← Magyarország

41/2004. (IV. 7.) GKM rendelete a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról.

Röviden

Ez a rendelet a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatának szabályait határozza meg, beleértve a vizsgálat célját, típusait, és az alkalmassági kategóriákat.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

41/

  1. (IV. 7.) GKM rendelete a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról. A közúti közlekedésről szóló
  2. évi I. törvény
  3. §

(3)bekezdése b) pontjának
  1. alpontjában, valamint az illetékekről szóló
  2. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
  3. §-ának
(2)bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — a belügyminiszterrel, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következőket rendelem el: 1. §
(1)A rendelet hatálya — a
(2)bekezdésben foglaltak kivételével — azokra a gépjárművezetőkre, illetőleg vezetési jogosultságot megszerezni szándékozókra terjed ki, akik gépjárművezetői tevékenység végzéséhez pályaalkalmassági minősítést kívánnak szerezni, továbbá azokra, akiket pályaalkalmassági minősítés megszerzésére köteleztek (a továbbiakban együtt: gépjárművezető).
(2)A rendelet hatálya nem terjed ki:
  1. a)a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, az önkormányzati tűzoltóság, a határőrség és a büntetésvégrehajtási szervezet állományába tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló azon személyekre1, akik e szervek megkülönböztető jelzést használó gépjárműveinek vezetésére jogosultak és ilyen gépjárművet vezetnek,
  2. b)azokra a hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítő gépjárművezetőkre2, akik megkülönböztető jelzést használó honvédségi tűzoltó és sebesültszállító gépjárművet vezetnek. 2. §
(1)A pályaalkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gépjárművezető a) rendelkezik-e azokkal az egyéni pszichológiai jellemzőkkel, amelyek szükségesek a biztonságos járművezetési tevékenységhez, a közlekedési helyzetekhez való alkalmazkodáshoz, a járművezetés közben jelentkező terhelés elviseléséhez, 1 A fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselői állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételéről szóló 21/2000. (VIII. 23.) BM—IM—TNM együttes rendelet 5. §-ának
(6)bekezdése és 7. §-ának
(4)bekezdése. 2 A hadkötelezettség alapján teljesítendő katonai szolgálatra és a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi alkalmasság elbírálásáról szóló 9/2002. (II. 28.) HM—EüM együttes rendelet 52/A. §-a.
  1. b)rendelkezik-e a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges észlelési, döntési és cselekvési képességgel,
  2. c)képes-e elsajátítani a járművezetéshez szükséges ismereteket és készségeket.
(2)A pályaalkalmassági minősítés szakmai szempontjait, eljárásait és az alkalmasságot korlátozó vagy kizáró okokat az 1. számú melléklet tartalmazza.
(3)A pályaalkalmassági vizsgálatot a Központi Közlekedési Felügyelet Pályaalkalmasság-vizsgáló Intézete (a továbbiakban: PÁV) az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint folytatja le.
(4)A trolibuszvezetők pályaalkalmassági vizsgálata a Budapesti Közlekedési Rt. által megbízott pszichológiai laboratórium igénybevételével történik.
(5)A PÁV az autóbusz vezetéséhez időtartam korlátozással megállapított II. pályaalkalmassági minősítéssel összefüggő pályaalkalmassági vizsgálatba bevonhat autóbusszal menetrend szerinti személyszállítást végző gazdálkodó szervezetet vagy pszichológiai laboratóriumot.
(6)A PÁV a pályaalkalmassági vizsgálatba bevonhatja a külön jogszabály3 szerinti területi közlekedési felügyeletet.
(7)A
(4)—
(6)bekezdés szerinti vizsgálati tevékenységet — a PÁV irányítása és ellenőrzése mellett — a PÁV által végzett pályaalkalmassági vizsgálatokkal megegyező személyi és tárgyi feltételekkel, valamint módszerekkel kell végezni. 3. §
(1)Előzetes pályaalkalmassági vizsgálaton szerzett alkalmas minősítés szükséges
  1. a)a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetéséhez,
  2. b)a külön jogszabályban4 meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végző gépjármű vezetéséhez,
  3. c)a
(4)bekezdés
  1. b)pontjának
  2. ba)és
  3. bb)alpontjában meghatározott nemzetközi közúti személyszállítást végző autóbusz vezetéséhez,
  4. d)a
(4)bekezdés
  1. c)pontjában meghatározott nemzetközi közúti áruszállítást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény vezetéséhez,
  2. e)a külön jogszabályban5 meghatározott veszélyes áru szállítását végző gépjármű vezetéséhez,
  3. f)ha azt a gépjárművezető előzetes orvosi vizsgálata során — a külön jogszabályban6 foglaltak szerint — elrendelték. 3 Az egységes közlekedési hatóság szervezet feladat- és hatásköréről szóló 231/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet. 4 A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet. 5 A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 19/1979. évi 19. törvényerejű rendelet. 6 A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet 8. §-a.
(2)Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat szükséges:
  1. a)a gépjármű-vezetési gyakorlatból ötödik sikertelen vizsgát követő vizsga letételéhez,
  2. b)a rendőrhatóság, az ügyészség és a bíróság kezdemé nyezésére,
  3. c)a gépjárművezető előzetes, időszakos vagy soron kí vüli vizsgálatát végző orvos, illetőleg orvosi bizottság megkeresésére,
  4. d)a gépjárművezető munkáltatójának kezdeményezésére,
  5. e)a gépjárművezető kezdeményezésére.
(3)A munkáltató rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatot abban az esetben kezdeményezhet, ha a gépjárművezető tevékenysége közúti közlekedésbiztonsági szempontból arra alapos indokot szolgáltat.
(4)A pályaalkalmassági vizsgálaton megállapított minősítés a következő alkalmassági kategóriákra vonatkozhat:
  1. a)I. alkalmassági kategória: a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetése,
  2. b)II. alkalmassági kategória:
  3. ba)a közúti közlekedési szolgáltatás keretében sze mélyszállítást végző autóbusz (trolibusz), személygépkocsi,
  4. bb)a nemzetközi közúti személyszállítást végző autóbusz, amelyben a vezetőülésen kívül legalább 17 állandó ülőhely van,
  5. bc)a veszélyes áru szállítását végző gépjármű vezetése,
  6. c)III. alkalmassági kategória:
  7. ca)a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, közúti közlekedési szolgáltatást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény,
  8. cb)a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, nemzetközi közúti áruszállítást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény vezetése,
  9. d)IV. alkalmassági kategória: az a)—
  10. c)pontban nem említett gépjármű vezetése.
(5)Az I. pályaalkalmassági minősítés — az időszakos minősítés határidejének lejártát követően is — érvényes a II—IV. pályaalkalmassági kategóriára, a II. pályaalkalmassági minősítés a III—IV. pályaalkalmassági kategóriára, a III. pályaalkalmassági minősítés a IV. pályaalkalmassági kategóriára.
(6)A pályaalkalmassági minősítés — az 1. számú melléklet III. fejezetében foglalt pályaalkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok alapján — 1—5 évig terjedő időtartamra korlátozható, a korlátozás hiányában az érvényesség — a
(7)bekezdésben foglalt kivétellel — az alkalmatlanság jogerős megállapításáig áll fenn.
(7)A megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére az I. alkalmassági kategóriában megállapított pályaalkalmassági minősítés (időszakos minősítés) legfeljebb öt évig érvényes. 4. §
(1)A pályaalkalmassági vizsgálat elvégzésére vonatkozó kérelmet a PÁV-hoz kell benyújtani.
(2)A PÁV a 3. §
(1)bekezdésének a)—e) pontja, valamint
(2)bekezdésének
  1. a)és
  2. e)pontja alapján a pályaalkalmassági vizsgálatot a gépjárművezető kérelmére végzi el.
(3)Az I. és II. pályaalkalmassági minősítés megszerzése céljából pályaalkalmassági vizsgálatra az jelentkezhet, aki legalább két éve rendelkezik a külön jogszabályban7 meghatározott bármely nemzetközi kategóriában folyamatosan érvényes vezetői engedéllyel, és nem minősül — a külön jogszabályban8 foglaltak alapján — kezdő vezetőnek. 5. §
(1)A pályaalkalmassági vizsgálat megkezdése előtt a gépjárművezetőnek igazolnia kell, hogy járművezetésre egészségi szempontból alkalmas.
(2)A pályaalkalmassági vizsgálat abban az esetben végezhető el, ha a gépjárművezető a külön jogszabályban9 meghatározott személyi állapotra vonatkozó követelményeknek megfelel. 6. §
(1)A 3. §
(1)bekezdésének a)—e) pontja alapján végzett pályaalkalmassági vizsgálat során a gépjárművezető alkalmatlannak kizárólag arra az alkalmassági kategóriára minősíthető, amelyre a pályaalkalmassági vizsgálatot kérte.
(2)Amennyiben az
(1)bekezdésben említett pályaalkalmassági vizsgálat eredményeként valószínűsíthető, hogy a gépjárművezető alacsonyabb alkalmassági kategóriában is alkalmatlan, az eljárást fel kell függeszteni és a pályaalkalmassági vizsgálati anyagot a Közlekedési Főfelügyelethez (a továbbiakban: KFF) kell felterjeszteni. A KFF — a vizsgálati anyag alapján — elrendelheti a gépjárművezető rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatát, vagy az előzetes pályaalkalmassági vizsgálat folytatását. 7 A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 1. számú melléklet. 8 A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet. 9 A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM—BM együttes rendelet 4. §-a
(1)bekezdésének
  1. b)és
  2. c)pontja.
(3)A rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton és a KFF által a
(2)bekezdés alapján elrendelt előzetes pályaalkalmassági vizsgálaton a PÁV azt vizsgálja, hogy a gépjárművezető alkalmas-e gépjármű vezetésére, valamint azt, hogy a 3. §
(4)bekezdésében foglaltakra figyelemmel melyik alkalmassági kategóriában alkalmas.
(4)A KFF és a rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat során a PÁV gyakorlati vezetés közben is vizsgálhatja a gépjárművezetőt (a továbbiakban: vezetési próba). A vezetési próba a járművezetés gyakorlati oktatásának minősül, ezért a külön jogszabály10 rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5)Amennyiben a 2. §
(3)—
(6)bekezdésében meghatározott szervek által végzett pályaalkalmassági vizsgálat során a gépjárművezető egészségi alkalmatlanságának gyanúja merül fel, soron kívüli orvosi vizsgálatát kell kezdeményezniük.
  1. § A PÁV a pályaalkalmassági minősítést a pályaalkalmassági vizsgálatot követő 15 napon belül határozatban közli a gépjárművezetővel és azzal, aki a gépjárművezető pályaalkalmassági vizsgálatát kezdeményezte. A pályaalkalmasság kérdésében abban az esetben is a PÁV határoz, ha a pályaalkalmassági vizsgálatot részben vagy egészében a
  2. §
(4)—
(6)bekezdés szerinti szerv végezte. 8. § A PÁV — a 3. §
(2)bekezdés a) pontja alapján megállapított alkalmas minősítést kivéve — a pályaalkalmassági vizsgálat során hozott jogerős határozatáról a külön jogszabályban 11 meghatározott nyilvántartót írásban értesíti.
  1. § Amennyiben a gépjárművezetőt a pályaalkalmassági vizsgálaton a vizsgált kategóriában alkalmatlannak minősítették, újabb pályaalkalmassági vizsgálatát, azonos vagy magasabb kategóriában, a jogerős határozatban feltüntetett időpontot — amely nem haladhatja meg a határozat kiadását követő két évet — követően kérheti. 10 A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/
  2. (II. 5.) KPM—BM együttes rendelet. 11 A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló
  3. évi LXXXIV. törvény.
  4. §
(1)A pályaalkalmassági vizsgálatért — a pályaalkalmassági vizsgálatot kezdeményezőnek — a 2. számú mellékletben meghatározott díjat kell fizetni. A díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg a Központi Közlekedési Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200000283779 számú, másodfokú eljárás esetén a KFF-nek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01738825 számú költségvetési előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell igazoltan befizetni.
(2)Büntetőeljárásban, valamint szabálysértési eljárásban kezdeményezett pályaalkalmassági vizsgálat díját az eljárás költségeihez kell számítani.
(3)A befizetett díj az eljáró közlekedési hatóság bevétele. A díjak elszámolására és nyilvántartására a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére vonatkozó jogszabályi előírásokat kell alkalmazni.
(4)A jogorvoslati eljárásra az Itv.
  1. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy ahol az Itv. illetéket említ, az alatt e rendelet tekintetében díjat kell érteni.
  2. §
(1)Ez a rendelet — a
(2)és
(3)bekezdésben foglalt kivétellel — 2004. július 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti:
  1. a)a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 11/1988. (XII. 20.) KM—BM együttes rendelet és a módosításáról rendelkező
  2. aa)5/1990. (XI. 13.) KHVM—BM együttes rendelet,
  3. ab)7/1992. (I. 23.) KHVM—BM együttes rendelet,
  4. ac)20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet 29. §
(3)bekez dése,
  1. ad)14/1993. (V. 21.) KHVM—BM együttes rendelet,
  2. ae)17/1994. (V. 31.) KHVM—BM együttes rendelet,
  3. af)3/1995. (II. 28.) KHVM—BM együttes rendelet
  4. ag)10/1998. (IV. 10.) KHVM—BM együttes rendelet,
  5. ah)18/2000. (XI. 24.) KöViM rendelet 2. §-a,
  6. ai)19/2000. (XII. 1.) KöViM—BM együttes rendelet,
  7. aj)36/2000. (XII. 27.) KöViM—BM együttes rendelet,
  8. ak)1/2002. (I. 18.) KöViM—BM együttes rendelet,
  9. al)14/2002. (IX. 13.) GKM—BM együttes rendelet,
  10. am)74/2003. (XI. 18.) GKM rendelet,
  11. an)102/2003. (XII. 23.) GKM rendelet;
  12. b)a közlekedés biztonságának javításával kapcsolatos egyes feladatokról szóló 2/1993. (K.H.V. Ért. 5.) KHVM utasítás.
(2)E rendelet 2. §-ának
(6)bekezdése és a 3. §-a
(4)bekezdése
  1. b)pontjának
  2. bc)alpontja 2005. január 1-jén lép hatályba.
(3)E rendelet 11. §-ának
(9)és
(10)bekezdése a rendelet kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(4)A rendelet hatálybalépése előtt megállapított
  1. a)pályaalkalmassági minősítés — az ,,A’’ kiegészítő kategória kivételével — továbbra is érvényes,
  2. b)rendkívüli pályaalkalmassági, illetve a soron kívüli orvosi vizsgálati kötelezettség továbbra is érvényes,
  3. c)II. pályaalkalmassági minősítés fegyveres erők keze lésében lévő járművekre vonatkozó — külön jogszabály12 szerinti — korlátozása hatályát veszti, ha a gépjárművezető legalább két éve folyamatosan érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik és nem minősül kezdő vezetőnek.
(5)A pályaalkalmassági minősítés az alábbi okmányokkal igazolható:
  1. a)PÁV vagy KFF határozata,
  2. b)vezetői engedély erre vonatkozó bejegyzése,
  3. c)okmányiroda által kiállított, a megszerzett PÁV mi nősítés igazolását tartalmazó okirat.
(6)A pályaalkalmassági vizsgálat során, e rendelet hatálybalépését megelőzően szerzett pályaalkalmassági minősítés a vezetői engedélybe történt — az alábbiakban felsorolt — bejegyzések valamelyikével is igazolható:
  1. a)I. pályaalkalmassági kategóriának felel meg:
  2. aa)1970. január 1-je előtti ,,C’’ kategóriás vezetői en gedély,
  3. ab)1978. április 1-je előtti gépjárművezetői állás válla lására jogosító vezetői engedély,
  4. ac)1969. július 1-je és 1978. április 1-je között kiadott gépjárműkezelői bizonyítvány,
  5. ad)I. pályaalkalmassági kategória megszerzését iga zoló PÁV határozat;
  6. b)II. pályaalkalmassági kategóriának felel meg:
  7. ba)1978. április 1-je és 1988. december 31-e közötti ,,D’’ kategóriás vezetői engedély,
  8. bb)II. pályaalkalmassági kategória megszerzését iga zoló PÁV határozat;
  9. c)III. pályaalkalmassági kategóriának felel meg:
  10. ca)az 1978. április 1-je után kiadott gépjárműkezelői bizonyítvány,
  11. cb)III. pályaalkalmassági kategória megszerzését iga zoló PÁV határozat.
(7)A rendelet hatálybalépése előtt a járműfajtára (kategóriára) megállapított korlátozás 2006. június 30-án hatályát veszti.
(8)E rendelet 2. §-ának
(5)bekezdése
  1. december 31-én hatályát veszti. 12 A fegyveres erők részére történő közúti járművezető képzésről, vizsgáztatásról és az ehhez kapcsolódó vezetői engedély kiadásáról szóló 22/
  2. (XI. 25.) KHVM—HM—BM együttes rendelet
  3. §-a
(1)bekezdésének a) pontja.
(9)A közúti járművezetők képzéséről, vizsgáztatásáról és szakképesítéséről szóló 20/
  1. (VII. 21.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R.)
  2. §-a
(2)bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [
(2)Szakoktatói tanfolyamra az vehető fel,] ,,e) a gyakorlati szakos szakoktatói tanfolyamhoz — aki nek az oktatni kívánt járműkategóriának megfelelő — érvényes vezetői engedélye van;’’
(10)Az R. 19. §-a
(2)bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [
(2)A tanfolyamra az vehető fel, aki] ,,d) legalább ,,A1’’, ,,B’’, és ,,C’’ kategóriára érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, továbbá’’ Dr. Csillag István s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.