← Magyarország

1/2013. (I. 8.) KIM rendelete a közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatás vonatkozásában az évenként felvehető hallgatói lét

Röviden

Ez a rendelet a közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatásban évente felvehető hallgatók számának megállapításáról és elosztásáról, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (NKE) való felvétel speciális feltételeiről szól.

Amit szabályoz

Akiket érint

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege
1/2013. (I. 8.) KIM rendelete a közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatás vonatkozásában az évenként felvehető hallgatói létszám megállapításával és elosztásával kapcsolatos eljárás részletes szabályairól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvétel különös feltételeiről, valamint a külföldi hallgatók Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályairól. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 44. § (2) bekezdés a)–c) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró rendészetért felelős miniszterrel, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. A közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatásba felvehető hallgatói létszám megállapítása 1. § A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: KIH) minden év június 30-ig felhívást tesz közzé honlapján a kormánytisztviselőket vagy köztisztviselőket foglalkoztató szervek részére, hogy jelöljék meg beiskolázási igényeiket a közigazgatási felsőoktatás szakjai tekintetében. A beiskolázási igényeket a tanévet megelőző év július 31-ig elektronikus úton kell benyújtani a KIH részére a beiskolázandó személyek számának, továbbá a szak, a képzés szintje, munkarendje és a finanszírozási forma megjelölésével. A KIH az igényeket szakok, a képzés szintje, munkarendje és a finanszírozási forma szerint összesítve beiskolázási tervet készít, melyet augusztus 15-ig eljuttat az Egyetem részére. 2. § Az ágazat személyi utánpótlási igényei alapján a) a rendészetért felelős miniszter a rendészeti felsőoktatás és külön a nemzetbiztonsági felsőoktatás polgári területe, b) a honvédelemért felelős miniszter a katonai felsőoktatás és külön a nemzetbiztonsági felsőoktatás katonai területe tekintetében beiskolázási tervet készít szak, szakirány képzés szintje, munkarendje és finanszírozási forma szerinti bontásban, melyet augusztus 15-ig eljuttat az Egyetem részére. 3. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) az 1. és 2. § szerinti beiskolázási terveket közös javaslatba foglalja. A javaslatban a tervezett létszámot képzési áganként és a finanszírozás módja szerinti bontásban kell megjeleníteni. A javaslatot az Egyetem minden év augusztus 31-ig megküldi a felügyeletet gyakorló miniszterek számára. 4. § A közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági képzési területen képzés folytatására jogosult felsőoktatási intézmények – az Egyetem kivételével – minden év július 31-ig juttatják el a felügyeletet gyakorló miniszter számára a képzés indítására vonatkozó szándékot és a tervezett létszámot tartalmazó kérelmüket szak, képzés szintje, munkarendje és finanszírozási forma szerinti bontásban. 5. § A felügyeletet gyakorló miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKEtv.) 41. § (2) bekezdése szerinti kormányhatározatban meghatározott létszám, valamint a 4. §-ban meghatározottak szerint beérkezett kérelmek alapján az általa felügyelt felsőoktatás vonatkozásában szeptember 30-ig meghatározza a hallgatói létszámok intézményenkénti és – az Egyetem kivételével – szakonkénti elosztását, megjelölve a képzés szintjét, munkarendjét és a finanszírozási formát. Az Oktatási Hivatalt, és az érintett intézményeket a felügyeletet gyakorló miniszter október 10-ig értesíti a felvehető hallgatói létszám megosztásáról. 6. § A felügyeletet gyakorló miniszter az 5. § szerinti döntését az államnak a közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági szakterületen előre látható szakemberigénye figyelembevételével alkotja meg. 2. Az Egyetem rendészeti képzést folytató karára történő felvétel különös feltételei 7. § (1) Az Egyetem rendészeti képzést folytató karára történő felvétel – az NKEtv.-ben meghatározottakon kívüli – különös feltétele: a) a magyarországi lakóhely, b) nyilatkozat, melyben a jelentkező hozzájárul ahhoz, hogy a tanulmányok megkezdéséhez szükséges kifogástalan életvitelre vonatkozó ellenőrzést az illetékes szervek elvégezzék. (2) Nappali munkarendben folyó alapképzés esetén további feltétel a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének vállalása a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres szervnél (a továbbiakban: fegyveres szerv), a biztonsági és a migrációs szakirány kivételével. (3) A rendészeti igazgatás és a bűnügyi igazgatás szak levelező munkarendben folyó alapképzései esetén további feltétel a fegyveres szervnél fennálló hivatásos szolgálati viszony, a biztonsági, és a migrációs szakirány kivételével. 8. § (1) A rendőrség hivatásos állományú tagja vonatkozásában bűnügyi nyomozó, gazdaságvédelmi nyomozó, igazgatásrendészeti, határrendészeti, közlekedésrendészeti, illetve közrendvédelmi szakirány nappali munkarendben folyó alapképzésre történő jelentkezés feltétele a rendőri, határőri szakképesítés megszerzését követő, legalább három éves szakmai gyakorlat megléte és a beiskolázási jogkörrel rendelkező elöljáró támogató nyilatkozata. (2) A bűnügyi hírszerző szakirányra csak a fegyveres szervek hivatásos állományában bűnügyi területen legalább három éve dolgozó jelentkezhet. A jelentkezőnek rendelkeznie kell „C” típusú nemzetbiztonsági ellenőrzéssel, valamint az állományilletékes parancsnok által kiadott támogató nyilatkozattal. (3) Büntetés-végrehajtási szakirány nappali munkarendben folyó alapképzésre csak a büntetés-végrehajtás hivatásos állományában már legalább három éve szolgálatot teljesítő jelentkezhet. A jelentkezőnek a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka által kiadott támogató nyilatkozattal, továbbá alap-, vagy középfokú büntetés-végrehajtási szaktanfolyami vizsgával, vagy a belügyminiszter irányítása alá tartozó egyes fegyveres szerveknél rendszeresített hivatásos beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 65/2011. (XII. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 2. melléklet II. cím „Megjegyzés” alcímében felsorolt bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. (4) A katasztrófavédelem szak tűzvédelmi és mentésirányítási szakirány nappali munkarendben folyó alapképzésre csak a hivatásos katasztrófavédelmi szervek hivatásos állományában legalább három éve szolgálatot teljesítő jelentkezhet. A jelentkezés további feltétele, hogy a jelentkező rendelkezik tűzoltó szakképesítéssel, továbbá az állományilletékes parancsnok által kiadott támogató nyilatkozattal. 9. § (1) Biztonsági szakirány levelező munkarendben folyó alapképzésre csak biztonsági őri vagy azzal egyenértékű Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképesítéssel rendelkező jelentkezhet. (2) Bűnügyi nyomozó, gazdaságvédelmi nyomozó, közlekedésrendészeti, igazgatásrendészeti, határrendészeti, valamint közrendvédelmi szakirány levelező munkarendben folyó alapképzésre történő jelentkezés feltétele a rendőrséggel fennálló hivatásos szolgálati viszony, rendészeti szakközépiskolai végzettség vagy rendészeti szakirányú képesítés, továbbá legalább három éves szakmai gyakorlat. (3) Büntetés-végrehajtási szakirány levelező munkarendben folyó alapképzésre csak a büntetés-végrehajtás állományában már legalább három éve szolgálatot teljesítő jelentkezhet. A jelentkezőnek alap- vagy középfokú büntetés-végrehajtási szaktanfolyami vizsgával, vagy a BM rendelet 2. melléklet II. cím „Megjegyzés” alcímében felsorolt bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. (4) Vám- és jövedéki igazgatási szakirány levelező munkarendben folyó alapképzésre az a NAV hivatásos állományában legalább két éve szolgálatot teljesítő jelentkezhet, aki rendelkezik alapfokú szaktanfolyami, vagy az 1999–2007. között szerzett vám- és pénzügyőri szaktanfolyami végzettséggel, továbbá tanulmányai folytatása érdekében vállalja, hogy tanulmányi szerződést köt a NAV-val és rendelkezik vezetői támogató javaslattal. (5) Pénzügyi nyomozó szakirány levelező munkarendben folyó alapképzésre az NAV hivatásos állományában legalább két éve szolgálatot teljesítő jelentkezhet, aki szolgálati ideje legalább felét nyomozati szakterületen töltötte el, és rendelkezik alapfokú szaktanfolyami, vagy az 1999–2007. között szerzett vám- és pénzügyőri szaktanfolyami végzettséggel, továbbá tanulmányai folytatása érdekében vállalja, hogy tanulmányi szerződést köt a NAV-val és rendelkezik vezetői támogató javaslattal. (6) Migrációs szakirány levelező munkarendben folyó alapképzésre jelentkezés feltétele a közigazgatási szervnél legalább egy éve fennálló közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszony vagy migrációs ügyintéző Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképesítés. (7) A katasztrófavédelem szak tűzvédelmi és mentésirányítási szakirány levelező munkarendben folyó képzésre a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományának tagja, valamint az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek szaktevékenységet ellátó tagja jelentkezhet. A jelentkezés feltétele, hogy a jelentkező rendelkezik tűzoltó szakképesítéssel és legalább három éves szakmai gyakorlattal. (8) A katasztrófavédelem szak katasztrófavédelmi műveleti és iparbiztonsági szakirány levelező munkarendben folyó közszolgálati ösztöndíjas képzéseire csak a hivatásos katasztrófavédelmi szerv állományából lehet jelentkezni. 10. § Rendészeti vezető mesterképzés esetén a jelentkezés feltétele fegyveres szervnél fennálló hivatásos szolgálati viszony és a jelentkezéshez szükséges felsőfokú végzettség megszerzését követő, legalább két éves, fegyveres szervnél szerzett szakmai gyakorlat. 3. Az Egyetem katonai képzést folytató karára történő felvétel különös feltételei 11. § (1) A katonai vezetői alapképzési szak nappali munkarendű, államilag támogatott képzésére a jelentkezési feltétel az angol nyelvből tett államilag elismert vagy azzal egyenértékű B2 szintű (korábban középfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsga. A szakra csak egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálati „megfelelt” eredménnyel lehet felvételt nyerni. A szemüveg (kontaktlencse) viselése, valamint a „korlátozottan alkalmas” minősítés kizáró ok. (2) A katonai üzemeltetői és katonai logisztikai alapképzési szak nappali munkarendű, államilag támogatott képzésére jelentkezési feltétel az angol nyelvből tett államilag elismert vagy azzal egyenértékű B2 szintű (korábban középfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsga, és alkalmassági vizsga. (3) A katonai vezetői, katonai üzemeltetői, katonai műveleti logisztikai mesterképzési szak nappali munkarendjére az állomány azon tagja jelentkezhet, aki egyetemi végzettséghez kötött beosztásba tervezett, és a rendfokozatának megfelelő előmeneteli bizottság rangsorolta, rendelkezik a munkáltatói jogkört gyakorló előzetes engedélyével, továbbá angol nyelvből középfokú (B2) komplex (korábban C típusú) államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával, valamint közigazgatási alapvizsgával rendelkezik. (4) Az Egyetem a honvédtiszti alapképzésre jelentkezővel az alkalmassági vizsgálat részeként pályaalkalmassági orientációs beszélgetést folytat le, melynek keretében bizottság vizsgálja a felvételiző pálya iránti elkötelezettségét. 12. § Nemzetbiztonsági alap- és mesterképzési szakra – katonai vagy polgári nemzetbiztonsági területre – csak a polgári vagy katonai nemzetbiztonsági szolgálatok, illetve a titkos információgyűjtésre törvényben felhatalmazott szervezetek állományába tartozó olyan személy jelentkezhet, akit a beiskolázási jogkörrel rendelkező elöljáró vagy vezető az előmeneteli tervek alapján támogat, továbbá aki kockázatot nem tartalmazó érvényes „C” típusú nemzetbiztonsági ellenőrzéssel rendelkezik. 4. Az Egyetem közigazgatási képzést folytató karára történő felvétel különös feltételei 13. § A részidős (levelező munkarendű) közszolgálati ösztöndíjas igazgatásszervező képzésre a Kormányablakkal összefüggő feladatokat ellátó személyek kiválasztásának és képzésének szabályairól szóló 148/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tanfolyamot megkezdett hallgatók jelentkezhetnek. A hallgatói jogviszony létesítésének feltétele a tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány megléte, és a kormánytisztviselői vagy köztisztviselői jogviszony fennállása. 5. A külföldi hallgatók Egyetemre történő felvételének, jogállásának és tanulmányainak szabályai 14. § Külföldi hallgató honvédtiszti alap- és mesterképzésben kizárólag az érintett ország védelmi minisztériumával kötött megállapodás alapján vehet részt. 15. § (1) A külföldi hallgatók honvédtiszti alap- és mesterképzésre történő beiskolázási feltételeit az Egyetem állítja össze, amely tartalmazza a) a jelölhető szakokat, b) a szakonként felvehető hallgatók létszámát, c) a képzés nyelvét, d) a felvétel követelményeit, e) a megszerezhető képesítést és annak követelményeit, valamint f) a finanszírozási formát. (2) A beiskolázás feltételeit a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) katonai diplomáciai kapcsolatok útján küldi meg az érdeklődő országok védelmi minisztériumainak. 16. § A HM a képzésre igényt tartó fél védelmi minisztériumával megállapodik a honvédtiszti képzéssel kapcsolatos kérdésekben, így különösen a) a beiskolázás feltételeiről, b) a szállás, étkezés, egészségügyi ellátás rendjéről, c) a felek kártérítési kötelezettségeiről, d) a képzési költségekről, e) a fizetendő tandíjról, f) a minősített adat védelméről, g) a tanulmányok megszakításáról, a tanulmányi időszak (szemeszter) megismétléséről, h) egyéb, a külföldi hallgató részére nyújtandó járandóságokról, i) a fegyelmi eljárásnál követendő szabályokról, valamint j) a megszerzett oklevél elismerésének, illetve honosításának módjáról, figyelembe véve az érvényes két- és többoldalú megállapodásokat. 17. § A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő külföldi hallgató hallgatói jogviszonya a beiratkozás napjával kezdődik és az oklevél (illetve bizonyítvány) átadásának vagy a tanulmányai végleges megszakításának napjával szűnik meg. 18. § A HM tájékoztatja a küldő védelmi minisztériumot arról, hogy a Magyarországon honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő külföldi állampolgárok a magyar joghatóság alá tartoznak, valamint ismertetést nyújt a vonatkozó jogszabályokról és idegenrendészeti előírásokról. 6. Záró rendelkezések 19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 20. § E rendelet 1–6. §-át a 2013/2014-es tanév létszámainak megállapítása tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az Egyetem és a közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági képzési területen képzés folytatására jogosult felsőoktatási intézmények gondoskodnak arról, hogy a 4. § szerinti kérelmük 2013. január 16-ig eljusson a felügyeletet gyakorló miniszter részére. A felügyeletet gyakorló miniszter az 5. § szerinti döntést 2013. január 23-ig hozza meg és erről az Oktatási Hivatalt 2013. január 25-ig értesíti. 21. § Hatályát veszti a Rendőrtiszti Főiskolára évente felvehető hallgatók számáról és a felvétel különös feltételeiről szóló 5/1997. (I. 31.) BM rendelet. Dr. Navracsics Tibor s. k., közigazgatási és igazságügyi miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.