232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelete az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól.

232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelete az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól. A Kormány a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 26. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság (a továbbiakban: Eximbank) által az Etv. 2. § (2) bekezdése szerinti kötött segélyhitelek nyújtására és azoknak az Etv. 3. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság (a továbbiakban: Mehib) által történő biztosítására terjed ki. 2. § E rendelet alkalmazásában a) kötött segélyhitel: olyan közvetlen hitelnyújtás, illetve finanszírozás, refinanszírozás, kamattámogatás, garanciavállalás vagy biztosítás útján állami támogatásban részesülő, a támogatást nyújtó országból történő áruk és/vagy szolgáltatások beszerzéséhez kötött exporthitel, amelyben a kedvezményezettség mértéke legalább 35%, illetve az ENSZ által a világ legkevésbé fejlett államai közé sorolt országok esetében nem kevesebb, mint 50%; b) vegyes-hitel: olyan kötött segélyhitel, melyben a kedvezményes kamatozású exporthitel és adományelem öszszekapcsolása együttesen biztosítja a kedvezményezettség mértékét; c) kedvezményezettség mértéke: a segélyhitel névértéke és a hitelfelvevő által a jövőben fizetendő adósságszolgálat diszkontált jelen értéke közötti különbség, a segélyhitel névértékének százalékában kifejezve; d) a kötött segélyhitel névértéke: a kötött segélyhitel keretében finanszírozott projekt teljes értéke a hitel visszafizetés kockázati díjával együtt, kamatok nélkül; e) adományelem: a kötött segélyhitel névleges tőkeértékének a hitelfelvevő által vissza nem térítendő része; f) szuverén garancia: az egyes hitelszerződések biztosítékaként a külföldi állam által kibocsátott készfizető kezességgel egyenértékű kötelezettségvállalás; g) szuverén garanciát nyújtó: a hiteladós fizetési kötelezettsége teljesítéséért, a külföldi állam nevében, annak belső jogrendje szerint szuverén garancia kibocsátására jogosult; h) projekt: az a legkisebb, fizikailag és műszakilag összefüggő egészet alkotó egység, amely teljes mértékben felhasználja a finanszírozást és a hozzá kapcsolódó pénzügyi kedvezményeket, azaz olyan részegységek és értéktöbbletet hordozó tevékenységek együttese, amely magasabb hozzáadott értékű végterméket eredményez; i) Eximbank forrásszerzési költsége: az Eximbank által a két éven túli finanszírozáshoz igénybe vett források báziskamatláb feletti felárának és a forrásbevonás során felmerült költségeknek negyedévente, a tárgynegyedévet megelőző hónap 25-éig megállapított százalékos mértéke; j) báziskamatláb: az Eximbank által igénybe vett források báziskamatlába megegyezik az adott devizanemre vonatkozó tárgynegyedévi 6 havi LIBOR (londoni bankközi kamatláb) átlagával. Az átlagolásnál alkalmazott LIBOR a REUTERS ISDA oldalán naponta megjelenő fixing a legközelebbi 1/16-ra felkerekítve. 3. § A kötött segélyhitelezés alanyai: a) Külügyminisztérium (a továbbiakban: KüM), mint a kötött segélyhitelezési program működtetője és az állami támogatás finanszírozója, b) Kötött Segélyhitel Koordinációs Szakértői Munkacsoport, mint a kötött segélyhitelezéssel összefüggő döntések előkészítője, c) Eximbank, mint a kötött segélyhitel nyújtója, d) Mehib, mint a kötött segélyhitelek biztosítója, e) belföldi székhelyű, áru vagy szolgáltatás exportját végző gazdálkodó szervezet, f) külföldi hitelfelvevő, g) szuverén garanciát nyújtó. A kötött segélyhitel konstrukcióban megvalósuló ügyletek befogadása, a döntési mechanizmus 4. § (1) A külügyminiszter a kötött segélyhitelezéssel összefüggő döntések előkészítése céljából a KüM, a Pénzügyminisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, az Eximbank és a Mehib képviselőinek bevonásával Kötött Segélyhitel Koordinációs Szakértői Munkacsoportot (a továbbiakban: Szakértői Munkacsoport) hoz létre. A Szakértői Munkacsoport a nemzetközi fejlesztési együttműködési politikának és stratégiának megfelelő segélyhitelezési gyakorlat érvényre juttatásával, a relációk és a projektek kiválasztásával, a segélyhitelnyújtás feltételeire vonatkozó döntések előkészítésével kapcsolatos feladatokat lát el. A Szakértői Munkacsoport ügyrendjét a külügyminiszter hagyja jóvá, javaslatairól egyhangúlag határoz, tevékenységéről évente beszámol a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Tárcaközi Bizottságnak. (2) A kötött segélyhitelezés célországait a nemzetközi fejlesztési együttműködési politikával összhangban, a jelen rendelet 9. § 1) bekezdése szerinti országok köréből, az érintett minisztériumokkal egyetértésben a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Tárcaközi Bizottság határozza meg és teszi közzé. 5. § (1) Kötött segélyhitel nyújtását a Szakértői Munkacsoport javaslatával összhangban a KüM kezdeményezi. (2) Abban az esetben, ha a kötött segélyhitel felajánlása külföldi versenytárgyaláson történő ajánlattételhez szükséges, a támogatási ígérvény kiadására 20 M EUR-nak megfelelő projekt összegig a Szakértői Munkacsoport javaslatával összhangban a külügyminiszter jogosult. Egyéb esetben a segélyhitel felajánlásához a külügyminiszter javaslata alapján a Kormány jóváhagyása szükséges. 6. § (1) Kötött segélyhitelek nyújtásáról a kedvezményezett országokkal kormányközi szerződésekben kell megállapodni. A kötött segélyhitelek feltételeit rögzítő kormányközi szerződések előkészítéséért és végrehajtásáért a külügyminiszter felelős. (2) A kötött segélyhitelek 5. § (1) és (2) bekezdés alapján történő felajánlásának, valamint a kötött segélyhitelek nyújtására vonatkozó kormányközi szerződéseknek az OECD-nél, illetve Európai Uniónál az előírt adattartalommal és határidőben történő bejelentéséért a KüM felelős. 7. § (1) A segélyhitel kedvezményezettségének mértékét ,,A hivatalosan támogatott exporthitelek irányelveiről szóló’’ OECD Megállapodás (a továbbiakban: OECD Megállapodás) szerinti kalkulációs módszereket alkalmazva az Eximbank-nak és a Mehib-nek kell kiszámítania és a Szakértői Munkacsoport, valamint az OECD és az Európai Unió részére megadnia. (2) A kötött segélyhitelekre vonatkozó hitelszerződések a kedvezményezett országokkal létrejött, hatályos kormányközi szerződések alapján köthetők meg. A kötött segélyhitel folyósításáról szóló szerződést a kedvezményezet ország által arra felhatalmazott szervvel vagy hitelintézettel az Eximbank köti meg. Az OECD és az Európai Unió által előírt bejelentési, jóváhagyási és konzultációs eljárásokat minden egyes projekt esetében a Mehib-bel együttműködve az Eximbank folytatja le. A kötött segélyhitelnyújtás feltételei 8. § A segélyhitelnyújtás feltételeinek meg kell felelniük az OECD Megállapodás szerződéskötés időpontjában hatályos rendelkezéseinek. 9. § Kötött segélyhitelek az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén folyósíthatók: (1) A kedvezményezett ország jogosultsága segélyhitelekre: Feltételhez kötött segélyhitel csak olyan országnak nyújtható, amely az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapján 17 éves lejáratú világbanki kölcsönre jogosult. Az egyes országok irányadó besorolását, átsorolását az OECD Megállapodásban meghatározott követelmények és eljárások alkalmazásával az OECD végzi. (2) A projekt jogosultsága kötött segélyhitel finanszírozásra: Kötött segélyhitel nem nyújtható olyan állami vagy magánprojektekhez, amelyek piaci vagy az OECD Megállapodásban foglalt feltételekkel finanszírozva, üzleti alapon megvalósíthatóak. (3) Kötött segélyhitelre csak azok az (1) és (2) bekezdésekben foglaltaknak megfelelő projektek jogosultak, amelyek esetében az OECD Megállapodás jóváhagyási rendje szerint, az OECD Megállapodás aláírói nem emeltek kifogást. (4) Kötött segélyhitel konstrukcióban a kedvezményezett ország nemzeti fejlesztési programjaival, prioritást élvező célkitűzéseivel összhangban lévő projektek finanszírozhatók. (5) A feltételhez kötött segélyhitel kedvezményezettségének mértéke eléri az OECD Megállapodásban előírt minimumot: Az érvényes kedvezményezettség mértéke nem lehet kevesebb 35%-nál, az ENSZ által a világ legelmaradottabb államai körébe sorolt országok esetében pedig 50%-nál. (6) A hitelügyletben résztvevőknek írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy az OECD ,,Vesztegetésről és a hivatalosan támogatott exporthitelekről’’ szóló cselekvési nyilatkozatban foglaltak értelmében nem vettek részt az ügylettel kapcsolatos vesztegetésben és nincs tudomásuk korrupcióról. 10. § (1) Kötött segélyhitel konstrukcióban csak a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a kormány készfizető kezessége mellett vállalható, nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendeletben meghatározott magyar tartalmat elérő ügyletek finanszírozhatók. A magyar áru vonatkozásában a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény rendelkezései az irányadók. (2) A magyar származás megállapítására és igazolására a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 16—17. §-aiban és a a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet 24—28. §-aiban és 1. számú mellékletében foglaltakat kell alkalmazni. 11. § A segélyhitelügyletek hitelszerződéseinek hatálybalépési feltételei: a) a jelen rendelet 2. § f) pontjában foglaltak szerinti, a szuverén garanciát nyújtó állam belső jogrendje szerint érvényes garanciája megléte, valamint b) az Eximbank-nak a Mehib-bel a segélyhitelre a hatályos jogszabályokban rögzített feltételek mellett megkötött hitelbiztosítási szerződése. A kötött segélyhitelek finanszírozása és támogatása 12. § A kötött segélyhitel finanszírozási formáját tekintve vegyes-hitel. A kötött segélyhiteleket vegyes-hitelek formájában saját forrásaiból az Eximbank nyújtja. A segélyhitelek külföldi kockázat elleni hitelbiztosítását a Mehib végzi. 13. § (1) A kötött segélyhitelekben a kapcsolódó állami támogatás a központi költségvetés (KüM fejezetében szereplő) nemzetközi fejlesztési együttműködési célelőirányzatából nyújtott kamattámogatás és adományelem. (2) A jelen rendelet alapján folyósított segélyhitelek kedvezményezettségének 9. § (5) bekezdés szerinti mértékét a kamattámogatás és az adományelem együttesen teljesíti. Az adományelem a hitelbiztosítási díjjal azonos vagy annál kisebb lehet. (3) A kamattámogatás mértéke legfeljebb az Eximbank forrásszerzési költsége és a kedvezményes kamatszint különbsége alapján számított összeg lehet. Az Eximbank központi költségvetéssel történő, a segélyhitelezéssel összefüggő elszámolásának szabályai 14. § Az Eximbank a kiajánlott, valamint a szerződött segélyhitelekről folyamatos nyilvántartást vezet. A kiajánlott segélyhitelek és a szerződött segélyhitelek tárgynegyedév végén fennálló állományairól negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20-áig devizanemenként összesítve, szerződésenkénti részletezettségben beszámolót készít a KüM részére, melyet egyidejűleg a Magyar Államkincstárnak is megküld. 15. § Az Eximbank a folyósított segélyhitelek alapján negyedévente előrejelzést készít a következő negyedévben várható kamattámogatások forintösszegéről és azt hitelszerződésenkénti részletezettséggel a tárgynegyedév első hónapjának 15-éig megküldi a KüM-nek. 16. § Az Eximbank a szerződéskötés alatt álló ügyletek vonatkozásában — a Mehib előzetes biztosítási díj ajánlatának birtokában — az adományelemek forintösszegéről szerződésenkénti részletezettséggel előrejelzést készít, és azt a tárgynegyedév első hónapjának 15-éig megküldi a KüM-nek. 17. § Az Eximbank a jelen rendelet alapján folyósított kamattámogatásokkal kapcsolatosan naptári negyedévenként, utólagosan, az 18—20. §-okban foglaltak szerint számol el a KüM-mel. 18. § Az Eximbank a tárgynegyedévben kamatfizetési esedékességű segélyhitel szerződésekre vonatkozóan szerződésenként megállapítja a segélyhitel szerződés szerinti, fix kamatlábbal számított, kamatperiódusra vonatkozó kamatkövetelését és a tárgynegyedévre vonatkozó forrásszerzési költsége alkalmazásával számított, azonos időszakra vonatkozó összeget. Amennyiben a forrásszerzési költség figyelembevételével számított összeg nagyobb a kamatkövetelésnél a különbözet a segélyhitel tárgynegyedévi kamattámogatási igénye, ellenkező esetben a kamatkülönbözet befizetési kötelezettsége. 19. § A hitelszerződésenként megállapított különbözeteket az Eximbank a tárgynegyedév utolsó munkanapján érvényes, hivatalosan közzétett MNB árfolyamok alkalmazásával forintra átszámítja, és azok összesítéseként kimutatott forintösszegeket a 20. § szerint rendezi a központi költségvetéssel. 20. § Az Eximbank a kamattámogatási igény, illetve kamatkülönbözet befizetési kötelezettséget a tárgynegyedévet követő hónap 15-éig, a vonatkozó szerződésszámok, illetve az azokhoz kapcsolódó összegek feltüntetésével jelenti a KüM-nek. A KüM a jelentés szerinti kamattámogatási igény KüM 10032000-01220108-50000005 számú ,,KüM Fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási keret számla’’ terhére történő folyósításáról a jelentés beérkezésétől számított 8 munkanapon belül intézkedik. Az elszámolás szerint mutatkozó kamatkülönbözet befizetési kötelezettség összegét az Eximbank a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig átutalja a KüM 10032000-01220108-50000005 számú ,,KüM Fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási keret számla’’ javára. 21. § Az Eximbank a segélyhitelekre vonatkozóan megkötött hitelbiztosítási szerződések alapján a Mehib által az Eximbank-nak a 22. § szerint kiszámlázott hitelbiztosítási díjból a központi költségvetés által adományelemként átvállalásra kerülő részfizetési esedékességének értéknapjára határidős beszedési megbízást nyújt be a KüM 1003200001220108-50000005 számú ,,KüM Fejezeti kezelésű elő irányzat felhasználási keret számla’’ terhére. Ezzel egyidejűleg az Eximbank a vonatkozó kötött segélyhitel szerződés, valamint a Mehib által kiállított díjszámla megküldésével értesíti a KüM-öt a határidős beszedési megbízás benyújtásáról. 22. § Az Eximbank a biztosítási szerződés megkötésekor kibocsátott egy összegben előre fizetendő számla alapján az első hitelfolyósításig köteles megfizetni a hitelbiztosítási díjat a Mehib részére. 23. § A segélyhitelnek a hiteladós által történő előtörlesztése esetén az Eximbank a felmerülő díjvisszatérítést — a kedvezményezettet illető adomány rész kivételével, a díjviszszatérítésnek a Mehib általi visszafizetését követően — haladéktalanul átutalja a KüM 10032000-0122010850000005 számú ,,KüM Fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási keret számla’’ javára. 24. § Ha a hiteladós nem tesz eleget a hitelszerződésben foglalt kötelezettségeinek (kárveszély, átütemezés, 5 munkanapon túli nem fizetés), az Eximbank haladéktalanul köteles írásban tájékoztatni a KüM-öt, a Mehib-et és a Magyar Államkincstárat. Átütemezés esetén a Mehib-et átütemezési díj illeti meg, amennyiben a külügyminiszter a Szakértői Munkacsoport javaslatára nem hoz ellenkező értelmű döntést. Záró rendelkezések 25. § (1) Ez a rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szó 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(1) A Mehib Rt. kockázatvállalása az idegen tartalomra akkor terjedhet ki, ha a belföldi gazdálkodó szervezet által teljesített export legalább 50%-ban magyar származásúnak minősül, illetve ha a belföldi gazdálkodó szervezet által külföldön megvalósított — 5 M EUR-ót meghaladó — építési, szerelési fővállalkozói szerződés értékének leg alább 25%-a magyar származású exportnak minősül. Az e bekezdésben előírtnál kisebb magyar hányad esetén a Mehib Rt. kockázatvállalása az idegen tartalomra nem terjed ki.’’ (2) A 7. § (1) bekezdés szerinti OECD Megállapodás hatályos szövegének magyar fordítását a KüM a Magyar Közlönyben közzé teszi. (3) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a bizonyos iránymutatásoknak az állami exporthitel-támogatás területén való alkalmazásáról szóló, 1978. április 4-i határozat felváltásáról hozott 2000. december 22-i 2001/76/EK számú tanácsi határozatta, valamint a hitelbiztosítást, a hitelgaranciákat és a pénzügyi hiteleket érintő konzultációs és információs eljárásokról szóló 73/391/EGK tanácsi határozattal és az azt módosító 76/641/EGK határozattal részlegesen összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter