29/2007. (X. 16.) ÖTM rendelete. a Gazdaságfejlesztési Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért prioritására és a Regionális Fejlesztés

29/2007. (X. 16.) ÖTM rendelete. a Gazdaságfejlesztési Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért prioritására és a Regionális Fejlesztés Operatív Programok K+F és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források terhére az EK-szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet alapján nyújtható támogatások részletes szabályairól és a támogatási jogcímeiről Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 24. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 53. § (7) bekezdésében, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 59. § (10) bekezdésében megállapított feladatkörömben – a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában megállapított felelősségi körében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: A rendelet hatálya és célja 1. § (1) E rendelet a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: GOP) Kutatás-fejlesztés és innováció a versenyképességért prioritása, valamint a Nyugat-dunántúli Operatív Program, a Dél-alföldi Operatív Program, az Észak-alföldi Operatív Program, az Észak-magyarországi Operatív Program, a Közép-magyarországi Operatív Program, a Közép-dunántúli Operatív Program, a Dél-dunántúli Operatív program (a továbbiakban együtt: ROP-ok) keretében meghirdetésre kerülő K+F és innováció tárgyú konstrukciókra rendelt források terhére az EK-szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet alapján nyújtható támogatások felhasználására, kezelésére, működtetésére terjed ki. (2) A pályáztatás szabályait, a pályázatok tartalmi követelményeit, elbírálásuk rendjét, a támogatási szerződések megkötésének szabályait, a támogatások kifizetését, valamint a támogatási programok lezárását és ellenőrzési rendszerét külön jogszabály szabályozza. (3) A rendelet célja a hazai kis- és középvállalkozások K+F+I aktivitásának növelése, a létező kapacitások és eredmények jobb hasznosítása, illetve a K+F+I folyamat szereplői közötti együttműködésnek az ösztönzése. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában 1. támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szer ződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás és az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § 5. pontja szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás, 2. KKV: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV tv.) 3. § (1) bekezdése szerinti vállalkozás, 3. alapkutatás: a 70/2001/EK rendelet 2. cikkének h) pontja szerinti alapkutatás, 4. alkalmazott kutatás: a 70/2001/EK rendelet 2. cikkének i) pontja szerinti ipari kutatás, 5. K+F projekt támogatás: alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre irányuló projekthez nyújtott támogatás, 6. kísérleti fejlesztés: a 70/2001/EK rendelet 2. cikkének j) pontja szerinti kísérleti fejlesztés, 7. független vállalkozás: a KKV tv. 4. § (1) bekezdésében foglalt önálló vállalkozás, 8. referenciaráta: a támogatástartalom és az elszámolható költség jelenértékének kiszámításához használt mutatószám, amelyet az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet 9. cikke határoz meg, 9. támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa, százalékos formában kifejezve, 10. támogatástartalom: a kedvezményezett számára nyújtott állami támogatásnak a Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt módszer alapján kiszámolt értéke, 11. EGT állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, 12. támogatást nyújtó szerv: a Korm. rendelet 1. § 30. pontjában meghatározott szerv vagy személy, 13. költségvetési kutatóhely: alaptevékenységként kutatást végző, költségvetési finanszírozású intézmény (felsőoktatási kutatóhely, kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely). A támogatások jogcímei 3. § A GOP K+F és innováció a versenyképességért prioritására, valamint a ROP-ok regionális gazdaságfejlesztés című prioritásának K+F+I tárgyú konstrukcióira rendelt források az alábbi jogcímeken használhatók fel: a) K+F projektekhez nyújtott támogatás; b) műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyúj tott támogatás; c) KKV-k szabadalommal és egyéb iparjogvédelmi jogok megszerzésével és érvényesítésével kapcsolatosan felmerülő költségeihez nyújtott támogatás; d) K+F+I tanulmányok, elemzések készítéséhez nyújtott támogatás; e) K+F+I eredmények hasznosítása; f) marketingtevékenység támogatása. A támogatásban részesíthetők (kedvezményezettek) köre 4. § A rendelet hatálya alá tartozó források terhére támogatás – a pályázati konstrukció tartalmától függően – a Magyarországon székhellyel vagy EGT állam területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező, jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli KKV-nak minősülő gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, valamint szövetkezetek részére nyújtható. A támogatások formái 5. § A 3. §-ban meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthetők részére visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (vissza nem térítendő támogatás) nyújtható. Támogatási kategóriák 6. § (1) A 3. § a) pontja alapján K+F projekthez, a b) pontja alapján műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz és a c) pontja alapján KKV-k szabadalommal és egyéb iparjogvédelmi jogok megszerzésével és hatályosításával kapcsolatosan felmerülő költségeihez nyújtható támogatás, melyre a 70/2001/EK bizottsági rendelettel összhangban nyújtható támogatás. (2) A 3. § d)–f) pontjai alapján csekély összegű támogatás nyújtható, amelyekre a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 379., 2006.12.28., 5. o.) összhangban nyújtható támogatás. A támogatás mértéke 7. § (1) A K+F projektekhez nyújtható, ugyanazon elszámolható költségekre vonatkozó bármely támogatás támogatási intenzitása – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – nem haladhatja meg a) alapkutatás esetén a 100%-ot, b) alkalmazott kutatás esetén a 60%-ot, c) kísérleti fejlesztés esetén a 35%-ot. (2) Az (1) bekezdésben szereplő felső határok az alkalmazott kutatás esetében legfeljebb 75%-os támogatási intenzitásig, a kísérleti fejlesztés esetében pedig 50%-ig növelhetők a következők szerint: a) amennyiben a projekt megvalósítására Pest megyén és Budapesten kívül kerül sor, a maximális támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető, amennyiben a projekt megvalósítására Pest megyében vagy Budapesten kerül sor, a támogatási intenzitás 5 százalékponttal növelhető; b) az Európai Közösség kutatás-fejlesztési keretprogramjához kapcsolódó programok esetében a támogatási intenzitás 15 százalékponttal növelhető; c) a maximális támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető, amennyiben a következő feltételek valamelyike teljesül: ca) a projekt két tagállamban legalább két független partner közötti, határokon átnyúló hatékony együttműködést von maga után, különösen a nemzeti K+F politikák összehangolásával összefüggésben, és a támogatást nyújtó tagállamban egyetlen KKV sem viselhet az elszámolható költségek 70%-ánál többet, cb) a projekt egy KKV és egy költségvetési kutatóhely hatékony együttműködését vonja maga után, különösen a nemzeti K+F politikák összehangolásával összefüggésben, abban az esetben, ha a költségvetési kutatóhely a projekt elszámolható költségeinek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni az általa végrehajtott kutatás eredményeit, cc) a projekt eredményeit műszaki és tudományos konferenciák révén széles körben terjesztik, vagy tudományos, műszaki folyóiratokban közzéteszik. (3) Amennyiben egy projekt a K+F különböző szakaszait foglalja magában, a felmerülő elszámolható költségek alapján számított, megengedhető támogatási intenzitást a vonatkozó megengedhető támogatási intenzitások súlyozott átlaga alapján állapítják meg. (4) Együttműködésen alapuló projektek esetében az egyes kedvezményezetteknek nyújtott támogatás legmagasabb összege nem haladhatja meg az érintett kedvezményezettek részéről felmerülő elszámolható költségek alapján számított megengedett támogatási intenzitást. (5) Alkalmazott kutatási tevékenységeket, illetve kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő megvalósíthatósági tanulmányok esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 75%-ot. (6) A szabadalmak és egyéb iparjogvédelmi oltalom megszerzéséhez és hatályosításához nyújtott támogatások esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az (1)–(2) bekezdésben meghatározott mértéket azzal, hogy ahhoz azt a támogatási intenzitást kell figyelembe venni, amely az érintett szabadalom vagy más iparjogvédelmi oltalom tárgyához elsőként vezető kutatási tevékenységhez tarozik. A támogatás terhére elszámolható költségek 8. § (1) A K+F projekt támogatás esetén elszámolható költségek az alábbiak lehetnek: a) a kutatók, fejlesztők, technikusok és egyéb kisegítő személyzet tekintetében személyi jellegű ráfordítások a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) szerint, a támogatott projektben való foglalkoztatás arányában; b) új műszaki berendezések, gépek és egyéb berendezések, felszerelések bekerülési értéke – a Számv. tv. szerint – a támogatott kutatási-fejlesztési projektben való használatuk mértékéig és idejére; c) harmadik féltől megvásárolt vagy pénzügyi lízingbe vett műszaki tudás, szabadalmak bekerülési értéke és költsége a Számv. tv. szerint, amennyiben a tranzakcióra a piaci feltételeknek megfelelően került sor, melyek lízinggel történő finanszírozása esetén a lízingdíjból kizárólag a tőketörlesztő rész számolható el; d) a K+F tevékenységgel kapcsolatban felmerülő, anyagjellegű ráfordítások között elszámolható közvetlen költségek: da) a piaci feltételek szerint harmadik féltől megrendelt, a Számv. tv. szerint elszámolásra kerülő kutatás-fejlesztési munka díja, db) a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költségei a Számv. tv. szerint, amennyiben azokat kizárólag a kutatás-fejlesztési tevékenységhez veszik igénybe, dc) anyagok és hasonló termékek, valamint szolgáltatások költségei a Számv. tv. szerint, amennyiben azokat a kutatás-fejlesztési tevékenységhez veszik igénybe; e) az általános költségek közül azok a költségek, amelyek a számviteli politikában meghatározott módon, a kutatás-fejlesztést