📄 Jogszabály szövege
1824/2015. (XI. 19.) Korm. határozata a terrorizmus elleni küzdelem feladatainak egységes végrehajtási rendjéről.
A Kormány – figyelemmel a Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról szóló 1035/2012. (II. 21.) Korm. határozatban
foglaltakra – a terrorcselekmények megelőzése, a terrorizmus elleni fellépés, valamint annak felszámolása, illetve a terrorizmus
elleni küzdelemre való felkészülés általános feladatainak egységes végrehajtása érdekében a következő határozatot hozza:
1. A határozat hatálya 1. E határozat hatálya kiterjed
a) a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) terrorizmus elleni fellépésben érintett hivatali szerveire,
b) az Alkotmányvédelmi Hivatalra,
c) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra,
d) az Információs Hivatalra,
e) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra,
f ) a Terrorelhárítási Központra (a továbbiakban: TEK),
g) az Országos Rendőr-főkapitányságra,
h) a Nemzeti Védelmi Szolgálatra,
i) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra,
j) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra,
k) a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központra,
l) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalra,
m) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára, valamint
n) a 32. pontban meghatározott minisztériumokra.
2. A terrorfokozatok 2. A terrorfokozatok a terrorfenyegetettség jellemzőihez igazodóan elrendelhető különböző fokozatok
(a továbbiakban: fokozatok), amelyek jelölése 1–4. számmal történik. A fokozatot a tényleges fenyegetettség
mértékének megfelelően kell meghatározni azzal, hogy az 1-es fokozat jelenti a legmagasabb kockázatot.
3. A fokozatok elrendelése, módosítása és megszüntetése 3. A belügyminiszter a Terrorellenes Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: TKB) kezdeményezésére vagy
saját hatáskörben jogosult a különböző fokozatok elrendelésére, módosítására vagy megszüntetésére
a Nemzetbiztonsági Kabinet egyetértésével.
4. Ha rendkívüli sürgősségre tekintettel a különböző fokozatok elrendeléséről, módosításáról vagy megszüntetéséről
haladéktalanul szükséges intézkedni, a Nemzetbiztonsági Kabinet egyetértése a fokozatok elrendelését,
módosítását vagy megszüntetését követően is beszerezhető.
5. A Nemzetbiztonsági Kabinet egyet nem értése esetén javaslatot tesz a belügyminiszternek a fokozat módosítására,
megszüntetésére vagy a fokozat megszüntetése esetén a fokozat ismételt elrendelésére.
6. A belügyminiszter az 5. pontban meghatározott javaslattól – alapos okkal – eltérő döntést is hozhat, a fokozatok
elrendelése, módosítása vagy megszüntetése tárgyában nem utasítható.
7. A belügyminiszter a tényleges fenyegetettség mértékének megfelelő fokozatot Magyarország egész területére
vonatkozóan vagy egy meghatározott területrészének megjelölésével rendeli el.
8. 4-es (alacsony) fokozat rendelhető el, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk alapján az Európai
Unió, illetve az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (a továbbiakban: NATO) tagállamában terrorcselekmény
elkövetésének veszélye áll fenn, a cselekmények természete, kiterjedése, valamint hatásai előre nem határozhatók
meg és Magyarországnak nemzetközi vagy szövetségesi közreműködési kötelezettsége áll fenn a veszély
elhárításában, illetve kezelésében. A fokozatot mindaddig fenn kell tartani, amíg Magyarország közreműködési
kötelezettsége a veszély elhárításában fennáll, illetve terrorveszélyeztetettsége – nagy valószínűséggel – nem
zárható ki.
9. 3-as (közepes) fokozat rendelhető el, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk a fenyegetettség
szintjének növekedésére utalnak vagy az Európai Unió, illetve a NATO tagállamában, vagy a szomszédos államok
valamelyikében terrorcselekményt követtek el, amelynek hatásaként Magyarország fenyegetettségének növekedése
valószínűsíthető, de magasabb fokozat bevezetése nem indokolt. A fokozatot mindaddig fenn kell tartani, amíg
Magyarország veszélyeztetettsége – nagy valószínűséggel – nem zárható ki.
10. 2-es (magas) fokozat rendelhető el, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk Magyarország konkrét
veszélyeztetettségére utalnak vagy Magyarországot fenyegető terrorcselekmény közvetlen bekövetkezésére
utaló, konkrét információk állnak rendelkezésre. A fokozatot a fenyegetettségi szint fennállásáig, illetve mindaddig
fenn kell tartani, amíg az ellenőrzött információk nem utalnak a fenyegetettség szintjének csökkenésére, illetve
megszűnésére.
11. 1-es (kritikus) fokozat rendelhető el, ha Magyarország területén vagy Magyarország területére is kiható,
súlyos következményekkel járó terrorcselekményt követtek el vagy Magyarország területén olyan súlyos
következményekkel járó egyéb esemény történik, amelynél felmerülhet a terrorizmussal való összefüggés.
A fokozatot a következmények felszámolásáig, az elkövetők felderítésére, elfogására és további terrorcselekmények
megakadályozására kidolgozott intézkedések bevezetéséig, illetve mindaddig fenn kell tartani, amíg az elkövetők
felderítése és elfogása, valamint további terrorcselekmények elhárítása érdekében a bevezetett intézkedések
végrehajtása szükséges.
12. Bármely fokozat bevezetésekor – szükség szerint – az azt megelőző fokozat rendszabályai is végrehajthatók.
4. A TKB szervezetét érintő általános rendelkezések 13. A TKB a Nemzetbiztonsági Kabinetnek a terrorveszéllyel, illetve terrorfenyegetettséggel kapcsolatos
kormányzati feladatok koordinálásának hatékony teljesítése érdekében működik. A TKB e kormányhatározatban
meghatározottak szerint biztosítja a Nemzetbiztonsági Kabinet feladatellátását.
14. A TKB elnöke a TEK főigazgatója.
15. A TKB állandó tagjai az 1. pont b)–l) alpontjában meghatározott szervek vezető beosztású képviselői. A TKB
elnöke eseti jelleggel más állami szervek vezető beosztású képviselőit is meghívhatja a TKB ülésére. A TKB tagjai
tevékenységükért díjazásban nem részesülnek.
16. A TKB működésével kapcsolatos részletes eljárási szabályokat a TKB ügyrendje tartalmazza. A TKB ügyrendjét
a belügyminiszter jóváhagyásával a TKB állapítja meg.
17. A TKB logisztikai bázisát a TEK biztosítja.
18. A TKB a terrorveszéllyel, illetve a terrorfenyegetettséggel kapcsolatos elemző-értékelő tevékenysége
hatékonyságának biztosítása, illetve a hírközlési és informatikai rendszerének működésképtelensége vagy
hatékonyságának javítása érdekében a BM bázisán létrehozott Nemzeti Helyzetértékelő Központban is végezheti
tevékenységét.
5. A TKB által ellátott feladatok 19. A TKB feladata a rendvédelmi szervek által műveleti, valamint partnerszolgálati együttműködés keretében szerzett,
a terrorizmusra és terrorcselekményekre – ideértve az Alaptörvényben rögzített jogállami berendezkedést,
annak alapintézményeit és alapértékeit támadó és veszélyeztető hazai és külföldi tevékenységet – vonatkozó
információk cseréjével, összegzésével, értékelésével, illetve válsághelyzetben a felderítő, műveleti intézkedések
összehangolásával és a szükségesnek ítélt hatósági intézkedések kezdeményezésével kapcsolatos koordinációs
tevékenység ellátása.
20. A TKB a 19. pontban meghatározott feladatainak ellátása érdekében együttműködik az 1. pontban meghatározott
szervekkel.
21. Ha a TKB a rendelkezésére álló adatok, információk alapján a 19. pontban meghatározott feladatellátása során
megállapítja, hogy az 1. pontban meghatározott valamelyik szerv intézkedése szükséges, a TKB kezdeményezi
a szervet irányító, felügyelő vagy vezető miniszternél az intézkedés előírását.
22. Ha a késedelem jelentős nemzetbiztonsági sérelemmel járhat, a TKB közvetlenül kezdeményezheti az 1. pontban
meghatározott valamelyik szerv intézkedését, a szervet irányító miniszter egyidejű értesítése mellett.
23. A TKB Magyarország terrorfenyegetettségéről, a hozzá eljuttatott információkról és az annak alapján megtett
intézkedésekről a belügyminiszter útján tájékoztatja a Nemzetbiztonsági Kabinetet.
24. A TKB szükség szerint, de legalább félévente beszámol a tevékenységéről, az érintett szervekkel történő
együttműködésről a Nemzetbiztonsági Kabinetnek, amelyet a belügyminiszter útján terjeszt fel.
6. A TKB terrorfokozatok elrendelése esetén végrehajtandó feladatai, a központi intézkedési terv
25. A belügyminiszter által elrendelt fokozatok bevezetésével egyidejűleg a TKB elnöke intézkedik a TKB aktivizálásáról,
illetve – ha indokolt – a TKB működési folyamatosságának a fenntartásáról.
26. Az elrendelt fokozatokkal kapcsolatban végrehajtandó feladatokról, intézkedésekről a Nemzetbiztonsági Kabinet
– a TKB javaslata és az egyedi intézkedési tervek alapján – központi intézkedési tervet (a továbbiakban: központi
intézkedési terv) készít.
27. A központi intézkedési terv tartalmazza:
a) a vélelmezett eseményeket, illetve azoknak a közrendre és közbiztonságra gyakorolt hatását;
b) az érintett szervek által végrehajtandó feladatokat, intézkedéseket, azok konkrét felelőseinek megjelölésével;
c) a feladat-végrehajtásban részt vevő erőket, eszközöket és módszereket;
d) a végrehajtandó feladatok, intézkedések határidejét;
e) az irányítás, együttműködés rendjét.
28. A TKB a bekövetkezett terrorcselekményekről – a BM Rendészeti Információs Iroda bevonásával – az ügyrendjében
meghatározottak szerint összefoglaló-értékelő-elemző jelentést készít, amelyet a belügyminiszter útján terjeszt fel
a Nemzetbiztonsági Kabinetnek.
29. A jelentés tartalmazza:
a) a bekövetkezett eseményeket, illetve azok következményeit és azok elemzését,
b) az érintett szervek által végrehajtott feladatokat, intézkedéseket és azok értékelését,
c) a feladat-végrehajtásban részt vevő erőket, eszközöket és módszereket, illetve a bevonható tartalékokat,
d) a végrehajtott intézkedések hatását.
30. A belügyminiszter az egyes fokozatok vonatkozásában a központi intézkedési tervben megfogalmazott
intézkedésektől eltérő intézkedéseket is bevezethet.
7. A fokozatokról való tájékoztatás rendje 31. A TEK az elrendelt, módosított vagy megszüntetett fokozatról a fokozat számának és illetékességi területének
megjelölésével a TEK által működtetett BM ügyelet (a továbbiakban: BM ügyelet) útján értesti a TKB állandó tagjait.
32. A BM ügyelet az elrendelt, módosított vagy megszüntetett fokozatról a fokozat számának és illetékességi
területének megjelölésével soron kívül tájékoztatja a kormányügyeleti rendszer létrehozásáról szóló
kormányhatározat (a továbbiakban: Korm. határozat) alapján a tájékoztatási körébe tartozó vezetőket, a jelentési
rendszerbe tartozó minisztériumokat a biztonsági ügyeleteik útján, valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó
szerveket, illetve az irányítási jogkörébe nem tartozó, a Korm. határozat hatálya alá tartozó szerveket.
33. A BM ügyelet haladéktalanul megkezdi a TKB állandó tagjainak értesítését, valamint a Korm. határozat hatálya alá
tartozó szervek vezetőinek tájékoztatását, amely szervek a fokozat elrendelését, módosítását vagy megszüntetését
követően soron kívül intézkednek az elrendelt feladatok végrehajtásáról.
34. A terrorcselekmény elkövetésére vonatkozó információkat a BM ügyelet a Belügyminisztérium és a belügyminiszter
irányítása alá tartozó szervek ügyeleti szolgálatai által teljesítendő tájékoztatási kötelezettség rendjéről, valamint
a kormányügyelet működéséről szóló utasításban foglaltak szerint továbbítja.
8. A lakosság tájékoztatása 35. Az elrendelt, módosított vagy megszüntetett fokozatokról a lakosságot a belügyminiszter tájékoztatja a TEK útján.
36. A TEK főigazgatója Lakossági Tájékoztatási Tervet készít a TKB véleményének kikérését követően a BM bevonásával.
A Lakossági Tájékoztatási Terv meghatározza
a) a tájékoztatás tartalmát,
b) az érintett lakosság körét,
c) a tájékoztatás határidejét,
d) a tájékoztatás eszközeit, illetve módját.
9. A terrorizmus elleni küzdelemre való felkészülés, a fokozatok tervezési feladatai
37. A fokozatokhoz rendelt feladatok végrehajtását az 1. pont b)–m) alpontjában meghatározott szervek fokozatonként
külön tervezik meg (a továbbiakban: egyedi intézkedési terv) a Nemzetbiztonsági Kabinet által meghatározott
követelményrendszer alapján.
38. Az egyedi intézkedési tervnek biztosítani kell bármely fokozat elrendelésétől számított legrövidebb időn belül
az adott fokozatban előírt feladatok végrehajtásához, a rendszer folyamatos működésének fenntartásához
szükséges feltételeket.
39. Az egyedi intézkedési tervet az 1. pont b)–m) alpontjában meghatározott szervek vezetői hagyják jóvá.
40. A jóváhagyott egyedi intézkedési terveket minden év január 30-ig, az egyes fokozatok elrendelése esetén pedig
a fokozatokra az egyedi intézkedési tervben meghatározott időpontig kell a Nemzetbiztonsági Kabinet által
meghatározott tartalom szerint aktualizálni és pontosítani.
41. Az egyedi intézkedési terv alapján a TKB összeállítja a központi intézkedési tervre vonatkozó javaslatát, és döntésre
felterjeszti a Nemzetbiztonsági Kabinet részére.
10. A terrorizmus elleni fellépés, annak felszámolása, valamint a fokozatok elrendelése esetén
végrehajtandó intézkedések
42. A fokozatokkal kapcsolatban végrehajtandó intézkedéseket az 1. pont b)–m) alpontjában meghatározott szervek
vezetői határozzák meg a központi intézkedési terv figyelembevételével.
11. Együttműködés az állami szervekkel 43. A Kormány felhívja a Kormány tagjait, valamint az irányítása vagy felügyelete alá tartozó állami szerveket, továbbá
felkéri az egyéb állami szerveket, hogy működjenek együtt a Nemzetbiztonsági Kabinettel és a TKB-val, különösen
a terrorfenyegetettségre, valamint terrorveszélyeztetettségre, illetve a bekövetkezett terrorcselekményre vonatkozó
információknak a TKB feladat- és hatáskörrel rendelkező tagja számára történő megküldésével.
44. A Kormány felkéri az Országgyűlés elnökét, hogy az Országgyűlési Őrség feladatait és intézkedéseit e határozat
figyelembevételével állapítsa meg.
12. Átmeneti rendelkezések 45. A Kormány elrendeli a terrorizmus elleni küzdelem aktuális feladatairól szóló 2112/2004. (V. 7.) Korm. határozat
I. számú mellékletében foglalt Terrorizmus Elleni Nemzeti Akcióterv felülvizsgálatát, valamint felkéri a legfőbb
ügyészt az ebben való közreműködésre.
Felelős: belügyminiszter
érintett miniszterek Határidő: a határozat hatálybalépését követő 45 napon belül
46. A TKB előkészíti az egyedi intézkedési tervek elkészítésének főbb tartalmi követelményeit és arról
– a Nemzetbiztonsági Kabinet döntését követően – az 1. pont b)–m) alpontjában meghatározott szerveket
tájékoztatja.
Felelős: TKB
Határidő: a határozat hatálybalépését követő 45 napon belül
47. Az 1. pont b)–m) alpontjában meghatározott szervek, a 46. pont szerint meghatározott tartalmi követelmények
figyelembevételével egyedi intézkedési tervet készítenek és azt megküldik a TKB-nak.
Felelős: 1. pont b)–m) alpontjában meghatározott szervek
Határidő: a határozat hatálybalépését követő 90 napon belül
48. A TKB az 1. pont b)–m) alpontjában meghatározott szervek egyedi intézkedési terveinek figyelembevételével
központi intézkedési tervet készít elő.
Felelős: TKB
Határidő: a határozat hatálybalépését követő 120 napon belül
13. Záró rendelkezések 49. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
50. Hatályát veszti
a) a Terrorizmus Elleni Nemzeti Akcióterv felülvizsgálatáról szóló 2151/2005. (VII. 27.) Korm. határozat,
b) a terrorfelderítés műveleti koordinációjáról és a Terrorellenes Koordinációs Bizottság létrehozásáról szóló
2239/2005. (X. 28.) Korm. határozat. Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.