243/
- (XII. 17.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. A közoktatásról szóló — többször módosított —
- évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény)
- §-a
(3)bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, továbbá a közoktatásról szóló törvény 8/A. §-ának és a 45. §-ának
(2)bekezdésében foglaltak végrehajtására a Kormány a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. § A rendelet hatálya — a fenntartóra tekintet nélkül kiterjed —
- a)az általános iskolákra,
- b)a szakiskolákra,
- c)a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továb biakban a gimnázium és a szakközépiskola együtt: középiskola; a szakiskola és a szakközépiskola együtt: szakképző iskola; az a)—
- c)pont alatt felsorolt iskolák együtt: iskola),
- d)az iskola tanulóira,
- e)pedagógusokra,
- f)a tanulók szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülők). 2. §
(1)Az iskola pedagógiai programot és annak részeként — a
(2)bekezdésben meghatározott kivétellel — az e rendelet mellékleteként kiadott Nemzeti alaptanterv alapján helyi tantervet készít, vagy az ilyen módon készített helyi tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába. Az iskola az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján is elkészítheti helyi tantervét, illetve a kerettantervet is beépítheti helyi tantervként a pedagógiai programjába. Az iskola a helyi tanterv elkészítésénél felhasználhatja az oktatási miniszter által a közoktatásról szóló törvény 95. §-a
(1)bekezdésnek j) pontja alapján kiadott oktatási programokat (pedagógiai rendszereket) is.
(2)A középiskola a helyi tantervének elkészítésénél figyelembe veszi az érettségi vizsga vizsgatárgyainak vizsgakövetelményeit is.
(3)Az alternatív iskola a közoktatásról szóló törvény 131. §
(1)bekezdése alapján kiadott kerettanterv alapján készíti el pedagógiai programját és annak részeként a helyi tantervét.
(4)A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást végző iskola a helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét is.
(5)A két tanítási nyelvű iskola a helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében foglaltakat is.
(6)A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését és oktatását végző iskola az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is.
(7)A szakképző iskola a helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a szakmai programban foglaltakat is.
(8)A közoktatásról szóló törvény a) 27. §-ának
(8)bekezdésében meghatározott felzár kóztató oktatást végző, b) 110. §-ának
(1)és
(7)bekezdése alapján nem magyar állampolgárokat nevelő és oktató, c) 121. §-a
(1)bekezdésének
- pontjában meghatáro zott integrációs felkészítést végző iskola a helyi tanterve elkészítésénél figyelembe veszi az oktatási miniszter által a közoktatásról szóló törvény
- §-a
(1)bekezdésének j) pontja alapján kiadott oktatási programokban (pedagógiai rendszerekben) foglaltakat is.
(9)A helyi tantervbe be kell építeni a mindennapi testedzés céljait szolgáló foglalkozásokat, az iskolai sportkör foglalkozásait.
(10)A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására az infokommunikációs technológiák alkalmazásával. A helyi tantervnek biztosítania kell továbbá, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a korszerű, a XXI. századnak megfelelő természettudományos ismereteket, oly módon, hogy a természettudományos ismeretek oktatásának súlya növekedjen.
(11)A helyi tanterv a tanulók érdeklődésének, felkészültségének, továbbtanulási szándékának figyelembevételével egy adott tantárgyat több, eltérő követelmény szerint dolgoztathat fel, továbbá biztosíthatja az adott tantárgyból az emelt szintű oktatás megszervezését.
(12)Ha a felnőttoktatást az esti oktatás munkarendje, illetve a levelező oktatás munkarendje szerint szervezik meg, a tanítási órák száma nem lehet kevesebb a közoktatásról szóló törvény 121. §-a
(1)bekezdésének
- pontjában meghatározott óraszámnál. A helyi tantervnek tartalmaznia kell, hogy a tanulónak az egyes tanórai foglalkozások között, az egyéni felkészülés keretében, milyen tantárgyból, milyen ismereteket kell elsajátítania. A tanórai foglalkozások iskolai megszervezésére vonatkozó rendelkezések
- §
(1)Az iskola oktatásszervezési feladatai szempontjából a tanórai foglalkozás lehet a közoktatásról szóló törvény a) 52. §-ának
(3)bekezdésében meghatározott időkeretben szervezett kötelező tanórai foglalkozás, b) 52. §-ának
(7)bekezdésében meghatározott időkeretben szervezett nem kötelező (választható) tanórai foglalkozás, c) 52. §-ának
(11)bekezdésében meghatározott időkeretben szervezett egyéni foglalkozás.
(2)Az
(1)bekezdés a)—b) pontjában meghatározott tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos (tanórai és tantermi) szervezési formáktól eltérő módon is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása (projekt oktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás stb.).
(3)Ha az iskolai oktatást a közoktatásról szóló törvény
- számú melléklete II. fejezet
- pontja szerint összevont osztályban szervezik meg, a tanórai foglalkozásokat az osztatlan tanítás sajátosságainak figyelembevételével, a közös és az osztott órák arányát meghatározva kell beépíteni a helyi tantervbe.
(4)Az iskolaotthonos nevelést és oktatást a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások, a mindennapos testedzés foglalkozásai időkeretében kell megszervezni oly módon, hogy a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban biztosítva legyen a tanulók részére az új ismeretek, tananyagok, követelmények elsajátítása, a következő tanítási napokra történő felkészülés, továbbá a mindennapi testedzés.
(5)Az emelt szintű oktatást
- a)valamennyi tantárgy esetében — a
- b)pontban foglalt kivétellel — legalább heti négy,
- b)élő idegen nyelv (beleértve a latin nyelvet is), mate matika, magyar nyelv és irodalom, továbbá a nemzetiségi nyelv és irodalom esetén legalább heti öt tanórai foglalkozás biztosításával lehet megszervezni. A tanítási órákon való részvétel rendje 4. §
(1)A tanórai foglalkozások alapján kell megszervezni az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, az osztályokon belüli csoportok, illetve a tanulók tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is.
(2)A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező és szabadon választható tanítási óra.
(3)A helyi tanterv határozza meg, melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken adott évfolyam adott osztályának valamennyi tanulója köteles részt venni, illetve melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. 5. §
(1)Ha a tanulót — kérelmére — felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, illetve, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről — a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt — a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell.
(2)A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek, továbbá ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.
(3)Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás — a
(4)bekezdésben meghatározott kivétellel — a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti, feltéve, hogy erre a tanuló és a kiskorú tanuló szülőjének figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás előtt írásban felhívták.
(4)A kötelező felvételt biztosító iskolának, valamint a nemzeti-etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást nyújtó iskolának lehetőséget kell biztosítania arra, hogy azok is megkezdhessék, illetve folytathassák tanulmányaikat, akik a szabadon választott tanítási órákon nem kívánnak részt venni.
(5)Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy hány tanuló, milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni. A tanulónak, illetve kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, illetve jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. 6. §
(1)A tanuló kötelező és szabadon választott tanítási óráinak száma — ha e rendelet másképp nem rendelkezik — egy tanítási napon nem lehet több
- a)öt tanítási óránál az első-negyedik évfolyamon,
- b)hat tanítási óránál az ötödik-hatodik évfolyamon,
- c)hét tanítási óránál a hetedik-tizedik évfolyamon,
- d)nyolc tanítási óránál a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon.
(2)Ha az iskolában nemzeti-etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás folyik, továbbá a két tanítási nyelvű iskolai oktatásban az
(1)bekezdés a),
- b)és
- c)pontjában meghatározott tanítási órák száma eggyel megnövelhető. 7. §
(1)A tanuló kötelező és szabadon választott tanítási óráinak összege — ha e rendelet másképp nem rendelkezik — egy tanítási héten, a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának
(3)—
(5)bekezdésében meghatározott időkeretet
- a)az első-negyedik évfolyamon legfeljebb kettő,
- b)az ötödik-hatodik évfolyamon legfeljebb három,
- c)a hetedik-tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy,
- d)ha az iskolában nemzeti-etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás folyik, továbbá a két tanítási nyelvű iskolai oktatásban
- da)az első-nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy,
- db)a kilencedik-tizenharmadik évfolyamon legfel jebb öt tanítási órával haladhatja meg.
(2)Ha a szakképző iskola párhuzamos oktatás keretében készít fel a művészeti szakmai vizsgára, a tanítási órák heti átlagban nem haladhatják meg a napi nyolc órát.
- § A tanuló napi és heti terhelésére vonatkozó, az e rendelet 6—
- §-ában meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni: a) a nem állami, nem helyi önkormányzati iskolákban szervezett hitoktatás tantárgy, b) a közoktatásról szóló törvény
- §-ának
(6)bekezdése alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások, c) a közoktatásról szóló törvény 48. §-ának
(2)bekezdésében meghatározott testnevelési órán felül tartott többlet testnevelési órát, valamint az 52. §-ának
(9)bekezdése alapján a mindennapi testedzés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások, d) közoktatásról szóló törvény 52. §-ának
(11)bekezdés
- c)pontja alapján szervezett egyéni foglalkozások,
- e)a közoktatásról szóló törvény 53. §-ának
(1)—
(4)bekezdése alapján szervezett tanórán kívüli foglalkozások óraszámait. 9. §
(1)Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak, középiskolában tájékoztat továbbá a felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (annak hiányában a szülői szervezet) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Ha az iskolában nemzeti-etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás folyik, ki kell kérni az érintett helyi kisebbségi önkormányzat véleményét is.
(2)A tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal.
(3)A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A tanulót e jogáról írásban tájékoztatni kell.
(4)Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri — ha a gyermek nem cselekvőképtelen —, gyermekével közösen gyakorolhatja.
(5)A tantárgyválasztással, annak módosításával összefüggő eljárási kérdéseket az iskola házirendje szabályozza. Vegyes rendelkezések
- § Az e rendeletben foglaltak nem érintik az iskolai tanórai foglalkozások időkeretének számítására vonatkozó — a közoktatásról szóló törvényben meghatározott — rendelkezéseket.
- §
(1)Az iskolák 2004. június 30-ig felülvizsgálják pedagógiai programjukat és megküldik a fenntartó részére. A felülvizsgálatnak — a
(2)—
(4)bekezdésben meghatározott kivétellel — ki kell terjednie az iskola nevelési programjára és helyi tantervére.
(2)Az általános iskolák — az ötödik-nyolcadik évfolyamok tekintetében — a helyi tantervük felülvizsgálatát és a fenntartó részére történő megküldését 2005. június 30-áig is elvégezhetik.
(3)A középiskoláknak és a szakiskoláknak a pedagógiai programjuk felülvizsgálatát az
(1)bekezdésben meghatározott időpontig a közoktatásról szóló törvény 48. §
(1)bekezdés b) pont hatodik-hetedik gondolatjelében, továbbá
(3)—
(4)bekezdésében szabályozott körben, helyi tantervük teljes felülvizsgálatát pedig
- június 30-ig kell elvégezniük és a fenntartó részére megküldeniük. A helyi tanterv teljes felülvizsgálatát a hat évfolyamos gimnáziumoknak
- június 30-ig, a nyolc évfolyamos gimnáziumoknak
- június 30-ig kell elvégezniük.
(4)A hat és nyolc évfolyammal működő gimnáziumok
- június 30-ig elkészíthetik a helyi tantervük felülvizsgálatát oly módon, hogy biztosítják az egyes iskolai évfolyamok tananyagának és követelményeinek egymásra épülését, és az így elkészült helyi tantervet
- szeptember 1-jétől alkalmazhatják.
(5)A fenntartó a közoktatásról szóló törvény 129. §-ának
(6)bekezdésében foglaltak alapján az
(1)—
(4)bekezdésben meghatározottaktól eltérő időpontot állapíthat meg.
(6)A pedagógiai programok felülvizsgálata a Nemzeti alaptanterv alapján történik.
(7)A helyi tanterv bevezetése az általános iskola első évfolyamán kezdődik 2004. szeptember 1-jén, ezt követően felmenő rendszerben a többi iskolai évfolyamon.
(8)A közoktatásról szóló törvény 48. §
(1)bekezdés b) pontjának nyolcadik gondolatjelében, továbbá a
(3)—
(4)bekezdésében meghatározottak bevezetése valamennyi iskola, valamennyi évfolyamán a 2004/
- tanévtől kezdődően kötelező. A középszintű érettségi vizsga témakörei alapján a 2004/
- tanítási évben kell érettségi vizsgát szervezni.
(9)A többcélú intézmény keretében működő általános iskola és középiskola közösen kidolgozott, egymásra épülő helyi tanterve a 2004/2005. tanévben az ötödik évfolyamon is bevezethető, feltéve, hogy a középiskolai tanulmányok folytatása az általános iskola valamennyi tanulója részére biztosított. E rendelkezések alkalmazhatók akkor is, ha a középiskola egy vagy több általános iskolával megállapodást köt, amelynek keretei között biztosítják az általános iskola minden tanulója részére, hogy tanulmányait a középiskolában folytathatja.
(10)Az e rendelet 3—10. §-ában foglaltak alkalmazása — a
(11)bekezdés kivételével — 2004. szeptember 1-jétől az iskola valamennyi évfolyamán kötelező.
(11)A 7. §
(1)bekezdés
- c)pontjának, a 8. § c),
- d)és
- e)pontjának rendelkezéseit jogszabályban meghatározott felmenő rendszer figyelembevételével kell alkalmazni.
(12)A kerettantervek előkészítő munkálatai során biztosítani kell a Magyar Tudományos Akadémia képviselőjének közreműködését. Záró rendelkezések 12. §
(1)Ez a rendelet a kihirdetését követő
- napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban
- szeptember 1-jétől kell alkalmazni az általános iskola első évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben.
(2)E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/
- (X. 26.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 63/
- (V. 5.) Korm. rendelet
- §-a.
(3)A Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/
- (X. 26.) Korm. rendelet, továbbá a módosítására kiadott 63/
- (V. 5.) Korm. rendelet többi rendelkezése
- szeptember 1-jén az iskola első évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben a következő évfolyam tekintetében, teljes egészében
- augusztus 31-én hatályát veszti. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter