← Magyarország

32/2003. (V. 20.) GKM rendelete a vasúti járművezetők képzéséről, hatósági vizsgáztatásáról és szakképesítéséről.

Röviden

Ez a rendelet a vasúti járművezetők képzését, hatósági vizsgáztatását és szakképesítését szabályozza, beleértve a tanfolyamok szervezését, a vizsgák lebonyolítását és az oktatókra vonatkozó feltételeket.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
32/2003. (V. 20.) GKM rendelete a vasúti járművezetők képzéséről, hatósági vizsgáztatásáról és szakképesítéséről. A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény 17. §-a (4) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján — figyelemmel a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényre és a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 171/2002. (VIII. 9.) Korm. rendelet 6. §-a (2) bekezdésének j) pontjában foglaltakra is — a következőket rendelem el: A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya a) a közforgalmú és a saját használatú vasúti járművek vezetőinek, b) a bányavasúti járművek vezetőinek (a továbbiakban együtt: járművezetők) képzésében résztvevő jelöltekre, az oktatókra, a vizsgáztatókra, valamint a tanfolyamot és vizsgát szervezőkre terjed ki. (2) Ahol a rendelet vasúti járművet említ, azon — a vontatott járművek kivételével — a külön jogszabályban1 meghatározott járművet kell érteni. A vasúti járművezetők képzése 2. § (1) A járművezetők képzése tanfolyamokon történik. A tanfolyamok megnevezését és témaköreit az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) Tanfolyamot szervezhet az a külön jogszabályok2 alapján nyilvántartásba vett természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban: tanfolyamszervező), aki vagy amely a Központi Közlekedési Felügyelethez (a továbbiakban: KKF) benyújtott kérelem alapján engedélyt kapott. Az engedély visszavonásig érvényes. 1 A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény 15. § f) pont. 2 A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 8—9. § és a felnőtt képzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet. (3) Az engedély nem tagadható meg attól a tanfolyamszervezőtől, aki vagy amely hitelt érdemlően igazolja, hogy a) az általa szervezett tanfolyam oktatói a 11. §-ban előírt személyi feltételeknek megfelelnek, és b) a 2. számú mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket biztosítani tudja. (4) Az engedélyt vissza kell vonni attól a tanfolyamszervezőtől, a) aki vagy amely a tanfolyami képzésre vonatkozó előírásokat súlyosan vagy ismételten megsértette, és ezt a Közlekedési Főfelügyelet (a továbbiakban: KFF) jogerős határozatával megállapította, b) aki vagy amely a (3) bekezdésben előírt feltételeket nem teljesíti, vagy c) akit vagy amelyet külön jogszabály3 alapján az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásából felfüggesztett vagy törölt. (5) A tanfolyamok tantárgyait — a villamos meghajtású közúti vasúti járművezető képzés vonatkozásában a Belügyminisztériummal, a bányavasúti dízel- és villamos mozdonyvezető képzés vonatkozásában a Magyar Bányászati Hivatallal egyetértésben — a KFF a vasúti járművezetők képzésére, hatósági vizsgáztatására és szakképesítésére vonatkozó szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) határozza meg, és a Közlekedési Értesítőben teszi közzé. (6) A tanfolyamok tananyagát, tantervét, a tantárgyak óraszámát, valamint a tanfolyamon felhasználható tankönyveket a KFF hagyja jóvá. (7) A tanfolyam költsége a tanfolyamszervezőt vagy megbízóját terheli. 3. § (1) A tanfolyamra az a személy vehető fel, aki a) megfelel a külön jogszabályokban4 meghatározott egészségügyi és pályaalkalmassági feltételeknek; b) a tanfolyamot követő vizsga időpontjáig betölti a 20. életévét, saját használatú és bányavasúti jármű vezetője esetén — ha közforgalmú vasúti tevékenységet nem végez — a 18. életévét; c) legalább általános iskolai végzettséggel (alapfokú iskolai végzettség), továbbá ca) az országos közforgalmú vasúti dízel és villamos járművezetői képzés esetén legalább középiskolai érettségivel, 3 A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet 9—10. §. 4 A vasúti dolgozók munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 14/1985. (XI. 30.) KM rendelet, a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet, a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 11/1988. (XII. 20.) KM—BM együttes rendelet. cb) az országos közforgalmú gőzmozdonyvezetői, teher-vágánygépkocsi vezetői és saját géperejű vasúti munkagép-vezetői képzés esetén szakirányú szakmai képesítéssel, cc) a földalatti (metró) vasúti járművezetői képzés esetén legalább középiskolai végzettséggel vagy szakirányú szakmai képesítéssel rendelkezik. (2) Nem magyar állampolgár a tanfolyamra — egyéb feltételek fennállása esetén is — csak abban az esetben vehető fel, ha beszél, ír és olvas magyarul. 4. § (1) A tanfolyam elméleti és gyakorlati részből áll. (2) A járművezető-jelöltet (a továbbiakban: jelölt) — kérelmére — a KKF egyedi elbírálás alapján mentesítheti egyes elméleti tantárgyak hallgatása alól. A felmentés alapjául szolgáló elméleti tantárgyak és szakképesítések körét a Szabályzat határozza meg. (3) Mentesül a tanfolyam valamennyi elméleti tantárgyának hallgatása alól a szakirányú képesítéssel rendelkező, a vasútüzemnél felügyeleti munkakörben foglalkoztatott felső- vagy középfokú műszaki végzettségű, valamint vezető beosztású dolgozó. Vasúti járművezetők hatósági vizsgáztatása 5. § (1) A vizsga elméleti és gyakorlati részből áll. (2) A hatósági vizsgáztatás rendjét a KFF a Szabályzatban határozza meg. A vasúti járművezetői hatósági vizsga (a továbbiakban: vizsga) tárgyait a 3. számú melléklet tartalmazza. (3) A jelöltek vizsgáztatását a KFF főigazgatója által kijelölt, legalább két vizsgabiztosból álló vizsgáztató bizottság végzi. A vizsgabiztosokat a KFF főigazgatója nevezi ki. (4) A bányavasúti dízel- és villamos mozdonyvezetői vizsga esetén az egyik vizsgabiztost — a Magyar Bányászati Hivatal javaslata alapján — a KFF főigazgatója jelöli ki. 6. § (1) Vizsgát a jelölt abban az esetben tehet, ha a) a tanfolyam szervezője a tanfolyam sikeres elvégzé sét igazolja, b) a jelölt a vizsga időpontjában is megfelel a 3. § (1) be kezdés a) pontjában megjelölt egészségügyi és pályaalkalmassági feltételeknek. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek a jelölt abban az esetben is megfelel, ha a 4. § (2) bekezdése alapján mentesül a tanfolyam valamely elméleti tárgyának hallgatása alól. 7. § (1) A vizsgáztató bizottság a jelölt vizsgáztatását felfüggeszti, és a jelöltet a vizsgától legalább egyévi, legfeljebb kétévi időtartamra eltiltja, ha a jelölt a) a személyi adatait illetően a vizsgáztató bizottságot megtévesztette, vagy azt megkísérelte, b) a vizsgáztató bizottság döntését előny adásával vagy ígéretével befolyásolni törekedett. (2) A vizsgáztató bizottság a jelölt vizsgáztatását felfüggeszti, és a jelöltet a vizsgától legalább három, legfeljebb hat hónapi időtartamra eltiltja, ha a jelölt a) a vizsgán szeszes italtól vagy más, kábító hatású anyagtól (szertől) befolyásolt állapotban jelent meg, b) a vizsgán meg nem engedett segédeszközt használt, vagy annak használatát megkísérelte, c) a vizsga rendjét súlyosan megzavarta. (3) Sikertelen vizsga esetén a következők szerint kell eljárni: a) aki az elméleti vizsgán egy tárgyból nem felelt meg, javítóvizsgát tehet; kettő vagy több tárgyból tett sikertelen vizsga esetén az egész elméleti vizsgát meg kell ismételni, b) vezetési gyakorlat tárgyból tett sikertelen vizsga esetén az egész gyakorlati vizsgát meg kell ismételni, c) amennyiben a jelölt a javító- vagy a megismételt vizsgán nem felelt meg, vagy e vizsgákról távolmaradt, további vizsgára ismételt tanfolyam sikeres elvégzése után bocsátható, d) a jelölt javítóvizsgát vagy megismételt vizsgát a sikertelen vizsga napjától számított tizenöt nap elteltével, de legfeljebb hat hónapon belül tehet. (4) Sikertelen vizsgának kell tekinteni azt is, ha a jelölt az elméleti vagy gyakorlati vizsgáról távol marad. 8. § (1) A KFF a sikeres vizsgát tett személyek részére — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — vasúti járművezetői igazolványt ad ki. (2) A villamos meghajtású közúti vasúti járművezetői vizsgát tett személyek részére — a KFF által kiadott vizsgaigazolás alapján — a külön jogszabályban5 meghatározott közlekedési igazgatási hatóság (a továbbiakban: közlekedési igazgatási hatóság) vezetői engedélyt ad ki. 5 A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet. (3) A külföldön szerzett országos közforgalmú és saját használatú vasúti járművezetői képesítés honosításáról — az érdekelt kérelmére — a KFF dönt. A honosítást az kérheti, aki beszél, ír és olvas magyarul. (4) A honosítás iránti kérelem elbírálásához csatolni kell a magyar nyelvre lefordított, hitelesített járművezetői vizsgabizonyítványt, állami iskolai bizonyítványt, ha van, a szakképzettséget igazoló bizonyítványt és a gyakorlati időt igazoló okmányt. 9. § (1) Az érdekelt kérelmére a KFF a) a betelt, az elveszett, a megrongálódott, a név változás folytán vagy egyéb okból használhatatlanná vált vasúti járművezetői igazolvány helyett új igazolványt állít ki, b) közúti vasúti járművezetői okmány pótlása esetén vizsgaigazolást ad, amelynek alapján a közlekedési igazgatási hatóság vezetői engedélyt ad ki. (2) Az e rendeletben meghatározott vizsgák és egyéb eljárások díját, továbbá a befizetés rendjét külön jogszabály6 állapítja meg. 10. § (1) A KFF a vasúti járművezetői igazolványt hatósági megkeresésre — az eljárás jogerős befejezéséig — bevonja. (2) A bevont vasúti járművezetői igazolványt a KFF a jogerős hatósági vagy bírósági határozat alapján visszavonja, vagy visszaadja a járművezetőnek. (3) Ha a vasúti járművezetői igazolvány visszavonása egy évnél hosszabb időre történt, új vasúti járművezetői igazolvány csak sikeres vizsga letétele után állítható ki. Az oktatóra és a vizsgabiztosra vonatkozó rendelkezések 11. § (1) A tanfolyamokon az elméleti és gyakorlati tantárgyakat az a képző szervnél névjegyzékbe felvett személy oktathatja, aki az alábbi képesítések valamelyikével rendelkezik: a) vasúti szakoktatói képesítés, b) szakirányú mérnök-tanári, műszaki-tanári, oktatói képesítés, c) felsőfokú szakirányú iskolai végzettség, d) a tantárgynak megfelelő felsőfokú szakirányú szak tanfolyami végzettség és legalább három év szakmai gyakorlat, 6 A vasúti járművezetők és mozdonykazán-fűtők, valamint egyes gépkezelők vizsgadíjairól szóló 36/1998. (XII. 23.) KHVM rendelet. e) középfokú iskolai végzettség és szakirányú szakképesítés, valamint legalább öt év szakmai gyakorlat. (2) A járművezetés-gyakorlat oktatója az a személy lehet, aki megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, vagy szakirányú szakmunkás képesítése van és az adott jármű vezetésére jogosító érvényes vasúti járművezetői igazolvánnyal vagy vezetői engedéllyel rendelkezik, valamint legalább három év járművezetői gyakorlata van. 12. § (1) A járművezetői tanfolyamokon szakoktatóként az alkalmazható, aki vasúti szakoktatói vizsgát tett. (2) A szakoktatók képzése szakoktatói tanfolyamon történik. (3) Szakoktatói tanfolyamot szervezhet az a külön jogszabályok 7 alapján nyilvántartásba vett tanfolyamszervező, aki vagy amely a Központi Közlekedési Felügyelethez (a továbbiakban: KKF) benyújtott kérelem alapján engedélyt kapott. Az engedély visszavonásig érvényes. (4) Az engedély nem tagadható meg attól a tanfolyamszervezőtől, aki vagy amely hitelt érdemlően igazolja, hogy a) az általa szervezett szakoktatói tanfolyam oktatói az (5) bekezdésben előírt személyi feltételeknek megfelelnek, és b) a 2. számú mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket biztosítani tudja. (5) A szakoktatói tanfolyamokon az elméleti és gyakorlati tantárgyakat az a képző szervnél névjegyzékbe felvett személy oktathatja, aki az alábbi képesítések valamelyikével rendelkezik: a) a szakiránynak megfelelő vasúti szakoktatói képesítés, b) felsőfokú szakirányú iskolai végzettség és vasúti járművezetői képesítés, továbbá az adott jármű vezetésére érvényes vasúti járművezetői engedély. (6) A járművezetést gyakorlati szakos vasúti szakoktató oktathatja. (7) Az engedélyt vissza kell vonni attól, aki a) a szakoktatói tanfolyami képzésre vonatkozó előírásokat súlyosan vagy ismételten megsértette, és ezt a KFF jogerős határozatával megállapította, b) a (4) bekezdésben előírt feltételeket nem teljesíti, vagy c) külön jogszabály8 alapján az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásából felfüggesztett vagy törölt. 7 A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 8—9. § és a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet. 8 A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet 9—10. §. (8) A szakoktatói tanfolyamok tananyagát, tanterveit, a tantárgyak óraszámát, valamint a tanfolyamon felhasználható tankönyveket a KFF hagyja jóvá. (9) Szakoktatói tanfolyamra az a személy jelentkezhet, aki a következő feltételeknek megfelel: a) Elméleti szakoktatói szakra jelentkezés esetén rendelkezik: aa) szakirányú forgalmi tiszti képesítéssel vagy szakirányú főiskolai vagy egyetemi végzettséggel, ab) legalább hároméves szakmai gyakorlattal, ac) érvényes helyi közforgalmú vasúti járművezetői igazolvánnyal, ad) erkölcsi bizonyítvánnyal. b) Gyakorlati szakoktatói szakra jelentkezés esetén rendelkezik: ba) szakirányú forgalmi tiszti képesítéssel, hároméves helyi közforgalmú vasúti járművezetői gyakorlattal és erkölcsi bizonyítvánnyal, vagy bb) középiskolai végzettséggel, érvényes helyi közforgalmú vasúti járművezetői igazolvánnyal, legalább ötéves helyi közforgalmú vasúti járművezetői gyakorlattal és erkölcsi bizonyítvánnyal. (10) Vasúti szakoktatói vizsgára az bocsátható, aki a szakoktatói tanfolyamot elvégezte, vagy az alól mentesítették. (11) Azt a szakoktató jelöltet, aki a tantárgynak megfelelő szakképesítéssel rendelkezik — kérelmére — a KKF egyedi elbírálás alapján mentesítheti egyes elméleti tárgyak hallgatása alól. A felmentés alapjául szolgáló tantárgyak és szakképesítések körét a Szabályzat határozza meg. (12) A szakoktatói tanfolyamon oktatandó tárgyakat a 4. számú melléklet, a szakoktatói vizsga tárgyait az 5. számú melléklet tartalmazza. 13. § (1) A szakoktatókat a KFF főigazgatója által kijelölt bizottság vizsgáztatja. (2) Műszaki vizsgabiztosnak olyan személy nevezhető ki, aki szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és a megfelelő jármű vezetésére jogosító járművezetői igazolvánnyal rendelkezik. (3) Forgalmi vizsgabiztosnak olyan személy nevezhető ki, aki felsőfokú forgalmi szakképesítéssel és a megfelelő jármű vezetésére jogosító járművezetői igazolvánnyal rendelkezik, vagy legalább tíz év forgalmi szakmai gyakorlata van. Záró rendelkezések 14. § (1) Ez a rendelet 2003. június 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a vasúti járművezető szakemberek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 12/1984. (VI. 27.) KM rendelet és a módosításáról szóló 5/1986. (IX. 24.) KM rendelet, rendelkezéseiket azonban az e rendelet hatálybalépését megelőzően indított, a hatálybalépés időpontjában folyamatban levő képzésre alkalmazni kell. (2) E rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott képesítési okmányok érvényességét a rendelet nem érinti. Dr. Csillag István s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.