15/2014. (IV. 3.) NGM rendelete az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól.

15/2014. (IV. 3.) NGM rendelete az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 81. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § (1) A  személyi jövedelemadóról szóló 1995.  évi CXVII.  törvény (a  továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 2.  pont 2.7. alpontja szerinti munkáltatói lakáscélú támogatás (a továbbiakban: támogatás) adómentességét a) a  támogatás folyósításáról szóló, a  2.  §-ban meghatározott eljárásban a  hitelintézet vagy a  Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) által kiállított igazolás, és b) a  magánszemély által a  munkáltató részére átadott, a  saját lakásával összefüggő körülményeket igazoló, a 3–6. §-ban meghatározott okiratok, bizonylatok igazolják azzal, hogy a  magánszemély saját lakása az  a  lakás, amelyben a  magánszemély bármely arányban tulajdonos vagy haszonélvezettel bír. E  rendelkezés alkalmazásában a  magánszemély saját lakásának minősül az  a  lakás is, amelynek bármely arányú tulajdonjogát, haszonélvezetét a  magánszemély a  támogatás felhasználásával szerzi meg, ideértve a tulajdonjog zártvégű lízing keretében történő megszerzését is. (2) A magánszemély – függetlenül a munkaviszonyának esetleges megszűnésétől – az  (1) bekezdés b) pontja szerinti okiratokat, bizonylatokat – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a) a  lakása tulajdonjogának és a  lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a  megszerzése – ideértve a  lakás tulajdonjogának zártvégű lízingszerződés keretében történő megszerzését is – vagy lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig, vagy b) lakás építése, építtetése, alapterületének növelése és korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év április 15-éig köteles a munkáltatónak átadni. (3) A munkáltató saját döntése alapján a) a  (2)  bekezdés a)  pontjában meghatározott esetben legkésőbb a  támogatás folyósítása évét követő év május 31-éig, vagy b) a  (2)  bekezdés b)  pontjában meghatározott esetben legkésőbb a  folyósítás évét követő második év május 31-éig átadott okiratokat, bizonylatokat is elfogadhatja, ha ez  az Szja tv. 1. számú melléklet 9.  pont 9.3.2.  alpontjában meghatározott adókötelezettség teljesítését nem akadályozza. (4) A  támogatás adómentessége feltételeinek fennállását a  munkáltató vizsgálja. Az  adómentesség feltételeinek fennállását utólag kell vizsgálni, de a  munkáltató a  támogatásra való jogosultság megállapításához a  magánszemélytől a  3–5.  §-ban felsorolt okiratokat, bizonylatokat a  támogatás folyósítását megelőzően is bekérheti. (5) A munkáltató saját nyilvántartásában szereplő, továbbá a támogatás folyósítását megelőzően már igazolt tényeket, körülményeket ismételten akkor sem kell igazolni, ha a  támogatást több adóévben vagy az  adóéven belül több részletben nyújtják. (6) A  munkáltató a  hitelintézettel vagy a  kincstárral kötött megállapodás alapján az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti okiratok helyett a hitelintézetnek vagy a kincstárnak a támogatás adómentességének fennállásáról szóló igazolását is elfogadhatja azzal, hogy a) a hitelintézetnek vagy a kincstárnak nem kell vizsgálnia azon tényeket és körülményeket, amelyek fennállását a munkáltató nyilatkozatával a saját nyilvántartása alapján igazol, és b) a munkáltatónak a 4. § szerinti okiratot ebben az esetben is be kell szereznie. (7) A  támogatás adómentességének fennállásáról szóló igazolást a  hitelintézet vagy a  kincstár akkor adja ki, ha a  magánszemély a  3. és 5–6.  §-ban felsorolt okiratokat a  (2) vagy a  (3)  bekezdésben meghatározott időpontig a  részére átadja. A  támogatás adómentességének fennállásáról szóló igazoláson a  hitelintézet vagy a  kincstár külön feltünteti azt az  összeget, amelyre vonatkozóan az  adómentesség feltételeinek fennállása nem állapítható meg. A  hitelintézet külön megállapodás hiányában is igazolhatja, hogy a  lakás szobaszáma megfelel a  3.  §-ban meghatározott méltányolható lakásigény feltételeinek. (8) A  munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedése esetén az  (1)  bekezdés a)  pontja szerinti igazolást a  munkáltató saját, a  kölcsön nyújtásával összefüggő nyilvántartása helyettesíti. A  munkáltató köteles a  (2) vagy a  (3)  bekezdésben meghatározott időpontig az  (1)  bekezdés b)  pontja vagy a  (6)  bekezdés szerinti okiratokat, bizonylatokat is beszerezni, ha azok a  kölcsön elengedésének időpontjában nem állnak még rendelkezésre, és a magánszemély azokat később sem nyújtotta be. 2. § (1) Az a hitelintézet, amely a munkáltató megbízásából a támogatás átutalását indította, vagy a támogatás átutalását indító kincstár az  1.  § (1)  bekezdés a)  pontjában meghatározott igazolást akkor adja ki, ha a  munkáltató megbízásából a támogatás összegét a) a magánszemélynek bármely hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy b) a magánszemély javára a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára folyósítja, függetlenül attól, hogy a  hitelintézet vagy a  kincstár a  támogatás átutalását a  munkáltató támogatási célból nyitott elkülönített fizetési számlájáról teljesítette-e. (2) Lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetésére, törlesztésére adott támogatás esetén a  magánszemély nyilatkozik a  munkáltatójának az  (1)  bekezdésben említett számla számáról, továbbá az  adóhatóság részére történő adatszolgáltatás teljesítésének céljából hozzájárul ahhoz, hogy a  munkáltató a  (3) és (4)  bekezdésben meghatározott adatokat a hitelintézet részére átadja. (3) A magánszemély a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatban a) a saját önálló (giro-képes) hitelszámláját, b) a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számláját, vagy c) a saját, a hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett folyószámláját jelölheti meg. (4) Az  (1)  bekezdés szerinti igazolás kiállításának feltétele, hogy a  munkáltató előzetesen vagy az  átutalással egyidejűleg nyilatkozatot tegyen a  hitelintézet vagy a  kincstár részére arról, hogy az  általa folyósított összeget a támogatás céljából adja. A munkáltatói nyilatkozatnak tartalmaznia kell a magánszemély nevét és adóazonosító jelét. A hitelintézet vagy a kincstár saját döntése alapján a munkáltató utólagos nyilatkozatát is elfogadhatja. (5) A hitelintézet vagy a kincstár a (4) bekezdés szerinti nyilatkozattételhez papír alapú vagy elektronikus nyomtatványt rendszeresíthet. A  nyomtatvány a  magánszemély természetes személyazonosító adataira és a  munkáltató által az adóévben juttatott támogatás együttes összegére vonatkozó adatot is tartalmazhat. (6) A  munkáltató megbízásából a  támogatást folyósító hitelintézet vagy kincstár az  (1)  bekezdés szerinti igazolást a  támogatásnak a  magánszemély részére való átutalásának évét követő év január 31-éig állítja ki a  munkáltató részére. (7) A  munkáltató megbízásából a  támogatást folyósító hitelintézet vagy kincstár a  támogatás magánszemély részére való átutalásának évét követő év január 31-éig az e célra az állami adóhatóság által előírt formában, az ügyfélkapun keresztül adatot szolgáltat az  állami adóhatóság részére a  magánszemély nevéről, adóazonosító jeléről és a támogatás összegéről. 3. § (1) A  lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben (a  továbbiakban: Kormányrendelet) meghatározott méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során a  lakás szobaszámát a  magánszemély azon nyilatkozata alapján kell meghatározni, amely a lakás szobáinak alapterületét szobánként külön-külön tartalmazza. A lakás szobáinak számát a Kormányrendelet szabályai szerint kell meghatározni. (2) A  méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során az  együttköltöző vagy együttlakó, a  Kormányrendelet szerinti családtagok számát a  lakást a  családtag lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként feltüntető érvényes lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata vagy a  családtag korábbi, a  méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés vizsgálatának időpontjára vonatkozó lakcímét igazoló, a lakcímnyilvántartást vezető hatóság által kiállított igazolás igazolja. (3) Az együttlakó gyermektelen vagy egygyermekes házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe veendő születendő gyermeket vagy gyermekeket a  Kormányrendelet szerinti megelőlegező kölcsön igénybevételére vonatkozó szerződés alapján a  megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiállított okirat igazolja. (4) A  méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés a  támogatás folyósítása évének első napjától az  1.  § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott időpontig terjedő időszak bármely napjára vonatkozóan vizsgálható. (5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a méltányolható lakásigénynek való megfelelést a hitelintézet vagy a  kincstár vagy a  munkáltató bármely oknál fogva korábbi időpontban az  akkor hatályos rendelkezések alapján már megvizsgálta és megállapította, e  feltétel fennállása a  korábbi vizsgálatról készült okirat másolatával vagy a hitelintézet erről szóló igazolásával is igazolható. (6) Lakás építése, építtetése esetén az  (1)  bekezdés szerinti dokumentumokat a  magánszemély az  együttköltöző családtagok várható számáról szóló nyilatkozata is pótolhatja, feltéve, hogy a  lakásra vonatkozó használatbavételi engedély az 1. § (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott időpontig nem áll a magánszemély rendelkezésére. 4. § A korábbi munkáltatótól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatás összegét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 46. § (5) bekezdése szerint a munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolás vagy – ha az igazolás erre vonatkozó adatot nem tartalmaz – a magánszemély nyilatkozata igazolja. 5. § (1) A  támogatás összege és a  vételár, a  teljes építési költség, valamint a  korszerűsítésre fordított költség arányára vonatkozó feltételnek való megfelelést a) lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése, továbbá az ilyen célból lakáscélú felhasználásra felvett hitel esetén a  tulajdonjog, a  földhasználati jog megszerzésére vonatkozó érvényes szerződés, vagy b) lakás építése, építtetése, lakás alapterületének növelése, korszerűsítése, továbbá az  ilyen célból lakáscélú felhasználásra felvett hitel esetén a 6. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában felsorolt, a támogatás összegének felhasználását igazoló okiratok, vagy az  építés, építtetés, alapterület-növelés, korszerűsítés költségeit tartalmazó költségvetés alapján kell vizsgálni. (2) Az  (1)  bekezdésben foglaltaktól eltérően a  hitelintézettől vagy a  korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a  hitelhez kapcsolódó és azzal összefüggésben nyilvántartott más kötelezettségek – ideértve különösen a kamatot, a késedelmi pótlékot, a végrehajtási díjat, a jelzálogjog törlésének díját, az  előtörlesztési díjat és az  olyan biztosítás díját, amelynek biztosítói teljesítése kizárólag a  hitel törlesztését szolgálja – megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a  vételár, a  teljes építési költség, a  korszerűsítésre fordított költség és a  támogatás arányára vonatkozó feltételnek való megfelelés igazolására a  hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés is elfogadható, ha az  tartalmazza az  Szja tv. 1. számú melléklet 9.  pont 9.3.1. alpontjában meghatározott lakáscélú felhasználás költségére vonatkozó adatot. 6. § (1) A támogatás felhasználását a) lakás tulajdonjogának és a  lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a  megszerzése esetén az  érvényes szerződés és az  ingatlanügyi hatóságnak a tulajdonjog, földhasználati jog bejegyzését igazoló okirata, vagy az előzőekben felsorolt dokumentumok helyett a tulajdoni lap, valamint – a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év március 31. napja közötti időszakra vonatkozó – az összeg felhasználását – ideértve különösen a vételárnak az eladó részére történő kifizetését – igazoló okirat; b) lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a  jogerős építési engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a  támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a  folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a  magánszemély vagy a  magánszemély Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója nevére kiállított számla; c) lakás korszerűsítése esetén a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a  magánszemély vagy a  magánszemély Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója nevére kiállított számla; d) a  magánszemély által adósként, adóstársként hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a  hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a  hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés, továbbá – a támogatás folyósításának évére vonatkozó – az összeg felhasználását, a hitel törlesztését igazoló okirat, különösen számla-kivonat; vagy e) az a)–d) pontban felsorolt okiratok, bizonylatok másolata igazolja azzal, hogy amennyiben a  támogatást hitelintézettől a  (2)  bekezdés c)  pontja szerinti szerződés alapján felvett hitel visszafizetéséhez nyújtják, akkor a  támogatás felhasználásának igazolásához az  a  kölcsön- vagy hitelszerződés is szükséges, amelyből származó követelés törlesztése, visszafizetése érdekében a  (2)  bekezdés c) pontjában meghatározott szerződést megkötötték. (2) Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában lakáscélú felhasználásra felvett hitelről szóló szerződésnek minősül a) a  hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés, függetlenül a  szerződéskötés időpontjától, ide nem értve a  hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon felújítási célból felvett hitelről vagy kölcsönről szóló szerződést, b) az  a  hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet lakást terhelő jelzálogjog nem biztosít, de amelyet a  hitelszerződésből vagy a  hiteligénylésből megállapítható módon az  Szja tv. 1. számú melléklet 9.  pont 9.3.1. alpontja szerinti lakáscélú felhasználás céljából kötöttek, vagy c) az  a  kölcsön- vagy hitelszerződés, amelyet a  hitelszerződésből megállapítható módon az  a) és b)  pontban meghatározott kölcsön- vagy hitelszerződés visszafizetése, törlesztése céljából kötöttek, ideértve a gyűjtőszámlahitel-szerződést is. (3) Az  (1)  bekezdés d)  pontja szerinti igazolás beszerzése nem szükséges akkor, ha a  hitelintézettől lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a  hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást a  magánszemély önálló (giro-képes) hitelszámlájára, vagy a  hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalják. (4) Nem vehető figyelembe a  további támogatás felhasználásának igazolása során az  az (1)  bekezdés szerint igazolt azon összeg, amelyet a munkáltató bármely korábban folyósított támogatás felhasználásának igazolása során már figyelembe vett. 7. § Az  adómentesség feltételeinek vizsgálata során nem kell vizsgálni azt a  körülményt, hogy ugyanazon lakáshoz kapcsolódóan a magánszemélyen kívül más személy – különösen a magánszemély hozzátartozója – részesül-e vagy részesült-e a támogatásban. 8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 9. § E rendeletet a hatálybalépését követően folyósított támogatásokra kell alkalmazni. A munkáltató választása szerint e rendelet rendelkezései a 2014. január 1-jén vagy azt követően nyújtott támogatásokra is alkalmazhatók. Varga Mihály s. k., nemzetgazdasági miniszter