19/2013. (V. 17.) ORFK utasítása a Magyarország érdekei szempontjából különösen fontos személyek védelmének, a kijelölt létesítmények őrzésének rendőr

19/2013. (V. 17.) ORFK utasítása a Magyarország érdekei szempontjából különösen fontos személyek védelmének, a kijelölt létesítmények őrzésének rendőrségi feladatairól. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendeletben meghatározott feladatok végrehajtására kiadom az alábbi utasítást: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az utasítás hatálya kiterjed: a) az Országos Rendőr-főkapitányságra (a továbbiakban: ORFK); b) a Készenléti Rendőrségre (a továbbiakban: KR); c) a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra; d) a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra; e) a rendőrkapitányságokra és a határrendészeti kirendeltségekre. II. FEJEZET RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK 1. Tevékenységi körök 2. A KR a Magyarország érdekei szempontjából különösen fontos személyek védelme és a kijelölt létesítmények őrzése körében az alábbi szolgálati tevékenységeket végzi: a) személybiztosítás; b) lakásbiztosítás; c) munkahely-biztosítás; d) lakókörnyezet-ellenőrzés; e) útvonal-ellenőrzés; f ) helyszínbiztosítás; g) híradó-biztosítás és biztonságtechnikai védelem; h) megelőző-védelem; i) tűzszerész-biztosítás; j) technikai biztosítás; k) utazásbiztosítás; l) egészségügyi biztosítás. 2. Személy-, lakás-, munkahely-biztosítás, lakókörnyezet-, útvonal-ellenőrzés 3. A KR a személybiztosítás körében gondoskodik a védett személy közvetlen fizikai védelméről, életének, testi épségének, méltóságának megóvásáról. A személybiztosítást a KR által támasztott követelményeknek megfelelően kiképzett személybiztosító, valamint biztonsági gépkocsivezető nagyteljesítményű gépkocsival, megfelelő hírösszeköttetéssel hajtja végre. 4. A KR a védett személyek lakásának, rezidenciájának védelmét biztonságtechnikai eszközökkel, a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott esetekben hivatásos állományú lakásbiztosítók szolgálatba állításával szervezi meg. A KR feladata a lakás védelme, a védett személy és családja nyugalmának biztosítása, továbbá a védett személy családja vendégeinek beléptetése, valamint az érkező küldemények biztonsági ellenőrzése. 5. A KR az őrzésvédelmet technikai eszközök igénybevételével és élőerő alkalmazásával hajtja végre. Az objektumőrség feladata a létesítmény, valamint a létesítményen belül a védett személy hivatalának védelme, ezáltal a beléptetés, valamint – amennyiben annak a személyi és tárgyi feltételei rendelkezésre állnak – a csomag és a beszállítandó anyagok ellenőrzése. A védett személy hivatali helyiségeit egyes esetekben személybiztosító biztosítja. 6. A védett személyek lakásának, rezidenciájának, munkahelyének és ezek környezetének visszatérő jellegű ellenőrzését Budapesten a KR biztosítást támogató járőrszolgálata végzi. A járőrszolgálat feladata a védett lakások környékének, valamint a védett személyek által rendszeresen vagy váltottan igénybe vett útvonalak biztonsági, közlekedésbiztonsági szempontból történő ellenőrzése, továbbá a védett lakásokról leadott riasztó jelzések halasztást nem tűrő kivizsgálása, helyzettől függően a beavatkozás. 3. Helyszín-, híradó-biztosítás, biztonságtechnikai védelem 7. A KR a helyszínbiztosítás körében feltérképezi a védett személyek programhelyeit, előkészíti a biztosítást, ellátja a védett személy közvetlen környezetében a helyszín biztosítását, valamint biztosítja a védett személy ideiglenes helyen való tartózkodását. 8. A KR tervezi, szervezi, végrehajtja, ellenőrzi, valamint a közreműködő szervekkel koordinálja a híradó-biztosítási és biztonságtechnikai védelmi feladatokat. A KR kiemelt feladatként a védett személyek lakásán, a rezidenciáján és egyéb tartózkodási helyén biztosítja a vezetékes és vezeték nélküli híradást, telepíti és üzemelteti a zártláncú videóeszközöket, jelző- és biztonságtechnikai berendezéseket. 4. Megelőző-védelem 9. A KR a megelőző-védelem körében a védett személyek élete, testi épsége, emberi méltósága, valamint a védett létesítmények zárt területének biztonsága ellen irányuló bármely cselekményt elkövetni szándékozó személyek, csoportok terveit, szándékait előzetesen felderíti, továbbá az e cselekmények elkövetését lehetővé tevő, azt előkészítő vagy megkönnyítő körülményeket felfedi, kiküszöböli. A KR e cselekmények felderítése, megakadályozása, megszakítása érdekében nyílt, szükség esetén a titkos információgyűjtés eszközeit, módszereit veszi igénybe. A megelőző-védelem kiterjed továbbá a védett személyek, létesítmények veszélyeztetettségére vonatkozó információk, adatok összegyűjtésére, rendszerezésére és értékelésére. 5. Tűzszerész-, technikai, utazás-, egészségügyi biztosítás 10. A KR a védett személyek programhelyszíneit, valamint annak közvetlen környezetét – a védelmi fokozatnak megfelelően – tűzszerészeti, biztonságtechnikai szempontból átvizsgálja, ellenőrzi, a helyszínen talált robbanóanyagot hatástalanítja, technikai ellenőrző-áteresztő pontok (a továbbiakban: EÁP) felállításának elrendelése esetén azokat üzemelteti. A KR a védett létesítményeket átvizsgálja, a védett objektumokba érkező küldeményeket, csomagokat tűzszerészeti szempontból ellenőrzi. 11. A KR a technikai biztosítás körében a programhelyszínek adottságainak figyelembevételével speciális technikai átvizsgálásokat hajt végre, intézkedik az élelmiszer-higiéniai ellenőrzések végrehajtására, továbbá elvégzi a képi dokumentálásokat. 12. A KR a védett személyek utazásbiztosítását biztonsági gépjárművekkel, útvonal- ellenőrzéssel és a védelmi fokozatnak megfelelő rendőri biztosítással hajtja végre. 13. A KR az egészségügyi biztosítás körében a védett személyek hivatalos programjaira, utazásaira az alábbiakról gondoskodik: a) kórházi háttérbiztosítás; b) delegációs orvosi kíséret; c) mentőgépkocsi közlekedtetése a védett oszlopban és készenléti ügyelet biztosítása a mentő bázisán; d) helyszíni orvosi ügyelet biztosítása a programhelyeken. 6. A KR személy- és létesítményvédelmi tevékenységével kapcsolatban felmerülő feladatai 14. A KR feladatainak végrehajtása során: a) együttműködik a védelem megszervezése érdekében a hazai védett személyekkel, a programszervezőkkel, a Külügyminisztérium Protokoll Főosztályával, a külképviseletekkel és a külföldi védett személyeket fogadó más szervekkel, szervezetekkel, a védett személyek titkárságaival, társ- és partnerszolgálatokkal, különösen a Terrorelhárítási Központtal és az Országgyűlési Őrséggel, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokkal; b) koordinálja és szakmailag irányítja a biztosítási feladatok rendőrségi előkészítését, végrehajtását, együttműködve az ORFK előkészítésben és végrehajtásban érintett szervezeti egységeivel és a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokkal; c) javaslatot tesz a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés c) pontja szerint elrendelt ideiglenes védelem végrehajtásának módjára, erejére, értékeli a védelem indokoltságát és kezdeményezi annak fenntartását vagy megszüntetését; d) a Korm. rendelet 11. § (3)–(4) bekezdése értelmében meghatározza a védett létesítmények őrzési rendszerét, véleményezi a létesítmény kezelője által javasolt biztonságtechnikai eszközök és berendezések alkalmasságát. 7. Veszélyeztetettség megállapítása, védelmi fokozatok 15. Az ORFK, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság és a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok a védett személyek, létesítmények veszélyeztetettségének megállapításához: a) a szükséges adatokat, információkat soron kívül a KR rendelkezésére bocsátják; b) részletes információt adnak a biztosítási terület és környezetének bűnügyi fertőzöttségéről, valamint a védett személyt, programját veszélyeztető körülményekről; c) a veszélyeztetettség minden vonatkozásában a biztosítás előkészítésének időszakától folyamatosan kapcsolatot tartanak és együttműködnek az eredményes védelem érdekében. 16. A veszélyeztetettségi szint megállapítását követően a KR parancsnoka a bevezetésre kerülő biztonsági intézkedéseket, valamint a szükséges erőket, eszközöket, módszereket meghatározza és kijelöli a biztosítás parancsnokát, aki a továbbiakban szervezi és irányítja a végrehajtását az alábbi védelmi fokozatok szerint: a) I. kiemelt védelem; b) II. fokozott védelem; c) III. megerősített védelem; d) IV. alapszintű védelem; e) V. biztonsági intézkedés. 17. Az egyes védelmi fokozatok a biztosítási feladatok sajátosságainak figyelembevételével kombinálhatóak. A védelmi fokozatokhoz tartozó intézkedéseket az 1. melléklet tartalmazza. Az I. és II. védelmi fokozatú biztosításokat a KR parancsnoka intézkedésben rendeli el. 8. A személy- és létesítményvédelmi tevékenység végrehajtásában közreműködő rendőri szervek feladatai 18. Az ORFK Rendészeti Főigazgatóság a kiemelten védett személyek (delegációk) – több megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság illetékességi területét és személyi állományát érintő – utazásainak a biztosításával összefüggő nyílt rendőri feladatokat a KR-rel történő előzetes egyeztetést követően határozza meg. 19. A Repülőtéri Rendőri Igazgatóság a biztosítás parancsnokával előzetesen egyeztetve a repülőtéri hatóságokkal együttműködve, önállóan megszervezi és végrehajtja a védett személyek utazásaival összefüggő repülőtéri feladatokat, biztosítva a KR számára a személy- és helyszínbiztosítás, valamint a gépőrzés feltételeit. 20. Az igazgatásrendészeti szolgálati ág a biztosításhoz szükséges engedélyeket, okmányokat soron kívül elkészíti és kiadja. 21. Több megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság illetékességi területét és személyi állományát érintő I. védelmi fokozatú biztosítás anyagi, technikai, pénzügyi szükségletének kielégítéséről az ORFK Gazdasági Főigazgatóság gondoskodik. 22. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok: a) a fokozatok szerint zárják a biztosítás külső területét, a zárás vonalán EÁP-okat, valamint magaslati figyelő pontokat létesítenek, ellenőrzik és blokkolják a környező épületeket; b) I. fokozatú biztosítás esetén a KR-rel történt egyeztetést követően intézkednek a biztosítás vonalában a földalatti területek (csatornák, közművezetékek, üregek és barlangok) átvizsgálására, blokkolására; c) a beavatkozásra a fokozatok szerint tartalékot képeznek, végrehajtják az útvonal-biztosítást, az utazásbiztosítási feladatokra előjelző, oszlopvezető, záró és oldalbiztosító rendőrségi gépjárműveket (motorok, gépkocsik), a KR irányítása mellett szolgálatot teljesítő közlekedési rendőröket vezényelnek; d) a biztosítás parancsnoka alárendeltségében feladatot végrehajtó rendőri erők élére közrendvédelmi, továbbá az I–II. fokozatú biztosítás esetén közlekedési, bűnügyi parancsnokokat vezényelnek; e) a III–V. fokozatú biztosítások esetén külön utasításra a kijelölt alegységeikkel, egyéb erőikkel rendelkezésre állnak a területükön végrehajtandó személyvédelmi feladatok megerősítésére. 23. A feladat végrehajtásában közreműködő rendőri szervek: a) részt vesznek a biztosítás parancsnoka által szervezett koordinációs értekezleteken, valamint az útvonal- és helyszínbejárásokon, az értekezleteken elhangzottakat, valamint a bejárások eredményeit írásban rögzítik; b) kiemelt figyelmet fordítanak a védett személy veszélyeztetettségére, közjogi helyzetére, személyes elvárásaira, valamint a program jellegére, továbbá arra, hogy a védelmi intézkedések – a lakosság mindennapi életének, a közlekedés kialakult rendjének legkisebb korlátozása mellett – a szükséges biztonság garantálásával segítsék elő a védett személy munkáját, közszereplését; c) az I. fokozatú biztosítás esetén a folyamatos, többirányú koordinációt igénylő feladatokra irányító törzset hoznak létre, vagy a KR ilyen feladatra létrehozott törzsébe összekötő tisztet vezényelnek; d) felkészítik az állományukat a biztosítási feladat szakszerű és kulturált végrehajtására. 9. Biztosítási terv 24. A biztosítás végrehajtására tett védelmi intézkedésekről a KR és a feladat végrehajtásában közreműködő rendőri szervek külön biztosítási tervet készítenek. 25. A biztosítási terv tartalmazza a veszélyeztetettségi értékelést, a programot, a biztosítás idejét, erejét, eszközét, a végrehajtás módját, egyéb intézkedéseket és a szükséges mellékleteket. 26. A biztosítási feladatok végrehajtására kötelezett rendőri szervek az I. védelmi fokozatú biztosításokról szóló terveket az azok végrehajtásának megkezdése előtt 48 órával a KR parancsnoka útján jóváhagyásra felterjesztik az országos rendőrfőkapitánynak. 27. A II–III. védelmi fokozatú biztosításokról szóló terveket a KR parancsnoka, illetve a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitányok hagyják jóvá. A megyei (fővárosi) rendőrfőkapitányok biztosítási terveiket a feladat megkezdése előtt 24 órával megküldik a KR parancsnokának. 28. A IV. védelmi fokozatú biztosításokról kizárólag a KR készít biztosítási tervet, amely tartalmazza az előkészítés során létrejött megállapodás szerinti védelmi intézkedéseket, a bevont rendőri erők feladatait, valamint a végrehajtás erejét, módját. A védelmi intézkedésekről a 2. melléklet szerinti külön feljegyzést kell készíteni, amely a biztosítási terv mellékletét képezi. 29. Az V. védelmi fokozatú biztosításra külön tervet nem kell készíteni. 10. Létesítményvédelmi feladatok 30. A Korm. rendeletben folyamatos őrzésre kijelölt létesítmények védelmének megszervezése a KR parancsnokának feladata. A KR parancsnoka e feladatkörében eljárva létesítményenként intézkedik a szolgálati utasítások és a védelmi tervek kidolgozására. 31. A szolgálati utasítás tartalmazza: a) az őrzött objektum nevét és címét; b) az őrzést végző alegység megnevezését, kötelességeit, jogait, fegyverhasználatát meghatározó szabályokat; c) az őrzött objektum jellegét és sajátosságait; d) a beléptetésre szolgáló bejáratokat; e) az értelmező rendelkezéseket; f ) az őrség feladatát, a szolgálat ellátásának rendjét; g) a biztonságtechnikai rendszerek kezelésével és üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat; h) az őrség ellenőrzésére jogosult személyek körét; i) az általános és speciális szolgálati kötelmeket; j) a közveszéllyel való fenyegetés esetén teendő intézkedéseket; k) a tűz esetén teendő intézkedéseket; l) az őrutasítást; m) az őrhely vázlatot. 32. A védelmi terv tartalmazza: a) az őrzött objektum és környezetének sajátosságait; b) az alegység létszámát, fegyverzetét; c) az őrzött objektum technikai, műszaki, mechanikai, elektronikus védelmi rendszerét; d) a védőállásokat, az őrség feladatát védelmi helyzetben; e) az összeköttetés módját, a jelentések rendjét; f ) a közmű-csatlakozási pontokat; g) a védelmi vázlatokat. 33. A Korm. rendeletben meghatározott létesítménybe történő be- és kilépés rendjére vonatkozó javaslatot – a létesítményben működő szerv, szervezet vezetőjével történt egyeztetést követően – a KR parancsnoka az országos rendőrfőkapitánynak jóváhagyásra felterjeszti. 34. Az őrzésre kijelölt létesítmények helye szerint illetékes rendőrkapitányság a KR-rel együttműködik: a) az objektum közvetlen környezetének rendszeres közbiztonsági ellenőrzésében; b) az objektumőrségek által kezdeményezett rendőri intézkedések átvételében; c) az objektumok környezetének bűnügyi fertőzöttsége feltérképezésében. 35. Az ideiglenes őrzésre kijelölt létesítmény védelmére bevezetett biztonsági intézkedéseknél a 30–34. pontokban foglaltak az irányadóak. 36. A biztosítás rendszerét, a különleges jogrendi időszakra vonatkozó biztonsági intézkedéseket, valamint az ideiglenes védelem végrehajtásának részletes szabályait a KR parancsnoka határozza meg. III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 37. Az utasítás a közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő személyvédelmi és létesítményőrzési feladatoknál is alkalmazni kell. 38. Hatályát veszti a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából különösen fontos személyek védelmének, kijelölt létesítmények őrzésének rendőrségi feladatairól szóló 6/1998. (II. 16.) ORFK utasítás. Papp Károly r. vezérőrnagy s. k., országos rendőrfőkapitány