📄 Jogszabály szövege
25/2015. (VI. 15.) BM rendelete az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjainak szolgálatképes állapota megállapítása érdekében a befolyásoltság kiszűrése céljából elvégezhető vizsgálatok köréről és a vizsgálat végrehajtásának szabályairól.
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
341. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.)
Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek
hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési
jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével – a következőket rendelem el:
1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában kábítószer a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben meghatározott
kábítószer és új pszichoaktív anyag.
2. Az alkoholos befolyásoltság vizsgálatának eszközei 2. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú (a továbbiakban: hivatásos állomány) tagja esetében az alkoholos
befolyásoltság vizsgálata kizárólag elektromos alkoholteszterrel (a továbbiakban: alkoholteszter), ennek hiányában
alkoholszondával vagy hiteles elektromos légalkoholmérő berendezéssel (a továbbiakban: hiteles mérőeszköz)
hajtható végre.
3. Az alkoholteszter és az alkoholszonda alkalmazása 3. § (1) Az alkoholos befolyásoltság vizsgálatát a feltételezhetően alkoholfogyasztás okozta szolgálatképes állapot
– vélelmezhető – hiányának felismerését követő legrövidebb időn belül kell végrehajtani. Ennek érdekében
az alkoholos befolyásoltság ellenőrzése megkezdésekor szóban lehetőség szerint nyilatkoztatni kell a hivatásos
állomány vizsgálat alá vont tagját, hogy
a) mikor fogyasztott utoljára szeszes italt,
b) fogyasztott-e kábítószert vagy a központi idegrendszer működését befolyásoló gyógyszert, és ha igen, mikor.
(2) Alkoholteszter a mérési eredményt számszerűen kijelző úgynevezett „aktív” üzemmódban vagy a mérési eredményt
számszerűen ki nem jelző úgynevezett „passzív” üzemmódban alkalmazható. Ha az alkoholteszterrel „passzív”
üzemmódban végzett mérés eredménye pozitív, a mérést „aktív” üzemmódban haladéktalanul meg kell ismételni.
(3) Az alkoholteszter 0,10 mg/l légalkohol értéket meg nem haladó mérési eredménye orvosszakértői szempontból
nem értékelhető, ezért ilyen esetben további mintavételre csak akkor kerülhet sor, ha korábban a hivatásos
állomány vizsgálat alá vont tagja a szeszesital fogyasztásának tényéről nyilatkozott.
(4) Ha az alkoholteszterrel végzett mérés eredménye a 0,25 mg/l légalkohol értéket nem haladja meg, szóban
nyilatkoztatni kell a hivatásos állomány vizsgálat alá vont tagját, hogy tüdőbetegségben szenved-e, vagy van-e
testhőmérséklet emelkedése. Ha nem áll fenn a vér- és vizeletminta vétel esete, a hivatásos állomány vizsgálat alá
vont tagját nyilatkoztatni kell arról, hogy a mérési eredményt elfogadja-e. Ha a hivatásos állomány vizsgálat alá vont
tagja úgy nyilatkozik, hogy elfogadja, akkor az előző nyilatkozatait és a mérés eredményét az 1. melléklet szerinti
dokumentum (a továbbiakban: Nyilatkozat) kitöltésével rögzíteni kell. A Nyilatkozat rögzítését követően további
mintavételre intézkedni nem kell.
(5) Ha a hivatásos állomány vizsgálat alá vont tagja a (4) bekezdés szerinti mérési eredményt nem fogadja el, szóban
nyilatkoztatni kell arról, hogy hajlandó-e magát alávetni hiteles mérőeszközzel történő vizsgálatnak. Ha hivatásos
állomány vizsgálat alá vont tagja úgy nyilatkozik, hogy erre hajlandó, hiteles mérőeszközzel történő mérésre kell
intézkedni.
(6) Ha az alkoholteszterrel végzett mérés eredménye a 0,25 mg/l légalkohol-értékeket meghaladja, a hivatásos
állomány vizsgálat alá vont tagját szóban nyilatkoztatni kell arról, hogy hajlandó-e magát alávetni hiteles
mérőeszközzel történő vizsgálatnak, továbbá arról, hogy szenved-e tüdőbetegségben, vagy van-e testhőmérsékletemelkedése. Ha a hivatásos állomány vizsgálat alá vont tagja hajlandó magát a vizsgálatnak alávetni, és nyilatkozata
szerint nem szenved tüdőbetegségben és nincs testhőmérséklet-emelkedése, hiteles mérőeszközzel történő
mérésre kell intézkedni.
(7) Ha az alkoholszondával végzett ittasság ellenőrzés eredménye pozitív, a hivatásos állomány vizsgálat alá vont
tagját szóban nyilatkoztatni kell arról, hogy szenved-e tüdőbetegségben vagy van-e testhőmérséklet emelkedése.
Ha a hivatásos állomány vizsgálat alá vont tagja nyilatkozata szerint nem szenved tüdőbetegségben és nincs
testhőmérséklet emelkedése, a (6) bekezdés szerint kell eljárni.
(8) Alkoholteszterrel vagy alkoholszondával végzett ittasság ellenőrzés esetén az ellenőrzés időpontját és a mérés
számszerű eredményét, illetve az elszíneződés mértékét a vizsgálatról készült jegyzőkönyvben minden esetben
rögzíteni kell.
(9) Eseti jelleggel szúrópróbaszerűen is ellenőrizhető a hivatásos állomány tagjának szolgálatképes állapota.
4. A hiteles mérőeszköz alkalmazása 4. § (1) A hiteles mérőeszközzel történő mérés végrehajtása előtt a mérést végrehajtó köteles meggyőződni arról,
hogy az eszköz alkalmas-e hiteles mérés végzésére, azaz a mérőeszköz hitelesítése a mérésügyről szóló törvény
végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 13. §-ában foglaltak szerint nem vesztette hatályát. Ha
a mérőeszköz nem minősül hitelesnek, azzal mérés nem hajtható végre.
(2) A hiteles mérőeszközzel folytatott vizsgálat megkezdése előtt a hivatásos állomány vizsgálat alá vont tagját
a hiteles mérőeszközzel végzett vizsgálatról készült, a 2. mellékletben meghatározott jegyzőkönyv (a továbbiakban:
Jegyzőkönyv) megfelelő rovataiban nyilatkoztatni kell esetleges tüdőbetegségére, testhőmérséklet emelkedésére,
továbbá a vezetési képességre hátrányosan ható szer fogyasztására vonatkozóan.
(3) Ha a hivatásos állomány vizsgálat alá vont tagja
a) a (2) bekezdésben foglaltakra vonatkozó nyilatkozat megtételét megtagadja,
b) nyilatkozata szerint tüdőbetegségben szenved,
c) úgy nyilatkozik, hogy testhőmérséklet emelkedése van, illetve
d) a szervezetében kábítószer, a központi idegrendszer működését befolyásoló gyógyszer jelenléte
valószínűsíthető
a hiteles mérőeszközzel mérés nem hajtható végre, ezért vér- és vizeletminta vételre kell intézkedni.
(4) A hiteles mérőeszközzel – a használati útmutatójában előírt módon – 15 perc különbséggel két mérést kell
elvégezni úgy, hogy az első mérés lehetőség szerint a szolgálatképes állapot vélelmezhető hiányának felismerésétől
számított 30 percen belül megtörténjen.
(5) A hiteles mérőeszköz alkalmazása után a vizsgálati eredményt mindkét mérés alkalmával két példányban
kell kinyomtatni, és azokat a hivatásos állomány vizsgálat alá vont tagjával alá kell íratni. A Jegyzőkönyvet két
példányban kell felvenni. A kinyomtatott vizsgálati eredmény és Jegyzőkönyv egyik példányát az intézkedésről
készült jelentéshez kell csatolni. A vizsgálati eredmény és a Jegyzőkönyv másik példányát a hivatásos állomány
vizsgálat alá vont tagjának át kell adni.
(6) A mérés végrehajtásánál és a Jegyzőkönyv felvételénél a mérőeszköz kezelőjén kívül legalább egy, a hivatásos
állomány vizsgálat alá vont tagja szolgálati elöljárójának jelen kell lennie, és a Jegyzőkönyvet a jelenlévők
mindegyikének alá kell írnia.
(7) A hiteles mérőeszköz eredményes alkalmazását követően – az 5. § (1) bekezdés d), f ) és g) pontja kivételével – vérés vizeletminta vételről intézkedni nem kell.
