77/2011. (XII. 21.) NFM rendelete a víziközlekedési balesetek és a víziközlekedési események vizsgálatának részletes szabályairól.

77/2011. (XII. 21.) NFM rendelete a víziközlekedési balesetek és a víziközlekedési események vizsgálatának részletes szabályairól. A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 22. § (1) bekezdés c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A rendelet alkalmazási köre 1. § A rendelet alkalmazási köre a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvényben (a továbbiakban: Kbvt.) meghatározott víziközlekedési balesetek és víziközlekedési események vizsgálatára terjed ki. 2. A víziközlekedési balesetek és a víziközlekedési események bejelentése 2. § A közlekedésbiztonsági szerv a víziközlekedési balesetekre és a víziközlekedési eseményekre vonatkozó bejelentést ügyeleti szolgálata útján fogadja. 3. § (1) A víziközlekedési balesetről vagy a víziközlekedési eseményről szóló bejelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia: a) a víziközlekedési baleset vagy a víziközlekedési esemény helyét (folyamkilométer, koordináták, legközelebbi település) és időpontját, b) az úszólétesítmény típusát, nevét, szám- vagy betűjelét, egyéb azonosító jelét, c) az úszólétesítmény vezetőjének, üzemben tartójának nevét és székhelyének címét, továbbá az üzembentartói vizsgálat lefolytatására jogosult vezető nevét és elérhetőségét, d) a személyzet nevét és a fedélzeten tartózkodó utasok vagy más személyek számát, a rakomány jellegét, veszélyes áru szállítása esetén a veszélyes áruk megnevezését, e) a személyi sérüléseket, az úszólétesítményben, a vízi úton lévő műtárgyakban és a harmadik személy tulajdonában keletkezett károk mértékét, f) az utoljára érintett, valamint a rendeltetési kikötő megnevezését, g) a víziközlekedési baleset vagy a víziközlekedési esemény lefolyását és feltételezett okát, h) a bejelentés időpontjáig meghozott intézkedéseket. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt adatok valamelyikének hiánya nem mentesít az azonnali bejelentési kötelezettség alól. 4. § A közlekedésbiztonsági szerv az 1. mellékletben meghatározott tartalommal köteles értesíteni az Európai Bizottságot arról a tengeren bekövetkezett víziközlekedési balesetről vagy víziközlekedési eseményről, amelynek szakmai vizsgálatában részt vesz. 3. A szakmai vizsgálat lefolytatása 5. § A víziközlekedési balesetnél vagy víziközlekedési eseménynél a helyszín változatlanul hagyása és a nyomok, valamint az úszólétesítmény és rakománya megőrzése érdekében a) távol kell tartani az ott tartózkodásra jogosultsággal nem rendelkezőket, b) gondoskodni kell arról, hogy az úszólétesítmény, az úszólétesítmény berendezései és felszerelései, rakománya a helyszíni szemle megkezdéséig – hadilobogó alatt közlekedő úszólétesítményt is érintő víziközlekedési balesetnél vagy víziközlekedési eseménynél a hadihajós katonai szervezet képviselőjének megérkeztéig – és lehetőség szerint annak befejezéséig változatlan állapotban maradjanak, c) a mentés és a tűzoltás során az úszólétesítmény és részeinek indokolatlan megváltoztatását el kell kerülni. 6. § (1) A helyszínen talált nyomok rögzítését a szakmai vizsgálat keretében a vizsgálóbizottság végzi. Amennyiben a víziközlekedési balesettel vagy a víziközlekedési eseménnyel összefüggésben büntetőeljárás indul, a nyomok rögzítéséről a rendőrség gondoskodik. (2) Halálos víziközlekedési baleset bekövetkezése esetén a holttestek azonosítása, igazságügyi orvosszakértői vizsgálata vagy kiadása érdekében a rendőrség képviselője intézkedik és az intézkedés nyomán keletkezett véleményt szakmai vizsgálat végett a közlekedésbiztonsági szervnek megküldi. 7. § (1) A helyszíni szemlejegyzőkönyvet a közlekedésbiztonsági szerv vezetője részére a vizsgálóbizottság haladéktalanul megküldi. (2) Amennyiben a víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény veszélyes árut szállító úszólétesítménnyel kapcsolatos, a közlekedésbiztonsági szerv vezetője a helyszíni szemlejegyzőkönyv megállapításai alapján tájékoztatja a víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény helye szerint illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságot. (3) A helyszíni szemlejegyzőkönyv tartalmazza a) a víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény helyét és időpontját, b) a vízállási, időjárási és látási viszonyokat, c) a balesetben, víziközlekedési eseményben részes úszólétesítmények nevét vagy számjelét, állami hovatartozását, üzemben tartójának, vezetőjének adatait, d) a balesetben, víziközlekedési eseményben részes úszólétesítmények sérüléseire vonatkozó adatokat, sérült személyek számát, e) a vizsgálóbizottság vezetőjének és tagjainak nevét, a szemle helyszínére érkezés időpontját, a szemle kezdetének és befejezésének idejét, a vizsgálóbizottság által tett intézkedéseket, továbbá f) azokat az adatokat, amelyek szükségesnek látszanak a víziközlekedési balesetek és események tényállásának megállapítása érdekében. (4) A helyszíni szemlejegyzőkönyvhöz csatolni kell a helyszín vázlatát, leírását, a helyszínről készített fénykép- és videofelvételeket, a meghallgatásról készített feljegyzéseket, továbbá az egyéb begyűjtött anyagok jegyzékét. 4. Vizsgálóbizottság 8. § A vizsgálóbizottság vezetője a közlekedésbiztonsági szerv kormánytisztviselője, a szakmai vizsgálat egyszemélyi felelős vezetője. A vizsgálóbizottság vezetőjének feladata: a) a szakmai vizsgálat irányítása, b) a szakmai vizsgálat alapján zárójelentés-tervezet és a zárójelentés előterjesztése a közlekedésbiztonsági szerv vezetője részére, c) a hajózás biztonságát veszélyeztető okok és körülmények megszüntetése érdekében biztonsági ajánlást célzó javaslat elkészítése a személyzet egészségének megőrzését célzó foglalkozás-egészségügyi szabályokkal, valamint az úszólétesítmény és a hajózási létesítmények üzembentartásával, kikötő használatával, a víziközlekedés irányítására, a hajóút kitűzésére szolgáló jelekkel kapcsolatos és minden egyéb szükséges intézkedés megtételére. 9. § (1) A vizsgálóbizottság nem kormánytisztviselő tagja az lehet, aki a) víziközlekedési szakterületen hajózási szakértői jogosultsággal, vagy b) a szakmai vizsgálatban a tényállás megállapításához szükséges ba) szakértelemmel, vagy bb) balesetvizsgáló tanfolyam elvégzését igazoló okirattal rendelkezik. (2) A vizsgálóbizottság tagja a munkáját a vizsgálóbizottság vezetőjének iránymutatása alapján végzi. 5. Meghatalmazott képviselők és tanácsadók részvétele külföldi szakmai vizsgálatban 10. § Megállapodás hiányában a magyar lobogó alatt közlekedő úszólétesítménnyel külföldön bekövetkezett víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény vizsgálatára a közlekedésbiztonsági szerv felveszi a kapcsolatot a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező külföldi kivizsgáló szervekkel és a vizsgálatban való részvételére szóló meghívását kezdeményezi. 6. A szakmai vizsgálat során érintettek kötelezettségei 11. § (1) A szakmai vizsgálat során köteles a vizsgálóbizottsággal együttműködni: a) a hajózási hatóság, b) az úszólétesítmény üzemben tartója, vezetője, személyzete, c) az úszólétesítmény megfelelőségét tanúsító szervezet, d) az úszólétesítmény üzembentartásával, karbantartásával és javításával, a hajóút fenntartásával, a kikötő üzembentartásával foglalkozó szerv, továbbá e) az a szervezet, amely a víziközlekedési balesettel vagy víziközlekedési eseménnyel érintett járműre vagy infrastruktúrára vonatkozó – a szakmai vizsgálat tekintetében – érdemi adattal, információval rendelkezik. (2) Az együttműködés kiterjedhet részfeladatok elvégzésére. Ennek érdekében az üzemben tartó olyan személlyel képviseltetheti magát, aki a tényállás felderítése érdekében adatok szolgáltatásához, intézkedésekhez jogosultsággal és az adott esettel kapcsolatban szakértelemmel rendelkezik. 7. Bírság kiszabása 12. § A közlekedésbiztonsági szerv által a Kbvt. bírságra vonatkozó rendelkezései alapján víziközlekedési baleset vagy esemény szakmai vizsgálata során kiszabott bírság összege természetes személy esetében legfeljebb 50 000 forint, jogi személy esetében legfeljebb 200 000 forint lehet. 8. Zárójelentés-tervezet 13. § (1) A zárójelentés tervezetét a zárójelentésre vonatkozó követelmények figyelembevételével készíti el a vizsgálóbizottság vezetője. (2) A zárójelentés-tervezetet a vizsgálóbizottság tagjai aláírják. A véleményeltérésre az aláíráskor utalni kell és az eltérő véleményt záradékként kell a zárójelentés-tervezethez csatolni. 9. Zárójelentés 14. § (1) A zárójelentés tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza. (2) Amennyiben víziközlekedési esemény történik és az eset jellege és súlyossága másként nem indokolja a közlekedésbiztonsági szerv egyszerűsített zárójelentést készíthet. (3) A zárójelentés elején utalást kell tenni a vizsgálat céljára, továbbá arra, hogy a vizsgálat nem irányul vétkesség vagy felelősség megállapítására, valamint arra, hogy a zárójelentés nem azzal a szándékkal íródott, hogy azt bírósági vagy más felelősségre vonásra irányuló eljárás során felhasználják. (4) A zárójelentés kizárólag az esemény lefolyásával kapcsolatosan, személyazonosításra alkalmatlan módon, kivonatoltan tartalmazhatja: a) a súlyos víziközlekedési balesettel vagy a víziközlekedési eseménnyel érintett személyek közléseit és a tevékenységükre vonatkozó adatokat, b) a meghallgatásokról készült jegyzőkönyveket, c) az úszólétesítményre, valamint az időjárásra, az eset helyszínére és egyéb körülményekre vonatkozó, valamint az esettel kapcsolatban műszakilag rögzített adatokat, d) a szakértői jelentéseket, e) egyéb bejelentéseket. (5) A szakmai vizsgálat során keletkezett feljegyzéseket csak akkor lehet a zárójelentés mellékleteibe foglalni, ha azok a víziközlekedési baleset vagy a víziközlekedési esemény elemzéséhez tartoznak. A feljegyzések csak személyazonosításra alkalmatlan módon csatolhatók a zárójelentéshez. (6) Veszélyes árut szállító úszólétesítménnyel kapcsolatban készített zárójelentést, az elkészültét követő 5 napon belül meg kell küldeni a víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény helye szerint illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság részére is. 10. Üzembentartói vizsgálat 15. § (1) Az üzembentartói vizsgálatot a közlekedésbiztonsági szerv felhívása alapján haladéktalanul meg kell kezdeni és a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni. (2) Több érintett esetében a közlekedésbiztonsági szerv valamennyi, az üzembentartói vizsgálat lefolytatására jogosult vezetőt felhívja a vizsgálat lefolytatására. A vizsgálat lefolytatására jogosult vezetők megállapodhatnak, hogy a vizsgálatot közösen folytatják. (3) Az üzembentartói vizsgálat lefolytatására felhívott vezető haladéktalanul értesíti a közlekedésbiztonsági szervet, ha a) az üzembentartói vizsgálat során olyan tény merül fel, amely alapján a vizsgálat jogosultságait meghaladja, b) a víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény külföldi személyt vagy idegen lobogó alatt közlekedő úszólétesítményt érint, vagy c) egyéb okból szükségesnek látszik a közlekedésbiztonsági szerv szakmai vizsgálatba történő bevonása. (4) Az üzembentartói vizsgálat bármely szakaszában a közlekedésbiztonsági szerv a vizsgálatot saját hatáskörébe vonhatja. 16. § (1) A vizsgálatot – ha annak elháríthatatlan akadálya nincs – legkésőbb a közlekedésbiztonsági szerv felhívását követő hatvanadik napon jelentéssel kell lezárni. (2) A jelentést az üzembentartói vizsgálat lefolytatására felhívott vezető készíti és írja alá. Több üzemben tartót érintő közös vizsgálat üzembentartói jelentését az érintett valamennyi vezető aláírja. Egyet nem értés esetében bármelyik vezető az üzembentartói jelentéshez különvéleményt csatolhat. (3) A jelentés tartalmi elemeit és mintáját a 3. melléklet tartalmazza. (4) Az üzembentartói jelentést a közlekedésbiztonsági szerv nyilvántartja. Amennyiben szükséges, az üzembentartói jelentést a közlekedésbiztonsági szerv kiegészítésre visszaküldi. (5) Amennyiben az üzembentartói vizsgálat tárgyát képező víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény kapcsán tett megállapítások hozzájárulhatnak a víziközlekedés biztonságának javításához, a közlekedésbiztonsági szerv a vezető jelentése alapján biztonsági ajánlást tesz közzé. (6) A közlekedésbiztonsági szerv az üzembentartói jelentést vagy annak kivonatát abban az esetben teszi közzé a honlapján, ha a vizsgálat tapasztalatai hozzájárulhatnak a víziközlekedés biztonságának javításához. 11. A víziközlekedés biztonságáért felelős hatóság tájékoztatása 17. § Ha a szakmai vizsgálat kapcsán felmerül annak gyanúja, hogy a víziközlekedési baleset vagy esemény során a víziközlekedés biztonsága elleni jogellenes cselekmény történt, a közlekedésbiztonsági szerv köteles a rendőrséget értesíteni. 12. Eljárás idegen államban lajstromozott úszólétesítménnyel belföldön bekövetkezett víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény esetében 18. § Az idegen lobogó alatt közlekedő úszólétesítménnyel belföldön bekövetkezett víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény bekövetkeztekor a közlekedésbiztonsági szerv által a lobogó szerinti állam balesetkivizsgáló szerve számára küldött értesítésnek a következő információkat kell tartalmaznia: a) a víziközlekedési baleset vagy a víziközlekedési esemény helyét (folyamkilométer, koordináták, legközelebbi település) és időpontját, b) az úszólétesítmény típusát, nevét vagy számjelét, egyéb azonosító jelét, c) az úszólétesítmény vezetőjének képesítését, d) az üzemben tartójának nevét és székhelyének címét, e) a víziközlekedési baleset vagy a víziközlekedési esemény természetét és az úszólétesítmény sérülésének mértékét, f) az esettel kapcsolatban elhunytak, eltűntek vagy súlyos sérülést szenvedett személyek számát, g) az úszólétesítmény kiindulási és rendeletetési kikötőjét, h) annak jelzését, hogy a Magyar Köztársaság milyen mértékig folytatja a kivizsgálást vagy javasolja annak átruházását, i) közlekedésbiztonsági szerv azonosító adatait, és a vizsgálóbizottság vezetőjével vagy a szakmai kivizsgálóval, valamint a közlekedésbiztonsági szervvel folyamatos kapcsolattartást lehetővé tevő elérhetőségi adatokat, j) veszélyes áru szállítása esetén a veszélyes áru leírását. 13. Részvétel a hajózási baleseteket vizsgáló szervezetek állandó együttműködési fórumának munkájában 19. § A 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkében említett állandó együttműködési fórum munkájában a közlekedésbiztonsági szerv vezetője vagy az általa kijelölt személy vesz részt. 14. Záró rendelkezések 20. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) 2012. január 1-jén lép hatályba a) a 15–16. § és b) a 21. § (1) bekezdése. 21. § (1) A 18. § h) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép. (2) Hatályát veszti a súlyos víziközlekedési balesetek és a rendkívüli hajózási események vizsgálatának részletes szabályairól szóló 9/2006. (II. 27.) GKM rendelet. 22. § (1) Ez a rendelet a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvénnyel, valamint a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvénnyel együtt, a tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról, valamint az 1999/35/EK tanácsi és a 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) Ez a rendelet a tagállamok által a Bizottsággal együttműködésben a 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikke értelmében létrehozott állandó együttműködési keret eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2011. július 5-i 651/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Dr. Fellegi Tamás s. k., nemzeti fejlesztési miniszter