (2)–(4) bekezdés szerinti kivétellel – az 1. számú mellékletben a szakterülethez előírt szakvizsgával. (2) A szakvizsgával egyenértékű, ha a kérelmező szakirányú tudományos fokozattal rendelkezik, ideértve – az egyetemi végzettséget igazoló doktori címek kivételével – a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 149. §-a szerinti doktori címeket. (3) Az 1. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott szakterületek esetén, ha a kérelmező felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik, szakvizsga vagy tudományos fokozat megléte nem szükséges. (4) Az 1. § (3) bekezdésének k) pontjában meghatározott szakterület esetén szakvizsga megléte nem szükséges. 3. § (1) A kérelmezőnek a kérelem benyújtását megelőző hét évben szerzett legalább öt év, az 1. számú melléklet szerint az adott szakterület tekintetében elfogadható szakmai gyakorlatot kell igazolnia. (2) A szakmai gyakorlat időtartamába az 1. számú melléklet szerinti szakképesítés megszerzését megelőző időszak nem számítható be. (3) A szakmai gyakorlat és a kérelemben megjelölt szakterület között közvetlen kapcsolatnak kell fennállnia. Közvetlen kapcsolatnak minősül a) a fenntartói, igazgatási feladatok, illetve a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális szolgáltatás körében felmerülő feladatok – ha a választott szakterület adott ellátotti csoportot érint, akkor az érintett ellátotti csoporttal összefüggésben történő – ellátása, b) a választott szakterületre vonatkozó szakmai, tudományos tevékenység. (4) A szakmai gyakorlatot az igazolja, aki vagy akinek a jogelődje a kérelmezőt foglalkoztatja vagy foglalkoztatta. Egyéb esetben a kérelmező nyilatkozik a szakmai gyakorlatról. 4. § (1) A kérelemhez szakterületenként legalább kettő, a szakmai tevékenységet értékelő szakmai ajánlást kell csatolni. A szakmai ajánlás tartalmi és formai követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza. (2) Szakmai ajánlást az adhat, aki a) azon a szakterületen, amelyet a kérelemben megjelöltek, az 1. számú melléklet szerinti, összesen legalább nyolc éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és b) a kérelmező felett nem gyakorol munkáltatói jogokat, illetve a kérelmező nem gyakorol felette munkáltatói jogokat, továbbá c) nem minősül a kérelmező hozzátartozójának a Polgári Törvénykönyv szerint. (3) Az 1. § (2) bekezdésének l) pontjában meghatározott szakterület esetében az egyik szakmai ajánlásnak az 1. számú melléklet I. részének l) pontjában megjelölt programot minősíttető személytől vagy szervezet képviselőjétől kell származnia. A szakértői tevékenység megkezdésének, folytatásának engedélyezése 5. § (1) Az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék és az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzék (a továbbiakban együtt: névjegyzék) szerinti szakértői tevékenység megkezdését a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) engedélyezi. (2) Az engedély iránti kérelmet a 3. számú melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani. A kérelem letölthető és kitölthető változatát a Hivatal a honlapján közzéteszi. (3) A Hivatal a kérelemben megjelölt szakterületek vonatkozásában külön-külön vizsgálja a feltételek teljesülését. A kérelmező névjegyzékenként legfeljebb két-két szakterületen végezhet szakértői tevékenységet. (4) A kérelemhez mellékelni kell a) a szakképesítési és a szakvizsgára vonatkozó feltételek teljesítését tanúsító okiratok másolatát, külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított oklevél esetén annak hiteles magyar fordítását, valamint a honosításáról szóló iratot, b) a szakmai gyakorlat meglétét tanúsító igazolást, nyilatkozatot, c) a szakmai ajánlásokat, d) a bűnügyi nyilvántartásokban szereplő adatokkal igazolható, a szakértői működést kizáró feltételek fenn nem állásának igazolását, e) az 1. § (2) bekezdésének l) pontja szerinti szakterület esetében az 1. számú melléklet I. részének l) pontjában meghatározott igazolást. A névjegyzék vezetése 6. § (1) A Hivatal a névjegyzéken folyamatosan átvezeti a változásokat, és a törvényben meghatározott közzététel során az aktuális adatokat teszi közzé. (2) A szakértő a névjegyzékben szereplő adataiban bekövetkezett változást, valamint azt, ha a törvényben meghatározott feltételeket nem teljesíti, továbbá a felkészítő képzés, továbbképzés teljesítését haladéktalanul köteles bejelenteni a Hivatalnak. (3) A Hivatal a névjegyzék módosulását követő tíz munkanapon belül intézkedik közlemény megjelentetéséről saját honlapján, valamint a gyermekek és az ifjúság védelméért és a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában és honlapján a a) szakértői tevékenység szüneteltetéséről, b) szakértői tevékenység felfüggesztéséről, c) névjegyzékből való törlésről. A szakértő képzése és működése 7. § (1) Az újonnan engedélyezett szakértő az engedély megadását követően egy alkalommal – a szakértői tevékenységre való felkészítés érdekében szervezett – felkészítő képzésen köteles részt venni. (2) A szakértő ötévenként legalább két alkalommal – a szakértők szakmai konzultációja, tapasztalatcseréje, illetve továbbképzése érdekében szervezett – továbbképzésen köteles részt venni. (3) A felkészítő képzés és a továbbképzés képzőhelyeit a miniszter jelöli ki. 8. § A szakértő nem járhat el olyan ügyben, amelyben – az adott ügy összes körülményére tekintettel – nem várható el tőle az ügy tárgyilagos megítélése. A szakértői tevékenység szüneteltetése 9. § (1) A szakértő a Hivatalnál kérheti szakértői tevékenységének szüneteltetését a kezdőnap és az időtartam megjelölésével. Visszamenőleges szüneteltetésnek nincs helye. (2) A szüneteltetés idejére a szakértő adatainak feltüntetését mellőzni kell a 6. § (1) bekezdése szerinti közzététel során. (3) A szüneteltetés időtartama alatt a szakértő köteles részt venni a felkészítő képzésen és a továbbképzésen. A szakértővel szembeni panaszeljárás 10. § (1) A Hivatal kérelemre vagy hivatalból a szakértő tevékenységével kapcsolatos panasz felmerülése esetén a szakértővel szemben panaszeljárást folytat le. (2) A Hivatal a panasz megalapozottsága esetén – az ügy összes körülményének figyelembevételével – a panasz súlyától függően dönt a) a szakértő írásbeli figyelmeztetéséről, b) a szakértői tevékenység határozott időre, de legfeljebb három évre történő felfüggesztéséről, c) a szakértő engedélyének visszavonásáról. (3) A szakértői tevékenység felfüggesztése esetén a szakértői tevékenység szüneteltetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 11. § (1) A Hivatal a panaszeljárásban a szakértő eljárásának vizsgálatára – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a szakértőre vonatkozó rendelkezései szerint – hatósági ellenőrzés keretében szakértői bizottságot rendelhet ki. (2) A szakértői bizottság megvizsgálja a panaszeljárás megindításának alapjául szolgáló körülményt (panaszt). A szakértői bizottság szakvéleménye indokolással ellátva tartalmazza, hogy milyen mértékben tartja megalapozottnak a panaszt, valamint azt, hogy – legalább részbeni megalapozottság esetén – a 10. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezmények közül melyik alkalmazását javasolja a Hivatal számára. (3) A névjegyzékkel kapcsolatos panaszeljárásban eljáró szakértői bizottság a) egy tagját elsőfokú eljárásban a Hivatal főigazgatója, másodfokú eljárásban a miniszter a panaszeljárással érintett névjegyzékben szereplő szakértők közül, b) egy tagját a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet főigazgatója, c) egy tagját az Országos Szociálpolitikai Tanács – a megkereséstől számított öt munkanapon belül – jelöli ki. (4) Ha a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet főigazgatója, az Országos Szociálpolitikai Tanács vagy másodfokú eljárásban a Hivatal főigazgatója a (3) bekezdés szerinti határidőn belül nem jelöl tagot, a hiányzó tagot öt munkanapon belül a miniszter jelöli ki. (5) A szakértői bizottság működésének szabályait maga határozza meg. (6) A szakértői bizottság működésével kapcsolatos szervezési, adminisztratív feladatok ellátásáról a Hivatal gondoskodik. (7) A szakértői bizottság szakértői díja panaszügyenként a minimálbér húsz százaléka. Törlés a névjegyzékből 12. § (1) A szakértői engedélyt vissza kell vonni és a szakértőt törölni kell a névjegyzékből, ha a) bejelenti a szakértői tevékenység megszüntetését, b) a felkészítő képzésen vagy továbbképzésen történő részvételi kötelezettségének nem tett eleget, c) elhunyt, d) a szakértő a törvényben meghatározott feltételeket utóbb nem teljesíti, e) a Hivatal a szakértővel szembeni panaszeljárásban a szakértő engedélyének visszavonásáról dönt. (2) Ha az engedély visszavonására és a névjegyzékből történő törlésre a) az (1) bekezdés b) pontja alapján kerül sor, a szakértő a törlés időpontjától számított egy évig, b) az (1) bekezdés e) pontja alapján kerül sor, a szakértő a törlés időpontjától számított öt évig nem kaphat újra engedélyt. (3) A szakértő kérelmére az általa megjelölt szakterületét a névjegyzékből törölni kell. Záró rendelkezések 13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. A rendeletet a hatálybalépését követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékről szóló 10/2003. (III. 27.) ESZCSM rendelet. (3) Az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékről szóló 211/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet, valamint az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékről szóló 10/2003. (III. 27.) ESZCSM rendelet alapján kiadott, az e rendelet hatálybalépését megelőző napon érvényes szakértői igazolványok az igazolványban meghatározott időpontig érvényesek. A Hivatal a szakértői igazolványt érvényességének lejártát követően bevonja és a szakértőt – amennyiben nem rendelkezik a jelen rendelet alapján engedéllyel – törli a névjegyzékből. (4) Az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékről szóló 211/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 9. §-a és az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékről szóló 10/2003. (III. 27.) ESZCSM rendelet 3. §-a szerinti bizottságok tagjainak megbízatása e rendelet hatálybalépésének napján megszűnik. (5) Az e rendelet hatálybalépése előtt az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékbe, illetve az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékbe való felvétel és a névjegyzéken tartás meghosszabbítása iránt benyújtott és el nem bírált kérelmet e rendelet rendelkezései szerint kell elbírálni azzal, hogy az engedély a korábbi névjegyzéken tartás lejártát követő naptól kezdődő hatállyal adható ki. (6) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 27-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Dr. Herczog László s. k., szociális és munkaügyi miniszter