📄 Jogszabály szövege
4/2014. (IX. 26.) SZTNH utasítása a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala integritását érintő bejelentésekkel kapcsolatos eljárásrendről, valamint a bejelentések nyilvántartásáról.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja szerinti felhatalmazás alapján, az államigazgatási
szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet
rendelkezéseire figyelemmel a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jogszabályoknak, hivatali célkitűzéseknek, kinyilvánított
értékeknek és elveknek megfelelő működésének biztosítása érdekében, a működésével kapcsolatban esetlegesen felmerülő
visszaélésekre, szabálytalanságokra, integritási és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadására, kivizsgálására és
nyilvántartására a következő utasítást adom ki:
Az utasítás hatálya 1. § (1) Az utasítás személyi hatálya a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) határozatlan vagy
határozott időre kinevezett kormánytisztviselőire és munkavállalóira (a továbbiakban együtt: dolgozó) terjed ki.
(2) Az utasítás tárgyi hatálya a Hivatal működésével kapcsolatosan a Hivatal integritását érintő visszaélések,
szabálytalanságok, integritási és korrupciós kockázatok bejelentésére (a továbbiakban: integritási bejelentés),
valamint azok kezelésére terjed ki.
(3) Az utasítás hatálya nem terjed ki a közérdekű bejelentésekre és panaszokra, amelyek hivatali kezelésére külön utasítás
szabályai az irányadók.
(4) Ha nem egyértelmű a bejelentés alapján, hogy azt közérdekű bejelentésnek, panasznak vagy jelen utasítás szerinti
integritási bejelentésnek kell-e tekinteni, akkor minden esetben meg kell keresni a kijelölt integritás tanácsadót, aki
dönt a bejelentés jellegéről.
Értelmező rendelkezések 2. § a) Integritás: a jogszabályoknak és a Hivatal elnöke által meghatározott célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek
megfelelő szervezeti működés.
b) Integritási kockázat: a hivatali integritás sérülésének lehetősége.
c) Integritás tanácsadó: a Hivatal elnöke által e feladat ellátására az államigazgatási szervek integritásirányítási
rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: Rendelet) szerint kinevezett kormánytisztviselő.
d) Integritás tanácsadó helyettese: a Hivatal azon kormánytisztviselője, aki a Hivatal elnökének kijelölése alapján
az integritás tanácsadót e tevékenysége során segíti, szükség esetén helyettesíti.
e) Korrupciós kockázat: jogtalan előny nyújtásának vagy megszerzésének lehetősége.
3. § Eltérő rendelkezés hiányában az utasítás alkalmazásában integritás tanácsadó alatt az integritás tanácsadó helyettesét
is érteni kell.
A bejelentés előterjesztése, illetve annak továbbítása 4. § (1) A Hivatal integritására vonatkozó írásbeli vagy szóbeli bejelentéssel bárki – ideértve a hivatali dolgozókat is –
(a továbbiakban: bejelentő) fordulhat a Hivatalhoz.
(2) A Hivatalnál integritási bejelentés elektronikus vagy postai úton, faxon, illetve az integritás tanácsadónál szóban vagy
írásban tehető meg. A Hivatalba más címre, más címzetthez érkező integritási bejelentést haladéktalanul meg kell
küldeni az integritás tanácsadónak.
(3) A bejelentés szóbeli előterjesztése esetén az integritás tanácsadó kérheti annak írásba foglalását. Ha a bejelentés
írásba foglalása bármely okból nem történik meg, arról az integritás tanácsadó emlékeztetőt készít.
(4) Az integritás tanácsadó a bejelentés alapján haladéktalanul intézkedik annak iktatásáról, majd értékeli, hogy a
bejelentés integritási bejelentésnek minősül-e (előzetes értékelés).
(5) Amennyiben a bejelentés nem minősül integritási bejelentésnek, az integritás tanácsadó haladéktalanul megküldi
azt az érintett bejelentés elbírálására jogosult vezetőnek.
(6) Amennyiben a bejelentés elbírálása más hatóság vagy bíróság hatáskörébe tartozik, az integritás tanácsadó azt az
eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság vagy bíróság elnökének, illetőleg vezetőjének
nyolc napon belül, a bejelentő egyidejű értesítésével megküldi.
A bejelentő védelme és elismerése 5. § (1) A bejelentőt a (3) bekezdésben foglaltak kivételével nem érheti hátrány az integritási bejelentés megtétele miatt.
(2) A bejelentő személyes adatai csak az integritási bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel
és illetékességgel rendelkező hatóság vagy bíróság részére adhatók át, ha e szerv azok kezelésére törvény alapján
jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen hozzájárult. A bejelentő adatai önkéntes, előzetes
tájékoztatást követően adott írásbeli hozzájárulása nélkül nem hozhatóak nyilvánosságra.
(3) Ha nyilvánvalóvá válik, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el, és alaposan feltehető, hogy az integritási bejelentéssel
vagy azzal összefüggésben bűncselekményt vagy szabálysértést követett el, vagy másnak kárt, illetve egyéb
jogsérelmet okozott, az (1) és a (2) bekezdésben írtaktól függetlenül az adatai az eljárás kezdeményezésére, illetőleg
lefolytatására jogosult hatóság vagy bíróság részére átadhatók.
6. § (1) A bejelentő a Hivatal elnökének döntése alapján – a mindenkor hatályos jogszabályok keretei között – erkölcsi
és/vagy anyagi elismerésben részesíthető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elismerésre indokolt esetben az integritás tanácsadó tesz javaslatot az ügy jellege, jelentősége,
körülményei stb. alapján.
Intézkedés az integritási bejelentés alapján 7. § (1) A Hivatalra vonatkozó integritási bejelentés beérkezéséről az integritás tanácsadó haladéktalanul tájékoztatja a
Hivatal elnökét.
(2) Az integritás tanácsadó az (1) bekezdésben írt tájékoztatást megelőzően az integritási bejelentést külön értékeli
abból a szempontból, hogy az igényli-e sürgős, halaszthatatlan intézkedés megtételét vagy vizsgálat lefolytatását.
(3) Ezt követően az integritás tanácsadó megvizsgálja az integritási bejelentésben vagy annak mellékletében szereplő
dokumentumokat, továbbá összegyűjti a releváns információkat tartalmazó dokumentumokat.
(4) A (3) bekezdés szerinti dokumentumokat a Hivatal valamennyi dolgozója köteles az integritás tanácsadó kérésére
rendelkezésére bocsátani a jogszabályok és az adatkezelésre, adatvédelemre és információbiztonságra vonatkozó
külön utasításokban írt szabályok betartásával az integritás tanácsadó által megadott határidő alatt. A határidőt az
integritási bejelentés súlya és a kért dokumentumok mennyisége figyelembevételével kell meghatározni azzal, hogy
a határidő tíz napnál hosszabb nem lehet.
(5) Amennyiben a (4) bekezdésben írt dokumentumokat a dolgozó nem vagy a megadott határidőn belül nem tudja
az integritás tanácsadó rendelkezésére bocsátani, írásban köteles erről a határidő lejártát megelőzően az integritás
tanácsadót értesíteni.
8. § (1) Az integritás tanácsadó – amennyiben ez az integritási bejelentésben foglaltakra tekintettel a tényállás tisztázása
érdekében szükséges – a bejelentésben érintett vagy az abban foglaltakról esetlegesen tudomással bíró dolgozót
meghallgatja.
(2) Amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján az hátrányosan hathat az integritási bejelentés kivizsgálására, vagy
egyértelműen megállapítható, hogy az érintett dolgozóval szemben fegyelmi vagy más eljárás megindításának van
helye, az érintett dolgozó meghallgatása mellőzhető. E tényről az integritás tanácsadó a 11. § szerinti feljegyzésben
köteles a Hivatal elnökét tájékoztatni.
(3) Az integritás tanácsadó a meghallgatás tényéről, tárgyáról, idejéről és helyéről legalább két munkanappal korábban
köteles az (1) bekezdésben írt dolgozót írásban, az értesítés elküldésének és kézhezvételének idejét igazoló módon
értesíteni.
9. § (1) A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely legalább az alábbiakat tartalmazza:
a) a meghallgatás idejét és helyét,
b) a meghallgatáson jelen lévők nevét és hogy milyen minőségben vannak jelen a meghallgatáson,
c) a meghallgatás tárgyát,
d) a dolgozó által elmondottakat, továbbá az integritási bejelentéssel összefüggésben feltett kérdéseket és az
azokra adott válaszokat,
e) a jegyzőkönyv bejelentővel való ismertetésének tényét és a jegyzőkönyvben foglaltakkal való egyetértésére
vonatkozó nyilatkozatát,
f ) a meghallgatáson részt vevők aláírását.
(2) A meghallgatás, illetve a kivizsgálás során végig figyelemmel kell lenni az 5. §-ban foglaltakra.
(3) Az integritási bejelentéssel érintett személy esetében az integritás tanácsadó kiemelt felelősséggel tartozik
az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá más
adatvédelmi szabályok betartásáért.
10. § (1) Az integritás tanácsadó az integritási bejelentést az érkeztetésétől számított harminc napon belül köteles kivizsgálni,
illetve az annak eredményét összefoglaló, 11. §-ban írt feljegyzést a Hivatal elnöke részére írásban megküldeni.
(2) Ha a vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről az integritás tanácsadó a Hivatal elnökét
és a bejelentőt az integritási bejelentés érkeztetésétől számított tizenöt napon belül írásban – az elintézés várható
határidejének egyidejű közlésével – köteles tájékoztatni. Az elintézés teljes időtartama a hatvan napot nem haladhatja
meg.
11. § (1) A kivizsgálás befejezését követően az integritás tanácsadó összefoglaló feljegyzést készít, amelyet az abban foglaltakat
alátámasztó dokumentumokkal és a bejelentőnek írt válaszlevél tervezetével együtt a Hivatal elnöke elé terjeszt.
(2) A feljegyzés tartalmazza
a) az integritási bejelentés lényegének összefoglalását,
b) az integritási bejelentés alapján az annak kivizsgálása érdekében tett intézkedéseket és azok eredményét,
c) a vizsgálat mellőzése esetén ennek okát,
d) az eljárás során figyelembe vett dokumentumokat,
e) az eljárás eredményeképpen megállapított tényeket,
f ) az ügy lezárásához szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatot,
g) a bejelentő elismerésére vonatkozó javaslatot, amennyiben indokolt.
12. § (1) A Hivatal elnöke vagy az általa kijelölt vezető – indokolt esetben az integritás tanácsadó közreműködésével –
gondoskodik a további szükséges intézkedések megtételéről, vagy ezek érdekében kijelöli az intézkedésre jogosult
vezetőt többek között
a) a jogszerű állapot helyreállítása vagy a konkrét ügyben szükséges intézkedések megtétele,
b) a feltárt problémák okainak megszüntetése,
c) az okozott sérelem – elsősorban egyeztetésen alapuló – orvoslása,
d) indokolt esetben a felelősségre vonás (etikai vagy fegyelmi eljárás, büntetőeljárás stb.) kezdeményezése
érdekében.
(2) Az (1) bekezdésben írtakkal egyidejűleg az integritás tanácsadó a bejelentő részére – amennyiben elérhetősége
rendelkezésre áll – postai vagy elektronikus úton elküldi a Hivatal elnöke által aláírt, az integritási bejelentéssel
kapcsolatos válaszlevelet. Az elektronikus tájékoztatás megtörténtét az e-mail elküldését igazoló elektronikus irat
kinyomtatásával kell dokumentálni és irattárazni.
(3) Mellőzendő a bejelentő írásbeli tájékoztatása, ha az eljárás során megállapítható volt, hogy a bejelentő neve vagy
címe hiányos, vagy azok nem tekinthetők valósnak.
A bejelentések együttes vizsgálatának lehetősége, illetve a vizsgálat mellőzése, elutasítása
13. § (1) Az eljárás alapját képező integritási bejelentéssel azonos tartalmú vagy azzal egyéb módon összefüggő másik
integritási bejelentés az eredeti bejelentésre indult eljárásba – a bejelentés kivizsgálásának lezárulását megelőzően –
bevonható. Indokolt esetben az eredeti ügyintézési határidő emiatt ismételten meghosszabbítható, de a 10. §
(2) bekezdés szerinti hatvannapos ügyintézési határidő ilyen esetben sem léphető túl.
(2) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt, továbbá a névtelen vagy valótlan néven tett
(a továbbiakban együtt: névtelen) integritási bejelentés vizsgálata indokolás nélkül mellőzhető.
(3) Az integritási bejelentés kivizsgálását el lehet utasítani, amennyiben az abban foglalt tevékenység vagy mulasztás
valósága esetén megvalósulni látszó bűncselekmény elévült.
(4) A (2) és (3) bekezdésekben írt esetekben – a névtelen bejelentés kivételével – a vizsgálat mellőzéséről, illetve
elutasításáról a bejelentőt írásban tájékoztatni kell.
Az integritási bejelentések iratainak dokumentálása és nyilvántartása 14. § Az integritási bejelentéssel kapcsolatos eredeti iratokat az integritás tanácsadó köteles nyilvántartani, kezelni és
őrizni, azokat legalább a Hivatal egyedi iratkezelési szabályzata és irattári terve szerinti, az Elnökségi Kabinet irataira
irányadó őrzési ideig kell irattárban tartani.
15. § (1) Az integritás tanácsadó a Hivatalhoz benyújtott integritási bejelentésekről évenkénti számozással egységes
nyilvántartást vezet az alábbi tartalommal:
a) a beadvány sorszáma,
b) a beadvány Hivatalba érkezésének dátuma,
c) a beadvány tárgya,
d) a beadvány benyújtójának neve és elérhetősége,
e) a beadvánnyal érintett szervezeti egység(ek), illetve dolgozó(k) neve,
f ) a tényállás tisztázása és a bejelentéssel érintett probléma megoldása érdekében tett hivatali intézkedések és
azok dátuma,
g) a bejelentő tájékoztatását tartalmazó levél elküldésének dátuma és módja, a tájékoztatás elküldésének
mellőzése esetén annak oka,
h) megjegyzés. (2) Az integritás tanácsadó az integritási bejelentések (1) bekezdés szerinti adatait elektronikus könyvtárban rögzíti és
kezeli.
(3) Az Infokommunikációs Szolgáltatási Osztály vezetője gondoskodik arról, hogy az integritási bejelentésekkel
kapcsolatos elektronikus könyvtárhoz csak a Hivatal elnöke által felhatalmazott személyek férjenek hozzá.
(4) Az integritás tanácsadó a Hivatal elnökének általános vagy egyedi rendelkezése alapján határozza meg a tárolt
iratokhoz és adatokhoz való hozzáférésre jogosult személyeket.
Az integritási bejelentések és a vizsgálattal kapcsolatos adatok és dokumentumok felhasználása
16. § (1) A 15. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból és az ahhoz kapcsolódó dokumentációból a lezárt ügyek tekintetében
– az adatvédelmi, adatkezelési szabályok betartásával, az 5. §-ban foglaltak figyelembevételével – a Hivatal elnöke és
elnökhelyettesei, továbbá a gazdasági főigazgató az ügyekkel érintett szervezeti egységek tekintetében korlátozás
nélkül, az érintett szervezeti egységek vezetői a saját szervezeti egységüket, feladatkörüket érintő ügyek tekintetében
kérhetnek írásban adatokat az integritás tanácsadótól.
(2) Az integritási bejelentéssel kapcsolatban indult lezárt ügy dokumentációjában minden érintett dolgozó a rá
vonatkozó részt tekintheti meg, figyelemmel az 5. §-ban foglalt korlátozásra.
(3) A nyilvántartásba, valamint a dokumentációba való betekintésre egyebekben a Hivatal elnökének írásbeli
engedélyével kerülhet sor.
(4) A Hivatalon kívülről érkezett, az integritási bejelentésekre vonatkozó megkeresés vagy rendkívüli adatszolgáltatás
teljesítésére – a Hivatal elnökének eltérő rendelkezése hiányában – az integritás tanácsadó jogosult és köteles.
Záró rendelkezések 17. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
18. § (1) Az utasítás hatálybalépését követő harminc napon belül gondoskodni kell arról, hogy az ügyfelek és más
személyek a Hivatal honlapján, székhelyén, ügyfélszolgálatán és nyilvános könyvtárában elhelyezett tájékoztatóból
tájékozódhassanak a Hivatal integritásával kapcsolatos bejelentések előterjesztésének lehetőségéről és módjáról.
(2) Az utasítás integritás tanácsadóra vonatkozó szabályai az irányadóak arra a személyre, akit a Hivatal elnöke a Rendelet
szerinti jóváhagyást követő integritás tanácsadói kinevezés előtt az integritási bejelentés kivizsgálásával állandó vagy
eseti jelleggel bíz meg.
(3) Az utasítás tartalmi felülvizsgálatáról és aktualizálásáról az integritás tanácsadó kezdeményezésére az Elnökségi
Kabinet köteles gondoskodni. A felülvizsgálatot legalább háromévente el kell végezni, annak eredményétől függően
– szükség esetén – kezdeményezni kell az utasítás módosítását vagy új utasítás kiadását.
Dr. Bendzsel Miklós s. k.,
a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.