jellemző vetítési alap arányában a K+ F projekthez közvetett módon hozzárendelhetőek. (2) Műszaki megvalósíthatósági tanulmányok támogatása esetében a tanulmány készítésének költségei a Számv. tv. szerint számolhatóak el. (3) Iparjogvédelmi oltalommal kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatás esetén a következő költségek számolhatók el: a) az oltalomnak az első iparjogvédelmi hatóság által történő megadását megelőzően felmerülő valamennyi költség, ideértve a bejelentés előkészítésével, benyújtásával és vizsgálatával kapcsolatos költségeket, valamint az oltalom megadása előtt az iparjogvédelmi oltalom megszerzése iránti eljárásban felmerülő díjakat; b) fordítási és egyéb költségek, amelyek – az a) pontban szereplő iparjogvédelmi hatóságtól eltérő – másik iparjogvédelmi hatóság előtt, az oltalom megszerzésével vagy hatályosításával kapcsolatban merülnek fel; c) az oltalom megadása iránti eljárásban, illetve a felszólalási eljárás során az oltalomképességi feltételek fennállásának bizonyítása, illetve az oltalom érvényességének védelme kapcsán felmerülő költségek, akkor is, ha ezek a költségek az oltalom megadását követően merültek fel. (4) A tanulmányok, elemzések megrendelésével kapcsolatban felmerülő, anyagjellegű ráfordítások között elszámolható közvetlen költségek a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költségei a Számv. tv. szerint, amennyiben azokat kizárólag a kutatás-fejlesztési tevékenységhez veszik igénybe. (5) A pályázati dokumentáció az elszámolható költségek körét az (1)–(4) bekezdésben foglaltaknál szűkebben is meghatározhatja. A csekély összegű támogatásokra vonatkozó rendelkezések 9. § (1) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. (2) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. (3) Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni. (4) A támogatást nyújtó szerv köteles írásban tájékoztatni a kedvezményezettet a pályázati felhívásban, illetve a támogatási szerződésben arról, hogy csekély összegű támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a bizottsági rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve. Támogatást kizáró okok 10. § Nem nyújtható támogatás a) a csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló szervezetnek; b) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét felróható okból nem teljesítette; c) azon személy vagy szervezet részére, akinek vagy amelynek lejárt adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett; d) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatott projekt keretében végzett tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik; e) annak a gazdálkodó szervezetnek a részére, amelynek saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökkent; f) annak a személynek vagy szervezetnek a részére, aki a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a pályázat benyújtásának időpontjában nem per-, teher- és igénymentes, kivéve, ha a pályázó az igény jogosultja, valamint bérelt ingatlan esetében, ha a bérleti szerződés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a külön rendeletben előírt üzemeltetési kötelezettség idejére; g) azon szervezetek részére, amelyek nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ában meghatározott – általános és különös feltételeinek, illetőleg ezen feltételek fennállását nem, vagy nem a külön jogszabályban meghatározott módon igazolják. Az állami támogatásokra vonatkozó közös szabályok 11. § (1) A kedvezményezetteknek és a támogatást nyújtó szervnek a támogatás igénylését, felhasználását, ellenőr zését alátámasztó bizonylatokat, dokumentumokat és nyilvántartásokat, valamint minden olyan nyilvántartást, amely az elszámolható költségeket és a megengedhető maximális támogatási intenzitás betartására vonatkozó információkat tartalmazza, a támogatás odaítélésétől számított 10 évig – illetve amennyiben más jogszabály ennél hosszabb megőrzési időt rendel, annak megfelelő ideig – meg kell őrizniük. (2) Egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása közösségi, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az állami támogatásokra irányadó közösségi szabályban vagy az Európai Bizottság támogatást jóváhagyó határozatában meghatározott támogatási intenzitást. Átmeneti és záró rendelkezések 12. § (1) E rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2) E rendelet alapján támogatási döntést csekély összegű támogatások esetében 2013. december 31-éig, a 70/2001/EK rendelet hatálya alá tartozó támogatások tekintetében 2008. június 30-áig lehet hozni. (3) E rendelet a) az EK-szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és közép vállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10., 2001.1.13., 33–42. o.), b) a 70/2001/EK rendelet alkalmazási körének a kutatási és fejlesztési támogatásokra történő kiterjesztése tekintetében való módosításáról szóló, 2004. február 25-i 364/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 63., 2004.2.28., 22–29. o.), c) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., 2006.12.28., 5. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. Bajnai Gordon s. k., önkormányzati és területfejlesztési miniszter