(8) Ha a hiteles mérőeszközzel végzett első mérés eredménye a 0,10 mg/l légalkohol értéket nem haladja meg, a 3. §
(3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
5. Vér- és vizeletminta vétel 5. § (1) Az alkoholfogyasztásra vonatkozó szakértői vizsgálathoz szükséges vérvételre és lehetőleg közel azonos időben
végzett vizeletminta vételre kell intézkedni, amelyet a cselekményt követően a legrövidebb időn belül végre kell
hajtani, ha a hivatásos állomány vizsgálat alá vont tagja
a) az alkoholszondával, az alkoholteszterrel vagy a hiteles mérőeszközzel végzett ellenőrzést megtagadja,
b) olyan állapotban van, amely meggátolja az alkoholszonda, az alkoholteszter vagy a hiteles mérőeszköz
eredményes alkalmazását,
c) nyilatkozata szerint tüdőbetegségben szenved vagy testhőmérséklet emelkedése van, és az ittasság
ellenőrzés eredménye, illetve az ittasság érzékelhető külső jegyei alapján a szeszes ital fogyasztás gyanúja
fennáll,
d) az egészségi állapotára – így különösen tüdőbetegségére, testhőmérséklet emelkedés esetleges fennállására –
vonatkozó nyilatkozat megtételét vagy annak aláírását megtagadja,
e) hiteles mérőeszközzel történő első mérés foganatosítása a szolgálatképes állapot vélelmezhető hiánya
felismerésének időpontjától számított 30 percen belül nem hajtható végre,
f ) a Jegyzőkönyv aláírását megtagadja,
g) a hiteles mérőeszköz mérési eredményét kétségbe vonja és véralkohol-vizsgálatot kér,
h) nyilatkozata vagy az ez irányú ellenőrzés eredménye alapján szervezetében a kábítószer vagy a központi
idegrendszer működését befolyásoló gyógyszer jelenléte valószínűsíthető, és az ittasság ellenőrzés
eredménye, illetve az ittasság érzékelhető külső jegyei alapján a szeszes ital fogyasztás gyanúja is fennáll.
(2) Ha a vizeletminta biztosítása nem lehetséges, kétszeri vérvételre kell intézkedni úgy, hogy a második vérvételre
az első mintavételt követő 30–45 perc között kerüljön sor.
(3) A vér- és vizeletvételre kizárólag az erre a célra rendszeresített, ép zárcímkével ellátott, bontatlan – a mintavételi
eszközöket magába foglaló – egységdoboz alkalmazható. A mintavételi egységdoboz felnyitása és alkalmazása csak
a hivatásos állomány mintavétellel érintett tagja, a hivatásos állomány vizsgálatot foganatosító tagja, a szolgálati
elöljáró és a mintát vevő orvos jelenlétében történhet.
(4) A minta levételét az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai
alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve
keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM–ÖM–PTNM
együttes rendelet 2. § c) pontja szerinti alapellátó orvos (a továbbiakban: alapellátó orvos) végzi. Ha az alapellátó
orvos igénybe vétele akadályba ütközik, mintavétel érdekében a területileg illetékes egészségügyi szolgáltató
ügyeletes orvosát kell igénybe venni.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben, ha a mintavételt a szolgálatteljesítés helye szerint illetékes
(a továbbiakban: egészségügyi szolgáltató) ügyeletes orvosa végzi, akkor ennek költségét az Országgyűlési Őrség
téríti meg.
6. A kábítószer-fogyasztás okozta befolyásoltság vizsgálata során a biológiai mintavételt megalapozó
körülmények
6. § (1) A hivatásos állomány vizsgálat alá vont tagjának kábítószer-fogyasztás okozta befolyásoltsága feltételezhető, ha
a) a hivatásos állomány vizsgálat alá vont tagján a kábítószer okozta bódult állapotra jellemző testi és pszichikai
tünetek észlelhetőek,
b) a hivatásos állomány vizsgálat alá vont tagján az egyes kábítószerek fogyasztása okozta jellemző elvonási
tünetek észlelhetőek, vagy
c) a hivatásos állomány vizsgálat alá vont tagja kimutatható időn belüli kábítószer-fogyasztásról nyilatkozik.
(2) A kábítószer-fogyasztás okozta befolyásoltság gyanúját erősíti, ha az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően
a) a hivatásos állomány vizsgálat alá vont tagjánál vagy közvetlen környezetében kábítószer gyanúját keltő
anyag,
b) a hivatásos állomány vizsgálat alá vont tagjánál vagy közvetlen környezetében az egyes kábítószerek
élvezetéhez használatos eszköz, tárgy vagy
c) a hivatásos állomány vizsgálat alá vont tagjánál a kábítószer-fogyasztás egyéb testi jelei (például tűszúrások
nyomai)
fedezhetőek fel. (3) A vizsgálat során tapasztaltakat összességükben kell megítélni. Mivel egyes testi és pszichikai tünetek előidézésére
egyéb állapotok – különösen fáradtság, esetleges betegség – is alkalmasak, illetve egyéb testi jelnek oka lehet
más beavatkozás – így különösen egészségügyi kezelés – is, ezért a hivatásos állomány vizsgálat alá vont tagját
mindezekre vonatkozóan nyilatkoztatni kell.
7. A kábítószer-fogyasztás okozta befolyásoltság vizsgálata során a biológiai mintavétel végrehajtása
7. § (1) Kábítószer-fogyasztás okozta befolyásoltság gyanúja esetén
a) ha az a 6. § (1) bekezdés a) alpontja alapján merül fel, vér- és vizeletminta vételére kell intézkedni
a rendszeresített „A kábítószeres befolyásoltság (élő személynél) megállapítására alkalmas vér- és vizeletvételi
– II. számú – egységdoboz” (a továbbiakban: II. számú egységdoboz);
b) ha az kizárólag a 6. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján merül fel, egyszeri vizeletvételre kell intézkedni
a rendszeresített „A kábítószer-fogyasztás (élő személynél) megállapítására alkalmas vizeletvételi – I. számú –
egységdoboz” (a továbbiakban: I. számú egységdoboz)
alkalmazásával.
(2) Ha nyálminta előszűrésére alkalmas rendszeresített eszköz áll rendelkezésre, a hivatásos állomány vizsgálat alá vont
tagja általi kábítószer-fogyasztás okozta befolyásoltság gyanúja esetén őt nyálminta adására kell kötelezni. Ezen
gyanú hiányában viszont a hivatásos állomány vizsgálat alá vont tagja a minta adására nem kötelezhető.
(3) A biológiai mintavétel alapját képező körülmények észlelését követő lehető legrövidebb időn belül kell végrehajtani
a mintavételezést.
(4) Ha az I. és II. számú egységdoboz mintavételi eszközöket magába foglaló doboza címkével lezárt, akkor
a mintavételezésre kizárólag olyan egységdoboz alkalmazható, amely bontatlan. A mintavételi egységdoboz
felnyitása és alkalmazása csak a hivatásos állomány mintavétellel érintett tagja, a hivatásos állomány vizsgálatot
foganatosító tagja, a szolgálati elöljáró és a mintát vevő orvos jelenlétében történhet.
(5) A minta levételét az alapellátó orvos végzi. Ha az alapellátó orvos igénybe vétele akadályba ütközik, mintavétel
érdekében az egészségügyi szolgáltató ügyeletes orvosát kell igénybe venni.
(6) A vér- és vizeletvétel végrehajtását azzal egy időben az I. és II. számú egységdobozban erre a célra elhelyezett
jegyzőkönyvben is dokumentálni kell. A jegyzőkönyvet pontosan és hiánytalanul kell kitölteni, amely során ügyelni
kell arra, hogy az időpontokra vonatkozó adatok 24 órás időbeosztás szerint kerüljenek rögzítésre. A kábítószerfogyasztás okozta befolyásoltság bizonyíthatósága érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a mintavételkor
fennálló klinikai tünetek orvos általi jegyzőkönyveztetésére is.
(7) Ha vizelet előszűrésére alkalmas rendszeresített eszköz áll rendelkezésre, el kell végezni a vizeletminta előszűrő
vizsgálatát.
(8) A hivatásos állomány vizsgálat alá vont tagja a vizeletminta adását megelőzően nagy mennyiségű folyadékot nem
fogyaszthat.
(9) A mintavételezés után a minta hőmérsékletét, színét és kémhatását – az egységdoboz részét képező kémhatásmérő
tesztcsíkkal – a vételezés helyén ellenőrizni kell.
(10) A vizeletminta adását a hivatásos állomány vizsgálatot foganatosító – a hivatásos állomány mintavétellel érintett
tagjával azonos nemű – tagjának az emberi méltóságot nem sértő módon figyelemmel kell kísérnie, amit úgy kell
végrehajtania, hogy a mintahamisítás lehetősége kizárható legyen.
8. Záró rendelkezések 8. § Ez a rendelet 2015. július 1-jén lép hatályba.
Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.