30/2012. (III. 7.) Korm. rendelete a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a m

30/2012. (III. 7.) Korm. rendelete a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről. A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 10. pont a)–c) alpontjaiban, valamint a 12. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET HATÁLY 1. § (1) A rendelet hatálya – a (2) és (3) bekezdésekben foglalt kivétellel – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre és az ott foglalkoztatott közszolgálati tisztviselőre, szakmai vezetőre, valamint az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bíróra és ügyészre (a továbbiakban együtt: közszolgálati tisztviselő), valamint munkavállalóra terjed ki. (2) A rendelet II–IV. fejezeteinek hatálya a Kttv. 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre és az ott foglalkoztatott közszolgálati tisztviselőre terjed ki. (3) A rendelet V. fejezetének hatálya a Miniszterelnökségre, a minisztériumra, a kormányhivatalra és a központi hivatalra, valamint a kormányhivatal és a központi hivatal területi, helyi szerveire, a megyei, fővárosi kormányhivatalra, valamint területi szervére, továbbá a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szervre és az ott foglalkoztatott kormánytisztviselőre, kormányzati ügykezelőre, munkavállalóra, az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bíróra és ügyészre, továbbá a szakmai vezetőre terjed ki. II. FEJEZET A MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐRE VONATKOZÓ RÉSZLETSZABÁLYOK 1. Eljárás a jogviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetén 2. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony vagy a közszolgálati jogviszony (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszony) megszűnésekor a közszolgálati tisztviselő illetményét az általános munkaidő-beosztás, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. (2) E rendelet alkalmazásában általános munkaidő-beosztásnak minősül a munkaidő heti öt napra, hétfőtől péntekig való beosztása. (3) A rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a szolgálati jogviszony a munkaidőkeret lejárta előtt a) a Kttv. 60. § (1) bekezdés a), b), d)–h) és j) pontjai szerint, b) a Kttv. 60. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint, c) a munkáltató által, a próbaidő alatt indokolás nélküli azonnali hatályú megszüntetésével [Kttv. 60. § (2) bekezdés e) pontja], d) a Kttv. 63. § (1) bekezdésében foglalt okok, valamint a Kttv. 63. § (2) bekezdés c), d) és f) pontjában foglalt ok miatti felmentéssel szűnik meg és a közszolgálati tisztviselő az általános munkaidő-beosztás, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél többet dolgozott. (4) Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a szolgálati jogviszony a munkaidőkeret lejárta előtt a) a Kttv. 60. § (1) bekezdés a), b), d)–h) és j) pontjai szerint, b) a Kttv. 60. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint, c) a munkáltató által, a próbaidő alatt indokolás nélküli azonnali hatályú megszüntetésével [Kttv. 60. § (2) bekezdés e) pontja], d) a Kttv. 63. § (1) bekezdésében foglalt okok, valamint a Kttv. 63. § (2) bekezdés c), d) és f) pontjában foglalt ok miatti felmentéssel szűnik meg és a közszolgálati tisztviselő az általános munkaidő-beosztás, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél kevesebbet dolgozott. (5) Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a szolgálati jogviszony a munkaidőkeret lejárta előtt a) a Kttv. 60. § (2) bekezdés c) pontja szerint, b) a közszolgálati tisztviselő által, a próbaidő alatt indokolás nélküli azonnali hatályú megszüntetésével [Kttv. 60. § (2) bekezdés e) pontja], c) a Kttv. 60. § (1) bekezdés i) pontja szerint, vagy d) a Kttv. 63. § (2) bekezdés a), b), vagy e) pontjaiban foglalt okok miatti felmentéssel szűnik meg és a közszolgálati tisztviselő a beosztás szerinti munkaidőre járó illetményénél magasabb összegű illetményben részesült. 2. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás, a munkaidő vasárnapra történő beosztása 3. § (1) Munkaidőkeret alkalmazása esetén – a 4. §-ban, valamint a Kttv. 93. §-ában foglaltakra is tekintettel – a munkáltató a munkaidőt a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beoszthatja (egyenlőtlen munkaidő-beosztás). (2) A munkaidő-beosztást legalább tizennégy nappal korábban, legalább egy hétre előre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. 4. § (1) Vasárnapra rendes munkaidő a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, b) az idényjellegű munkavégzés esetén, c) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben, d) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, e) külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott közszolgálati tisztviselő számára osztható be. (2) Az (1) bekezdés a) pontja tekintetében a Kttv. 93. § (4) bekezdése megfelelően irányadó. 3. A heti pihenőnap, a heti pihenőidő 5. § (1) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor – az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott közszolgálati tisztviselőt kivéve – a közszolgálati tisztviselő számára hat munkanapot követően heti egy pihenőnapot be kell osztani. (3) A közszolgálati tisztviselő számára – a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott közszolgálati tisztviselő kivételével – havonta legalább heti egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. 6. § (1) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a közszolgálati tisztviselő részére – a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. (2) A közszolgálati tisztviselő számára a heti pihenőidőt – a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott közszolgálati tisztviselő kivételével – havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani. (3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén – az (1) bekezdésben meghatározott heti pihenőidő helyett és a (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával – a közszolgálati tisztviselőnek hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló, megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. A közszolgálati tisztviselőnek a munkaidőkeret átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell biztosítani. III. FEJEZET A KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELŐT ÉS A MUNKÁLTATÓT TERHELŐ EGYES KÖTELEZETTSÉGEK 4. A közszolgálati tisztviselőt a szolgálati jogviszony létesítésével összefüggésben terhelő kötelezettségek 7. § (1) A szolgálati jogviszony létesítéséhez és a közszolgálati tisztviselő besorolásához szükséges, illetve a jogviszony fennállása alatt, azzal összefüggésben keletkezett adatokat és tényeket a közszolgálati tisztviselőnek igazolnia kell. Amennyiben az igazolás a közszolgálati tisztviselő számára jogosultságot igazol, a jogosultság fennállása csak az igazolás munkáltató részére történő átadás napjától vehető figyelembe. A közszolgálati tisztviselő legkésőbb a munkába lépése napján köteles átadni a közigazgatási szervnek a korábbi foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésekor részére kiállított igazolásokat. (2) Ha a közszolgálati tisztviselő nem kapja meg az (1) bekezdés szerinti igazolásokat a munkába lépése napjáig, a Kttv. 74. § (2) bekezdése szerinti határidőn belül kell átadnia a közigazgatási szervnek az igazolásokat. 5. A munkáltatót terhelő tájékoztatási kötelezettség 8. § (1) A kinevezéssel egyidejűleg a munkáltatói jogkör gyakorlója a közszolgálati tisztviselőt tájékoztatja: a) az irányadó munkarendről, b) a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő kezdő időpontjáról, valamint a soron következő besorolási, fizetési fokozat elérésének várható időpontjáról, c) az egyéb juttatásokról és azok mértékéről, d) az illetmény átutalásának napjáról, e) a munkába lépés napjáról, f) a felmentési idő megállapításának szabályairól, g) a rendes szabadság mértékéről és kiadásának rendjéről, valamint h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. (2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben előírt tájékoztatást legkésőbb a kinevezéstől számított harminc napon belül írásban is köteles a közszolgálati tisztviselő részére átadni. Az írásbeli tájékoztatás jogszabály vagy belső szabályozás rendelkezésére történő hivatkozással kiegészítve is megadható. Az (1) bekezdés a)–d) és f)–g) pontjaiban meghatározottak változásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb a változás bekövetkezését követő harminc napon belül köteles írásban tájékoztatni a közszolgálati tisztviselőt. 9. § (1) A közigazgatási szerv évente, illetve – ha a foglalkoztatás feltételei ezt indokolják – szükség szerint köteles megvizsgálni, hogy – különös figyelemmel a feladatok hatékony, szakszerű és a jogszabályoknak megfelelő ellátására – mely munkakörben van lehetőség a részmunkaidőben történő munkavégzésre. (2) A munkáltató a helyben szokásos módon köteles tájékoztatni a közszolgálati tisztviselőket azokról a munkakörökről, amelyeknél – közszolgálati tisztviselői kezdeményezés esetén – a kinevezés módosításával a) teljes vagy részmunkaidős, b) távmunkavégzésre irányuló, illetve távmunkavégzés helyett munkahelyi foglalkoztatásra irányuló, valamint c) határozott, illetve határozatlan idejű szolgálati jogviszony keretében történő foglalkoztatás köthető ki. 6. A kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabályok 10. § (1) A kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatásról – ide nem értve az átirányítást – szóló írásbeli munkáltatói intézkedésben legalább meg kell határozni: a) munkavégzés helyét, időtartamát, b) a közszolgálati tisztviselő illetményét, külön és egyéb juttatását, c) az intézkedéssel felmerült egyéb költségeket, d) munkáltatói jogkör gyakorlójának személyét, e) a közszolgálati tisztviselő által ellátandó feladatokat. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás tizenöt munkanapot meghaladó külföldi munkavégzésre irányul, a munkáltatói intézkedésben az (1) bekezdésben foglaltakon túl meg kell határozni a) a díjazás és az egyéb juttatások pénznemét, b) a hazatérésre irányadó szabályokat is. (3) A munkáltató legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző hét nappal korábban írásban tájékoztatja a közszolgálati tisztviselőt a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatásról szóló munkáltatói intézkedés tartalmáról. IV. FEJEZET A TÁVMUNKAVÉGZÉS 11. § (1) Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel (együtt: számítástechnikai eszköz) végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják. (2) Távmunkavégzés esetén a kinevezésnek tartalmaznia kell a) a közszolgálati tisztviselő távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatását, b) a munkáltató és a távmunkát végző közszolgálati tisztviselő közötti, a szolgálati jogviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapcsolattartás (a továbbiakban: kapcsolattartás) feltételeit, c) a távmunkavégzéssel összefüggésben a távmunkát végző közszolgálati tisztviselőnél szükségesen és indokoltan felmerült költség elszámolásának módját. (3) Eltérő megállapodás hiányában a munkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket a munkáltató biztosítja. (4) A munkáltató – a 8. §-ban foglaltakon túlmenően – írásban tájékoztatja a közszolgálati tisztviselőt a) a munkáltató általi ellenőrzés szabályairól, b) a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használata korlátozásának szabályairól, valamint c) arról a szervezeti egységről, amelyhez a közszolgálati tisztviselő munkája kapcsolódik. (5) A munkáltató a távmunkát végző közszolgálati tisztviselőnek minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más közszolgálati tisztviselőnek biztosít. (6) A távmunkát végző közszolgálati tisztviselő köteles a kinevezés elfogadásával egyidejűleg tájékoztatni a munkáltatót a kapcsolattartáshoz szükséges elektronikus eszköz elérhetőségének adatairól, ha az elektronikus eszközt nem a munkáltató biztosítja. (7) A munkáltató biztosítja, hogy a közszolgálati tisztviselő a munkáltató területére beléphessen és más közszolgálati tisztviselővel kapcsolatot tartson. 12. § (1) A munkáltató utasítási joga – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a közszolgálati tisztviselő által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki. (2) A munkáltató írásban előírhatja, hogy az általa biztosított számítástechnikai vagy elektronikus eszközt a közszolgálati tisztviselő kizárólag a munkavégzéshez használhatja. (3) A munkavégzés ellenőrzése során a munkáltató nem tekinthet be a közszolgálati tisztviselőnek a munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközön tárolt, nem a szolgálati jogviszonyból származó kötelezettséggel összefüggő adataiba. A betekintési jogosultság tekintetében a szolgálati jogviszonyból származó kötelezettséggel összefüggő adatnak minősül a (2) bekezdés alapján előírt tilalom vagy korlátozás betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat. (4) Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb időtartamot. Az ellenőrzés nem jelenthet a közszolgálati tisztviselő, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet. (5) Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató a napi munkaidő legalább fele beosztásának jogát – a távmunkavégzés sajátos jellegére tekintettel – a közszolgálati tisztviselő számára írásban átengedi (kötetlen munkarend). V. FEJEZET AZ IGAZGATÁSI SZÜNET 13. § (1) Az igazgatási szünet időtartama a) nyáron öt egybefüggő naptári hét, amely augusztus 20-át közvetlenül követő vasárnapig tart, b) télen két egybefüggő naptári hét, amely január 1-jét közvetlenül követő vasárnapig tart. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott igazgatási szünet időszaka alatt az esedékessége évében ki nem adott szabadság teljes egésze kiadható. (3) A munkáltató az igazgatási szünet időszakára figyelemmel határozza meg a szabadságolási terv alapján kiadásra kerülő szabadságot. 14. § Az államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője az igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítsa a zavartalan ügymenetet és feladatellátást, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást. 15. § A Kormány a Kttv. 232. § (3) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete, valamint a Kttv. 2. §-ában felsorolt szervek vezetője számára ajánlja igazgatási szünet elrendelése esetén az e rendeletben foglaltak figyelembevételét. VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 16. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a 2011. évi igazgatási szünetről szóló 19/2011. (III. 2.) Korm. rendelet. 17. § E rendelet az Európai Unió alábbi jogi aktusainak való megfelelést szolgálja: a) az 5. és 6. § a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelve (2003. november 4.) 5. cikkének való megfelelést szolgálják, b) a 8. és 9. § a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés vagy a munkaviszony feltételeiről való tájékoztatási kötelezettségéről szóló, a Tanács 91/533/EGK irányelve (1991. október 14.) 1–5. és 7. cikkének való megfelelést szolgálják. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök