390/2017. (XII. 13.) Korm. rendelete az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékről és az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékről.

390/2017. (XII. 13.) Korm. rendelete az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékről és az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékről. A Kormány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés y) pontjában, a  szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132.  § (1)  bekezdés c)  pontjában, valamint a  16.  § tekintetében a  jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31.  § (1)  bekezdés a)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Szakterületek 1. § (1) Az  Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék és az  Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzék (a  továbbiakban együtt: névjegyzék) a  gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 103/A. § (1) bekezdése szerinti szakértők adatait tartalmazza. (2) A szakértő névjegyzékenként legfeljebb két-két, a 2. § (1) bekezdése és a 3. § (1) bekezdése szerinti szakterületen végezhet szakértői tevékenységet. 2. § (1) Az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék szakterületei: a) gyermekjóléti szolgáltatás, b) bölcsődei ellátás, c) gyermekek egyéb napközbeni ellátása, d) gyermekek átmeneti gondozása, e) nevelőszülői, helyettes szülői ellátás, f ) gyermekotthoni ellátás, g) területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás, h) javítóintézeti nevelés, i) fogyatékos gyermekek nevelése-gondozása, j) speciális és kettős ellátási szükségletű gyermekek ellátása, k) gyermekek, illetve a gyámhatósági eljárásban érintett ügyfelek személyiségvizsgálata, l) konfliktuskezelés, m) gyermekvédelmi közvetítés (mediáció), n) gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátórendszerek kialakítása, értékelése, o) nyilvántartás, p) az egyéni gondozás, nevelés szakmai-módszertani tervezése, q) gyermekek vagyoni érdekvédelme és r) gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás. (2) Az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértő tevékenysége kiterjedhet különösen a) az  (1)  bekezdés a)–j)  pontja szerinti szakterület esetében a  Gyvt. hatálya alá tartozó gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos pályázat értékelésére, a  pályázatot elbíráló bizottság érdemi munkájában történő részvételre, az  elbírált pályázat megvalósításának figyelemmel kísérésére, monitorozására, a pályázatban vállaltak végrehajtásának ellenőrzésére, b) az  (1)  bekezdés n)  pontja szerinti szakterület esetében a  gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások, intézmények minőségügyi rendszerével, illetve minőségbiztosításával kapcsolatos feladatok ellátására, illetve a  gyermekvédelmi szolgáltatásokkal összefüggő elemzési, tervezési, fejlesztési feladatok ellátására, ennek keretében tanácsadásra, valamint a  megyei gyermekvédelmi koncepció elkészítésében, felülvizsgálatában, véleményezésében történő részvételre, c) az  (1)  bekezdés r)  pontja szerinti szakterület esetében a  gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást érintő szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzéssel összefüggő szakértői közreműködésre. 3. § (1) Az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzék szakterületei: a) időskorúak szociális ellátása, b) fogyatékos személyek szociális ellátása, c) pszichiátriai betegek szociális ellátása, d) szenvedélybetegek szociális ellátása, e) hajléktalan személyek szociális ellátása, f ) családsegítés, g) szociális igazgatás, h) fejlesztő foglalkoztatás, i) rehabilitációs utógondozás, j) szociális szolgáltatások tervezése, fejlesztése, szervezése, ideértve a  csoportmunkát, valamint a szolgáltatástervezési koncepcióval kapcsolatos tanácsadás, k) szociális minőségfejlesztési tanácsadás, l) szakértői közreműködés a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban, m) szakértői közreműködés a  fogyatékos személyek alapvizsgálatában, a  szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatában és n) szakértői közreműködés a komplex minősítési eljárásban. (2) Az (1) bekezdés a) h) pontja szerinti szakterület körébe aa) az aktív korúak ellátásával összefüggő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szabályozott közfoglalkoztatással, ab) a szocioterápiás foglalkozások megszervezésével, ac) a fejlesztő foglalkoztatás megszervezésével, ad) a (3) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységgel, ae) a helyi, kistérségi, regionális foglalkoztatási program elkészítésével kapcsolatos; b) l)  pontja szerinti szakterület körébe a  gondozási szükséglet megállapítása során a  személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet szerinti; c) m)  pontja szerinti szakterület körébe a  fogyatékos személyek alapvizsgálata és az  ellátottak állapotának felülvizsgálata során a  fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a  rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról szóló 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet szerinti; d) n)  pontja szerinti szakterület körébe a  komplex minősítési eljárás során a  megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet szerinti szociális szakértői feladatok ellátása tartozik. (3) Az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértő tevékenysége kiterjedhet különösen a) az (1) bekezdés a)–f ) és i) pontja szerinti szakterület esetében az Szt. hatálya alá tartozó szociális ellátásokkal kapcsolatos pályázat értékelésére, a  pályázatot elbíráló bizottság érdemi munkájában történő részvételre, az  elbírált pályázat megvalósításának figyelemmel kísérésére, monitorozására, a  pályázatban vállaltak végrehajtásának ellenőrzésére, a  szociális szolgáltatási tevékenységet végzők szakmai ellenőrzésére, a szolgáltatás működésének ellenőrzésére, b) az (1) bekezdés g) pontja szerinti szakterület esetében a szociális ellátást érintő szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzéssel összefüggő szakértői közreműködésre, c) az  (1)  bekezdés j)  pontja szerinti szakterület esetében a  szociális szolgáltatásokkal összefüggő elemzési, tervezési, fejlesztési feladatok ellátására, ennek keretében tanácsadásra, a  munkafolyamatok szakmai vizsgálatára, illetve szolgáltatástervezési koncepció, valamint szociálpolitikai koncepció elkészítésében, felülvizsgálatában történő részvételre, d) az  (1)  bekezdés k)  pontja szerinti szakterület esetében a  szociális szolgáltatások, szociális intézmények minőségügyi rendszerével, illetve minőségbiztosításával kapcsolatos feladatok ellátására. 2. A szakértői tevékenység megkezdésének és folytatásának feltételei 4. § (1) A  névjegyzék szerinti szakértői tevékenység megkezdésével kapcsolatos bejelentést Budapest Főváros Kormányhivatalához (a továbbiakban: Hivatal) az 1. melléklet szerinti bejelentési adatlapon kell benyújtani. (2) A bejelentéshez mellékelni kell a Gyvt. 103/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti a) szakképesítési feltételek, valamint vezetőképzésre, szakvizsgára vonatkozó feltételek teljesítését tanúsító okiratok másolatát, külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított oklevél esetén annak hiteles magyar fordítását, valamint a honosításáról szóló iratot, b) két szakmai ajánlást és c) a szakmai gyakorlat meglétét tanúsító igazolást, nyilatkozatot. (3) Ha a bejelentés megfelel a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: Szolgtv.), a Gyvt.-ben és az e rendeletben foglalt követelményeknek, a Hivatal a szakértői tevékenység folytatását bejelentő személyt (a továbbiakban: bejelentő) felveszi a névjegyzékbe és erről igazolás megküldésével értesíti. (4) Ha a bejelentés nem felel meg a Szolgtv.-ben, a Gyvt.-ben és az e rendeletben foglalt követelményeknek, a Hivatal a  Szolgtv. 23.  § (1)  bekezdés b)  pontjában foglaltak alkalmazásával visszaküldi a  bejelentő számára az  általa mellékelt dokumentumokat. (5) Ha a  bejelentés alapján folytatott ellenőrzési eljárás keretében a  Hivatal megállapította, hogy a  bejelentő nem felel meg a  gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység folytatásához szükséges – a  Szolgtv.-ben, a  Gyvt.-ben és az  e  rendeletben meghatározott – feltételeknek, ennek közlésével egyidejűleg visszaküldi számára az általa mellékelt dokumentumokat. 5. § (1) A 2. melléklet határozza meg a bejelentő választott szakterülete tekintetében elfogadható a) szakképesítéseket, b) – a (2)–(4) bekezdés szerinti kivétellel – vezetőképzést vagy szakvizsgát és c) szakmai gyakorlatot. (2) A  vezetőképzéssel, szakvizsgával egyenértékű, ha a  bejelentő szakirányú tudományos fokozattal rendelkezik, ideértve – az  egyetemi végzettséget igazoló doktori címek kivételével – a  nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 105. §-a és 106. §-a szerinti doktori címeket. (3) A 2. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott szakterületek esetén, ha a bejelentő felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik, vezetőképzés, szakvizsga vagy tudományos fokozat megléte nem szükséges. (4) A  3.  § (1)  bekezdés k)  pontjában meghatározott szakterület esetén vezetőképzés, szakvizsga megléte nem szükséges. (5) A  2.  § (1)  bekezdés l) és m)  pontja szerinti szakterület esetén a  bejelentéshez mellékelni kell a  2.  melléklet I. rész 12. és 13. pontjában meghatározott igazolást is. 6. § (1) A  szakmai gyakorlat időtartamába a  2.  melléklet szerinti szakképesítés megszerzését megelőző időszak nem számítható be. (2) A szakmai gyakorlat és a bejelentési adatlapon megjelölt szakterület között közvetlen kapcsolatnak kell fennállnia. Közvetlen kapcsolatnak minősül a) a  fenntartói, igazgatási feladatok, illetve a  gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális szolgáltatás körében felmerülő feladatok – ha a  választott szakterület adott ellátotti csoportot érint, akkor az  érintett ellátotti csoporttal összefüggésben történő – ellátása, b) a választott szakterületre vonatkozó szakmai, tudományos tevékenység. (3) A szakmai gyakorlat igazolható a) a bejelentő foglalkoztatója vagy annak jogelődje által a szakmai gyakorlatról kiállított igazolással, b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő dokumentum vagy a munkaköri leírás másolatával, vagy c) a bejelentőnek a szakmai gyakorlatról szóló nyilatkozatával, ha az a) és b) pontban foglaltak beszerzése nem lehetséges. 7. § (1) A szakmai ajánlás tartalmi és formai követelményeit a 3. melléklet tartalmazza. (2) Szakmai ajánlást az adhat, aki a) azon a szakterületen, amelyet a bejelentési adatlapon megjelöltek, a 2. melléklet szerinti, összesen legalább nyolcéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, b) a  bejelentő felett nem gyakorol munkáltatói jogokat, illetve a  bejelentő nem gyakorol felette munkáltatói jogokat, és c) nem minősül a bejelentő Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozójának. (3) A 2. § (1) bekezdés l) és m) pontjában meghatározott szakterület esetében az egyik szakmai ajánlásnak a 2. melléklet I. rész 12. és 13.  pontjában megjelölt programot minősíttető személytől vagy szervezet képviselőjétől kell származnia. 3. A névjegyzék vezetése 8. § (1) A szakértő a névjegyzékben szereplő adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul bejelenti a Hivatalnak. (2) A Hivatal a  névjegyzéken folyamatosan átvezeti a változásokat, és a Gyvt. 103/B.  § (3) bekezdése szerinti közhírré tétel során a  naprakész adatokat teszi közhírré. A  Hivatal a  Szociális Ágazati Portálon közhírré teszi továbbá a szakértői tevékenység szüneteltetésének és a névjegyzékből való törlésnek a tényét. 4. A szakértő képzése és működése 9. § (1) A  szakértő a  névjegyzékbe vételét követő egy éven belül egy alkalommal – a  szakértői tevékenységre való felkészítés érdekében szervezett – 6 óra időtartamú jelenléti felkészítő képzésen köteles részt venni. (2) A felkészítő képzés tartalma: a) a gyermekvédelmi és szociálpolitikai szakértői tevékenység végzése során az egységes szemlélet és gyakorlat kialakításához szükséges ismeretek átadása és b) a  gyermekvédelmi és szociálpolitikai szakértői tevékenységhez kapcsolódó szakmai és etikai kérdések áttekintése. (3) A  szakértő ötévenként legalább két alkalommal – a  szakértők szakmai konzultációja, tapasztalatcseréje, illetve továbbképzése érdekében szervezett – 6 óra időtartamú jelenléti továbbképzésen köteles részt venni. (4) A továbbképzés tartalma: a) a  szociális és gyermekvédelmi tárgyú jogszabályokban, szakmai szabályokban, eljárásrendekben, valamint a szakértői tevékenység ellátására vonatkozó szabályokban bekövetkezett változások ismertetése, b) a gyermekvédelmi és szociálpolitikai szakértői tevékenységgel kapcsolatos gyakorlat áttekintése, problémák feltárása és megoldása és c) a gyermekvédelmi és szociálpolitikai szakértői tevékenységet érintő fejlesztési irányok ismertetése. (5) A felkészítő képzés és a továbbképzés képzőhelyeit a miniszter jelöli ki. (6) A  képzőhely igazolást állít ki a  felkészítő képzésen és továbbképzésen való részvételről, amelynek másolati példányát megküldi a Hivatal részére. 10. § A szakértő nem járhat el olyan ügyben, amelyben a) az ügy valamely jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti, b) saját maga, hozzátartozója, foglalkoztatója, foglalkoztatottja vagy az  irányítása alatt álló személy érintett, vagy c) – az adott ügy összes körülményére tekintettel – nem várható el tőle az ügy tárgyilagos megítélése. 5. A szakértői tevékenység szüneteltetése 11. § (1) A  szakértő a  Hivatalnál kérheti szakértői tevékenységének legfeljebb három évre történő szüneteltetését a  kezdőnap és az  időtartam megjelölésével. Visszamenőleges szüneteltetésnek nincs helye. A  szüneteltetés záró időpontja a szüneteltetés alatt módosítható, de a szüneteltetés időtartama ez esetben sem haladhatja meg a három évet. (2) A szüneteltetés időtartama alatt a szakértő köteles részt venni a felkészítő képzésen és a továbbképzésen. 6. Törlés a névjegyzékből 12. § (1) A szakértőt a Szolgtv. 28. §-ában foglaltakon túl törölni kell a névjegyzékből, ha a) elhunyt, b) a felkészítő képzésen vagy továbbképzésen történő részvételi kötelezettségének nem tett eleget, vagy c) a szakértői tevékenység végzéséhez jogszabályban előírt feltételek már nem állnak fenn. (2) A szakértő kérelmére az általa megjelölt szakterületét a névjegyzékből törölni kell. 7. Záró rendelkezések 13. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba. 14. § (1) E  rendeletet a  2018. január 1-jén az  Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékről és az  Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékről szóló 25/2009. (XI. 13.) SZMM rendelet (a  továbbiakban: R.) alapján a  szakértői tevékenység megkezdésének, folytatásának engedélyezése iránt folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) A 2018. január 1-jén folyamatban lévő panaszeljárásokat az R. 10. és 11. §-a alapján kell lefolytatni azzal, hogy az R. 10. § (2) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezmény helyett a névjegyzékből való törlést kell alkalmazni. (3) A  2017. december 31-én az  R. alapján az  Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzéken és az  Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzéken szereplő szakértők az  Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékről és az  Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékről szóló 390/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet szerinti Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékbe, illetve Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékbe 2018. január 1-jén hivatalból felvételre kerülnek. (4) A (3) bekezdésben foglaltak a 2017. december 31-én fennálló felkészítő képzésen és továbbképzésen való részvételi kötelezettség teljesítésének határidejét nem érintik. 15. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 16. § Hatályát veszti az R. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök