985/B/2008. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítván

985/B/2008. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő h a t á r o z a t o t : 1. Az Alkotmánybíróság a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése, az 5. § (1)–(2) és (6) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. 2. Az Alkotmánybíróság a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésének az Alkotmány 13. § (1) bekezdésére alapított alkotmányellenessségének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti. I. Az indítványozó a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 4. § (2) bekezdése, az 5. § (1)–(2) bekezdése és (6) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál. Álláspontja szerint a Korm.r. 4. § (2) bekezdése azért alkotmányellenes, mert kormányrendeleti szintű – és nem törvényi – szabály szerint a megosztást a kérelmezők egyezsége esetén az egyezség szerint kell elvégezni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kevés számú kérelmező (adott esetben egyetlen kérelmező) eldöntheti a megosztást a többiek tudta, értesítése és beleegyezése nélkül, s így szinte mindig a kérelmezőké lesz a terület értékesebb része, ami nagymértékben csorbítja a többi tulajdos tulajdonhoz való jogát, az Alkotmány 13. §-át. Továbbá ez a rendelkezés véleménye szerint ellentétes a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) a közös tulajdonra vonatkozó szabályaival, amely szerint a közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatosan, ha a tulajdonostársak nem tudnak megegyezni, a bíróság dönt. A Korm.r. 5. § (1)–(2) bekezdését azért tekinti alkotmányellenesnek, mert csak a kérelmezők – és nem az összes tulajdonos – részére kell kézbesíteni a sorsolásról szóló értesítést és a sorsoláson csak a kérelmezők vehetnek részt még akkor is, ha más tulajdonostársak tudomást szereznek arról és elmennek a sorsolásra, ami súlyosan sérti az Alkotmány 13. §-ában foglalt tulajdonhoz való jogot. Mivel a Korm.r. 5. § (6) bekezdése szerint a megosztás kiindulási helyét és irányát meghatározó határozat hiteles kiadmányát vagy másolatát 48 órára kell közszemlére tenni, ezen idő alatt lehet kifogást benyújtani, az indítványozó álláspontja szerint a többi tulajdonostársnak nincs biztosítva azon joga, hogy a bejegyzés alapját megtámadja, jogorvoslati jogával éljen, ezért a rendelkezés – ideértve a 4. § (2) bekezdését is – az Alkotmány 57. § (5) bekezdésébe ütközik. II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdon hoz való jogot. (2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdek ből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.” „57. § (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot – a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan – a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.” 2. A Ptk. indítvánnyal érintett rendelkezései „140. § (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. (2) A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak – ha a törvény másként nem rendelkezik – szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga.” „143. § (1) Ha a törvény szótöbbséges határozatot kíván meg, és a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja. A megtámadás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. (2) Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostársak között vitás, hogy a tervezett munkálat feltétlenül szükséges-e az állag megóvásához és fenntartásához. (3) Ha a törvény szótöbbséggel hozott határozatot kíván meg, és ilyen határozat nincs, a birtoklás, a használat vagy a hasznosítás kérdésében bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság határoz. 144. § A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges a) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz, b) az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog haszonélvezetbe vagy használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon való megterheléséhez.” 3. A Korm.r. indítvánnyal érintett rendelkezései: „4. § (1) A körzeti földhivatal a talajvédelmi, megköze líthetőségi és művelhetőségi szempontoknak megfelelően – figyelemmel a helyszínen kialakult használati állapotra is – meghatározza a megosztás kiindulási helyét és irányát. Az eljárás csak a határozat jogerőre emelkedése után folytatható. (2) Ha az egy földrészletben érintett kérelmezők egyezséget kötöttek, és azt közokiratba vagy teljes, bizonyító erejű magánokiratba foglalták, továbbá az egyezség megfelel az (1) bekezdésben említett határozatnak, a megosztást aszerint kell elvégezni. Egyezség hiányában a körzeti földhivatal az 5. §-ban foglaltak szerint jár el. (3) A megosztást értékarányosan – figyelemmel a 3. § (4) bekezdésében foglaltakra – kell elvégezni. 5. § (1) A 4. § (2) bekezdésében meghatározott egyezség hiányában a földrészlet – kérelmezők közötti – megosztásának sorrendjét sorsolással kell megállapítani. A sorsolás helyszínéről és időpontjáról szóló értesítést a körzeti földhivatal legalább huszonkét munkanappal korábban – igazolható módon – a kérelmezők részére kézbesíti. (2) A sorsoláson minden, az adott földrészletben érintett kérelmező részt vehet, vagy meghatalmazottja útján képviseltetheti magát. A távollét nem akadályozza meg a sorsolás lebonyolítását és igazolásnak sincs helye. (3) Két vagy több kérelmező tulajdonostárs a sorsolás megkezdéséig kérheti, hogy az Fkbt. 12/F. § (3) bekezdés második mondatának megfelelő alkalmazásával alakítsák ki az önálló ingatlant. (4) A sorsolást a körzeti földhivatal által létrehozott sorsolási bizottság bonyolítja le. Amennyiben egy adott földrészletben húsz vagy annál több kérelmező van, úgy a sorsolást közjegyző jelenlétében kell lebonyolítani. A sorsolási bizottság egyik tagját a kérelmezők maguk közül delegálhatják. (5) A sorsolásról a körzeti földhivatal, illetve a közjegyző jelenlétében lebonyolított sorsolás esetén a közjegyző jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza: a) a földrészlet azonosítóját (település, helyrajzi szám); b) a sorsolás helyét és idejét; c) a sorsolás eredménye szerinti kiosztási sorrendet (a kérelmezők sorrendjét természetes személyazonosító adataikkal és lakcímükkel együtt); d) a sorsoláson elhangzott, a sorsolásra vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat; e) a sorsolási bizottság tagjai és a közjegyző jelenlétében lebonyolított sorsolás esetén a közjegyző aláírását, továbbá f) mellékletként a jelenléti ívet. (6) A sorsolási jegyzőkönyvet és az (5) bekezdés f) pontjában foglalt mellékletet – a közjegyző jelenlétében lebonyolított sorsolás esetén azok hiteles kiadmányát vagy hiteles másolatát – a megosztás kiindulási helyét és irányát meghatározó határozat földhivatal által hitelesített másolatával együtt 48 órára közszemlére kell tenni a hirdetményi közlés szabályai szerint. Az eljárás csak abban az esetben folytatható, ha a sorsolás ellen ezen időtartamon belül kifogás nem érkezett, vagy a kifogással kapcsolatos eljárás jogerősen befejeződött. (7) A sorsolás elleni kifogást a megyei földhivatalhoz címezve, a körzeti földhivatalnál kell benyújtani.” III. Az indítvány nem megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az indítvány nem minősül-e ítélt dolognak. Az Alkotmánybíróság ugyanis a 115/2008. (IX. 26.) AB határozatában (ABH 2008, 1449–1458, a továbbiakban: Abh.) már vizsgálta a Korm.r. több rendelkezésének az alkotmányosságát. Az Alkotmánybíróság eljárásában az „ítélt dolog” (res iudicata) fogalmát az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.; a továbbiakban: Ügyrend) 31. § c) pontja határozza meg. E rendelkezés értelmében „ítélt dolog” címén az eljárás megszüntetésének van helye, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) felülvizsgálatára irányul és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a §-ára, illetőleg alkotmányos elvére (értékére) – ezen belül – azonos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértés megállapítását. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az indítványban felvetett kérdés akkor „res iudicata”, ha az újabb indítványt ugyanazon jogszabályi rendelkezésre vonatkozóan azonos okból vagy összefüggésben terjesztik elő. (1620/B/1991. AB határozat, ABH 1991, 972, 973.) Ha az újabb indítványt más okra, más alkotmányossági összefüggésre alapítják, az Alkotmánybíróság az újabb indítvány érdemi vizsgálatába bocsátkozik. [35/1997. (VI. 11.) AB határozat, ABH 1997, 200, 212.; 37/2004. (X. 15.) AB határozat, ABH 2004, 908, 911.] Az Abh. a Korm.r. 4. § (1)–(2) bekezdései, valamint az 5. § (1)–(4) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította. Jelen indítvány az Abh.-val elbírált indítvánnyal azonos abban, hogy támadja a Korm.r. 4. § (2) bekezdését, valamint az 5. § (1)–(2) bekezdését, tehát azonos jogszabályhelyeket támad. 1.1. Az indítvány a Korm.r. 4. § (2) bekezdésének, tartalmát tekintve a (2) bekezdés második mondata alkotmányellenességét állítja, amely szerint: „Egyezség hiányában a körzeti földhivatal az 5. §-ban foglaltak szerint jár el.” A támadott rendelkezés alkotmányellenességét a következőkben jelöli meg: – alacsony szintű a szabályozás, – magasabb szintű jogszabállyal, a Polgári Törvény könyvről szóló 1959. évi IV. törvénnyel ellentétes, mert annak alapján egyezség hiányában a közös tulajdon megszüntetéséről a bíróság dönt, – néhány kérelmező eldöntheti a közös tulajdon megszüntetését, ami sérti a többi tulajdonostárs tulajdonosi jogait, az Alkotmány 13. § (1) bekezdését. Az Abh.-ban az Alkotmánybíróság érdemben elbírálta és elutasította a Korm.r. 4. § (2) bekezdésének alkotmányellenességét állító indítványt a többi tulajdonostárs tulajdonának sérelme, az Alkotmány 13. § (1) bekezdése tekintetében. Ebben a részében a jelen indítvány „ítélt dolog”, ezért az erre irányuló eljárást Alkotmánybíróság megszüntette az Ügyrend 31. § c) pontja alapján. Az indítvány további részeit az Alkotmánybíróság érdemben elbírálta. 1.2. Az új indítvány a Korm.r. 5. § (1)–(2) bekezdését is támadja, amely rendelkezések alkotmányosságát az Abh. ugyancsak vizsgálta. A korábbi indítvány azonban a Korm.r. 5. § (1)–(4) bekezdéseinek az alkotmányellenességét a diszkrimináció tilalmába ütközésre hivatkozással támadta, az indítványt ebben a részében az Alkotmánybíróság elutasította. A jelen indítvány viszont más alkotmányi rendelkezéseket, más alkotmányossági érveket hív fel, ezért az indítványt ezen részében az Alkotmánybíróság érdemben elbírálta. 2. A Korm.r. 4. § (2) bekezdésének alkotmányellenességét azzal indokolja, hogy egyrészt alacsony szintű a szabályozás, másrészt magasabb szintű jogszabállyal, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezéseivel ellentétes. Azzal érvel, hogy a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozóan a Ptk. szabályai világosak, a döntéseket szótöbbséggel, vagy egyhangú határozattal a tulajdonostársak hozzák és nem egyes tulajdonostársak, továbbá garanciális szabály, hogy vita esetén a bíróság dönt. A Kormány a támadott rendeletét a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) felhatalmazása alapján adta ki. Az Fkbt. 15. §-a arra hatalmazta fel a Kormányt, hogy az egységes eljárás érdekében az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályait, az Fkbt. 12/F. § (1) bekezdése szerint 2002. március 1-jéig benyújtott kérelmek teljesítésének ütemezése érdekében szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályokat, a költségviselés és megtérítés szabályait rendeletben megállapítsa. A Korm.r. végrehajtási jogszabály, amelyet a felhatalmazó törvénnyel együtt kell értelmezni és alkalmazni. Meghatározó e tekintetben az, hogy a részarány-tulajdonnak megfelelő föld kiadása, illetve a részarány-földtulajdon helyének meghatározására irányuló eljárás eredményeként kialakított földrészleten fennálló közös tulajdon megszüntetésére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a tulajdonostársak a közös tulajdont szerződéssel nem szüntetik meg, s az – a tulajdonostársak nagy számánál vagy más körülménynél fogva – nem várható. Ebben a körben a közös tulajdon megszüntetésére az Fkbt. – és nem a Ptk. – rendelkezéseit kell alkalmazni. Tehát a közös tulajdon megszüntetésének szabályait nem a Korm.r., hanem törvény határozza meg. A Korm.r. a közös tulajdonnak az Fkbt. szerinti megszüntetésére vonatkozó eljárás szabályait állapítja meg, ebből következően rendelkezései nem ellentétesek a Ptk. szabályaival. Az Fkbt. 12/K. § szerint a közös tulajdonnak az e törvény, tehát az Fkbt. rendelkezései szerinti megszüntetése következtében létrejött közös tulajdon megszüntetésére viszont már a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. 3. A továbbiakban az Alkotmánybíróság a Korm.r. egymással szorosan összefüggő 4. § (2) bekezdésének, 5. § (1)–(2) bekezdésének és (6) bekezdésének alkotmányellenességét állító indítványi részt vizsgálta. Az indítvány ezen rendelkezések alkotmányellenességét arra alapozza, hogy a közös tulajdon megszüntetését nem kérelmező tulajdonostársak jogorvoslathoz való joga sérül, az indítványozó véleménye szerint e rendelkezések az Alkotmány 57. § (5) bekezdésébe ütköznek. Az Fkbt. és a Korm.r. szempontjából a tulajdonostársak két csoportot alkotnak: – az egyik csoportba tartoznak azok, akik a részaránytulajdonnak megfelelő föld kiadása, illetve a részarány földtulajdon helyének meghatározására irányuló eljárás eredményeként kialakított földrészleten fennálló közös tulajdon megszüntetését kezdeményezik; – a másik csoportba tartoznak azok, akik ezt nem kezdeményezték, akik önálló földrészlet kialakítását nem kérték, akik így a visszamaradó földrészleten tulajdonközösségben maradnak. Ennek a közös tulajdonnak a megszüntetésére már a Ptk. szabályait kell alkalmazni. (Fkbt. 12/K. §) Ezek a tulajdonostársak tehát a saját elhatározásukkal nem vesznek részt az Fkbt. és a Korm.r. szerinti eljárásban, emiatt nem kifogásolható, hogy ezek a tulajdonostársak nem vesznek részt a sorsolási eljárásban, ebben az eljárásban ezeknek a tulajdonostársaknak nincs jogorvoslati joguk. A fentek alapján nem állapítható meg Korm.r. 4. § (2) bekezdésének, az 5. § (1)–(4) és (6) bekezdésének az Alkotmány 57. § (5) bekezdésére alapított alkotmányellenessége, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt ezekben a részeiben elutasította. Budapest, 2010. február 16. Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k., alkotmánybíró előadó alkotmánybíró