52/2016. (XII. 16.) BM rendelete az igazságügyi szakértői intézménynél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak részére adható juttatásokról, támogat

52/2016. (XII. 16.) BM rendelete az igazságügyi szakértői intézménynél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak részére adható juttatásokról, támogatásokról és a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatokról. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 135.  § (4)  bekezdés a)  pont ab)  alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm.  rendelet 21.  §  22.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014.  (VI.  6.) Korm. rendelet 79.  § 1.  pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § E rendelet alkalmazásában 1. alapellátó orvos: az  igazságügyi szakértői intézménynél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak egészségügyi alkalmasságáról szóló miniszteri rendelet szerinti alapellátó orvos, 2. főigazgató: az igazságügyi szakértői intézmény vezetője, 3. igényjogosult: az e rendeletben meghatározottak szerint szociális és kegyeleti gondoskodásban részesíthető és a támogatás jogosultsági feltételeivel rendelkező a) igazságügyi alkalmazott, valamint b) – a rá vonatkozó mértékben – az igazságügyi alkalmazott Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó), 4. illetményalap: a  központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, a  kormánytisztviselőkre vonatkozó illetményalap, 5. igazságügyi alkalmazott: az  igazságügyi szakértői intézménnyel igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban álló személy, 6. személyügyi szerv: az  igazságügyi szakértői intézménynél működő személyügyi feladatokat ellátó munkaszervezet. 2. § (1) Az igazságügyi szakértői intézmény önálló költségvetési szervként az éves költségvetésében a szociális és kegyeleti gondoskodás pénzügyi fedezetére külön keretet (a továbbiakban: szociális és kegyeleti keret) köteles képezni. Ennek mértéke az éves rendszeres személyi juttatásainak legalább 0,3%-a, legfeljebb 0,5%-a. (2) A  rendészetért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szociális és kegyeleti gondoskodás pénzügyi fedezetére a központi igazgatás cím költségvetésében kell fedezetet biztosítani. (3) Az  igazságügyi szakértői intézmény pénzügyi szerve és a  személyügyi szerv az  éves költségvetés összeállítása során együttesen gondoskodik a  szociális és kegyeleti feladatok ellátásához szükséges források tervezéséről. A  költségvetés jóváhagyása után az  elfogadott előirányzat alapján az  elemi költségvetés tervezésénél kerül megállapításra a  szociális és kegyeleti kiadásokra rendelkezésre álló keret. A  főigazgató az  elfogadott keretről tájékoztatja a szociális bizottságot. II. FEJEZET SZOCIÁLIS ÉS KEGYELETI GONDOSKODÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK 1. Szociális bizottság 3. § (1) Az igazságügyi szakértői intézménynél az igazságügyi alkalmazottal, valamint a közeli hozzátartozókkal kapcsolatos szociális és kegyeleti feladatok körültekintő végrehajtásának elősegítésére javaslattevő jogkörrel a  főigazgató mellett működő szociális bizottságot kell létrehozni. (2) A  főigazgató az  igazságügyi alkalmazottat, illetve a  közeli hozzátartozót érintő pénzbeli szociális támogatásról szóló döntést csak a szociális bizottság véleményének kikérése után hozhat. A szociális bizottság javaslatától eltérő döntését a főigazgatónak írásban indokolnia kell. 4. § (1) A szociális bizottságot 9 fővel kell létrehozni és működtetni. (2) A szociális bizottság tagjait a főigazgató nevezi ki azzal, hogy legalább 1 fő a személyügyi szerv állományának tagja. (3) A  szociális bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A  titkári teendőket a  szociális bizottságnak a személyügyi szerv állományába tartozó tagja látja el. (4) A  szociális bizottság tagjai a  főigazgató által visszahívhatóak. A  pénzbeli szociális támogatásról szóló döntés meghozatalát megelőző öt napon belül a szociális bizottság tagja csak kivételesen indokolt esetben hívható vissza. A megüresedett helyek betöltésekor a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. (5) A  szociális bizottság ügyrendjét az  igazságügyi szakértői intézmény sajátosságainak megfelelően a  főigazgató hagyja jóvá. 2. Szociális gondoskodás 5. § (1) Az  igazságügyi alkalmazott, valamint a  közeli hozzátartozó a  szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján pénzbeli szociális támogatásban részesíthető. A  rászorultság egyedileg, a  tényleges szociális helyzet figyelembevételével állapítható meg. (2) A szociális és kegyeleti keret terhére a következő pénzbeli szociális támogatások nyújthatóak: a) szociális segély, b) családalapítási támogatás, c) beiskolázási támogatás, valamint d) temetési támogatás. 6. § (1) A  pénzbeli szociális támogatások körültekintő felhasználásának biztosításáról, az  igazságügyi alkalmazott, valamint a  közeli hozzátartozók szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kíséréséről, az  igényjogosultság megállapításáról és elbírálásáról – a szociális bizottsággal együttműködve – a főigazgató a személyügyi szerv útján intézkedik. (2) A  személyügyi szerv az  (1)  bekezdésben meghatározott feladatai keretében felvilágosítást ad az  igazságügyi alkalmazott, valamint a közeli hozzátartozók részére a szociális ügyeik intézéséhez. 3. Szociális segély 7. § (1) Szociális segélyben azt az  igazságügyi alkalmazottat, valamint közeli hozzátartozót lehet részesíteni, akinek jövedelemcsökkenés vagy váratlan, nagy összegű kiadások miatt a  megélhetése átmenetileg – önhibáján kívüli okból – veszélybe került. (2) A  szociális segély egyszeri, bruttó összege – a  (3)  bekezdésben meghatározott kivétellel – legfeljebb az illetményalap 600%-a. A szociális segély folyósításáról a) az illetményalap 480%-át meg nem haladóan a főigazgató, b) az  illetményalap 480%-át meghaladóan, de az  illetményalap 600%-át meg nem haladóan a  rendészetért felelős miniszter a részére biztosított keret terhére dönt. (3) Kivételesen méltányolható esetben a rendészetért felelős miniszter az illetményalap 800%-ának megfelelő összegű szociális segélyt adhat. (4) Az  ugyanazon személynek juttatott szociális segélyek éves bruttó összege nem haladhatja meg az  illetményalap 800%-ának megfelelő összeget. 4. Családalapítási támogatás 8. § (1) Családalapítási támogatásban részesíthető az  igazságügyi alkalmazott, ha gyermeke született és annak ellátásáról, neveléséről saját háztartásában gondoskodik. (2) A  családalapítási támogatás összegét az  igazságügyi alkalmazott szociális helyzetétől függően kell megállapítani úgy, hogy a családalapítási támogatás bruttó összege – gyermekenként – legalább az illetményalap felét elérje, de ne haladja meg az illetményalap 150%-át. 5. Beiskolázási támogatás 9. § (1) Az  igazságügyi alkalmazott a  tankötelezettség alapján oktatásban részt vevő, vagy középfokú köznevelési intézményben nappali tanulmányokat folytató tanuló, vele egy háztartásban élő gyermeke – ideértve a  nevelt és az örökbefogadott gyermeket is – után beiskolázási támogatásban részesíthető. (2) A beiskolázási támogatás bruttó összege az illetményalap legalább 30%-a, de legfeljebb 50%-a. (3) Beiskolázási támogatásban kell részesíteni az  igazságügyi alkalmazottat, ha az  (1)  bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, és a) 3 vagy több gyermeket nevel, b) fogyatékkal élő gyermeket, továbbá tartósan beteg gyermeket nevel, c) emelt összegű családi pótlékra jogosult, vagy d) gyermekét egyedül neveli. 6. Temetési támogatás 10. § (1) Temetési támogatásban részesíthető szociális helyzetének figyelembevételével az igazságügyi alkalmazott a közeli hozzátartozója vagy más olyan hozzátartozója halála esetén, akinek eltartására kötelezett volt, feltéve, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján nem részesült temetési segélyben. (2) Temetési támogatásban részesíthető az  igazságügyi alkalmazott elhunyt közeli hozzátartozójának házastársa, élettársa, gyermeke, szülője, ezek hiányában más hozzátartozója is, ha a  temetéssel járó kiadások elsődlegesen rá hárulnak. (3) Csak különösen indokolt esetben folyósítható temetési támogatás akkor, ha az  igazságügyi szakértői intézmény a temetés költségeit legalább 50%-ban átvállalta. (4) A  temetési támogatás legkisebb bruttó összege az  illetményalap 75%-a, legmagasabb bruttó összege az illetményalap 280%-a. A temetési támogatás odaítéléséről a) az illetményalap 150%-áig a főigazgató, b) az  illetménylap 150%-át meghaladóan, de az  illetményalap 280%-át meg nem haladóan a  rendészetért felelős miniszter dönt. 7. A pénzbeli szociális támogatások közös szabályai 11. § (1) A pénzbeli szociális támogatások odaítélésénél előnyben kell részesíteni a) azt, akinek rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátására való jogosultságát foglalkozási megbetegedés vagy üzemi baleset miatt állapították meg, valamint b) a  foglalkozási megbetegedésben vagy üzemi balesetben elhunyt igazságügyi alkalmazott közeli hozzátartozóit. (2) Azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni azt az  igazságügyi alkalmazottat, valamint közeli hozzátartozót, aki a) 3 vagy több gyermeket nevel, b) fogyatékkal élő gyermeket nevel, vagy c) gyermekét egyedül neveli. (3) A pénzbeli szociális támogatásokat terhelő közterheket a szociális és kegyeleti keretből kell fedezni. (4) Pénzbeli szociális támogatásban csak az  részesíthető, aki a  szociális helyzete megítéléséhez és az  igazságügyi szakértői intézményt terhelő befizetések elszámolásához szükséges adatokat a  valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja és igazolja. 8. A kegyeleti gondoskodás 12. § (1) Igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonnyal összefüggőnek kell tekinteni azt a halálesetet, amely a) a  jogviszonnyal összefüggő kötelezettségek teljesítése, a munkaköri feladatok ellátás során a munkavégzés helyén vagy máshol, vagy b) a  munkaköri feladatellátással összefüggő utazás közben – ideértve a  munkavégzés helyére vagy a munkavégzés helyéről történő utazást is – következett be, kivéve, ha a bekövetkezett haláleset nincs összefüggésben a munkaköri feladatok ellátásával. (2) Az  elhunyt személy az  igazságügyi szakértői intézmény halottjává minősíthető, ha legalább 15 év tényleges igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban töltött idővel rendelkezett, feladatait átlag feletti eredményességgel látta el, magatartása példamutató volt, és jelentősen hozzájárult az  igazságügyi szakértői intézmény eredményes működéséhez. (3) A  (2) bekezdés szempontjából szolgálati jogviszonyban töltött időként figyelembe vehető az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél töltött hivatásos szolgálati, kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi szakértői intézmény állományában vagy munkaviszonyban eltöltött idő. 13. § Az igazságügyi szakértői intézmény halottjává minősítésre a főigazgató jogosult. 14. § (1) A kegyeleti kiadásokra vonatkozó költségnormákat az 1. melléklet tartalmazza. (2) Az  igazságügyi szakértői intézmény halottjává minősített elhunyt, illetve a  nem minősített elhunyt esetében a  kegyeleti költségeket – a  halottszállítás költségére, a  sírhelyköltségre, valamint a  szolgáltatási költségekre és a  kellékekre vonatkozó korlátozások figyelembevételével – a  szolgáltató által kiállított eredeti számla alapján, legfeljebb 50%-ban lehet megtéríteni. III. FEJEZET EGYÉB JUTTATÁSOK, KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK, KEDVEZMÉNYEK, TÁMOGATÁSOK 15. § (1) Az igazságügyi alkalmazott a) fogászati ellátással, b) a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (IX. 3.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM rendelet) 2. § d) pontjában meghatározott szemüveg (a továbbiakban: képernyős szemüveg) készítésével, valamint c) a  képernyős szemüveggel történő ellátásba nem tartozó látásjavító szemüveg, kontaktlencse (a továbbiakban: látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse) készítésével kapcsolatos költségtérítésre jogosult. (2) Az  igazságügyi alkalmazott a  próbaidő tartama alatt nem jogosult az  (1)  bekezdésben meghatározott költségtérítésre. 9. Fogászati ellátással kapcsolatos költségtérítés 16. § (1) Az  igazságügyi alkalmazott akkor jogosult fogászati költségei megtérítésére, ha a  fogászati ellátás igénybevételét megelőző egy éven belül fogászati szűrővizsgálaton vett részt, és erről igazolást kapott. (2) Fogászati költségtérítésként a  fogászati szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató által megállapított költség 75%-a, de évente összesen legfeljebb az illetményalap 150%-ának megfelelő összeg téríthető meg. 17. § (1) Az  igazságügyi alkalmazott fogászati költségeinek megtérítése iránti, 2. melléklet szerinti kérelmét az  igazságügyi szakértői intézmény munkáltatói jogkört gyakorló vezetőjénél terjesztheti elő. A  kérelemhez mellékelni kell a  fogászati szűrővizsgálaton való részvételről kiállított igazolást, a  fogászati ellátást végző orvos igazolását az elvégzett beavatkozásról, valamint az igazságügyi szakértői intézmény nevére és címére kiállított, az igazságügyi alkalmazott nevével ellátott, a beavatkozás szerint részletezett számlát. (2) Az  igazságügyi szakértői intézmény munkáltatói jogkört gyakorló vezetője az  igazságügyi alkalmazott kérelme alapján, a  fogászati ellátást végző orvos igazolása és a  részletes számla benyújtását követő 30 napon belül intézkedik a kifizetésről. 10. Látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse, valamint képernyős szemüveg készítésével kapcsolatos költségtérítés 18. § (1) A  látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse esetében évente összesen legfeljebb az  illetményalap 30%-ának megfelelő összeg téríthető meg. (2) Az igazságügyi alkalmazott a látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse költségeinek megtérítése iránti, 2. melléklet szerinti kérelmét az  igazságügyi szakértői intézmény munkáltatói jogkört gyakorló vezetőjénél terjesztheti elő. A  kérelemhez csatolni kell az  alapellátó orvos igazolását a  látásjavítószemüveg- vagy kontaktlencse-használat indokoltságáról, valamint az igazságügyi szakértői intézmény nevére és címére kiállított, az igazságügyi alkalmazott nevével ellátott részletes számlát. (3) A kifizetésre a 17. § (2) bekezdését kell alkalmazni. 19. § (1) Ha az  alapellátó orvos által végzett látásvizsgálat eredményeként az  igazságügyi alkalmazott részére képernyős szemüveget kell biztosítani, az alapellátó orvos az EüM rendelet 1. számú melléklete szerinti beutalóval szemészeti szakvizsgálatra utalja be az igazságügyi alkalmazottat. (2) A  szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott képernyős szemüveget az  igazságügyi alkalmazott készítteti el. A  képernyős szemüveg-készítés költségeinek megtérítésére irányuló, 2.  melléklet szerinti kérelemhez csatolni kell az  igazságügyi szakértői intézmény nevére és címére kiállított, az  igazságügyi alkalmazott nevével ellátott, a szemüveglencse és a keret árát külön-külön feltüntető részletes számlát, valamint az alapellátó orvos által a képernyős szemüveg viselésének indokoltságáról szóló igazolást. (3) Az  igazságügyi alkalmazott a  képernyős szemüveg költségeinek megtérítése iránti kérelmet az  igazságügyi szakértői intézmény munkáltatói jogkört gyakorló vezetőjénél terjesztheti elő. (4) A képernyős szemüveg esetében a szemüveglencse, a becsiszolás, a felületkezelés és az optikai szolgáltatások teljes ára, valamint a keret árából az  illetményalap 10%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb összesen az  illetményalap 150%-ának megfelelő összeg téríthető meg. A költségtérítési igény legfeljebb kétévente terjeszthető elő. (5) A kifizetésre a 17. § (2) bekezdését kell alkalmazni. 20. § Ha az igazságügyi alkalmazott egyidejűleg készíttet látásjavító szemüveget és képernyős szemüveget is, és azt egy szemüveglencsébe csiszoltan készítteti el – feltéve, hogy az  alapellátó orvos mind a  kettő szemüveg viselésének indokoltságát igazolja –, az  elkészíttetett szemüveg költségtérítésekor a  képernyős szemüvegre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 21. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba. 22. § E  rendelet hatálybalépése nem érinti az  igazságügyi alkalmazott részére e  rendelet hatálybalépését megelőzően megállapított szociális vagy kegyeleti gondoskodást. Az  az  igazságügyi alkalmazott, aki e  rendelet hatálybalépésekor szociális vagy kegyeleti gondoskodásban részesül, arra a  2017. január 1-jét megelőzően megállapítottak szerint továbbra is jogosult. 23. § Hatályát veszti a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői és bűnügyi technikai feladatokat ellátó szervénél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak részére adható szociális támogatásról és a  kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatokról szóló 17/2014. (II. 28.) BM rendelet, b) az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői és bűnügyi technikai feladatokat ellátó szervénél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak részére adható juttatásokról, kedvezményekről és támogatásokról szóló 16/2014. (II. 28.) BM rendelet. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter