998/D/2010. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő h a t á r o z a t o t:

998/D/2010. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő h a t á r o z a t o t: 1. Az Alkotmánybíróság a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. LXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 16/1997. (III. 5.) FM rendelet 23. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló – az Alkotmány 8. § (2) és 13. § (1) bekezdésére alapított – alkotmányjogi panaszt elutasítja. 2. Az Alkotmánybíróság a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 16/1997. (III. 5.) FM rendelet 23. § (1) bekezdésével kapcsolatban előterjesztett alkotmányjogi panaszt egyebekben visszautasítja. 3. Az Alkotmánybíróság a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 16/1997. (III. 5.) FM rendelet 26. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja. I. Az indítványozó – a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.P.20.159/2010/3. sz. ítéletével összefüggésben benyújtott – alkotmányjogi panasz keretében a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 16/1997. (III. 5.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) 23. § (1) bekezdése és 26. § (2) bekezdése megsemmisítését kéri. Véleménye szerint e rendelkezések az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe, 8. § (2) bekezdésébe és 13. § (1) bekezdésébe ütköző módon szabályozzák a felmérési, térképezési, területszámítási hiba kijavítását. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 11. § (7) bekezdése szerint felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba esetén az ingatlanügyi hatóság az alaptérképet, illetve a hozzá tartozó területi adatokat bármikor, hivatalból is kijavíthatja. ugyanakkor az R. ezt azzal is kiegészíti – s az indítványozó szerint ezzel a törvényi szabály érvényesülését szűkíti –, hogy a kijavítás nem érinti és nem változtatja meg a természetbeni határvonalat és a birtoklási viszonyokat. A konkrét ügy lényege a következő: az indítványozó tulajdonában álló földrészlet határát az ingatlan-nyilvántartási térkép – a földhivatal által is elismerten – tévesen ábrázolja, s így a területet kisebbnek mutatja a valóságosnál. A hiba a korábbi grafikus térkép 2002–2003-ban végrehajtott digitalizálása során keletkezett (a digitális térképet 2005-ben adták forgalomba). Tekintve azonban, hogy a szomszéd 2006-ban – a természetbeni állapotot megváltoztatva – a térképi határvonalnak megfelelő helyen kerítést épített (tehát a természetbeni és a térképi határvonal jelenleg megegyezik), a földhivatal – az R. támadott szabályára hivatkozással – megtagadta az indítványozónak a térkép kijavítására irányuló kérelme teljesítését. A döntést a bíróság helybenhagyta. Az ügyben felülvizsgálati eljárás van folyamatban a Legfelsőbb Bíróságon. Az indítványozó sérelmezi egyrészt, hogy „az Fttv. végrehajtási rendelete, és nem a törvény határozza meg azokat a szabályokat, amivel a földtulajdonos tulajdonjoga korlátozásra kerül”. Rámutat, hogy az Fttv. 11. § (7) bekezdése semmilyen korlátozó rendelkezést nem állapít meg a térképezési hiba kijavításával kapcsolatban, így a végrehajtási rendelet sem tehet ilyet, az ugyanis nem csak az Alkotmány 13. § (1) bekezdését, hanem a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 1. §-át is sérti. Emellett semmilyen közérdek nem fűződik ahhoz, hogy egy nyilvánvalóan hibás térképezést ne lehessen földhivatali hatáskörben kijavítani, pusztán arra hivatkozással, hogy időközben a természetbeni használati viszonyok megváltoztak, érvel az indítványozó. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességéből az következik, hogy az ingatlan-nyilvántartás részét képező térképi állománynak a jogi állapotnak megfelelően kell tartalmaznia az egyes földrészletek határvonalát, és amennyiben a térképi állapot nem felel meg a jogi állapotnak, abban az esetben a térképi állapotot mindenképpen ki kell javítani. II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokra tikus jogállam.” „8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.” „13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.” 2. Az Fttv. érintett rendelkezése: „11. § (7) Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba esetén az ingatlanügyi hatóság az alaptérképet, illetve a hozzá tartozó területi adatokat bármikor, hivatalból is kijavíthatja.” 3. Az R. támadott rendelkezései: „23. § (1) A felmérési, térképezési, területszámítási hiba kijavítása nem érinti és nem változtatja meg a természetbeni határvonalat és a birtoklási viszonyokat.” „26. § (2) Ha a természetben talált határvonal a korábbi térképi – a mérésre és térképezésre megadott tűrési határon túl – vagy a jogi állapottal nem egyezik meg, és az egyeztetés sem vezetett eredményre, a földrészlet természetbeni határvonalát kell mérni és térképezni.” III. Az indítvány nem megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a jogszabályi feltételeknek. 1.1. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogor voslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az alkotmányjogi panasz tehát – mint azt már az 57/1991. (XI. 8.) AB határozat (ABH 1991, 272, 282.) is kifejtette – egyedi, jogalkalmazói aktus ellen irányuló jogorvoslat, amely alkotmányos alapjog sérelme esetén vehető igénybe. Az Abtv. 48. § (2) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az alkotmányjogi panaszra megállapított határidő számítása szempontjából a rendkívüli jogorvoslatokat figyelmen kívül kell hagyni [41/1998. (X. 2.) AB határozat, ABH 1998, 306, 309.], ezért jelen ügy elbírálását nem érinti, hogy az ügyben felülvizsgálati eljárás van folyamatban. Az alkotmányjogi panasz benyújtására megállapított határidőt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.P.20.159/2010/3. sz. jogerős ítéletének kézbesítésétől kell számítani, amelyre – a Legfelsőbb Bíróság tájékoztatása szerint, melynél a felülvizsgálati kérelem miatt az iratok fellelhetőek – 2010. április 12. napján került sor. Az alkotmányjogi panasz 2010. június 11. napján – tehát a hatvan napos határidőn belül – érkezett az Alkotmánybíróságra. 1.2. Az Abtv. alapján az alkotmányjogi panasznak, mint konkrét normakontrollnak törvényi feltétele, hogy a jogerős döntésben szereplő, az indítványozó által vizsgálni kért jogszabályi rendelkezések alkalmazása során következzék be a jogsérelem. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálását kizáró tényezőnek tekinti azt, ha az indítványozó a panaszában olyan jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességét állítja, amelyet ügyében a jogerős határozatot meghozó bíróság nem alkalmazott [1050/D/1999. AB végzés, ABH 2005, 1581, 1582.; 870/D/2002. AB végzés, ABH 2005, 1634, 1638.; 177/D/2004. AB határozat, ABH 2006, 1557, 1566.; 725/D/2004. AB határozat, ABH 2006, 1617, 1626.]. A becsatolt iratok tanúsága szerint az indítványozó ügyében eljárt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság az indítványozó keresetét azért utasította el, mert megállapítható volt, hogy a digitális térképi felmérés óta az érintett ingatlanok közötti természetbeni állapot „megváltozott az okból, hogy oda 2006-ban kerítés lett létesítve, mely kerítés a jelenleg hatályos térképi vonalon (…) áll”. Az R. 23. § (1) bekezdése viszont egyértelműen rögzíti, hogy a felmérési, térképezési, területszámítási hiba „nem érinti/érintheti és nem változtatja/változtathatja meg a természetbeni határvonalat és a birtoklási viszonyokat”. A bíróság indokolásában – a peranyagra utalva – az R. egyéb rendelkezéseit is említi [pl. a 26–27. §-t, az indítványozó ezek közül a 26. § (2) bekezdését támadja], ugyanakkor egyértelműen megállapítható, hogy az ítélet rendelkező részét nem ezekre alapítja. Az R. 26. §-a ugyanis az alaptérképek készítése során a földrészletek határvonalának megállapításakor alkalmazandó módszerekről szól, az R. 27. §-a pedig a földrészletek határvonalának a kitűzéséről. A konkrét ügyben viszont az egyáltalán nem volt vitás, hogy a hatályos alaptérkép hibás – ezt mind a földhivatali határozatok, mind a bírósági ítélet megállapítja, s kétségtelen tényként kezeli –, csupán az volt a kérdés, hogy az R. 23. §-a alapján a felfedezett hiba földhivatali hatáskörben kijavítható-e. A bíróság ennek megfelelően egyértelműen le is szögezte, hogy „a földrészletek csökkenését eredményező határozatok felülvizsgálata nem képezték jelen közigazgatási per tárgyát”, a bíróság kizárólag a térkép-kijavítási kérelem elutasításának a jogszerűségét vizsgálta. Ennek megfelelően az alkotmányjogi panasz is egyértelműen és kifejezetten a térképezési hiba kijavításának a korlátozását támadja. Mindezek alapján megállapítható, hogy az alkotmányjogi panasszal támadott rendelkezések közül – mint alkalmazott jogszabályhely – csupán az R. 23. § (1) bekezdése képezheti alkotmányossági vizsgálat tárgyát. Az R. 26. § (2) bekezdése vonatkozásában az Alkotmánybíróság az ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.; a továbbiakban: Ügyrend) 29. § e) pontja alapján [a benyújtott alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 48. § (1) bekezdésében foglaltaknak] az alkotmányjogi panaszt visszautasította. 1.3. Tekintettel arra, hogy alkotmányjogi panaszt csak vélt alapjogi sérelem esetében lehet benyújtani, az Alkotmánybíróság azt is megvizsgálta, hogy e feltételnek eleget tesz-e a kérelem. Az indítványozó külön sérelmezi, hogy a kifogásolt szabályokat rendelet (R.) tartalmazza, amely szerinte ráadásul ellentétes azzal a törvénnyel (Fttv.), amelynek a végrehajtására megalkották (jogforrási hierarchia sérelme). Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a jogbiztonság követelménye önmagában nem minősül az állampolgár Alkotmányban biztosított jogának, a jogbiztonság absztrakt követelményére alapított alkotmányjogi panaszok érdemben nem bírálhatók el, így azokat az Alkotmánybíróság visszautasítja (1140/D/2006. AB végzés; ABH 2008, 3578.; 801/B/2002. AB határozat, ABH 2008, 1899.; 32/D/2004. AB határozat, ABH 2008, 2057.; 404/D/2004. AB végzés, ABH 2008, 3463.; 20/D/2007. AB végzés, ABH 2008, 3583.). Emellett pedig „nem tekinthetők az Alkotmányban biztosított jognak (…) az egyes jogforrások kiadását rendező hatásköri szabályok, illetve a jogforrási hierarchiát szabályozó alkotmányos rendelkezések” (1140/D/2006. AB végzés, ABH 2008, 3578, 3580.). Mindezek miatt az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére és ezzel összefüggésben a jogforrási hierarchia sérelmére alapított alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság az Ügyrend – fentebb már idézett – 29. § e) pontja alapján visszautasította. 2. A továbbiakban az Alkotmánybíróság tehát azt vizsgálta, hogy a támadott rendelkezés [R. 23. § (1) bekezdés] sérti-e az Alkotmány 13. § (1) bekezdését [illetve ezzel összefüggésben a 8. § (2) bekezdését]. 2.1. Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy az R. 23. §-át az állami alapadatok felhasználásával vég zett sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 46/2010. (IV. 27.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.2.) 68. § b) pontja 2010. május 5. napjával hatályon kívül helyezte [egyidejűleg az R.2. 59. § (2) bekezdése a támadottal megegyező szövegű rendelkezést vezetett be]. Az Alkotmánybíróság hatáskörébe főszabályként csak hatályos jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tartozik. Hatályon kívül helyezett, illetőleg módosított jogszabályi rendelkezés alkotmányosságának vizsgálatára a konkrét normakontroll két esetében [tehát az Abtv. 38. § (1) bekezdése alapján benyújtott bírói kezdeményezés és a 48. §-a alapján előterjesztett alkotmányjogi panasz alapján] van lehetőség, mivel ilyenkor a támadott jogszabályi rendelkezés alkalmazhatósága is eldöntendő kérdés [10/1992. (II. 25.) AB határozat, ABH 1992, 72, 76.]. Jelen ügyben az indítvány az Abtv. 48. § alapján benyújtott alkotmányjogi panasz, ennek megfelelően az Alkotmánybíróság – a hatályon kívül helyezés ellenére – érdemben megvizsgálta az R. támadott rendelkezésének alkotmányosságát. 2.2. A tulajdonjog védelméről szóló rendelkezés [13. § (1) bekezdés] nem az alaptörvénynek az alapjogokat nevesítő XII. fejezetében található, ennek ellenére az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a tulajdonhoz való jog alapjogi védelemben részesül, és vonatkozik rá az alapjogi korlátozásnak az Alkotmány 8. § (2) bekezdésében lefektetett tilalma [7/1991. (II. 28.) AB határozat, ABH 1991, 25.; 935/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 765.]. A tulajdonjogból eredő birtoklási jog terjedelme minden esetben annak a földrészletnek a határvonalához igazodik, amelyet a nyilvántartási térképen a valóságos tulajdoni viszonyoknak megfelelően feltüntetett határvonalak határoznak meg. A nyilvántartási térkép esetleges hibája a bejegyzett jog sérelmével jár. A felmérési, térképezési, területszámítási hiba kijavítására vonatkozó rendelkezések célja ennek megfelelően a tulajdonjogi, a természetbeni és a térképi állapot egyezőségének a biztosítása. Amennyiben a térképi határvonal kiigazítása a természetbeni határvonalnak (a birtoklási viszonyoknak) megfelelően történik, pontosan ennek az egyezőségnek az – utólagos – létrehozásáról van szó. Minden más esetben viszont a térképi határvonal áthelyezése a technikai jellegű hibajavításon túlmutató jelentőséggel bírna, esetleges birtok- illetve tulajdonjogi vitákat befolyásolna, amely azonban nem tartozik a földhivatal hatáskörébe. Az indítványozó által sérelmezett rendelkezés tehát valójában egyfajta garanciális jellegű előírás: azt biztosítja, teszi egyértelművé, hogy a földhivatal kizárólag térképi hibát javíthat ki, de e döntés – a földhivatal hatásköréből adódóan – nem lehet a szomszédok között fennálló jogviták megoldásának az eszköze. A földhivatalnak a térkép kijavítását érintő kérelemmel kapcsolatos döntése tulajdoni igényt nem dönt (nem is dönthet) el. (Szükséges e körben arra is utalni, hogy bár maga az Fttv. kifejezetten nem mondja ki, hogy a térképi határvonal kiigazítása a természetbeni, valóságos birtoklási viszonyokat nem változtathatja meg, a törvény- hez fűzött indokolás – összhangban az R.-rel – már tartalmazza ezt az értelmező megállapítást.) Hangsúlyozni kell: Abban az esetben, ha a jogsérelem – tehát a bejegyzett jog sérelme, amit a felmérési hiba okozott – földhivatali eljárásban nem orvosolható (mint például a jelen esetben), illetőleg azt nem orvosolják, az érdekelt fél keresettel fordulhat a bírósághoz a szomszédos ingatlan tulajdonosával szemben. Tehát, ha az ingatlan tulajdonosa sérelmesnek tartja az érvényben levő nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat (úgy véli, hogy az téves, nem felel meg a valóságos tulajdoni viszonyoknak), a bíróság előtt érvényesítheti a szomszédos ingatlan tulajdonosa által el nem ismert igényét (lásd: PK 265. számú állásfoglalás). Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapítja: az a jogszabályi rendelkezés, amelynek alapján földhiva tali hatáskörben nem végezhető olyan térképi hibajavítás, amely a természetbeni határvonaltól (a valóságos birtoklási viszonyoktól) eltérne, nem korlátozza az Alkotmányban biztosított a tulajdonhoz való jogot, illetve a tulajdoni igény érvényesítését sem. Az Alkotmánybíróság ezért az Alkotmány 8. § (2) bekezdésére és 13. § (1) bekezdésére alapított indítványt elutasította. Budapest, 2010. december 14. Dr. Bihari Mihály s. k., Dr. Lenkovics Barnabás s. k., alkotmánybíró előadó alkotmánybíró