← Magyarország

1824/2015. (XI. 19.) Korm. határozata a terrorizmus elleni küzdelem feladatainak egységes végrehajtási rendjéről.

Röviden

Ez a kormányhatározat a terrorizmus elleni küzdelem feladatainak egységes végrehajtási rendjét szabályozza, a terrorcselekmények megelőzését, az ellenük való fellépést és felszámolást, valamint a felkészülést célozva.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
1824/2015. (XI. 19.) Korm. határozata a terrorizmus elleni küzdelem feladatainak egységes végrehajtási rendjéről. A Kormány – figyelemmel a  Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról szóló 1035/2012. (II. 21.) Korm.  határozatban foglaltakra – a terrorcselekmények megelőzése, a terrorizmus elleni fellépés, valamint annak felszámolása, illetve a terrorizmus elleni küzdelemre való felkészülés általános feladatainak egységes végrehajtása érdekében a következő határozatot hozza: 1. A határozat hatálya 1. E határozat hatálya kiterjed a) a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) terrorizmus elleni fellépésben érintett hivatali szerveire, b) az Alkotmányvédelmi Hivatalra, c) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra, d) az Információs Hivatalra, e) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra, f ) a Terrorelhárítási Központra (a továbbiakban: TEK), g) az Országos Rendőr-főkapitányságra, h) a Nemzeti Védelmi Szolgálatra, i) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra, j) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra, k) a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központra, l) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalra, m) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára, valamint n) a 32. pontban meghatározott minisztériumokra. 2. A terrorfokozatok 2. A  terrorfokozatok a  terrorfenyegetettség jellemzőihez igazodóan elrendelhető különböző fokozatok (a  továbbiakban: fokozatok), amelyek jelölése 1–4. számmal történik. A  fokozatot a  tényleges fenyegetettség mértékének megfelelően kell meghatározni azzal, hogy az 1-es fokozat jelenti a legmagasabb kockázatot. 3. A fokozatok elrendelése, módosítása és megszüntetése 3. A  belügyminiszter a  Terrorellenes Koordinációs Bizottság (a  továbbiakban: TKB) kezdeményezésére vagy saját hatáskörben jogosult a  különböző fokozatok elrendelésére, módosítására vagy megszüntetésére a Nemzetbiztonsági Kabinet egyetértésével. 4. Ha rendkívüli sürgősségre tekintettel a különböző fokozatok elrendeléséről, módosításáról vagy megszüntetéséről haladéktalanul szükséges intézkedni, a  Nemzetbiztonsági Kabinet egyetértése a  fokozatok elrendelését, módosítását vagy megszüntetését követően is beszerezhető. 5. A Nemzetbiztonsági Kabinet egyet nem értése esetén javaslatot tesz a belügyminiszternek a fokozat módosítására, megszüntetésére vagy a fokozat megszüntetése esetén a fokozat ismételt elrendelésére. 6. A  belügyminiszter az  5.  pontban meghatározott javaslattól – alapos okkal – eltérő döntést is hozhat, a  fokozatok elrendelése, módosítása vagy megszüntetése tárgyában nem utasítható. 7. A  belügyminiszter a  tényleges fenyegetettség mértékének megfelelő fokozatot Magyarország egész területére vonatkozóan vagy egy meghatározott területrészének megjelölésével rendeli el. 8. 4-es (alacsony) fokozat rendelhető el, ha az  ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk alapján az  Európai Unió, illetve az  Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (a  továbbiakban: NATO) tagállamában terrorcselekmény elkövetésének veszélye áll fenn, a cselekmények természete, kiterjedése, valamint hatásai előre nem határozhatók meg és Magyarországnak nemzetközi vagy szövetségesi közreműködési kötelezettsége áll fenn a  veszély elhárításában, illetve kezelésében. A  fokozatot mindaddig fenn kell tartani, amíg Magyarország közreműködési kötelezettsége a  veszély elhárításában fennáll, illetve terrorveszélyeztetettsége – nagy valószínűséggel – nem zárható ki. 9. 3-as (közepes) fokozat rendelhető el, ha az  ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk a  fenyegetettség szintjének növekedésére utalnak vagy az  Európai Unió, illetve a  NATO tagállamában, vagy a  szomszédos államok valamelyikében terrorcselekményt követtek el, amelynek hatásaként Magyarország fenyegetettségének növekedése valószínűsíthető, de magasabb fokozat bevezetése nem indokolt. A  fokozatot mindaddig fenn kell tartani, amíg Magyarország veszélyeztetettsége – nagy valószínűséggel – nem zárható ki. 10. 2-es (magas) fokozat rendelhető el, ha az  ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk Magyarország konkrét veszélyeztetettségére utalnak vagy Magyarországot fenyegető terrorcselekmény közvetlen bekövetkezésére utaló, konkrét információk állnak rendelkezésre. A fokozatot a fenyegetettségi szint fennállásáig, illetve mindaddig fenn kell tartani, amíg az  ellenőrzött információk nem utalnak a  fenyegetettség szintjének csökkenésére, illetve megszűnésére. 11. 1-es (kritikus) fokozat rendelhető el, ha Magyarország területén vagy Magyarország területére is kiható, súlyos következményekkel járó terrorcselekményt követtek el vagy Magyarország területén olyan súlyos következményekkel járó egyéb esemény történik, amelynél felmerülhet a  terrorizmussal való összefüggés. A fokozatot a következmények felszámolásáig, az elkövetők felderítésére, elfogására és további terrorcselekmények megakadályozására kidolgozott intézkedések bevezetéséig, illetve mindaddig fenn kell tartani, amíg az  elkövetők felderítése és elfogása, valamint további terrorcselekmények elhárítása érdekében a  bevezetett intézkedések végrehajtása szükséges. 12. Bármely fokozat bevezetésekor – szükség szerint – az azt megelőző fokozat rendszabályai is végrehajthatók. 4. A TKB szervezetét érintő általános rendelkezések 13. A  TKB a  Nemzetbiztonsági Kabinetnek a  terrorveszéllyel, illetve terrorfenyegetettséggel kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálásának hatékony teljesítése érdekében működik. A  TKB e  kormányhatározatban meghatározottak szerint biztosítja a Nemzetbiztonsági Kabinet feladatellátását. 14. A TKB elnöke a TEK főigazgatója. 15. A  TKB állandó tagjai az  1.  pont b)–l)  alpontjában meghatározott szervek vezető beosztású képviselői. A  TKB elnöke eseti jelleggel más állami szervek vezető beosztású képviselőit is meghívhatja a TKB ülésére. A TKB tagjai tevékenységükért díjazásban nem részesülnek. 16. A  TKB működésével kapcsolatos részletes eljárási szabályokat a  TKB ügyrendje tartalmazza. A  TKB ügyrendjét a belügyminiszter jóváhagyásával a TKB állapítja meg. 17. A TKB logisztikai bázisát a TEK biztosítja. 18. A  TKB a  terrorveszéllyel, illetve a  terrorfenyegetettséggel kapcsolatos elemző-értékelő tevékenysége hatékonyságának biztosítása, illetve a  hírközlési és informatikai rendszerének működésképtelensége vagy hatékonyságának javítása érdekében a  BM bázisán létrehozott Nemzeti Helyzetértékelő Központban is végezheti tevékenységét. 5. A TKB által ellátott feladatok 19. A TKB feladata a rendvédelmi szervek által műveleti, valamint partnerszolgálati együttműködés keretében szerzett, a  terrorizmusra és terrorcselekményekre – ideértve az  Alaptörvényben rögzített jogállami berendezkedést, annak alapintézményeit és alapértékeit támadó és veszélyeztető hazai és külföldi tevékenységet – vonatkozó információk cseréjével, összegzésével, értékelésével, illetve válsághelyzetben a  felderítő, műveleti intézkedések összehangolásával és a  szükségesnek ítélt hatósági intézkedések kezdeményezésével kapcsolatos koordinációs tevékenység ellátása. 20. A TKB a 19. pontban meghatározott feladatainak ellátása érdekében együttműködik az 1. pontban meghatározott szervekkel. 21. Ha a  TKB a  rendelkezésére álló adatok, információk alapján a  19.  pontban meghatározott feladatellátása során megállapítja, hogy az  1.  pontban meghatározott valamelyik szerv intézkedése szükséges, a  TKB kezdeményezi a szervet irányító, felügyelő vagy vezető miniszternél az intézkedés előírását. 22. Ha a  késedelem jelentős nemzetbiztonsági sérelemmel járhat, a TKB közvetlenül kezdeményezheti az  1.  pontban meghatározott valamelyik szerv intézkedését, a szervet irányító miniszter egyidejű értesítése mellett. 23. A  TKB Magyarország terrorfenyegetettségéről, a  hozzá eljuttatott információkról és az  annak alapján megtett intézkedésekről a belügyminiszter útján tájékoztatja a Nemzetbiztonsági Kabinetet. 24. A  TKB szükség szerint, de legalább félévente beszámol a  tevékenységéről, az  érintett szervekkel történő együttműködésről a Nemzetbiztonsági Kabinetnek, amelyet a belügyminiszter útján terjeszt fel. 6. A TKB terrorfokozatok elrendelése esetén végrehajtandó feladatai, a központi intézkedési terv 25. A belügyminiszter által elrendelt fokozatok bevezetésével egyidejűleg a TKB elnöke intézkedik a TKB aktivizálásáról, illetve – ha indokolt – a TKB működési folyamatosságának a fenntartásáról. 26. Az  elrendelt fokozatokkal kapcsolatban végrehajtandó feladatokról, intézkedésekről a  Nemzetbiztonsági Kabinet –  a TKB javaslata és az  egyedi intézkedési tervek alapján – központi intézkedési tervet (a  továbbiakban: központi intézkedési terv) készít. 27. A központi intézkedési terv tartalmazza: a) a vélelmezett eseményeket, illetve azoknak a közrendre és közbiztonságra gyakorolt hatását; b) az érintett szervek által végrehajtandó feladatokat, intézkedéseket, azok konkrét felelőseinek megjelölésével; c) a feladat-végrehajtásban részt vevő erőket, eszközöket és módszereket; d) a végrehajtandó feladatok, intézkedések határidejét; e) az irányítás, együttműködés rendjét. 28. A TKB a bekövetkezett terrorcselekményekről – a BM Rendészeti Információs Iroda bevonásával – az ügyrendjében meghatározottak szerint összefoglaló-értékelő-elemző jelentést készít, amelyet a belügyminiszter útján terjeszt fel a Nemzetbiztonsági Kabinetnek. 29. A jelentés tartalmazza: a) a bekövetkezett eseményeket, illetve azok következményeit és azok elemzését, b) az érintett szervek által végrehajtott feladatokat, intézkedéseket és azok értékelését, c) a feladat-végrehajtásban részt vevő erőket, eszközöket és módszereket, illetve a bevonható tartalékokat, d) a végrehajtott intézkedések hatását. 30. A  belügyminiszter az  egyes fokozatok vonatkozásában a  központi intézkedési tervben megfogalmazott intézkedésektől eltérő intézkedéseket is bevezethet. 7. A fokozatokról való tájékoztatás rendje 31. A  TEK az  elrendelt, módosított vagy megszüntetett fokozatról a  fokozat számának és illetékességi területének megjelölésével a TEK által működtetett BM ügyelet (a továbbiakban: BM ügyelet) útján értesti a TKB állandó tagjait. 32. A  BM ügyelet az  elrendelt, módosított vagy megszüntetett fokozatról a  fokozat számának és illetékességi területének megjelölésével soron kívül tájékoztatja a  kormányügyeleti rendszer létrehozásáról szóló kormányhatározat (a  továbbiakban: Korm. határozat) alapján a  tájékoztatási körébe tartozó vezetőket, a  jelentési rendszerbe tartozó minisztériumokat a biztonsági ügyeleteik útján, valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó szerveket, illetve az irányítási jogkörébe nem tartozó, a Korm. határozat hatálya alá tartozó szerveket. 33. A BM ügyelet haladéktalanul megkezdi a TKB állandó tagjainak értesítését, valamint a Korm. határozat hatálya alá tartozó szervek vezetőinek tájékoztatását, amely szervek a fokozat elrendelését, módosítását vagy megszüntetését követően soron kívül intézkednek az elrendelt feladatok végrehajtásáról. 34. A terrorcselekmény elkövetésére vonatkozó információkat a BM ügyelet a Belügyminisztérium és a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek ügyeleti szolgálatai által teljesítendő tájékoztatási kötelezettség rendjéről, valamint a kormányügyelet működéséről szóló utasításban foglaltak szerint továbbítja. 8. A lakosság tájékoztatása 35. Az elrendelt, módosított vagy megszüntetett fokozatokról a lakosságot a belügyminiszter tájékoztatja a TEK útján. 36. A TEK főigazgatója Lakossági Tájékoztatási Tervet készít a TKB véleményének kikérését követően a BM bevonásával. A Lakossági Tájékoztatási Terv meghatározza a) a tájékoztatás tartalmát, b) az érintett lakosság körét, c) a tájékoztatás határidejét, d) a tájékoztatás eszközeit, illetve módját. 9. A terrorizmus elleni küzdelemre való felkészülés, a fokozatok tervezési feladatai 37. A fokozatokhoz rendelt feladatok végrehajtását az 1. pont b)–m) alpontjában meghatározott szervek fokozatonként külön tervezik meg (a  továbbiakban: egyedi intézkedési terv) a  Nemzetbiztonsági Kabinet által meghatározott követelményrendszer alapján. 38. Az  egyedi intézkedési tervnek biztosítani kell bármely fokozat elrendelésétől számított legrövidebb időn belül az  adott fokozatban előírt feladatok végrehajtásához, a  rendszer folyamatos működésének fenntartásához szükséges feltételeket. 39. Az egyedi intézkedési tervet az 1. pont b)–m) alpontjában meghatározott szervek vezetői hagyják jóvá. 40. A  jóváhagyott egyedi intézkedési terveket minden év január 30-ig, az  egyes fokozatok elrendelése esetén pedig a  fokozatokra az  egyedi intézkedési tervben meghatározott időpontig kell a  Nemzetbiztonsági Kabinet által meghatározott tartalom szerint aktualizálni és pontosítani. 41. Az egyedi intézkedési terv alapján a TKB összeállítja a központi intézkedési tervre vonatkozó javaslatát, és döntésre felterjeszti a Nemzetbiztonsági Kabinet részére. 10. A terrorizmus elleni fellépés, annak felszámolása, valamint a fokozatok elrendelése esetén végrehajtandó intézkedések 42. A  fokozatokkal kapcsolatban végrehajtandó intézkedéseket az  1.  pont b)–m)  alpontjában meghatározott szervek vezetői határozzák meg a központi intézkedési terv figyelembevételével. 11. Együttműködés az állami szervekkel 43. A Kormány felhívja a Kormány tagjait, valamint az irányítása vagy felügyelete alá tartozó állami szerveket, továbbá felkéri az egyéb állami szerveket, hogy működjenek együtt a Nemzetbiztonsági Kabinettel és a TKB-val, különösen a terrorfenyegetettségre, valamint terrorveszélyeztetettségre, illetve a bekövetkezett terrorcselekményre vonatkozó információknak a TKB feladat- és hatáskörrel rendelkező tagja számára történő megküldésével. 44. A  Kormány felkéri az  Országgyűlés elnökét, hogy az  Országgyűlési Őrség feladatait és intézkedéseit e  határozat figyelembevételével állapítsa meg. 12. Átmeneti rendelkezések 45. A  Kormány elrendeli a  terrorizmus elleni küzdelem aktuális feladatairól szóló 2112/2004. (V. 7.) Korm. határozat I.  számú mellékletében foglalt Terrorizmus Elleni Nemzeti Akcióterv felülvizsgálatát, valamint felkéri a  legfőbb ügyészt az ebben való közreműködésre. Felelős: belügyminiszter érintett miniszterek Határidő: a határozat hatálybalépését követő 45 napon belül 46. A  TKB előkészíti az  egyedi intézkedési tervek elkészítésének főbb tartalmi követelményeit és arról –  a  Nemzetbiztonsági Kabinet döntését követően – az  1.  pont b)–m)  alpontjában meghatározott szerveket tájékoztatja. Felelős: TKB Határidő: a határozat hatálybalépését követő 45 napon belül 47. Az  1.  pont b)–m)  alpontjában meghatározott szervek, a  46.  pont szerint meghatározott tartalmi követelmények figyelembevételével egyedi intézkedési tervet készítenek és azt megküldik a TKB-nak. Felelős: 1. pont b)–m) alpontjában meghatározott szervek Határidő: a határozat hatálybalépését követő 90 napon belül 48. A  TKB az  1.  pont b)–m)  alpontjában meghatározott szervek egyedi intézkedési terveinek figyelembevételével központi intézkedési tervet készít elő. Felelős: TKB Határidő: a határozat hatálybalépését követő 120 napon belül 13. Záró rendelkezések 49. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. 50. Hatályát veszti a) a Terrorizmus Elleni Nemzeti Akcióterv felülvizsgálatáról szóló 2151/2005. (VII. 27.) Korm. határozat, b) a  terrorfelderítés műveleti koordinációjáról és a  Terrorellenes Koordinációs Bizottság létrehozásáról szóló 2239/2005. (X. 28.) Korm. határozat. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.