34/2012. (III. 9.) Korm. rendelete az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselőkről, kormánytisztviselőkről és a

34/2012. (III. 9.) Korm. rendelete az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselőkről, kormánytisztviselőkről és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjairól. A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdése 3. pontja b) alpontjában, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálai viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdése i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a nemzeti szakértőkre vonatkozó uniós jogi aktusok végrehajtására a következőket rendeli el: 1. Hatály 1. § (1) E rendelet hatálya az uniós intézményekben nemzeti szakértőként foglalkoztatott magyar állampolgárságú köztisztviselőkre, kormánytisztviselőkre, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira (a továbbiakban együtt: közszolgálati tisztviselők) és a küldő közigazgatási szervekre, továbbá a nemzeti szakértők jelölésében érintett szervekre terjed ki. (2) E rendeletet kell megfelelően alkalmazni a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak nemzetközi szervezetbe történő vezénylése esetén is. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában 1. uniós intézmény: az Európai Uniót és annak jogelődjeit alapító nemzetközi szerződésekben nevesített intézmény, annak a szervei, továbbá az e szerződések alapján létrehozott szervek; 2. nemzeti szakértő: az uniós intézmény által határozott időre, nem képzési vagy gyakornoki célból foglalkoztatott közszolgálati tisztviselő; 3. felhívás: az uniós intézmény nemzeti szakértői jelölésre felhívó dokumentuma; 4. küldő közigazgatási szerv: az a közigazgatási szerv, amely a nemzeti szakértővé történő jelölést kezdeményezte a nála közszolgálati, kormányzati szolgálati, vagy hivatásos szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: tisztviselői szolgálati jogviszonyban) állók közül; 5. napidíjpótlékra jogosító személy: a nemzeti szakértővel a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás helye szerinti országban közös háztartásban, életvitelszerűen együtt élő a) házastársa, élettársa (a továbbiakban: házastárs), valamint b) gyermeke, örökbe fogadott gyermeke, illetőleg a házastárs gyermeke, örökbe fogadott gyermeke (a továbbiakban: gyermek); 6. napidíj: a nemzeti szakértő részére az uniós intézmény által, a szabályzata alapján fizetett naptári napra járó díj; 7. Állandó Képviselet: Magyarországnak az Európai Unió mellett működő állandó képviselete; 8. nemzetközi szervezet: államközi együttműködés keretében, nemzetközi szerződéssel létrehozott szervezet, ideértve a rendészeti tevékenységet ellátó szervezeteket is. 3. A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás 3. § (1) Az Állandó Képviselet – a külügyminiszter útján – a tudomására jutást követően haladéktalanul tájékoztatja a közigazgatási és igazságügyi minisztert a felhívásról, aki a jelölés érdekében megkeresi az érintett közigazgatási szerveket. (2) A nemzeti szakértői jelölést a felhívásban megnevezett munkakörrel érintett közigazgatási szerv vezetője kezdeményezheti a jelölni kívánt közszolgálati tisztviselő írásbeli hozzájárulásával. (3) Nemzeti szakértőnek kizárólag olyan közszolgálati tisztviselő jelölhető, aki a munkakörhöz az uniós intézmény által előírt iskolai végzettséggel, illetve szakképesítéssel, gyakorlattal, továbbá a felhívásban megjelölt idegen nyelv megfelelő szintű ismeretével rendelkezik. (4) A jelölést – a 4. §-ban meghatározott kivételekkel – az érintett közigazgatási szerv vezetőjének javaslata alapján a közigazgatási és igazságügyi miniszter a külügyminiszter útján, az Állandó Képviseleten keresztül teszi meg az uniós intézmény felé. (5) Ha a feladat- és hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv nem tud jelöltet állítani a határidő betartásához szükséges eljárási időn belül, értesíti a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, amely lehetőség szerint gondoskodik arról, hogy más érintett közigazgatási szerv tehessen javaslatot a jelölésre. (6) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően az Európai Külügyi Szolgálathoz történő jelölést – a közigazgatási és igazságügyi miniszter egyidejű tájékoztatásával – a külügyminiszter az Állandó Képviseleten keresztül teszi meg az uniós intézmény felé. 4. § (1) A hivatásos állomány tagjának az uniós intézményben nemzeti szakértőként történő foglalkoztatására vagy nemzetközi szervezetbe való vezénylésére az országos parancsnok, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, vagy a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv főigazgatója – az Európai Unió vagy a nemzetközi szervezet felhívásában meghatározott munkakör betöltésére vonatkozó alkalmassági vizsgálata és az érintett személy írásbeli hozzájárulása alapján – kezdeményezheti a jelölést. (2) Nemzeti szakértőnek a 3. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseken túlmenően kizárólag a hivatásos állománynak az a tagja jelölhető, aki nem áll fegyelmi vagy büntetőeljárás hatálya alatt. (3) A jelölést az érintett miniszter – a külügyminiszter útján – teszi meg a) az Állandó Képviseleten keresztül az uniós intézmény felé, b) a nemzetközi szervezet felé. 5. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 57. § (2) bekezdése szerinti megállapodást a küldő közigazgatási szerv felhatalmazása alapján, az annak keretei között eljáró Állandó Képviselet is megkötheti. (2) A megállapodásban meg kell határozni különösen: a) a nemzeti szakértő által ellátandó feladatot és a munkavégzés helyét; b) a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás kezdő időpontját és időtartamát, illetve c) a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás meghosszabbításának a lehetőségét. (3) A küldő közigazgatási szerv – az uniós intézmény kérelmére, a vonatkozó jogszabályokban foglalt titokvédelmi előírások betartásával – írásban nyilatkozik arról, hogy tudomásul veszi a nemzeti szakértő által ellátandó feladatot, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás teljes időtartama alatt fizeti a nemzeti szakértő tisztviselői szolgálati jogviszonyából eredő társadalombiztosítási járulékokat. (4) A küldő közigazgatási szerv – a nemzeti szakértő hozzájárulásával – írásban tájékoztatja az uniós intézményt a nemzeti szakértő tisztviselői szolgálati jogviszonyának az uniós intézmény által kért lényeges elemeiről a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás kezdetét megelőző 12 hónapra visszamenőleg. (5) A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás meghosszabbítására az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók azzal, hogy a kirendelés kezdeti időtartama hat hónapnál nem lehet rövidebb, és nem haladhatja meg a két évet. A kirendelés ezt követően több ízben, indokolt esetben meghosszabbítható, összesen négy évet meg nem haladó időtartamra. Kivételesen, ha a szolgálati érdek megkívánja, a kirendelés – egy vagy több alkalommal – a négy éves időszak leteltét követően is engedélyezhető, legfeljebb összesen további két évre. 6. § (1) A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértőt a nemzeti szakértői feladat ellátásával összefüggésben nem utasíthatja. (2) A nemzeti szakértő nemzeti szakértői tevékenységéről évente legalább egy alkalommal szakmai konzultáció keretében köteles beszámolni. A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértőt szakmai konzultációra legkésőbb minden év augusztus 15-éig hazarendeli. A szakmai konzultáció eredményéről a küldő közigazgatási szerv a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot tájékoztatja. 7. § Különösen indokolt esetben, ha a szolgálati érdek megkívánja, a küldő közigazgatási szerv – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előzetes véleményének kikérésével – kezdeményezheti a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás azonnali hatállyal történő megszüntetését. 4. Járandóságok 8. § A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás időtartama alatt a nemzeti szakértőt – a Kttv., vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerinti illetményén, továbbá az uniós intézménynek a nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályzatában foglaltakon felül – az e rendeletben meghatározott egyéb juttatások illetik meg. 9. § (1) A nemzeti szakértőnek a napidíjpótlékra jogosító személyek után napidíjpótlék jár. A napidíjpótlék a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás idejére, az arra jogosító személy tényleges kiutazásától végleges hazautazásának napjáig – az utazási napokat is beleértve – jár. (2) A napidíjpótlék összege a) napidíjpótlékra jogosító házastárs esetén a napidíj 20%-a; b) napidíjpótlékra jogosító gyermek esetén a nemzeti szakértő napidíjának ba) 12. életév betöltéséig 8%-a, bb) 12. életév betöltését követően 10%-a, ameddig a gyermek iskolai rendszerű oktatás keretében középfokú (érettségit adó) képzésben, vagy szakképzésben vesz részt, de legfeljebb a gyermek 23. életévének betöltéséig; c) napidíjpótlékra jogosító fogyatékos gyermek esetén a nemzeti szakértő napidíjának ca) 12. életév betöltéséig 10%-a, cb) 12. életév betöltését követően 15%-a, ameddig a gyermek iskolai rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, de legfeljebb a gyermek 23. életévének betöltéséig. (3) Napidíjpótlék nem jár, ha a napidíjpótlékra jogosító személy a tárgyhónapban külföldön szerzett jövedelemmel rendelkezik. A jövedelem megszerzését a nemzeti szakértő írásban köteles bejelenteni a küldő közigazgatási szervnek legkésőbb a tárgyhónap 20. napjáig. (4) A napidíjpótlék időarányosan jár a nemzeti szakértővel a foglalkoztatás helye szerinti országban együtt nem élő házastárs és gyermek alkalmi, 15 napot meghaladó látogatása esetén. (5) A nemzeti szakértő napidíjpótlékra nem jogosult az (1) bekezdésben meghatározott személy után a foglalkoztatás helye szerinti országtól való 30 napot meghaladó távolléte idején. Többszöri távollét esetén a részidőket naptári évenként össze kell adni. A nemzeti szakértő – a foglalkoztatás helye szerinti ország elhagyása előtt, valamint az oda történő visszautazást követően 3 napon belül – köteles írásban jelenteni a küldő közigazgatási szerv felé a napidíjpótlékra jogosító személyeknek a foglalkoztatás helye szerinti országtól való távollétének kezdő és befejező napját. E bekezdés nem vonatkozik a házastárs szülés miatti távollétére. (6) A napidíjpótlékot havonta utólag, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 5. napján kell forintban, a nemzeti szakértő számlatulajdonos fizetési számlájára történő átutalással kifizetni. A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megszűnése esetén a napidíjpótlék kifizethető a hazautazást megelőző öt munkanappal korábban. 10. § (1) A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértő kérelmére, a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás helye szerinti országba történt megérkezés után az első 75 napra járó napidíjpótlékot egy összegben előre kifizetheti. (2) Amennyiben a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás a 75 napot nem éri el, a nemzeti szakértő köteles az (1) bekezdésben említett összeg időarányos részét a hazaérkezésétől számított 8 napon belül visszafizetni. 11. § Évente egy alkalommal a nemzeti szakértő kérelmére a küldő közigazgatási szerv viselheti a Magyarországon élő házastársnak és gyermeknek a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás helye szerinti országba történő kiutazásának és hazautazásának költségeit, a nemzeti szakértő kiutazása és végleges hazautazása naptári évének kivételével. 12. § A nemzeti szakértő kérelmére a küldő közigazgatási szerv viselheti – a tartós külszolgálatban levő kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezések szerint – a nemzeti szakértő és a napidíjpótlékra jogosító személyek ingóságainak szállítási költségeit a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megkezdésekor és a végleges hazautazáskor, feltéve, hogy azt az uniós intézmény nem téríti meg a nemzeti szakértő részére, ha a) a nemzeti szakértő foglalkoztatásának időtartama kevesebb, mint 2 év, vagy b) a hazaköltözés a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megszűnését megelőző 3 hónapnál korábban történik meg. 13. § A nemzeti szakértő és a vele együtt a foglalkoztatás helye szerinti országban tartózkodó házastársa és gyermeke a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás időtartamára a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és végrehajtási rendelete külföldön történő gyógykezelésre vonatkozó szabályai szerint jogosultak a külföldi tartózkodás alatt egészségügyi ellátás igénybevételére. 14. § (1) A napidíjpótlékra jogosító családtag elhalálozása esetén a nemzeti szakértő részére a halál bekövetkeztéig járó napidíjpótlékon felül ki kell fizetni a napidíjpótlék egyhavi összegét. (2) A foglalkoztatás helye szerinti országban, illetve hivatalos kiküldetés alatt harmadik országban elhunyt nemzeti szakértő hazaszállításáról és temetéséről a küldő közigazgatási szerv saját költségén gondoskodik. A nemzeti szakértő kérelmére a küldő közigazgatási szerv saját költségén gondoskodik a nemzeti szakértővel a foglalkoztatás helye szerinti országban tartózkodó elhunyt családtagja hazaszállításáról és temetéséről. 5. Helyettesítés és költségviselés 15. § A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértőként foglalkoztatott közszolgálati tisztviselőt határozott időtartamú – legfeljebb a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megszűnéséig szóló – kinevezéssel helyettesítheti. A helyettesítés az engedélyezett költségvetési létszámkeretet nem érinti. 16. § Amennyiben a küldő közigazgatási szerv kezdeményezésére átmenetileg szünetel a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás, akkor a nemzeti szakértőnél, illetve a napidíjpótlékra jogosító személy tekintetében az átmeneti szüneteltetéssel közvetlenül összefüggő – e rendelet 11. és 12. §-ai szerinti – többletköltségeket a küldő közigazgatási szerv fedezi. 6. A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértő 17. § (1) A jelölést kezdeményező közigazgatási szerv vezetőjének javaslatára, a külügyminiszter és a közigazgatási és igazságügyi miniszter együttes hozzájárulása esetén a közszolgálati tisztviselő a 2. § 6. pont szerinti napidíjra nem jogosult nemzeti szakértőként is foglalkoztatható. (2) A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértő járandóságára – e rendelet 8–16. §-ai helyett – a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló kormányrendelet szerinti ellátmány, ellátmánypótlék, ellátmányelőleg, utazási és szállítási költségtérítés, iskoláztatási költség, lakhatással összefüggő költségtérítés, valamint egészségügyi ellátás szabályait kell alkalmazni. (3) A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértőkre – az e szakaszban foglalt eltérésekkel – a nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 7. Záró rendelkezések 18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. 19. § (1) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor az uniós intézménynél már nemzeti szakértőként foglalkoztatott közszolgálati tisztviselőkre is alkalmazni kell. (2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő nemzeti szakértői pályázatokra, jelölésekre is alkalmazni kell. 20. § Hatályát veszti az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselőkről szóló 209/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök