← Magyarország

34/2012. (III. 9.) Korm. rendelete az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselőkről, kormánytisztviselőkről és a

Röviden

Ez a rendelet az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként dolgozó magyar köztisztviselők, kormánytisztviselők és fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak foglalkoztatására vonatkozó szabályokat határozza meg. Célja az uniós jogi aktusok végrehajtása a nemzeti szakértőkre vonatkozóan.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

34/

  1. (III. 9.) Korm. rendelete az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselőkről, kormánytisztviselőkről és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjairól. A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló
  2. évi CXCIX. törvény
  3. §

(1)bekezdése
  1. pontja b) alpontjában, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálai viszonyáról szóló
  2. évi XLIII. törvény
  3. §
(1)bekezdése i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk
(3)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a nemzeti szakértőkre vonatkozó uniós jogi aktusok végrehajtására a következőket rendeli el: 1. Hatály 1. §
(1)E rendelet hatálya az uniós intézményekben nemzeti szakértőként foglalkoztatott magyar állampolgárságú köztisztviselőkre, kormánytisztviselőkre, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira (a továbbiakban együtt: közszolgálati tisztviselők) és a küldő közigazgatási szervekre, továbbá a nemzeti szakértők jelölésében érintett szervekre terjed ki.
(2)E rendeletet kell megfelelően alkalmazni a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak nemzetközi szervezetbe történő vezénylése esetén is.
  1. Értelmező rendelkezések
  2. § E rendelet alkalmazásában
  3. uniós intézmény: az Európai Uniót és annak jogelődjeit alapító nemzetközi szerződésekben nevesített intézmény, annak a szervei, továbbá az e szerződések alapján létrehozott szervek;
  4. nemzeti szakértő: az uniós intézmény által határozott időre, nem képzési vagy gyakornoki célból foglalkoztatott közszolgálati tisztviselő;
  5. felhívás: az uniós intézmény nemzeti szakértői jelölésre felhívó dokumentuma;
  6. küldő közigazgatási szerv: az a közigazgatási szerv, amely a nemzeti szakértővé történő jelölést kezdeményezte a nála közszolgálati, kormányzati szolgálati, vagy hivatásos szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: tisztviselői szolgálati jogviszonyban) állók közül;
  7. napidíjpótlékra jogosító személy: a nemzeti szakértővel a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás helye szerinti országban közös háztartásban, életvitelszerűen együtt élő a) házastársa, élettársa (a továbbiakban: házastárs), valamint b) gyermeke, örökbe fogadott gyermeke, illetőleg a házastárs gyermeke, örökbe fogadott gyermeke (a továbbiakban: gyermek);
  8. napidíj: a nemzeti szakértő részére az uniós intézmény által, a szabályzata alapján fizetett naptári napra járó díj;
  9. Állandó Képviselet: Magyarországnak az Európai Unió mellett működő állandó képviselete;
  10. nemzetközi szervezet: államközi együttműködés keretében, nemzetközi szerződéssel létrehozott szervezet, ideértve a rendészeti tevékenységet ellátó szervezeteket is.
  11. A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás
  12. §
(1)Az Állandó Képviselet – a külügyminiszter útján – a tudomására jutást követően haladéktalanul tájékoztatja a közigazgatási és igazságügyi minisztert a felhívásról, aki a jelölés érdekében megkeresi az érintett közigazgatási szerveket.
(2)A nemzeti szakértői jelölést a felhívásban megnevezett munkakörrel érintett közigazgatási szerv vezetője kezdeményezheti a jelölni kívánt közszolgálati tisztviselő írásbeli hozzájárulásával.
(3)Nemzeti szakértőnek kizárólag olyan közszolgálati tisztviselő jelölhető, aki a munkakörhöz az uniós intézmény által előírt iskolai végzettséggel, illetve szakképesítéssel, gyakorlattal, továbbá a felhívásban megjelölt idegen nyelv megfelelő szintű ismeretével rendelkezik.
(4)A jelölést – a 4. §-ban meghatározott kivételekkel – az érintett közigazgatási szerv vezetőjének javaslata alapján a közigazgatási és igazságügyi miniszter a külügyminiszter útján, az Állandó Képviseleten keresztül teszi meg az uniós intézmény felé.
(5)Ha a feladat- és hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv nem tud jelöltet állítani a határidő betartásához szükséges eljárási időn belül, értesíti a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, amely lehetőség szerint gondoskodik arról, hogy más érintett közigazgatási szerv tehessen javaslatot a jelölésre.
(6)A
(4)bekezdésben foglaltaktól eltérően az Európai Külügyi Szolgálathoz történő jelölést – a közigazgatási és igazságügyi miniszter egyidejű tájékoztatásával – a külügyminiszter az Állandó Képviseleten keresztül teszi meg az uniós intézmény felé. 4. §
(1)A hivatásos állomány tagjának az uniós intézményben nemzeti szakértőként történő foglalkoztatására vagy nemzetközi szervezetbe való vezénylésére az országos parancsnok, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, vagy a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv főigazgatója – az Európai Unió vagy a nemzetközi szervezet felhívásában meghatározott munkakör betöltésére vonatkozó alkalmassági vizsgálata és az érintett személy írásbeli hozzájárulása alapján – kezdeményezheti a jelölést.
(2)Nemzeti szakértőnek a 3. §
(3)bekezdésében foglalt rendelkezéseken túlmenően kizárólag a hivatásos állománynak az a tagja jelölhető, aki nem áll fegyelmi vagy büntetőeljárás hatálya alatt.
(3)A jelölést az érintett miniszter – a külügyminiszter útján – teszi meg
  1. a)az Állandó Képviseleten keresztül az uniós intézmény felé,
  2. b)a nemzetközi szervezet felé. 5. §
(1)A közszolgálati tisztviselőkről szóló
  1. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.)
  2. §
(2)bekezdése szerinti megállapodást a küldő közigazgatási szerv felhatalmazása alapján, az annak keretei között eljáró Állandó Képviselet is megkötheti.
(2)A megállapodásban meg kell határozni különösen:
  1. a)a nemzeti szakértő által ellátandó feladatot és a munkavégzés helyét;
  2. b)a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás kezdő időpontját és időtartamát, illetve
  3. c)a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás meghosszabbításának a lehetőségét.
(3)A küldő közigazgatási szerv – az uniós intézmény kérelmére, a vonatkozó jogszabályokban foglalt titokvédelmi előírások betartásával – írásban nyilatkozik arról, hogy tudomásul veszi a nemzeti szakértő által ellátandó feladatot, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás teljes időtartama alatt fizeti a nemzeti szakértő tisztviselői szolgálati jogviszonyából eredő társadalombiztosítási járulékokat.
(4)A küldő közigazgatási szerv – a nemzeti szakértő hozzájárulásával – írásban tájékoztatja az uniós intézményt a nemzeti szakértő tisztviselői szolgálati jogviszonyának az uniós intézmény által kért lényeges elemeiről a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás kezdetét megelőző 12 hónapra visszamenőleg.
(5)A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás meghosszabbítására az
(1)bekezdésben foglaltak az irányadók azzal, hogy a kirendelés kezdeti időtartama hat hónapnál nem lehet rövidebb, és nem haladhatja meg a két évet. A kirendelés ezt követően több ízben, indokolt esetben meghosszabbítható, összesen négy évet meg nem haladó időtartamra. Kivételesen, ha a szolgálati érdek megkívánja, a kirendelés – egy vagy több alkalommal – a négy éves időszak leteltét követően is engedélyezhető, legfeljebb összesen további két évre. 6. §
(1)A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértőt a nemzeti szakértői feladat ellátásával összefüggésben nem utasíthatja.
(2)A nemzeti szakértő nemzeti szakértői tevékenységéről évente legalább egy alkalommal szakmai konzultáció keretében köteles beszámolni. A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértőt szakmai konzultációra legkésőbb minden év augusztus 15-éig hazarendeli. A szakmai konzultáció eredményéről a küldő közigazgatási szerv a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot tájékoztatja.
  1. § Különösen indokolt esetben, ha a szolgálati érdek megkívánja, a küldő közigazgatási szerv – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előzetes véleményének kikérésével – kezdeményezheti a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás azonnali hatállyal történő megszüntetését.
  2. Járandóságok
  3. § A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás időtartama alatt a nemzeti szakértőt – a Kttv., vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerinti illetményén, továbbá az uniós intézménynek a nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályzatában foglaltakon felül – az e rendeletben meghatározott egyéb juttatások illetik meg.
  4. §
(1)A nemzeti szakértőnek a napidíjpótlékra jogosító személyek után napidíjpótlék jár. A napidíjpótlék a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás idejére, az arra jogosító személy tényleges kiutazásától végleges hazautazásának napjáig – az utazási napokat is beleértve – jár.
(2)A napidíjpótlék összege
  1. a)napidíjpótlékra jogosító házastárs esetén a napidíj 20%-a;
  2. b)napidíjpótlékra jogosító gyermek esetén a nemzeti szakértő napidíjának
  3. ba)12. életév betöltéséig 8%-a,
  4. bb)12. életév betöltését követően 10%-a, ameddig a gyermek iskolai rendszerű oktatás keretében középfokú (érettségit adó) képzésben, vagy szakképzésben vesz részt, de legfeljebb a gyermek 23. életévének betöltéséig;
  5. c)napidíjpótlékra jogosító fogyatékos gyermek esetén a nemzeti szakértő napidíjának
  6. ca)12. életév betöltéséig 10%-a,
  7. cb)12. életév betöltését követően 15%-a, ameddig a gyermek iskolai rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, de legfeljebb a gyermek 23. életévének betöltéséig.
(3)Napidíjpótlék nem jár, ha a napidíjpótlékra jogosító személy a tárgyhónapban külföldön szerzett jövedelemmel rendelkezik. A jövedelem megszerzését a nemzeti szakértő írásban köteles bejelenteni a küldő közigazgatási szervnek legkésőbb a tárgyhónap 20. napjáig.
(4)A napidíjpótlék időarányosan jár a nemzeti szakértővel a foglalkoztatás helye szerinti országban együtt nem élő házastárs és gyermek alkalmi, 15 napot meghaladó látogatása esetén.
(5)A nemzeti szakértő napidíjpótlékra nem jogosult az
(1)bekezdésben meghatározott személy után a foglalkoztatás helye szerinti országtól való 30 napot meghaladó távolléte idején. Többszöri távollét esetén a részidőket naptári évenként össze kell adni. A nemzeti szakértő – a foglalkoztatás helye szerinti ország elhagyása előtt, valamint az oda történő visszautazást követően 3 napon belül – köteles írásban jelenteni a küldő közigazgatási szerv felé a napidíjpótlékra jogosító személyeknek a foglalkoztatás helye szerinti országtól való távollétének kezdő és befejező napját. E bekezdés nem vonatkozik a házastárs szülés miatti távollétére.
(6)A napidíjpótlékot havonta utólag, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap
  1. napján kell forintban, a nemzeti szakértő számlatulajdonos fizetési számlájára történő átutalással kifizetni. A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megszűnése esetén a napidíjpótlék kifizethető a hazautazást megelőző öt munkanappal korábban.
  2. §
(1)A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértő kérelmére, a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás helye szerinti országba történt megérkezés után az első 75 napra járó napidíjpótlékot egy összegben előre kifizetheti.
(2)Amennyiben a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás a 75 napot nem éri el, a nemzeti szakértő köteles az
(1)bekezdésben említett összeg időarányos részét a hazaérkezésétől számított 8 napon belül visszafizetni. 11. § Évente egy alkalommal a nemzeti szakértő kérelmére a küldő közigazgatási szerv viselheti a Magyarországon élő házastársnak és gyermeknek a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás helye szerinti országba történő kiutazásának és hazautazásának költségeit, a nemzeti szakértő kiutazása és végleges hazautazása naptári évének kivételével. 12. § A nemzeti szakértő kérelmére a küldő közigazgatási szerv viselheti – a tartós külszolgálatban levő kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezések szerint – a nemzeti szakértő és a napidíjpótlékra jogosító személyek ingóságainak szállítási költségeit a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megkezdésekor és a végleges hazautazáskor, feltéve, hogy azt az uniós intézmény nem téríti meg a nemzeti szakértő részére, ha
  1. a)a nemzeti szakértő foglalkoztatásának időtartama kevesebb, mint 2 év, vagy
  2. b)a hazaköltözés a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megszűnését megelőző 3 hónapnál korábban történik meg. 13. § A nemzeti szakértő és a vele együtt a foglalkoztatás helye szerinti országban tartózkodó házastársa és gyermeke a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás időtartamára a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és végrehajtási rendelete külföldön történő gyógykezelésre vonatkozó szabályai szerint jogosultak a külföldi tartózkodás alatt egészségügyi ellátás igénybevételére. 14. §
(1)A napidíjpótlékra jogosító családtag elhalálozása esetén a nemzeti szakértő részére a halál bekövetkeztéig járó napidíjpótlékon felül ki kell fizetni a napidíjpótlék egyhavi összegét.
(2)A foglalkoztatás helye szerinti országban, illetve hivatalos kiküldetés alatt harmadik országban elhunyt nemzeti szakértő hazaszállításáról és temetéséről a küldő közigazgatási szerv saját költségén gondoskodik. A nemzeti szakértő kérelmére a küldő közigazgatási szerv saját költségén gondoskodik a nemzeti szakértővel a foglalkoztatás helye szerinti országban tartózkodó elhunyt családtagja hazaszállításáról és temetéséről.
  1. Helyettesítés és költségviselés
  2. § A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértőként foglalkoztatott közszolgálati tisztviselőt határozott időtartamú – legfeljebb a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megszűnéséig szóló – kinevezéssel helyettesítheti. A helyettesítés az engedélyezett költségvetési létszámkeretet nem érinti.
  3. § Amennyiben a küldő közigazgatási szerv kezdeményezésére átmenetileg szünetel a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás, akkor a nemzeti szakértőnél, illetve a napidíjpótlékra jogosító személy tekintetében az átmeneti szüneteltetéssel közvetlenül összefüggő – e rendelet
  4. és
  5. §-ai szerinti – többletköltségeket a küldő közigazgatási szerv fedezi.
  6. A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértő
  7. §
(1)A jelölést kezdeményező közigazgatási szerv vezetőjének javaslatára, a külügyminiszter és a közigazgatási és igazságügyi miniszter együttes hozzájárulása esetén a közszolgálati tisztviselő a 2. § 6. pont szerinti napidíjra nem jogosult nemzeti szakértőként is foglalkoztatható.
(2)A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértő járandóságára – e rendelet 8–16. §-ai helyett – a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló kormányrendelet szerinti ellátmány, ellátmánypótlék, ellátmányelőleg, utazási és szállítási költségtérítés, iskoláztatási költség, lakhatással összefüggő költségtérítés, valamint egészségügyi ellátás szabályait kell alkalmazni.
(3)A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértőkre – az e szakaszban foglalt eltérésekkel – a nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 7. Záró rendelkezések 18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. 19. §
(1)E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor az uniós intézménynél már nemzeti szakértőként foglalkoztatott közszolgálati tisztviselőkre is alkalmazni kell.
(2)E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő nemzeti szakértői pályázatokra, jelölésekre is alkalmazni kell.
  1. § Hatályát veszti az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselőkről szóló 209/
  2. (VII. 9.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.