30/
- (III. 7.) Korm. rendelete a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről. A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló
- évi CXCIX. törvény
- §
(1)bekezdés
- pont a)–c) alpontjaiban, valamint a
- pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény
- cikk
(3)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET HATÁLY 1. §
(1)A rendelet hatálya – a
(2)és
(3)bekezdésekben foglalt kivétellel – a közszolgálati tisztviselőkről szóló
- évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.)
- és
- §-ában meghatározott közigazgatási szervekre és az ott foglalkoztatott közszolgálati tisztviselőre, szakmai vezetőre, valamint az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bíróra és ügyészre (a továbbiakban együtt: közszolgálati tisztviselő), valamint munkavállalóra terjed ki.
(2)A rendelet II–IV. fejezeteinek hatálya a Kttv.
- és
- §-ában meghatározott közigazgatási szervekre és az ott foglalkoztatott közszolgálati tisztviselőre terjed ki.
(3)A rendelet V. fejezetének hatálya a Miniszterelnökségre, a minisztériumra, a kormányhivatalra és a központi hivatalra, valamint a kormányhivatal és a központi hivatal területi, helyi szerveire, a megyei, fővárosi kormányhivatalra, valamint területi szervére, továbbá a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szervre és az ott foglalkoztatott kormánytisztviselőre, kormányzati ügykezelőre, munkavállalóra, az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bíróra és ügyészre, továbbá a szakmai vezetőre terjed ki. II. FEJEZET A MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐRE VONATKOZÓ RÉSZLETSZABÁLYOK 1. Eljárás a jogviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetén 2. §
(1)A kormányzati szolgálati jogviszony vagy a közszolgálati jogviszony (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszony) megszűnésekor a közszolgálati tisztviselő illetményét az általános munkaidő-beosztás, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni.
(2)E rendelet alkalmazásában általános munkaidő-beosztásnak minősül a munkaidő heti öt napra, hétfőtől péntekig való beosztása.
(3)A rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a szolgálati jogviszony a munkaidőkeret lejárta előtt a) a Kttv. 60. §
(1)bekezdés a), b), d)–
- h)és
- j)pontjai szerint,
- b)a Kttv. 60. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerint,
- c)a munkáltató által, a próbaidő alatt indokolás nélküli azonnali hatályú megszüntetésével [Kttv. 60. §
(2)bekezdés
- e)pontja],
- d)a Kttv. 63. §
(1)bekezdésében foglalt okok, valamint a Kttv. 63. §
(2)bekezdés c),
- d)és
- f)pontjában foglalt ok miatti felmentéssel szűnik meg és a közszolgálati tisztviselő az általános munkaidő-beosztás, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél többet dolgozott.
(4)Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a szolgálati jogviszony a munkaidőkeret lejárta előtt a) a Kttv. 60. §
(1)bekezdés a), b), d)–
- h)és
- j)pontjai szerint,
- b)a Kttv. 60. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerint,
- c)a munkáltató által, a próbaidő alatt indokolás nélküli azonnali hatályú megszüntetésével [Kttv. 60. §
(2)bekezdés
- e)pontja],
- d)a Kttv. 63. §
(1)bekezdésében foglalt okok, valamint a Kttv. 63. §
(2)bekezdés c),
- d)és
- f)pontjában foglalt ok miatti felmentéssel szűnik meg és a közszolgálati tisztviselő az általános munkaidő-beosztás, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél kevesebbet dolgozott.
(5)Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a szolgálati jogviszony a munkaidőkeret lejárta előtt a) a Kttv. 60. §
(2)bekezdés
- c)pontja szerint,
- b)a közszolgálati tisztviselő által, a próbaidő alatt indokolás nélküli azonnali hatályú megszüntetésével [Kttv. 60. §
(2)bekezdés
- e)pontja],
- c)a Kttv. 60. §
(1)bekezdés
- i)pontja szerint, vagy
- d)a Kttv. 63. §
(2)bekezdés a), b), vagy e) pontjaiban foglalt okok miatti felmentéssel szűnik meg és a közszolgálati tisztviselő a beosztás szerinti munkaidőre járó illetményénél magasabb összegű illetményben részesült. 2. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás, a munkaidő vasárnapra történő beosztása 3. §
(1)Munkaidőkeret alkalmazása esetén – a
- §-ban, valamint a Kttv.
- §-ában foglaltakra is tekintettel – a munkáltató a munkaidőt a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beoszthatja (egyenlőtlen munkaidő-beosztás).
(2)A munkaidő-beosztást legalább tizennégy nappal korábban, legalább egy hétre előre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. 4. §
(1)Vasárnapra rendes munkaidő
- a)a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
- b)az idényjellegű munkavégzés esetén,
- c)a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
- d)társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
- e)külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott közszolgálati tisztviselő számára osztható be.
(2)Az
(1)bekezdés a) pontja tekintetében a Kttv. 93. §
(4)bekezdése megfelelően irányadó.
- A heti pihenőnap, a heti pihenőidő
- §
(1)Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók.
(2)Az
(1)bekezdésben foglaltak alkalmazásakor – az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott közszolgálati tisztviselőt kivéve – a közszolgálati tisztviselő számára hat munkanapot követően heti egy pihenőnapot be kell osztani.
(3)A közszolgálati tisztviselő számára – a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott közszolgálati tisztviselő kivételével – havonta legalább heti egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. 6. §
(1)Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a közszolgálati tisztviselő részére – a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható.
(2)A közszolgálati tisztviselő számára a heti pihenőidőt – a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott közszolgálati tisztviselő kivételével – havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani.
(3)Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén – az
(1)bekezdésben meghatározott heti pihenőidő helyett és a
(2)bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával – a közszolgálati tisztviselőnek hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló, megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. A közszolgálati tisztviselőnek a munkaidőkeret átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell biztosítani. III. FEJEZET A KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELŐT ÉS A MUNKÁLTATÓT TERHELŐ EGYES KÖTELEZETTSÉGEK 4. A közszolgálati tisztviselőt a szolgálati jogviszony létesítésével összefüggésben terhelő kötelezettségek 7. §
(1)A szolgálati jogviszony létesítéséhez és a közszolgálati tisztviselő besorolásához szükséges, illetve a jogviszony fennállása alatt, azzal összefüggésben keletkezett adatokat és tényeket a közszolgálati tisztviselőnek igazolnia kell. Amennyiben az igazolás a közszolgálati tisztviselő számára jogosultságot igazol, a jogosultság fennállása csak az igazolás munkáltató részére történő átadás napjától vehető figyelembe. A közszolgálati tisztviselő legkésőbb a munkába lépése napján köteles átadni a közigazgatási szervnek a korábbi foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésekor részére kiállított igazolásokat.
(2)Ha a közszolgálati tisztviselő nem kapja meg az
(1)bekezdés szerinti igazolásokat a munkába lépése napjáig, a Kttv. 74. §
(2)bekezdése szerinti határidőn belül kell átadnia a közigazgatási szervnek az igazolásokat. 5. A munkáltatót terhelő tájékoztatási kötelezettség 8. §
(1)A kinevezéssel egyidejűleg a munkáltatói jogkör gyakorlója a közszolgálati tisztviselőt tájékoztatja:
- a)az irányadó munkarendről,
- b)a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő kezdő időpontjáról, valamint a soron következő besorolási, fizetési fokozat elérésének várható időpontjáról,
- c)az egyéb juttatásokról és azok mértékéről,
- d)az illetmény átutalásának napjáról,
- e)a munkába lépés napjáról,
- f)a felmentési idő megállapításának szabályairól,
- g)a rendes szabadság mértékéről és kiadásának rendjéről, valamint
- h)a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.
(2)A munkáltatói jogkör gyakorlója az
(1)bekezdésben előírt tájékoztatást legkésőbb a kinevezéstől számított harminc napon belül írásban is köteles a közszolgálati tisztviselő részére átadni. Az írásbeli tájékoztatás jogszabály vagy belső szabályozás rendelkezésére történő hivatkozással kiegészítve is megadható. Az
(1)bekezdés a)–
- d)és f)–
- g)pontjaiban meghatározottak változásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb a változás bekövetkezését követő harminc napon belül köteles írásban tájékoztatni a közszolgálati tisztviselőt. 9. §
(1)A közigazgatási szerv évente, illetve – ha a foglalkoztatás feltételei ezt indokolják – szükség szerint köteles megvizsgálni, hogy – különös figyelemmel a feladatok hatékony, szakszerű és a jogszabályoknak megfelelő ellátására – mely munkakörben van lehetőség a részmunkaidőben történő munkavégzésre.
(2)A munkáltató a helyben szokásos módon köteles tájékoztatni a közszolgálati tisztviselőket azokról a munkakörökről, amelyeknél – közszolgálati tisztviselői kezdeményezés esetén – a kinevezés módosításával
- a)teljes vagy részmunkaidős,
- b)távmunkavégzésre irányuló, illetve távmunkavégzés helyett munkahelyi foglalkoztatásra irányuló, valamint
- c)határozott, illetve határozatlan idejű szolgálati jogviszony keretében történő foglalkoztatás köthető ki. 6. A kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabályok 10. §
(1)A kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatásról – ide nem értve az átirányítást – szóló írásbeli munkáltatói intézkedésben legalább meg kell határozni:
- a)munkavégzés helyét, időtartamát,
- b)a közszolgálati tisztviselő illetményét, külön és egyéb juttatását,
- c)az intézkedéssel felmerült egyéb költségeket,
- d)munkáltatói jogkör gyakorlójának személyét,
- e)a közszolgálati tisztviselő által ellátandó feladatokat.
(2)Amennyiben az
(1)bekezdés szerinti kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás tizenöt munkanapot meghaladó külföldi munkavégzésre irányul, a munkáltatói intézkedésben az
(1)bekezdésben foglaltakon túl meg kell határozni
- a)a díjazás és az egyéb juttatások pénznemét,
- b)a hazatérésre irányadó szabályokat is.
(3)A munkáltató legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző hét nappal korábban írásban tájékoztatja a közszolgálati tisztviselőt a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatásról szóló munkáltatói intézkedés tartalmáról. IV. FEJEZET A TÁVMUNKAVÉGZÉS 11. §
(1)Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel (együtt: számítástechnikai eszköz) végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.
(2)Távmunkavégzés esetén a kinevezésnek tartalmaznia kell
- a)a közszolgálati tisztviselő távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatását,
- b)a munkáltató és a távmunkát végző közszolgálati tisztviselő közötti, a szolgálati jogviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapcsolattartás (a továbbiakban: kapcsolattartás) feltételeit,
- c)a távmunkavégzéssel összefüggésben a távmunkát végző közszolgálati tisztviselőnél szükségesen és indokoltan felmerült költség elszámolásának módját.
(3)Eltérő megállapodás hiányában a munkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket a munkáltató biztosítja.
(4)A munkáltató – a 8. §-ban foglaltakon túlmenően – írásban tájékoztatja a közszolgálati tisztviselőt
- a)a munkáltató általi ellenőrzés szabályairól,
- b)a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használata korlátozásának szabályairól, valamint
- c)arról a szervezeti egységről, amelyhez a közszolgálati tisztviselő munkája kapcsolódik.
(5)A munkáltató a távmunkát végző közszolgálati tisztviselőnek minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más közszolgálati tisztviselőnek biztosít.
(6)A távmunkát végző közszolgálati tisztviselő köteles a kinevezés elfogadásával egyidejűleg tájékoztatni a munkáltatót a kapcsolattartáshoz szükséges elektronikus eszköz elérhetőségének adatairól, ha az elektronikus eszközt nem a munkáltató biztosítja.
(7)A munkáltató biztosítja, hogy a közszolgálati tisztviselő a munkáltató területére beléphessen és más közszolgálati tisztviselővel kapcsolatot tartson. 12. §
(1)A munkáltató utasítási joga – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a közszolgálati tisztviselő által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki.
(2)A munkáltató írásban előírhatja, hogy az általa biztosított számítástechnikai vagy elektronikus eszközt a közszolgálati tisztviselő kizárólag a munkavégzéshez használhatja.
(3)A munkavégzés ellenőrzése során a munkáltató nem tekinthet be a közszolgálati tisztviselőnek a munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközön tárolt, nem a szolgálati jogviszonyból származó kötelezettséggel összefüggő adataiba. A betekintési jogosultság tekintetében a szolgálati jogviszonyból származó kötelezettséggel összefüggő adatnak minősül a
(2)bekezdés alapján előírt tilalom vagy korlátozás betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat.
(4)Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb időtartamot. Az ellenőrzés nem jelenthet a közszolgálati tisztviselő, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet.
(5)Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató a napi munkaidő legalább fele beosztásának jogát – a távmunkavégzés sajátos jellegére tekintettel – a közszolgálati tisztviselő számára írásban átengedi (kötetlen munkarend). V. FEJEZET AZ IGAZGATÁSI SZÜNET 13. §
(1)Az igazgatási szünet időtartama
- a)nyáron öt egybefüggő naptári hét, amely augusztus 20-át közvetlenül követő vasárnapig tart,
- b)télen két egybefüggő naptári hét, amely január 1-jét közvetlenül követő vasárnapig tart.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott igazgatási szünet időszaka alatt az esedékessége évében ki nem adott szabadság teljes egésze kiadható.
(3)A munkáltató az igazgatási szünet időszakára figyelemmel határozza meg a szabadságolási terv alapján kiadásra kerülő szabadságot.
- § Az államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője az igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítsa a zavartalan ügymenetet és feladatellátást, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást.
- § A Kormány a Kttv.
- §
(3)bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete, valamint a Kttv.
- §-ában felsorolt szervek vezetője számára ajánlja igazgatási szünet elrendelése esetén az e rendeletben foglaltak figyelembevételét. VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
- §
(1)Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2)Hatályát veszti a 2011. évi igazgatási szünetről szóló 19/2011. (III. 2.) Korm. rendelet. 17. § E rendelet az Európai Unió alábbi jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:
- a)az 5. és 6. § a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelve (2003. november 4.) 5. cikkének való megfelelést szolgálják,
- b)a 8. és 9. § a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés vagy a munkaviszony feltételeiről való tájékoztatási kötelezettségéről szóló, a Tanács 91/533/EGK irányelve (1991. október 14.) 1–5. és 7. cikkének való megfelelést szolgálják. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök