32/2009. (III. 31.) FVM rendelete az agrárkár-enyhítési eljárásról.

32/2009. (III. 31.) FVM rendelete az agrárkár-enyhítési eljárásról. A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény 15. § (11) bekezdés a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: Általános rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában: a) téli fagykár: az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék termőföldön a hőmérséklet csökkenése miatt bekövetkezett fagykár, amelynek következtében a növényállomány legalább ötven százaléka kipusztult, a termő szőlő- és gyümölcsültetvényen a főrügyek (és rügyek) legalább ötven százalékban elfagytak; b) tavaszi fagykár: a termő szőlő- és a gyümölcsültetvényben bekövetkezett fagykár, amelynek következtében a szőlő- és gyümölcsültetvényen a főrügyek (és rügyek), a szántóföldi zöldségnövény-termőföldön a növények (növényhajtások) legalább ötven százalékban elfagytak; c) belvízkár: az a kártétel, amelynek során a medrükben maradt folyók, patakok, valamint a felszíni vizek elvezetésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállásából eredő átszivárgások, buzgárok, talajvízszintemelkedés, valamint a lefolyástalan vagy nem kellően kiépített vízelvezető művekkel rendelkező területek csapadékvizeiből származó felszíni vízelborítás miatt a vetett növényekben okozott kár (a növények kipusztulása, vagy a termésképzésre alkalmatlan növények számának aránya) meghaladja az ötven százalékot; d) aszály: az a természeti jelenség, amely a rendkívül meleg és száraz időjárás következtében a növényi kultúrákban terméscsökkenést okoz, és amelynek tényét az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a rendelkezésre álló vízmérleg- és hőmérsékleti adatok, valamint a távérzékeléses növénymonitoring és egyéb termésbecslések alapján meghatározott területre, illetve a gazdálkodók meghatározott körére vis maiorként közleményben meghirdet; e) aszálykár: az a kártétel, amely az aszály következtében a növényi kultúrákban keletkezett; f) termelő: a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény (a továbbiakban: Krt.) 4. § (1) bekezdése szerinti kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő; g) egységes kérelem: a Krt. 3. § h) pontja szerinti egységes kérelem; h) elemikár-mentes év: az az év, amelyben a termelő a földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény 7. §-ának (1) bekezdése szerint kárbejelentést nem tett; i) használatban lévő termőföld: a Krt. szerinti használatban lévő termőföld. A kárenyhítési rendszerbe történő bejelentkezés 2. § (1) A Krt. 4. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti termelő a kárenyhítési rendszerbe történő bejelentkezési kötelezettségének az egységes kérelem Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: MVH) történő benyújtásával tesz eleget. (2) A Krt. 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti termelőnek a kárenyhítési rendszerbe saját elhatározásból történő bejelentkezése az egységes kérelem MVH-hoz történő benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb az egységes kérelem benyújtásának külön jogszabályban meghatározott határidejéig az 1. számú melléklet szerinti tartalommal kitöltött, írásba foglalt nyilatkozat termelő lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségéhez történő benyújtásával történik. (3) Ha a Krt. 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti termelő az 1. számú melléklet szerinti nyilatkozatát az egységes kérelem tárgyévi benyújtási határidejének lejártát követően nyújtja be, akkor azt az MVH csak a benyújtást követő évtől kezdődően fogadja el. A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítása 3. § (1) Az MVH az egységes kérelem külön jogszabályban meghatározott benyújtási határidejét követően húsz munkanapon belül értesíti a termelőt kárenyhítési hozzájárulás-fizetésére vonatkozó kötelezettségének a Krt. 6. § (1) bekezdése alapján megállapított mértékéről. (2) Az MVH a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség termelőnkénti adatait elektronikus adathordozón a tárgyév július 31-éig eljuttatja a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központnak (a továbbiakban: MgSzH). (3) Az MVH a (2) bekezdés szerinti állományról július 31-éig megyénkénti és a Krt. 6. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti bontásban összefoglaló jelentést készít a miniszter részére. 4. § Az egységes kérelemben feltüntetett, a termelő használatában lévő termőföldterület-nagyság módosításának figyelembevételére nincs lehetőség. A belvíz-, téli és tavaszi fagykár bejelentése 5. § (1) A termelő a használatában lévő termőföldön a tárgyévben bekövetkezett belvíz-, téli és tavaszi fagykárt, annak becsült nagyságát (a belvíz-, téli és tavaszi fagykárral érintett termőföld területe, a terméskiesés becsült mértéke) a káresemény bekövetkezésétől számított tíz munkanapon belül e rendelet 2. számú melléklete szerint köteles bejelenteni az MgSzH termelő lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes területi szervéhez (a továbbiakban: szakigazgatási hivatal). (2) Ha a termelő a termőföldre rendelkezik biztosítási szerződéssel, úgy a tárgyévre az elemi károkra megkötött biztosítási szerződésről készített kimutatást a 3. számú melléklet szerinti bejelentőlapon a szakigazgatási hivatalnak – az (1) bekezdés szerinti bejelentéssel, de legkésőbb a kárenyhítő juttatás iránti igény benyújtásával egyidejűleg – be kell jelentenie. A bejelentés a kárenyhítő juttatás iránti igény benyújtására nyitva álló határidő leteltét követően nem pótolható. (3) A szakigazgatási hivatal az (1) bekezdés szerint bejelentett elemi kár tényéről és annak mértékéről helyszíni szemle alapján meggyőződik, az érintett növénykultúrák károsodását jegyzőkönyvvel igazolja, és az általa ellenőrzött adatokat nyilvántartásba veszi. (4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén a szerződő kárenyhítő juttatásra vonatkozó igényét az adott káresemény vonatkozásában el kell utasítani. 6. § (1) A miniszter az aszályt meghatározott területre vonatkozóan közleményben vis maiornak nyilváníthatja, amelyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján, valamint egy országos napilapban tesz közzé. (2) Az aszály által okozott kár esetében a termelő a kárenyhítő juttatás iránti igényét az 5. § (1) bekezdése szerinti bejelentés nélkül benyújthatja a 8. § (1) bekezdésében foglaltak szerint. A hozamérték-csökkenés megállapítása 7. § (1) A tárgyévi hozamértéket a tárgyévben ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termésmennyiség alapulvételével a minisztérium honlapján és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben közleményben közzétett referenciaárakon kell figyelembe venni. Azon termékeknél, amelyekre referenciaár közzétételére nem került sor, a termelő a tárgyévet megelőző évi értékesítés számlával igazolt adatait használhatja fel, vagy az adott termékre vonatkozó számításokat a hozamérték-csökkenés megállapításánál mellőzheti. Utóbbi esetben azonban az adott termékre kárenyhítési juttatási igényt sem érvényesíthet. (2) Azon esetekben, amikor a referencia hozamérték és a hozamérték-csökkenés megállapításához csak a tárgyévben áll rendelkezésre adat, vagy a termelő adott termékből nem rendelkezik három elemikár-mentes év adataival, a szükséges információk beszerzése céljából a szakigazgatási hivatalhoz fordulhat, amely az adott termékre és az adott évre vonatkozó megyei átlagtermés-adatok alapján képezi a bázisadatokat. Ezen bázisadatok szolgálnak az adott termelő esetében a hozamérték-csökkenés kiszámításához szükséges referencia hozamértékek alapjául (6. számú melléklet táblázatának D és F oszlop adatai). (3) A termelőnek a referencia hozamérték megállapításához szükséges évenkénti termelési bázisadatokat tartalmazó, 5. számú melléklet szerinti nyilvántartásait nyolc évig meg kell őriznie. (4) Az igényelhető kárenyhítő juttatás összegét a Krt. 11. § (1) bekezdésének előírásai alapján, és a káresemények folytán lecsökkent termés betakarításának a ráfordításcsökkenése (6. melléklet táblázatának „M” oszlopa és a Megjegyzés rovatban megadott adatok), valamint a káresemények után a biztosító által kifizetett kártérítés összegének figyelembevételével kell meghatározni. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem 8. § (1) A termelő a kárenyhítő juttatás iránti kérelmében az igényelt kárenyhítő juttatás összegét e rendelet 4., 5. és 6. számú mellékletei szerinti nyomtatvány felhasználásával számítja ki, és azokat három eredeti példányban személyesen vagy postai úton legkésőbb a tárgyév október 20-áig beérkezőleg a szakigazgatási hivatalhoz nyújthatja be. (2) Ha a hozamérték-csökkenést több elemi kár okozta, az igényelhető kárenyhítő juttatás termékenkénti összegének meghatározásánál az elemi kárt kiváltó okként azt a kárfajtát kell megadni, amely az adott termék esetében a legnagyobb mértékű károsodást okozta (6. számú melléklet táblázatának N oszlopa). (3) A szakigazgatási hivatal a kárenyhítő juttatás iránti igény adatait, számított összegét ellenőrzi, a 6. számú melléklet szerinti formanyomtatványon az adatok helyességét záradékolással igazolja, adatbázisában a záradékkal ellátott, kárenyhítő juttatásra vonatkozó igények adatait az 1. § a)–d) pontja szerinti káronként csoportosítva rögzíti, és az (1) bekezdés szerinti kárenyhítő juttatás iránti kérelmet tartalmazó mellékleteket a tárgyév november 10-éig beérkezőleg az MVH részére elküldi. (4) A szakigazgatási hivatal a (3) bekezdés szerinti adatállományt a tárgyév november 18-áig elküldi az MgSzH részére. Az MgSzH a szakigazgatási hivatalok adatállományainak összegzését követően az összesített adatállományt a tárgyév november 20-áig elküldi az MVH részére, valamint ezen adatállományból megyeszintű bontásban, az 1. § a)–d) pontja szerinti káronként csoportosítva a tárgyév november 22-éig összefoglaló jelentést készít, és azt elektronikus úton elküldi a miniszter részére. (5) Ha a termelő nem az (1) bekezdés szerinti példányszámban és határidőben nyújtja be kárenyhítési juttatás iránti igényét, úgy kérelmét el kell utasítani. (6) A szakigazgatási hivatal az általa ellenőrzött és záradékolt kérelemből egy példányt a tárgyév november 20-áig a kérelem befogadásának visszaigazolásaként visszaküld a termelő részére. A kárenyhítő juttatás mértékének megállapítása 9. § (1) Az MVH adatbázisában rögzíti a kárenyhítési hozzájárulás befizetésére vonatkozó kötelezettségeket, a befizetési kötelezettségek teljesítését, valamint vizsgálja a hozzá a tárgyév november 10-éig beérkezett kárenyhítő juttatásra vonatkozó kérelmek jogosságát, dönt a kérelmek elfogadásáról és a kárenyhítő juttatások összegéről. (2) Az MVH az (1) bekezdés szerinti adatok összevetése után a kárenyhítési igények teljesítésére kifizetési tervet készít, amelyet a tárgyév december 10-éig a miniszterhez jóváhagyásra megküld. (3) A kifizetési tervnek tartalmaznia kell a) a termelőknél elemi csapás miatt bekövetkezett ho zamkiesés szakigazgatási szerv által ellenőrzött, záradékolt, országosan összesített összegét, b) a termelőknél az elemi károk után a biztosítók által megállapított kártérítés országosan összesített összegét, c) a termelők által igényelt kárenyhítő juttatás szakigazgatási hivatal által ellenőrzött, az MVH által jóváhagyott és szükség szerint a Krt. 11. §-ának (2) bekezdése szerint módosított összegét, d) az előlegfizetési igényt megjelölő termelők számát és az előlegfizetéssel érintett kérelmek c) pont szerinti összegét, e) az MVH által vezetett MVH 10032000-0028162900000017 Kárenyhítési lebonyolítási számlára a termelők által befizetett összeget, valamint az ennek kiegészítéséhez a Krt. 8. § (1) bekezdése szerint igénybe vehető költségvetési támogatás összegét, f) a rendelkezésre álló forrást meghaladó kárenyhítési igény esetén a forráshiány összegét és ennek alapján a kárenyhítő juttatás arányos csökkentésének javasolt mértékét, g) a termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összegét az 1. § a)–d) pontjaiban felsorolt kárfajták szerinti bontásban, a kifizetéssel érintett termelők számát és azok működési forma szerinti megoszlását. Előleg 10. § (1) A kárenyhítő juttatásra vonatkozó igény benyújtásával egyidejűleg a termelő a részére megállapított kárenyhítő juttatás előlegének fizetését is kérelmezheti, amelynek mértékét a miniszter a kifizetési terv jóváhagyásakor határozhatja meg. (2) Az előleg kifizetésének forrása a Krt. 6. §-ának (2) bekezdése szerinti termelői befizetések összege, valamint a Krt. 8. §-ának (1) bekezdése szerinti állami hozzájárulásból rendelkezésre álló összeg. (3) A miniszter dönt az előlegfizetés lehetőségéről, annak mértékéről, és egyidejűleg intézkedik ezen összegnek az MVH 10032000-00281629-00000017 Kárenyhítési lebonyolítási számlára történő átutalásáról. (4) Az MVH termelőnként kiszámítja a miniszter által meghatározott mértékű előleg kifizetendő összegét. A kárenyhítő juttatás kifizetése 11. § (1) A miniszter a 9. §-ban foglaltak szerint összeállított és előterjesztett kifizetési tervnek az európai bizottsági notifikációs eljárásban történő jóváhagyását követően azonnal tájékoztatja az MVH-t a kifizetési terv jóváhagyásáról. (2) Az MVH a kifizetési terv jóváhagyásáról szóló döntés kézhezvételétől számított harminc munkanapon belül határozatban értesíti a termelőt a kárenyhítési igénye kielégítésének mértékéről és teljesíti a kifizetéseket. A kifizetésre kerülő összeg meghatározásánál az MVH az előzetesen folyósított előleget is figyelembe veszi. (3) Amennyiben a termelő a 8. § (1) bekezdése szerinti határidőre benyújtott kérelmében szereplő hozamérték-csökkenéshez képest – az elhúzódó betakarítási munkálatok miatt – a betakarítás befejezését követően eltérő hozamérték-csökkenést állapít meg, úgy december 20-áig köteles egy új, a végleges adatokkal kitöltött kárenyhítő juttatás iránti kérelmet benyújtani a szakigazgatási hivatalhoz. (4) A szakigazgatási hivatal az új adatokkal kitöltött kérelem alapján a 8. § (3) bekezdése szerinti eljárást lefolytatja, és a záradékolt kérelmet a tárgyévet követő év január 20-áig megküldi az MVH-nak. (5) Az MVH a kárenyhítési kérelemben bekövetkezett változást átvezeti és a végkifizetés során a különbözetet rendezi. (6) Amennyiben az előlegként kifizetett összeg bármely ok miatt nagyobb, mint a kárenyhítési igény kielégítésének megállapított mértéke, a különbözetet a termelő a (2) bekezdés szerinti határozatban közölt határidőre, az ott megjelölt bankszámlára köteles visszautalni. A vissza nem fizetett előleg beszedésére a Krt. 13. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (7) Az MVH a 9. § (3) bekezdés e) pontja szerinti számlán a kárenyhítési igények kifizetését követően megmaradt összeget a kifizetések lezárását követő 30 munkanapon belül átutalja a minisztérium 10032000-0122019150000005 számú Fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára. Ellenőrzés, jogkövetkezmények 12. § (1) A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos rendelkezéseknek a termelő által történő megsértése, valótlan adatok szolgáltatása a kárenyhítő juttatásra való jogosultság visszavonását eredményezi. A jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás tényét a szakigazgatási hivatal által készített jegyzőkönyv alapján az MVH állapítja meg és határozatban felszólítja a termelőt a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás visszafizetésére. (2) A kárenyhítő juttatásra való jogosultság visszavonása, a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás visszafizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítése nem mentesíti a termelőt a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól. A meg nem fizetett kárenyhítési hozzájárulás beszedésére az MVH a Krt. 6. § (3) bekezdésében foglaltak szerint jár el. Záró rendelkezések 13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, és ezzel egyidejűleg a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 88/2006. (XII. 28.) FVM rendelet hatályát veszti. Gráf József s. k., földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter