📄 Jogszabály szövege
9/2014. (IV. 14.) ORFK utasítása az Igazságügyi Palotába történő belépés és az onnan való kilépés rendjéről.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. §
(1) bekezdés b) pontja, valamint a 46. § (3) bekezdése alapján az Igazságügyi Palota épületének védelme, valamint az épületben
tartózkodók biztonsága érdekében, az épületbe történő belépés és az onnan való kilépés rendjének szabályozására – a Kúria
elnökének, a legfőbb ügyésznek és a Fővárosi Ítélőtábla elnökének egyetértésével – kiadom az alábbi utasítást:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Hatály 1. Az utasítás hatálya kiterjed az Igazságügyi Palotába történő belépéssel és az onnan való kilépéssel összefüggő
létesítménybiztosítási feladatok ellátására.
2. Az utasítás területi hatálya kiterjed az Igazságügyi Palota 1055 Budapest, Markó utca 16. szám alatti épületére
(a továbbiakban: épület), amelynek bejáratai a Markó utca, a Szemere utca, a Stollár Béla utca, továbbá a Nagy Ignác
utca felé nyílnak.
II. FEJEZET
RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK 2. A be- és kiléptetés rendje
3. Az épületben a beléptetési és a kiléptetési feladatokat a Készenléti Rendőrség Személy- és Objektumvédelmi
Igazgatóság Objektumvédelmi Főosztálya (a továbbiakban: őrség) végzi.
4. Munkanapokon az épület Markó utca 16. szám alatt lévő főbejárata 6 órától 18 óráig tart nyitva, ezt követően, pihenőés munkaszüneti napokon az épületbe történő be- és kilépés a Nagy Ignác utcai bejáraton történik. Az épület Markó
utca 16. szám alatt lévő főbejáratának nyitva tartása rendezvények esetén – a rendezvény szervezéséért felelős
szervezeti egységgel történt egyeztetés alapján – az e pontban meghatározottaktól eltérő módon is biztosítható.
5. Az épületbe belépni, illetve onnan kilépni csak a 6. pontban meghatározottak szerint, illetve külön engedéllyel lehet.
6. Az épületbe történő belépést és az onnan kilépést biztosítani kell az alábbiakban megjelölt személyek részére:
a) ellenőrzés nélkül:
aa) a köztársasági elnök,
ab) az Országgyűlés elnöke,
ac) a miniszterelnök,
ad) az Alkotmánybíróság elnöke,
ae) a Kúria elnöke és elnökhelyettese,
af ) a Kúria főtitkára,
ag) a legfőbb ügyész és helyettesei,
ah) a Legfőbb Ügyészség főtitkára,
ai) az Országgyűlés alelnökei,
aj) az Állami Számvevőszék elnöke,
ak) a miniszterek,
al) a Fővárosi Ítélőtábla elnöke és elnökhelyettese,
am) az őrség szolgálati elöljárói,
an) az aa)–am) alpontokban felsoroltak kíséretében lévő személyek, továbbá
ao) előzetes egyeztetés után a külföldi delegációk tagjai;
b) országgyűlési képviselői, állami vezetői, szolgálati (munkáltatói) igazolványuk felmutatása és annak ellenőrzése
után:
ba) az Alkotmánybíróság tagjai,
bb) az országgyűlési képviselők,
bc) az alapvető jogok biztosa és helyettesei, valamint az alapvető jogok biztosa vagy helyettese által
írásban erre felhatalmazott munkatárs meghatalmazása felmutatása esetén,
bd) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke,
be) az Állami Számvevőszék alelnökei,
bf ) az államtitkárok, helyettes államtitkárok,
bg) központi államigazgatási szervek vezetői,
bh) a bírói, ügyészi (nyugdíjas ügyészi és ügyészségi alkalmazotti), igazságügyi alkalmazotti és nyugdíjas
igazolvánnyal rendelkező személyek,
bi) a Készenléti Rendőrségnek az épületben szolgálatot teljesítő állománya és az ellenőrzésre jogosult
