86/2012. (VIII. 15.) VM rendelete a természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtéséről és forgal

86/2012. (VIII. 15.) VM rendelete a természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtéséről és forgalmazásáról. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. § (2) bekezdés c)–f) pontjában, valamint a 16. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (13) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a 16. § tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben –, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII.1.) Korm. rendelet 94. §-ának a) pontjában és k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § (1) A természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverék forgalmazásával összefüggő, e rendeletben nem szabályozott forgalmazási kérdésekre a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet (a továbbiakban: vetőmagrendelet) rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A tájfajták állami elismeréséről, valamint vetőmagvaik előállítási és forgalmazási feltételeiről szóló 104/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet előírásait is alkalmazni kell, ha a megőrzést biztosító keverék tájfajtákat is tartalmaz. 2. Értelmező rendelkezések 2. § A rendelet alkalmazásában: a) forrásterület: aa) Magyarországon az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó területek (a továbbiakban: Natura 2000 terület), vagy ab) Magyarországon a növénygenetikai erőforrások megőrzéséhez hozzájáruló egyéb olyan terület, amelyet az egyedi begyűjtési engedélyezési eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) a begyűjtés helye szerint érintett nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) véleménye alapján erre a célra kijelölt, b) begyűjtési helyszín: a forrásterület része, amelyen a vetőmagot begyűjtötték, c) megőrzést biztosító keverék: olyan egy vagy több növényfajból álló magkeverék, amelyet a genetikai erőforrások fenntartását figyelembe véve a természetes környezet megőrzésére szánnak, d) közvetlenül begyűjtött keverék: a begyűjtési helyszínről származó, tisztítva vagy tisztítatlanul forgalmazott megőrzést biztosító keverék, e) termesztett keverék: a begyűjtési helyszínen gyűjtött egyes fajok vetőmagjának, a begyűjtési helyszínen kívüli területen fajonkénti továbbszaporításával, majd ezen fajok vetőmagjainak összekeverésével létrehozott olyan megőrzést biztosító keverék, amely tartalmazza azokat a növényi nemzetségeket, fajokat és alfajokat, amelyek jellemzőek a begyűjtési helyszín gyeptípusára, termőhelyére. 3. Megőrzést biztosító keverék 3. § A megőrzést biztosító keverék a vetőmagrendelet 3. számú mellékletében felsorolt takarmánynövénynek nem minősülő növények vetőmagjait is tartalmazhatja. 4. Származási régió 4. § (1) A megőrzést biztosító keverék forgalmazása tekintetében származási régió az a terület, ahol a megőrzést biztosító keveréket alkotó növényfajok természetes módon előfordulnak. A származási régió a) a közvetlenül begyűjtött megőrzést biztosító keverék esetében, az 1. melléklet szerinti területi lefedettség szerint: aa) Észak-Alföld, ab) Dél-Alföld, ac) Észak-Magyarország, ad) Közép-Magyarország, ae) Közép-Dunántúl, af) Dél-Dunántúl, ag) Nyugat-Dunántúl, b) a termesztett keverék esetében Magyarország egész területe. (2) A származási régión belül az alábbi megőrzést biztosító keverék típusok különíthetőek el: a) domb- és hegyvidéki gyep, b) löszgyep, c) szikes gyep, d) savanyú homoki gyep, e) meszes homoki gyep, f) láprét, g) mocsárrét. (3) A megőrzést biztosító keverék begyűjtését és forgalmazását kizárólag a származási régión belüli területre lehet engedélyezni. A megőrzést biztosító keveréket a származási régión belül kizárólag a (2) bekezdésben felsorolt gyeptípusnak megfelelő termőhelyen lehet alkalmazni. (4) Az érintett tagállammal közös megegyezéssel kell lehatárolni a származási régiót, ha egy származási régió több tagállam területén helyezkedik el, illetve ha egy tagállam közös származási régiót kíván kialakítani Magyarországgal. 5. A megőrzést biztosító keverék természetből való begyűjtésének engedélyezése 5. § (1) A megőrzést biztosító keverék természetből való begyűjtéséhez a felügyelőség engedélye szükséges. A begyűjtés iránti kérelmet a 2. mellékletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani a felügyelőséghez. A kérelemhez mellékelni kell a terület tulajdonosának, vagyonkezelőjének, illetve használójának a begyűjtésre vonatkozó hat hónapnál nem régebbi hozzájárulását. (2) A felügyelőség tájékoztatja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (a továbbiakban: NÉBIH) és az igazgatóságot a begyűjtési engedélyezési eljárás megindulásáról. (3) A felügyelőség a NÉBIH és az igazgatóság bevonásával a begyűjtési helyszínen, a vegetációs időszakban, megfelelő időközönként a kérelmezett fajok tekintetében szemlét végez annak biztosítására, hogy a megőrzést biztosító keverék megfeleljen a 8. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 10. § (3) bekezdésében előírt engedélyezési követelményeknek. (4) A begyűjtésre irányuló tevékenység akkor engedélyezhető, ha a) a természetvédelmi érdekkel összeegyeztethető, b) nem jár a forrásterületen található más fajok és élőhely típusok természetes állományának tartós sérelmével, illetve a fajok életmenetét nem befolyásolja hátrányosan, c) nem veszélyezteti a növényfajok természetes állományainak fennmaradását, a természetes magutánpótlását, d) nem eredményezi a forrásterületen található gyep homogenizációját, degradációját, e) nem okoz talajkárosodást, f) a begyűjtés helyszínén, a begyűjtés időpontjában legfeljebb 0,1 százalékos borításban fordulnak elő a 3. mellékletben szereplő fajok, g) a begyűjtési helyszínt a kérelem benyújtását megelőzően, a terület fajkompozíciója alapján valószínűsíthetően 40 évig nem vetették be. (5) A megőrzést biztosító keverékek természetből való begyűjtését engedélyező határozatban rendelkezni kell: a) a forrásterületen belül a begyűjtési helyszínről (geokoordináta, földrészlet szintű lehatárolás, illetve térképmelléklet), b) a begyűjtési helyszín gyeptípusáról a 4. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban, c) a begyűjtendő megőrzést biztosító keverék fajösszetételéről, megnevezve azokat a fajokat, alfajokat, amelyek a helyszín gyeptípusára jellemzőek és jelentős szerepük van a természetes környezet megőrzésében, d) a begyűjtés módszeréről, e) a begyűjtésre irányuló tevékenység végzésének időpontjáról, időtartamáról, f) az engedély időbeli hatályáról, g) a begyűjtés feltételeiről, h) a begyűjtést végző személyekről (név, cím), i) a begyűjthető magmennyiség felső határáról, j) az ellenőrzés feltételeinek biztosításáról, k) az engedélyezett tevékenység végrehajtásának eredményéről szóló jelentéstételi kötelezettségről (tartalmi követelményeiről, határidőkről, módosításáról), l) a keverék begyűjtésének céljáról (közvetlen forgalmazás, továbbszaporítás), m) a védett növényfajok gyűjtésére, tartására, termesztésbe vonására vonatkozó feltételekről. (6) A felügyelőség határozatát megküldi a NÉBIH és az igazgatóság számára. (7) A felügyelőség a begyűjtési engedélyt visszavonja, ha a) az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn, b) az engedély jogosultja nem tesz eleget a jogszabályban vagy az engedélyben előírt jelentéstételi kötelezettségének, c) az engedély jogosultja megakadályozza a hatósági ellenőrzést, d) az engedély jogosultja a tevékenységével más védett vagy közösségi jelentőségű faj egyedét vagy élőhelyét veszélyezteti. 6. § A begyűjtés tervezett időpontját a begyűjtésre irányuló tevékenység megkezdése előtt az engedélyesnek legalább tíz munkanappal írásban be kell jelentenie az igazgatóságnak. Az igazgatóság a begyűjtésre irányuló tevékenység megkezdése előtt kezdeményezheti az engedély módosítását vagy visszavonását a felügyelőségnél, amennyiben az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn. 6. A megőrzést biztosító keverék forgalomba hozatalának engedélyezése 7. § (1) A megőrzést biztosító keverékek forgalmazását a NÉBIH engedélyezi. A megőrzést biztosító keverék forgalmazásának engedélyezése iránti kérelmet a 4. mellékletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani adott év február 1-től a NÉBIH-nek. A kérelemnek tartalmaznia kell azokat az információkat, amelyek a közvetlenül begyűjtött keverék esetén a 8. § és a 10. § előírásainak, illetve a termesztett keverék esetén a 9. § és a 10. § előírásainak való megfelelés ellenőrzéséhez szükségesek. (2) A kérelmek elbírálása során a NÉBIH laboratóriumi vizsgálattal ellenőrzi, hogy a megőrzést biztosító keverék megfelel-e a közvetlenül begyűjtött keverék esetében legalább a 8. §-ban, valamint a 10. § (3) bekezdésében, a termesztett keverék esetében a 9. §-ban, valamint a 10. § (3) bekezdésében előírt engedélyezési követelményeknek. (3) A laboratóriumi vizsgálatokat a nemzetközi módszerekkel összhangban kell elvégezni. A vizsgálatok elvégzése céljából a mintáknak homogén tételekből kell származniuk. A vetőmagrendelet 3. számú mellékletének „C” részében szereplő, a tételek és minták súlyára vonatkozó előírásokat a vetőmag-előállítónak biztosítania kell. 8. § (1) A közvetlenül begyűjtött keverékben található vetőmagok csírázási arányának megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy a begyűjtési helyszín gyeptípusa kialakítható legyen. (2) A közvetlenül begyűjtött keverékben a) a gyeptípusnak nem megfelelő fajokból és alfajokból származó maximális idegenmagtartalom nem haladhatja meg az egy tömegszázalékot, b) a sóska fajok (Rumex spp.) vetőmagjának maximális tömegszázalékos aránya – a juhsóska (Rumex acetosella) és a tengerparti lórom (Rumex maritimus) kivételével – nem haladhatja meg a 0,05 tömegszázalékot. spp.) magjait a közvetlenül begyűjtött keverék nem tartalmazhatja. 9. § (1) A termesztett keveréknek a vetőmagrendelet 3. számú mellékletében felsorolt takarmánynövény-fajok vetőmagjaiból álló összetevői csak akkor adhatóak hozzá a keverékhez, ha megfelelnek a vetőmagrendelet 3. számú melléklete „C”. részében megállapított, kereskedelmi vetőmagokra vonatkozó feltételeknek a következők szerint: a) tisztaság tekintetében a vetőmagrendelet 3. számú melléklet „C”. részének kereskedelmi vetőmagra vonatkozó, II. „Vetőmag-vizsgálati követelmények és minősítési határértékek” pontja alatt található táblázat 4–11. oszlopának megfelelően, b) a maximális idegenmag-tartalom tekintetében a vetőmagrendelet 3. számú melléklet „C”. részének I. „Mintavétel” pontja alatt található táblázat 7. oszlopában meghatározott tömegű mintában (oszloponként összesen), és a II. pont alatt található táblázatok 12., 13. és 14. oszlopának megfelelően úgy, hogy az idegenmagtartalom a 0,05 tömegszázalékot nem éri el, c) a csillagfürt (Lupinus spp.) vetőmagjára vonatkozó feltételek tekintetében a vetőmagrendelet 3. számú melléklet „C”. részének II. pontja alatt található táblázat 15. oszlopának megfelelően. (2) A szaporítás a szaporítóanyag módosítása nélkül öt nemzedéken át engedélyezett. 10. § (1) A forgalmazási tevékenység akkor engedélyezhető, amennyiben a megőrzést biztosító keverék eleget tesz a közvetlenül begyűjtött keverékre vonatkozó 8. §-ban, illetve a termesztett keverékre vonatkozó 9. §-ban meghatározott követelményeknek. (2) A megőrzést biztosító keverék forgalmazását engedélyező határozatban rendelkezni kell: a) a termelő (szaporítási eljárást végző, illetve forgalmazó) nevéről és címéről, b) az összetevők tömegének százalékos arányáról fajokra és alfajokra bontva, c) a termesztett keverék esetében a vetőmagrendelet 3. számú melléklet „A” részéhez tartozó vetőmagkeverékek összetevőinek csírázási arányáról, amennyiben ez nem felel meg a vetőmagrendelet 3. számú melléklet „C” részében meghatározott csírázási követelményeknek, d) az engedélyezendő megőrzést biztosító keverék mennyiségéről, e) a származási régióról, f) a származási régióban való forgalmazásra irányuló korlátozásról, g) a forrásterületről, h) a begyűjtési helyszínről, illetve a termesztett keverék esetében a szaporítási helyszínről is, i) a begyűjtési helyszín gyeptípusáról a 4. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban, és j) a begyűjtés évéről. (3) Az (2) bekezdés b) pontja esetében a megőrzést biztosító genetikai erőforrások fenntartását figyelembe véve a természetes környezet megőrzésében jelentős szerepet játszó összetevőknek olyan százalékarányban kell előfordulniuk, amely megfelel a begyűjtési helyszínre jellemző gyeptípus kialakítási céljának, figyelembe véve az 5. § (4) bekezdésének b) és c) pontját. 7. A megőrzést biztosító keverékek forgalmazására vonatkozó mennyiségi korlátozások 11. § A megőrzést biztosító keverékekben felhasznált vetőmagok évente forgalmazott mennyisége nem haladhatja meg az adott évben Magyarországon forgalmazott, a vetőmagrendelet 3. számú melléklete „A” részében szereplő valamennyi takarmánynövény-vetőmag össztömegének 5%-át. 12. § (1) Adott naptári évben megőrzést biztosító keverék forgalmazása iránti kérelmet benyújtónak január 31-ig be kell jelentenie a NÉBIH-nek a) azoknak a keverékeknek a mennyiségét, amelyeknek az engedélyezését kérelmezni kívánja, b) a kiválasztott begyűjtési helyszín méretét és földrajzi elhelyezkedését, valamint c) termesztett keverék esetében a kiválasztott szaporítási helyszín(ek) méretét és földrajzi elhelyezkedését. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti bejelentések arra utalnak, hogy a kérelmezett mennyiségek várhatóan meg fogják haladni a 11. §-ban megállapított mértéket, a NÉBIH a leadott igények szerint arányosan felosztja az érintett kérelmezők között az adott naptári évben forgalmazható mennyiséget (kvótát). 8. A csomagok és tárolóedények lezárása, címkézése 13. § (1) A megőrzést biztosító keverékek zárt csomagokban, illetve fémzárral lezárt tárolóedényekben kerülhetnek forgalomba. A csomagokat és tárolóedényeket oly módon kell lezárni, hogy azokat ne lehessen kinyitni a zárórendszer megrongálása nélkül, illetve anélkül, hogy az illetéktelen beavatkozás a termelő címkéjén, a csomagoláson vagy a tárolóedényen nyomot ne hagyna. A megfelelő lezárás biztosítása érdekében a zárórendszernek legalább egy címkéből vagy a csomagolásra erősített fémzárból kell állnia. (2) A vetőmag előállítójának, illetve forgalmazójának a megőrzést biztosító keverékek csomagolásán és tárolóedényein a beszállító címkén vagy nyomtatott, illetve bélyegzett feliraton az 5. mellékletében felsorolt adatokat kell feltüntetnie. 9. Jelentéstétel 14. § (1) A megőrzést biztosító keverék forgalmazására vonatkozó engedéllyel rendelkezőnek minden év december 31-ig jelentenie kell a forgalomba hozott megőrzést biztosító keverékek mennyiségét a NÉBIH-nek. (2) A NÉBIH jelenti a Bizottságnak és a többi tagállamnak a Magyarországon forgalomba hozott megőrzést biztosító keverékek mennyiségét. 10. Záró rendelkezések 15. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. (2) A 16. § a rendelet kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. 16. § A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklete e rendelet 6. melléklete szerint módosul. 17. § Ez a rendelet a természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek forgalmazása tekintetében bizonyos eltérések biztosításáról szóló, 2010. augusztus 30-i 2010/60/EU irányelvnek való megfelelést szolgálja. Dr. Fazekas Sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter