← Magyarország

51/2013. (IX. 6.) NFM rendelete a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról.

Röviden

Ez a rendelet a radioaktív anyagok szállításának, fuvarozásának és csomagolásának szabályait határozza meg Magyarországon. Célja, hogy biztosítsa ezen anyagok biztonságos mozgatását a környezet és az emberek védelmében.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

Jogszabály szövege

51/

  1. (IX. 6.) NFM rendelete a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról. A közúti közlekedésről szóló
  2. évi I. törvény
  3. §

(3)bekezdés b) pont
  1. alpontjában, a vasúti közlekedésről szóló
  2. évi CLXXXIII. törvény
  3. §
(2)bekezdés
  1. pontjában, a víziközlekedésről szóló
  2. évi XLII. törvény
  3. §
(2)bekezdés
  1. pontjában, és az atomenergiáról szóló
  2. évi CXVI. törvény
  3. §
(1)bekezdés d) pontjában, valamint
(4)bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatás köréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. §
  1. e)pontjában és a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet 1. §
  2. c)pontjában meg határozott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatás köréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. §
  3. k)pontjában meghatározott feladat körében eljáró vidékfejlesztési miniszterrel, és az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatás köréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. §
  4. d)pontjában meghatározott feladat körében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben, a 6. §
(5)
(10)bekezdése és a
  1. § tekintetében az atomenergiáról szóló
  2. évi CXVI. törvény
  3. §
(1)bekezdés a)–
  1. d)pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatás köréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. §
  2. e)pontjában és a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet 1. §
  3. c)pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatás köréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. §
  4. e)és
  5. n)pontjában meghatározott feladat körében eljáró belügyminiszterrel, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatás köréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. §
  6. d)pontjában meghatározott feladat körében eljáró emberi erőforrások miniszterével, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatás köréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. §
  7. c)pontjában meghatározott feladat körében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: 1. §
(1)E rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) alkalmazási körébe tartozó radioaktív anyagok szállítására, fuvarozására és csomagolására terjed ki.
(2)Nem terjed ki a rendelet hatálya:
  1. a)a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek által – a saját üzemeltetésükben lévő gép járművel, vasúti és vízi járművel – végzett szállításra,
  2. b)a telephelyen belüli szállításra,
  3. c)a talált, illetve a lefoglalt radioaktív vagy nukleáris anyagokkal kapcsolatos intézkedésekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó szállításokra. 2. §
(1)A radioaktív anyag közúti szállítását – a 6. §-ban foglalt kivétellel –
  1. a)az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló kor mány rendeletben meghatározott illetékességi területén a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szak igaz gatási szerv sugáregészségügyi decentruma (a továbbiakban: sugáregészségügyi decentrum),
  2. b)több sugáregészségügyi decentrum illetékességét érintő szállítás esetében – amennyiben az
  3. a)pontban megjelölt engedélyt az engedélyes székhelye (telephelye) szerint illetékes sugár egész ségügyi decentrum megadta – az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH),
  4. c)amennyiben a szállítást a sugáregészségügyi decentrum végzi, akkor az OTH – a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 38/2009. (VIII. 7.) KHEM rendelet (a továbbiakban: ADR rendelet) 2. mellékletével kiegészített 1. melléklet 5.4.1 és 7.5.11 szakaszában, valamint 8.1 és 8.5 fejezetében foglalt, az okmányokra, a járműre, a járműszemélyzetre, továbbá az egészségügyért felelős miniszternek a közúti szállító eszközökre vonatkozó sugárvédelmi követelményeket az Atv. 68. §
(2)bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján megállapító rendeletében foglalt előírások teljesülése esetén – szállítási engedélyben engedélyezi.
(2)Az
(1)bekezdésben foglalt engedéllyel az engedélyes az ugyanazon radioaktív anyag alkalmazására jogosult másik engedélyes részére radioaktív anyag közúti fuvarozását – az arra vonatkozó engedély nélkül – 3,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meg nem haladó járművel díj ellenében is végezheti.
(3)A szállítási engedély iránti kérelemhez az
  1. mellékletben meghatározott tartalmú adat lapot kell csatolni.
  2. §
(1)Radioaktív anyag a) közúti fuvarozását – a 2. §
(2)bekezdése kivételével – az ADR rendelet
  1. melléklet
  2. mellékletével kiegészített 5.4.1 és 7.5.11 szakaszában, valamint 8.1 és 8.5 fejezetében, b) belvízi szállítását, fuvarozását, a Genfben,
  3. május
  4. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló
  5. évi CXI. törvény (a továbbiakban: ADN törvény)
  6. melléklet 5.4.1, 7.1.6 szakaszában és 7.1.4.14.7 pontjában, valamint 8.1 fejezetében foglalt előírások teljesülése esetén a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) engedélyezi.
(2)Az
(1)bekezdésben foglalt engedélyek visszavonásig, de legfeljebb a kiadásuktól számított 5 évig hatályosak. 4. §
(1)A 2. §
(1)bekezdése szerinti engedély megadása, visszavonása, módosítása során hozott határozatot közölni kell
  1. a)a sugáregészségügyi decentrummal, ha azt az OTH adta ki,
  2. b)az Országos Atomenergia Hivatallal (a továbbiakban: OAH),
  3. c)az Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézettel (a továbbiakban: OSSKI),
  4. d)az engedélyes székhelye (telephelye) szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési szakigazgatási szervével, ha azt a sugáregészségügyi decentrum adta ki,
  5. e)az NKH Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatalával, ha azt az OTH adta ki, f ) az engedélyes székhelye (telephelye) szerint illetékes megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatósággal, ha azt a sugáregészségügyi decentrum adta ki,
  6. g)a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal (a továbbiakban: OKF), valamint annak illetékes szervével, ha azt az OTH adta ki.
(2)A 3. §
(1)bekezdése szerinti engedély megadása, visszavonása, módosítása során hozott határozatot közölni kell
  1. a)az OAH-val,
  2. b)az OTH-val,
  3. c)az OSSKI-val,
  4. d)az engedélyes székhelye (telephelye) szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési szakigazgatási szervével és
  5. e)az OKF-fel. 5. §
(1)Állati erővel vont vagy ember által mozgatott járművel radioaktív anyag csak akkor továbbítható, ha a közvetlen felhasználás helye másként nem közelíthető meg.
(2)Közforgalmú személyszállító járművel kézi vagy útipoggyászként radioaktív anyagot továbbítani nem szabad. 6. §
(1)Az ADR rendelet, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) belföldi alkalmazásáról szóló miniszteri rendelet és az ADN törvény szerinti különleges formájú radioaktív anyagok mintáit; a radioaktív anyagoknak „külön megegyezés” alapján történő szállítását; a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagok mintáit; az A1 és A2 értékek számítását; valamint – ha a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok azt engedélyhez kötik – a radioaktív anyagot tartalmazó küldeménydarabok küldeménydarab-mintáit és szállítását az OAH engedélyezi.
(2)A különleges formájú radioaktív anyagok mintáira, a kis mértékben diszpergálódó anyagok mintáira, az A1 és A2 értékek számítására, valamint a radioaktív anyagot tartalmazó küldeménydarabok mintáira vonatkozó engedélyek – külföldi származási, illetve szállítási kiindulási ország hatáskörrel rendelkező hatósága által kiadott engedélyek többoldalú jóváhagyását kivéve – legfeljebb a kiadásuktól számított 3 évig hatályosak. Külföldi származási, illetve szállítási kiindulási ország hatáskörrel rendelkező hatósága által kiadott engedélyek többoldalú jóváhagyását kivéve, az engedélyek érvényessége – kérelemre, a hatályos előírásoknak és műszaki feltételeknek való megfelelés esetén, felülvizsgált engedélyokirat kiadásának formájában – 3 évvel meghosszabbítható.
(3)Az OAH az
(1)bekezdésben említett jogszabályok vonatkozó követelményei teljesülésének elbírálásához – az Atv. 17. §
(3)bekezdésében meghatározott intézményen kívül – igénybe veheti anyagszerkezeti, nukleárisbalesetelhárítási, gépészeti, hőtani, kritikussági, minőségbiztosítási, sugárvédelmi, szállítási és szilárdságtani, az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértő közreműködését is. A szakértői eljárás időtartama legfeljebb 40 nap.
(4)A küldeménydarab-minták engedélyezési eljárása során az OAH az
(1)bekezdésben hivatkozott jogszabályokban foglaltakon túlmenően, hasadóképes izotópok esetében előírhatja a kritikussági analízis elvégzését is.
(5)Az engedélyezési eljáráshoz beadandó engedélyezési dokumentáció példányszámát a 2. melléklet tartalmazza.
(6)Az engedélyes az
(1)bekezdésben foglalt engedélyezési eljárás során a 3. mellékletben szereplő igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: igazgatási szolgáltatási díj) köteles fizetni az OAH-nak, amely magában foglalja az OAH által az eljárásba bevont szakértők díját is.
(7)Az igazgatási szolgáltatási díjat az eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles az OAH 1003200001409268-00000000 számú fizetési számlájára átutalással megfizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését a kérelem benyújtásakor igazolni kell.
(8)Az igazgatási szolgáltatási díj az OAH bevétele. Az OAH a bevételeket a nyilvántartásában elkülönítetten vezeti.
(9)Az igazgatási szolgáltatási díj nyilvántartására és elszámolására az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.
(10)Az e rendeletben a díjfizetésre vonatkozóan meg nem határozott kérdésekben az illetékekről szóló
  1. évi XCIII. törvény V. Fejezetének előírásait megfelelően alkalmazni kell.
  2. § A
  3. §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően jóváhagyott küldeménydarab-minták alapján gyártott minden csomagolás egyedi sorozatszámát – az elkészültétől számított 30 napon belül – a gyártó köteles bejelenteni az OAH-nak. 8. §
(1)Azokban az esetekben, amikor a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok a szállítást az útvonal teljes hosszára kiterjedő értesítési kötelezettséghez kötik, a nemzetközi értesítéseket az OAH adja meg.
(2)Ha a járművön radioaktív anyagot tartalmazó berendezés állandó jelleggel történő vagy a radioaktív anyagot tartalmazó küldemény különleges elhelyezése miatt a jármű átalakítása válik szükségessé, a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott átalakítási engedélyhez az OSSKI sugáregészségügyi szakvéleményét előzetesen be kell szerezni. 9. §
(1)A feladó – a fuvarlevél vagy menetlevél (fuvarokmány) azonosító számát is magában foglaló – nyilvántartást vezet a felhasznált fuvarlevelekről és menetlevelekről (fuvar okmányokról).
(2)A radioaktív anyag szállítója, fuvarozója köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a címzett, a feladó, a szállítás időpontja, a jármű és a radioaktív anyag kétséget kizáró módon azonosítható.
  1. § Radioaktív anyag belföldi szállításánál, valamint a radioaktív anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének rendjéről, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatásról szóló miniszteri rendelet szerinti 10D feletti aktivitású radioaktív anyag nemzetközi szállításánál a feladónak – a szállítás megkezdése előtt – az anyag feladásáról a címzettet értesítenie kell.
  2. §
(1)A radioaktív anyag szállításának és fuvarozásának hatósági ellenőrzését
  1. a)a rendőrség,
  2. b)a közlekedési hatóság,
  3. c)az illetékes sugáregészségügyi decentrum,
  4. d)az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv végzi.
(2)Az
(1)bekezdésben foglalt szervek tájékoztatják egymást a lefolytatott ellenőrzésekről. 12. §
(1)A jármű üzemben tartója köteles haladéktalanul bejelenteni a radioaktív anyag szállítása közben bekövetkezett minden rendkívüli eseményt és balesetet az illetékes rendőrkapitányságnak, az OSSKI Országos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálatnak (a továbbiakban: OSKSZ), az OKF Központi Főügyeletének, az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek, továbbá a 3. §-ban meghatározott engedély alapján végzett szállításoknál, fuvarozásoknál a közlekedési hatóságnak is.
(2)Az üzemben tartó az
(1)bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségen kívül
  1. a)a környezetszennyezéssel járó rendellenességet az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságának, valamint a növény- és talajvédelmi igazgatóságának,
  2. b)minden, a szállítmánnyal kapcsolatos rendkívüli eseményt és balesetet a 4. melléklet szerinti bejelentő lapon, 10 órán belül, faxon vagy e-mailben az OAH-nak köteles bejelenteni.
(3)Az OSKSZ a helyszíni vizsgálatai alapján elvégzi az esemény elsődleges Nemzetközi Nukleáris és Radiológiai Eseményskála (INES) szerinti besorolását. Az OSKSZ INES bejelentő lapon küldött tájékoztatása és a vizsgálati jegyzőkönyvek alapján az OAH elvégzi az eseménynek a lakosság tájékoztatására szolgáló INES szerinti végleges besorolását. Az INES 1 vagy annál magasabb besorolású esemény esetében a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget az OAH tájékoztatja az esemény bekövetkezését vagy felfedezését követő 24 órán belül. 13. §
(1)A nukleáris üzemanyag szállítását megelőzően külföldi címzett és hazai feladó esetében a hazai feladónak, külföldi feladó és hazai címzett esetében a hazai címzettnek, egyéb esetekben a feladónak vagy a címzettnek vagy a szállítónak, fuvarozónak Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Tervet (a továbbiakban: BEIT) kell készíteni az ország területén bekövetkező nukleáris balesetek megelőzése és következményeinek enyhítése céljából. A BEIT-et az OAH hagyja jóvá.
(2)Rendkívüli esemény esetében a szállítóeszköz különleges berendezéseit kiszolgáló műszaki személyzet vezetője azonnal értesíti a szállítás vezetőjét (vagy a szállító eszköz vezetőjét) a hatáskörrel rendelkező hatóságok szükséges értesítése céljából.
(3)A szállítmányt kísérő személyzetet
  1. a)ki kell képezni és utasításokkal kell ellátni a nukleáris balesetek esetében való teendőkre, valamint a kiégett nukleáris üzemanyag minden szállítását megelőzően megfelelő felkészítésben és eligazításban kell részesíteni, amit a szállítás megkezdése előtt írásban dokumentálni kell; valamint
  2. b)el kell látni személyi védőfelszereléssel, sugárvédelmi ellenőrző műszerekkel, orvosi mentőfelszereléssel, tűzoltó felszereléssel, valamint nukleáris baleseti tartalékként – a szállító eszközöknek a kísérő személyzet által megkezdendő sugármentesítéséhez szükséges – egyéni védőfelszereléssel, továbbá a nukleáris baleset helyszínének elkerítésére szolgáló és figyelmeztető (veszélyjelző) eszközökkel. 14. §
(1)Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(2)Hatályát veszti
  1. a)a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról szóló 14/1997. (IX. 3.) KHVM rendelet és
  2. b)a kiégett nukleáris üzemanyag biztonságos vasúti szállításáról szóló szabályzat kihirdetéséről szóló 13/1997. (IX. 3.) KHVM rendelet. Németh Lászlóné s. k., nemzeti fejlesztési miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.