📄 Jogszabály szövege
998/D/2010. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő h a t á r o z a t o t: 1. Az Alkotmánybíróság a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. LXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 16/1997. (III. 5.) FM rendelet 23. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló – az Alkotmány 8. § (2) és 13. § (1) bekezdésére alapított – alkotmányjogi panaszt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 16/1997. (III. 5.) FM rendelet 23. § (1) bekezdésével kapcsolatban előterjesztett alkotmányjogi panaszt
egyebekben visszautasítja.
3. Az Alkotmánybíróság a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 16/1997. (III. 5.) FM rendelet 26. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I. Az indítványozó – a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
Bíróság 4.P.20.159/2010/3. sz. ítéletével összefüggésben benyújtott – alkotmányjogi panasz keretében a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi
LXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 16/1997. (III. 5.)
FM rendelet (a továbbiakban: R.) 23. § (1) bekezdése és
26. § (2) bekezdése megsemmisítését kéri. Véleménye szerint e rendelkezések az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe,
8. § (2) bekezdésébe és 13. § (1) bekezdésébe ütköző módon szabályozzák a felmérési, térképezési, területszámítási hiba kijavítását.
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló
1996. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 11. §
(7) bekezdése szerint felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba esetén az ingatlanügyi hatóság az alaptérképet, illetve a hozzá tartozó területi adatokat bármikor, hivatalból is kijavíthatja. ugyanakkor az R. ezt azzal is kiegészíti – s az indítványozó szerint ezzel a törvényi szabály érvényesülését szűkíti –, hogy a kijavítás nem érinti
és nem változtatja meg a természetbeni határvonalat és a
birtoklási viszonyokat. A konkrét ügy lényege a következő: az indítványozó tulajdonában álló földrészlet határát
az ingatlan-nyilvántartási térkép – a földhivatal által is elismerten – tévesen ábrázolja, s így a területet kisebbnek
mutatja a valóságosnál. A hiba a korábbi grafikus térkép
2002–2003-ban végrehajtott digitalizálása során keletkezett (a digitális térképet 2005-ben adták forgalomba). Tekintve azonban, hogy a szomszéd 2006-ban – a természetbeni állapotot megváltoztatva – a térképi határvonalnak
megfelelő helyen kerítést épített (tehát a természetbeni és a
térképi határvonal jelenleg megegyezik), a földhivatal – az
R. támadott szabályára hivatkozással – megtagadta az
indítványozónak a térkép kijavítására irányuló kérelme
teljesítését. A döntést a bíróság helybenhagyta. Az ügyben
felülvizsgálati eljárás van folyamatban a Legfelsőbb Bíróságon.
Az indítványozó sérelmezi egyrészt, hogy „az Fttv. végrehajtási rendelete, és nem a törvény határozza meg azokat
a szabályokat, amivel a földtulajdonos tulajdonjoga korlátozásra kerül”. Rámutat, hogy az Fttv. 11. § (7) bekezdése
semmilyen korlátozó rendelkezést nem állapít meg a térképezési hiba kijavításával kapcsolatban, így a végrehajtási
rendelet sem tehet ilyet, az ugyanis nem csak az Alkotmány 13. § (1) bekezdését, hanem a jogalkotásról szóló
1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 1. §-át is sérti.
Emellett semmilyen közérdek nem fűződik ahhoz, hogy
egy nyilvánvalóan hibás térképezést ne lehessen földhivatali hatáskörben kijavítani, pusztán arra hivatkozással,
hogy időközben a természetbeni használati viszonyok
megváltoztak, érvel az indítványozó. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességéből az következik, hogy az ingatlan-nyilvántartás részét képező térképi állománynak a jogi
állapotnak megfelelően kell tartalmaznia az egyes földrészletek határvonalát, és amennyiben a térképi állapot
nem felel meg a jogi állapotnak, abban az esetben a térképi
állapotot mindenképpen ki kell javítani.
II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokra
tikus jogállam.”
„8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra
és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja
meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.”
„13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”
2. Az Fttv. érintett rendelkezése:
„11. § (7) Felmérési, térképezési vagy területszámítási
hiba esetén az ingatlanügyi hatóság az alaptérképet, illetve
a hozzá tartozó területi adatokat bármikor, hivatalból is
kijavíthatja.”
3. Az R. támadott rendelkezései:
„23. § (1) A felmérési, térképezési, területszámítási hiba
kijavítása nem érinti és nem változtatja meg a természetbeni határvonalat és a birtoklási viszonyokat.”
„26. § (2) Ha a természetben talált határvonal a korábbi
térképi – a mérésre és térképezésre megadott tűrési határon
túl – vagy a jogi állapottal nem egyezik meg, és az egyeztetés sem vezetett eredményre, a földrészlet természetbeni
határvonalát kell mérni és térképezni.”
III. Az indítvány nem megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta
meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a jogszabályi feltételeknek.
1.1. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII.
törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése
miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogor
voslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az alkotmányjogi panasz tehát – mint azt már az 57/1991. (XI. 8.) AB
határozat (ABH 1991, 272, 282.) is kifejtette – egyedi, jogalkalmazói aktus ellen irányuló jogorvoslat, amely alkotmányos alapjog sérelme esetén vehető igénybe. Az Abtv.
48. § (2) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a
jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon
belül lehet írásban benyújtani.
Az alkotmányjogi panaszra megállapított határidő számítása szempontjából a rendkívüli jogorvoslatokat figyelmen kívül kell hagyni [41/1998. (X. 2.) AB határozat,
ABH 1998, 306, 309.], ezért jelen ügy elbírálását nem
érinti, hogy az ügyben felülvizsgálati eljárás van folyamatban. Az alkotmányjogi panasz benyújtására megállapított
határidőt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság
4.P.20.159/2010/3. sz. jogerős ítéletének kézbesítésétől
kell számítani, amelyre – a Legfelsőbb Bíróság tájékoztatása szerint, melynél a felülvizsgálati kérelem miatt az iratok fellelhetőek – 2010. április 12. napján került sor. Az alkotmányjogi panasz 2010. június 11. napján – tehát a
hatvan napos határidőn belül – érkezett az Alkotmánybíróságra.
1.2. Az Abtv. alapján az alkotmányjogi panasznak, mint
konkrét normakontrollnak törvényi feltétele, hogy a jogerős döntésben szereplő, az indítványozó által vizsgálni
kért jogszabályi rendelkezések alkalmazása során következzék be a jogsérelem. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálását kizáró tényezőnek tekinti azt, ha az indítványozó a panaszában olyan jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességét állítja, amelyet
ügyében a jogerős határozatot meghozó bíróság nem alkalmazott [1050/D/1999. AB végzés, ABH 2005, 1581,
1582.; 870/D/2002. AB végzés, ABH 2005, 1634, 1638.;
177/D/2004. AB határozat, ABH 2006, 1557, 1566.;
725/D/2004. AB határozat, ABH 2006, 1617, 1626.].
A becsatolt iratok tanúsága szerint az indítványozó
ügyében eljárt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság
az indítványozó keresetét azért utasította el, mert megállapítható volt, hogy a digitális térképi felmérés óta az érintett
ingatlanok közötti természetbeni állapot „megváltozott az
okból, hogy oda 2006-ban kerítés lett létesítve, mely kerítés a jelenleg hatályos térképi vonalon (…) áll”. Az R.
23. § (1) bekezdése viszont egyértelműen rögzíti, hogy a
felmérési, térképezési, területszámítási hiba „nem érinti/érintheti és nem változtatja/változtathatja meg a természetbeni határvonalat és a birtoklási viszonyokat”.
A bíróság indokolásában – a peranyagra utalva – az R.
egyéb rendelkezéseit is említi [pl. a 26–27. §-t, az indítványozó ezek közül a 26. § (2) bekezdését támadja], ugyanakkor egyértelműen megállapítható, hogy az ítélet rendelkező részét nem ezekre alapítja. Az R. 26. §-a ugyanis az
alaptérképek készítése során a földrészletek határvonalának megállapításakor alkalmazandó módszerekről szól, az
R. 27. §-a pedig a földrészletek határvonalának a kitűzéséről. A konkrét ügyben viszont az egyáltalán nem volt vitás,
hogy a hatályos alaptérkép hibás – ezt mind a földhivatali
határozatok, mind a bírósági ítélet megállapítja, s kétségtelen tényként kezeli –, csupán az volt a kérdés, hogy az R.
23. §-a alapján a felfedezett hiba földhivatali hatáskörben
kijavítható-e. A bíróság ennek megfelelően egyértelműen
le is szögezte, hogy „a földrészletek csökkenését eredményező határozatok felülvizsgálata nem képezték jelen közigazgatási per tárgyát”, a bíróság kizárólag a térkép-kijavítási kérelem elutasításának a jogszerűségét vizsgálta.
Ennek megfelelően az alkotmányjogi panasz is egyértelműen és kifejezetten a térképezési hiba kijavításának a
korlátozását támadja.
Mindezek alapján megállapítható, hogy az alkotmányjogi
panasszal támadott rendelkezések közül – mint alkalmazott
jogszabályhely – csupán az R. 23. § (1) bekezdése képezheti
alkotmányossági vizsgálat tárgyát. Az R. 26. § (2) bekezdése
vonatkozásában az Alkotmánybíróság az ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított
és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat
(ABK 2009. január, 3.; a továbbiakban: Ügyrend) 29. §
e) pontja alapján [a benyújtott alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 48. § (1) bekezdésében foglaltaknak] az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
1.3. Tekintettel arra, hogy alkotmányjogi panaszt csak
vélt alapjogi sérelem esetében lehet benyújtani, az Alkotmánybíróság azt is megvizsgálta, hogy e feltételnek eleget
tesz-e a kérelem.
Az indítványozó külön sérelmezi, hogy a kifogásolt szabályokat rendelet (R.) tartalmazza, amely szerinte ráadásul
ellentétes azzal a törvénnyel (Fttv.), amelynek a végrehajtására megalkották (jogforrási hierarchia sérelme).
Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a jogbiztonság
követelménye önmagában nem minősül az állampolgár
Alkotmányban biztosított jogának, a jogbiztonság absztrakt követelményére alapított alkotmányjogi panaszok érdemben nem bírálhatók el, így azokat az Alkotmánybíróság visszautasítja (1140/D/2006. AB végzés; ABH 2008,
3578.; 801/B/2002. AB határozat, ABH 2008, 1899.;
32/D/2004. AB határozat, ABH 2008, 2057.; 404/D/2004.
AB végzés, ABH 2008, 3463.; 20/D/2007. AB végzés,
ABH 2008, 3583.). Emellett pedig „nem tekinthetők az
Alkotmányban biztosított jognak (…) az egyes jogforrások kiadását rendező hatásköri szabályok, illetve a jogforrási hierarchiát szabályozó alkotmányos rendelkezések”
(1140/D/2006. AB végzés, ABH 2008, 3578, 3580.).
Mindezek miatt az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére és
ezzel összefüggésben a jogforrási hierarchia sérelmére
alapított alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság az
Ügyrend – fentebb már idézett – 29. § e) pontja alapján
visszautasította.
2. A továbbiakban az Alkotmánybíróság tehát azt vizsgálta, hogy a támadott rendelkezés [R. 23. § (1) bekezdés]
sérti-e az Alkotmány 13. § (1) bekezdését [illetve ezzel
összefüggésben a 8. § (2) bekezdését].
2.1. Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy
az R. 23. §-át az állami alapadatok felhasználásával vég
zett sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységről
szóló 46/2010. (IV. 27.) FVM rendelet (a továbbiakban:
R.2.) 68. § b) pontja 2010. május 5. napjával hatályon kívül helyezte [egyidejűleg az R.2. 59. § (2) bekezdése a támadottal megegyező szövegű rendelkezést vezetett be].
Az Alkotmánybíróság hatáskörébe főszabályként csak
hatályos jogszabályok alkotmányellenességének utólagos
vizsgálata tartozik. Hatályon kívül helyezett, illetőleg módosított jogszabályi rendelkezés alkotmányosságának
vizsgálatára a konkrét normakontroll két esetében [tehát az
Abtv. 38. § (1) bekezdése alapján benyújtott bírói kezdeményezés és a 48. §-a alapján előterjesztett alkotmányjogi
panasz alapján] van lehetőség, mivel ilyenkor a támadott
jogszabályi rendelkezés alkalmazhatósága is eldöntendő
kérdés [10/1992. (II. 25.) AB határozat, ABH 1992, 72,
76.]. Jelen ügyben az indítvány az Abtv. 48. § alapján benyújtott alkotmányjogi panasz, ennek megfelelően az
Alkotmánybíróság – a hatályon kívül helyezés ellenére –
érdemben megvizsgálta az R. támadott rendelkezésének
alkotmányosságát.
2.2. A tulajdonjog védelméről szóló rendelkezés [13. §
(1) bekezdés] nem az alaptörvénynek az alapjogokat nevesítő XII. fejezetében található, ennek ellenére az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a tulajdonhoz való jog
alapjogi védelemben részesül, és vonatkozik rá az alapjogi
korlátozásnak az Alkotmány 8. § (2) bekezdésében lefektetett tilalma [7/1991. (II. 28.) AB határozat, ABH 1991, 25.;
935/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 765.].
A tulajdonjogból eredő birtoklási jog terjedelme minden esetben annak a földrészletnek a határvonalához igazodik, amelyet a nyilvántartási térképen a valóságos tulajdoni viszonyoknak megfelelően feltüntetett határvonalak
határoznak meg. A nyilvántartási térkép esetleges hibája a
bejegyzett jog sérelmével jár. A felmérési, térképezési, területszámítási hiba kijavítására vonatkozó rendelkezések
célja ennek megfelelően a tulajdonjogi, a természetbeni és
a térképi állapot egyezőségének a biztosítása.
Amennyiben a térképi határvonal kiigazítása a természetbeni határvonalnak (a birtoklási viszonyoknak) megfelelően történik, pontosan ennek az egyezőségnek az
– utólagos – létrehozásáról van szó. Minden más esetben
viszont a térképi határvonal áthelyezése a technikai jellegű
hibajavításon túlmutató jelentőséggel bírna, esetleges birtok- illetve tulajdonjogi vitákat befolyásolna, amely azonban nem tartozik a földhivatal hatáskörébe. Az indítványozó által sérelmezett rendelkezés tehát valójában egyfajta
garanciális jellegű előírás: azt biztosítja, teszi egyértelművé, hogy a földhivatal kizárólag térképi hibát javíthat ki, de
e döntés – a földhivatal hatásköréből adódóan – nem lehet
a szomszédok között fennálló jogviták megoldásának az
eszköze. A földhivatalnak a térkép kijavítását érintő kérelemmel kapcsolatos döntése tulajdoni igényt nem dönt
(nem is dönthet) el. (Szükséges e körben arra is utalni,
hogy bár maga az Fttv. kifejezetten nem mondja ki, hogy a
térképi határvonal kiigazítása a természetbeni, valóságos
birtoklási viszonyokat nem változtathatja meg, a törvény-
hez fűzött indokolás – összhangban az R.-rel – már tartalmazza ezt az értelmező megállapítást.)
Hangsúlyozni kell: Abban az esetben, ha a jogsérelem
– tehát a bejegyzett jog sérelme, amit a felmérési hiba okozott – földhivatali eljárásban nem orvosolható (mint például a jelen esetben), illetőleg azt nem orvosolják, az érdekelt fél keresettel fordulhat a bírósághoz a szomszédos ingatlan tulajdonosával szemben. Tehát, ha az ingatlan tulajdonosa sérelmesnek tartja az érvényben levő nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat (úgy véli, hogy az téves,
nem felel meg a valóságos tulajdoni viszonyoknak), a bíróság előtt érvényesítheti a szomszédos ingatlan tulajdonosa által el nem ismert igényét (lásd: PK 265. számú állásfoglalás).
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapítja:
az a jogszabályi rendelkezés, amelynek alapján földhiva
tali hatáskörben nem végezhető olyan térképi hibajavítás,
amely a természetbeni határvonaltól (a valóságos birtoklási viszonyoktól) eltérne, nem korlátozza az Alkotmányban
biztosított a tulajdonhoz való jogot, illetve a tulajdoni
igény érvényesítését sem.
Az Alkotmánybíróság ezért az Alkotmány 8. § (2) bekezdésére és 13. § (1) bekezdésére alapított indítványt elutasította.
Budapest, 2010. december 14. Dr. Bihari Mihály s. k., Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.