tagjai,
bj) a Magyar Honvédség belföldi futárszolgálatot ellátó tagjai, a Készenléti Rendőrség Állami
Futárszolgálat tagjai, valamint a rendvédelmi szervek belső futárai,
bk) a büntetés-végrehajtási intézet, illetve a Rendőrség részéről a fogva tartott személyt tárgyalásra,
kihallgatásra, meghallgatásra kísérő hivatásos állomány,
bl) a bankjegy-automatát feltöltő pénzkísérők, névjegyzék alapján;
c) személyazonosság megállapítására alkalmas fényképes igazolvány felmutatását, a 7. pontban meghatározott
adatok rögzítését, valamint biztonságtechnikai ellenőrzést követően:
ca) a panaszügyintézésre érkező személyek,
cb) az idézésre, értesítésre vagy ezek nélkül a nyilvános tárgyaláson megjelent személyek,
cc) az épületben szolgálatot teljesítő bírák, ügyészek, bírósági vagy ügyészségi alkalmazottak vendégei,
cd) a sajtótudósítók,
ce) a szakipari, karbantartási, szolgáltatási, szállítási, illetve vendéglátási feladatot végző szervek dolgozói,
a megrendelő – vagy az általa megbízott személy – kíséretével, névjegyzék alapján,
cf ) a szabadalmi ügyvivők,
cg) az ügyvédek,
ch) a jogtanácsosok.
7. A 6. pont c) alpontban meghatározott személyek esetében a belépést megelőzően a belépő nevét és a
személyazonosság megállapítására alkalmas fényképes igazolvány számát kell rögzíteni. Az adatkezeléshez való
hozzájáruláshoz alkalmazandó formanyomtatványt az utasítás melléklete tartalmazza. Hozzájárulás esetén az
adatokat – az épület védelme, az annak működésével összefüggésben elkövetett bűncselekmények felderítése
érdekében – az őrség azok rögzítésétől számított harminc napig kezeli.
8. A 6. pont c) alpont cc) és ce) alpontjában felsorolt személyek részére a fogadó fél által biztosított kísérettel biztosítható
az épületben tartózkodás.
9. A 6. pont b) alpont bl) alpontjában, valamint a 6. pont c) alpont ca)–cb), cd), cf )–ch) alpontjában felsoroltak, a meghívó
alapján rendezvényre meghívott, valamint a jogi szakvizsgára érkezők épületbe történő beléptetése csak abban az
esetben biztosítható, ha a Kúria rendészei gondoskodnak a felügyeletükről.
10. Nagy nyilvánosságot feltételező tárgyalások esetén – figyelemmel a biztonságos elhelyezésre és a tárgyalói
férőhelyekre – a beléptetést a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, valamint a Fővárosi Ítélőtábla ilyen döntése alapján
előzetes regisztrációt követően kell végrehajtani.
11. Ha a belépni szándékozó a beléptetéséhez szükséges teendőkre vonatkozó felhívásnak nem tesz eleget, nem
léptethető be.
3. Belépés szolgálati igazolvánnyal 12. Az épületben szolgálatot teljesítő bírák, ügyészek, bírósági vagy ügyészségi alkalmazottak részére a szolgálati
igazolványuk felmutatásával kell biztosítani az épületbe történő belépést, ennek hiányában a belépés biztosítása
hivatali felettesük, illetve az adott szervezeti egység vezetője engedélyével lehetséges.
13. Ha a belépni szándékozó igazolványának hitelessége kétséges – a belépni szándékozó beléptetésének felfüggesztése
mellett – az őrség parancsnokát tájékoztatni kell.
4. Belépés egyéb módon 14. A belépés:
a) névjegyzék;
b) meghívó, valamint
c) a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, valamint a Fővárosi Ítélőtábla által kiadott ideiglenes belépési engedély alapján
is történhet. 15. A névjegyzék alapján egyszeri, illetve meghatározott időre szóló belépés biztosítható.
16. Névjegyzék alkalmazása esetén a beléptetés a szervezeti egységek legalább osztályvezető besorolású vezetői,
valamint e jogkörükben eljáró szervezet szerinti helyetteseik által kiadott névjegyzék alapján biztosítható.
17. A névjegyzéket az őrség a beléptetést követően visszajuttatja az azt kiállító szervnek.
18. Belépőül szolgáló engedélyként a fogadások, rendezvények alkalmával a meghívottak részére kiállított meghívó
fogadható el.
19. A beléptetés elősegítése érdekében a fogadó szervtől az őrség az alkalmazott meghívómintát és névjegyzéket
előzetesen átveszi.
20. Ideiglenes belépési engedélyként a 24. pontban feltüntetett személyek és az általuk megbízott személyek által kiadott
engedélyek fogadhatóak el.
21. Az épületben szolgálatot teljesítő, foglalkoztatási viszonyt újonnan létesítő bíráknak, ügyészeknek, bírósági vagy
ügyészségi alkalmazottaknak a szolgálati (munkáltatói) igazolványuk elkészültéig kiadott, valamint a Kúria, a Fővárosi
Ítélőtábla vagy a Legfőbb Ügyészség által egyéb esetben kiállított 20. pontban szereplő ideiglenes belépési engedély
és a személyazonosító igazolványuk egyidejű felmutatása mellett, biztonsági átvizsgálás nélkül biztosítható az
épületbe történő belépés.
22. A 6. pont c) alpont ca)–cf ) alpontjában felsorolt személyek, valamint a jogi szakvizsgára érkezők részére az őrség
piros, míg a 6. pont c) alpont cg) és ch) alpontjában feltüntetett személyek részére kék kitűzőt ad ki az épületben
tartózkodás időtartamára.
23. Az őrség által kiadott, sorszámmal ellátott kitűzővel beléptetett személyek figyelmét az őrség köteles felhívni arra,
hogy a kitűzőt jól látható helyen, a felsőruházatra kitűzve kell hordani. Kilépéskor az őrség a kitűzőt visszaveszi.
24. Munkaidőn túl, valamint pihenő- és munkaszüneti napokon az épületbe belépést biztosítani
a) a Kúria főtitkára;
b) a Legfőbb Ügyészség főtitkára;
c) a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetői és az önálló osztályok vezetői;
d) a Fővárosi Ítélőtábla elnöke;
e) a Fővárosi Ítélőtábla elnökhelyettese;
f ) a Fővárosi Ítélőtábla gazdasági hivatalvezetője
írásbeli engedélyével lehet.
25. Munkaidőn túl, valamint pihenő- és munkaszüneti napokon az épületbe engedély nélküli belépést kell biztosítani:
a) a Kúria elnöke;
b) a legfőbb ügyész;
c) a Legfőbb Ügyészség főtitkára;
d) a Kúria elnökhelyettese;
e) a Kúria főtitkára és főtitkár-helyettese;
f ) a Kúria Elnöki Titkárságának vezetője;
g) a legfőbb ügyész helyettesei;
h) a Legfőbb Ügyészség önálló szervezeti egységeinek vezetői és a Legfőbb Ügyészség biztonsági vezetője;
i) a Kúria kollégiumvezetői;
j) a Fővárosi Ítélőtábla elnöke;
k) a Fővárosi Ítélőtábla elnökhelyettese;
l) a Fővárosi Ítélőtábla kollégiumvezetői
részére.
26. A munkaidőben megkezdett, de annak leteltét követő munkavégzés esetén biztosítani kell az épületben szolgálatot
teljesítő bíró, ügyész, bírósági vagy ügyészségi alkalmazott épületből történő kilépését, előzetes engedély nélkül is.
27. Munkaidőn túl, pihenő-, valamint munkaszüneti napokon az épületbe belépést és kilépést kell biztosítani azoknak a
személyeknek is, akik a 18. pontban szereplő meghívóval rendelkeznek.
5. Az épületben munkát végzők beléptetésére vonatkozó szabályok
28. Az épületben munkát végzők – a bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi alkalmazottak kivételével – be-, illetve
kiléptetését a Nagy Ignác utcai bejáraton kell végrehajtani a munkát végeztető szervezeti egység vezetője által a
munka megkezdése előtt legalább nyolc munkanappal az őrség parancsnoka részére megküldött, a munkát végzőkről
készült névsor, valamint a munkavégzés helyéről, időtartamáról készült írásbeli tájékoztatás alapján.
29. Munkaidőn kívül vagy pihenő- és munkaszüneti napon történő váratlan, illetve rendkívüli események bekövetkezése,
műszaki meghibásodás esetén az őrség parancsnoka, illetve a szolgálatparancsnok intézkedik a szükséges javítást
végző személy beléptetésére.
30. Szakipari, karbantartási, szolgáltatási, szállítási, valamint vendéglátási feladatot végző külső szervek dolgozóinak
a belépését csak a feladatot elrendelő szerv alkalmazottjának személyes kíséretében lehet biztosítani. Az őrség a
feladatot elrendelő szerv által leadott névsor, valamint a belépésre jelentkező személy azonosítása után hajtja végre
a beléptetést.
31. Az épületben munkát végző – nem bírósági vagy ügyészségi alkalmazott – szakmunkások számára a munkaidőn
túl, továbbá a pihenő- és munkaszüneti napokon történő munkavégzés céljából történő belépés a Kúria műszaki
osztályvezetője, valamint e jogkörében eljáró szervezet szerinti helyettese, a Legfőbb Ügyészség Gazdasági
Főigazgatósága, valamint a Fővárosi Ítélőtábla gazdasági hivatalvezetője engedélye alapján biztosítható.
A munkavégzésről az engedélyező az őrség parancsnokát írásban értesíti.
32. A munkát végzők feletti, az engedélyező által biztosítandó felügyelet elmulasztása esetén a beléptetést meg kell
tagadni.
6. A technikai átvizsgálás szabályai 33. A belépni szándékozó személyek belépése – a 6. pont a) és b) alpontjaiban, a 21. pontban, illetve a 35. pontban
felsoroltak kivételével – biztonságtechnikai átvizsgálás után biztosítható. Az átvizsgálás során fel kell kérni a fémkereső
kapun való áthaladásra, valamint a csomagok rendszeresített csomagátvizsgáló röntgengépbe történő elhelyezésére.
Ennek megtagadása esetén az érintett személy nem léptethető be.
34. A jogszerűen birtokban tartott veszélyes tárgyak letétbe helyezését az őrség biztonságtechnikai átvizsgálást
végrehajtó tagja a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 46. § (4) bekezdése alapján végzi.
7. Küldemények, csomagok és egyéb tárgyak behozatalának és kivitelének rendje
35. Lőfegyver, lőszer épületbe történő bevitelét biztosítani kell:
a) a rendőrhatósági engedéllyel rendelkező bíró, ügyész, bírósági vagy ügyészségi alkalmazott;
b) a Készenléti Rendőrségnek az épületben szolgálatot teljesítő állománya;
c) a rendezvények, tárgyalások biztosításában részt vevő rendőri erők tagjai az őrség parancsnokának
engedélyével;
d) a Készenléti Rendőrség Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóság igazgatójával előzetesen egyeztetetten
külföldi delegációk biztosításában részt vevő személy;
e) a büntetés-végrehajtási intézet, illetve a rendőrhatóság részéről az őrizetben lévő személyt tárgyalásra,
kihallgatásra, meghallgatásra kísérő őr;
f ) a Magyar Honvédség belföldi futárszolgálatot ellátó tagjai, a Készenléti Rendőrség Állami Futárszolgálat tagjai,
valamint a rendvédelmi szervek belső futárai
számára. 36. Hivatalos postaküldemény – a futárszolgálatok által továbbított küldeményeket is beleértve – behozatala a
Markó utca 16. szám alatt lévő főbejáraton és a Nagy Ignác utcai kapun keresztül történik. A küldeményeket az őrség
biztonságtechnikai eszközökkel – felbontás nélkül – ellenőrzi. Ezt követően a küldeményt a futárszolgálat, illetve a
címzett hivatal munkatársa az épületbe beviheti.
37. A bűnjelként lefoglalt lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, robbantó szerkezet, közbiztonságra különösen veszélyes
eszköz épületbe történő bevitelére az adott ügyben eljáró tanács elnöke vagy az eljáró ügyész írásos engedélyével
kerülhet sor.
38. Az anyag- és áruszállítás az épület Nagy Ignác utcai, eseti jelleggel a Szemere és a Stollár Béla utcai bejáratán
keresztül is történhet. Az épületbe szállítás alkalmával a különböző anyagokat, árukat a szállító szerv megbízottjának
jelenlétében az őrség szolgálatot teljesítő tagja – szükség esetén tűzszerész bevonásával – ellenőrzi.
39. Az épületből a bíróságok vagy az ügyészség tulajdonában álló tárgy, berendezés, eszköz – az iratok kivételével –
a) a Kúria elnöke;
b) a Kúria elnökhelyettese;
c) a Kúria főtitkára;
d) a legfőbb ügyész;
e) a legfőbb ügyész helyettese;
f ) a Legfőbb Ügyészség gazdasági főigazgatója;
g) a Fővárosi Ítélőtábla elnöke;
h) a Fővárosi Ítélőtábla elnökhelyettese;
i) a Fővárosi Ítélőtábla gazdasági hivatalvezetője;
j) az a)–i) alpontban szereplő személyek által megbízott személy
által írásban adott kiviteli engedély alapján vihető ki.
40. A két példányban készülő kiviteli engedély egyik példányát az őrség őrzi.
8. Gépjárművek behajtása 41. A gépjárművek behajtása az épület Nagy Ignác utcai – szükség esetén a Szemere utcai – bejáratán történik.
A gépjárműveket beléptetéskor az őrség biztonsági szempontból ellenőrzi. Az őrség beosztottja a gépjárműben
tartózkodó személyek belépési jogosultságát – a 6. pont a) alpontjában foglalt kivételekkel – megvizsgálja, és a
gépjárművet a rendelkezésre álló biztonságtechnikai eszközökkel átvizsgálja.
42. Az épületbe való behajtás biztosítására
a) a Kúria főtitkára;
b) a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályának vezetője;
c) a Fővárosi Ítélőtábla elnöke, valamint
d) az a)–c) alpontban szereplő személyek által megbízott bírósági vagy ügyészségi alkalmazott
által kiadott engedély felmutatása esetén kerülhet sor.
43. A be- és a kilépés szabályait sértő magatartásról
a) az őrség parancsnokát;
b) bíró, bírósági alkalmazott esetén a Kúria főtitkárát;
c) a Fővárosi Ítélőtáblával szolgálati jogviszonyban állók esetében a Fővárosi Ítélőtábla elnökét;
d) ügyész, ügyészségi alkalmazott esetén a Legfőbb Ügyészség Kabinet Adatvédelmi és Biztonsági Osztályának
vezetőjét
haladéktalanul tájékoztatni kell. III. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
44. Az őrség a be- és kiléptetéssel kapcsolatban keletkezett iratokat, nyilvántartásokat a Rendőrség Iratkezelési
Szabályzatának rendelkezései szerint kezeli.
45. Ez az utasítás a közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.
46. Hatályát veszti az Igazságügyi Palotába történő belépés és onnan való kilépés rendjéről szóló 23/2005. (V. 31.)
ORFK utasítás.
Papp Károly r. altábornagy s. k.,
országos rendőrfőkapitány
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.