📄 Jogszabály szövege
4/2011. (IX. 23.) ÁSZ utasítása az Állami Számvevőszék elnökének az elkülönített állami pénzalapok könyvvizsgálóira vonatkozó javaslattételi joga gyakorlásának rendjéről – Javaslattételi Szabályzat.
I. fejezet: Általános rendelkezések A szabályzat célja 1. § A Javaslattételi Szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) célja, hogy elősegítse az Állami Számvevőszéknek
(a továbbiakban: ÁSZ) – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 57. §
(5) bekezdésében meghatározott – az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: alap) könyvvizsgálóinak
személyére vonatkozó javaslattételi eljárásának átlátható módon történő lefolytatását, figyelemmel a Magyar
Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi
LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.), illetve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásaira.
A szabályzat hatálya 2. § (1) A szabályzat személyi hatálya kiterjed:
a) az ÁSZ-ra és azokra az ÁSZ-dolgozókra, akikre a jelen szabályzatban foglaltakkal összefüggésben feladat hárul
vagy a vezetői információs rendszeren keresztül tájékoztatásra jogosultak;
b) a résztvevők beleegyezésével, a feladatok ellátásában érdekelt felekre, így az alapra, az alappal rendelkező
miniszterre (a továbbiakban: miniszter), az alap kezelésével megbízott szervezetre, a pályázóra és minden olyan
személyre, akit az Áht. 57. § (5) bekezdésének végrehajtásával összefüggésben jelen szabályzat érint.
(2) A szabályzatban foglaltakat az Áht. 57. § (5) bekezdésének megfelelően a miniszter megkeresése esetén, a
könyvvizsgáló személyére vonatkozó javaslattételi eljárásban kell alkalmazni. Jelen szabályzat rendelkezései
vonatkozásában könyvvizsgálón a természetes személy könyvvizsgálót, könyvvizsgáló cég esetében pedig a
könyvvizsgálati tevékenységet ténylegesen végrehajtó természetes személyt kell érteni (a továbbiakban:
könyvvizsgáló). Az Állami Számvevőszék feladata 3. § (1) Az ÁSZ feladatának ellátása és az átláthatóság biztosítása érdekében az ÁSZ elnöke – a miniszter írásbeli
megkeresésére – javaslattételi eljárás keretében dönt a könyvvizsgálói pozíció betöltésére alkalmas személyről.
(2) Amennyiben a miniszter az adott év augusztus 31-éig nem keresi meg az ÁSZ elnökét az Áht. 57. § (5) bekezdésében a
könyvvizsgálók jelölésére előírt ÁSZ elnöki javaslattétel céljából, az ÁSZ elnöke levélben hívja fel a miniszter figyelmét
a törvényben meghatározott, a könyvvizsgáló kijelölésének esedékességével kapcsolatos feladatára.
(3) A javaslattételi eljárás lefolytatására a megkeresés kézhezvételétől számított 60 nap áll rendelkezésre.
(4) Az ÁSZ feladata, hogy a javaslattételi eljárást a hatályos jogszabályoknak és jelen szabályzatnak megfelelően,
pártatlanul, lelkiismeretesen lefolytassa, az eljárásban érintettekkel együttműködjön és az eljárás lefolytatásának
eredményeképpen az ÁSZ elnöke – személyében, szakmájában – a legalkalmasabb jelöltre tegyen javaslatot.
(5) A javaslattételi eljárást követően a könyvvizsgáló tevékenységét az ÁSZ ellenőrzései során figyelemmel kíséri és
értékeli. (6) Az (5) bekezdés szerinti értékelések megalapozhatják a Magyar Könyvvizsgálói Kamara értesítését a könyvvizsgáló
által elkövetett fegyelmi vétség gyanújáról. A javaslattételi eljárás
4. § (1) A javaslattételi eljárás a szakmailag és erkölcsileg legmegfelelőbb személy kiválasztását hivatott biztosítani.
(2) A javaslattételi eljárás magában foglalja: a) a könyvvizsgálói pozíció betöltésére leginkább alkalmas könyvvizsgáló kiválasztását szolgáló, közbeszerzésnek
nem minősülő pályázat kiírását; b) a beérkezett pályázatok befogadását, elbírálását;
c) a könyvvizsgálói pozíció betöltésére javasolt személy kiválasztását.
(3) Amennyiben a pályázat a 10. § (14) bekezdése alapján eredménytelennek minősül, az ezt megállapító bizottsági
jegyzőkönyv aláírását követően haladéktalanul új pályázat kiírásáról kell gondoskodni.
Az eljárásban közreműködőkre vonatkozó összeférhetetlenségi és titoktartási szabályok
5. § (1) Összeférhetetlen és nem vehet részt a javaslattételi eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ÁSZ részéről az a
személy, aki feladatának pártatlan és tárgyilagos ellátására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az
eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.
(2) Az ÁSZ nevében eljáró, illetve az ÁSZ által az eljárásba vagy annak előkészítésébe bevont személy írásban köteles
nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség.
(3) Akivel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, köteles azt az Elnöki Titkárság és Igazgatási Osztálynak bejelenteni.
Összeférhetetlenségi okot egyébként bárki bejelenthet. Az összeférhetetlenség kérdésének megállapításáról az Elnöki
Titkárság és Igazgatási Osztály vezetője dönt. (4) Az ÁSZ-nak a javaslattételi eljárásban közreműködő dolgozóit, vezetőit, valamint azokat a személyeket, akik az
ÁSZ-ban végzett munkájuk alapján a feladat végrehajtásával kapcsolatban hozzáférnek adatokhoz, vagy arról
információt szereznek, titoktartási kötelezettség terheli minden olyan, a jelen szabályzatban nyilvánosnak nem
minősülő személyi adatot, tényt, információt illetően, amelyről a jelen szabályzatban foglalt javaslattételi eljárással
összefüggésben szereztek tudomást. II. fejezet: A pályázat A pályázati felhívás, felelősség a közölt adatokért, költségek
6. § (1) A pályázati felhívást a miniszter megkeresésére az Elnöki Titkárság és Igazgatási Osztály készíti elő, és az ÁSZ elnökének
egyetértésével az Elnöki Titkárság és Igazgatási Osztály vezetője hagyja jóvá.
(2) A jóváhagyott pályázati felhívást a miniszter megkeresésének beérkezésétől számított 15 napon belül kell az ÁSZ
honlapján közzétenni. (3) A pályázati felhívás nyilvános, célja, hogy a 8–9. §-okban meghatározott követelményeknek megfelelő, a feladat
ellátására elhivatottságot érző személyek a jelen szabályzatban kijelölt keretek között pályázzanak.
(4) A pályázati felhívás nyelve magyar. (5) A pályázati felhívás minimális tartalmi elemei:
a) az Áht. 57. § (5) bekezdésének, mint a pályáztatás jogszabályi alapjának megjelölése;
b) a pályázat benyújtásának konkrét határideje; c) a pályázat benyújtásának módja;
d) a pályázat benyújtásának címe, kapcsolattartó személy megjelölése;
e) a pályázat nyelve; f) a 7. § (2) és (3) bekezdése szerinti nyilatkozatok megtételére való felhívás;
g) a pályázókra vonatkozó 8. § szerinti követelmények megjelölése;
h) a pályázat 9. § szerinti lényeges tartalmi és formai követelményei;
i) a pályázatok bontásának időpontja és körülményei; j) a pályázatok értékelésének szempontjai;
k) a pályázat eredményéről szóló értesítés. (6) A pályázat benyújtásának határideje a honlapon való közzétételtől számított 30. nap. Az ÁSZ elnöke – kivételesen,
indokolt esetben – ettől eltérő benyújtási határidőt is meghatározhat.
(7) A pályázati felhívásban kért adatok valódiságáért a pályázó felel.
(8) A pályázat elkészítésével és benyújtásával kapcsolatban felmerülő összes költség a pályázót terheli. Az ÁSZ nem
tehető felelőssé ezen költségek felmerüléséért, függetlenül a pályázat sorsától.
A pályázati adatok kezelése, nyilatkozatok 7. § (1) Az ÁSZ a pályázatokban szereplő adatokat, információkat és a hozzájuk kapcsolódó dokumentumokat a hatályos
adatvédelmi jogszabályok szerint kezeli, és mindaddig nyilvántartja, amíg a pályázó írásban nem kéri azok törlését,
illetőleg a részére történő visszajuttatását. (2) A pályázó köteles legalább teljes bizonyító erejű magánokirat formájában (géppel írva, aláírását legalább két tanú által
hitelesítve) az ÁSZ felé hozzájárulást tartalmazó írásbeli nyilatkozatot tenni az alábbiakról:
a) jelen szabályzatot megismerte, és az abban foglaltakat magára nézve kötelezőnek fogadja el;
b) természetes személy pályázó esetén büntetlen előéletű, és ezt hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal bizonyítja;
c) jelen szabályzatban megjelölt személyes adatait és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat, írásbeli visszavonó
nyilatkozatáig a könyvvizsgálói javaslattétel érdekében az ÁSZ jogosult nyilvántartani, kezelni, továbbá konkrét
esetekben – a pályázat elbírálásakor, az ÁSZ-hoz érkező bejelentés, észrevételezés kapcsán – az adatok,
dokumentumok, információk valódiságát ellenőrizni; d) az ÁSZ a pályázóról a Magyar Könyvvizsgálói Kamarától információt szerezhet;
e) jelen szabályzatban megjelölt személyes adatait – a konkrét javaslattétel alkalmával – az ÁSZ a miniszter részére
jogosult továbbítani; f) a javaslattétel sikere érdekében tevékenyen együttműködik az ÁSZ-szal;
g) az általa szolgáltatott adatok a valóságnak megfelelnek;
h) a pályázó cég nem áll csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás alatt, továbbá nincs lejárt
köztartozása; i) a pályázó a pályázat benyújtásának határidejétől számítva legalább 90 napig pályázati kötöttséget vállal;
j) a könyvvizsgálatot az ÁSZ által az alapok pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzésére kidolgozott módszertan
alapján hajtja végre. (3) A pályázó a többi nyilatkozattól elkülönített módon nyilatkozik arról, hogy – személyére történő javaslattétel esetén –
hozzájárul nevének az ÁSZ általi nyilvánosságra hozatalához. (4) A pályázó a pályázat elbírálásához szükséges adataiban történt változásról az Elnöki Titkárság és Igazgatási Osztályt
írásban haladéktalanul értesíti. A pályázóra vonatkozó követelmények 8. § A pályázónak érvényes pályázat benyújtásához a következő feltételeknek kell eleget tennie:
a) a Kkt. VI. fejezete szerinti könyvvizsgáló képesítéssel rendelkezik;
b) költségvetési minősítéssel rendelkezik; c) legalább hároméves, minősített könyvvizsgálóként az államháztartás alrendszereiben végzett gyakorlattal
rendelkezik. A pályázattétellel kapcsolatos lényeges tartalmi és formai követelmények
9. § (1) A pályázatot géppel írva kell összeállítani, és folyamatos lapszámozással kell ellátni. A pályázatban nem lehetnek
törlések és javítások, kivéve ha a pályázó a javítást kézjegyével ellátta.
(2) A pályázat minden oldalát (kivéve a hitelesített okiratokat, igazolásokat) a pályázónak szignálnia kell.
(3) A pályázatot és mellékleteit zárt borítékban, postai úton kell benyújtani. A borítékon fel kell tüntetni: „Pályázat
a(z) …………… alap könyvvizsgálatára”. (4) A pályázat kötelező tartalmi elemei:
a) a pályázó neve, lakcíme (székhelye), telefonszáma, telefaxszáma, e-mail címe, a pályázó rövid bemutatkozása;
b) a könyvvizsgálói díjra vonatkozó ajánlattétel (amelynek tartalmaznia kell minden, a könyvvizsgálati díjon kívüli
egyéb költséget, adót és járulékot) és a fizetési feltételek meghatározása;
c) az államháztartás alrendszereiben végzett könyvvizsgálatról szóló legalább kettő referencialevél (ezek közül
legalább egynek alapnál, központi költségvetési szervnél, fejezetnél, vagy középirányító szervnél végzett
könyvvizsgálói tevékenységről kell szólnia), esetleges további szakmai referenciák, tapasztalatok megjelölése;
d) a könyvvizsgálatra vonatkozó feladatterv, munkaprogram ismertetése az ellenőrzéshez szükséges napok
számának megjelölésével; e) a pályázó felelősségbiztosítási kötvénye. (5) Természetes személy pályázó esetén a pályázat kötelező tartalmi elemei – a (4) bekezdésben foglaltakon túl – a
következők: a) a pályázó kamarai tagságát igazoló könyvvizsgálói igazolványának hiteles másolata;
b) a pályázó költségvetési minősítéséről szóló igazolásának hiteles másolata.
(6) Könyvvizsgáló cég pályázó esetén a pályázat kötelező tartalmi elemei – a (4) bekezdésben foglaltakon túl – a
következők: a) a pályázó 30 napnál nem régebbi hiteles cégkivonata;
b) a Kkt. 34. § (1) bekezdése szerint kiadott igazolás;
c) a könyvvizsgálati tevékenységet ténylegesen végrehajtó (személyes közreműködésre kötelezett) természetes
személy(ek) könyvvizsgálói igazolványáról és költségvetési minősítéséről szóló igazolásáról készített hiteles
másolatok. III. fejezet: A könyvvizsgáló személyének kiválasztása, javaslattétel
A beérkezett pályázatok befogadása, elbírálása és a hiánypótlás;
érvénytelenség, kizárás és eredménytelenség
10. § (1) A pályázati felhívásra beérkező pályázatok érkezési sorrendben, a számítógépes rendszerben külön iktatószám alatt
kerülnek beiktatásra. (2) A benyújtott pályázatok felbontására a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő munkanapon kerül
sor. A bontási eljáráson az ÁSZ képviselőin kívül közjegyző is részt vesz, aki a pályázatok felbontásának körülményeiről
jegyzőkönyvet készít. (3) A pályázatok bontására bírálóbizottság jelenlétében kerül sor.
(4) A bírálóbizottság három főből áll, elnöke az Elnöki Titkárság és Igazgatási Osztály vezetője, tagjai a bizottság elnöke
által kijelölt ÁSZ-dolgozók. A bírálóbizottság tagjainak kijelölésénél előnyt jelent, ha valaki korábban az alap
ellenőrzésében részt vett. (5) A bírálóbizottság tagjai a benyújtott pályázatokat a 7–9. §-okban meghatározott követelmények szempontjából
ellenőrzik, és a következők szerint minősítik: hiányos, érvénytelen, érvényes.
(6) Érvényes a pályázat, ha benyújtásakor vagy a hiánypótlást követően megfelel a 7–9. §-okban meghatározott
követelményeknek. (7) Hiányos a pályázat, ha nem felel meg a 7–9. §-okban meghatározott követelményeknek. Ebben az esetben a pályázó
– írásbeli felszólításra – a hiánypótlásra történő felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül pótolhatja a hiányt.
(8) Érvénytelen a pályázat, ha a hiánypótlásra megadott határidő eredménytelenül telik el, illetve a határidőben beadott
hiánypótlás tartalmában továbbra sem felel meg a 7–9. §-ban meghatározott követelményeknek. Az érvénytelen
pályázatot benyújtó az eljárásban a továbbiakban nem vehet részt.
(9) A pályázat érvénytelenné minősítése nem zárja ki, hogy ugyanaz a személy újabb eljárásban pályázatot adjon be,
kivéve, ha megállapítást nyer, hogy a pályázó az eljárás bármely szakaszában hamis adatot szolgáltatott.
(10) Aki hamis adatot szolgáltatott, ki kell zárni a pályázatból. Kizárás következtében a pályázó a kizárástól számított 5 évig
nem nyújthat be pályázatot. (11) Az érintett pályázók az érvénytelenségről és a kizárásról értesítést kapnak, továbbá az érintett pályázó kizárásáról a
Magyar Könyvvizsgáló Kamara is értesítést kap. (12) Az érvényes pályázatok elbírálásának szempontjai:
a) a könyvvizsgálói munkaprogram tartalma, végrehajtásának időtartama, és az ellenőrzéshez szükséges napok
száma; b) a könyvvizsgálói díj; c) a szakmai referenciák, az államháztartás egyes alrendszereibe tartozó szervezeteknél – különösen az alapok
könyvvizsgálatánál – szerzett tapasztalatok; d) a felelősségbiztosítás mértéke (a könyvvizsgálatban részt vevő könyvvizsgálók felelősségbiztosításának együttes
kártérítési képessége). (13) Az elbírálás során tapasztaltakról a bírálóbizottság jegyzőkönyvet készít, melyet a bizottság valamennyi tagja aláír.
(14) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha nem érkeztek pályázatok, vagy kizárólag érvénytelen pályázatok érkeztek.
Az eredménytelenséget a bizottság jegyzőkönyvben rögzíti. (15) A pályázati eljárás egyetlen érvényes pályázat beérkezése esetén is eredményesnek minősíthető.
A könyvvizsgálóra vonatkozó javaslattétel 11. § (1) A bírálóbizottság döntést előkészítő előterjesztést készít az ÁSZ elnöke részére, melynek része a minisztertől érkezett
megkeresést követő intézkedésekről, a pályázati eljárás lefolytatásról és a pályázatok értékeléséről készült
jegyzőkönyv, illetve a pályázati eljárás eredményére tekintettel az alap könyvvizsgálójára vonatkozó javaslat.
(2) A bírálóbizottság tagjai az ÁSZ elnöke részére tett javaslatukat egyhangúlag hozzák.
(3) Az ÁSZ elnöke dönt a könyvvizsgálóra vonatkozó javaslatról, és arról a döntéstől számított 10 napon belül írásban
értesíti a minisztert. (4) Az Elnöki Titkárság és Igazgatási Osztály az ÁSZ elnökének döntésétől számított 10 napon belül írásban értesíti a
pályázókat a pályázat eredményéről. (5) Az egyes alapok könyvvizsgálójára vonatkozó elnöki javaslatot az ÁSZ a honlapján nyilvánosságra hozza.
Záró és átmeneti rendelkezések 12. § (1) Ez a szabályzat a közzétételét követő napon lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit 2011. augusztus 25. napjától kell
alkalmazni. (2) A szabályzat 3. §-ában foglalt határidőket csak a 2011. augusztus 25. napját követően érkező megkeresések esetében
kell alkalmazni. Az ezt megelőzően beérkezett megkeresések esetében a határidő kezdő napja 2011. augusztus 25.
Domokos László s. k.,
elnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.