📄 Jogszabály szövege
5/2013. (XII. 21.) SZTNH utasítása a sajtó számára adható tájékoztatás szabályairól, valamint a sajtófigyelésről.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tájékoztatási tevékenységének, kommunikációs és sajtókapcsolatainak szabályozása,
valamint a közvélemény gyors, hiteles és pontos tájékoztatása érdekében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. §
(4) bekezdés c) pontja szerinti felhatalmazás alapján, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi
CIV. törvény, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény rendelkezéseire is
figyelemmel a következő utasítást adom ki:
I. Fejezet Az utasítás hatálya 1. § (1) Az utasítás személyi hatálya a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) kormánytisztviselőire és
munkaszerződés alapján foglalkoztatott munkavállalóira (a továbbiakban együtt: dolgozók) terjed ki.
(2) Az utasítás személyi hatálya kiterjed továbbá a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (a továbbiakban: HENT) titkárára és
kommunikációs referensére is.
(3) Az utasítás személyi hatálya nem terjed ki a HENT és más, a Hivatal mellett működő testületek tagjaira, külső
szakértőire.
2. § (1) Az utasítás tárgyi hatálya a Hivatal és a HENT tevékenységéhez kapcsolódó tájékoztatásra terjed ki, függetlenül
a tájékoztatás kezdeményezőjének személyétől vagy megjelenési formájától.
(2) Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed továbbá a Hivatal érdekében végzett sajtófigyelő szolgáltatásra is.
(3) Közérdekű adatnak a sajtó képviselője általi igénylése esetén az erről szóló külön belső utasítás szabályai szerint kell
eljárni, figyelemmel a 8. §-ban foglaltakra is.
(4) A Hivatal által fenntartott és üzemeltetett honlapokon keresztül történő, a sajtóban megjelentekkel kapcsolatos
hivatali reagálás és tényközlés szabályait kivéve a honlapokon keresztül történő kommunikációra jelen utasítás
hatálya nem terjed ki, arra külön utasítás szabályai az irányadók.
Az utasítás célja 3. § Az utasítás célja a jogszerű, szakmailag megalapozott, etikus, tisztességes, pontos és időszerű hivatali tájékoztatási
tevékenység feltételeinek meghatározása a szakmai normákkal összhangban, továbbá segíteni a figyelem felhívását
a Hivatal és a társadalom szellemi tulajdonnal kapcsolatos érdekeinek szem előtt tartására; ugyanakkor a hiteles
újságírói tevékenység tiszteletben tartása a szabadságjogok, a demokratikus közélet és a jogállam keretei között.
II. Fejezet A kommunikáció rendje 4. § (1) A Hivatalnál a sajtó részére tájékoztatást adhat ki:
a) a Hivatal általános helyzetét, működését, országos és nemzetközi tevékenységét érintő koncepcionális
kérdésekben, illetve egyedi esetekben az elnök, az elnökhelyettesek és a gazdasági főigazgató (a továbbiakban
együttesen: hivatali felső vezető), valamint az általuk erre külön, előzetesen felhatalmazott kormánytisztviselők,
továbbá a sajtóval való kapcsolattartásra és a kommunikációs feladatok ellátására külön kijelölt személy
(a továbbiakban: kommunikációs felelős);
b) a feladat- és hatáskörükbe tartozó kérdésekről, a már befejezett vagy még folyamatban lévő eljárásokról
– a szakmailag illetékes hivatali felső vezetőjétől származó előzetes felhatalmazás alapján – a főosztályvezetők,
a helyetteseik, az osztályvezetők (a továbbiakban együttesen: szakmai felelős) vagy más kormánytisztviselők.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Hivatal Információbiztonsági Működésfolytonossági Tervében (ISO
Integrált Irányítási Kézikönyv 7. melléklete) meghatározott események bekövetkeztét és a Működésfolytonossági
Menedzsment Team tevékenységének megkezdését követően a Hivatal elnökén kívül kizárólag a kommunikációs
felelős, illetve akadályoztatása esetén a kommunikációs referens jogosult a Hivatal nevében tájékoztatást adni.
5. § (1) A sajtó részéről a Hivatalhoz írásban érkező megkereséseket a kommunikációs felelős továbbítja a szakmailag illetékes
hivatali felső vezető vagy a szakmai felelős részére, szükség esetén a Hivatal elnökének vagy más kormánytisztviselőnek
az egyidejű tájékoztatása mellett.
(2) A megkeresésre adandó választ a lehető legrövidebb idő alatt kell elkészíteni, illetve megadni.
(3) A válasz elkészítéséért és megadásáért a megkeresést megkapó kormánytisztviselő, több ilyen kormánytisztviselő
esetében felelősként vagy az első helyen megjelölt kormánytisztviselő a felelős, aki a válasz elkészítése során – szükség
esetén – egyeztet más dolgozókkal is.
(4) Amennyiben a válaszadás során az azért felelős kormánytisztviselő más dolgozóval egyeztetett, a válasz tervezett
szövegére minden esetben annak jóváhagyását kell kérnie. A válasz tervezetét ezt követően a kommunikációs felelős
kommunikációs szempontból ellenőrzi.
(5) A kommunikációs szempontból jóváhagyott választ a szakmailag illetékes hivatali felső vezető, vagy az ő
felhatalmazásával a szakmai felelős elé kell terjeszteni jóváhagyásra.
(6) A választ, amennyiben a hivatali felső vezető mást nem határoz meg, a kommunikációs felelős küldi el a sajtó részére.
6. § (1) Abban az esetben, amennyiben a sajtó részéről az írásbeli megkeresés közvetlenül a szakmailag illetékes hivatali felső
vezetőhöz érkezik, ő a sajtó részére nyújtandó választ belátása szerint más személy bevonása nélkül is megadhatja.
Amennyiben – döntése alapján – a választ nem kívánja maga megadni, a megkeresést annak megérkezése napján
vagy legkésőbb a következő munkanapon eljuttatja a kommunikációs felelős részére.
(2) Amennyiben a szakmailag illetékes hivatali felső vezető a megkeresésre adandó választ maga adja meg, kérésére
annak elkészítése előtt a kommunikációs felelős kommunikációs szempontból fontos háttér-információkkal és
-anyagokkal látja el.
(3) A szakmailag illetékes hivatali felső vezető az elkészült válasz sajtó részére történő elküldésére felkéri a Hivatal
kommunikációs felelősét, vagy – döntése szerint – azt indokolt esetben maga küldi el a sajtó részére. Amennyiben
a szakmailag illetékes hivatali felső vezető a választ maga küldi el, úgy a megkeresésről és az arra adott válaszról annak
elküldésével egyidejűleg értesíti a kommunikációs felelőst.
(4) Amennyiben a szakmailag illetékes hivatali felső vezető az (1) bekezdés szerint érkezett megkeresésre a választ nem
maga készíti el, hanem a megkeresést elküldi a kommunikációs felelős részére, a kommunikációs felelős az 5. §-ban
foglaltak szerint jár el azzal, hogy az elkészült válaszról annak a sajtó részére történő megküldése előtt kizárólag akkor
nem tájékoztatja azt a hivatali felső vezetőt, akitől a megkeresést kapta, amennyiben erről a hivatali felső vezető
a válasz részére történő megküldése előtt lemondott.
7. § Abban az esetben, amennyiben a sajtó részéről érkező megkeresés más dolgozóhoz érkezik, a dolgozó köteles azt
haladéktalanul megküldeni a kommunikációs felelős részére, aki ezt követően az 5. §-ban szabályozott módon jár el.
8. § (1) Amennyiben a sajtó képviselője közérdekű adat iránti igényt nyújt be, annak teljesítése az erről szóló külön belső
utasítás szabályai szerint történik, de az annak teljesítéséért felelős személy minden esetben tájékoztatja a Hivatal
kommunikációs felelősét és szükség esetén a HENT kommunikációs referensét az igény Hivatalhoz érkezésétől.
(2) Abban az esetben, amennyiben az igény a Hivatal kommunikációs felelőséhez vagy a HENT kommunikációs
referenséhez érkezik, azt a külön elnöki utasításban foglaltaknak megfelelően továbbítják az annak teljesítéséért
felelős személynek.
(3) A válasz tervezetének elkészültét követően az azért felelős személy minden esetben egyeztet a Hivatal kommunikációs
felelősével vagy a HENT kommunikációs referensével annak elküldése előtt.
(4) Amennyiben a sajtó képviselője közérdekű adat megismerése iránti igényt és más, jelen utasítás által szabályozott
megkeresést egyidejűleg nyújt be a Hivatalhoz, az arra adandó választ – lehetőség szerint – egyszerre kell megadni.
9. § (1) A Hivatal részéről felmerülő kommunikációs igény esetén a szakmai felelős a hivatali felső vezető jóváhagyásával
megkeresi a kommunikációs felelőst, aki a téma jellegének és egyéb körülményeknek a mérlegelésével javaslatot tesz
annak módjára, valamint az írásbeli közlemény elkészítéséhez kommunikációs szempontból segítséget nyújt.
(2) Az elkészült, és a hivatali felső vezető által jóváhagyott közleményt a kommunikációs felelős a 6. §-ban meghatározott
módon juttatja el a sajtó részére.
10. § (1) A szakmai felelős a tudomásszerzést követően haladéktalanul, de lehetőség szerint legalább tíz nappal az események
kezdete előtt köteles tájékoztatni a kommunikációs felelőst azokról a hivatalos eseményekről, amelyeken a Hivatal
képviselője részt vesz még abban az esetben is, amennyiben azokat nem a Hivatal szervezi.
(2) A tájékoztatásnak tartalmaznia kell legalább az esemény időpontját, helyszínét, programját, az azon a Hivatal részéről
részt vevő dolgozó nevét, esetleges szereplésének módját és előadásának címét.
(3) Az esemény kommunikációjának módjáról – az esemény céljának, tartalmának, jelentőségének ismeretében, szükség
esetén előzetes konzultációt követően – a kommunikációs felelős a kapott és az általa beszerzett további információk
ismeretében dönt a felső vezető vagy a szakmai felelős javaslatának figyelembevételével.
(4) Az esemény megtörténtéről és annak esetleges eredményéről sajtó útján nyilvánosságra hozandó, szükség esetén
fotókat is tartalmazó sajtóközleményben kell beszámolni, amelyet a szakmai felelős az esemény lezárultát követően
haladéktalanul, de legkésőbb az azt következő munkanapon írásban elkészít, és azt a szakmailag illetékes hivatali
felső vezető vagy az általa kijelölt kormánytisztviselő jóváhagyását követően megküldi a kommunikációs felelős
részére.
(5) A közleményt a kommunikációs felelős kommunikációs szempontból ellenőrzi, majd köteles azt haladéktalanul, de
legkésőbb a következő munkanapon eljuttatni a sajtó részére, illetve a Hivatal honlapján történő közzététel érdekében
a Hivatal honlapjának főszerkesztőjéhez és szerkesztőségi koordinátorához.
(6) A közleményt a honlap főszerkesztője, illetve szerkesztőségi koordinátora a külön belső utasításban foglaltaknak
megfelelően közzéteszi.
11. § (1) A Hivatalhoz nem írásban érkezett megkereséseket az 5–7. §-okban, a Hivatal részéről felmerülő nem írásos
kommunikációs igényt a 9. §-ban, a hivatalos esemény nem írásos kommunikációját a 10. §-ban meghatározott
módon kell kezelni a megkeresés sajátosságaira is figyelemmel.
(2) A Hivatal alaptevékenységét érintő tárgyú, élő rádiós vagy televíziós szereplés kizárólag a hivatali felső vezető részéről,
vagy előzetes felhatalmazásával és a kommunikációs felelős bevonásával történhet.
A sajtóval folytatandó kommunikáció további szabályai 12. § A Hivatal érdemi tevékenységét érintő információt adó dolgozójának írásban vagy szóban tett sajtónyilatkozata
esetén a kommunikációs felelős mérlegeli az információt adó dolgozó nevének feltüntetésének előnyeit és hátrányait,
és azt a döntésnek megfelelően kell kérni.
13. § A kommunikációs felelősnek vagy a dolgozónak a sajtónak adott nyilatkozatról, interjúról, riportról, cikkről
az ellenőrzés érdekében kérnie kell a megjelenésre szánt újságcikk tervezetének jóváhagyásra történő megküldését,
illetve az elkészült hang-, vagy képfelvétel adásra szánt változata meghallgatásának, megtekintésének lehetővé
tételét. Ebben a kérésben kell utalni szükség esetén arra, hogy ha a Hivatal a „visszamutatás” elmaradása esetén nem
járul hozzá a nyilatkozat, interjú, riport, cikk közzétételéhez.
14. § Az egyedi ügy eljárásával kapcsolatosan csak kivételesen indokolt esetben adható tájékoztatás. A tájékoztatásnál
közölni lehet a megállapított tényeket, az ügyféllel már közölt határozat tartalmát, a Hivatal általános ügymenetét,
azonban a nyilatkozatot tevő dolgozó a tájékoztatásában a folyamatban lévő ügyet nem véleményezheti, és nem
utalhat az eljárás soron következő lépésére vagy a várható döntésre, továbbá tájékoztatása nem tartalmazhat olyan
megállapítást, amely a tárgyilagos döntést veszélyeztetheti, vagy annak látszatát keltheti.
15. § Az eljárást lezáró érdemi határozatról a sajtót csak akkor lehet tájékoztatni, ha annak az érdekelttel való közlése
megtörtént. A sajtó számára adandó tájékoztatásban utalni kell arra is, hogy a határozat jogerőre emelkedett-e vagy
sem.
A sajtóban megjelent információkra való reagálás 16. § (1) A sajtóban, vagy elektronikus médiában megjelent (kivéve a rendszeresített sajtófigyelésben szereplő), a Hivatalt
negatív színben feltüntető információkról való tudomásszerzést követően a Hivatal minden dolgozója haladéktalanul
köteles e tényre és az információ elérhetőségére felhívni a kommunikációs felelős figyelmét.
(2) A kommunikációs felelős mérlegeli a sajtófigyelésben megjelent, valamint az (1) bekezdés szerint számára jelzett
információ súlyát és az információval összefüggő, minden lényeges körülményt, ezek alapján szükség esetén
tájékoztatja a szakmailag illetékes felső vezetőt és a Hivatal elnökét.
(3) Amennyiben az összes körülményt mérlegelve, a Hivatal hírnevének és szakmai tekintélyének megóvása érdekében
szükséges, a kommunikációs felelős – a lehetőségekhez képest – megteszi a szükséges intézkedéseket (új cikk
megírását vagy a cikk átírását, illetve egyéb, a sajtóban megjelenő cikk megjelenését kezdeményezi, rövid, közérthető
nyelvezetű, a Hivatal álláspontját és szakmai érveit tartalmazó, a szakmailag illetékes felső vezetővel vagy az általa
kijelölt szakmai felelőssel egyeztetett szövegű közleményt fogalmaz meg stb.).
(4) A (3) bekezdés szerinti közlemény közzététele érdekében a kommunikációs felelős eljuttatja azt az információt
nyilvánosságra hozó vagy más sajtótermék főszerkesztője részére, illetve a honlap főszerkesztőjéhez és szerkesztőségi
koordinátorához.
(5) Amennyiben a (4) bekezdésben írtak ellenére az (1) bekezdésben írt információt nyilvánosságra hozó főszerkesztő
a közleményt nem teszi közzé, a kommunikációs felelős a közleményt – az összes körülmény mérlegelése után –
megküldi az Országos Sajtószolgálat részére.
A sajtófigyelésre vonatkozó szabályok 17. § (1) A Hivatal kommunikációs munkájának segítése érdekében a Hivatalon belül vagy szükség esetén külső fél bevonásával
– a hivatali felső vezető döntésének megfelelően – sajtófigyelő szolgálat működhet.
(2) A sajtófigyelés célja a dolgozók vagy valamely csoportjuk tájékoztatása a Hivatalt vagy annak valamely tevékenységét,
valamint a Hivatallal kapcsolatban álló szervezeteket, eseményeket érintő hírek és kommentárok (híradások, interjúk,
cikkek stb.) összegyűjtésével és a címzetteknek e-mailen való megküldésével vagy részükre más módon történő
eljuttatásával.
(3) A sajtófigyelés részletes szabályait [az összegyűjtött információk köre, a címzettek csoportja(i), a megosztás módja stb.]
a Hivatal elnökének külön rendelkezése szabályozza.
A kommunikációs felelősre vonatkozó szabályok 18. § (1) A Hivatal kommunikációs felelősét a Hivatal elnöke nevezi ki.
(2) A kommunikációs felelős köteles minden segítséget megadni a Hivatal dolgozói részére a sajtóval való
kapcsolattartáshoz. III. Fejezet A HENT-re vonatkozó eltérő szabályok
19. § (1) A HENT titkárát és kommunikációs referensét a Hivatal elnöke nevezi ki.
(2) A HENT nevében eljáró titkárra a szakmai felelősre, a kommunikációs referensre a kommunikációs felelősre vonatkozó
szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ideértve a 4. § (2) bekezdését és a 16. § (2) bekezdésében foglaltakat is.
(3) A HENT honlapjára a külön belső utasításban foglaltakat kell alkalmazni.
(4) A HENT külső szakértője – szükség esetén – a sajtóval való kapcsolattartás során igénybe veheti a kommunikációs
referens segítségét. IV. Fejezet Záró és vegyes rendelkezések
20. § (1) Ez az elnöki utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének a sajtó számára adott tájékoztatás szabályairól szóló 6/2002.
számú utasítása.
(3) Az utasítás tartalmi felülvizsgálatáról, aktualizálásáról és karbantartásáról a Hivatal kommunikációs felelőse és a HENT
kommunikációs referense együttesen köteles gondoskodni. A felülvizsgálatot legalább 3 évente el kell végezni,
amelynek eredményeként – szükség esetén – kezdeményezni kell az utasítás módosításának vagy új utasításnak
a kiadását.
Dr. Bendzsel Miklós s. k.,
a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.