149/
- (IV. 29.) Korm. rendelete a villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló
- LXX. törvény alapján visszafizetendő állami támogatások kiszámításáról és az erőművi átállási költségekről. A Kormány villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló
- évi LXX. törvény
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §
(1)bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Értelmező rendelkezések 1. §
(1)E rendelet alkalmazásában:
- erőműegység: hasonló műszaki jellemzőkkel rendelkező, a villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló
- évi LXX. törvény (a továb biak ban: HTM törvény)
- §
(1)bekezdésében meghatározott Megállapodás (a továb biak ban: Megállapodás) szerint is azonos díjazásban részesülő termelőegységek,
- kötelező átvétel: a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energiának, valamint a kapcsoltan termelt villamos energiának a villamos energiáról szóló
- évi CX. törvény, valamint a villamos energiáról szóló
- évi LXXXVI. törvény (a továb biak ban: VET), és azok felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok szerint, jogszabályban rögzített áron történő kötelező átvétele,
- termelőegység: a hazai erőmű olyan műszaki egysége, amely önállóan képes villamos energiát előállítani,
- változó költség: egy egységnyi többlet villamos energia megtermeléséhez szükséges tüzelőanyag költség,
- vélelmezett piac: egy olyan, kizárólag villamos energia adásvételével foglalkozó piac, amely az e rendelet szerinti modellszámítások szerint meg valósult volna a Megállapodások hiányában,
- vélelmezett rendszerszintű tartalék piac: a rendszerszintű tartalék villamosenergia-kapacitások olyan piaca, amely a Megállapodások hiányában feltételezhetően meg valósult volna,
- vizsgált időszak:
- május 1-je és
- december 31-e közötti időszak,
- kezdeti beruházás: az eladó termelői eszközeinek könyv szerinti nettó értéke a privatizáció időpontjában, amelynek meghatározása a privatizáció évére vonatkozó év eleji és az év végi eszközérték közötti arányosítással történik a privatizáció pontos időpontja alapján,
- időszaki beruházás: az eladó által tételesen, eszközönként, illetve eszközcsoportonként igazolt, a Megállapodás teljesítéséhez a kezdeti beruházás után szükséges aktivált eszközérték,
- vállalati maradványérték: az eladó
- december 31-én nyilvántartott termelőeszközeinek könyv szerinti értéke a Megállapodás eredeti futamidejének végén, 20 éves hasznos élettartam alapján számítva és
- december 31-i időpontra diszkontálva,
(2)Az
(1)bekezdésben meg nem határozott fogalmakat a HTM törvény, a VET, és a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/
- (X.
- ) Korm.rendelet rendelkezései szerint kell értelmezni.
- Általános alapelvek
- §
(1)A Magyar Energia Hivatal (a továb biak ban: Hivatal) a visszafizetendő állami támogatást azon erőműegységekre számítja ki, amelyek a Megállapodások hatálya alá tartoztak a vizsgált időszakban. A visszafizetendő állami támogatás kiszámítását meghatározó képleteket az 1. melléklet tartalmazza.
(2)A vélelmezett rendszerszintű tartalék piacon az egyes erőműegységek az átviteli rendszerirányító által a vizsgált időszakban a rendelkezésre állás céljából ténylegesen kifizetett összeggel azonos rendelkezésre állásból fakadó bevételhez jutnak. A vélelmezett rendszerszintű tartalék piacon az igénybevett villamos energia ára az órás piaci ár szerint alakul.
(3)Az eladók kötelesek a visszafizetendő állami támogatás kiszámításához szükséges adatokat a Hivatal rendelkezésére bocsátani.
(4)Az egyes időszakok pénzáramlásait jelenérték-számítással 2009. december 31-i időpontra kell kiszámolni.
(5)A visszafizetendő állami támogatást erőműegységenként kell kiszámítani, és ki kell igazítani a ténylegestől eltérő árbevétel adófizetési hatásával.
(6)Amennyiben a visszafizetendő állami támogatás értéke negatív, a számítások során nulla értékkel kell figye lembe venni. 3. A vélelmezett piacra vonatkozó piacszimuláció szabályai 3. §
(1)A vélelmezett piacra vonatkozó szimulációt a vizsgált időszakra órás bontásban kell elkészíteni.
(2)A piacszimuláció a következő feltételezéseken alapul:
- a)a
- c)pont szerinti kivétellel a fogyasztás kielégítéséhez még szükséges legdrágább változó költségű termelőegység változó költsége határozza meg a piaci árat;
- b)minden megtermelt villamosenergia-mennyiség a piaci áron kerül értékesítésre, kivéve a kötelező átvétel körébe tartozó villamos energiát;
- c)ha az adott termelő egység villamosenergia-termelését nem gazdasági ok, hanem műszaki korlát vagy hőszolgáltatási kötelezettség határozza meg az adott órában, akkor az adott termelőegység ebben az időszakban nem határozhatja meg a piaci árat;
- d)a fogyasztás a ténylegessel megegyezően alakul;
- e)az export – import egyenleg a ténylegessel megegyezően alakul;
- f)a kötelező átvétel keretében történő villamosenergia-értékesítés a ténylegessel megegyezően alakul;
- g)az egész piacon egységes a piaci ár, azaz nincsenek szűk keresztmetszetek a magyar villamosenergia-rendszerhez tartozó hálózaton;
- h)a termelőegységek rendelkezésre állása és műszaki paraméterei a ténylegessel megegyezően alakulnak;
- i)a felhasznált tüzelőanyagok típusa és ára, valamint az indítási költség a ténylegessel megegyezően alakul.
(3)A távhőszolgáltatási kötelezettséggel rendelkező termelőegységek villamosenergia-termelése úgy kerül meghatározásra, hogy a hőigény kielégíthető legyen.
(4)A piacszimuláció biztosítja, hogy a rendszerirányító által a vizsgált időszakban lekötött tartalék kapacitás rendelkezésre álljon a vélelmezett piacon is.
(5)A piacszimuláció a termelőegységek következő műszaki jellemzőit veszi figye lembe:
- a)termelési technológia,
- b)legkisebb stabil terhelés,
- c)jellemző nyári és téli villamosenergia-hatásfok,
- d)terhelésváltozáshoz szükséges idő,
- e)minimális működési idő,
- f)minimális pihenési idő. 4. A ténylegesen visszafizetendő állami támogatások meghatározásának módszertana 4. §
(1)A ténylegesen visszafizetendő állami támogatás meghatározásához az e rendelet szerint kiszámított visszafizetendő állami támogatás összegeket a 11. §-ban meghatározott módon csökkenteni kell az e rendelet szerinti átállási költségekkel.
(2)A ténylegesen visszafizetendő állami támogatás nem lehet negatív. 5. Általános alapelvek 5. §
(1)Az átállási költségek számításánál a következő, – a befagyott költséghez kapcsolódó állami támogatás elemzésének módszertanáról szóló európai bizottsági közleménnyel összhangban megfogalmazott – alapelveket kell figye lembe venni:
- a)az átállási költségek számítási módszertana nem alkalmaz az eladó tulajdonosi szerkezetén alapuló megkülönböztetést, de az azonos tulajdonosi csoporthoz tartozó felek közötti, a Megállapodás megszüntetéséből származó esetleges veszteség nem minősül átállási költségnek,
- b)az átállási költségek alapját képező beruházás értékét csökkenteni kell a beruházáshoz kapott egyéb támogatások értékével,
- c)az átállási költségek meghatározása során gazdaságossági szempontból mérlegelni kell az átállási költségre jogosító beruházás (eszköz) leállításának, értékesítésének lehetőségét is,
- d)az átállási költségeket úgy kell meghatározni, hogy azok mértéke és hatása ne akadályozza a szabad piaci verseny bővülését, valamint új szereplők piacra lépését.
(2)Az átállási költség
- § szerinti beszámítása esetén az eladó a beszámítás időtartama alatt nem részesülhet az Európai Közösséget létrehozó Szerződés
- cikkének
(1)bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/
- (IV. 19.) Korm. rendelet
- mellékletében meghatározott nehéz helyzetben lévő vállalkozások részére nyújtható megmentési és szerkezetátalakítási támogatásban.
- Az átállási költség beszámítására nem jogosultak köre
- §
(1)Azon eladók, amelyeknél az e rendelet szerinti visszafizetendő állami támogatás nem merült fel, átállási költség beszámítására nem jogosultak.
(2)Az átállási költség beszámítására nem jogosult vállalkozásokra az e rendelet szerinti átállási költségszámításokat nem kell elvégezni. 7. Az átállási költségek számításának módszertana 7. §
(1)A különböző időszakok eladónkénti pénzáramlásait az e rendelet
- melléklete szerinti tényezőkkel azonos időpontra,
- december 31-i értékre mint jelenértékre (a továb biak ban: jelenérték) kell átszámolni.
(2)Az átállási költségre jogosító beruházások értékét a kezdeti beruházás és az időszaki beruházások jelenértékének összegeként kell meghatározni a 2. melléklet 2. pontjának meg fele lően.
(3)A kezdeti beruházás értékét a
- melléklet
- pontjában foglalt képlet szerint kell kiszámolni.
(4)Az időszaki beruházás értékeket az erőművek által eszközönkénti bontásban a Hivatalhoz és az Európai Bizottsághoz bejelentett, az Európai Bizottság által jóváhagyott eszközberuházások jelentik. A
- május 1-je utáni beruházások csak abban az esetben vehetők figye lembe, ha azokat
- május 1-jén már nem lehetett gazdaságosan leállítani, vagy ha elengedhetetlenül szükségesek a további működéshez és a beruházás értéke várhatóan megtérül a piaci körülmények között.
- §
(1)A megtérült beruházások értéke a
- december 31-ig megtérült, és a
- december 31-e után a kompenzációs időszak végéig feltételezhetően megtérülő beruházások összege.
(2)A megtérült beruházások számítása 2008. december 31-ig az évenként számított pénzáramlások jelenértékének összeadásával történik.
(3)Az évenkénti pénzáramlások számítása 2008. december 31-ig az eladók auditált számviteli éves beszámolóinak eredménykimutatásából történik az alábbi módon: Bruttó pénzáramlás = Értékesítés nettó árbevétele ± Aktivált saját teljesítmények + Egyéb bevételek – Anyagjellegű ráfordítások – Személyi jellegű ráfordítások – Egyéb ráfordítások
(4)A számítás során figye lembe vehető tevékenységekre eső társasági nyereségadó és különadó a bruttó pénzáramlást csökkenti. A nettó pénzáramlás számítása a
- mellékletének
- pontjában bemutatottak szerint történik.
- § Amennyiben a
- december 31-ig megtérült beruházás visszafizetendő állami támogatással csökkentett értéke meghaladja az átállási költségre jogosító beruházások értékét (azaz a beruházás az állami támogatás visszafizetése esetén is már megtérült), akkor a visszafizetendő állami támogatások csökkentésére beszámítható átállási költség nulla forint.
- §
(1)A 2008. december 31-e után megtérülő beruházások becslése a Megállapodás eredeti futamidejének végéig számított pénzáramlások jelenértékének, és az eredeti futamidő végére kalkulált vállalati maradványérték jelenértékének összegzésével történik.
(2)- január 1-jétől az eredeti futamidő végéig terjedő időszakban a pénzáramlások meghatározása a
- § szerinti piacszimuláció felhasználásával történik.
(3)A megtérülés-számítás egyes lépéseinek eredményeit e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(4)Az átállási költségek maximális értékét e rendelet
- melléklete tartalmazza.
- Az átállási költségek beszámítása a visszafizetendő állami támogatásokba
- §
(1)Amennyiben a 2008. december 31-ig megtérült beruházás visszafizetendő állami támogatással csökkentett értéke nem haladja meg az átállási költségre jogosító beruházások értékét, akkor a visszafizetendő állami támogatások (a továb biak ban: SA) csökkentésére beszámítható átállási költséget (a továb biak ban: BSC) a
(2)–
(5)bekezdések szerint kell meghatározni:
(2)Ha az átállási költség (a továb biak ban: SC): SC0, akkor BSC = SA, azaz ha az átállási költségre jogosító beruházások még a visszafizetendő állami támogatás visszafizetése nélkül sem térülnek meg a kompenzációs időszak végéig, akkor a beszámítható átállási költség a visszafizetendő állami támogatással egyezik meg (az erőműnek nem kell visszafizetnie az e rendelet szerinti állami támogatást).
(3)Ha SC<=0 és SC + SA > 0, akkor BSC = SA + SC, azaz ha az átállási költségre jogosító beruházások várhatóan csak a visszafizetendő állami támogatás visszafizetése nélkül térülnének meg a kompenzációs időszak végéig, akkor a beszámítható átállási költség a visszafizetendő állami támogatás átállási költséget meghaladó része (az erőműnek az állami támogatás visszafizetése nélkül számított megtérülését kell befizetnie).
(4)Ha SC<=0 és SC + SA <= 0, akkor BSC=0, azaz ha az erőmű a visszafizetendő állami támogatás visszafizetése mellett is megtérül a kompenzációs időszak végéig, akkor az állami támogatás csökkentésére beszámítható átállási költség nulla forint (az erőműnek a teljes állami támogatást vissza kell fizetnie).
(5)A visszafizetendő állami támogatások csökkentésre beszámítható átállási költség (BSC) nem lehet nagyobb az e rendelet
- mellékletében meghatározott maximális értéknél.
- Az átállási költségek nyomon követése és beszámoló készítése
- § A Hivatal a HTM törvény
- §
(1)bekezdése szerinti esetekben hozott határozatainak jogerőre emelkedését követő 90 napon belül határoz a jogosulatlan beszámítás megállapításáról és a visszafizetendő állami támogatások csökkentésére jogosulatlanul beszámított átállási költség visszafizetéséről.
- § A megtérülések alakulására és a tényadatok alapján lefolytatott eljárásokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget – a Hivatal minden tárgyévet követő év április 30-áig megküldött adatszolgáltatása alapján – a pénzügyminiszter teljesíti az Európai Bizottság felé.
- §
(1)A Hivatal a kompenzációs időszak végéig a tárgyévre vonatkozóan évente kiszámítja az e rendelet szerinti átállási költség (SC) és beszámítható átállási költség (BSC) értékét a
- §, valamint a
- mellékletben szereplő képletek alapján, az évenként változó tényezők tényleges értékeit behelyettesítve.
(2)Amennyiben az eladó olyan új beruházást hajt végre, amely beruházásra jutó pénzáramlást a pénzáramlás éves tényértékének számítása során figyelmen kívül kívánja hagyni, akkor be kell mutatnia, hogy ezen beruházás nem minősül a HTM törvény
- §-ának
- pontja szerinti beruházásnak (e bekezdés alkalmazásában a továb biak ban: HTM beruházás), és a pénzáramlásait meg kell osztania a HTM és nem HTM beruházások között. Az eladónak a HTM beruházásokra jutó – független könyvvizsgáló által auditált – nettó pénzáramlást, a pénzáramlást meghatározó számviteli tételek megosztásának elveivel és értékeivel együtt minden év március 31-ig a Hivatal számára be kell nyújtania.
(3)Az éves számítások során az SC képletben szereplő I értéke, az M nem diszkontált értéke, az r2009 tényező, és a 2008. december 31-ig felmerült nettó pénzáramlások nem változnak. Az eredményről a Hivatal a tárgyévet követő év április 30-ig tájékoztatja a pénzügyminisztert.
(4)Az
(1)bekezdés szerinti számítás egyedi, kizárólag az adott erőműre vonatkozó eredményeit a Hivatal tájékoztatásul megküldi az érintett eladónak.
(5)A Hivatal a kompenzációs időszak végén összesített elszámolást készít.
(6)Amennyiben a kompenzációs időszak végén az
(5)bekezdés szerinti összesített elszámolás szerint a tényadatok alapján kiszámított beszámítható átállási költség (BSC) nem éri el az
- mellékletben meghatározott maximális beszámítható átállási költség értéket, akkor a Hivatal határozatban dönt az állami támogatás erőmű általi visszafizetéséről a
- § rendelkezéseivel összhangban. A visszafizetendő értéket a
- melléklet
- pontja szerinti GDP deflátor tényleges értékei és a
- számú melléklet
- pontja szerinti súlyozott tőkeköltség (WACC) érték alapján kell a kifizetésnek megfelelő időpontra hozni.
- Záró rendelkezések
- § Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.
- § A
- § szerinti adatszolgáltatást először 2011-ben kell teljesíteni. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök