21/2013. (VI. 18.) NGM rendelete a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeinek a szakké

21/2013. (VI. 18.) NGM rendelete a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról. A szakképzési hozzájárulásról és a  képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 23.  § (2)  bekezdés d)  pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b), c) és n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41.  § i)  pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások minisztere, valamint a  szakképesítésért felelős további miniszterek véleményének kikérésével a következőket rendelem el: 1. § A szakképzési hozzájárulási kötelezettségnek az e rendelet alapján elszámolható költségekkel történő csökkentése – a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 21. § (2) bekezdés b) pontja alapján – állami támogatásnak minősül, amelyre a  800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, illetve II. fejezet 8. szakaszában foglaltak megfelelően irányadóak. 2. § E rendelet alkalmazásában a) állami támogatás: az  EUMSZ 107.  cikk (1)  bekezdése szerinti támogatás, és a  szerződés 87. és 88.  cikkének a  de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás; b) általános képzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 2. pontjában meghatározott képzés; c) speciális képzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 1. pontjában meghatározott képzés; d) áthúzódó képzés: az a képzés, amelyet a hozzájárulásra kötelezett több tárgyévet érintően valósít meg; e) belső képzés: az Fktv. 29. § 13. pontjában meghatározott képzés; f ) külső képzés: az  a  képzés, amelyet a  hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére, teljes egészében saját szervezetétől elkülönült, az  Fktv. szerint akkreditált felnőttképzési intézmény (a továbbiakban: képző intézmény) közreműködésével – szolgáltatási szerződés alapján – valósít meg; g) vegyes képzés: az  a  képzés, amelyet a  hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére részben külső képzésként, részben belső képzésként valósít meg; h) hátrányos helyzetű munkavállaló: a  800/2008/EK bizottsági rendelet 2.  cikk 18.  pontjában meghatározott munkavállaló; i) fogyatékossággal élő munkavállaló: a  800/2008/EK bizottsági rendelet 2.  cikk 20.  pontjában meghatározott munkavállaló; j) mikro-, kis- és középvállalkozás: az  a  vállalkozás, amely a  tárgyév első napján megfelel a  800/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott vállalkozások valamelyikének; k) támogatási intenzitás: az  európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a  regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 37/2011. Korm. rendelet) 2. § 15. pontjában meghatározott fogalom; l) támogatástartalom: a 37/2011. Korm. rendelet 2. § 19. pontjában meghatározott fogalom. 3. § (1) A  hozzájárulásra kötelezett a  szakképzési hozzájárulásról és a  képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011.  évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) 5.  § d) és e)  pontja szerinti költségekkel akkor csökkentheti bruttó kötelezettségét a  10.  §-nak megfelelően, ha a  következő feltételeknek – a  (2)  bekezdésben foglalt eltéréssel – megfelel: a) az Szht. 5. § ea) pontjában foglalt feltételt teljesíti, b) a képzés az Fktv.-ben foglaltak szerint történik, c) a képzés nem távoktatási formában valósul meg, d) a  képzés általános vagy olyan speciális jellegű, amely megfelel a  szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 2. § 35. pontjában, 3. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, vagy 3. § (3) bekezdés a) pontjában és az Fktv. 29. § 19. pontjában foglaltaknak (a továbbiakban együtt: szakmai képzés), e) a képzés minimális időtartama 20 óra, f ) a képzésre az Európai Unió tagállamainak és a 2006. évi CXXVI. törvénnyel kihirdetett az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államoknak területén kerül sor és g) a képzésről a hozzájárulásra kötelezett az 5. §-ban meghatározott adatszolgáltatást teljesítette. (2) A  közúti közlekedési szolgáltatásokról és a  közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végző hozzájárulásra kötelezett a  minimum C, illetve C+E vagy D, illetve D+E vezetői engedélykategóriához kötött gépkocsivezetői munkakör ellátásához szükséges vezetői engedélyek megszerzését célzó képzések, és az  ezekhez kapcsolódó külön jogszabályban meghatározott, valamint a közúti árufuvarozás és személyszállítás végzéséhez kötelezően előírt egyéb szaktanfolyami képzések és továbbképzések költségeivel akkor csökkentheti bruttó kötelezettségét a 10. §-nak megfelelően, ha az (1) bekezdés a), c), e), f ) és g) pontjában foglalt feltételeknek megfelel. (3) Az  e  rendeletben szereplő, a  800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás különböző elszámolható költségek esetén halmozható más, a  800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással. Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetében a  800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás abban az  esetben halmozható más, a  800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással, illetve csekély összegű támogatással, amennyiben az  így halmozott összeg nem haladja meg a  800/2008/EK bizottsági rendeletben vagy az  Európai Bizottság határozatában meghatározott támogatási intenzitást. 4. § (1) Külső képzés esetén a  hozzájárulásra kötelezett és a  képző intézmény közötti szolgáltatási szerződés és az  annak alapján képzésenkénti részletezettséggel kiállított számla képezi az elszámolás alapját. (2) Külső képzés esetén a  képző intézmény köteles a  hozzájárulásra kötelezettnek – az  e  rendeletben előírt dokumentálási kötelezettség teljesítése érdekében – átadni: a) a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalójával megkötött felnőttképzési szerződés, b) OKJ-ban nem szereplő, valamint nem akkreditált program alapján folytatott képzés esetén – az  Fktv. 16. § (2) bekezdése szerinti – képzési program cégszerűen hitelesített másolatát. (3) Belső képzés esetén a belső kapacitások igénybevételének elszámolása képzésenként, belső elkülönített számlán és bizonylaton, tényleges önköltségen történik. (4) Vegyes képzés esetén az  (1)–(3)  bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a  felnőttképzési szerződést a képző intézmény köti meg a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalójával. (5) Áthúzódó képzés esetén a hozzájárulásra kötelezett a képzés költségeit évente, a hatályos számviteli szabályoknak, valamint a  képzés tárgyévében érvényes, e  rendeletben meghatározott pénzügyi előírásoknak megfelelően teljesítésarányosan számolhatja el, amennyiben a  képzés megkezdésének tárgyévétől kezdődően a  képzés költségeit a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére évente elszámolta. 5. § (1) A  hozzájárulásra kötelezettnek a  tárgyévre elszámolt képzésre vonatkozó adatszolgáltatást (a továbbiakban: adatszolgáltatás) az  1. és 2.  mellékletek szerinti adattartalommal kell benyújtania az  Szht. 9.  § (1)  bekezdésben meghatározott határidőig a  székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központja (a továbbiakban: munkaügyi központ) részére. Egy bejelentőlaphoz több képzésre vonatkozó adatlap is csatolható. (2) Az adatszolgáltatás helyességét annak benyújtásától számított 60 napon belül a munkaügyi központ megvizsgálja. Hibásan vagy pontatlanul kitöltött, illetőleg ellentmondó adatokat tartalmazó adatszolgáltatás esetén a munkaügyi központ írásban – 15 nap alatt teljesítendő – hiánypótlásra történő felszólítást küld a hozzájárulásra kötelezettnek. A hiánypótlás nem, vagy nem határidőre történő teljesítése esetén a munkaügyi központ a 8. § szerint jár el. 6. § (1) A hozzájárulásra kötelezett az elszámolt képzéssel kapcsolatban külső képzés esetén köteles megőrizni a) a felnőttképzési szerződés cégszerűen hitelesített másolatát, b) a tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására vonatkozó munkáltatói kötelezést, c) az  Fktv. 16.  § (2)  bekezdése szerinti képzési programot, ha a  képzés nem szerepel az  OKJ-ban, vagy nem akkreditált képzési program alapján valósul meg, d) a szolgáltatási szerződést, e) a szolgáltatási szerződés alapján képzésenként kiállított számlát és f ) elkülönített pénzügyi elszámolást képzésenként, a 9. § (1) bekezdésben meghatározott, külső képzés esetén elszámolható költségekről. (2) A hozzájárulásra kötelezett az elszámolt képzéssel kapcsolatban belső képzés esetén köteles megőrizni a) a felnőttképzési szerződést, b) a tanulmányi szerződést vagy a tanulmányok folytatására vonatkozó munkáltatói kötelezést, c) az Fktv. 16. § (2) bekezdése szerinti képzési programot, d) a  felnőttképzési intézmények számára az  Fktv. 10/A.  §-ában meghatározott kötelezően vezetendő dokumentumokat és e) elkülönített pénzügyi elszámolást képzésenként a 9. § (2) bekezdésében meghatározott, belső képzés esetén elszámolható költségekről tényleges önköltségen számolva. (3) A hozzájárulásra kötelezett az elszámolt képzéssel kapcsolatban vegyes képzés esetén köteles megőrizni a külső és a belső képzés esetén meghatározott dokumentumokat. 7. § (1) Az 5. § alapján benyújtott adatszolgáltatásról a munkaügyi központ – a 3. melléklet szerint – nyilvántartást vezet. (2) A  munkaügyi központ a  tárgyévről szóló nyilvántartást a  tárgyévet követő év június hó 20. napjáig köteles megküldeni a  szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a  Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) részére. (3) Az  e  rendeletben szereplő, a  800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatások esetében a hozzájárulásra kötelezettnek és a munkaügyi központnak a támogatás igénybevételét, felhasználását, ellenőrzését alátámasztó bizonylatokat, dokumentumokat, valamint minden olyan nyilvántartásban szereplő adatot, amely az  elszámolható költségeket és a  támogatási intenzitás betartására vonatkozó információkat tartalmazza, az adatszolgáltatástól számított 10 évig meg kell őriznie. 8. § (1) Az  5.  § szerinti adatszolgáltatás megfelelő teljesítését, valamint a  benyújtott dokumentumokban szereplő adatok tartalmát a  munkaügyi központ ellenőrzi. Az  ellenőrzés során feltárt szabálytalanságokról a  munkaügyi központ az ellenőrzést követő 30 napon belül az ellenőrzéssel összefüggő dokumentumok megküldésével tájékoztatja a NAV területileg illetékes igazgatóságát. (2) A  hozzájárulásra kötelezett – az  (1)  bekezdésben meghatározott szervek ellenőrzési jogköre gyakorlásának biztosítása érdekében – az e  rendelet 6. §-ában meghatározott dokumentumokat az adatszolgáltatástól számított 10 évig köteles megőrizni. 9. § (1) A hozzájárulásra kötelezett által külső képzés esetén az e rendelet 10. §-ában meghatározott mértékig elszámolható a) a  képző intézmény által lebonyolított képzésnek a  800/2008/EK bizottsági rendelet 39.  cikk (4)  bekezdése figyelembevételével számított díja, b) a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás díja, c) a képzés során felhasznált, a képzésben részt vevőknek véglegesen átadott képzési tananyagok, taneszközök költségei, d) a  képzésben részt vevő munkavállalónak a  képzéssel összefüggő igazolt utazási és szállásköltsége, amennyiben a  képzés lebonyolítása nem a  hozzájárulásra kötelezett által a  munkavállalója munkavégzési helyeként megjelölt székhelyén, telephelyén történik, e) jogszabályban meghatározott vizsga- és vizsgáztatási díj, valamint a képzésben részt vevő munkavállalónak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számvtv.) 79. § (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű költségei az a)-d) pontban felsorolt elszámolható költségek összértékéig. (2) A hozzájárulásra kötelezett által belső képzés esetén az e rendelet 10. §-ában meghatározott mértékig elszámolható a) az oktatók Számvtv. 79. § (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű költségei, és a képzési projekttel kapcsolatos eligazítás és tanácsadási szolgáltatások költségei, b) az oktatók és a képzésben részt vevő munkavállaló utazási költségei, beleértve a szállásköltségeket is, c) egyéb folyó költségek, így a képzéshez szükséges, közvetlenül kapcsolódó anyagok, fogyóeszközök, d) az eszközök és felszerelések értékcsökkenése olyan mértékben, amennyire azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják, e) a  képzésben részt vevő munkavállaló Számvtv. 79.  § (1)  bekezdésében meghatározott személyi jellegű költségei és a  képzés megvalósításával és elszámolásával összefüggő adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek az a)–d) pontban felsorolt elszámolható költségek összértékéig. (3) A  hozzájárulásra kötelezett által vegyes képzés esetén az  e  rendelet 10.  §-ában meghatározott mértékig elszámolható a) a külső képzési részre vonatkozóan a külső képzés esetén meghatározott kiadások, b) a belső képzési részre vonatkozóan a belső képzés esetén meghatározott kiadások. (4) A  hozzájárulásra kötelezett által külső, belső vagy vegyes képzés esetén elszámolható személyi jellegű költségek tekintetében a) a  képzésben részt vevő munkavállaló személyi jellegű költségei vonatkozásában csak a  képzésben ténylegesen eltöltött idő vehető számításba, az  ebből termelésben eltöltött idő vagy annak megfelelője levonása után, b) az  oktatók, tanácsadók, illetve a  képzésben részt vevő munkavállaló személyi jellegű ráfordításaiból elszámolható költség havi (huszonkét munkanapra vetített) mértéke nem haladhatja meg a  tárgyévet megelőző második évre vonatkozó Központi Statisztikai Hivatal által nyilvántartott adatok szerint a versenyszférában foglalkoztatottak havi átlagkeresetének kétszeresét. 10. § (1) A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolható költségek maximális támogatási intenzitása a) általános képzés esetén az elszámolható költségek 60%-a; b) speciális képzés esetén az elszámolható költségek 25%-a. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek 80%-ának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető a következők szerint: a) 10 százalékponttal a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés, b) 10 százalékponttal középvállalkozásnak, és 20 százalékponttal mikro-, vagy kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén. (3) Ha valamely képzési projektben általános és speciális képzési összetevők is szerepelnek, amelyek a  képzés támogatási intenzitásának a  kiszámítása vonatkozásában egymástól nem választhatók el, vagy ha a  képzés általános, illetve speciális jellege nem állapítható meg, az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti speciális képzésre vonatkozó támogatási intenzitásokat kell alkalmazni. (4) A  támogatás mértéke nem haladhatja meg az  (1)–(3)  bekezdésben foglaltakat, és nem lehet több a  képzésben résztvevőnként és képzési óránként a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére – külön jogszabály alapján – megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegének (minimálbér) 6 százalékánál. 11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 12. § E  rendelet rendelkezéseit első alkalommal a  hozzájárulásra kötelezett által a  saját munkavállalói számára jelen rendelet hatálybalépését követő naptól megkezdett képzések elszámolása tekintetében kell alkalmazni. Megkezdett képzésnek az  a  külső képzés tekinthető, amelyre vonatkozóan a  felnőttképzési szerződést megkötötték. Belső képzés esetén a képzés első órája számít a képzés megkezdésének. 13. § E  rendelet az  Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. és 108.  cikke és az  Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214., 2008. 08. 09., 3–47. o.) 39. cikk hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. Varga Mihály s. k., nemzetgazdasági miniszter