1/2018. (VI. 21.) AM rendelete az élelmiszer-rendész feladatellátásának és nyilvántartásba vételének részletes szabályairól.

1/2018. (VI. 21.) AM rendelete az élelmiszer-rendész feladatellátásának és nyilvántartásba vételének részletes szabályairól. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (5) bekezdés k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79.  § 3.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. Alkalmazási feltételek 1. § Élelmiszer-rendész az  a  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a  továbbiakban: NÉBIH) állományába tartozó kormánytisztviselő, aki a) rendelkezik a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 3. melléklet 14. vagy 18. pontja szerinti képesítéssel, valamint b) az  egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az  iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012.  évi CXX.  törvényben (a  továbbiakban: Rendészeti tv.) meghatározott ba) elméleti és gyakorlati vizsgát sikeresen letette és bb) előéleti alkalmazási feltételeknek megfelel. 2. A képzés, az eskütétel és a vizsgáztatás rendje 2. § (1) Az  élelmiszer-rendész az  1.  § b)  pont ba)  alpontja szerinti vizsgát a  rendészeti feladatokat ellátó személyek, a  segédfelügyelők, valamint a  személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 68/2012. (XII. 14.) BM rendeletben kijelölt szerv előtt köteles letenni. (2) Az 1. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti vizsga sikeres letételét követően az élelmiszer-rendész az országos főállatorvos előtt esküt tesz, melyről az országos főállatorvos az eskütételt követően kiállítja az 1. melléklet szerinti esküokmányt. Az esküokmányt a NÉBIH őrzi. Az eskü szövege a következő: „Én, ................................... esküszöm, hogy az  élelmiszerlánc-felügyelettel összefüggő feladataimat maradéktalanul, lelkiismeretesen, a  tőlem elvárható legmagasabb szakmai elvárásoknak és a  jogszabályokban előírtaknak megfelelően látom el. A hatályos jogszabályok szerint mindazon személyekkel szemben késedelem nélkül eljárok, akik az állampolgárok élelmiszerbiztonsághoz fűződő jogait sértik vagy veszélyeztetik. A  jogszabályban biztosított jogommal vissza nem élek. (Az eskütevő meggyőződése szerint:) Isten engem úgy segéljen!” (3) Az  élelmiszer-rendész kétévente köteles az  élelmiszerlánc-felügyelettel összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos NÉBIH által szervezett továbbképzésen (a továbbiakban: képzés) részt venni és vizsgát tenni. (4) Képzés az  év folyamán bármikor szervezhető, azonban a  vizsgaidőpontokat a  kötelezettek létszámának, valamint a munkaidő és a költségtakarékossági szempontok figyelembevételével kell meghatározni. A képzés és vizsgáztatás időpontját a NÉBIH elnöke határozza meg. (5) A NÉBIH gondoskodik a) a képzéshez szükséges oktatókról, b) a képzés és vizsgáztatás helyszíneiről, c) az elméleti oktatáshoz kapcsolódó segédanyagokról, d) a gyakorlati oktatáshoz szükséges eszközökről, valamint e) az elméleti és gyakorlati vizsga követelményrendszerének meghatározásáról. (6) A  képzésen való részvétel kötelező. A  képzésről történő megengedett hiányzás az  összóraszám 10%-a. Ennél magasabb hiányzás esetén a képzést meg kell ismételni. (7) Az  élelmiszer-rendészeti feladatokat ellátó élelmiszer-rendész képzésének időtartama 40 óra, amely 60% elméleti, valamint 40% gyakorlati részből áll. (8) A  vizsga megkezdésének feltétele a  képzésen történő részvétel. A  NÉBIH a  sikeres vizsga letételéről kiállítja a  2.  melléklet szerinti vizsgabizonyítványt. Az  elveszett vagy megsemmisült vizsgabizonyítvány pótlására – a vizsgajegyzőkönyv alapján – a NÉBIH hiteles vizsgabizonyítvány-másolatot állít ki. A hiteles vizsgabizonyítványmásolat tartalma megegyezik az eredeti vizsgabizonyítvány tartalmával. (9) Az  élelmiszer-rendész gyakorlati ismereteinek szinten tartása érdekében a  NÉBIH kéthavonta intézkedéstaktikai képzéseket szervez. A gyakorlati képzés időtartama 20 óra. 3. Nyilvántartásba vétel 3. § Az élelmiszer-rendészekről vezetett nyilvántartás – a  Rendészeti tv. 9.  § (2)  bekezdésében meghatározottakon túl – tartalmazza a) az eskütétel időpontját, esküokmány számát, b) a vizsgák időpontját és vizsgabizonyítványok sorszámát. 4. Szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény 4. § Az élelmiszer-rendész szolgálati igazolványának leírását a 3. melléklet, a szolgálati jelvényének képét a 4. melléklet, a szolgálati jelvény leírását az 5. melléklet tartalmazza. 5. § (1) A NÉBIH – a Rendészeti tv. 8. § (2) bekezdésében foglalt eseten túl – az élelmiszer-rendész szolgálati igazolványát és a szolgálati jelvényét késedelem nélkül bevonja, ha a) a 2. § (4) bekezdés szerinti továbbképzési kötelezettségét nem teljesíti, b) az  élelmiszer-rendészt érintő bejelentés kivizsgálása során vagy szakmai felügyeleti ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy feladatait nem a jogszabályokban előírtaknak megfelelően látja el. (2) A NÉBIH a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény bevonásával egy időben kezdeményezi a) az  országos főállatorvosnál az  érintett élelmiszer-rendész élelmiszer-rendész névjegyzékből való törlését, valamint b) az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél – a  szolgálati igazolvány és a  szolgálati jelvény megküldésével – a szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény visszavonását. (3) A  szolgálati igazolvány vagy a  szolgálati jelvény elvesztését, eltulajdonítását, valamint megrongálódását az élelmiszer-rendész közvetlen vezetője felé köteles haladéktalanul bejelenteni, majd az esemény bekövetkeztéről, annak körülményeiről írásban jelentést készíteni. (4) A NÉBIH elnöke az élelmiszer-rendész közvetlen vezetőjének kezdeményezése alapján a) haladéktalanul intézkedik a megrongálódott szolgálati igazolvány vagy szolgálati jelvény cseréje iránt, b) az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél kezdeményezi az  elveszett vagy eltulajdonított szolgálati igazolvány vagy szolgálati jelvény körözését. 5. Ruházati ellátmány 6. § (1) Az  élelmiszer-rendész feladatait a  NÉBIH által biztosított formaruhában és felszereléssel látja el. Az  élelmiszerrendész ruházati ellátmányának és szolgálati felszereléseinek jegyzékét a 6. melléklet tartalmazza. (2) A  formaruha viselésétől vezetői utasításra, illetve olyan esetekben lehet eltérni, amikor a  hatósági feladatellátás sikeressége egyéb öltözet viselését teszi szükségessé. (3) A szolgálati jelvényt a téli és átmeneti időszakban a formaruha bal felső zsebén gombolással vagy tűzéssel, a nyári időszakban a póló bal mellrészének felső harmadában tűzéssel kell elhelyezni. (4) A formaruhával és a felszereléssel kapcsolatos, e rendeletben nem szabályozott esetekben a rendészeti feladatokat ellátó személyek, valamint a  fegyveres biztonsági őrök ruházati ellátására vonatkozó részletes szabályokról szóló 70/2012. (XII. 14.) BM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. 6. Az élelmiszer-rendész által használt kényszerítő eszközök igénylésének, átvételének, visszavételének és térítésének szabályai 7. § (1) A NÉBIH az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv részére rendszeresített gázsprayt és legfeljebb 50  gramm töltőtömegű könnygázszóró palackot (a  továbbiakban együtt: vegyi eszköz), valamint rendőrbotot az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervétől (a  továbbiakban: ellátó szerv) igényelheti. (2) A NÉBIH az igényelt vegyi eszköz, valamint rendőrbot ellenértékét köteles megtéríteni. 8. § A NÉBIH a  vegyi eszköz és rendőrbot mennyiségére vonatkozó igényét évente két alkalommal – a  tárgyévet megelőző év december hónap tizenötödik napjáig, illetve a  tárgyév június hónap tizenötödik napjáig – az  ellátó szerv részére írásban küldi meg. 9. § (1) A  vegyi eszköz szavatossági idejének lejártakor vagy kiürülésekor, illetve a  biztonságos használatra való alkalmatlanná válását követően annak megsemmisítéséről a NÉBIH gondoskodik. (2) A NÉBIH erre irányuló igénye esetén az ellátó szerv a vegyi eszköz szavatossági idejének lejártakor vagy kiürülésekor, illetve a  biztonságos használatra való alkalmatlanná válását követően azt visszaveszi, és megsemmisíti. Eltérő megállapodás hiányában a NÉBIH a megsemmisítés költségeit köteles az ellátó szerv részére megtéríteni. 7. Az élelmiszer-rendész által használt kényszerítő eszközökre vonatkozó általános szabályok 10. § (1) Az  élelmiszer-rendész a  feladatának jogszerű teljesítése során kényszerítő eszköz alkalmazására az  e  rendeletben meghatározottak szerint jogosult. (2) Kényszerítő eszközzel ellátni csak az alkalmazására kiképzett élelmiszer-rendészt lehet. (3) Kényszerítő eszköz – a megfogás, a leszorítás, az elvezetés vagy más, az élelmiszer-rendész által fizikai erőkifejtéssel alkalmazott, valamely cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására irányuló kényszerítés (a  továbbiakban együtt: testi kényszer) kivételével – nem alkalmazható a  magatehetetlen és a  gyermekkorú személlyel, továbbá a  terhes nővel szemben, ha e  körülményekről az  intézkedőnek tudomása van, vagy e  körülmények számára nyilvánvalóan felismerhetők. (4) Nincs helye kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az  ellenszegülés megtört, vagy az  intézkedés eredményessége anélkül is biztosítható. (5) Ha a NÉBIH által alkalmazható kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre, vagy a használatára nincs lehetőség, más eszköz is igénybe vehető, amennyiben a  helyettesített eszköz alkalmazásának a  feltételei fennállnak, és az  adott eszköz alkalmas az  intézkedéssel elérni kívánt cél megvalósítására, feltéve, hogy ilyen célra történő használata nem esik e  rendelet vagy más jogszabály tiltó rendelkezésének hatálya alá. A  kényszerítő eszközökre vonatkozó előírásokat ilyen esetben is megfelelően alkalmazni kell. 11. § (1) Az élelmiszer-rendész köteles az intézkedése megkezdése előtt – ha az élelmiszerlánc eseménnyel vagy rendkívüli élelmiszerlánc eseménnyel összefüggő intézkedés eredményességét aránytalan mértékben veszélyezteti, az  intézkedés befejezésekor – a  szolgálati igazolványa felmutatásával igazolni magát, és ezzel egy időben tájékoztatni az ellenőrzés alá vont személyt az intézkedés okáról és annak menetéről. (2) Az  élelmiszer-rendész kényszerítő eszközt – az  arányosság követelményét szem előtt tartva – akkor alkalmazhat, ha az  intézkedés alá vont magatartására, ellenszegülésének mértékére figyelemmel indokolt, így különösen azzal szemben, aki a) az intézkedés során az élelmiszer-rendész által jogszerűen adott utasításokat nem hajtja végre, de tevőleges ellenszegülést nem mutat (passzív ellenszegülést tanúsító személy), b) nem veti magát alá az élelmiszer-rendész jogszerű intézkedésének, magatartásával fizikai erőkifejtés útján is igyekszik azt megakadályozni (aktív ellenszegülést tanúsító személy), c) az  intézkedő élelmiszer-rendészre, illetve a  támogatására vagy védelmére kelt személyre rátámad (támadó magatartást tanúsító személy). (3) A kényszerítő eszköz alkalmazását jól hallható, közérthető és határozott módon a következő sorrendben meg kell előznie a  jogellenes magatartás abbahagyására való felszólításnak, „a törvény nevében” szavak előrebocsátásával, valamint a figyelmeztetésnek, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik. 12. § (1) Az  élelmiszer-rendész – a  Rendészeti tv. 22.  § (1)  bekezdésében foglaltak alapján – jelentést tesz közvetlen vezetőjének, aki soron kívül értesíti a NÉBIH elnökét. (2) Az élelmiszer-rendész a Rendészeti tv. 22. § (1) bekezdésében foglalt jelentést közvetlen módon felterjeszti a NÉBIH elnökének. (3) A Rendészeti tv. 22. § (2) bekezdésében foglalt kivizsgálást (a továbbiakban: kivizsgálás) a NÉBIH elnöke rendeli el. (4) A kivizsgálás során a NÉBIH elnöke vagy az általa megbízott személy a) kényszerítő eszköz alkalmazásával okozott sérülés esetén meghallgatja azt, akivel szemben a  kényszerítő eszközt alkalmazták, valamint azt, aki az  eseménynél jelen volt, és meghallgatása a  tényállás tisztázását elősegítheti, feltéve, hogy a  meghallgatandó személy – ide nem értve az  élelmiszer-rendészt  – a meghallgatásához hozzájárult, b) tisztázza az élelmiszer-rendész jelentésében észlelt esetleges ellentmondásokat, továbbá c) a  rendelkezésre álló adatok alapján kivizsgálja a  kényszerítő eszköz alkalmazásának szakszerűségét, jogszerűségét, arányosságát és indokoltságát abban az  esetben, ha az  a)  pontban foglaltak alapján hozzájárulásra jogosult személy a  meghallgatását vagy a  válaszadást megtagadja, illetve elérhetősége a NÉBIH elnök írásos megkeresésének kibocsátását követő 30 napon belül nem vált ismertté. (5) A  kivizsgálás során tett megállapításait a  NÉBIH elnöke vagy az  általa megbízott személy írásban rögzíti, amelyben állást foglal a  jogszerűség, szakszerűség, indokoltság és arányosság követelményének megtartásáról. Ha megállapítása szerint a  kényszerítő eszköz alkalmazására jogszabálysértő módon került sor, a  NÉBIH elnöke erről – a  Rendészeti törvény 22.  § (2)  bekezdésében meghatározott jelentés, valamint az  intézkedés munkáltatói kivizsgálásáról készült írásos dokumentum egyidejű megküldése mellett – a  következő munkanapon értesíti az intézkedés, illetve a kényszerítő eszköz alkalmazásának helye szerint illetékes rendőrkapitányságot. 8. Testi kényszer 13. § (1) Testi kényszer – a  Rendészeti tv.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén – akkor alkalmazható, ha az  élelmiszer-rendész erőfölénye vagy az  intézkedés alá vont személy állapota, magatartása folytán az  intézkedés eredményessége ezzel biztosítható. (2) A  testi kényszer alkalmazása során az  élelmiszer-rendész – a  támadás céljára szolgáló eszköz használatának megakadályozása, illetve a  támadás elhárítása érdekében elengedhetetlenül szükséges mértékben – önvédelmi fogásokat is alkalmazhat. (3) Nem minősül testi kényszernek, amikor az  élelmiszer-rendész – jogszerű intézkedése során, az  intézkedés biztonságos végrehajtása érdekében – a  felé kartávolságon belülre lépő, illetve a  mozgásának folyamatosságát akadályozó személyt csupán nyújtott kezével, minimális erőkifejtéssel magától távol tartja. 9. Vegyi eszköz és rendőrbot 14. § (1) Az élelmiszer-rendész az intézkedés megkezdésekor – szükség esetén – a) a  vegyi eszközt készenlétbe helyezi, és felkészül a  Rendészeti tv. 21.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti alkalmazására, b) a  rendőrbotot – vagy a  vele egy tekintet alá eső más eszközt – kézbe fogja, és felkészül a  támadás elhárítására. (2) A rendszeresített rendőrbot hiánya esetén azzal egy tekintet alá esik minden más – a rendszeresített rendőrbotéval azonos hatású – alkalmi eszköz. (3) A rendőrbot vagy a vele egy tekintet alá eső más eszköz alkalmazásakor a) az ütésnek lehetőleg a támadó végtagot kell érnie, valamint b) kerülni kell, hogy az ütés súlyos sérülést okozzon. 10. Szolgálati kutya alkalmazása 15. § Az élelmiszer-rendész csak az  adott feladatra kiképzett, minősítő vizsgával rendelkező, egészséges, ápolt és jó erőnlétű kutyával láthat el szolgálatot. 11. Záró rendelkezés 16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba. Dr. Nagy István s. k., agrárminiszter