321/2012. (XI. 16.) Korm. rendelete a területszervezési eljárásról.

321/2012. (XI. 16.) Korm. rendelete a területszervezési eljárásról. A Kormány Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában: 1. belterület: a település közigazgatási területének – jellemzően a település történetileg kialakult, összefüggő, beépített, vagy beépítésre szánt területeket tartalmazó – a helyi építési szabályzatban kijelölt része; 2. egybeépült települések: egy település belterületének a vele szomszédos település belterületével építészeti, infrastrukturális egybeépültség alapján homogén lakóterületi egységet, belterületet képező településkapcsolat; 3. elkülönült településrész: a település más lakott településrészeivel – a lakott területek földrajzi (domborzati), térbeni, építészeti elkülönültsége alapján – egybe nem tartozó lakott településrész; 4. falugyűlés: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 98. § (3) bekezdése szerinti falugyűlés, város esetében az érintett településrész lakossági fóruma; 5. kormányhivatal: a település fekvése szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal; 6. külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, vízgazdálkodási, vagy különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló, vagy művelés alatt nem álló természetközeli része; 7. lakosságszám: az Mötv. 146. § (3) bekezdése szerint a költségvetési törvényben meghatározott lakosságszám; 8. lakott területrész: a képviselő-testületek eltérő megállapodása hiányában a fogadó település bel- vagy külterületéhez kapcsolódó és azzal összefüggő természetes vagy jelentős műszaki létesítmény mesterséges határvonala által lehatárolt bel- vagy külterület, amelyen az érintett választópolgárok életvitelszerűen lakóhellyel rendelkeznek; 9. miniszter: a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter; 10. polgármester: a polgármester és a főpolgármester; 11. területrész átadása: egymással határos területrész átadása, átvétele, cseréje települési önkormányzatok között. 2. Közös szabályok 2. § Az Országgyűlés, valamint a köztársasági elnök (a továbbiakban együtt: döntéshozó) döntési hatáskörébe tartozó területszervezési ügyben a területszervezési kezdeményezést (a továbbiakban: kezdeményezés) a polgármester a kormányhivatal útján terjesztheti fel a miniszterhez. A kezdeményezés január 31-ig nyújtható be a kormányhivatalhoz. 3. § (1) Amennyiben a kezdeményezés új hivatalos földrajzi nevet tartalmaz, a javasolt névről ki kell kérni a Földrajzinév-bizottság véleményét. (2) A közigazgatási területet érintő kezdeményezéshez be kell szerezni a járási földhivatal által a közigazgatási területről szolgáltatott harminc napnál nem régebbi hiteles térképmásolatot, a földkönyvi adatok alapján készített területi összesítőt, továbbá a határvonal-leírást. (3) Új község alakítása esetén a 8. § (3) bekezdésében meghatározott falugyűlés megtartása előtt az előkészítő bizottság, egyéb esetben a polgármester gondoskodik az (1) és (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok beszerzéséről. 4. § (1) Amennyiben a kezdeményezéssel érintett településen helyi nemzetiségi önkormányzat működik, a polgármester – legalább harminc napos határidő tűzésével – a kezdeményezésről kikéri a helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét. (2) A polgármester a véleményről tájékoztatja a képviselő-testületet és a lakosságot. 5. § A kezdeményezés előkészítéséhez – az érintett kérésére – a kormányhivatal szakmai tanácsadással segítséget ad, más szerv szakmai segítséget adhat. 6. § (1) A kezdeményezéshez csatolni kell: a) az érintett képviselő-testület döntését (állásfoglalását, megállapodását); b) a kezdeményezés feltételeinek teljesítéséről szóló igazolásokat; c) a várossá nyilvánítási kezdeményezés kivételével a helyi választási bizottságnak a helyi népszavazás eredményét megállapító határozatát; d) jogszabály által előírt egyéb véleményt, állásfoglalást és e) a kezdeményezés indokait, a kezdeményezés anyagi és eljárási szabályainak megtartását alátámasztó egyéb dokumentumokat. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a kezdeményezéshez csatolni kell: a) a 3. § (1) bekezdése szerint a földrajzi névvel kapcsolatos véleményt; b) a 3. § (2) bekezdése szerint a közigazgatási terület változására vonatkozó adatokat és c) a 4. § (1) bekezdése szerint a helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét. (3) Ha a kezdeményezés miniszterhez történő felterjesztése és a döntéshozóhoz való benyújtás között – az Mötv. 96. § (1) bekezdésére figyelemmel – több mint egy év eltelt, a kezdeményező a kezdeményezés indokait és az azokat alátámasztó adatokat felülvizsgálja, szükség szerint kiegészíti és annak eredményéről a 2. § szerinti határidőig a kormányhivatal útján a minisztert tájékoztatja. (4) A kormányhivatal megvizsgálja a kezdeményezéssel kapcsolatos eljárás jogszerűségét, értékeli a kezdeményezés jogszabályi feltételeknek való megfelelését, szükség esetén hiánypótlást rendel el. A kormányhivatal a kezdeményezést, annak mellékleteit, a kezdeményezésre vonatkozó véleményét a hiánypótlás elmaradása esetén a jogszabályi feltételeknek való megfelelés hiányának feltüntetésével február 15-ig küldi meg a miniszternek. (5) A miniszter a kezdeményezés kiegészítésére hívja fel az érintettet, amennyiben a felterjesztés hiányos, és a hiánypótlás határidőben még előterjeszthető. 3. Önálló község alakítása és településegyesítés megszüntetése 7. § (1) Lakott településrész új községgé alakítását, vagy a településegyesítés megszüntetését (a továbbiakban együtt: községgé nyilvánítás) előkészítő bizottság a választópolgárok számára a kezdeményezésről írásos tájékoztatót készít, mely tartalmazza: a) az Mötv. 98. § (4) bekezdésében meghatározott javaslatot; b) az új község területére, határvonalára, elnevezésére, az önkormányzati vagyon, valamint önkormányzati követelések és tartozások megosztására, a megalakuló önkormányzat költségvetésének főbb mutatószámaira, a községgé nyilvánítással összefüggő költségek viselésére vonatkozó előkészítő bizottsági javaslatot; c) a kezdeményezéssel kapcsolatos mindazon további adatokat, információkat, melyekről az érintett lakosság tájékoztatását a bizottság szükségesnek tartja és d) a kezdeményezés indokait, különösen az érintett lakosságra és a természeti környezetre gyakorolt hatását, előnyeit és hátrányait. (2) Az előkészítő bizottság az Mötv. 98. § (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesülését az elkülönült településrész lakosságszámának növekedése, valamint az infrastrukturális ellátottság vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága (a továbbiakban: KSH), míg a községi önkormányzati feladatoknak az országos átlagot meg nem haladó költségráfordítással történő ellátását a Magyar Államkincstár területi szerve által kiállított igazolással tanúsítja. 8. § (1) A 7. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatót az előkészítő bizottság a helyi népszavazást megelőzően ismerteti a választópolgárokkal és a kezdeményezésről kéri a képviselő-testület állásfoglalását. (2) Az (1) bekezdés szerinti lakossági tájékoztatást követő harminc napon belül az előkészítő bizottság kezdeményezi a helyi népszavazással kapcsolatos aláírásgyűjtő ív hitelesítését. A helyi népszavazásra feltett kérdésben meg kell jelölni a községgé nyilvánítás határozott szándékát és annak – önálló község alakításával, településegyesítéssel vagy településegyesítés megszüntetésével történő – módját. (3) A helyi népszavazás előkészítése során a képviselő-testület által szervezett falugyűlésen a polgármester ismerteti a 7. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatót, a kezdeményezéssel kapcsolatos képviselő-testületi állásfoglalást és a 4. § (1) bekezdése szerinti esetekben a helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét. 9. § Az érvényes és eredményes helyi népszavazást követő harminc napon belül a képviselő-testület határozatba foglalja a kezdeményezéssel kapcsolatos álláspontját, annak indokait, melyet a kezdeményezéshez csatolni kell. 4. Települések egyesítése 10. § Községek egyesítése esetén a döntését későbbi időpontban meghozó képviselő-testület polgármestere, illetve város és község egyesítésekor a város polgármestere terjeszti fel a kezdeményezést. Az előkészítő iratban be kell mutatni a belterületek egybeépültségét, az Mötv. 100. § (1) bekezdése szerint az új település nevére tett javaslatot, ismerteti a településegyesítés érveit, indokait, az egyesítésnek az érintett lakosságra és a természeti környezetre gyakorolt hatásait, előnyeit, esetleges hátrányait. 5. Területrész átadása 11. § (1) Területrész átadását előkészítő bizottság javaslatot készít az átadásra kerülő területrész területére, az új közigazgatási határvonalra, a vagyon megosztására, a költségek viselésére. A javaslat a területrész szempontjából bemutatja a lakott területrész átadásának részletes körülményeit, különösen: előnyeit, esetleges hátrányait, feltételeit, költségeit, közigazgatási, intézményi és egyéb lakossági szolgáltatások igénybevételének lehetőségeit, az infrastrukturális fejlettség szintjét és a közműellátottságot, valamint az önkormányzati tulajdonú ingatlanra vonatkozó jogokat és terheket. (2) Lakott területrész átadása esetén a képviselő-testületek előzetes megállapodásáról, az előkészítő bizottság javaslatáról és a lakott területrész átadásának részletes feltételeiről a lakosságot a helyi népszavazás előtt tájékoztatni kell. (3) A lakott területrészt átadó önkormányzat képviselő-testülete a helyi népszavazást a képviselő-testületek előzetes megállapodásának megkötését követő hatvan napon belül köteles elrendelni. (4) Lakott területrész átadása az önkormányzati általános választás napjával történhet. (5) A területrészt átvevő település önkormányzatának polgármestere az aláírást, illetve döntés kézhezvételét követő öt napon belül küldi meg a) az átadás részletes feltételeit tartalmazó megállapodást, vagy az Mötv. 102. § (4) bekezdése szerinti jogerős bírói döntést a járási földhivatali bejegyzés és b) az a) pontban meghatározott iratokat és a területrész átadásának ingatlan-nyilvántartási jogerős bejegyzését a miniszternek, kormányhivatalnak és a KSH-nak tájékoztatás céljából. (6) Területrész átadása esetén a 2. §, a 3. § (1) bekezdése és a 6. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 6. Település megyék közötti átcsatolása 12. § (1) Településnek a területével határos másik megyéhez történő átcsatolására irányuló kezdeményezésben részletezni kell az átcsatolás indokait, és azt, hogy az átcsatolás a település fejlődésére, a lakosság számára milyen előnyökkel jár. A képviselő-testület a kezdeményezésben foglaltakról írásos tájékoztatást készít a választópolgárok számára. A kezdeményezésben különösen az alábbi területeken várható előnyöket indokolt bemutatni: a) közigazgatási és igazságügyi szolgáltatások; b) alapellátást meghaladó közszolgáltatások; c) munkaerőpiaci helyzet, foglalkoztatás és d) a fogadó megye területfejlesztési célkitűzéseihez való kapcsolódás lehetséges területei. (2) A kezdeményezésről az érintett megyei önkormányzatok közgyűlései – a települési képviselő-testület kezdeményezésének megérkezését követő ülésükön, legkésőbb hatvan napon belül – állást foglalnak. (3) Az új megyehatárt a 3. § (2) bekezdése szerinti közigazgatási terület változására vonatkozó adatok alapján kell meghatározni. 7. Várossá nyilvánítás 13. § (1) A községi önkormányzat képviselő-testülete a várossá nyilvánítás kezdeményezésekor részletes értékelésben mutatja be a község fejlettségét, térségi szerepét. (2) A község fejlettségét, térségi szerepét különösen a következők szerint kell értékelni: a) a község helye a térség településhálózatában, fejlődésének fő jellemzői, történeti, társadalmi értékei, hagyományai; b) a község népességének alakulása, demográfiai, társadalmi szerkezetének jellemzői; c) a község gazdasági fejlettsége, szerkezete, jelentősebb gazdasági társaságok, kereskedelmi, szolgáltató funkciók, ezek térségi kihatása, az üdülés, az idegenforgalom és a vendéglátás jellemzői; d) a gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság a községben, a térségi ingázás, a képzettség jellemzői; e) a község infrastrukturális fejlettsége, közművesítettsége: az ivóvíz-ellátottság, a szennyvízelvezetés (-tisztítás, -kezelés és -elhelyezés), a rendszeres hulladékgyűjtés (-elhelyezés), a fűtés módja, a hírközlés; f) a közlekedés jellemzői: a község kapcsolódása az országos közlekedési hálózatokhoz (közúti, vasúti), a község elérhetőségi viszonyai, a településen belüli (közösségi) közlekedés, az úthálózat kiépítettsége, a szilárdburkolatú utak aránya, a kerékpárutak kiépítettsége; g) a község településszerkezete, épített környezete (településközpont, lakásállomány jellemzői), az általa elfogadott és a megyei fejlesztési és rendezési tervek alapján betöltött helye, szerepe; h) a község intézményei, főként a térséget is ellátók jellemzői, elsősorban az oktatás, a kultúra, a tudomány, a kutatás, az innováció, az egészségügyi és szociális ellátás, egyéb intézmények, valamint az igazgatási és rendészeti szervek területén; i) a község szellemi, kulturális, sportélete, társadalmi szervezettsége, a civil szerveződések tevékenysége, mindezek kihatása a térségre és j) az önkormányzati vagyon és a gazdálkodás bemutatása, az önkormányzat társulásos kapcsolatai, térségi szervező munkája. 14. § A kezdeményezés felterjesztésekor a képviselő-testület a kezdeményezésében bemutatja, hogy a) a település várossá nyilvánítása esetén képes ellátni a városi önkormányzatok és szerveik részére jogszabályban előírt kötelezettségeket és b) képes biztosítani az a) pontban meghatározottak szervezeti és személyi feltételeit. 15. § (1) A miniszter a várossá nyilvánítási kezdeményezések értékelésére a tudomány, az országos önkormányzati érdekszövetségek képviselőiből és a gyakorlati szakemberekből álló – legfeljebb hét tagú – bizottságot kér fel. A bizottság tagjainak megbízatása a miniszterelnök megbízatásának időtartamára szól. (2) A bizottság az adatok összehasonlítása érdekében a 13. § (2) bekezdésében foglaltak kiegészítésére hívhatja fel az érintett polgármestert. (3) A miniszter a bizottság véleményét figyelembe véve tesz javaslatot a várossá nyilvánításra a köztársasági elnöknek. Ezzel egyidejűleg – álláspontját indokolva – tájékoztatást ad azokról a kezdeményezésekről, amelyeket döntésre nem terjeszt elő. (4) A köztársasági elnök várossá nyilvánításról szóló döntésének Magyar Közlönyben történő közzétételét követő tizenöt napon belül, döntés hiányában augusztus 31-ig a miniszter tájékoztatja az érintett polgármestert a kezdeményezés eredményéről. 8. Fővárosi kerület létrehozása, a kerületi határok megváltoztatása 16. § A főváros kerületi tagozódása, fővárosi kerület területrészének más fővárosi kerülethez való csatolása, főváros határával közvetlenül érintkező fővárosi kerületnek vagy városrészi önkormányzatának a fővárosból való kiválása és önálló településsé nyilvánítása, fővárossal határos települési önkormányzatnak a fővároshoz történő csatlakozása esetén a 2–12. §-t megfelelően alkalmazni kell. 9. Záró rendelkezések 17. § Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba. 18. § E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő területszervezési ügyek esetén is alkalmazni kell. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök