42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelete az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő

42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelete az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről. Az 1–3. § és az 5–13. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § k) és q) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben, valamint az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) és m) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben, a 4. § és a 17. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben, a 16. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § A rendelet hatálya kiterjed a) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 18. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységek engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon történő végzése esetére a Kkt. 18. § (7) bekezdésében meghatározott bírság, b) a Kkt. 20. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek végzésére vonatkozó rendelkezések megsértése esetére a külön jogszabályban meghatározott bírság, c) a Kkt. 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésére vonatkozóan a Kkt. 29/A. § (2) bekezdésében meghatározott bírság kivetésére és felhasználásának rendjére, valamint a hozzá kapcsolódó hatósági intézkedések végrehajtásának módjára. 2. § Az 1. §-ban meghatározott bírságolási eljárás lefolytatására a) az 1. § a) pontja alapján a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőség, másodfokon a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) Központja, b) az 1. § b) pontja alapján a Kkt. 20. § (2) bekezdésében meghatározott hatóságok ba) közlekedési hatóságként a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőség, valamint az NKH Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatala, másodfokon az NKH Központja, bb) a rendőrkapitányság, a határrendészeti kirendeltség, másodfokon a megyei, fővárosi rendőr-főkapitányság, bc) a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, a megyei, fővárosi rendőr-főkapitányság, másodfokon az Országos Rendőr-főkapitányság, bd) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatósága, másodfokon a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság felügyeletét ellátó regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság, be) a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerve munkaügyi felügyelőségének igazgatója, másodfokon az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke, bf) a katasztrófavédelmi hatóság területi szerve, másodfokon a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, c) az 1. § c) pontja alapján a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőség, valamint az NKH Útügyi Vasúti és Hajózási Hivatala, másodfokon az NKH Központja [a továbbiakban az a)–c) pontok együtt: eljáró hatóság] jogosult. 3. § (1) A beszedett bírságokról az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletben meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni. (2) Az eljáró hatóság a bírságolási eljárást a) az 1. § a) pontja alapján az engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon tevékenységet végző vállalkozással (képző szervvel) vagy személlyel, b) az 1. § b) pontja alapján ba) a szállítóval (fuvarozóval), a jármű vezetőjével, a megbízóval, a gépkezelővel, az áru feladójával, felrakójával, az utazó személlyel, bb) a veszélyes áruk szállítása esetén a jármű üzemben tartójával, a jármű vezetőjével, a kísérővel, az áru feladójával, címzettjével, csomagolójával, be- vagy kirakójával, töltőjével, ürítőjével, a konténer üzemben tartójával, a szállítóval (fuvarozóval), a vállalkozás vezetőjével, a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóval, c) az 1. § c) pontja alapján ca) engedély nélküli útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetében az építtetővel, cb) engedély nélküli forgalomba helyezés esetében az építtetővel szemben indítja meg. (3) A bírság vagy a pénzkövetelés biztosítás helyszínen történő készpénzes megfizetéséről az ügyfél részére elismervényt vagy letéti igazolást kell átadni, amelynek másolatát – a Kkt. 20. § (1) bekezdés k) pontjában foglalt jogsértések kivételével – a jármű üzemben tartója részére is meg kell küldeni. (4) Az 1. § alapján kivetett bírság összegét a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül, az eljáró hatóság 1. mellékletben meghatározott, Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keret számlájára kell befizetni. 2. A bírságok felhasználása 4. § (1) A közlekedési hatóság az általa lefolytatott eljárás alapján a) az 1. § a) pontja alapján kivetett és befizetett bírság összegét a közúti járművezető és a közúti közlekedési szakember képzésének ellenőrzésére, továbbképzésének szervezésére, az utánképzés és szakfelügyeleti ellenőrzések végzésére és ezek fejlesztésére, b) az 1. § c) pontja alapján kivetett és befizetett bírság összegét az utak létesítésével, korszerűsítésével, a forgalom részére történő átadásával, megszüntetésével, elbontásával, helyreállításával kapcsolatos engedélyezési, ellenőrzési, építés-felügyeleti tevékenység ellátására az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak figyelembevételével használhatja fel. (2) Az 1. § b) pontja alapján kivetett és befizetett bírság összege a központi költségvetést illeti meg. 3. A bírságolással összefüggő hatósági feladatok végrehajtásának módja 5. § (1) A Kkt. 20. § (9) bekezdésében meghatározott, az ügyfél részére átadandó írásbeli tájékoztatás tartalmát a) a visszatartás alkalmazásáról a 2. melléklet, b) a helyszínen kiszabott bírságról a 3. melléklet tartalmazza. (2) Amennyiben a szabályszegés elkövetője az utazó személy, a 3. melléklet szerinti tartalmú tájékoztatót a részére kell átadni, ez esetben a jármű visszatartására nem kerülhet sor. 6. § (1) Ha a Kkt. 20. § (4a) bekezdése alapján a bírság helyszíni kiszabásának van helye, a hatóság eljáró tagja ezt közli a szabályszegővel, egyben tájékoztatja, hogy ha a jogsértés tényét nem vitatta, a döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, a tájékoztatástól számított 30 napon belül bírósági felülvizsgálat kezdeményezhető. Egyúttal tájékoztatja a szabályszegéshez rendelt közúti közlekedési előéleti pontról. (2) Amennyiben a szabályszegő a jogsértés tényét vagy a kiszabott bírság összegét vitatja, a hatóság eljáró tagja tájékoztatja a szabályszegőt, hogy ellene hatósági eljárást kezdeményez. 7. § (1) A helyszínen kiszabott bírságról a 3. mellékletben meghatározott tartalmú tájékoztatót 2 példányban kell kiállítani. A tájékoztató kiállítása előtt a személyazonosító igazolványból vagy a személyazonosság igazolására szolgáló más okmányból meg kell állapítani a szabályszegő személyi adatait. (2) A kiszabott bírságot vagy a fennálló bírságtartozást a helyszínen – amennyiben annak átvételéhez az eljáró hatóság részéről a feltételek fennállnak – készpénzben vagy bankkártyával is meg lehet fizetni. (3) Ha a helyszínen a bírságnak készpénzben vagy – amennyiben a technikai feltételek adottak – bankkártyával történő megfizetésére nem került sor, a hatóság eljáró tagja a tájékoztató másodlati példányát a fizetési számlára történő készpénzbefizetésre szolgáló készpénz-átutalási megbízással (a továbbiakban: csekkszelvény) együtt a szabályszegőnek átadja. Az átadott csekkszelvény tartalmazza az ügyazonosítót, a számlatulajdonos nevét, megnevezését, nemzetközi fizetési számlaszámát (IBAN), a nemzetközi banki azonosító (BIC) kódját és a kiszabott bírság összegét. (4) A tájékoztató eredeti példányát az eljáró hatóság öt évig megőrzi. 8. § Amennyiben a bírság megfizetésére vagy a pénzkövetelés biztosítás megfizetésére a helyszínen bankkártyával került sor, akkor a POS-terminál által nyomtatott bizonylat másodlati példányát a sikeres befizetés után vagy készpénzes fizetés esetében az átvételről kiállított bizonylat eredeti példányát át kell adni a szabályszegőnek, egy példányát pedig csatolni kell a tájékoztató hatósági példányához. 9. § (1) Az eljáró hatóság a Kkt. 21/C. § (1) bekezdésében meghatározott központi közlekedési közigazgatási bírságnyilvántartásban (a továbbiakban: nyilvántartás) ellenőrizheti, hogy a járművezetőnek vagy az üzemben tartónak van-e kifizetetlen bírság tartozása. (2) Tartozás fennállása esetén a járművezetőt tájékoztatni kell a bírság összegéről, az azt kiszabó hatóságról, a számlaszámról és a helyszíni befizetés lehetőségéről. (3) Amennyiben tartozás fennállása esetén a bírságot nem az eljáró hatóság szabta ki, azt a bírságot kiszabó hatóság számlaszámára kell befizetni vagy átutalni. (4) A (2) bekezdés szerint fennálló tartozás kiegyenlítéséig a visszatartásra a Kkt. 20. § (15) bekezdése alapján kerülhet sor. 10. § (1) A hatóság eljáró tagja a Kkt. 20. § (8) és (15) bekezdésében meghatározott esetben a forgalmi engedély elvételéről átvételi elismervényt ad, amely tartalmazza a jármű azonosító adatait, az engedély számát és az elvétel okát. (2) Az átvételi elismervény birtokában a járművel a kijelölt várakozóhelyig és – a bírság megfizetéséről szóló bizonylattal együtt – a forgalmi engedély (3) bekezdésben meghatározott átvételi helyéig lehet közlekedni. (3) A helyszínen elvett forgalmi engedélyt az 5. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tájékoztatóban megjelölt helyszínen és időtartamig lehet átvenni. (4) A helyszínen elvett forgalmi engedély visszaadásának helyéül a hatóság eljáró tagja megjelölheti: a) az ellenőrzés helyszínét; b) a visszatartás helyéhez legközelebb eső az eljáró hatóság hivatali helyiségét; vagy c) az eljáró hatóságok közötti együttműködési megállapodás alapján másik hatóság ügyeletét. (5) Az át nem vett forgalmi engedélyt 3 napon belül a visszatartás alkalmazásáról szóló döntés másolatának egy példányával a) külföldi üzemben tartó esetében a kiállító hatóságnak; b) belföldi üzemben tartó esetében annak lakóhelye (székhelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak kell megküldeni. 4. A központi közlekedési bírságnyilvántartás 11. § (1) A közlekedési hatóság a nyilvántartásban kezelt adatokhoz történő hozzáférést a Kkt. 21/F. § (1) bekezdésében meghatározott, adatátvételre jogosult szervek részére elektronikus úton a) rendszer-rendszer kapcsolat útján, vagy b) az erre a célra kialakított felhasználói felületen keresztül biztosítja. (2) A nyilvántartással kapcsolatos feladatai ellátásához közvetlen hozzáféréssel nem rendelkező Kkt. 21/H. § szerinti betekintésre jogosult részére a közlekedési hatóság biztosítja az adattovábbításhoz szükséges felhasználói felületet és informatikai támogatást, valamint a Kkt. 21/G. § (4) bekezdés szerinti érintetti adatszolgáltatási kérelemhez kapcsolódóan elkészíti és honlapján elérhetővé teszi a szükséges elektronikus űrlapokat. (3) Amennyiben az adatszolgáltatás a Kkt. 21/F. § (2) bekezdésében és 21/G. §-ában meghatározott adatigénylő részére elektronikus úton nem biztosítható, továbbá ha az adatigénylő papír alapon nyújtotta be az adatszolgáltatás iránti kérelmét, az adatszolgáltatást papír alapon kell teljesíteni. (4) A Kkt. 21/F. § -ában meghatározott adatszolgáltatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) természetes személy alapú lekérdezés esetében az adatigénylésben érintett személy aa) családi és utónevét, ab) születési helyét és idejét, b) jogi személy lekérdezése esetén az adatigénylésben érintett jogi személy cégjegyzékszámát és nevét, c) jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet lekérdezése esetén az érintett szervezet megnevezését és nyilvántartási számát, d) azt a törvényi rendelkezést, amely alapján az igényelt adatok megismerésére az adatigénylő jogosult, valamint e) az adatigénylő pontos megnevezését és címét. 12. § (1) A 2. § b) pontjában meghatározott hatóságok a közlekedési hatóság részére a Kkt. 20. § (1) bekezdése szerinti szabályszegés esetében a Kkt. 21/D. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmú adatközlést kizárólag a 11. § (1) bekezdése szerinti elektronikus kommunikációs kapcsolatok egyikén teljesítik. (2) Az adatközlést a) a bíróság vagy az eljáró hatóság előtt indult eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedésének, b) a bírság mértékének csökkentésére vagy a jogerősen kiszabott bírságra vonatkozó fizetési kedvezményről szóló döntésnek, c) a nyilvántartott bírságadatai módosulása azonosításának, d) a bírságbeszedés vagy a letétbe helyezés megtörténtének, e) a bírság megfizetésének, f) az adók módjára történő behajtás elrendeléséről szóló döntés meghozatalának napjától számított öt munkanapon belül kell teljesíteni. (3) Az eljáró hatóság az adatközlést a Kkt. 20. § (7) bekezdés szerinti visszatartás iránti intézkedés és a fennálló bírságtartozás esetében a bírság helyszínen történő megfizetésekor ezen tények vonatkozásában haladéktalanul elvégzi. (4) Az eljáró hatóság a felelősségi körében gondoskodik a nyilvántartásba továbbított adatok helyességéről. Az adatokban bekövetkezett, rendelkezésére álló változásokról, valamint adathiba esetében haladéktalanul értesíti a közlekedési hatóságot a hibáról és a rendelkezésére álló helyes adatról. (5) A közlekedési hatóság az ellentmondó vagy nyilvánvalóan hibás adatok észlelése esetén az eljáró hatóságnál kezdeményezi az adathiba kijavítását. (6) Amennyiben az eljáró hatóság rendelkezik jogszabályi felhatalmazással a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatainak megismerésére, akkor az adatközlést megelőzően ellenőrzi a személyes adatok helyességét. (7) A közlekedési hatóság gondoskodik a kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala vagy törlése, illetve sérülés vagy megsemmisülés elleni védelméről, valamint felel a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás jogszerűségéért. 13. § (1) A nyilvántartáshoz a 11. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott módon hozzáférő szervezet nyilvántartja a nyilvántartásban adatközlési művelet elvégzésére jogosultakat (a továbbiakban: jogosultság-nyilvántartás), és e jogosultak jogosultság-azonosítóját az adatközlési művelet végrehajtása során átadja a közlekedési hatóság részére. (2) A nyilvántartáshoz a 11. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott módon hozzáférő szervezet esetében a jogosultság-nyilvántartást a közlekedési hatóság vezeti. (3) A (2) bekezdés szerinti jogosultság-nyilvántartás tartalmazza: a) a lekérdezési jogosultsággal rendelkező szervezet nevét, azonosítóját, b) az adatközlési műveletet végző személy jogosultság-azonosítóját. 5. Záró rendelkezések 14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 15. § Ez a rendelet a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (3) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. 16. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény] „b) 20. § (1) bekezdés e) pontja alapján a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 5. melléklet 1–61. sorában foglalt esetekben,” (van helye.) (2) Az R. 2. § (5) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: [A Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény] „i) 20. § (1) bekezdés k) pontja alapján a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 11/A–D. mellékletében foglalt esetekben” (van helye.) 17. § Hatályát veszti a közúti közlekedéssel kapcsolatos egyes bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 45/2005. (VI. 23.) GKM rendelet, valamint a közúti közlekedéssel kapcsolatos egyes bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 45/2005. (VI. 23.) GKM rendelet módosításról szóló 15/2011. (IV. 27.) NFM rendelet. Dr. Fellegi Tamás s. k., nemzeti fejlesztési miniszter