← Magyarország

998/D/2010. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő h a t á r o z a t o t:

Röviden

Ez a határozat egy alkotmányjogi panaszt tárgyal, amely a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló rendelet egyes szakaszainak alkotmányellenességét kifogásolta. Az Alkotmánybíróság elutasította a panaszt a rendelet 23. § (1) bekezdésének alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló részében, és visszautasította a panasz egyéb részeit.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

Jogszabály szövege

998/D/

  1. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő h a t á r o z a t o t:
  2. Az Alkotmánybíróság a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló
  3. LXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 16/
  4. (III. 5.) FM rendelet
  5. §

(1)bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló – az Alkotmány 8. §
(2)és 13. §
(1)bekezdésére alapított – alkotmányjogi panaszt elutasítja.
  1. Az Alkotmánybíróság a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló
  2. évi LXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 16/
  3. (III. 5.) FM rendelet
  4. §
(1)bekezdésével kapcsolatban előterjesztett alkotmányjogi panaszt egyebekben visszautasítja.
  1. Az Alkotmánybíróság a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló
  2. évi LXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 16/
  3. (III. 5.) FM rendelet
  4. §
(2)bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja. I. Az indítványozó – a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.P.20.159/2010/
  1. sz. ítéletével összefüggésben benyújtott – alkotmányjogi panasz keretében a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló
  2. évi LXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 16/
  3. (III. 5.) FM rendelet (a továbbiakban: R.)
  4. §
(1)bekezdése és 26. §
(2)bekezdése megsemmisítését kéri. Véleménye szerint e rendelkezések az Alkotmány 2. §
(1)bekezdésébe, 8. §
(2)bekezdésébe és 13. §
(1)bekezdésébe ütköző módon szabályozzák a felmérési, térképezési, területszámítási hiba kijavítását. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 11. §
(7)bekezdése szerint felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba esetén az ingatlanügyi hatóság az alaptérképet, illetve a hozzá tartozó területi adatokat bármikor, hivatalból is kijavíthatja. ugyanakkor az R. ezt azzal is kiegészíti – s az indítványozó szerint ezzel a törvényi szabály érvényesülését szűkíti –, hogy a kijavítás nem érinti és nem változtatja meg a természetbeni határvonalat és a birtoklási viszonyokat. A konkrét ügy lényege a következő: az indítványozó tulajdonában álló földrészlet határát az ingatlan-nyilvántartási térkép – a földhivatal által is elismerten – tévesen ábrázolja, s így a területet kisebbnek mutatja a valóságosnál. A hiba a korábbi grafikus térkép 2002–2003-ban végrehajtott digitalizálása során keletkezett (a digitális térképet 2005-ben adták forgalomba). Tekintve azonban, hogy a szomszéd 2006-ban – a természetbeni állapotot megváltoztatva – a térképi határvonalnak megfelelő helyen kerítést épített (tehát a természetbeni és a térképi határvonal jelenleg megegyezik), a földhivatal – az R. támadott szabályára hivatkozással – megtagadta az indítványozónak a térkép kijavítására irányuló kérelme teljesítését. A döntést a bíróság helybenhagyta. Az ügyben felülvizsgálati eljárás van folyamatban a Legfelsőbb Bíróságon. Az indítványozó sérelmezi egyrészt, hogy „az Fttv. végrehajtási rendelete, és nem a törvény határozza meg azokat a szabályokat, amivel a földtulajdonos tulajdonjoga korlátozásra kerül”. Rámutat, hogy az Fttv. 11. §
(7)bekezdése semmilyen korlátozó rendelkezést nem állapít meg a térképezési hiba kijavításával kapcsolatban, így a végrehajtási rendelet sem tehet ilyet, az ugyanis nem csak az Alkotmány 13. §
(1)bekezdését, hanem a jogalkotásról szóló
  1. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.)
  2. §-át is sérti. Emellett semmilyen közérdek nem fűződik ahhoz, hogy egy nyilvánvalóan hibás térképezést ne lehessen földhivatali hatáskörben kijavítani, pusztán arra hivatkozással, hogy időközben a természetbeni használati viszonyok megváltoztak, érvel az indítványozó. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességéből az következik, hogy az ingatlan-nyilvántartás részét képező térképi állománynak a jogi állapotnak megfelelően kell tartalmaznia az egyes földrészletek határvonalát, és amennyiben a térképi állapot nem felel meg a jogi állapotnak, abban az esetben a térképi állapotot mindenképpen ki kell javítani. II.
  3. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „
  4. §
(1)A Magyar Köztársaság független, demokra tikus jogállam.” „8. §
(2)A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.” „13. §
(1)A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”
  1. Az Fttv. érintett rendelkezése: „
  2. §
(7)Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba esetén az ingatlanügyi hatóság az alaptérképet, illetve a hozzá tartozó területi adatokat bármikor, hivatalból is kijavíthatja.” 3. Az R. támadott rendelkezései: „23. §
(1)A felmérési, térképezési, területszámítási hiba kijavítása nem érinti és nem változtatja meg a természetbeni határvonalat és a birtoklási viszonyokat.” „26. §
(2)Ha a természetben talált határvonal a korábbi térképi – a mérésre és térképezésre megadott tűrési határon túl – vagy a jogi állapottal nem egyezik meg, és az egyeztetés sem vezetett eredményre, a földrészlet természetbeni határvonalát kell mérni és térképezni.” III. Az indítvány nem megalapozott.
  1. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a jogszabályi feltételeknek. 1.
  2. Az Alkotmánybíróságról szóló
  3. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
  4. §
(1)bekezdése értelmében az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogor voslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az alkotmányjogi panasz tehát – mint azt már az 57/1991. (XI. 8.) AB határozat (ABH 1991, 272, 282.) is kifejtette – egyedi, jogalkalmazói aktus ellen irányuló jogorvoslat, amely alkotmányos alapjog sérelme esetén vehető igénybe. Az Abtv. 48. §
(2)bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az alkotmányjogi panaszra megállapított határidő számítása szempontjából a rendkívüli jogorvoslatokat figyelmen kívül kell hagyni [41/
  1. (X. 2.) AB határozat, ABH 1998, 306, 309.], ezért jelen ügy elbírálását nem érinti, hogy az ügyben felülvizsgálati eljárás van folyamatban. Az alkotmányjogi panasz benyújtására megállapított határidőt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.P.20.159/2010/
  2. sz. jogerős ítéletének kézbesítésétől kell számítani, amelyre – a Legfelsőbb Bíróság tájékoztatása szerint, melynél a felülvizsgálati kérelem miatt az iratok fellelhetőek –
  3. április
  4. napján került sor. Az alkotmányjogi panasz
  5. június
  6. napján – tehát a hatvan napos határidőn belül – érkezett az Alkotmánybíróságra. 1.
  7. Az Abtv. alapján az alkotmányjogi panasznak, mint konkrét normakontrollnak törvényi feltétele, hogy a jogerős döntésben szereplő, az indítványozó által vizsgálni kért jogszabályi rendelkezések alkalmazása során következzék be a jogsérelem. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálását kizáró tényezőnek tekinti azt, ha az indítványozó a panaszában olyan jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességét állítja, amelyet ügyében a jogerős határozatot meghozó bíróság nem alkalmazott [1050/D/
  8. AB végzés, ABH 2005, 1581, 1582.; 870/D/
  9. AB végzés, ABH 2005, 1634, 1638.; 177/D/
  10. AB határozat, ABH 2006, 1557, 1566.; 725/D/
  11. AB határozat, ABH 2006, 1617, 1626.]. A becsatolt iratok tanúsága szerint az indítványozó ügyében eljárt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság az indítványozó keresetét azért utasította el, mert megállapítható volt, hogy a digitális térképi felmérés óta az érintett ingatlanok közötti természetbeni állapot „megváltozott az okból, hogy oda 2006-ban kerítés lett létesítve, mely kerítés a jelenleg hatályos térképi vonalon (…) áll”. Az R.
  12. §
(1)bekezdése viszont egyértelműen rögzíti, hogy a felmérési, térképezési, területszámítási hiba „nem érinti/érintheti és nem változtatja/változtathatja meg a természetbeni határvonalat és a birtoklási viszonyokat”. A bíróság indokolásában – a peranyagra utalva – az R. egyéb rendelkezéseit is említi [pl. a 26–27. §-t, az indítványozó ezek közül a 26. §
(2)bekezdését támadja], ugyanakkor egyértelműen megállapítható, hogy az ítélet rendelkező részét nem ezekre alapítja. Az R.
  1. §-a ugyanis az alaptérképek készítése során a földrészletek határvonalának megállapításakor alkalmazandó módszerekről szól, az R.
  2. §-a pedig a földrészletek határvonalának a kitűzéséről. A konkrét ügyben viszont az egyáltalán nem volt vitás, hogy a hatályos alaptérkép hibás – ezt mind a földhivatali határozatok, mind a bírósági ítélet megállapítja, s kétségtelen tényként kezeli –, csupán az volt a kérdés, hogy az R.
  3. §-a alapján a felfedezett hiba földhivatali hatáskörben kijavítható-e. A bíróság ennek megfelelően egyértelműen le is szögezte, hogy „a földrészletek csökkenését eredményező határozatok felülvizsgálata nem képezték jelen közigazgatási per tárgyát”, a bíróság kizárólag a térkép-kijavítási kérelem elutasításának a jogszerűségét vizsgálta. Ennek megfelelően az alkotmányjogi panasz is egyértelműen és kifejezetten a térképezési hiba kijavításának a korlátozását támadja. Mindezek alapján megállapítható, hogy az alkotmányjogi panasszal támadott rendelkezések közül – mint alkalmazott jogszabályhely – csupán az R.
  4. §
(1)bekezdése képezheti alkotmányossági vizsgálat tárgyát. Az R. 26. §
(2)bekezdése vonatkozásában az Alkotmánybíróság az ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/
  1. (I. 12.) Tü. határozat (ABK
  2. január, 3.; a továbbiakban: Ügyrend)
  3. § e) pontja alapján [a benyújtott alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv.
  4. §
(1)bekezdésében foglaltaknak] az alkotmányjogi panaszt visszautasította. 1.
  1. Tekintettel arra, hogy alkotmányjogi panaszt csak vélt alapjogi sérelem esetében lehet benyújtani, az Alkotmánybíróság azt is megvizsgálta, hogy e feltételnek eleget tesz-e a kérelem. Az indítványozó külön sérelmezi, hogy a kifogásolt szabályokat rendelet (R.) tartalmazza, amely szerinte ráadásul ellentétes azzal a törvénnyel (Fttv.), amelynek a végrehajtására megalkották (jogforrási hierarchia sérelme). Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a jogbiztonság követelménye önmagában nem minősül az állampolgár Alkotmányban biztosított jogának, a jogbiztonság absztrakt követelményére alapított alkotmányjogi panaszok érdemben nem bírálhatók el, így azokat az Alkotmánybíróság visszautasítja (1140/D/
  2. AB végzés; ABH 2008, 3578.; 801/B/
  3. AB határozat, ABH 2008, 1899.; 32/D/
  4. AB határozat, ABH 2008, 2057.; 404/D/
  5. AB végzés, ABH 2008, 3463.; 20/D/
  6. AB végzés, ABH 2008, 3583.). Emellett pedig „nem tekinthetők az Alkotmányban biztosított jognak (…) az egyes jogforrások kiadását rendező hatásköri szabályok, illetve a jogforrási hierarchiát szabályozó alkotmányos rendelkezések” (1140/D/
  7. AB végzés, ABH 2008, 3578, 3580.). Mindezek miatt az Alkotmány
  8. §
(1)bekezdésére és ezzel összefüggésben a jogforrási hierarchia sérelmére alapított alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság az Ügyrend – fentebb már idézett –
  1. § e) pontja alapján visszautasította.
  2. A továbbiakban az Alkotmánybíróság tehát azt vizsgálta, hogy a támadott rendelkezés [R.
  3. §
(1)bekezdés] sérti-e az Alkotmány 13. §
(1)bekezdését [illetve ezzel összefüggésben a 8. §
(2)bekezdését]. 2.
  1. Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy az R.
  2. §-át az állami alapadatok felhasználásával vég zett sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 46/
  3. (IV. 27.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.2.)
  4. § b) pontja
  5. május
  6. napjával hatályon kívül helyezte [egyidejűleg az R.
  7. §
(2)bekezdése a támadottal megegyező szövegű rendelkezést vezetett be]. Az Alkotmánybíróság hatáskörébe főszabályként csak hatályos jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tartozik. Hatályon kívül helyezett, illetőleg módosított jogszabályi rendelkezés alkotmányosságának vizsgálatára a konkrét normakontroll két esetében [tehát az Abtv. 38. §
(1)bekezdése alapján benyújtott bírói kezdeményezés és a
  1. §-a alapján előterjesztett alkotmányjogi panasz alapján] van lehetőség, mivel ilyenkor a támadott jogszabályi rendelkezés alkalmazhatósága is eldöntendő kérdés [10/
  2. (II. 25.) AB határozat, ABH 1992, 72, 76.]. Jelen ügyben az indítvány az Abtv.
  3. § alapján benyújtott alkotmányjogi panasz, ennek megfelelően az Alkotmánybíróság – a hatályon kívül helyezés ellenére – érdemben megvizsgálta az R. támadott rendelkezésének alkotmányosságát. 2.
  4. A tulajdonjog védelméről szóló rendelkezés [
  5. §
(1)bekezdés] nem az alaptörvénynek az alapjogokat nevesítő XII. fejezetében található, ennek ellenére az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a tulajdonhoz való jog alapjogi védelemben részesül, és vonatkozik rá az alapjogi korlátozásnak az Alkotmány 8. §
(2)bekezdésében lefektetett tilalma [7/
  1. (II. 28.) AB határozat, ABH 1991, 25.; 935/B/
  2. AB határozat, ABH 1998, 765.]. A tulajdonjogból eredő birtoklási jog terjedelme minden esetben annak a földrészletnek a határvonalához igazodik, amelyet a nyilvántartási térképen a valóságos tulajdoni viszonyoknak megfelelően feltüntetett határvonalak határoznak meg. A nyilvántartási térkép esetleges hibája a bejegyzett jog sérelmével jár. A felmérési, térképezési, területszámítási hiba kijavítására vonatkozó rendelkezések célja ennek megfelelően a tulajdonjogi, a természetbeni és a térképi állapot egyezőségének a biztosítása. Amennyiben a térképi határvonal kiigazítása a természetbeni határvonalnak (a birtoklási viszonyoknak) megfelelően történik, pontosan ennek az egyezőségnek az – utólagos – létrehozásáról van szó. Minden más esetben viszont a térképi határvonal áthelyezése a technikai jellegű hibajavításon túlmutató jelentőséggel bírna, esetleges birtok- illetve tulajdonjogi vitákat befolyásolna, amely azonban nem tartozik a földhivatal hatáskörébe. Az indítványozó által sérelmezett rendelkezés tehát valójában egyfajta garanciális jellegű előírás: azt biztosítja, teszi egyértelművé, hogy a földhivatal kizárólag térképi hibát javíthat ki, de e döntés – a földhivatal hatásköréből adódóan – nem lehet a szomszédok között fennálló jogviták megoldásának az eszköze. A földhivatalnak a térkép kijavítását érintő kérelemmel kapcsolatos döntése tulajdoni igényt nem dönt (nem is dönthet) el. (Szükséges e körben arra is utalni, hogy bár maga az Fttv. kifejezetten nem mondja ki, hogy a térképi határvonal kiigazítása a természetbeni, valóságos birtoklási viszonyokat nem változtathatja meg, a törvény- hez fűzött indokolás – összhangban az R.-rel – már tartalmazza ezt az értelmező megállapítást.) Hangsúlyozni kell: Abban az esetben, ha a jogsérelem – tehát a bejegyzett jog sérelme, amit a felmérési hiba okozott – földhivatali eljárásban nem orvosolható (mint például a jelen esetben), illetőleg azt nem orvosolják, az érdekelt fél keresettel fordulhat a bírósághoz a szomszédos ingatlan tulajdonosával szemben. Tehát, ha az ingatlan tulajdonosa sérelmesnek tartja az érvényben levő nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat (úgy véli, hogy az téves, nem felel meg a valóságos tulajdoni viszonyoknak), a bíróság előtt érvényesítheti a szomszédos ingatlan tulajdonosa által el nem ismert igényét (lásd: PK
  3. számú állásfoglalás). Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapítja: az a jogszabályi rendelkezés, amelynek alapján földhiva tali hatáskörben nem végezhető olyan térképi hibajavítás, amely a természetbeni határvonaltól (a valóságos birtoklási viszonyoktól) eltérne, nem korlátozza az Alkotmányban biztosított a tulajdonhoz való jogot, illetve a tulajdoni igény érvényesítését sem. Az Alkotmánybíróság ezért az Alkotmány
  4. §
(2)bekezdésére és 13. §
(1)bekezdésére alapított indítványt elutasította. Budapest,
  1. december
  2. Dr. Bihari Mihály s. k., Dr. Lenkovics Barnabás s. k., alkotmánybíró előadó alkotmánybíró

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.