← Magyarország

2010. XXXI. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 71. ülésszakán elfogadott, a munkaügyi statisztikáról szóló 160. számú eg

Röviden

Ez a törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 160. számú, munkaügyi statisztikáról szóló egyezményének kihirdetéséről szól, és felhatalmazást ad az egyezmény kötelező hatályának elismerésére.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege
2010. XXXI. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 71. ülésszakán elfogadott, a munkaügyi statisztikáról szóló 160. számú egyezmény kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 71. ülésszakán elfogadott, a munkaügyi statisztikáról szóló 160. számú egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés az Egyezményt és a 4. §-ban meghatározott nyilatkozatot e törvénnyel kihirdeti. A törvényt az Országgyűlés a 2010. február 22-i ülésnapján fogadta el. 3. § Az Egyezmény hiteles, angol nyelvű szövege, valamint annak hivatalos, magyar nyelvű fordítása a következő: „160. számú Egyezmény a munkaügyi statisztikáról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 1985. június 7-én hetvenegyedik ülésszakára ült össze, Miután úgy határozott, hogy különböző javaslatokat fogad el a bér- és munkaidő statisztikáról szóló 1938. évi 63. számú Egyezmény felülvizsgálatára vonatkozóan, mely kérdés az ülésszak napirendjének ötödik pontjaként szerepelt, és Miután úgy döntött, hogy ezeket a javaslatokat egy nemzetközi Egyezmény formájában adja közre, a mai napon, 1985. június 25-én elfogadja az alábbi Egyezményt, amely „a munkaügyi statisztikáról szóló 1985. évi Egyezmény” néven idézhető: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk A jelen Egyezményt ratifikáló tagállam vállalja, hogy az alapvető munkaügyi statisztikai adatokat rendszeresen összegyűjti, rendszerezi és közzéteszi, és az adatgyűjtést erőforrásaival összhangban fokozatosan kiterjeszti a következő tárgykörökre: (a) gazdaságilag aktív népesség, foglalkoztatás, ahol releváns, a munkanélküliség, és ahol lehetséges, az észlelhető alulfoglalkoztatás; (b) a gazdaságilag aktív népesség szerkezete és megoszlása részletes vizsgálatok céljára és alapadatok biztosítása érdekében; (c) átlagkeresetek és a munkaidő (a ténylegesen ledolgozott munkaidő vagy fizetett munkaidő) és ahol helyénvaló, az időbérek és a szokásos munkaidő; (d) bérszerkezet és -megoszlás; (e) a munkaerő költsége; (f) fogyasztói árindex; (g) háztartási kiadások vagy, ahol célszerű, családi kiadások és, ahol lehetséges, háztartási bevételek vagy, ahol célszerű, családi bevételek; (h) üzemi balesetek és, amennyire lehetséges, foglalkozási megbetegedések; és (i) munkaügyi viták. 2. cikk A jelen Egyezmény által előírt statisztikai adatok gyűjtésénél, rendszerezésénél és közzétételénél alkalmazott elvek, meghatározások és módszerek tervezése és felülvizsgálata során a tagállamok vegyék figyelembe a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet égisze alatt létrejött legújabb normákat és irányelveket. 3. cikk Az Egyezmény által előírt statisztikai adatok gyűjtésénél, rendszerezésénél és közzétételénél alkalmazott elvek, meghatározások és módszerek tervezése és felülvizsgálata során konzultálni kell a munkáltatók és a munkavállalók képviseleti szerveivel, ahol ilyenek léteznek, hogy figyelembe lehessen venni igényeiket, és biztosítani lehessen együttműködésüket. 4. cikk Jelen Egyezményből semmiféle kötelezettség nem vezethető le olyan adatok közzétételére vagy felfedésére, amely bármilyen módon egy önálló statisztikai egység, vagyis személy, háztartás, intézmény vagy vállalat adatainak nyilvánosságra hozásához vezethet. 5. cikk A jelen Egyezményt ratifikáló tagállam vállalja, hogy a gyakorlatban megvalósítható legrövidebb időn belül közli a Nemzetközi Munkaügyi Hivatallal a nyilvánosságra hozott és az Egyezmény szerint rendszerezett statisztikai adatokat és a közzétételükre vonatkozó tájékoztatókat, különösen – (a) az adatok terjesztésének eszközeire vonatkozó hivatkozást (nyomtatott kiadványok esetén címek és hivatkozási számok vagy ezzel egyenértékű leírás más módon terjesztett adatok esetén); és (b) a legújabb időpontokat és időszakokat, amelyekre vonatkozóan a különböző statisztikák rendelkezésre állnak, valamint közzétételük vagy megjelenésük időpontját. 6. cikk A statisztikai adatoknak a jelen Egyezmény szerinti gyűjtésénél és rendszerezésénél alkalmazott források, elvek, meghatározások és módszerek részletes leírásait – (a) úgy kell kialakítani és korszerűsíteni, hogy azok tükrözzék a fontosabb változásokat; (b) amint lehetséges, közölni kell a Nemzetközi Munkaügyi Hivatallal; és (c) nyilvánosságra kell hozni az illetékes nemzeti szerv révén. II. MUNKAÜGYI ALAPSTATISZTIKÁK 7. cikk A gazdaságilag aktív népességre, a foglalkoztatásra, ahol releváns, a munkanélküliségre, és ahol lehetséges, az észlelhető alulfoglalkoztatottságra vonatkozó aktuális statisztikákat úgy kell rendszerezni, hogy azok az ország egészére nézve reprezentatívak legyenek. 8. cikk A gazdaságilag aktív népesség szerkezetéről és megoszlásáról szóló statisztikát úgy kell rendszerezni, hogy azok az ország egészére nézve reprezentatívak legyenek, alkalmasak legyenek részletes vizsgálatok elvégzésére, és alapadatként szolgáljanak. 9. cikk 1. Aktuális statisztikát kell összeállítani az átlagkeresetekről és a munkaidőről (a ténylegesen ledolgozott vagy a fizetett munkaidőről) a foglalkoztatottak minden fontosabb kategóriájára és a gazdasági tevékenységek minden fontosabb ágazatára kiterjedően, oly módon, hogy az reprezentatív legyen az ország egészére nézve. 2. Ahol ez helyénvaló, statisztikát kell összeállítani az időbérekről és a szokásos munkaidőről a gazdasági tevékenységek minden fontosabb ágazatában, minden fontosabb foglalkozásra vagy foglalkozáscsoportra kiterjedően, oly módon, hogy az reprezentatív legyen az ország egészére nézve. 10. cikk Statisztikát kell összeállítani a bérszerkezetről és -megoszlásról a gazdasági tevékenységek minden fontosabb ágazatában foglalkoztatottakra kiterjedően. 11. cikk Statisztikát kell összeállítani a munkaerő költségéről a gazdasági tevékenység minden fontosabb ágazatára kiterjedően. Ahol lehetséges, ezek a statisztikai adatok legyenek összhangban ugyanazon terület foglalkoztatási és munkaidőadataival (ténylegesen ledolgozott vagy fizetett munkaidő). 12. cikk Fogyasztói árindexet kell számítani annak érdekében, hogy mérni lehessen jelentős lakossági csoportok vagy az egész népesség fogyasztására jellemző áruk árainak időbeni alakulását. 13. cikk Statisztikát kell összeállítani a háztartási kiadásokról vagy, ahol célszerű, a családi kiadásokról és, ahol lehetséges, a háztartási bevételekről vagy, ahol célszerű, a családi bevételekről a magánháztartások vagy családok mindenféle típusára és méretére kiterjedően, oly módon, hogy az reprezentatív legyen az ország egészére. 14. cikk 1. Statisztikát kell összeállítani az üzemi balesetekről oly módon, hogy az reprezentatív legyen az ország egészére nézve, és ahol lehetséges, terjedjen ki a gazdasági tevékenység minden ágazatára. 2. Amennyiben lehetséges, statisztikát kell összeállítani a foglalkozási megbetegedésekről a gazdasági tevékenységek minden ágazatára kiterjedően és oly módon, hogy az reprezentatív legyen az ország egészére nézve. 15. cikk Statisztikát kell összeállítani a munkaügyi vitákról oly módon, hogy az az ország egészére nézve reprezentatív legyen, és ahol lehetséges, a gazdasági tevékenység minden ágazatára kiterjedjen. III. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS 16. cikk 1. A jelen Egyezményt ratifikáló tagállamnak az I. Részben meghatározott általános kötelezettségek értelmében vállalnia kell az Egyezményben foglalt kötelezettségeket a II. Rész egy vagy több cikke tekintetében. 2. Minden tagország jelölje meg ratifikációs okmányában a II. Résznek azt a cikkét vagy cikkeit, amelyek tekintetében vállalja az Egyezmény kötelezettségeit. 3. Az a tagállam, mely az Egyezményt ratifikálta, a következőkben értesítheti a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatóját arról, hogy elfogadja az Egyezmény kötelezettségeit a II. Rész egy vagy több olyan cikkének tekintetében, amelyeket nem jelölt meg ratifikációs okmányában. Az ilyen értesítés a közlés időpontjától számítva a ratifikáció hatályával bír. 4. Az Egyezményt ratifikáló tagállam a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Alapokmányának 22. cikke értelmében az Egyezmény alkalmazásáról szóló jelentésében számoljon be jogszabályainak és gyakorlatának helyzetéről a II. Rész cikkeiben meghatározott azon tárgykörökre vonatkozóan, amelyek tekintetében nem fogadta el az Egyezmény kötelezettségeit, valamint arról, milyen mértékben tesz vagy kíván eleget tenni az Egyezménynek ezeken a területeken. 17. cikk 1. A tagországok a II. Rész azon cikkében vagy cikkeiben említett statisztikai adatgyűjtés körét, amely vagy amelyek tekintetében vállalták az Egyezmény kötelezettségeit, kezdetben korlátozhatják a munkavállalók meghatározott kategóriáira, meghatározott gazdasági szektorokra, gazdasági tevékenységi ágazatokra vagy földrajzi területekre. 2. Az a tagállam, amely a statisztikai adatgyűjtést a jelen cikk 1. bekezdése értelmében korlátozza, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Alapokmányának 22. cikke értelmében az Egyezmény alkalmazásáról készítendő első jelentésében jelölje meg a II. Résznek azt a cikkét vagy azokat a cikkeit, amelyekre a korlátozás vonatkozik, megindokolva a korlátozás természetét és okait, és következő jelentéseiben számoljon be arról, milyen mértékben volt lehetséges vagy javasolják kiterjeszteni az Egyezmény alkalmazását a munkavállalók további kategóriáira, további gazdasági szektorokra, a gazdasági tevékenység egyéb ágazataira vagy más földrajzi területekre. 3. Az érintett munkaadók és munkavállalók képviseleti szerveivel való konzultáció után a tagállam, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójához intézett nyilatkozat útján az Egyezmény hatálybalépésének minden évfordulóját követő hónapban, további korlátozásokat vezethet be a II. Rész azon cikkében vagy cikkeiben meghatározott statisztikák technikai hatályában, amelyek vonatkozásában elfogadták az Egyezmény kötelezettségeit. Az ilyen nyilatkozatok a bejegyzésüktől számított egy év elteltével lépnek hatályba. Minden tagállam, amely ilyen korlátozásokat vezet be, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Alapokmányának 22. cikke értelmében az Egyezmény alkalmazásáról készítendő jelentésében közölje a jelen cikk 2. bekezdésében említett részleteket. 18. cikk A jelen Egyezmény felülvizsgálja a bér- és munkaidő statisztikáról szóló 1938. évi Egyezményt. IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 19. cikk A jelen Egyezmény hivatalos ratifikációit a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójával kell közölni nyilvántartásba vétel céljából. 20. cikk 1. A jelen Egyezmény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagállamai közül csak azokra nézve kötelező, amelyeknek ratifikációit a főigazgató nyilvántartásba vette. 2. Az Egyezmény azon időponttól számított tizenkét hónap múlva lép hatályba, amikor két tagállam részéről történt ratifikációt a főigazgató nyilvántartásba vette. 3. A továbbiakban a jelen Egyezmény minden tagállamra nézve tizenkét hónappal azután lép hatályba, hogy a tagállam ratifikációját nyilvántartásba vették. 21. cikk 1. A jelen Egyezményt ratifikáló tagállam azt a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójával egy nyilvántartásba vétel céljából közölt nyilatkozat útján mondhatja fel az Egyezmény első hatálybalépésének időpontjától számított tíz év elteltével. Az ilyen felmondás a nyilvántartásba vételét követő egy év elteltével válik hatályossá. 2. Az a tagállam, amely a jelen Egyezményt ratifikálta és amely az előző bekezdésben említett tízéves időszak lejárta utáni egy éven belül nem él a jelen cikkben biztosított felmondási jogával, újabb tízéves időszakra kötelezettségben marad. Ezt követően minden tíz év elteltével mondhatja fel a jelen Egyezményt a jelen cikkben előírt feltételek szerint. 3. A jelen Egyezményt ratifikáló tagállam, az érintett munkaadók és munkavállalók képviseleti szervezeteivel történt konzultáció után, az Egyezmény eredeti hatálybalépésétől számított 5 év lejártával, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójához intézett nyilatkozat útján visszavonhatja az Egyezmény kötelezettségeinek elfogadását a II. Rész egy vagy több cikkének tekintetében, feltéve, hogy e kötelezettségek elfogadását e cikkek közül legalább egy cikk tekintetében fenntartja. Ez a visszavonás a bejegyzést követő egy év eltelte után válik hatályossá. 4. Az a tagállam, amely a jelen Egyezményt ratifikálta és amely a jelen cikk 3. bekezdésében említett ötéves időszak lejárta utáni egy éven belül nem él a szóban forgó bekezdésben biztosított visszavonás jogával, újabb ötéves időszakra kötelezettségben marad a II. Rész azon cikkei tekintetében, melyek esetében vállalta a jelen Egyezmény előírásait. Ezt követően minden öt év elteltével vonhatja vissza ezen kötelezettségek elfogadását a jelen cikkben előírt feltételek szerint. 22. cikk 1. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet valamennyi tagállamát köteles értesíteni a Szervezet tagállamai által vele közölt valamennyi ratifikálás, illetve felmondás nyilvántartásba vételéről. 2. A főigazgató a második ratifikáció nyilvántartásba vételéről küldött értesítésével egyidejűleg felhívja a Szervezet tagállamainak a figyelmét az Egyezmény hatálybalépésének időpontjára is. 23. cikk A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója az előző cikkek rendelkezéseivel összhangban nyilvántartásba vett ratifikációkat és felmondásokat az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikke szerint valamennyi részletükben nyilvántartásba vétel céljából megküldi az Egyesült Nemzetek főtitkárának. 24. cikk A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa az általa szükségesnek ítélt időpontokban jelentést terjeszt az Általános Konferencia elé a jelen Egyezmény helyzetéről, és megvizsgálja, kívánatos-e a Konferencia napirendjére tűzni az Egyezmény részleges vagy teljes módosításának kérdését. 25. cikk 1. Ha a Konferencia a jelen Egyezményt részben vagy egészében módosító új Egyezményt fogad el, az új Egyezmény eltérő rendelkezése hiányában (a) az új módosító Egyezmény valamely tagállam által történő ratifikálása, tekintet nélkül a fenti 21. cikk rendelkezéseire, ipso jure magában foglalja a jelen Egyezmény azonnali felmondását, amennyiben és amikor az új módosító Egyezmény hatályba lép; (b) az új módosító Egyezmény hatálybalépésekor lezárul a jelen Egyezmény ratifikálásának lehetősége a tagállamok előtt. 2. A jelen Egyezmény jelenlegi formájában és tartalmával mindenképpen érvényben marad mindazon tagállamokra nézve, amelyek a jelen Egyezményt ratifikálták, de a módosító Egyezményt nem. 26. cikk A jelen Egyezmény szövegének angol és francia változata egyaránt hiteles.” 4. § Az Országgyűlés felhatalmazást ad arra, hogy a Magyar Köztársaság az Egyezményhez a következő nyilatkozatot tegye: „A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 71. ülésszakán elfogadott, a munkaügyi statisztikáról szóló 160. számú egyezmény III. Rész 16. cikke 1. bekezdésével összhangban a II. Rész kötelező alkalmazása a Magyar Köztársaság vonatkozásában a 7. cikkre, a 8. cikkre, a 9. cikkre, a 10. cikkre, a 11. cikkre, a 12. cikkre, a 13. cikkre, a 14. cikkre, a 15. cikkre terjed ki.” 5. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. és 3. § az Egyezmény 20. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) Az Egyezmény, illetve a 2. és 3. § hatálybalépésének naptári napját, annak ismertté válását követően, a külpolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett, egyedi határozatával állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, valamint a Központi Statisztikai Hivatal elnöke gondoskodik. Sólyom László s. k., Dr. Katona Béla s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.