📄 Jogszabály szövege
6/2013. (I. 18.) Korm. rendelete a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól.
A Kormány a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés a)–c) pontjában kapott felhatalmazás
alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 2. §
30. pontjában meghatározott termékkel (a továbbiakban: termék) kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásokra terjed ki.
2. Piacfelügyeleti hatóságok 2. § (1) E rendelet értelmében piacfelügyeleti hatóság:
a) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH) és
a fővárosi és megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete,
b) az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (a továbbiakban: EEKH),
c) az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság keretein belül
működő Felvonó és Mozgólépcső Felügyelet (a továbbiakban: FMF),
d) a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (a továbbiakban: GYEMSZI),
e) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH),
f) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: MKEH),
g) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (a továbbiakban: NFH) és a fővárosi és megyei kormányhivatalok
fogyasztóvédelmi felügyelőségei,
h) a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) és a fővárosi és megyei kormányhivatalok közlekedési
felügyelőségei,
i) a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága (a továbbiakban: NMH) és a fővárosi
és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei,
j) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH),
k) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF),
l) a Rendőrség szervei (a továbbiakban: Rendőrség).
(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal és területi szervei (a továbbiakban: vámhatóság) a III. Fejezetben foglaltak szerint részt
vesznek az importtermékek ellenőrzésében.
(3) Az NFH feladatai ellátásához vizsgáló laboratóriummal rendelkezik, amely elvégzi vagy megbízás alapján más
laboratóriummal elvégezteti a piacfelügyeleti tevékenységével kapcsolatos vizsgálatokat.
3. Biztonságossági és megfelelőségi követelmények 3. § (1) Egy termék biztonságosságát jogszabály, uniós jogi aktus vagy a jogszabállyal összhangban álló szabvány határozza
meg.
(2) Ha a termék biztonságosságának követelményei az (1) bekezdés szerint nincsenek vagy nem teljes körűen vannak
meghatározva, a termék általános biztonságossági követelményeknek való megfelelését a következők
figyelembevételével kell értékelni:
a) az (1) bekezdésben említettektől eltérő nemzetközi szabványok, harmonizált szabványok, vagy a megfelelő
európai szabványokat átvevő, önkéntesen alkalmazandó nemzeti szabványok,
b) az abban a tagállamban megállapított szabványok, amelyben a terméket forgalomba hozzák,
c) az Európai Bizottságnak a termékbiztonság értékeléséről szóló iránymutatásokat megállapító ajánlásai,
d) az érintett ágazatban hatályos szakmai termékbiztonsági követelményrendszer,
e) a tudomány és a technika mindenkori állása szerinti egészségügyi, műszaki-technikai, valamint
a biztonságossággal összefüggő ismeretek,
f) a biztonságossággal összefüggő ésszerű fogyasztói vagy felhasználói elvárások, valamint a szakmai szervezetek
által kidolgozott ajánlások.
(3) A gyártó a megfelelőségértékelési eljárás lefolytatása vagy a teljesítménynyilatkozat kiállítása során az általános
hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusban vagy jogszabályban foglalt előírásokat, az előírt
rendszert, módozatot – modulokat – köteles figyelembe venni.
II. FEJEZET
A PIACFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 4. A piacfelügyeleti tevékenységre vonatkozó különös szabályok
4. § (1) A piacfelügyeleti hatóság a fogyasztók széles körét érintő, a termékekkel kapcsolatos piacfelügyeleti vizsgálatok és
ellenőrzések eredményét és tapasztalatait jogosult nyilvánosságra hozni.
(2) A piacfelügyeleti hatóság a rendelkezésére álló, a fogyasztók, illetve felhasználók egészségére és biztonságára
veszélyes, illetve a biztonságossági követelményeknek nem megfelelő termékekkel kapcsolatos információkat
az átláthatóság követelményével összhangban, a piacfelügyeleti hatósági tevékenység akadályozása és sérelme
nélkül a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi. A nyilvánosság számára különösen a termék azonosítását segítő,
a veszély természetére és a meghozott intézkedésekre vonatkozó információkhoz való hozzáférést biztosítani kell.
(3) A piacfelügyeleti hatóság gondoskodik a Központi Piacfelügyeleti és Információs Rendszerben (továbbiakban: KPIR)
az információk védelméről. A piac megfigyelésére és felügyeletére irányuló tevékenységek hatékonyságának
biztosítása szempontjából jelentős információkat a piacfelügyeleti hatóságok egymás, valamint
a megfelelőségértékelő szervezetek a piacfelügyeleti hatóságok tudomására hozzák.
5. § (1) A jogszabályban meghatározott forgalomba hozatali engedélyezési, a forgalomba hozatalt megelőző
megfelelőségértékelési, nyilvántartásba vételi, teljesítménynyilatkozat tételi kötelezettség alá eső termékek esetében,
amennyiben azokat forgalomba szánták, forgalomba hozzák, illetve forgalmazzák, a piacfelügyeleti hatóság jogosult
ellenőrizni, hogy a termék
a) rendelkezik-e hatósági engedéllyel vagy jogszabály alapján kijelölt, a termék megfelelőségét vizsgáló,
ellenőrző és tanúsító szervezet vagy nyilvántartásba vételt végző szervezet által kiadott tanúsítvánnyal,
szakvéleménnyel, nyilvántartásba vételt igazoló okirattal, illetve a gyártó által kiadott
teljesítménynyilatkozattal, megfelelőségi nyilatkozattal,
b) megfelel-e a hatósági engedélyben, tanúsítványban, szakvéleményben, teljesítménynyilatkozatban vagy
a megfelelőségi nyilatkozatban foglaltaknak.
(2) A piacfelügyeleti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzése során termékazonosítást és más vizsgálatot
végezhet vagy végeztethet megfelelőségértékelő szervezettel, műszaki értékelést végző vagy bejelentett szervvel,
laboratóriummal.
(3) A piacfelügyeleti hatóság megbízására nem járhat el olyan megfelelőségértékelő vagy jogszabály felhatalmazása
alapján kijelölt egyéb szervezet, amely a termék teljesítményét értékelte, a forgalomba hozatalt megelőző értékelő
eljárásban részt vett vagy a termék megfelelőségét már korábban vizsgálta.
(4) A termék általános biztonságossági követelmények betartására vonatkozó kritériumoknak való megfelelése nem zárja
ki, hogy a piacfelügyeleti hatóság a termék forgalomba hozatalának korlátozását, forgalomból történő kivonását vagy
visszahívását rendelje el, amennyiben azt állapítja meg, hogy a termék a megfelelés ellenére veszélyes.
6. § (1) Ha a piacfelügyeleti hatóság eljárása során megállapítja, hogy a termék nem felel meg a biztonságossági
követelményeknek, akkor a hatóság megállapítása a tételazonosítóval rendelkező termék esetén az azonos
tételazonosítóval legyártott, valamint forgalomba hozott mennyiségre vonatkozik; tételazonosítóval nem megjelölt
termékek esetén pedig a teljes legyártott, valamint forgalomba hozott mennyiségre vonatkozik. Amennyiben a hiba
természetéből adódóan a gyártó a már legyártott mennyiségre vonatkozóan utólag a veszélyforrást megszünteti,
az ismételt forgalomba hozatalra csak módosított tételazonosító, valamint termékazonosító alkalmazásával kerülhet sor.
(2) A piacfelügyeleti hatóság a forgalmazást tiltó és a forgalomból történő kivonást vagy visszahívást elrendelő
határozatának végrehajtására a gyártón, az importőrön és a forgalmazón kívül – szükség esetén – minden más olyan
személy kötelezhető, aki a veszély elkerülését célzó intézkedés végrehajtásában részt vesz.
(3) Ha a piacfelügyeleti hatóság egy gazdasági szereplő esetében a termék forgalomból történő kivonásáról és az erről
szóló tájékoztatás elrendeléséről dönt, úgy a tájékoztatás módjának meghatározása során figyelembe veszi a jogsértés
földrajzi kiterjedtségét, az érintett fogyasztók, vagy felhasználók körét, a jogsértéssel érintett termék mennyiségét,
valamint a forgalmazás körülményeinek helyi sajátosságait.
5. A tárgyalás tartására vonatkozó különös szabályok 7. § (1) A Pftv. 18. § (1) bekezdése szerinti tárgyalásról készítetett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a) a piacfelügyeleti hatóság megnevezését, az ügyintéző nevét, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot;
b) a gazdasági szereplő nevét és székhelyét, a forgalmazási láncban betöltött szerepét és – ha azt a hatóság
tudomására hozta – egyéb elérési lehetőségét;
c) a gazdasági szereplő jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés megtörténtét;
d) a tárgyalás alapjául szolgáló ügy rövid ismertetését;
e) az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat;
f) a gazdasági szereplő tárgyaláson előadott nyilatkozatát és bemutatott bizonyítékait;
g) a jegyzőkönyv készítésének helyét és időpontját;
h) a gazdasági szereplő képviselője, az eljáró ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását.
(2) A gazdasági szereplő külön kérelmére nyilatkozatát vagy annak egyes részét a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.
(3) Ha a gazdasági szereplő a döntés meghozatalát megelőzően tárgyalás tartását kérte és azon önhibájából nem jelenik
meg, akkor a piacfelügyeleti hatóság a rendelkezésre álló adatok figyelembe véve dönt.
6. A gazdasági szereplőket terhelő kötelezettségek betartásának elősegítése és az önkéntes intézkedések
8. § (1) A piacfelügyeleti hatóság az adott termékkör szabályozásával kapcsolatos jogszabályi változásokról honlapján
folyamatosan tájékoztatást ad.
(2) A gazdasági szereplő a Pftv. szerinti, a gyártó kötelezettségei körébe tartozó önkéntes intézkedéséről a piacfelügyeleti
hatóság részére az 1. mellékletben meghatározott adattartalommal köteles a tájékoztatást megtenni.
7. Nehezen felismerhető és ezért veszélyes termékekre vonatkozó különös rendelkezések
9. § (1) Nem hozható forgalomba és nem forgalmazható olyan termék, amelynek tényleges tulajdonsága nem ismerhető fel,
és ezért veszélyezteti a fogyasztók, illetve a felhasználók egészségét és biztonságát.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés arra a termékre vonatkozik, amely az élelmiszerláncról és hatósági
felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény alapján
a) nem minősül élelmiszernek, és külső megjelenítése – különösen formája, mérete, illata, színe –, továbbá
csomagolása és címkézése alapján alkalmas arra, hogy a fogyasztók, vagy a felhasználók, különösen
a gyermekkorúak a terméket összetéveszthessék az élelmiszerekkel, vagy
b) élelmiszernek minősül, és külső megjelenítése – különösen formája, mérete, illata, színe –, továbbá
csomagolása és címkézése alapján valamely veszélyes, vagy elfogyasztásával, lenyelésével egyébként
veszélyessé váló termékre hasonlít, és ezáltal alkalmas arra, hogy a fogyasztók, vagy a felhasználók, különösen
a gyermekkorúak ezen élelmiszert összetéveszthessék a valóban veszélyes, vagy elfogyasztásával, lenyelésével
egyébként veszélyessé váló termékekkel.
III. FEJEZET
AZ IMPORTTERMÉK ELLENŐRZÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 8. Az importtermék piacfelügyeleti ellenőrzésével kapcsolatos riasztások rendje
10. § (1) A vámhatóság a nem megfelelő vagy okmányhiányos importtermék esetén, telefaxon vagy elektronikus levélben
haladéktalanul értesíti a feladat- és hatáskörrel rendelkező piacfelügyeleti hatóságot, így különösen:
a) biocid hatóanyagok és termékek, biociddal kezelt termékek, kozmetikai termékek, valamint a vegyi anyagok,
készítmények, keverékek, egyes korlátozással érintett termékek esetében az OTH-t, valamint a fővárosi és
megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi
intézetét,
b) orvostechnikai eszközök esetében az EEKH-t,
c) mozgólépcsők, mozgójárdák és felvonók esetében az FMF-t,
d) gyógyszer és gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény esetében a GYEMSZI-t,
e) bányászati alkalmazásra szánt gépek, berendezések, külfejtésben alkalmazott rakodógépek bányamentő és
egyéni önmentő készülékek, oxigénpalackok és a bányákba szánt robbanásbiztos berendezések esetében
az MBFH-t,
f) gazdasági célfelhasználású gépek és villamossági termékek, egyes nyomástartó edények és rendszerek, egyes
szállítható nyomástartó edények, bányáktól eltérő környezetbe szánt robbanásbiztos berendezések,
gázfogyasztó készülékek, egyes kötelező hitelesítésű mérőeszközök, egyes környezetbarát tervezéssel és
energiafogyasztási címkézéssel kapcsolatos termékek esetén az MKEH-t,
g) fogyasztói forgalomba szánt villamossági termékek, gépek és egyéni védőeszközök, ruházati termékek,
lábbelik, játszótéri eszközök, öngyújtók, gyermekjátékok, bútorok, mosó- és tisztítószerek, építési termékek,
festékek és lakkok, valamint minden egyéb a fogyasztói forgalomba szánt termék esetében az NFH-t,
h) járművek, járműtartozékok és alkatrészek esetében az NKH-t,
i) gazdasági célfelhasználású egyéni védőeszközök esetében az NMH-t,
j) rádióberendezések, elektronikus hírközlő végberendezések, továbbá olyan berendezések esetében, amelyek
elektromágneses zavart okoznak, az NMHH-t,
k) tűzoltó-technikai termékek, továbbá tűz- vagy robbanásveszélyes készülékek, gépek, berendezések, építési
termékek tűzvédelmi, biztonságossági követelményeknek való megfelelősége esetében a BM OKF-t,
l) pirotechnikai termékek esetében a Rendőrséget.
(2) A piacfelügyeleti hatóság az importtermék jogszabályi előírásoknak való megfelelősége tárgyában hozott határozata
fellebbezésre tekintet nélkül és azonnal végrehajtható.
(3) Az importtermékek piacfelügyeleti ellenőrzésével kapcsolatos vizsgálatok költségei, valamint a felmerülő tárolási és
megsemmisítési költségek a vámkezelést kérőt terhelik.
IV. FEJEZET
EGYÉB RENDELKEZÉSEK 9. Vegyi anyag vagy készítmény forgalmazásának vagy használatának korlátozására irányuló eljárás
11. § Ha Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer (RAPEX) értesítés vegyi anyag vagy készítmény forgalmazásának vagy
használatának korlátozására irányul, akkor az NFH 3 napon belül értesíti az OTH-t a szükséges értékelés és intézkedések
megtételére. Az OTH 10 napon belül az NFH rendelkezésére bocsátja a szóban forgó vegyi anyaggal vagy
készítménnyel, valamint annak ismert és rendelkezésre álló helyettesítőivel kapcsolatos lényeges adatokra vonatkozó
összegzést vagy tájékoztatást, amelyet az NFH megküld az Európai Bizottságnak.
10. Piacfelügyeleti programok 12. § (1) A piacfelügyeleti hatóság az elkészített piacfelügyeleti programját minden év február 20. napjáig köteles megküldeni
a fogyasztóvédelemért felelős miniszter részére.
(2) A programok és a piacfelügyeleti tevékenység koordinálása érdekében a fogyasztóvédelemért felelős miniszter
az érintett tárcák és hatóságok részvételével Piacfelügyeleti Munkacsoportot működtet.
V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 11. Hatálybalépés 13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
12. Hatályon kívül helyező rendelkezések 14. § Hatályát veszti az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló
79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet.
13. Az Európai Unió jogának való megfelelés 15. § (1) Ez a rendelet a Pftv.-vel együtt az általános termékbiztonságról szóló, 2001. december 3-i 2001/95/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a rendelet
a) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és
a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet,
b) a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 6. cikke
és II. melléklete,
c) az építési termékek fogalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.