← Magyarország

63/2012. (VII. 2.) VM rendelete a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei e

Röviden

Ez a rendelet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét és fizetési szabályait határozza meg. Célja, hogy egységes keretet biztosítson az élelmiszerlánc-felügyeleti, talajvédelmi, borászati, növénytermesztési, erdészeti, vadászati, halászati és tenyésztési hatósági eljárások díjainak beszedésére és felhasználására.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
63/2012. (VII. 2.) VM rendelete a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 35. pontjában, és az (5) bekezdés i) pontjában, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. § (3) bekezdésében, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (2) bekezdés 1–4., 6–11. pontjában, valamint (8) bekezdésében, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (1) bekezdés c) pont 13. alpontjában, a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 56. § (1) bekezdés h) pontjában, a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. § (2) bekezdés j) pontjában, a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 13. § (3) bekezdésében, az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdés a) pont 16. alpontjában, és az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a fás szárú energetikai ültetvényekről szóló 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet 8. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró közigazgatási és igazságügyi miniszterrel, valamint az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § f) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti fejlesztési miniszterrel egyetértésben –, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a), c), e), h), i) és j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH), illetve a megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-felügyeleti, talajvédelmi, borászati, növénytermesztési, erdészeti, vadászati, halászati és tenyésztési hatósági, valamint mezőgazdasági igazgatási hatáskörébe tartozó, kérelemre indult eljárásaiért az 1. mellékletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. (2) E rendelet alkalmazásában: 1. egy darabáru küldemény: a darabszámtól függetlenül az egyszerre egy fuvarlevéllel, illetve ezt pótló egyéb fuvarokmánnyal vagy ezek nélkül szállított 2 tonna összsúlyt meg nem haladó küldemény; 2. egy jármű küldemény (szállítmány): a befogadóképességtől függetlenül, az egy szállítóeszközbe berakott és egy fuvarlevéllel, e mellett egyéb fuvarokmánnyal vagy e nélkül szállított 2 tonna összsúlyt meghaladó küldemény; 3. egy postaküldemény (csomag, levélpostai küldemény): a csomagok darabszámától függetlenül az egy szállítólevéllel szállított csomagküldemény, illetve – a küldemények darabszámától függetlenül – az egy vámokmánnyal kezelt levélpostai küldemény; 4. eljáró hatóság: a NÉBIH, a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága, erdészeti igazgatósága, földművelésügyi igazgatósága, illetve a növény- és talajvédelmi igazgatósága, valamint a kerületi állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző hivatal. 2. Az igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésére vonatkozó közös szabályok 2. § (1) A díjat az e rendelet szerint díjfizetési kötelezettség alá tartozó hatósági eljárást kezdeményező ügyfélnek kell megfizetnie. (2) Az 1. mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjakat – amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik – az eljáró hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett, 2. mellékletben meghatározott számlájára, átutalás vagy fizetési számlára történő készpénzbefizetés útján kell megfizetni. (3) A fizetési megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni a hatósági eljárás 1. melléklet szerinti megnevezését és az ügyfél adószámát, illetve adóazonosító jelét. (4) A díjat – amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik – a hatóság számára az eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni, vagy a befizetés megtörténtét annak igazolására alkalmas dokumentummal igazolni. (5) Amennyiben az ügyfél a díjat a hatósági eljárásra irányuló kérelmének előterjesztésével egyidejűleg nem, vagy nem teljes mértékben fizeti meg, a hatóság hiánypótlási felhívásának kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles a befizetést teljesíteni és a fizetési megbízás közlemény rovatában az (1) bekezdésben foglalt adaton túl a hatósági felszólítás ügyazonosító számát is feltüntetni. 3. § (1) Kérelemre indult hatósági eljárásban a kérelem visszavonása vagy elutasítása esetén – amennyiben e rendelet vagy külön jogszabály másként nem rendelkezik – az igazgatási szolgáltatási díjat nem lehet visszatéríteni. (2) Nagy gyakoriságú, rendszeresen ismétlődő hatósági eljárások esetén az eljáró hatóság az ügyféllel külön elszámolási rendben is megállapodhat az igazgatási szolgáltatási díjak fizetésére vonatkozóan. (3) Amennyiben az ügyfél által előzetesen megfizetett igazgatási szolgáltatási díj összege és a hatóság által az eljárás lezárásakor megállapított díj összege eltér, az eljáró hatóság a) hivatalból köteles intézkedni a többletbefizetés visszatérítése iránt az 5. § (2) bekezdése szerint, b) az ügyfél által megfizetett díjat előlegként beszámítja és a díjköteles eljárást lezáró döntésében kötelezi az ügyfelet a különbözet 15 napon belüli megfizetésére. 4. § (1) A jogorvoslati eljárás díját a másodfokon eljáró hatósághoz kell befizetni. A jogorvoslati díj befizetését igazoló bizonylatot a jogorvoslati kérelemhez csatolni kell. (2) Amennyiben az ügyfél a jogorvoslati eljárás díját az első fokon eljáró hatóság számlájára fizette be, az első fokú hatóság köteles a befizetett díjat a jogorvoslati kérelem, illetve az ügy összes iratainak a felterjesztésével egyidejűleg a másodfokon eljáró hatósághoz átutalni. 5. § (1) Az eljáró hatóság a megfizetett díjat egészben vagy részben visszatéríti, ha az ügyfél az e rendelet szerinti, vagy az eljáró hatóságnak a költségmentességre vonatkozó döntésében foglalt díjnál többet fizetett meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti visszatérítést hivatalból a többletbefizetés megállapítását követő 8 napon belül, amennyiben pedig a többletfizetést a kérelmező jelzi az eljáró hatóságnak, a visszatérítésre vonatkozó kérelem beérkezését követő 8 napon belül kell elrendelni, és a visszatérítés teljesítése iránt a visszatérítés elrendelését követő 30 napon belül intézkedni kell. 6. § (1) A megfizetett igazgatási szolgáltatási díj az adott ügyben eljáró hatóság bevétele, amely az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényben, az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvényben, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényben, a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvényben, a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvényben, a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvényben és azok végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint a fás szárú energetikai ültetvényekről szóló 71/2007. (IV. 14) Korm. rendeletben meghatározott feladataikkal kapcsolatban felmerülő költségek fedezésére használható fel. (2) Az e rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjak vonatkozásában az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény a) 28. § (2) és (3) bekezdését a díjfizetési kötelezettség keletkezése és fennállása, b) 31. §-át a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítása, c) 32. §-át a díj visszatérítése tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy adóhatóságon eljáró hatóságot, illetéken az igazgatási szolgáltatási díjat kell érteni. (3) A díjak nyilvántartására és elszámolására az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló jogszabály előírásait kell alkalmazni. 3. Az állategészségügyi igazgatási szolgáltatási díjakra vonatkozó külön szabályok 7. § (1) Az 1. melléklet 5.1. és 5.4 pontjában meghatározott, határállomáson történő igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség nem vonatkozik a Dunán vízi szállítóeszközön történő átvitelre. (2) Magyarországon lakóhellyel, székhellyel (telephellyel) nem rendelkező ügyfél, valamint a hatósággal történt előzetes megállapodás estén a szolgáltatást teljesítő hatóság az igazgatási szolgáltatásokért fizetendő díj helyszíni, készpénzben történő megfizetésére kötelezheti az ügyfelet a vizsgálat megkezdésekor. 4. A növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakra vonatkozó külön szabályok 8. § (1) A mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló 800/99/EK bizottsági rendelet, a visszatérítésben vagy egyéb támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek kivitele során végzett ellenőrzésekről szóló 386/90/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. november 26-i 2090/2002/EK bizottsági rendelet, valamint a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet alapján indult növényegészségügyi vizsgálatok esetében a vizsgálat költségei az exportőrt terhelik, amennyiben a termék a vizsgálat alapján nem felel meg az exporttámogatásban részesülés kritériumainak. (2) A nem növény-egészségügyi vizsgálatra történt mintavételhez a díjat a mintavételt kezdeményező (megrendelő) köteles megfizetni. A minta vizsgálatáért fizetendő díjat a mintavételi díj nem tartalmazza. 5. A halászati, horgászati igazgatási szolgáltatási díjakra vonatkozó külön szabályok 9. § (1) Az állami gyermek horgászjegy kiváltása, továbbá a 70. életévét betöltött személy állami horgászjegyének kiváltása és évenkénti érvényesítésének díja ingyenes, a díj fizetése alól való mentességet a horgászjegyen fel kell tüntetni. (2) Az állami halászjegy és az állami horgászjegy díját a halászati hatóságnál, illetve megbízottjánál a jegyek átvételekor kell megfizetni. (3) A halászati hatóság, illetve megbízottja a díjbevételeket havonta, a tárgyhót követő 5. napig köteles átutalni, illetve befizetni a 2. melléklet 5. pontjában meghatározott számú számlára. A kiadott jegyekkel a forgalmazással megbízott negyedévenként, a negyedévet követő hónap 15. napjáig a halászati hatóság felé, a halászati hatóság pedig a tárgyévet követő év január 31-ig köteles a NÉBIH felé elszámolni. (4) A halászati hatóság, illetve a vizsgáztatásra kijelölt szervezet a horgászvizsga díjbevételeit havonta, a tárgyhót követő 5. napig köteles átutalni, illetve befizetni a 2. melléklet 5. pontjában meghatározott számú számlára. A kiadott horgászvizsga bizonyítványokkal a vizsgáztatásra kijelölt szervezet negyedévenként, a negyedévet követő hónap 15. napjáig a halászati hatóság felé, a halászati hatóság pedig a tárgyévet követő év január 31-ig köteles a NÉBIH felé elszámolni. 6. A vadászati igazgatási szolgáltatási díjakra vonatkozó külön szabályok 10. § (1) A fel nem használt vadászati engedély nem váltható vissza. (2) A vadászati engedély elvesztése, megsemmisülése esetén a pótlásként kiadott engedély után a teljes igazgatási-szolgáltatási díjat meg kell fizetni. 7. Záró rendelkezések 11. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2012. augusztus 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet 1. mellékletének 14.3. pontja 2013. január 1-jén lép hatályba. 12. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet a következő 61/A. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki: „Egyéb eljárási költségek az erdészeti hatósági eljárásban 61/A. § A hivatalból indult, illetőleg folytatott erdészeti hatósági eljárás során a helyszíni szemle és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek.” 13. § (1) Hatályát veszti a) az egyes állategészségügyi igazgatási szolgáltatások díjáról szóló 46/1999. (V. 19.) FVM rendelet, b) a növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 165/2004. (XI. 22.) FVM rendelet, c) az élelmiszer-ellenőrzési igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 89/2005. (X. 11.) FVM–EüM–ICSSZEM–PM együttes rendelet, d) a takarmányok hatósági vizsgálataiért fizetendő díjakról szóló 26/1997. (IV. 18.) FM rendelet, e) a tenyésztési hatóság által díjfizetés ellenében végzett feladatok körének és a fizetendő díj mértékének megállapításáról szóló 33/1994. (VI. 28.) FM rendelet, f) a növényfajták állami elismerésének és vizsgálatának díjtételeiről szóló 106/2003. (IX. 16.) FVM rendelet, g) a vetőmagvak és szaporítóanyagok minősítésének és vizsgálatának díjtételeiről szóló 107/2003. (IX. 16.) FVM rendelet, h) az erdészeti hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 40/2010. (IV. 15.) FVM rendelet, i) a bioüzemanyag-előállítás fenntartható minősítésének igazolásért, nyilvántartásba vételéért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 7/2011. (I. 28.) VM rendelet, j) a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 78/1997. (XI. 4.) FM rendelet 9. § (5) bekezdése, 11. § (4) és (5) bekezdése, a 19. § (1) bekezdésében az „A vizsga díja ötezer forint, melyet a halászati hatóságnál kell megfizetni.” szövegrész, a 20. § (2) bekezdésében az „Az eskü kivételének a díja kétezer forint, melyet a halászati hatóságnál kell megfizetni.” szövegrész, 21. § (2) bekezdése, 29. §-a, k) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 43. § (4) bekezdése, 51. §-a, 79. § (4) bekezdése, 89. § (2)–(4) bekezdése, 90. §-a, 18. számú melléklet I. része, 22. számú melléklete, l) a fás szárú energetikai ültetvények telepítésének engedélyezése, telepítése, művelése és megszüntetése részletes szabályairól, valamint ezen eljárások igazgatási és szolgáltatási díjáról szóló 45/2007. (VI. 11) FVM rendelet 5. §-a és 6. §-a, valamint 2. számú melléklete. (2) 2013. január 1-jén hatályát veszti a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 78/1997. (XI. 4.) FM rendelet 12. §-a. 14. § Ez a rendelet a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Dr. Fazekas Sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.