17/2015. (II. 16.) Korm. rendelete a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról.

17/2015. (II. 16.) Korm. rendelete a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról. A Kormány a  Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.  évi V.  törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 66. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Alapelvek 1. § (1) A felek a birtokvédelmi eljárás során kötelesek jóhiszeműen eljárni. (2) A jegyző a birtokvédelmi eljárás során a) biztosítja a törvény előtti egyenlőséget, valamint a felek közötti esélyegyenlőséget; b) indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül jár el, biztosítva a birtokvita pártatlan eldöntését; c) elősegíti az eljárásban részt vevő felek jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlását; d) a  szakszerűség, az  egyszerűség és a  felekkel való együttműködés követelményeinek betartásával biztosítja a tisztességes ügyintézést; e) a  költségtakarékosság és a  hatékonyság követelményeinek figyelembevételével szervezi meg a tevékenységét; f ) valamely fél jogát és jogos érdekét csak a  másik fél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza. 2. Az eljárás megindítása 2. § (1) A  birtokvédelmi kérelmet annál a  jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul. A szóban előterjesztett kérelmet írásba kell foglalni. (2) A kérelem tartalmazza a) a birtokvédelmet kérő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, aláírását, b) annak a  félnek a  nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a  birtokvédelmet kérik (a továbbiakban: ellenérdekű fél), c) a  birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, – ideértve a  cselekmény leírását –, a birtokvitával érintett dolog megjelölését, d) a  jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a  birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást, e) a birtoksértés időpontjára történő utalást, f ) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet. (3) A  kérelem előterjesztésével egyidejűleg a  birtokvédelmet kérő benyújtja a  kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat, és képviselő eljárása esetén csatolja a meghatalmazást. (4) A birtokvédelmet kérő az írásban előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban nyújtja be, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri. 3. Az eljárás 3. § (1) A  jegyző a  kérelmet és a  csatolt bizonyítékokat az  eljárás megindulásától számított három napon belül nyilatkozattétel céljából saját kézbesítője útján vagy személyesen átadott iratként kézbesíti, vagy hivatalos iratként postai úton megküldi az ellenérdekű félnek. (2) A  jegyző az  eljárás során tájékoztatja az  eljárásban részt vevőket az  eljárással kapcsolatos jogaikról és kötelezettségeikről. 4. § Az  ellenérdekű fél a  kérelemben foglaltakra vonatkozóan írásban vagy szóban nyilatkozatot tehet. A  szóban tett nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni. 5. § A  jegyző a  tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az  eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig fogadja be, ezt követően a  bizonyítási eljárást befejezi, és a  rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza a határozatát. 6. § A jegyző határozattal elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja, ha a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján megalapozottnak találta. 7. § (1) A jegyző a kérelmet határozattal elutasítja, ha a) a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak, b) megállapítja hatáskörének vagy illetékességének hiányát, c) valamely fél halála vagy a  jogi személy jogutód nélküli megszűnése következtében az  eljárás okafogyottá vált, d) a birtokvédelmet kérő a kérelem valamely tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozott, e) a birtokvédelmet kérő az illetékfizetési kötelezettségének – az illetékekről szóló törvény szerinti felhívásban foglaltaknak megfelelően – nem tett eleget, f ) a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő, g) ha a  birtokvédelmet kérő ugyanazon birtoksértő magatartásra vonatkozóan változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett kéri az  eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a  zavarás megszüntetését, amely tekintetében jegyző a  kérelmet érdemben már elbírálta, kivéve, ha az  ügyre vonatkozóan új tény vagy új bizonyíték merül fel. (2) A  jegyző a  kérelmet az  (1)  bekezdésben meghatározott okok alapján – az  (1)  bekezdés a)  pontjában foglaltak kivételével – bármikor elutasíthatja. 4. Az eljárási határidő, a határidő számítása 8. § (1) Az  eljárási határidő az  illeték lerovásával együtt benyújtott kérelem jegyzőhöz történő megérkezését, vagy a kérelem benyújtását követően megfizetett illeték lerovásának igazolását követő napon kezdődik. A birtokvédelmi eljárást a jegyző – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – tizenöt napon belül folytatja le. (2) A  birtokvédelmi eljárást a  jegyző harminc napon belül folytatja le, ha az  eljárás során tolmács kirendelése válik szükségessé. (3) Az eljárási határidőbe nem számít bele a) a 3. § (1) bekezdésében foglalt jegyzői megkeresés hivatalos iratként való postára adásának napjától annak kézbesítéséig vagy a megkeresés jegyzőhöz történő visszaérkezéséig terjedő időtartam, b) a  3.  § (1)  bekezdésében foglalt jegyzői megkeresés kézbesítésétől az  ellenérdekű fél nyilatkozatának megtételéig vagy az  ellenérdekű fél írásbeli nyilatkozatának jegyzőhöz történő megérkezéséig terjedő legfeljebb nyolc napos időtartam. (4) Kijelölés esetén a  kijelölt jegyző vonatkozásában az  eljárási határidő a  kijelölő határozat átvételét követő napon újrakezdődik. (5) Ha a  határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a  jegyző által vezetett polgármesteri hivatalnál vagy közös önkormányzati hivatalnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le. 5. Képviselet 9. § A  fél helyett törvényes képviselője, vagy az  általa vagy törvényes képviselője által teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban meghatalmazott cselekvőképes személy, továbbá a fél és képviselője együtt is eljárhat. 6. Kizárás és kijelölés 10. § (1) A birtokvédelmi eljárásban nem vehet részt az a jegyző, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. (2) A  jegyző nem vehet részt annak a  birtokvédelmi ügynek az  elintézésében, amelyben az  illetékességi területén működő helyi önkormányzat, a képviselő-testület vagy annak szerve az ügy érintettje. (3) A birtokvédelmi eljárásban nem vehet részt az a jegyző, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. (4) A  jegyző a  kizárási okról történő tudomásszerzést követő munkanapon az  ügy iratait – a  kizárással kapcsolatos álláspontjával együtt – felterjeszti az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal részére. (5) A  fővárosi és megyei kormányhivatal nyolc napon belül határozattal dönt a  kizárásról, és az  ügy iratait megküldi az eljáró jegyző részére. 11. § Ha a  jegyző a  birtokvédelmi eljárást az  eljárási határidőn belül nem folytatja le, az  illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal – az arról történő tudomásszerzést követő nyolc napon belül – határozatával másik jegyzőt jelöl ki a birtokvédelmi eljárás lefolytatására, és ezzel egyidejűleg fegyelmi eljárást kezdeményez a mulasztó jegyző ellen a polgármesternél. 12. § A fővárosi és megyei kormányhivatal határozata a jegyző birtokvédelmi határozata elleni jogorvoslatban támadható meg. 7. A tényállás tisztázása 13. § (1) A  birtokvita eldöntéséhez szükséges tényállás megállapítása során a  jegyző a  felek által előterjesztett, valamint a bizonyítási eljárás során megismert bizonyítékokat szabadon mérlegeli. (2) A  birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a  félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás befejezéséig bármikor előterjesztheti. 8. A helyszíni szemle 14. § (1) A  helyszíni szemle során a  jegyző a  tényállás tisztázása érdekében a  birtokvita eldöntése szempontjából jelentőséggel bíró ingó vagy ingatlan megtekintését vagy személy magatartásának megfigyelését végezheti. (2) A helyszíni szemle során a jegyző a megfigyelni kívánt ingatlanra beléphet, ott a birtokvitával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, a  szemle helyszínén tartózkodó személytől felvilágosítást kérhet, a  helyszínről, az  ingóról és ingatlanról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le. (3) Az ingó vagy ingatlan birtokosa a helyszíni szemle lefolytatását tűrni köteles. (4) A szemle eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, ha annak jellege indokolttá teszi, a jegyző a rendőrség közreműködését kérheti. 9. A meghallgatás 15. § (1) A  felek a  bizonyítási eljárás során bármikor írásban vagy szóban nyilatkozatot tehetnek. A  jegyző a  feleket egyidejűleg is meghallgathatja. (2) Tanúként az  hallgatható meg, aki a  birtokvédelmi eljárással összefüggésben tanúvallomást kíván tenni, és akitől bizonyítékként értékelhető vallomás várható. (3) Tanúvallomás-tétel esetén meg kell állapítani a  tanú személyazonosságát. A  tanút figyelmeztetni kell a  hamis tanúzás jogkövetkezményeire. (4) A  cselekvőképtelen, a  cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és a  korlátozottan cselekvőképes kiskorú tanú meghallgatását csak a tanú gondnokának vagy törvényes képviselőjének jelenlétében lehet lefolytatni. 10. Az eljárás nyelve 16. § (1) Az eljárás nyelve a magyar. (2) A jegyző a magyar nyelvet nem ismerő fél vagy tanú esetén tolmács, hallássérült, siketvak vagy beszédfogyatékos fél vagy tanú esetén jelnyelvi tolmács közreműködésével folytatja le az eljárást, amennyiben az a nyilatkozat vagy a tanúvallomás megtétele szempontjából szükséges. 11. A jegyzőkönyv 17. § (1) A jegyző az egyes eljárási cselekményekről a (2) bekezdés szerinti adattartalommal jegyzőkönyvet vesz fel. (2) A jegyzőkönyv tartalmazza a) készítésének helyét, időpontját, b) az eljáró jegyző megnevezését, c) az ügyintéző nevét, d) az ügy tárgyát, ügyiratszámát, e) a  nyilatkozatot vagy tanúvallomást tevő személy nevét, továbbá lakcímét, eljárásjogi helyzetét, egyéb elérhetőségét, f ) a  nyilatkozatot vagy tanúvallomást tevő személy jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés megtörténtének megjelölését, g) az  ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat, megállapításokat, az  ügy eldöntése szempontjából lényeges körülmények megjelölését, h) a nyilatkozatot tevő személy, valamint a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását. 12. Adatkezelés és iratbetekintés 18. § (1) A birtokvédelmi eljárás során az adatkezelésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a Ket. ügyfelet említ, azon a birtokvédelmi eljárásban részt vevő feleket kell érteni. (2) A  birtokvédelmet kérő, valamint az  ellenérdekű fél az  eljárás bármely szakaszában betekinthet – a  határozat tervezete, valamint a zártan kezelt adatokat tartalmazó irat kivételével – az eljárás során keletkezett bármely iratba. A tanú a vallomását tartalmazó iratba tekinthet be. Az iratbetekintés során az eljárásban keletkezett iratról másolat készíthető vagy kérhető. 13. A határozat 19. § A birtokvédelmi eljárásban hozott határozat tartalmazza a) az eljáró szerv megnevezését, az eljáró ügyintéző nevét és az ügy számát, b) a felek nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, c) az ügy tárgyának megjelölését, d) a rendelkező részben da) a döntést, a jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatást, db) a  kérelemnek helyt adó határozat esetén a  kötelezettség teljesítése elmaradásának jogkövetkezményeit, dc) a birtokvédelmi eljárásban felmerült eljárási költség megfizetésre vonatkozó döntést, e) az indokolásban ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, eb) a fél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, ec) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján az eljáró szerv a határozatot hozta, ed) az eljáró szerv hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást, f ) a határozathozatal helyét és idejét, g) a határozat kiadmányozójának nevét, aláírását, és az eljáró szerv bélyegzőlenyomatát. 14. A határozat közlése és kézbesítése 20. § (1) A határozatot közölni kell a felekkel – képviselő eljárása esetén a képviselővel – és azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg. (2) Az eljáró szerv a határozatot hivatalos iratként postai úton, személyesen átadott iratként vagy saját kézbesítője útján közli a felekkel, továbbá képviselő eljárása esetén a képviselővel. (3) A közölt határozatot az átvétel napján kell kézbesítettnek tekinteni. A hivatalos iratként postai úton közölni kívánt határozatot annak sikertelen kézbesítése esetén azon a  napon kell kézbesítettnek tekinteni, amikor a  határozat a jegyzőhöz visszaérkezik. 15. A határozat kijavítása és kiegészítése 21. § (1) Ha a határozatban név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, az eljáró szerv a hibát kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére. (2) A  kijavítást az  eljáró szerv önálló kijavító határozattal, vagy a  hibás határozat bevonása mellett a  határozat kicserélésével teljesíti. (3) A kijavítást közölni kell azzal, akivel a kijavítandó határozatot közölték. 22. § (1) Ha a határozatból kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, az eljáró szerv a határozatot kiegészíti. (2) Nincs helye a határozat kiegészítésének, ha a) a határozat meghozatalától számított egy év már eltelt, vagy b) az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. (3) A  kiegészítést az  eljáró szerv önálló kiegészítő határozattal, vagy a  hiányos határozat bevonása mellett az  eredeti döntést és a kiegészítő döntést egységes határozatba foglalva a határozat kicserélésével teljesíti. (4) A kiegészítést közölni kell azzal, akivel a kiegészítendő határozatot közölték. 16. A végrehajtás 23. § (1) A birtokvédelem kérdésében hozott határozata végrehajtásáról a jegyző gondoskodik. (2) Ha a  bíróság a  határozat megváltoztatása iránt indított birtokvédelmi perben a  keresetet elutasítja, a  határozat végrehajtásáról – a hasznok, károk és költségek kivételével – a jegyző gondoskodik. 24. § (1) A birtokvédelmi határozatban foglalt kötelezettség végrehajtására irányuló eljárásban (a továbbiakban: végrehajtási eljárás) a Ket. végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a) ahol a Ket. jogosultat említ, azon a jegyző birtokvédelmi határozatában foglaltak jogosultját, b) ahol a Ket. kötelezettet említ, azon a jegyző által a birtokvédelmi határozatban kötelezettet, c) ahol a Ket. ügyfelet említ, azon a birtokvédelmi eljárásban részt vevő feleket kell érteni. (2) A végrehajtási eljárásban hozott döntés elleni jogorvoslat elbírálására a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult. (3) A birtokvédelmi határozatban foglalt kötelezettség végrehajtása iránt indult eljárásban a  jegyző felügyeleti szerve az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal. 17. Az eljárási költség és viselése 25. § (1) Eljárási költségek a birtokvédelmi eljárásban: a) az eljárási illeték, b) a tolmács, valamint jelnyelvi tolmács közreműködési költsége, c) a helyszíni szemlével jogszerűen okozott kárért járó kártalanítás összege, d) az eljárásban közreműködő rendőrségnél felmerült költség, e) az iratbetekintési jog gyakorlásával kapcsolatos költség, f ) jogszabályban meghatározott, az a)–e) pont alá nem tartozó eljárási költség. (2) A jegyző az eljárási költségek viselésére kötelezi a) a kérelem elutasítása esetén a birtokvédelmet kérőt, b) birtoksértést megállapító döntés esetén a birtoksértőt. 26. § A  11.  § szerinti határozatban a  fővárosi és megyei kormányhivatal kötelezi a  birtokvédelmi eljárás lefolytatására eredetileg illetékes jegyzőt, hogy a kijelölt jegyző részére a birtokvédelmi határozat meghozatalát követő harminc napon belül tízezer forint összegű eljárási költségátalányt fizessen meg. 18. Záró rendelkezések 27. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X. 16.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök