15/
- (IV. 3.) NGM rendelete az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól. A személyi jövedelemadóról szóló
- évi CXVII. törvény
- §
(1)bekezdés
- b)pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. §
- c)pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. §
(1)A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontja szerinti munkáltatói lakáscélú támogatás (a továbbiakban: támogatás) adómentességét
- a)a támogatás folyósításáról szóló, a 2. §-ban meghatározott eljárásban a hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) által kiállított igazolás, és
- b)a magánszemély által a munkáltató részére átadott, a saját lakásával összefüggő körülményeket igazoló, a 3–6. §-ban meghatározott okiratok, bizonylatok igazolják azzal, hogy a magánszemély saját lakása az a lakás, amelyben a magánszemély bármely arányban tulajdonos vagy haszonélvezettel bír. E rendelkezés alkalmazásában a magánszemély saját lakásának minősül az a lakás is, amelynek bármely arányú tulajdonjogát, haszonélvezetét a magánszemély a támogatás felhasználásával szerzi meg, ideértve a tulajdonjog zártvégű lízing keretében történő megszerzését is.
(2)A magánszemély – függetlenül a munkaviszonyának esetleges megszűnésétől – az
(1)bekezdés b) pontja szerinti okiratokat, bizonylatokat – a
(3)bekezdésben foglalt kivétellel –
- a)a lakása tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése – ideértve a lakás tulajdonjogának zártvégű lízingszerződés keretében történő megszerzését is – vagy lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig, vagy
- b)lakás építése, építtetése, alapterületének növelése és korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év április 15-éig köteles a munkáltatónak átadni.
(3)A munkáltató saját döntése alapján a) a
(2)bekezdés
- a)pontjában meghatározott esetben legkésőbb a támogatás folyósítása évét követő év május 31-éig, vagy
- b)a
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott esetben legkésőbb a folyósítás évét követő második év május 31-éig átadott okiratokat, bizonylatokat is elfogadhatja, ha ez az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3.2. alpontjában meghatározott adókötelezettség teljesítését nem akadályozza.
(4)A támogatás adómentessége feltételeinek fennállását a munkáltató vizsgálja. Az adómentesség feltételeinek fennállását utólag kell vizsgálni, de a munkáltató a támogatásra való jogosultság megállapításához a magánszemélytől a 3–5. §-ban felsorolt okiratokat, bizonylatokat a támogatás folyósítását megelőzően is bekérheti.
(5)A munkáltató saját nyilvántartásában szereplő, továbbá a támogatás folyósítását megelőzően már igazolt tényeket, körülményeket ismételten akkor sem kell igazolni, ha a támogatást több adóévben vagy az adóéven belül több részletben nyújtják.
(6)A munkáltató a hitelintézettel vagy a kincstárral kötött megállapodás alapján az
(1)bekezdés
- b)pontja szerinti okiratok helyett a hitelintézetnek vagy a kincstárnak a támogatás adómentességének fennállásáról szóló igazolását is elfogadhatja azzal, hogy
- a)a hitelintézetnek vagy a kincstárnak nem kell vizsgálnia azon tényeket és körülményeket, amelyek fennállását a munkáltató nyilatkozatával a saját nyilvántartása alapján igazol, és
- b)a munkáltatónak a 4. § szerinti okiratot ebben az esetben is be kell szereznie.
(7)A támogatás adómentességének fennállásáról szóló igazolást a hitelintézet vagy a kincstár akkor adja ki, ha a magánszemély a 3. és 5–6. §-ban felsorolt okiratokat a
(2)vagy a
(3)bekezdésben meghatározott időpontig a részére átadja. A támogatás adómentességének fennállásáról szóló igazoláson a hitelintézet vagy a kincstár külön feltünteti azt az összeget, amelyre vonatkozóan az adómentesség feltételeinek fennállása nem állapítható meg. A hitelintézet külön megállapodás hiányában is igazolhatja, hogy a lakás szobaszáma megfelel a 3. §-ban meghatározott méltányolható lakásigény feltételeinek.
(8)A munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedése esetén az
(1)bekezdés a) pontja szerinti igazolást a munkáltató saját, a kölcsön nyújtásával összefüggő nyilvántartása helyettesíti. A munkáltató köteles a
(2)vagy a
(3)bekezdésben meghatározott időpontig az
(1)bekezdés b) pontja vagy a
(6)bekezdés szerinti okiratokat, bizonylatokat is beszerezni, ha azok a kölcsön elengedésének időpontjában nem állnak még rendelkezésre, és a magánszemély azokat később sem nyújtotta be. 2. §
(1)Az a hitelintézet, amely a munkáltató megbízásából a támogatás átutalását indította, vagy a támogatás átutalását indító kincstár az 1. §
(1)bekezdés
- a)pontjában meghatározott igazolást akkor adja ki, ha a munkáltató megbízásából a támogatás összegét
- a)a magánszemélynek bármely hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy
- b)a magánszemély javára a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára folyósítja, függetlenül attól, hogy a hitelintézet vagy a kincstár a támogatás átutalását a munkáltató támogatási célból nyitott elkülönített fizetési számlájáról teljesítette-e.
(2)Lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetésére, törlesztésére adott támogatás esetén a magánszemély nyilatkozik a munkáltatójának az
(1)bekezdésben említett számla számáról, továbbá az adóhatóság részére történő adatszolgáltatás teljesítésének céljából hozzájárul ahhoz, hogy a munkáltató a
(3)és
(4)bekezdésben meghatározott adatokat a hitelintézet részére átadja.
(3)A magánszemély a
(2)bekezdés szerinti nyilatkozatban
- a)a saját önálló (giro-képes) hitelszámláját,
- b)a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számláját, vagy
- c)a saját, a hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett folyószámláját jelölheti meg.
(4)Az
(1)bekezdés szerinti igazolás kiállításának feltétele, hogy a munkáltató előzetesen vagy az átutalással egyidejűleg nyilatkozatot tegyen a hitelintézet vagy a kincstár részére arról, hogy az általa folyósított összeget a támogatás céljából adja. A munkáltatói nyilatkozatnak tartalmaznia kell a magánszemély nevét és adóazonosító jelét. A hitelintézet vagy a kincstár saját döntése alapján a munkáltató utólagos nyilatkozatát is elfogadhatja.
(5)A hitelintézet vagy a kincstár a
(4)bekezdés szerinti nyilatkozattételhez papír alapú vagy elektronikus nyomtatványt rendszeresíthet. A nyomtatvány a magánszemély természetes személyazonosító adataira és a munkáltató által az adóévben juttatott támogatás együttes összegére vonatkozó adatot is tartalmazhat.
(6)A munkáltató megbízásából a támogatást folyósító hitelintézet vagy kincstár az
(1)bekezdés szerinti igazolást a támogatásnak a magánszemély részére való átutalásának évét követő év január 31-éig állítja ki a munkáltató részére.
(7)A munkáltató megbízásából a támogatást folyósító hitelintézet vagy kincstár a támogatás magánszemély részére való átutalásának évét követő év január 31-éig az e célra az állami adóhatóság által előírt formában, az ügyfélkapun keresztül adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a magánszemély nevéről, adóazonosító jeléről és a támogatás összegéről. 3. §
(1)A lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) meghatározott méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során a lakás szobaszámát a magánszemély azon nyilatkozata alapján kell meghatározni, amely a lakás szobáinak alapterületét szobánként külön-külön tartalmazza. A lakás szobáinak számát a Kormányrendelet szabályai szerint kell meghatározni.
(2)A méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során az együttköltöző vagy együttlakó, a Kormányrendelet szerinti családtagok számát a lakást a családtag lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként feltüntető érvényes lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata vagy a családtag korábbi, a méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés vizsgálatának időpontjára vonatkozó lakcímét igazoló, a lakcímnyilvántartást vezető hatóság által kiállított igazolás igazolja.
(3)Az együttlakó gyermektelen vagy egygyermekes házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe veendő születendő gyermeket vagy gyermekeket a Kormányrendelet szerinti megelőlegező kölcsön igénybevételére vonatkozó szerződés alapján a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiállított okirat igazolja.
(4)A méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés a támogatás folyósítása évének első napjától az 1. §
(2)vagy
(3)bekezdésében meghatározott időpontig terjedő időszak bármely napjára vonatkozóan vizsgálható.
(5)Az
(1)–
(4)bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a méltányolható lakásigénynek való megfelelést a hitelintézet vagy a kincstár vagy a munkáltató bármely oknál fogva korábbi időpontban az akkor hatályos rendelkezések alapján már megvizsgálta és megállapította, e feltétel fennállása a korábbi vizsgálatról készült okirat másolatával vagy a hitelintézet erről szóló igazolásával is igazolható.
(6)Lakás építése, építtetése esetén az
(1)bekezdés szerinti dokumentumokat a magánszemély az együttköltöző családtagok várható számáról szóló nyilatkozata is pótolhatja, feltéve, hogy a lakásra vonatkozó használatbavételi engedély az 1. §
(2)vagy
(3)bekezdésben meghatározott időpontig nem áll a magánszemély rendelkezésére.
- § A korábbi munkáltatótól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatás összegét az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény
- §
(5)bekezdése szerint a munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolás vagy – ha az igazolás erre vonatkozó adatot nem tartalmaz – a magánszemély nyilatkozata igazolja. 5. §
(1)A támogatás összege és a vételár, a teljes építési költség, valamint a korszerűsítésre fordított költség arányára vonatkozó feltételnek való megfelelést
- a)lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése, továbbá az ilyen célból lakáscélú felhasználásra felvett hitel esetén a tulajdonjog, a földhasználati jog megszerzésére vonatkozó érvényes szerződés, vagy
- b)lakás építése, építtetése, lakás alapterületének növelése, korszerűsítése, továbbá az ilyen célból lakáscélú felhasználásra felvett hitel esetén a 6. §
(1)bekezdés
- b)vagy
- c)pontjában felsorolt, a támogatás összegének felhasználását igazoló okiratok, vagy az építés, építtetés, alapterület-növelés, korszerűsítés költségeit tartalmazó költségvetés alapján kell vizsgálni.
(2)Az
(1)bekezdésben foglaltaktól eltérően a hitelintézettől vagy a korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó és azzal összefüggésben nyilvántartott más kötelezettségek – ideértve különösen a kamatot, a késedelmi pótlékot, a végrehajtási díjat, a jelzálogjog törlésének díját, az előtörlesztési díjat és az olyan biztosítás díját, amelynek biztosítói teljesítése kizárólag a hitel törlesztését szolgálja – megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a vételár, a teljes építési költség, a korszerűsítésre fordított költség és a támogatás arányára vonatkozó feltételnek való megfelelés igazolására a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés is elfogadható, ha az tartalmazza az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3.1. alpontjában meghatározott lakáscélú felhasználás költségére vonatkozó adatot. 6. §
(1)A támogatás felhasználását
- a)lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerződés és az ingatlanügyi hatóságnak a tulajdonjog, földhasználati jog bejegyzését igazoló okirata, vagy az előzőekben felsorolt dokumentumok helyett a tulajdoni lap, valamint – a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év március 31. napja közötti időszakra vonatkozó – az összeg felhasználását – ideértve különösen a vételárnak az eladó részére történő kifizetését – igazoló okirat;
- b)lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős építési engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a magánszemély vagy a magánszemély Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója nevére kiállított számla;
- c)lakás korszerűsítése esetén a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a magánszemély vagy a magánszemély Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója nevére kiállított számla;
- d)a magánszemély által adósként, adóstársként hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés, továbbá – a támogatás folyósításának évére vonatkozó – az összeg felhasználását, a hitel törlesztését igazoló okirat, különösen számla-kivonat; vagy
- e)az a)–
- d)pontban felsorolt okiratok, bizonylatok másolata igazolja azzal, hogy amennyiben a támogatást hitelintézettől a
(2)bekezdés c) pontja szerinti szerződés alapján felvett hitel visszafizetéséhez nyújtják, akkor a támogatás felhasználásának igazolásához az a kölcsön- vagy hitelszerződés is szükséges, amelyből származó követelés törlesztése, visszafizetése érdekében a
(2)bekezdés c) pontjában meghatározott szerződést megkötötték.
(2)Az
(1)bekezdés
- d)pontjának alkalmazásában lakáscélú felhasználásra felvett hitelről szóló szerződésnek minősül
- a)a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés, függetlenül a szerződéskötés időpontjától, ide nem értve a hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon felújítási célból felvett hitelről vagy kölcsönről szóló szerződést,
- b)az a hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet lakást terhelő jelzálogjog nem biztosít, de amelyet a hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3.1. alpontja szerinti lakáscélú felhasználás céljából kötöttek, vagy
- c)az a kölcsön- vagy hitelszerződés, amelyet a hitelszerződésből megállapítható módon az
- a)és
- b)pontban meghatározott kölcsön- vagy hitelszerződés visszafizetése, törlesztése céljából kötöttek, ideértve a gyűjtőszámlahitel-szerződést is.
(3)Az
(1)bekezdés d) pontja szerinti igazolás beszerzése nem szükséges akkor, ha a hitelintézettől lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást a magánszemély önálló (giro-képes) hitelszámlájára, vagy a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalják.
(4)Nem vehető figyelembe a további támogatás felhasználásának igazolása során az az
(1)bekezdés szerint igazolt azon összeg, amelyet a munkáltató bármely korábban folyósított támogatás felhasználásának igazolása során már figyelembe vett.
- § Az adómentesség feltételeinek vizsgálata során nem kell vizsgálni azt a körülményt, hogy ugyanazon lakáshoz kapcsolódóan a magánszemélyen kívül más személy – különösen a magánszemély hozzátartozója – részesül-e vagy részesült-e a támogatásban.
- § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
- § E rendeletet a hatálybalépését követően folyósított támogatásokra kell alkalmazni. A munkáltató választása szerint e rendelet rendelkezései a
- január 1-jén vagy azt követően nyújtott támogatásokra is alkalmazhatók. Varga Mihály s. k., nemzetgazdasági miniszter