← Magyarország

26/2018. (IX. 27.) BM rendelete a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésre irányuló bejelentés elintézésének és a gyűlés biztosít

Röviden

Ez a rendelet a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlések bejelentésének és a rendőrségi feladatok végrehajtásának részletes szabályait írja le. A célja, hogy meghatározza, hogyan jár el a rendőrség a gyűlések bejelentésekor és biztosításakor.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
26/2018. (IX. 27.) BM rendelete a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésre irányuló bejelentés elintézésének és a gyűlés biztosításával kapcsolatos rendőrségi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101.  § (2)  bekezdés f )  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40.  § (1)  bekezdés 20.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: I. FEJEZET A GYÜLEKEZÉSI JOGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ GYŰLÉS BEJELENTÉSE ÉS ANNAK ELINTÉZÉSE 1. A gyülekezési hatóság elsődleges feladatai 1. § (1) A  gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) szerinti közterületi gyűlésre vonatkozó bejelentés (a továbbiakban: bejelentés) beérkezését követően a  gyűlés helyszíne szerint illetékes rendőrkapitányság, Budapesten megtartani tervezett gyűlés esetén a  Budapesti Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban együtt: gyülekezési hatóság) haladéktalanul megvizsgálja, hogy a) a bejelentés tartalmazza-e a Gytv. által meghatározott kötelező tartalmi elemeket, b) a bejelentett összejövetel megfelel-e a gyűlés Gytv. szerinti fogalmának, c) a gyűlés szervezője (a továbbiakban: szervező) megfelel-e a Gytv. szerinti feltételeknek, és d) a gyűlés bejelentés szerinti helyszíne közterületnek minősül-e. (2) Ha a  gyülekezési hatóság megállapítja, hogy a  bejelentés nem tartalmazza hiánytalanul a  Gytv. által előírt valamennyi elemet, a) személyesen tett bejelentés esetén aa) a bejelentő a  gyülekezési hatóság közvetlen felhívására a  hiánypótlást – jegyzőkönyv felvétele mellett – helyben elvégezheti, ab) ha az  aa)  alpontban meghatározottakra nincs lehetőség, a  gyülekezési hatóság egyeztetés keretében – a  gyűlés bejelentés szerinti időpontjára figyelemmel, határidő tűzésével – szóban hívja fel a  bejelentőt a  hiány pótlására, és erről jegyzőkönyvet készít, amelynek egy példányát a bejelentőnek átadja, b) írásban tett bejelentés esetén a gyülekezési hatóság a bejelentőt – a gyűlés bejelentés szerinti időpontjától függően – határidő tűzésével írásban vagy rövid úton hívja fel hiánypótlásra. (3) Ha a gyülekezési hatóság egyeztetést tart, a (2) bekezdés b) pontja szerinti felhívásban a hiánypótlás határnapjaként legkésőbb az egyeztetés időpontját jelöli meg. (4) Ha a szervező rövid úton történő elérhetősége a bejelentésben közölt adatok alapján nem biztosított, a gyülekezési hatóság felhívja a  szervező figyelmét, hogy a  kapcsolattartás biztosítása érdekében adja meg telefonszámát, elektronikus levelezési címét vagy az  elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét. 2. A sürgős gyűlés 2. § (1) A Gytv. szerinti sürgős gyűlés megtartására irányuló bejelentés esetén a  gyülekezési hatóság haladéktalanul megvizsgálja, hogy a) a bejelentés adatai alapján a bejelentési határidő megtartása a gyűlés célját valóban veszélyezteti-e, és b) a gyűlés bejelentése a  gyülekezési hatóságnál az  arra okot adó esemény bekövetkezését követően haladéktalanul megtörtént-e. (2) Ha az  (1)  bekezdés szerinti vizsgálat alapján a  gyülekezési hatóság azt állapítja meg, hogy a  bejelentési határidő megtartása a  gyűlés célját nem veszélyezteti, vagy a  gyűlést nem haladéktalanul az  arra okot adó esemény bekövetkezését követően jelentették be, erről a  gyülekezési hatóság a  szervezőt a  lehetőség szerint megtartott egyeztetésen vagy rövid úton tájékoztatja. A  gyülekezési hatóság a  tájékoztatásban a  szervező figyelmét felhívja a gyülekezési joggal visszaélés szabálysértés jogkövetkezményeire. 3. Gyűlés nem közterületen 3. § Ha a  gyülekezési hatóság a  tényállás tisztázása során azt észleli, hogy a  gyűlés helyszíne nem közterület, erre a szervező figyelmét felhívja, és tájékoztatja a gyűlés szervezésének jogkövetkezményeiről. 4. Gyűlés több gyülekezési hatóság illetékességi területén 4. § Ha a  gyülekezési hatóság azt állapítja meg, hogy a  gyűlés a  bejelentett helyszínre figyelemmel más gyülekezési hatóság illetékességi területét is érinti, erről a  helyszínnel érintett másik gyülekezési hatóságot azonnal, rövid úton értesíti, majd soron kívül megküldi a bejelentést és – ha arra sor került – a lefolytatott egyeztetésről készített jegyzőkönyvet, illetve szükség esetén közös egyeztetést kezdeményez. 5. Együttműködés a gyűléssel érintett bírósággal, más szervekkel 5. § (1) A  gyülekezési hatóság a  közrendet veszélyeztető körülmény mérlegelése érdekében a  gyűlés bejelentés szerinti időpontja és a gyülekezési hatóság döntésének meghozatalára nyitva álló határidő megjelölésével kikéri különösen a  gyűlés helyszínével érintett bíróság elnökének álláspontját arról, hogy a  bejelentésben megjelölt gyűlés alkalmas-e arra, hogy a bíróság működését megzavarja. (2) Ha azt a  gyűlés kapcsán rendelkezésre álló információk indokolják, a  gyülekezési hatóság – a  döntéshozatal érdekében – megkeresheti a  gyűléssel érintett szerveket, illetve azokat a  belügyminiszter irányítása alá tartozó szerveket (a továbbiakban együtt: belügyi szerv), amelyek a gyűlés lebonyolítása során a közrend és közbiztonság fenntartásában feladatkörükben érintettek. (3) A  belügyi szerv a  (2)  bekezdés szerinti megkeresés esetén – a  gyűlés bejelentésének elbírálására a  gyülekezési hatóság rendelkezésére álló határidőre figyelemmel – álláspontjáról soron kívül tájékoztatja a  gyülekezési hatóságot. (4) Ha a  gyűlés helyszíne, időtartama miatt az  a  közúti közlekedésre vagy a  tömegközlekedésre jelentős hatással jár, a gyülekezési hatóság – a gyűlés bejelentés szerinti időpontja és a gyülekezési hatóság döntésének meghozatalára nyitva álló határidő megjelölésével – megkeresheti a  közút kezelőjét, illetve a  tömegközlekedési eszköz üzemeltetőjét a gyűlés közlekedésre gyakorolt várható hatásának tisztázása érdekében. 6. Értesítés közúton megtartásra kerülő gyűlés esetén 6. § Ha a gyűlés közúton kerül megtartásra, a gyülekezési hatóság a forgalomkorlátozás várható mértékéről – a gyűlés helyszínének, útvonalának, időpontjának és a résztvevők várható létszámának megjelölésével – értesíti a) a gyűléssel érintett közút kezelőjét és b) a gyűléssel érintett közutat használó tömegközlekedési, valamint indokolt esetben a  távolsági közlekedést bonyolító eszköz üzemeltetőjét. 7. A gyülekezési hatóság gyűlés megtartásának feltételeiről rendelkező határozata 7. § (1) A  gyülekezési hatóság a  Gytv. 11.  § (4)  bekezdése és a  13.  § (5)  bekezdése szerinti határozatában rögzítendő feltételek meghatározása során figyelembe veszi különösen a) a gyűlés bejelentés szerinti időtartama és helyszíne alapján a gyűlésnek mások magán- és családi életének védelméhez való jogára, otthonának nyugalmára, a  szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogára gyakorolt hatását, b) a gyűlés helyszínének kiterjedését, útvonalának hosszát, annak a  közlekedés rendjére, ezzel mások szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogára gyakorolt hatását, c) a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező, Magyarországon tartózkodó személy vonatkozásában vállalt kötelezettség teljesítéséhez, valamint a  bíróságok zavartalan működéséhez fűződő érdekeket, d) a szervezővel való hatékony kapcsolattartás és a résztvevők helyszíni tájékoztatásának biztosításához fűződő érdeket, e) a gyűlés helyszínére és a  résztvevők számára figyelemmel a  megfelelő rendezői létszám biztosítására vonatkozó előírást, a  rendezők megfelelő térközönkénti, illetve csomóponti elhelyezkedését, továbbá a szervezővel való kapcsolattartásuk módját, f ) a biztonsági rendszabályok meghatározása keretében a  gyűlés helyszínét és a  résztvevők bejelentésben megjelölt létszámát, g) a Gytv. 9.  § (2)  bekezdésében foglalt esetben a  védőfelszerelés, egyenruha vagy azzal összetéveszthető ruházat viselésére, valamint az arc eltakarására vonatkozó információkat. (2) A gyülekezési hatóság az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meghatározása körében a) indokolt esetben, az  ahhoz elengedhetetlenül szükséges mértékben a  diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező, Magyarországon tartózkodó személy tartózkodási helyére, útvonalára, a bíróság épületének elhelyezkedésére figyelemmel a gyülekezési jog gyakorlására átmenetileg, a személyvagy létesítménybiztosítási feladat végrehajtásához szükséges ideig igénybe nem vehető biztonsági területet határozhat meg, b) a gyűlés idejére a rendőrség képviselője és a szervező közötti folyamatos kapcsolattartást írhat elő, c) előírhatja a hangosító eszközök számát, elhelyezését, közvetítő eszközök alkalmazását a szükséges technikai berendezések alkalmazása keretében, a résztvevők bejelentésben megjelölt számára figyelemmel, d) rendelkezhet menekülési útvonalak, elsősegély nyújtására szolgáló helyek kijelöléséről, a  gyűlés egészségügyi biztosításának megszervezéséről, e) biztonsági szabályokat, időszakos korlátozásokat határozhat meg a  Gytv. szerinti, a  gyűlés békés jellegét biztosító korlátozások körében meghatározott tilalmak betartásának ellenőrzése érdekében. 8. A gyülekezési hatóság döntéseinek közhírré tétele 8. § (1) A  gyülekezési hatóság a  Gytv. által meghatározott, a  gyűlést megtiltó, valamint a  Gytv. 11.  § (4)  bekezdése és 13.  § (5)  bekezdése alapján hozott határozatát haladéktalanul közzéteszi a  rendőrség központi honlapján (a  továbbiakban: honlap) anonimizált formában úgy, hogy abból a  szervező nevén túl további személyes adat ne legyen megismerhető. (2) Ha a  bíróság a  felülvizsgálat eredményeként a  gyülekezési hatóság határozatát megváltoztatja, a  gyülekezési hatóság intézkedik az ítélet rendelkező részének a honlapon történő soron kívüli közzétételéről. (3) A gyülekezési hatóság a már közzétett határozatokat nem távolíthatja el. A gyülekezési hatóság a) a bíróság döntésével nem érintett határozatát a  gyűlés megtartását követő tizenötödik napot követő munkanapon, b) ha a  határozat mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének a  vizsgálata során a  határozat megsemmisítésére, megváltoztatására vagy hatályon kívül helyezésére kerül sor, akkor a gyűlés megtiltásáról szóló határozatot a  gyűlés bejelentés szerinti időpontját követő munkanapon, a  Gytv. 11.  § (4) és 13.  § (5) bekezdése alapján hozott határozatot pedig a gyűlés időpontját követő munkanapon a honlap elkülönült, archiválásra szolgáló részébe áthelyezi, és biztosítja, hogy a honlapon az „archívum” menüpont is megjelölésre kerüljön. II. FEJEZET A RENDŐRSÉG GYŰLÉS BIZTOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATAI 9. A gyűlés rendőri biztosításával kapcsolatos elsődleges döntések 9. § (1) A  gyűlés helye szerint illetékes rendőrkapitányság, Budapesten a  Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetője (a  továbbiakban: rendőri vezető) a  gyűlés bejelentését követően a  bejelentésben foglalt adatok, az  esetlegesen megtartott egyeztetésen elhangzottak, valamint a gyűléssel kapcsolatban rendelkezésre álló egyéb adatok alapján – a  szervező erre vonatkozó kérésének lehetőség szerinti figyelembevétele mellett – meghatározza a  gyűlés biztosításának módját, és dönt arról, hogy a gyűlésen a rendőrség képviselője részt vegyen-e. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a rendőri vezető szükség szerint kijelöli a) a rendőrség képviseletére a gyűlés helyszínén jogosult személyt (a továbbiakban: rendbiztos), b) a biztosítás parancsnokát a gyűlés biztosításával kapcsolatos feladatok irányítása érdekében, c) a biztosítás helyszíni parancsnokát vagy parancsnokait, ha a gyűlés több helyszínen zajlik. (3) A rendőri vezető gondoskodik a gyűlés biztosításának előkészítéséről. Ha a gyűlés jellege vagy egyéb körülmény, így különösen a résztvevők várható létszáma azt indokolja, a gyülekezési hatóság tájékoztatja a szervezőt a gyűlésnek a mentésről szóló 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet szerinti biztosításával kapcsolatos rendelkezéseiről. (4) A közterületen tartott gyűlés biztosítására, a közlekedés rendjének fenntartására, a gyűlés esetleges feloszlatására a biztosítás parancsnoka tervet (a továbbiakban: biztosítási terv) készít, amely tartalmazza, hogy a gyűlés rendjének fenntartásában milyen erők, milyen formában működnek közre. (5) Ha a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott fokozott ellenőrzés kerül elrendelésre, az elrendelés tényének, kezdő és befejező időpontjának, valamint a fokozott ellenőrzéssel érintett terület megjelölésének a honlapon való közzétételéről a rendőri vezető gondoskodik. (6) Az  (1)–(5)  bekezdés – a  rendőrség Gytv.-ben meghatározott, a  gyűlés békés megtartása és a  közrend fenntartása érdekében szükséges feladatai ellátása érdekében – a bejelentéshez nem kötött gyűlések esetében is megfelelően alkalmazandó. 10. A rendbiztos 10. § (1) A  szervezővel való együttműködés, valamint a  szervező, illetve a  gyűlés vezetője (a továbbiakban: vezető) és a  rendőrség közötti kapcsolattartás elősegítése érdekében a  rendőri vezető rendbiztost jelöl ki az  olyan gyűlés esetén, amelyen a gyűlés jellege vagy egyéb körülmény, így különösen a résztvevők várható létszáma a részvételét indokolja. (2) A rendbiztos ebben a minőségében a biztosítás parancsnokának az irányítása alatt áll, utasítást a biztosítás helyszíni parancsnokától nem fogadhat el. A  rendbiztosi feladatokat a  biztosítás parancsnoka és a  biztosítás helyszíni parancsnoka nem láthatja el. 11. § A rendbiztos a) a gyűlést megelőzően felveszi a  kapcsolatot a  szervezővel és a  vezetővel, és tájékozódik, hogy a  rend fenntartása érdekében milyen intézkedést tett, illetve tervez, ha szükséges, további intézkedéseket javasol, azokról egyeztet, b) figyelemmel kíséri a gyűlés szervezésének folyamatát, a szervező vagy a vezető személyében bekövetkezett esetleges változást, c) ha a gyűlés jellege vagy a megjelenő résztvevők száma indokolja, a szervezővel szemlét kezdeményez, d) a biztosítási terv elkészítésében közreműködik, e) a szervezővel és a vezetővel – a gyülekezési hatóság által szükségesnek tartott mértékben és részletességgel – ismerteti a  közreműködő rendőri erők feladatait, tevékenységét, illetve a  rendezőkkel való együttműködés formáit, f ) figyelemmel kíséri a  gyűlés megtartásának törvényességét, továbbá bejelentett gyűlés esetén azt is, hogy annak megtartására a bejelentésben foglaltaknak megfelelően kerül-e sor, g) a gyűlés résztvevőinek a  törvényességet veszélyeztető magatartása esetén a  vezető figyelmét felhívja törvényi kötelezettségére, javaslatokat tesz és segítséget nyújt számára a gyűlés rendjének helyreállításához, h) felhívja a vezető figyelmét a Gytv.-ben meghatározott, a gyűlés feloszlatására vonatkozó kötelezettségére, ha arra okot adó körülményt észlel, i) ha a szervező vagy vezető nem ismert, a vezető személyét megállapítja. 11. A biztosítás parancsnokának intézkedése a gyűlés befejezését követően 12. § Ha a  szervező vagy a  vezető nem tesz eleget a  Gytv. által meghatározott, a  gyűlés befejezésével kapcsolatos kötelezettségeinek, a  biztosítás parancsnoka intézkedik a  gyűlés mulasztással érintett helyszínének megfelelő dokumentálására, amelyet a gyűlés biztosításáról készítendő rendőri jelentéshez mellékel. III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 13. § Ez a rendelet 2018. október 1-jén lép hatályba. 14. § Hatályát veszti a  rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos rendőri feladatokról szóló 15/1990. (V. 14.) BM rendelet. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.