22/
- (II. 26.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő határozatot:
- Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése által a Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról alkotott 21/
- (VII. 6.) sz. önkormányzati rendelet
- §
(11)bekezdése törvénysértő, ezért azt megsemmisíti. A megsemmisített rendelkezés e határozat Magyar Közlönyben történő közzétételének napján veszti hatályát.
- Az Alkotmánybíróság a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése által Miskolc Megyei Jogú Város városrendezési, városépítési és szabályozási előírásairól alkotott többször módosított 84/
- (XII. 20.) számú rendelet módosításáról szóló 32/
- (VII. 1.) sz. rendelet
- §-a és
- §
(2)bekezdése törvényességi vizsgálatára irányuló eljárást megszünteti. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. A megyei közigazgatási hivatal vezetője – miután a képviselő-testület törvényességi észrevételének nem adott helyt – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. §
(2)bekezdés b) pontja alapján, az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése által Miskolc Megyei Jogú Város városrendezési, városépítési és szabályozási előírásairól alkotott többször módosított 84/1997. (XII. 20.) számú rendelet (a továbbiakban: Árt.) módosításáról szóló 32/2003. (VII. 1.) sz. rendelet (a továbbiakban: Ártm.) 1. §-a és 3. §
(2)bekezdése törvényellenességének megállapítását, és ex tunc hatályú megsemmisítését. Az Ártm. úgy módosította az Árt. 18. §
(4)bekezdés c) pontját, hogy megtiltotta a távhőszolgáltatással ellátott épületeknél a távhőszolgáltatási rendszerről való leválást. Az indítványozó álláspontja szerint ezzel a szabályozással a képviselő-testület túllépte a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt1.) 6. §
(2)bekezdés c) pontjában, valamint 53. §
(8)bekezdés e) pontjában kapott rendeletalkotási felhatalmazásának kereteit és a szabályozás ellentétes a Tszt1. 35. §
(2)bekezdésében foglalt szabályokkal. Az indítvány benyújtását követően Miskolc Megyei jogú Város Közgyűlése megalkotta a Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 21/
- (VII. 6.) sz. rendeletét (a továbbiakban: Mész.), amelynek
- §-a hatályon kívül helyezte az Árt.-t és ezzel együtt hatályát vesztette az Ártm. is. A jogszabályi változásokra tekintettel az indítványozó módosította indítványát. Mivel kisebb eltérésekkel, de tartalmát tekintve az Ártm. vitatott szabályával azonos szabályt tartalmaz a Mész.
- §
(11)bekezdése, az indítványozó indítványát kiterjesztette a Mész. 30. §
(11)bekezdésére. Az indítványozó kérte azt is, hogy az Alkotmánybíróság mérlegelje az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 43. §
(4)bekezdésében foglaltak alkalmazásának lehetőségét, és ex tunc hatállyal semmisítse meg a vitatott rendelkezéseket tekintettel arra, hogy azt a jogbiztonság követelménye ugyanakkor az érintett – távhőszolgáltatásról leválni szándékozó – nagyszámú jogalany fontos érdeke indokolja. Tekintettel arra, hogy a Mész. 30. §
(11)bekezdésének ex tunc hatályú megsemmisítése csupán a
- augusztus 1-jét követően indult ügyekben jelent megoldást, – a korábban indult és függőben levő eljárások nagy számára és a további nagyszámú panaszügyek megelőzése érdekében – az indítványozó kérte azt is, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg azt is, hogy az Ártm.
- §-a és
- §
(2)bekezdése – a megalkotásától a hatályon kívül helyezéséig terjedő időben, illetőleg a visszamenőleges hatály időszakában – alkotmányellenes volt. Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy az indítvány benyújtását követően az Országgyűlés új törvényt alkotott a távhőszolgáltatásról. Az Alkotmánybíróság az indítvány elbírálásakor hatályos törvényi rendelkezések alapján végzi el az önkormányzati rendelkezések törvényességi vizsgálatát, ezért a Mész. 30. §
(11)bekezdésének törvényességét a távhőszolgáltatásról szóló
- évi XVIII. törvénynek (a továbbiakban: Tszt.2.) – a Tszt
- indítvánnyal hivatkozott szabályaihoz hasonló tartalmú – rendelkezései alapján vizsgálta. II. Az Alkotmánybíróság eljárása során a következő jogszabályi rendelkezéseket vette figyelembe.
- Az Alkotmány 44/A. §
(2)bekezdése: „
(2)A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendele tet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
- A Tszt.2.-nek a helyi önkormányzat rendelalkotási hatáskörét meghatározó szabályai: „
- §
(2)Az önkormányzat képviselő-testülete:
- a)rendeletben határozza meg a távhőszolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony részletes szabályait, valamint a hőmennyiségmérés helyét, ideértve a mérés technológiai helyét is;
- b)ellátja a törvény által hatáskörébe utalt ármegállapítói feladatokat, valamint rendeletben határozza meg az áralkalmazási és díjfizetési feltételeket. A szolgáltatói hőközponti, a felhasználói hőközponti, valamint hőfogadó állomási mérés közötti eltérésekre való tekintettel az önkormányzat képviselő-testülete külön díjalkalmazási feltételeket határozhat meg ezen mérések esetére. Az önkormányzat képviselő-testülete az ármegállapítás előtt köteles a fogyasztóvédelmi hatóság, továbbá a felhasználói érdekképviseletek véleményét kikérni. A véleményalkotás hoz szükséges információkat az önkormányzat képviselő-testülete az ármegállapítás előtt 20 nappal köteles a felhasználói érdekképviseletek rendelkezésére bocsátani;
- c)rendeletben kijelöli azokat a területeket, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése;
- d)megállapítja a távhőszolgáltatás szüneteltetésének és a felhasználók korlátozásának feltételeit, a korlátozás szabályait és sorrendjét, valamint a távhőszolgáltató azzal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit;
- e)rendeletben határozza meg az új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától kérhető csatlakozási díjat;
- f)rendeletben határozza meg a szolgáltatói hőközpontok e törvényben előírt megszüntetésének, illetve a szolgáltatói hőközpontot kiváltó berendezések létesítésének forrását, határidejét és egyéb feltételeit;
- g)rendeletben határozza meg az e törvény 43. §
(3)bekezdésében foglaltak megvalósításának módját és határidejét.” „52. §
(2)A Távhő-szolgáltatási Közüzemi Szabályzatban foglaltakkal összefüggésben az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben további részletes szabályokat határozhat meg.” „60. §
(3)Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozza a 6. §
(2)bekezdésében és az 52. §
(2)bekezdésében meghatározott, hatáskörébe utalt feladatokat.”
- A Tszt.2.-nek a távhőszolgáltatásra irányuló közüzemi szerződés felmondására, illetőleg a távhőellátás megszüntetésére vonatkozó szabályai: „
- §
(1)Az általános közüzemi szerződés határozatlan időre szól. Az egyedi közüzemi szerződés – ha a felek eltérően nem állapodtak meg – határozott időtartamra szól.
(2)Az általános közüzemi szerződést a felhasználó 30 napos felmondási időpontra, a kormány e törvény végrehajtásáról szóló rendeletében meghatározott módon mondhatja fel, ha együttes feltételként:
- a)a felmondáshoz a távhővel ellátott épület tulajdonosi közössége az összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös szavazattöbbségű határozatával hozzájárul és az épületben a távhőellátással azonos komfortfokozatú más hőellátást valósít meg;
- b)a szerződés felmondása nem okoz jelentős kárt más számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;
- c)viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a felmondás következtében szükséges műszaki átalakításával merülnek fel;
- d)a szerződés felmondását a meglévő rendszer műszaki megoldása lehetővé teszi és a felmondás nem ütközik egyéb jogszabályba.
(3)Amennyiben a felhasználó az általános közüzemi szerződést a
(2)bekezdés alapján felmondja, ismételt táv hő-szolgáltatási közüzemi szerződés megkötéséhez a távhőszolgáltató üzletszabályzatában rögzített feltételek teljesítése szükséges.
(4)Egyedi közüzemi szerződést az egyéb felhasználó a szerződésben meghatározott felmondási idővel, az abban meghatározott időpontra mondhatja fel.
(5)Abban az esetben, ha a távhővel ellátott épületben lévő, külön tulajdonban és külön használatban álló épületrészben kívánják a távhő igénybevételét megszüntetni, az épületrész tulajdonosa és a felhasználó közösen kezdeményezheti az általános közüzemi szerződés módosítását, ha együttes feltételként:
- a)a megszüntetéshez a távhővel ellátott épület tulajdonosi közösségének valamennyi tagja hozzájárul;
- b)az épületrészben a távhőellátással azonos komfortfokozatú hőellátást valósítanak meg, amely az épület távhőellátását biztosító felhasználói berendezéstől függetlenül üzemeltethető;
- c)a megszüntetés nem okoz jelentős kárt az épület többi tulajdonosa számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;
- d)viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a szolgáltatás igénybevételének megszüntetésével összefüggésben szükséges műszaki átalakításával merülnek fel;
- e)a szolgáltatás igénybevételének megszüntetését a meglévő rendszer lehetővé teszi és az nem ütközik egyéb jogszabályba.” 4. A Mész. vitatott 30. §
(11)bekezdésében foglalt szabály: „
(11)Az épületek fűtéséből származó levegőszennyezés növekedésének megakadályozása érdekében a távhőszolgáltatással ellátott épületeknél a távhőszolgáltatási rendszerről való leválás és ezen épületek vagy épületrészek más, kis hőteljesítményű kazánokkal történő fűtése nem engedélyezhető.” III. Az indítvány megalapozott. A helyi önkormányzat rendeletalkotási hatáskörét az Alkotmány 44/A. §-a, valamint az Ötv. 16. §-a határozza meg. Az Alkotmány 44/A. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a helyi képviselő-testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, a 44/A. §
(2)bekezdés kimondja, hogy az önkormányzat rendelete nem lehet ellentétes magasabb színtű jogszabállyal. Az Ötv. 16. §
(1)bekezdése szerint a képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására. A távhőszolgáltatás helyi közszolgáltatás, a Tszt.2. 6. §
(1)bekezdése alapján a távhőszolgáltatással ellátott léte sítmények távhőellátásának biztosítása a települési önkormányzat kötelezettsége. Így, mint minden közüzemi szolgáltatásra, a távhőszolgáltatásra is irányadók a polgári jognak a közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó általános érvényű jogszabályi előírásai, és a távhőszolgáltatás sajátosságaira tekintettel a szolgáltatás biztonságának, a fogyasztók érdekeinek védelmében, valamint más energiaellátást szabályozó jogszabályi előírásokkal való összhang biztosítása érdekében külön törvény, a Tszt.
- határozza meg a távhőszolgáltatás speciális szabályait. A távhőszolgáltatás biztosítása tehát olyan helyi közfeladat, amely törvényi szabályozás alatt áll. Erre tekintettel az önkormányzat rendeletalkotási szabadsága korlátozott, a képviselő-testületet csak a törvény felhatalmazása alapján, a törvények keretei között illeti meg a szabályozás joga. A települési önkormányzat rendeletalkotási hatáskörébe tartozó szabályozási tárgyköröket a Tszt.
- §
(2)bekezdése, valamint 52. §
(2)bekezdése határozza meg, a 60. §
(3)bekezdése kifejezetten kimondja azt is, hogy a képviselő-testület e szabályok keretei között alkot rendeletet. A Tszt.2. 6. §
(2)bekezdés c) pontja alapján a képviselő-testület arra rendelkezik felhatalmazással, hogy rendeletében kijelölje azokat a területeket, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegőtisztaság-védelmi szempontok alapján a távhőszolgáltatás fejlesztése célszerű. A Tszt.
- rendeletalkotási felhatalmazást tartalmazó rendelkezései alapján a képviselő-testületnek arra nincs felhatalmazása, hogy rendeletében kötelezővé tegye a távhőszolgáltatás igénybevételét, és megtiltsa a távhőszolgáltatási rendszerről történő leválást. A távhőszolgáltatás – különösen a lakossági felhasználók tekintetében – természetes monopolhelyzetet élvező szolgáltatás, ezért a távhőszolgáltatás szabályozásában kitüntetett szerepe van a fogyasztók védelmének. Amint arra a Tszt.
- indoklása is rámutat, a fogyasztóvédelem egyik fontos eleme a szolgáltatás igénybevevőjének az a joga, hogy a közüzemi szerződést felmondhatja. Ezért a Tszt.
- a felhasználó jogaként szabályozza az általános közüzemi szerződés felmondását, azzal, hogy a
- §-a részletesen szabályozza a felmondás feltételeit, ezzel biztosítva azt, hogy a szerződés felmondása más felhasználók jogait ne korlátozza, azok tulajdonában kárt ne okozzon, illetőleg ne veszélyeztesse a szolgáltatói és a felhasználói rendszer zavartalan működését. A Tszt.
- ugyanezen §-a lehetőséget ad a törvényi feltételek betartása mellett, távhővel ellátott épületben, épületrészben a távhőszolgáltatás igénybevételének megszüntetésére is. A Mész.-nek az a szabálya, amely generálisan megtiltja a távhőellátási rendszerről való leválást, ellentétes a Tszt.
- §-ában foglalt rendelkezésekkel is. A közgyűlés a vitatott szabályt nem a távhőszolgáltatásról szóló rendeletében, hanem a helyi építési szabályzatban fogadta el. Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy amennyiben a helyi építési szabályzat a távhőszolgáltatásra vonatkozó szabályokat tartalmaz, az építési szabályzat e szabályainak is összhangban kell állniuk a Tszt.
- rendelkezéseivel. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Mész.
- §
(11)bekezdésében foglalt szabályozás ellentétes a Tszt.2. szabályaival, így sérti az Alkotmány 44/A. §
(2)bekezdését, ezért e rendelkezést megsemmisítette. A Mész. megsemmisített rendelkezése az Abtv. 42. §
(1)bekezdése alapján e határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételének napján veszti hatályát. Tekintettel arra, hogy a közüzemi szerződés felmondására, illetőleg a távhőszolgáltatás igénybevételének megszüntetésére csak a Tszt.
- §-ában szabályozott feltételek teljesülése esetén kerülhet sor, az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a vitatott szabályok ex tunc hatályú megsemmisítését sem a jogbiztonság, sem a jogalanyok nyomós érdeke nem indokolja. Az Alkotmánybíróság – főszabályként – hatályos jogszabály alkotmányellenességét vizsgálja. Hatályát vesztett jogszabályi rendelkezés csak a konkrét normakontroll eseteiben, akkor képezheti alkotmánybírósági eljárás tárgyát, ha annak alkalmazhatósága is eldöntendő kérdés, azaz az eljárás az Abtv.
- §-ában szabályozott bírói kezdeményezés, illetőleg a
- § szerinti alkotmányjogi panasz alapján folyik. (335/B/
- AB határozat, ABH 1990, 261, 262.; 570/B/
- AB határozat, ABH 2007, 2737.) Tekintettel arra, hogy az indítvány nem tartozik e körbe, az Alkotmánybíróság az Ártm.
- §-a és
- §
(2)bekezdése törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/
- (XII. 3.) Tü határozat (ABH 2003, 2065.)
- § a) pontja alapján – megszüntette. Az Alkotmánybíróság e határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét az Abtv.
- §-a alapján rendelte el. Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k., előadó alkotmánybíró alkotmánybíró