📄 Jogszabály szövege
51/2013. (IX. 6.) NFM rendelete a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 20. alpontjában, a vasúti közlekedésről szóló
2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 24. pontjában, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés
15. pontjában, és az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint (4) bekezdésében
kapott felhatalmazás alapján,
az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatás köréről szóló 212/2010. (VII. 1.)
Korm. rendelet 84. § e) pontjában és a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet
1. § c) pontjában meg határozott feladatkörömben eljárva,
az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatás köréről szóló 212/2010. (VII. 1.)
Korm. rendelet 94. § k) pontjában meghatározott feladat körében eljáró vidékfejlesztési miniszterrel, és
az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatás köréről szóló 212/2010. (VII. 1.)
Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladat körében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben,
a 6. § (5)–(10) bekezdése és a 11. § tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. § (1) bekezdés
a)–d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatás köréről szóló 212/2010. (VII. 1.)
Korm. rendelet 84. § e) pontjában és a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet
1. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatás köréről szóló 212/2010. (VII. 1.)
Korm. rendelet 37. § e) és n) pontjában meghatározott feladat körében eljáró belügyminiszterrel,
az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatás köréről szóló 212/2010. (VII. 1.)
Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladat körében eljáró emberi erőforrások miniszterével,
az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatás köréről szóló 212/2010. (VII. 1.)
Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladat körében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel
egyetértésben a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) alkalmazási körébe tartozó
radioaktív anyagok szállítására, fuvarozására és csomagolására terjed ki.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:
a) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek által – a saját üzemeltetésükben lévő gép járművel, vasúti és
vízi járművel – végzett szállításra,
b) a telephelyen belüli szállításra,
c) a talált, illetve a lefoglalt radioaktív vagy nukleáris anyagokkal kapcsolatos intézkedésekről szóló
kormányrendelet hatálya alá tartozó szállításokra. 2. § (1) A radioaktív anyag közúti szállítását – a 6. §-ban foglalt kivétellel –
a) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok
ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló kor mány rendeletben
meghatározott illetékességi területén a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szak igaz gatási
szerv sugáregészségügyi decentruma (a továbbiakban: sugáregészségügyi decentrum),
b) több sugáregészségügyi decentrum illetékességét érintő szállítás esetében – amennyiben az a) pontban
megjelölt engedélyt az engedélyes székhelye (telephelye) szerint illetékes sugár egész ségügyi decentrum
megadta – az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala
(a továbbiakban: OTH),
c) amennyiben a szállítást a sugáregészségügyi decentrum végzi, akkor az OTH
– a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi
alkalmazásáról szóló 38/2009. (VIII. 7.) KHEM rendelet (a továbbiakban: ADR rendelet) 2. mellékletével kiegészített
1. melléklet 5.4.1 és 7.5.11 szakaszában, valamint 8.1 és 8.5 fejezetében foglalt, az okmányokra, a járműre,
a járműszemélyzetre, továbbá az egészségügyért felelős miniszternek a közúti szállító eszközökre vonatkozó
sugárvédelmi követelményeket az Atv. 68. § (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján megállapító
rendeletében foglalt előírások teljesülése esetén – szállítási engedélyben engedélyezi.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt engedéllyel az engedélyes az ugyanazon radioaktív anyag alkalmazására jogosult másik
engedélyes részére radioaktív anyag közúti fuvarozását – az arra vonatkozó engedély nélkül – 3,5 tonna legnagyobb
megengedett össztömeget meg nem haladó járművel díj ellenében is végezheti.
(3) A szállítási engedély iránti kérelemhez az 1. mellékletben meghatározott tartalmú adat lapot kell csatolni.
3. § (1) Radioaktív anyag
a) közúti fuvarozását – a 2. § (2) bekezdése kivételével – az ADR rendelet 1. melléklet 2. mellékletével
kiegészített 5.4.1 és 7.5.11 szakaszában, valamint 8.1 és 8.5 fejezetében,
b) belvízi szállítását, fuvarozását, a Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi
Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról
szóló 2013. évi CXI. törvény (a továbbiakban: ADN törvény) 1. melléklet 5.4.1, 7.1.6 szakaszában és 7.1.4.14.7
pontjában, valamint 8.1 fejezetében
foglalt előírások teljesülése esetén a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) engedélyezi.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt engedélyek visszavonásig, de legfeljebb a kiadásuktól számított 5 évig hatályosak.
4. § (1) A 2. § (1) bekezdése szerinti engedély megadása, visszavonása, módosítása során hozott határozatot közölni kell
a) a sugáregészségügyi decentrummal, ha azt az OTH adta ki,
b) az Országos Atomenergia Hivatallal (a továbbiakban: OAH),
c) az Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézettel (a továbbiakban:
OSSKI),
d) az engedélyes székhelye (telephelye) szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési
szakigazgatási szervével, ha azt a sugáregészségügyi decentrum adta ki,
e) az NKH Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatalával, ha azt az OTH adta ki,
f ) az engedélyes székhelye (telephelye) szerint illetékes megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatósággal,
ha azt a sugáregészségügyi decentrum adta ki,
g) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal (a továbbiakban: OKF), valamint annak
illetékes szervével, ha azt az OTH adta ki.
(2) A 3. § (1) bekezdése szerinti engedély megadása, visszavonása, módosítása során hozott határozatot közölni kell
a) az OAH-val,
b) az OTH-val,
c) az OSSKI-val,
d) az engedélyes székhelye (telephelye) szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési
szakigazgatási szervével és
e) az OKF-fel. 5. § (1) Állati erővel vont vagy ember által mozgatott járművel radioaktív anyag csak akkor továbbítható, ha a közvetlen
felhasználás helye másként nem közelíthető meg.
(2) Közforgalmú személyszállító járművel kézi vagy útipoggyászként radioaktív anyagot továbbítani nem szabad.
6. § (1) Az ADR rendelet, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) belföldi alkalmazásáról
szóló miniszteri rendelet és az ADN törvény szerinti különleges formájú radioaktív anyagok mintáit; a radioaktív
anyagoknak „külön megegyezés” alapján történő szállítását; a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagok
mintáit; az A1 és A2 értékek számítását; valamint – ha a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok azt
engedélyhez kötik – a radioaktív anyagot tartalmazó küldeménydarabok küldeménydarab-mintáit és szállítását
az OAH engedélyezi.
(2) A különleges formájú radioaktív anyagok mintáira, a kis mértékben diszpergálódó anyagok mintáira, az A1 és A2
értékek számítására, valamint a radioaktív anyagot tartalmazó küldeménydarabok mintáira vonatkozó engedélyek
– külföldi származási, illetve szállítási kiindulási ország hatáskörrel rendelkező hatósága által kiadott engedélyek
többoldalú jóváhagyását kivéve – legfeljebb a kiadásuktól számított 3 évig hatályosak. Külföldi származási, illetve
szállítási kiindulási ország hatáskörrel rendelkező hatósága által kiadott engedélyek többoldalú jóváhagyását kivéve,
az engedélyek érvényessége – kérelemre, a hatályos előírásoknak és műszaki feltételeknek való megfelelés esetén,
felülvizsgált engedélyokirat kiadásának formájában – 3 évvel meghosszabbítható.
(3) Az OAH az (1) bekezdésben említett jogszabályok vonatkozó követelményei teljesülésének elbírálásához – az Atv.
17. § (3) bekezdésében meghatározott intézményen kívül – igénybe veheti anyagszerkezeti, nukleárisbalesetelhárítási, gépészeti, hőtani, kritikussági, minőségbiztosítási, sugárvédelmi, szállítási és szilárdságtani,
az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértő közreműködését is. A szakértői eljárás
időtartama legfeljebb 40 nap.
(4) A küldeménydarab-minták engedélyezési eljárása során az OAH az (1) bekezdésben hivatkozott jogszabályokban
foglaltakon túlmenően, hasadóképes izotópok esetében előírhatja a kritikussági analízis elvégzését is.
(5) Az engedélyezési eljáráshoz beadandó engedélyezési dokumentáció példányszámát a 2. melléklet tartalmazza.
(6) Az engedélyes az (1) bekezdésben foglalt engedélyezési eljárás során a 3. mellékletben szereplő igazgatási
szolgáltatási díjat (a továbbiakban: igazgatási szolgáltatási díj) köteles fizetni az OAH-nak, amely magában foglalja
az OAH által az eljárásba bevont szakértők díját is.
(7) Az igazgatási szolgáltatási díjat az eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles az OAH 1003200001409268-00000000 számú fizetési számlájára átutalással megfizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését
a kérelem benyújtásakor igazolni kell.
(8) Az igazgatási szolgáltatási díj az OAH bevétele. Az OAH a bevételeket a nyilvántartásában elkülönítetten vezeti.
(9) Az igazgatási szolgáltatási díj nyilvántartására és elszámolására az államháztartás szervezetei beszámolási és
könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.
(10) Az e rendeletben a díjfizetésre vonatkozóan meg nem határozott kérdésekben az illetékekről szóló 1990. évi
XCIII. törvény V. Fejezetének előírásait megfelelően alkalmazni kell.
7. § A 6. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jóváhagyott küldeménydarab-minták alapján gyártott minden
csomagolás egyedi sorozatszámát – az elkészültétől számított 30 napon belül – a gyártó köteles bejelenteni
az OAH-nak.
8. § (1) Azokban az esetekben, amikor a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok a szállítást az útvonal teljes hosszára
kiterjedő értesítési kötelezettséghez kötik, a nemzetközi értesítéseket az OAH adja meg.
(2) Ha a járművön radioaktív anyagot tartalmazó berendezés állandó jelleggel történő vagy a radioaktív anyagot
tartalmazó küldemény különleges elhelyezése miatt a jármű átalakítása válik szükségessé, a közúti járművek
műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott átalakítási engedélyhez az OSSKI
sugáregészségügyi szakvéleményét előzetesen be kell szerezni.
9. § (1) A feladó – a fuvarlevél vagy menetlevél (fuvarokmány) azonosító számát is magában foglaló – nyilvántartást vezet
a felhasznált fuvarlevelekről és menetlevelekről (fuvar okmányokról).
(2) A radioaktív anyag szállítója, fuvarozója köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a címzett, a feladó, a szállítás
időpontja, a jármű és a radioaktív anyag kétséget kizáró módon azonosítható.
10. § Radioaktív anyag belföldi szállításánál, valamint a radioaktív anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének rendjéről,
valamint a kapcsolódó adatszolgáltatásról szóló miniszteri rendelet szerinti 10D feletti aktivitású radioaktív anyag
nemzetközi szállításánál a feladónak – a szállítás megkezdése előtt – az anyag feladásáról a címzettet értesítenie kell.
11. § (1) A radioaktív anyag szállításának és fuvarozásának hatósági ellenőrzését
a) a rendőrség,
b) a közlekedési hatóság,
c) az illetékes sugáregészségügyi decentrum,
d) az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv
végzi.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt szervek tájékoztatják egymást a lefolytatott ellenőrzésekről.
12. § (1) A jármű üzemben tartója köteles haladéktalanul bejelenteni a radioaktív anyag szállítása közben bekövetkezett
minden rendkívüli eseményt és balesetet az illetékes rendőrkapitányságnak, az OSSKI Országos Sugáregészségügyi
Készenléti Szolgálatnak (a továbbiakban: OSKSZ), az OKF Központi Főügyeletének, az illetékes környezetvédelmi,
természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek, továbbá a 3. §-ban meghatározott engedély alapján végzett
szállításoknál, fuvarozásoknál a közlekedési hatóságnak is.
(2) Az üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségen kívül
a) a környezetszennyezéssel járó rendellenességet az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal
élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságának, valamint a növény- és talajvédelmi
igazgatóságának,
b) minden, a szállítmánnyal kapcsolatos rendkívüli eseményt és balesetet a 4. melléklet szerinti bejelentő lapon,
10 órán belül, faxon vagy e-mailben az OAH-nak
köteles bejelenteni.
(3) Az OSKSZ a helyszíni vizsgálatai alapján elvégzi az esemény elsődleges Nemzetközi Nukleáris és Radiológiai
Eseményskála (INES) szerinti besorolását. Az OSKSZ INES bejelentő lapon küldött tájékoztatása és a vizsgálati
jegyzőkönyvek alapján az OAH elvégzi az eseménynek a lakosság tájékoztatására szolgáló INES szerinti végleges
besorolását. Az INES 1 vagy annál magasabb besorolású esemény esetében a Nemzetközi Atomenergia
Ügynökséget az OAH tájékoztatja az esemény bekövetkezését vagy felfedezését követő 24 órán belül.
13. § (1) A nukleáris üzemanyag szállítását megelőzően külföldi címzett és hazai feladó esetében a hazai feladónak,
külföldi feladó és hazai címzett esetében a hazai címzettnek, egyéb esetekben a feladónak vagy a címzettnek
vagy a szállítónak, fuvarozónak Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Tervet (a továbbiakban: BEIT) kell készíteni
az ország területén bekövetkező nukleáris balesetek megelőzése és következményeinek enyhítése céljából.
A BEIT-et az OAH hagyja jóvá.
(2) Rendkívüli esemény esetében a szállítóeszköz különleges berendezéseit kiszolgáló műszaki személyzet vezetője
azonnal értesíti a szállítás vezetőjét (vagy a szállító eszköz vezetőjét) a hatáskörrel rendelkező hatóságok szükséges
értesítése céljából.
(3) A szállítmányt kísérő személyzetet
a) ki kell képezni és utasításokkal kell ellátni a nukleáris balesetek esetében való teendőkre, valamint a kiégett
nukleáris üzemanyag minden szállítását megelőzően megfelelő felkészítésben és eligazításban kell
részesíteni, amit a szállítás megkezdése előtt írásban dokumentálni kell; valamint
b) el kell látni személyi védőfelszereléssel, sugárvédelmi ellenőrző műszerekkel, orvosi mentőfelszereléssel,
tűzoltó felszereléssel, valamint nukleáris baleseti tartalékként – a szállító eszközöknek a kísérő személyzet
által megkezdendő sugármentesítéséhez szükséges – egyéni védőfelszereléssel, továbbá a nukleáris baleset
helyszínének elkerítésére szolgáló és figyelmeztető (veszélyjelző) eszközökkel.
14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti
a) a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról szóló 14/1997. (IX. 3.) KHVM rendelet és
b) a kiégett nukleáris üzemanyag biztonságos vasúti szállításáról szóló szabályzat kihirdetéséről szóló 13/1997.
(IX. 3.) KHVM rendelet. Németh Lászlóné s. k.,
nemzeti fejlesztési miniszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.