32/2004. (III. 2.) Korm. rendelete a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, előirányzat-felhasználásának, k

32/2004. (III. 2.) Korm. rendelete a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, előirányzat-felhasználásának, kincstári gazdálkodásának és nyilvántartásának egyes szabályairól. Az államháztartásról szóló — többször módosított — 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az Áht. 15/B. §-ának (3) bekezdésére, a Kormány a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed a) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra, így aa) az Információs Hivatalra, ab) a Nemzetbiztonsági Hivatalra, és ac) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra (a továbbiak ban együtt: Szolgálatok); valamint b) a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Irodára (a továbbiakban: Iroda); és c) a Nemzeti Biztonsági Felügyeletre (a továbbiakban: NBF). A Szolgálatok felügyelete 2. § (1) A Szolgálatok költségvetési felügyeletét ellátó szerv az Iroda, a felügyeletet ellátó szerv vezetője a szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár (a továbbiakban: államtitkár). (2) A Szolgálatok vonatkozásában az államtitkár gyakorolja a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogosultságait és kötelezettségeit is. (3) A Szolgálatok tekintetében az Iroda belső ellenőrzést végez. 3. § (1) A Szolgálatok önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szervek. (2) A Szolgálatoknál a gazdálkodással szorosan össze nem függő humánpolitikai tevékenység a gazdasági szervezettől különálló szervezetben is végezhető. Az Irodára és az NBF-re vonatkozó szabályok 4. § (1) Az Iroda és az NBF önálló gazdálkodást nem folytat, az Iroda, illetve az NBF működését szolgáló kiadási, bevételi és támogatási előirányzatokat a Miniszterelnöki Hivatal, illetve a Szolgálatok költségvetésében elkülönítetten kell szerepeltetni. (2) Az Iroda, illetve az NBF előirányzatainak a Szolgálatok közötti megosztását, az előirányzatok tervezésének módját, valamint a megosztott előirányzatok terhére történő kötelezettségvállalás, teljesítésigazolás, utalványozás és ellenjegyzés rendjét a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter (a továbbiakban: miniszter) külön utasításban szabályozza. A Szolgálatok és a Magyar Államkincstár kapcsolata 5. § (1) A Szolgálatok a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) ügyfelei, amelyek saját gazdasági szervezeteik útján a tervezéssel, előirányzat-felhasználással, a hatáskörükbe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával és nyilvántartásával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, valamint a beszámolási kötelezettséggel és adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat az e rendeletben meghatározott szabályok figyelembevételével saját maguk látják el. (2) A Szolgálatoknak a Kincstárnál vezetett számlái az erre vonatkozó jogszabály szerinti speciális (bizalmas) számlák. (3) A Szolgálatok a Kincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlát érintő kiadások és bevételek teljesítése során a 240, 250, 410, 510 és 620 tranzakciós kódokon kívül más tranzakciós kódot nem használnak. (4) A Kincstár a Szolgálatok számláinak forgalmáról — az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Pénzügyminisztérium és az Iroda erre feljogosí tott munkatársai kivételével — adatot nem szolgáltathat. A számlák egyenlegéről — az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Pénzügyminisztérium és az Iroda kivételével — kizárólag az államtitkár engedélyével közölhető adat. A Szolgálatok számláit vezető kincstári fiók a Szolgálatok számláinak forgalmáról a Kincstár más szerveinek sem szolgáltathat adatot. (5) A Szolgálatok házipénztárába befolyt bevételeket értékhatártól függetlenül a kincstári egységes számlára nem kell naponta befizetni, azokról minden hónap végén — a 11. § (7) bekezdése szerinti adatszolgáltatás részeként — kell elszámolni. Ugyanakkor gondoskodni kell — amennyiben szükséges — a bevételeknek megfelelő összegű előirányzat-módosítások végrehajtásáról, a bevételek addig is közvetlenül felhasználhatók a kiadások teljesítésére. (6) A Szolgálatok házipénztárukban az erről szóló miniszteri utasításban meghatározott összegig tarthatnak készpénzt. 6. § (1) A Szolgálatok a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó közbeszerzések dologi és intézményi felhalmozási kiadásokat terhelő kötelezettségvállalásaikat saját hatáskörben vezetik. (2) A Kincstárnak a Szolgálatok számláinak kifizetés előtti fedezet vizsgálatakor csak a rendelkezésre álló likviditási fedezetet kell figyelembe vennie. (3) A Kincstárnak a Szolgálatok esetében az előirányzat-felhasználási keret megállapításánál a megelőző időszakban ténylegesen teljesített saját bevételek összegét nem kell számításba vennie. (4) A Szolgálatok esetében az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 140. §-ának (5) bekezdése szerinti vizsgálatot nem kell elvégezni. (5) A Kincstár a Szolgálatokra vonatkozóan a köztartozások befizetésének mértékét nem kíséri figyelemmel. Gazdálkodás a kincstári vagyonnal 7. § (1) A Szolgálatok gyakorolják a vagyonkezelői jogot a feladataik ellátásához szükséges kincstári vagyon felett. (2) A Szolgálatok a kincstári vagyonról saját hatáskörben vezetnek nyilvántartást. A nyilvántartás adattartalmának és részletezettségének — ide nem értve a 10. § (1) bekezdése szerinti ingatlanokat — meg kell felelnie a Kincs tári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) által előírt adattartalomnak és részletezettségnek. (3) A Szolgálatok a kincstári vagyonról a könyvviteli mérleg szerinti részletezettségben küldenek adatot a KVI-nek. Az Iroda a Szolgálatok által kezelt kincstári vagyonról vezetett nyilvántartásokban szereplő adatok megismerésére jogosult. 8. § (1) A Szolgálatok a használatukban, illetve kezelésükben lévő, feladataik ellátásához feleslegessé vált gépeket, felszereléseket, járműveket, készleteket értékhatártól függetlenül — a költségvetési törvényben meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó értékhatár felett a KVI egyidejű értesítésével — saját hatáskörben értékesíthetik. (2) A Szolgálatok a használatukban, illetve kezelésükben lévő és feladataik ellátásához feleslegessé vált ingatlanokat — értékhatártól függetlenül — a KVI egyidejű értesítése mellett a kincstári vagyonért felelős miniszter és az államtitkár együttes engedélyével saját maguk értékesíthetik, illetve adhatják bérbe. 9. § (1) A Szolgálatok évenként felújítási tervet készítenek, amelyet az elemi költségvetéssel együtt küldenek fel az Irodának. Az államtitkár a felújítási tervet az elemi költségvetéssel együtt hagyja jóvá. A felújítási terv év közben történő módosítását, amennyiben az a tervben még nem szereplő tárgyi eszköz felújítását, vagy a felújítási előirányzat növelését eredményezi, jóváhagyásra meg kell küldeni az államtitkárnak. A felújítási terv egyéb módosítását a Szolgálatok saját hatáskörben megtehetik. (2) A Szolgálatok évenként e rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyongazdálkodási tervet, valamint a 2. számú melléklete szerinti készletgazdálkodási intézkedési tervet készítenek, amelyeket a tárgyév május 31-éig küldenek meg tájékoztatásul az Irodának. (3) A Szolgálatoknak a vagyongazdálkodási tervről a könyvviteli mérleg szerinti részletezettségben kell adatot szolgáltatniuk a KVI-nek. A Szolgálatoknak a vagyongazdálkodási terv végrehajtásáról készített értékelést az éves beszámoló szöveges indoklásával együtt, annak mellékleteként kell tájékoztatásul megküldeniük az Irodának. (4) A Szolgálatoknak a 14. § (1) bekezdése szerinti kiadások terhére megvalósuló beszerzéseiket, felújításaikat, illetve a 10. § (1) bekezdése szerinti ingatlanokat érintő felújításokat a felújítási, a vagyongazdálkodási, valamint a készletgazdálkodási intézkedési tervben nem kell szerepeltetniük. 10. § (1) Az alaptevékenység ellátásához szükséges, a speciális működési kiadásokból finanszírozott ingatlanokról a Szolgálatok elkülönített nyilvántartást vezetnek. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti ingatlanokat a szolgálatok saját hatáskörben értékesítik, és az így szerzett bevétel teljes egészét az (1) bekezdés szerinti ingatlanok vételére, felújítására fordítják, nem kell a 8. § (2) bekezdése szerinti engedélyeket beszerezni. (3) Az (1) bekezdés szerinti bérelt ingatlanokon végzett felújítás költségeit a Szolgálatok vagyonában nem kell kimutatni, azt a bérbeadóval egyeztetett módon a bérleti díjban kell lehetőleg érvényesíteni. Amennyiben a felújítás költsége a fenti módon nem érvényesíthető, akkor azt a speciális működési kiadások terhére kell elszámolni. (4) Az (1) bekezdés szerinti bérlemény létesítéséhez kapcsolódó, a bérleti díjon felüli letét (kaució) összegét egyéb követelésként kell kezelni, amelyről a megtérülés érdekében a Szolgálatok elkülönített nyilvántartást vezetnek. Beszámolási rendszer és adatszolgáltatás 11. § (1) A Szolgálatok költségvetését (kiadásait és bevételeit) az éves költségvetési törvény, illetve az éves költségvetés végrehajtásáról szóló törvény előkészítése és az Országgyűlés elé terjesztése során Szolgálatonként a költségvetési törvényben szereplő kiemelt előirányzatok szerinti bontásban kell szerepeltetni. A törvényjavaslatok indoklását is ezen részletezés szerint kell elkészíteni. (2) A Szolgálatok a Pénzügyminisztérium előírásai szerinti részletes költségvetés tervezetét, illetve az éves költségvetési törvény végrehajtásáról szóló részletes beszámoló tervezetét, továbbá a jogszabályokban előírt adatszolgáltatásokat (elemi költségvetés, elemi beszámoló, féléves beszámoló) az Iroda részére küldik meg. (3) Az Iroda a Pénzügyminisztérium előírásai szerinti részletes költségvetés tervezetét, illetve az éves költségvetési törvény végrehajtásáról szóló részletes beszámoló tervezetét a Pénzügyminisztérium illetékes szervének, valamint az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának küldi meg. Az elemi költségvetést és az elemi beszámolót az Iroda a Pénzügyminisztérium illetékes szervének küldi meg. (4) A Szolgálatok éves beszámolóinak megbízhatósági ellenőrzését az Iroda külön jogszabályban meghatározott határidőig elvégzi, s annak eredményéről tájékoztatja az Állami Számvevőszéket és a Pénzügyminisztériumot. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésről készített jelentéseket, valamint az éves ellenőrzési jelentést a Szolgálatok az Irodának küldik meg, legkésőbb a tárgyévet követő év április 30-áig. Az Iroda összevont formában a jelentések beérkezéséről és az ellenőrzési rendszerek működésének értékeléséről ad tájékoztatást a Pénzügyminisztériumnak. (5) Az Iroda a jogszabályokban előírt, a (2) bekezdésben fel nem sorolt adatszolgáltatásokat a (9) bekezdés szerint meghatározott összevont formában a Pénzügyminisztérium illetékes szervének küldi meg. (6) A (2) bekezdés szerinti részletezések nem tartalmazhatnak a Szolgálatok létszámára és személyi juttatásaira vonatkozóan ,,hivatásos’’, illetve ,,közalkalmazott’’ felosztásnál részletesebb bontású adatokat. (7) A Szolgálatok a költségvetésük végrehajtásáról saját módosított teljesítés szemléletű adataikból a vonatkozó jogszabály szerinti havi pénzforgalmi jelentést készítenek, és a Kincstárnak, valamint az Irodának a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig küldik meg. (8) A Szolgálatok időközi mérlegjelentéseit az Iroda a Kincstárnak nem továbbítja. (9) Az adatszolgáltatásokról készített összesítésekben a Szolgálatok által megadott a) személyi juttatások kiemelt előirányzat alapilletményként, b) a munkaadókat terhelő járulékok, befizetések kiemelt előirányzat társadalombiztosítási járulékként, c) a dologi kiadások kiemelt előirányzat egyéb dologi kiadásként, d) a végleges pénzeszközátadás kiemelt előirányzat működési célú pénzeszközátadás államháztartáson belülreként, e) a felhalmozási kiadások kiemelt előirányzat gépek, berendezések, felszerelések vásárlása, létesítéseként, f) a felújítási kiemelt előirányzat ingatlanok felújításaként, g) a hitelek, kölcsönök nyújtása kiemelt előirányzat felhalmozási célú támogatási kölcsön nyújtása államháztartáson kívülreként, h) az intézményi működési bevételek kiemelt előirányzat egyéb bevételként, i) a felhalmozási és tőke jellegű bevételek kiemelt előirányzat gépek, berendezések, felszerelések értékesítéseként vehető figyelembe. 12. § A Szolgálatoknak az Áht. 15/B. §-ának (1) bekezdése szerinti szerződéseiket nem kell nyilvánosságra hozniuk. 13. § Az Áht. 88/A—88/B. §-ai szerinti törzskönyvi nyilvántartás a Szolgálatokról a Szolgálat nevét, nyilvántartási számát, székhelyét, az alapító nevét, az alapító okirat keltét, az alapítás időpontját, a Szolgálat gazdálkodási jogkörét és alapító okirat szerinti alaptevékenységét tartalmazhatja. Speciális kiadások és bevételek 14. § (1) A Szolgálatok költségvetéseikben az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásaik fedezésére elkülönített előirányzatot a dologi kiadások kiemelt előirányzaton belül egy összegben a ,,Egyéb dologi kiadások’’ előirányzaton kell tervezni és elszámolni, függetlenül attól, hogy az személyi jellegű, felhalmozási, felújítási célú vagy dologi kiadás. (2) A speciális működési kiadások körébe eső, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 63. §-ának (3) bekezdésében meghatározott, személyi jövedelemadó-köteles kifizetések után levont adót a Szolgálatok havonta egy összegben utalják át az adóhatóságnak. (3) A Szolgálatok az alapfeladataik ellátásához szükséges speciális kiadásaik teljesítéséhez Magyarországon működő kereskedelmi bankoknál számlát, devizaszámlát nyithatnak. A számláról, devizaszámláról sem a Szolgálatoknak, sem a számlavezető banknak nem kell a Kincstár részére adatot szolgáltatnia. (4) A (3) bekezdésben szereplő számlákra történő átutalások teljes összegét az átutalás időpontjában a megfelelő jogcímeken kiadásként kell könyvelni. A számlák év végi egyenlegéről, annak indoklásáról az éves beszámoló szöveges indoklásának külön mellékletében kell — a műveleti szempontokat figyelembe véve — tájékoztatni az Irodát. (5) A Szolgálatok áthúzódó speciális kiadásaik fedezetére év végén házipénztárukban elkülönített módon készpénzt tarthatnak. Ebből a tárgyévet követő év január 15. napjáig történő kifizetést a tárgyév terhére kell elszámolni. Az így elkülönítetten kezelt pénzkészlet maradvá nyát a beszámolóban a házipénztár nyitó állományában fel kell tüntetni. (6) A Szolgálatok költségvetéseikben az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési bevételeiket a működési bevételek kiemelt előirányzaton belül egy összegben az ,,Egyéb bevételek’’ előirányzaton tervezik és számolják el. Az ilyen bevételekről elkülönített nyilvántartást kell vezetni és azok éves összegéről az éves beszámoló szöveges indoklásában, annak külön mellékleteként kell — a műveleti szempontokat figyelembe véve — tájékoztatást adni az Iroda részére. A Szolgálatok az ilyen bevételek 100%-át felhasználhatják kiadásaik fedezésére. (7) A Szolgálatok előirányzataik terhére elszámolhatják a feladataik végrehajtása során felmerülő kiadásaikat a feladat végrehajtásában érintett munkavállaló nevére, címére kiállított készpénzfizetési számla alapján is az Ámr. 135. §-ában meghatározott szakmai teljesítésigazolás megléte esetén. Az (1) bekezdés szerinti kiadás esetén fedőnévre kiállított számla is elfogadható belső szabályzatban meghatározott igazolás megléte esetén. Záró rendelkezés 15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: a) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, előirányzat-felhasználásának, kincstári gazdálkodásának és nyilvántartásának egyes szabályairól szóló 19/1997. (II. 23.) Korm. rendelet, b) a kincstári vagyonért való miniszteri felelősség megváltozásával összefüggő rendelkezésekről szóló 153/1998. (IX. 25.) Korm. rendelet 2. §-a, c) az egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet 20—23. §-a, valamint d) az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint a Magyar Államkincstár Részvénytársaság és az Államháztartási Hivatal átszervezése miatt szükségessé váló kormányrendeletek módosításáról szóló 89/2003. (VI. 25.) Korm. rendelet 50. §-a, 84. §-ának i) pontja és 85. §-ának c) pontja. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök