← Magyarország

51/2013. (IX. 6.) NFM rendelete a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról.

Röviden

Ez a rendelet a radioaktív anyagok szállításának, fuvarozásának és csomagolásának szabályait határozza meg Magyarországon. Célja, hogy biztosítsa ezen anyagok biztonságos mozgatását a környezet és az emberek védelmében.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege
51/2013. (IX. 6.) NFM rendelete a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48.  § (3)  bekezdés b)  pont 20.  alpontjában, a  vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 24. pontjában, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés 15. pontjában, és az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatás köréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában és a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet 1. § c) pontjában meg határozott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatás köréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § k) pontjában meghatározott feladat körében eljáró vidékfejlesztési miniszterrel, és az egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatás köréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladat körében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben, a 6.  § (5)–(10)  bekezdése és a  11.  § tekintetében az  atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68.  § (1)  bekezdés a)–d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatás köréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában és a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet 1. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatás köréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § e) és n) pontjában meghatározott feladat körében eljáró belügyminiszterrel, az egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatás köréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladat körében eljáró emberi erőforrások miniszterével, az egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatás köréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladat körében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: 1. § (1) E  rendelet az  atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a  továbbiakban: Atv.) alkalmazási körébe tartozó radioaktív anyagok szállítására, fuvarozására és csomagolására terjed ki. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya: a) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek által – a saját üzemeltetésükben lévő gép járművel, vasúti és vízi járművel – végzett szállításra, b) a telephelyen belüli szállításra, c) a  talált, illetve a  lefoglalt radioaktív vagy nukleáris anyagokkal kapcsolatos intézkedésekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó szállításokra. 2. § (1) A radioaktív anyag közúti szállítását – a 6. §-ban foglalt kivétellel – a) az  Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a  népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a  gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló kor mány rendeletben meghatározott illetékességi területén a  fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szak igaz gatási szerv sugáregészségügyi decentruma (a továbbiakban: sugáregészségügyi decentrum), b) több sugáregészségügyi decentrum illetékességét érintő szállítás esetében – amennyiben az  a)  pontban megjelölt engedélyt az  engedélyes székhelye (telephelye) szerint illetékes sugár egész ségügyi decentrum megadta – az  Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH), c) amennyiben a szállítást a sugáregészségügyi decentrum végzi, akkor az OTH – a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 38/2009. (VIII. 7.) KHEM rendelet (a  továbbiakban: ADR rendelet) 2. mellékletével kiegészített 1.  melléklet 5.4.1 és 7.5.11  szakaszában, valamint 8.1 és 8.5 fejezetében foglalt, az  okmányokra, a  járműre, a  járműszemélyzetre, továbbá az  egészségügyért felelős miniszternek a  közúti szállító eszközökre vonatkozó sugárvédelmi követelményeket az  Atv. 68.  § (2)  bekezdés d)  pontjában kapott felhatalmazás alapján megállapító rendeletében foglalt előírások teljesülése esetén – szállítási engedélyben engedélyezi. (2) Az (1) bekezdésben foglalt engedéllyel az engedélyes az ugyanazon radioaktív anyag alkalmazására jogosult másik engedélyes részére radioaktív anyag közúti fuvarozását – az arra vonatkozó engedély nélkül – 3,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meg nem haladó járművel díj ellenében is végezheti. (3) A szállítási engedély iránti kérelemhez az 1. mellékletben meghatározott tartalmú adat lapot kell csatolni. 3. § (1) Radioaktív anyag a) közúti fuvarozását – a  2.  § (2)  bekezdése kivételével – az  ADR rendelet 1.  melléklet 2.  mellékletével kiegészített 5.4.1 és 7.5.11 szakaszában, valamint 8.1 és 8.5 fejezetében, b) belvízi szállítását, fuvarozását, a  Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló 2013. évi CXI. törvény (a továbbiakban: ADN törvény) 1. melléklet 5.4.1, 7.1.6 szakaszában és 7.1.4.14.7 pontjában, valamint 8.1 fejezetében foglalt előírások teljesülése esetén a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) engedélyezi. (2) Az (1) bekezdésben foglalt engedélyek visszavonásig, de legfeljebb a kiadásuktól számított 5 évig hatályosak. 4. § (1) A 2. § (1) bekezdése szerinti engedély megadása, visszavonása, módosítása során hozott határozatot közölni kell a) a sugáregészségügyi decentrummal, ha azt az OTH adta ki, b) az Országos Atomenergia Hivatallal (a továbbiakban: OAH), c) az Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézettel (a  továbbiakban: OSSKI), d) az engedélyes székhelye (telephelye) szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési szakigazgatási szervével, ha azt a sugáregészségügyi decentrum adta ki, e) az NKH Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatalával, ha azt az OTH adta ki, f ) az engedélyes székhelye (telephelye) szerint illetékes megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatósággal, ha azt a sugáregészségügyi decentrum adta ki, g) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal (a továbbiakban: OKF), valamint annak illetékes szervével, ha azt az OTH adta ki. (2) A 3. § (1) bekezdése szerinti engedély megadása, visszavonása, módosítása során hozott határozatot közölni kell a) az OAH-val, b) az OTH-val, c) az OSSKI-val, d) az engedélyes székhelye (telephelye) szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési szakigazgatási szervével és e) az OKF-fel. 5. § (1) Állati erővel vont vagy ember által mozgatott járművel radioaktív anyag csak akkor továbbítható, ha a  közvetlen felhasználás helye másként nem közelíthető meg. (2) Közforgalmú személyszállító járművel kézi vagy útipoggyászként radioaktív anyagot továbbítani nem szabad. 6. § (1) Az  ADR rendelet, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) belföldi alkalmazásáról szóló miniszteri rendelet és az  ADN törvény szerinti különleges formájú radioaktív anyagok mintáit; a  radioaktív anyagoknak „külön megegyezés” alapján történő szállítását; a  kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagok mintáit; az  A1 és A2 értékek számítását; valamint – ha a  veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok azt engedélyhez kötik – a  radioaktív anyagot tartalmazó küldeménydarabok küldeménydarab-mintáit és szállítását az OAH engedélyezi. (2) A  különleges formájú radioaktív anyagok mintáira, a  kis mértékben diszpergálódó anyagok mintáira, az  A1 és A2 értékek számítására, valamint a radioaktív anyagot tartalmazó küldeménydarabok mintáira vonatkozó engedélyek – külföldi származási, illetve szállítási kiindulási ország hatáskörrel rendelkező hatósága által kiadott engedélyek többoldalú jóváhagyását kivéve – legfeljebb a  kiadásuktól számított 3 évig hatályosak. Külföldi származási, illetve szállítási kiindulási ország hatáskörrel rendelkező hatósága által kiadott engedélyek többoldalú jóváhagyását kivéve, az engedélyek érvényessége – kérelemre, a hatályos előírásoknak és műszaki feltételeknek való megfelelés esetén, felülvizsgált engedélyokirat kiadásának formájában – 3 évvel meghosszabbítható. (3) Az OAH az  (1) bekezdésben említett jogszabályok vonatkozó követelményei teljesülésének elbírálásához – az Atv. 17.  § (3)  bekezdésében meghatározott intézményen kívül – igénybe veheti anyagszerkezeti, nukleárisbalesetelhárítási, gépészeti, hőtani, kritikussági, minőségbiztosítási, sugárvédelmi, szállítási és szilárdságtani, az  atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértő közreműködését is. A  szakértői eljárás időtartama legfeljebb 40 nap. (4) A  küldeménydarab-minták engedélyezési eljárása során az  OAH az  (1)  bekezdésben hivatkozott jogszabályokban foglaltakon túlmenően, hasadóképes izotópok esetében előírhatja a kritikussági analízis elvégzését is. (5) Az engedélyezési eljáráshoz beadandó engedélyezési dokumentáció példányszámát a 2. melléklet tartalmazza. (6) Az  engedélyes az  (1)  bekezdésben foglalt engedélyezési eljárás során a  3.  mellékletben szereplő igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: igazgatási szolgáltatási díj) köteles fizetni az OAH-nak, amely magában foglalja az OAH által az eljárásba bevont szakértők díját is. (7) Az  igazgatási szolgáltatási díjat az  eljárást kezdeményező fél az  eljárás megindításakor köteles az  OAH 1003200001409268-00000000 számú fizetési számlájára átutalással megfizetni. Az  igazgatási szolgáltatási díj megfizetését a kérelem benyújtásakor igazolni kell. (8) Az igazgatási szolgáltatási díj az OAH bevétele. Az OAH a bevételeket a nyilvántartásában elkülönítetten vezeti. (9) Az  igazgatási szolgáltatási díj nyilvántartására és elszámolására az  államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló kormányrendelet előírásait kell alkalmazni. (10) Az  e  rendeletben a  díjfizetésre vonatkozóan meg nem határozott kérdésekben az  illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény V. Fejezetének előírásait megfelelően alkalmazni kell. 7. § A  6.  § (1)  bekezdésében foglaltaknak megfelelően jóváhagyott küldeménydarab-minták alapján gyártott minden csomagolás egyedi sorozatszámát – az  elkészültétől számított 30 napon belül – a  gyártó köteles bejelenteni az OAH-nak. 8. § (1) Azokban az esetekben, amikor a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok a szállítást az útvonal teljes hosszára kiterjedő értesítési kötelezettséghez kötik, a nemzetközi értesítéseket az OAH adja meg. (2) Ha a  járművön radioaktív anyagot tartalmazó berendezés állandó jelleggel történő vagy a  radioaktív anyagot tartalmazó küldemény különleges elhelyezése miatt a  jármű átalakítása válik szükségessé, a  közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott átalakítási engedélyhez az  OSSKI sugáregészségügyi szakvéleményét előzetesen be kell szerezni. 9. § (1) A feladó – a fuvarlevél vagy menetlevél (fuvarokmány) azonosító számát is magában foglaló – nyilvántartást vezet a felhasznált fuvarlevelekről és menetlevelekről (fuvar okmányokról). (2) A radioaktív anyag szállítója, fuvarozója köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a címzett, a feladó, a szállítás időpontja, a jármű és a radioaktív anyag kétséget kizáró módon azonosítható. 10. § Radioaktív anyag belföldi szállításánál, valamint a radioaktív anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének rendjéről, valamint a  kapcsolódó adatszolgáltatásról szóló miniszteri rendelet szerinti 10D feletti aktivitású radioaktív anyag nemzetközi szállításánál a feladónak – a szállítás megkezdése előtt – az anyag feladásáról a címzettet értesítenie kell. 11. § (1) A radioaktív anyag szállításának és fuvarozásának hatósági ellenőrzését a) a rendőrség, b) a közlekedési hatóság, c) az illetékes sugáregészségügyi decentrum, d) az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv végzi. (2) Az (1) bekezdésben foglalt szervek tájékoztatják egymást a lefolytatott ellenőrzésekről. 12. § (1) A  jármű üzemben tartója köteles haladéktalanul bejelenteni a  radioaktív anyag szállítása közben bekövetkezett minden rendkívüli eseményt és balesetet az illetékes rendőrkapitányságnak, az OSSKI Országos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálatnak (a  továbbiakban: OSKSZ), az  OKF Központi Főügyeletének, az  illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek, továbbá a  3.  §-ban meghatározott engedély alapján végzett szállításoknál, fuvarozásoknál a közlekedési hatóságnak is. (2) Az üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségen kívül a) a  környezetszennyezéssel járó rendellenességet az  illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságának, valamint a  növény- és talajvédelmi igazgatóságának, b) minden, a szállítmánnyal kapcsolatos rendkívüli eseményt és balesetet a 4. melléklet szerinti bejelentő lapon, 10 órán belül, faxon vagy e-mailben az OAH-nak köteles bejelenteni. (3) Az  OSKSZ a  helyszíni vizsgálatai alapján elvégzi az  esemény elsődleges Nemzetközi Nukleáris és Radiológiai Eseményskála (INES) szerinti besorolását. Az  OSKSZ INES bejelentő lapon küldött tájékoztatása és a  vizsgálati jegyzőkönyvek alapján az  OAH elvégzi az  eseménynek a  lakosság tájékoztatására szolgáló INES szerinti végleges besorolását. Az  INES 1 vagy annál magasabb besorolású esemény esetében a  Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget az OAH tájékoztatja az esemény bekövetkezését vagy felfedezését követő 24 órán belül. 13. § (1) A  nukleáris üzemanyag szállítását megelőzően külföldi címzett   és hazai   feladó esetében a  hazai feladónak, külföldi feladó és hazai címzett esetében a  hazai címzettnek, egyéb esetekben a  feladónak vagy a  címzettnek vagy a  szállítónak, fuvarozónak Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Tervet (a  továbbiakban: BEIT) kell készíteni az  ország területén bekövetkező nukleáris balesetek megelőzése és következményeinek enyhítése céljából. A BEIT-et az OAH hagyja jóvá. (2) Rendkívüli esemény esetében a  szállítóeszköz különleges berendezéseit kiszolgáló műszaki személyzet vezetője azonnal értesíti a szállítás vezetőjét (vagy a szállító eszköz vezetőjét) a hatáskörrel rendelkező hatóságok szükséges értesítése céljából. (3) A szállítmányt kísérő személyzetet a) ki kell képezni és utasításokkal kell ellátni a nukleáris balesetek esetében való teendőkre, valamint a kiégett nukleáris üzemanyag minden szállítását megelőzően megfelelő felkészítésben és eligazításban kell részesíteni, amit a szállítás megkezdése előtt írásban dokumentálni kell; valamint b) el kell látni személyi védőfelszereléssel, sugárvédelmi ellenőrző műszerekkel, orvosi mentőfelszereléssel, tűzoltó felszereléssel, valamint nukleáris baleseti tartalékként – a  szállító eszközöknek a  kísérő személyzet által megkezdendő sugármentesítéséhez szükséges – egyéni védőfelszereléssel, továbbá a nukleáris baleset helyszínének elkerítésére szolgáló és figyelmeztető (veszélyjelző) eszközökkel. 14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a) a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról szóló 14/1997. (IX. 3.) KHVM rendelet és b) a kiégett nukleáris üzemanyag biztonságos vasúti szállításáról szóló szabályzat kihirdetéséről szóló 13/1997. (IX. 3.) KHVM rendelet. Németh Lászlóné s. k., nemzeti fejlesztési miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.