41/2004. (IV. 7.) GKM rendelete a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról.

41/2004. (IV. 7.) GKM rendelete a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése b) pontjának 13. alpontjában, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 67. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — a belügyminiszterrel, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következőket rendelem el: 1. § (1) A rendelet hatálya — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — azokra a gépjárművezetőkre, illetőleg vezetési jogosultságot megszerezni szándékozókra terjed ki, akik gépjárművezetői tevékenység végzéséhez pályaalkalmassági minősítést kívánnak szerezni, továbbá azokra, akiket pályaalkalmassági minősítés megszerzésére köteleztek (a továbbiakban együtt: gépjárművezető). (2) A rendelet hatálya nem terjed ki: a) a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, az önkormányzati tűzoltóság, a határőrség és a büntetésvégrehajtási szervezet állományába tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló azon személyekre1, akik e szervek megkülönböztető jelzést használó gépjárműveinek vezetésére jogosultak és ilyen gépjárművet vezetnek, b) azokra a hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítő gépjárművezetőkre2, akik megkülönböztető jelzést használó honvédségi tűzoltó és sebesültszállító gépjárművet vezetnek. 2. § (1) A pályaalkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gépjárművezető a) rendelkezik-e azokkal az egyéni pszichológiai jellemzőkkel, amelyek szükségesek a biztonságos járművezetési tevékenységhez, a közlekedési helyzetekhez való alkalmazkodáshoz, a járművezetés közben jelentkező terhelés elviseléséhez, 1 A fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselői állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételéről szóló 21/2000. (VIII. 23.) BM—IM—TNM együttes rendelet 5. §-ának (6) bekezdése és 7. §-ának (4) bekezdése. 2 A hadkötelezettség alapján teljesítendő katonai szolgálatra és a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi alkalmasság elbírálásáról szóló 9/2002. (II. 28.) HM—EüM együttes rendelet 52/A. §-a. b) rendelkezik-e a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges észlelési, döntési és cselekvési képességgel, c) képes-e elsajátítani a járművezetéshez szükséges ismereteket és készségeket. (2) A pályaalkalmassági minősítés szakmai szempontjait, eljárásait és az alkalmasságot korlátozó vagy kizáró okokat az 1. számú melléklet tartalmazza. (3) A pályaalkalmassági vizsgálatot a Központi Közlekedési Felügyelet Pályaalkalmasság-vizsgáló Intézete (a továbbiakban: PÁV) az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint folytatja le. (4) A trolibuszvezetők pályaalkalmassági vizsgálata a Budapesti Közlekedési Rt. által megbízott pszichológiai laboratórium igénybevételével történik. (5) A PÁV az autóbusz vezetéséhez időtartam korlátozással megállapított II. pályaalkalmassági minősítéssel összefüggő pályaalkalmassági vizsgálatba bevonhat autóbusszal menetrend szerinti személyszállítást végző gazdálkodó szervezetet vagy pszichológiai laboratóriumot. (6) A PÁV a pályaalkalmassági vizsgálatba bevonhatja a külön jogszabály3 szerinti területi közlekedési felügyeletet. (7) A (4)—(6) bekezdés szerinti vizsgálati tevékenységet — a PÁV irányítása és ellenőrzése mellett — a PÁV által végzett pályaalkalmassági vizsgálatokkal megegyező személyi és tárgyi feltételekkel, valamint módszerekkel kell végezni. 3. § (1) Előzetes pályaalkalmassági vizsgálaton szerzett alkalmas minősítés szükséges a) a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetéséhez, b) a külön jogszabályban4 meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végző gépjármű vezetéséhez, c) a (4) bekezdés b) pontjának ba) és bb) alpontjában meghatározott nemzetközi közúti személyszállítást végző autóbusz vezetéséhez, d) a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott nemzetközi közúti áruszállítást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény vezetéséhez, e) a külön jogszabályban5 meghatározott veszélyes áru szállítását végző gépjármű vezetéséhez, f) ha azt a gépjárművezető előzetes orvosi vizsgálata során — a külön jogszabályban6 foglaltak szerint — elrendelték. 3 Az egységes közlekedési hatóság szervezet feladat- és hatásköréről szóló 231/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet. 4 A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet. 5 A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 19/1979. évi 19. törvényerejű rendelet. 6 A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet 8. §-a. (2) Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat szükséges: a) a gépjármű-vezetési gyakorlatból ötödik sikertelen vizsgát követő vizsga letételéhez, b) a rendőrhatóság, az ügyészség és a bíróság kezdemé nyezésére, c) a gépjárművezető előzetes, időszakos vagy soron kí vüli vizsgálatát végző orvos, illetőleg orvosi bizottság megkeresésére, d) a gépjárművezető munkáltatójának kezdeményezésére, e) a gépjárművezető kezdeményezésére. (3) A munkáltató rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatot abban az esetben kezdeményezhet, ha a gépjárművezető tevékenysége közúti közlekedésbiztonsági szempontból arra alapos indokot szolgáltat. (4) A pályaalkalmassági vizsgálaton megállapított minősítés a következő alkalmassági kategóriákra vonatkozhat: a) I. alkalmassági kategória: a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetése, b) II. alkalmassági kategória: ba) a közúti közlekedési szolgáltatás keretében sze mélyszállítást végző autóbusz (trolibusz), személygépkocsi, bb) a nemzetközi közúti személyszállítást végző autóbusz, amelyben a vezetőülésen kívül legalább 17 állandó ülőhely van, bc) a veszélyes áru szállítását végző gépjármű vezetése, c) III. alkalmassági kategória: ca) a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, közúti közlekedési szolgáltatást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény, cb) a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, nemzetközi közúti áruszállítást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény vezetése, d) IV. alkalmassági kategória: az a)—c) pontban nem említett gépjármű vezetése. (5) Az I. pályaalkalmassági minősítés — az időszakos minősítés határidejének lejártát követően is — érvényes a II—IV. pályaalkalmassági kategóriára, a II. pályaalkalmassági minősítés a III—IV. pályaalkalmassági kategóriára, a III. pályaalkalmassági minősítés a IV. pályaalkalmassági kategóriára. (6) A pályaalkalmassági minősítés — az 1. számú melléklet III. fejezetében foglalt pályaalkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok alapján — 1—5 évig terjedő időtartamra korlátozható, a korlátozás hiányában az érvényesség — a (7) bekezdésben foglalt kivétellel — az alkalmatlanság jogerős megállapításáig áll fenn. (7) A megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére az I. alkalmassági kategóriában megállapított pályaalkalmassági minősítés (időszakos minősítés) legfeljebb öt évig érvényes. 4. § (1) A pályaalkalmassági vizsgálat elvégzésére vonatkozó kérelmet a PÁV-hoz kell benyújtani. (2) A PÁV a 3. § (1) bekezdésének a)—e) pontja, valamint (2) bekezdésének a) és e) pontja alapján a pályaalkalmassági vizsgálatot a gépjárművezető kérelmére végzi el. (3) Az I. és II. pályaalkalmassági minősítés megszerzése céljából pályaalkalmassági vizsgálatra az jelentkezhet, aki legalább két éve rendelkezik a külön jogszabályban7 meghatározott bármely nemzetközi kategóriában folyamatosan érvényes vezetői engedéllyel, és nem minősül — a külön jogszabályban8 foglaltak alapján — kezdő vezetőnek. 5. § (1) A pályaalkalmassági vizsgálat megkezdése előtt a gépjárművezetőnek igazolnia kell, hogy járművezetésre egészségi szempontból alkalmas. (2) A pályaalkalmassági vizsgálat abban az esetben végezhető el, ha a gépjárművezető a külön jogszabályban9 meghatározott személyi állapotra vonatkozó követelményeknek megfelel. 6. § (1) A 3. § (1) bekezdésének a)—e) pontja alapján végzett pályaalkalmassági vizsgálat során a gépjárművezető alkalmatlannak kizárólag arra az alkalmassági kategóriára minősíthető, amelyre a pályaalkalmassági vizsgálatot kérte. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett pályaalkalmassági vizsgálat eredményeként valószínűsíthető, hogy a gépjárművezető alacsonyabb alkalmassági kategóriában is alkalmatlan, az eljárást fel kell függeszteni és a pályaalkalmassági vizsgálati anyagot a Közlekedési Főfelügyelethez (a továbbiakban: KFF) kell felterjeszteni. A KFF — a vizsgálati anyag alapján — elrendelheti a gépjárművezető rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatát, vagy az előzetes pályaalkalmassági vizsgálat folytatását. 7 A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 1. számú melléklet. 8 A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet. 9 A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM—BM együttes rendelet 4. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja. (3) A rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton és a KFF által a (2) bekezdés alapján elrendelt előzetes pályaalkalmassági vizsgálaton a PÁV azt vizsgálja, hogy a gépjárművezető alkalmas-e gépjármű vezetésére, valamint azt, hogy a 3. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel melyik alkalmassági kategóriában alkalmas. (4) A KFF és a rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat során a PÁV gyakorlati vezetés közben is vizsgálhatja a gépjárművezetőt (a továbbiakban: vezetési próba). A vezetési próba a járművezetés gyakorlati oktatásának minősül, ezért a külön jogszabály10 rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) Amennyiben a 2. § (3)—(6) bekezdésében meghatározott szervek által végzett pályaalkalmassági vizsgálat során a gépjárművezető egészségi alkalmatlanságának gyanúja merül fel, soron kívüli orvosi vizsgálatát kell kezdeményezniük. 7. § A PÁV a pályaalkalmassági minősítést a pályaalkalmassági vizsgálatot követő 15 napon belül határozatban közli a gépjárművezetővel és azzal, aki a gépjárművezető pályaalkalmassági vizsgálatát kezdeményezte. A pályaalkalmasság kérdésében abban az esetben is a PÁV határoz, ha a pályaalkalmassági vizsgálatot részben vagy egészében a 2. § (4)—(6) bekezdés szerinti szerv végezte. 8. § A PÁV — a 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján megállapított alkalmas minősítést kivéve — a pályaalkalmassági vizsgálat során hozott jogerős határozatáról a külön jogszabályban 11 meghatározott nyilvántartót írásban értesíti. 9. § Amennyiben a gépjárművezetőt a pályaalkalmassági vizsgálaton a vizsgált kategóriában alkalmatlannak minősítették, újabb pályaalkalmassági vizsgálatát, azonos vagy magasabb kategóriában, a jogerős határozatban feltüntetett időpontot — amely nem haladhatja meg a határozat kiadását követő két évet — követően kérheti. 10 A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM—BM együttes rendelet. 11 A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény. 10. § (1) A pályaalkalmassági vizsgálatért — a pályaalkalmassági vizsgálatot kezdeményezőnek — a 2. számú mellékletben meghatározott díjat kell fizetni. A díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg a Központi Közlekedési Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200000283779 számú, másodfokú eljárás esetén a KFF-nek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01738825 számú költségvetési előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell igazoltan befizetni. (2) Büntetőeljárásban, valamint szabálysértési eljárásban kezdeményezett pályaalkalmassági vizsgálat díját az eljárás költségeihez kell számítani. (3) A befizetett díj az eljáró közlekedési hatóság bevétele. A díjak elszámolására és nyilvántartására a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére vonatkozó jogszabályi előírásokat kell alkalmazni. (4) A jogorvoslati eljárásra az Itv. 32. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy ahol az Itv. illetéket említ, az alatt e rendelet tekintetében díjat kell érteni. 11. § (1) Ez a rendelet — a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel — 2004. július 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti: a) a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 11/1988. (XII. 20.) KM—BM együttes rendelet és a módosításáról rendelkező aa) 5/1990. (XI. 13.) KHVM—BM együttes rendelet, ab) 7/1992. (I. 23.) KHVM—BM együttes rendelet, ac) 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet 29. § (3) bekez dése, ad) 14/1993. (V. 21.) KHVM—BM együttes rendelet, ae) 17/1994. (V. 31.) KHVM—BM együttes rendelet, af) 3/1995. (II. 28.) KHVM—BM együttes rendelet ag) 10/1998. (IV. 10.) KHVM—BM együttes rendelet, ah) 18/2000. (XI. 24.) KöViM rendelet 2. §-a, ai) 19/2000. (XII. 1.) KöViM—BM együttes rendelet, aj) 36/2000. (XII. 27.) KöViM—BM együttes rendelet, ak) 1/2002. (I. 18.) KöViM—BM együttes rendelet, al) 14/2002. (IX. 13.) GKM—BM együttes rendelet, am) 74/2003. (XI. 18.) GKM rendelet, an) 102/2003. (XII. 23.) GKM rendelet; b) a közlekedés biztonságának javításával kapcsolatos egyes feladatokról szóló 2/1993. (K.H.V. Ért. 5.) KHVM utasítás. (2) E rendelet 2. §-ának (6) bekezdése és a 3. §-a (4) bekezdése b) pontjának bc) alpontja 2005. január 1-jén lép hatályba. (3) E rendelet 11. §-ának (9) és (10) bekezdése a rendelet kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (4) A rendelet hatálybalépése előtt megállapított a) pályaalkalmassági minősítés — az ,,A’’ kiegészítő kategória kivételével — továbbra is érvényes, b) rendkívüli pályaalkalmassági, illetve a soron kívüli orvosi vizsgálati kötelezettség továbbra is érvényes, c) II. pályaalkalmassági minősítés fegyveres erők keze lésében lévő járművekre vonatkozó — külön jogszabály12 szerinti — korlátozása hatályát veszti, ha a gépjárművezető legalább két éve folyamatosan érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik és nem minősül kezdő vezetőnek. (5) A pályaalkalmassági minősítés az alábbi okmányokkal igazolható: a) PÁV vagy KFF határozata, b) vezetői engedély erre vonatkozó bejegyzése, c) okmányiroda által kiállított, a megszerzett PÁV mi nősítés igazolását tartalmazó okirat. (6) A pályaalkalmassági vizsgálat során, e rendelet hatálybalépését megelőzően szerzett pályaalkalmassági minősítés a vezetői engedélybe történt — az alábbiakban felsorolt — bejegyzések valamelyikével is igazolható: a) I. pályaalkalmassági kategóriának felel meg: aa) 1970. január 1-je előtti ,,C’’ kategóriás vezetői en gedély, ab) 1978. április 1-je előtti gépjárművezetői állás válla lására jogosító vezetői engedély, ac) 1969. július 1-je és 1978. április 1-je között kiadott gépjárműkezelői bizonyítvány, ad) I. pályaalkalmassági kategória megszerzését iga zoló PÁV határozat; b) II. pályaalkalmassági kategóriának felel meg: ba) 1978. április 1-je és 1988. december 31-e közötti ,,D’’ kategóriás vezetői engedély, bb) II. pályaalkalmassági kategória megszerzését iga zoló PÁV határozat; c) III. pályaalkalmassági kategóriának felel meg: ca) az 1978. április 1-je után kiadott gépjárműkezelői bizonyítvány, cb) III. pályaalkalmassági kategória megszerzését iga zoló PÁV határozat. (7) A rendelet hatálybalépése előtt a járműfajtára (kategóriára) megállapított korlátozás 2006. június 30-án hatályát veszti. (8) E rendelet 2. §-ának (5) bekezdése 2007. december 31-én hatályát veszti. 12 A fegyveres erők részére történő közúti járművezető képzésről, vizsgáztatásról és az ehhez kapcsolódó vezetői engedély kiadásáról szóló 22/1992. (XI. 25.) KHVM—HM—BM együttes rendelet 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja. (9) A közúti járművezetők képzéséről, vizsgáztatásáról és szakképesítéséről szóló 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R.) 17. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(2) Szakoktatói tanfolyamra az vehető fel,] ,,e) a gyakorlati szakos szakoktatói tanfolyamhoz — aki nek az oktatni kívánt járműkategóriának megfelelő — érvényes vezetői engedélye van;’’ (10) Az R. 19. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(2) A tanfolyamra az vehető fel, aki] ,,d) legalább ,,A1’’, ,,B’’, és ,,C’’ kategóriára érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, továbbá’’ Dr. Csillag István s. k., gazdasági és közlekedési miniszter