309/
- (X. 13.) Korm. rendelete a Testnevelési Egyetem új kampusza, valamint a hozzá kapcsolódó sportlétesítmények, szálláshelyek és szolgáltató egységek megépítése projekt keretében megvalósuló egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, az eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a beruházások megvalósításával összefüggő beépítési szabályok megállapításáról. A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló
- évi LIII. törvény
- §
(5)bekezdés a), b), d), e) és f ) pontjában, a
- § tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló
- évi LXIV. törvény
- §
(1)bekezdés
- b)és
- h)pontjában, a 8–12. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §
(1)bekezdés 5.,
- és
- pontjában, a
- §
(1)bekezdés a) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §
(1)bekezdés
- pont 16.
- alpontjában és
- pontjában, a
- §
(1)bekezdés
- b)és
- c)pontja tekintetében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. §
(1)bekezdés c) pontjában, a 13. §
(2)–
(5)bekezdése, valamint a
- § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
- évi LXXVIII. törvény
- §
(1)bekezdés
- pontjában, a
- §
(6)bekezdése tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §
(7)bekezdés
- pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény
- cikk
(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §
(1)A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a Testnevelési Egyetem új kampusza, valamint a hozzá kapcsolódó sportlétesítmények, szálláshelyek és szolgáltató egységek megépítése projekt keretében
- a)az Alkotás utcai oktatási és sportlétesítmény, kollégium, valamint sporthotel kialakítására irányuló, a Budapest XII. kerület, 7667, 7668, 7669, 7670, 7671, 7672, 7673, 7674, 7675, 7676, 7804, 7805/1 helyrajzi számú ingatlanokon,
- b)a Csörsz utcai oktatási és sportlétesítmény kialakítására irányuló, a Budapest XII. kerület, 7933/1 és 4818/2 helyrajzi számú ingatlanokon,
- c)a Velencei vízisport-telep, a Velence, 1111 helyrajzi számú ingatlanon, illetve ezen ingatlanokból telekalakítási eljárások jogerős befejezését követően kialakított ingatlanokon megvalósuló beruházásokkal összefüggő, az 1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket.
(2)Az
(1)bekezdés alkalmazásában a beruházásokkal összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek az
(1)bekezdés szerinti beruházások megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek. 2. §
(1)A Kormány az 1. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjában megjelölt beruházások tekintetében
- a)az 1. melléklet 1., 2. és 21. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben első fokon eljáró hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalát, másodfokon eljáró hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát,
- b)az 1. melléklet 17. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben első fokon eljáró hatóságként a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot jelöli ki.
(2)A Kormány az 1. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjában megjelölt beruházások tekintetében az 1. melléklet szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben
- a)építésügyi, településrendezési eszközöknek való megfelelőség, valamint örökségvédelmi szakkérdésben első fokú eljárásban eljáró szakhatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalát, másodfokú eljárásban eljáró szakhatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát,
- b)tűzvédelmi szakkérdésben első fokú eljárásban eljáró szakhatóságként a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot jelöli ki. 3. § A Kormány koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottként
- a)az 1. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat,
- b)az 1. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben a Fejér Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat jelöli ki. 4. §
(1)Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére az 1. §
(1)bekezdése szerinti hatósági ügyekben a szakhatóság – a hatóság határozatának meghozataláig felhasználható – előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki azzal, hogy a kérelemhez benyújtott előzetes szakhatósági hozzájárulást a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §
(8)bekezdése szerint használja fel.
(2)A hatóságnak az 1. §
(1)bekezdése szerinti hatósági ügyekben a Ket. 45. §
(2)és
(3)bekezdése szerinti esetben úgy kell egyeztetnie a szakhatósággal, hogy az egyeztetésre és a felülvizsgált állásfoglalás kiadására legfeljebb 8 nap, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tárgyú szakhatósági közreműködés esetén legfeljebb 15 nap áll rendelkezésre.
(3)A hatóságnak az 1. §
(1)bekezdése szerinti hatósági ügyekben az ügyintézésre a szakhatósági vélemények, engedélyek rendelkezésre állását követően legfeljebb 5 nap áll rendelkezésre. 5. § A gyámhatóság az 1. §
(1)bekezdése szerinti hatósági ügyekben eljáró hatóság megkeresésére vagy a beruházó kérelmére az ismeretlen helyen tartózkodó vagy ismert helyen tartózkodó, de visszatérésben gátolt olyan természetes személy részére, akinek az 1. §
(1)bekezdésében megjelölt beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági eljárás jogát vagy jogos érdekét érintheti, ügygondnokot rendel ki. Ennek megfelelően a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki annak a természetes személynek, akinek a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban lakcímeként szereplő valamennyi címre – címenként legfeljebb egy alkalommal – megküldött postai küldeményt a postai szolgáltató a) „a címzett ismeretlen” vagy b) „elköltözött” megjelöléssel a feladónak visszakézbesítette. 6. §
(1)Az 1. §
(1)bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(2)Az 1. §
(1)bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben hirdetményi úton történő közlés esetén a döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő nap. 7. §
(1)Az 1. §
(1)bekezdésében megjelölt beruházások esetében az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésében és a feltárási projekttervben foglalt régészeti feladatok ellátásában a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ jár el.
(2)Az 1. §
(1)bekezdésében megjelölt beruházások esetén az előzetes régészeti dokumentáció elkészítéséhez próbafeltárást csak akkor lehet alkalmazni, ha a beruházó rendelkezésére állnak annak elvégzéséhez szükséges földrészletek. A földrészletek rendelkezésre állása tekintetében a beruházó nyilatkozata az irányadó. 8. §
(1)A Kormány az 1. §
(1)bekezdése szerinti ingatlanok tekintetében az építési követelményeket és a beépítés szabályait a telkekre és az azon található, illetve elhelyezésre kerülő építményekre vonatkozóan a 9–12. § szerint állapítja meg.
(2)Az 1. §
(1)bekezdése szerinti ingatlanok telkeire hatályos településrendezési eszközöket a 9–
- §-ban meghatározott sajátos szabályok szerinti eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy ha a településrendezési eszköz e sajátos szabályokkal ellentétes vagy azokkal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, azt nem lehet alkalmazni.
- §
(1)Az 1. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjában megjelölt beruházások tekintetében az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: OTÉK) a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
- a)a Budapest XII. kerület, 7805/1 helyrajzi számú ingatlanon elkezdett „K” Központi épületet meglévő épületként kell figyelembe venni az épületszerkezetek hőtechnikai, energetikai méretezésénél és a tűzvédelmi követelmények szempontjából,
- b)a parkolóhelyek kialakításánál az építmények, illetve önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához előírt, az OTÉK 4. számú melléklete alapján számított személygépkocsik számának legalább 50%-a elhelyezését kell biztosítani azzal, hogy a fennmaradó további parkolóhelyek szükségességének meghatározásáról, létesítésének helyéről és módjáról a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat és Testnevelési Egyetem között kötött településrendezési szerződés rendelkezik,
- c)a kerékpártárolók kialakításánál az építmények, illetve önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához előírt, az OTÉK 7. számú melléklete alapján számított kerékpárok számának legfeljebb 50%-a elhelyezését kell biztosítani.
(2)Az 1. §
(1)bekezdés
- c)pontjában megjelölt beruházás tekintetében az OTÉK-ot a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
- a)a parkolóhelyek kialakításánál az építmények, illetve önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához előírt, az OTÉK 4. számú melléklete alapján számított személygépkocsik számának legalább 50%-a elhelyezését kell biztosítani,
- b)a kerékpártárolók kialakításánál az építmények, illetve önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához előírt, az OTÉK 7. számú melléklete alapján számított kerékpárok számának legfeljebb 50%-a elhelyezését kell biztosítani. 10. §
(1)Az 1. §
(1)bekezdés a) pontjában megjelölt beruházás tekintetében az 1. §
(1)bekezdés
- a)pontja szerinti ingatlanokat egy tömbnek tekintve
- a)a zöldfelület legkisebb mértéke 25%,
- b)a szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke 1,5 m2/m2 (terepszint alatt 0,3 m2/m2, terepszint felett 1,2 m2/m2),
- c)az építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke 23 méter.
(2)Az 1. §
(1)bekezdés b) pontjában megjelölt beruházás tekintetében az 1. §
(1)bekezdés
- b)pontja szerinti ingatlanok telek részét egy tömbnek tekintve
- a)a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50%,
- b)a zöldfelület legkisebb mértéke 25%,
- c)a szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke 0,7 m2/m2 (terepszint alatt 0,3 m2/m2, terepszint felett 0,4 m2/m2),
- d)az építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke – a Csörsz utca szintjéhez viszonyítottan – 18 méter. 11. § Az 1. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjában megjelölt beruházásokkal érintett építmények, önálló rendeltetési egységek közutakról történő megközelítését és felszíni csatlakozásait a következő előírások figyelembevétele mellett kell biztosítani:
- a)a Hegyalja úton az Alkotás utca és az Avar utca között a meglévő és újonnan létesítendő felszíni parkolók be és kihajtási csatlakozásai egymáshoz viszonyított távolsága 500 méter alatt létesül, az Alkotás utca, Hegyalja úton a kiszabályozandó keleti határ mellett pedig 15 méteren belül,
- b)a Hegyalja úton az Alkotás utca és az Avar utca közötti szakaszon a meglévő és az új csatlakozások a közút meglévő burkolatának felhasználásával, a meglévő sávokon túl, új többletsávok építése nélkül létesülnek,
- c)a Hegyalja úton a kiszabályozandó keleti telekhatár melletti felszíni parkoló be- és kihajtója és az Alkotás utca közötti szakaszon 5 db busz várakozására alkalmas leállósáv létesül, a buszsávok mögötti járdaszakaszok a rendelkezésre álló hely figyelembevételével és a kerítések átépítése nélkül kerülnek kialakításra, a fővárosi településszerkezeti terv szerinti településkép-védelmi jelentőségű fák megtartása mellett,
- d)az Alkotás utcán a Hegyalja út és a Kiss János altábornagy utca között a meglévő, valamint az újonnan létesítendő be és kihajtási csatlakozások (Hegyalja út, a mentőállomás be- és kihajtója, az Alkotás utcán létesítendő teremgarázs be- és kihajtója, Győri út, Csörsz utca, a „K” épület melletti tűzoltó kapu, a főporta, a sporthotel melletti tűzoltó kapu, Kiss János altábornagy utca) egymáshoz viszonyított távolságában 500 méter alatt létesülnek,
- e)az Alkotás utcán a Hegyalja út és a Kiss János altábornagy utca közötti szakaszon, a meglévő és új csatlakozások a közút meglévő burkolatának felhasználásával, a meglévő sávokon túl, új többletsávok építése nélkül létesülnek, f ) a Győri úton az Alkotás utca és a Kiss János altábornagy utca között meglévő és az újonnan létesítendő csatlakozások (Alkotás utca, a kampusz észak-nyugati sarkában kialakítandó parkoló be- és kijárata, Csörsz utca, Táltos utca, a tűzoltó kapu, Bán utca, Kapitány utca, a teherporta, a kollégium be- és kijárata, Kiss János altábornagy utca) és egymáshoz viszonyított távolsága 300 méter alatt létesül,
- g)a Győri úton az Alkotás utca és a Kiss János altábornagy utca közötti szakaszon a meglévő és új csatlakozások a közút meglévő burkolatának felhasználásával, a meglévő sávokon túl, új többletsávok építése nélkül létesülnek,
- h)a Kiss János altábornagy utcán a Győri út és az Alkotás utca között a meglévő, valamint az újonnan létesítendő csatlakozások (Győri út, a kollégiumi parkoló kijárata, a sporthotel be- és kihajtója, a kollégiumi parkoló bejárata, Alkotás utca) egymáshoz viszonyított távolságában 100 méter alatt létesülnek. 12. § Az 1. §
(1)bekezdés c) pontjában megjelölt beruházás tekintetében elő- és oldalkert értékeket nem kell biztosítani. 13. §
(1)Az 1. §
(1)bekezdésében megjelölt beruházásokkal összefüggésben
- a)nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni,
- b)nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni, valamint
- c)településképi bejelentési eljárásnak nincs helye.
(2)Az 1. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjában megjelölt beruházásokkal érintett ingatlanon a beruházással összefüggő felvonulási építmény, valamint legfeljebb bruttó 300 m2 alapterületű, ideiglenes ideig fennálló építmény az OTÉK előírásainak figyelembevétele mellett építési engedély nélkül építhető azzal, hogy ezen építmények lebontása – kártalanítási igény nélkül – legkésőbb 2019. augusztus 20. napjáig, illetve az 1. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjában megjelölt beruházásokra vonatkozó, a 14. §
(2)bekezdése szerinti végleges használatbavételi engedély kiadásáig kötelező.
(3)Az 1. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerinti ingatlant érintő építési tevékenység engedélyezésekor a beépítési és zöldfelületi mutatók számítása során a
(2)bekezdésben meghatározott építményeket figyelmen kívül kell hagyni.
(4)Az 1. §
(1)bekezdése szerinti ingatlanokon – az egyedileg védett építmények (műemlék, helyi egyedi védelem) kivételével – bontási tevékenység bontási engedély nélkül végezhető tevékenység, azzal, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről elektronikus építési naplót kell vezetni.
(5)Az 1. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjában megjelölt beruházások tekintetében az építési engedélyezési eljárás, valamint a használatbavételi engedélyezési eljárás során – a 14. § figyelembevételével – az 1. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerinti ingatlanokat rendezettnek kell tekinteni abban az esetben is, ha a vonatkozó településrendezési eszközöknek és e rendeletnek megfelelő telekalakítás, illetve telekhatár-rendezés még nem történt meg.
(6)Az 1. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjában megjelölt beruházásokkal összefüggésben a beruházásokkal érintett földrészleteken lévő fás szárú növények kivágása esetén azok pótlásáról legkésőbb 2019. december 31. napjáig kell gondoskodni azzal, hogy a kivágott fák és cserjék pótlásának várható időpontját a kérelemben fel kell tüntetni. 14. §
(1)Az 1. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjában megjelölt beruházások esetében a használatbavételi engedély ideiglenesen adható ki, ha
- a)a 13. §
(5)bekezdése alapján a vonatkozó településrendezési eszközöknek és e rendeletnek megfelelő telekalakítás és telekhatár-rendezés végrehajtása, valamint azok ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése, b) a rendeltetésszerű használathoz – a 9. §
(1)bekezdés
- b)pontja figyelembevételével – előírt, a személygépkocsik elhelyezésének biztosítása vagy
- c)az építési, illetve a használatbavételi engedélyben meghatározott zöldfelület kialakítása még nem történt meg.
(2)Az 1. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjában megjelölt beruházások esetében a végleges használatbavételi engedély akkor adható ki, ha az
(1)bekezdés a)–c) pontjában foglaltak végrehajtása, valamint a 13. §
(2)bekezdése alapján épített építmény lebontása megtörténik.
- § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
- § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök