21/2011. (III. 2.) Korm. rendelete a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai és hozzátartozói nyugellátása, valamint a hivatásos és a szerződéses

21/2011. (III. 2.) Korm. rendelete a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai és hozzátartozói nyugellátása, valamint a hivatásos és a szerződéses állományúak baleseti járadéka megállapításának rendjéről. A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotási hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) és h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdés k) pontjában, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés c) pontjában és a 101/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A rendelet hatálya a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, a polgári védelem hivatásos és nyugállományú tagjaira, valamint a hozzátartozói nyugellátásra jogosult hozzátartozóikra terjed ki. (2) E rendeletben foglaltakat – a baleseti járadék és a hozzátartozói ellátások tekintetében – az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság és a polgári védelmi szervek szerződéses állományú tagjaira és a hozzátartozói nyugellátásra jogosult hozzátartozóikra is alkalmazni kell. (3) Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt fegyveres szervek hivatásos állományú tagját és hozzátartozói nyugellátásra jogosult hozzátartozóját megillető nyugellátások ügyében, valamint a hivatásos és szerződéses állományúak baleseti járadékának megállapításával kapcsolatban a Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóság (a továbbiakban: nyugdíjmegállapító szerv) első fokon, az ország egész területére kiterjedő illetékességgel jár el. (4) Ha a hivatásos állomány tagjára vonatkozó szabályok másként nem rendelkeznek, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni. MÁSODIK RÉSZ SAJÁT JOGÚ NYUGELLÁTÁSOK I. FEJEZET 1. Szolgálati nyugdíj 2. § (1) A szolgálati viszony nyugállományba helyezéssel történő megszüntetését írásban, parancs, határozat (a továbbiakban együtt: parancs) formájában kell elrendelni. A parancsból a nyugdíjmegállapító szerv részére parancskivonatot lehet készíteni, amely tartalmazza a) a nyugállományba helyezett személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét és társadalombiztosítási azonosító jelét, b) a szolgálati viszony megszűnésének jogcímét, c) a szolgálati viszony megszűnésének időpontját, d) a nyugállományba helyezett munkáltatója megnevezését, e) a ténylegesen hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött időt, f) a társadalombiztosítási szabályok szerinti szolgálati időt. (2) A parancshoz, vagy parancskivonathoz és a nyugdíjrögzítéshez elkészített iratokhoz mellékelni kell a társadalombiztosítási szabályok szerinti időtartamokról készült, az 1. melléklet szerinti részletes kimutatást is. 2. A szolgálati nyugdíj megállapítása 3. § (1) Ha a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló illetmény és illetmény jellegű juttatások számításának időszaka a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 183. § (1) bekezdése szerint meghatározott időtartamon belül két naptári év napjait érinti, úgy a tört évekre eső illetmény és illetmény jellegű juttatás összegét naptári évenként külön-külön kell megállapítani, és ezek együttes összegének 1/12-ed része képezi a szolgálati nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet. (2) A pénzügyi szerv tört hónap esetén az illetményigazolásban a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló illetmény és illetmény jellegű juttatások tekintetében az első hónapra teljes naptári hónapra kifizetett illetményt közöl, a nyugdíj számításánál viszont csak a Hszt. 183. § (1) bekezdésben meghatározott időszakra eső részt lehet figyelembe venni. (3) Ha a szolgálati viszony megszűnésekor a nyugállományba helyezés kezdő napját megelőző 365 napban – szökőév esetén 366 napban – a jogosult más szervnél is teljesített szolgálatot, akkor a nyugellátás megállapításánál – az érintett időszakra – a vezénylés, berendelés, áthelyezés helyén elért, a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló illetmény és illetmény jellegű juttatásként beszámítható összeget kell figyelembe venni. 3. Rokkantsági nyugdíj 4. § (1) A rokkantsági nyugdíj alapját képező havi illetményátlag megállapításánál a szolgálati nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (2) A nyugdíjmegállapító szerv a rokkantsági nyugdíj megszüntetése esetén vizsgálja a szolgálati nyugdíjjogosultságot és intézkedik a rokkantsági nyugdíj helyett megállapított szolgálati nyugdíj folyósítására. II. FEJEZET BALESETI ELLÁTÁSOK 4. Baleseti rokkantsági nyugdíj 5. § Az állományilletékes parancsnok a hivatásos állomány tagja baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultsága megállapításához a) minősíti a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggését, valamint b) gondoskodik a rehabilitációs szakértői szerv egészségkárosodás mértékét megállapító szakhatósági állásfoglalásának vagy más, hivatásos állományúak vizsgálatára jogszabály által kijelölt vizsgáló és minősítő szerv egészségkárosodás mértékét megállapító véleményének beszerzéséről, amelyben a vizsgálatot végző szerv nyilatkozik arról, hogy az egészségkárosodás a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetből, betegségből ered. 6. § (1) A baleseti rokkantsági nyugdíj alapját képező havi illetményátlag megállapításánál a szolgálati nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (2) Szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy szolgálati eredetű betegség alapján folyósított baleseti rokkantsági nyugdíj megszüntetése esetén vizsgálni kell a baleseti járadékra való jogosultságot. 5. Baleseti járadék 7. § (1) A baleseti járadék megállapítására a 2. melléklet szerinti nyomtatványon előterjesztett igénybejelentés alapján, a jogosult kérelmére kerül sor. (2) A baleseti járadékra vonatkozó kérelem nyugdíjmegállapító szervhez történő felterjesztéséről az állományilletékes parancsnok – a pénzügyi és egészségügyi szerv adatszolgáltatási kötelezettsége mellett – a személyügyi szerv vagy más kijelölt szerv útján köteles gondoskodni. (3) A kérelemhez mellékelni kell az eredeti a) baleseti jegyzőkönyvet, b) szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetet minősítő határozatot, a baleset körülményeinek részletes leírását tartalmazó indokolással, c) a baleseti ellátás megállapításához szükséges illetményigazolásokat és a nyugdíjjárulék levonását igazoló járulék-elszámolási nyilvántartó lapot. (4) A baleseti járadék megállapítására irányuló eljárásban a nyugdíjmegállapító szerv beszerzi az egészségkárosodás mértékét megállapító, a rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalását. HARMADIK RÉSZ HOZZÁTARTOZÓI NYUGELLÁTÁS 6. Özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj 8. § Az özvegyi nyugdíjat, az árvaellátást és a szülői nyugdíjat a 3. melléklet szerinti kérelem benyújtásával lehet igényelni. NEGYEDIK RÉSZ 7. A nyugellátás megállapításának eljárási rendje 9. § (1) A nyugdíjmegállapító szerv a rendelkezésre álló adatok alapján hivatalból dönt a) a szolgálati nyugdíj megállapításáról, b) a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj megállapításáról, megszüntetéséről, valamint a felülvizsgálat eredménye alapján az ellátás összegének módosításáról, illetve továbbfolyósításáról, c) a rehabilitációs szakértői szerv által kiadott szakhatósági állásfoglalás alapján a baleseti járadék összegének továbbfolyósításáról, módosításáról vagy az ellátás megszüntetéséről, d) a szolgálati nyugdíj rögzítéséről. (2) A nyugdíjmegállapító szerv a munkáltatón keresztül benyújtott kérelem alapján dönt a) a baleseti járadékról; b) a következő nyugdíjigények esetében: ba) a szülői nyugdíjigények elbírálásáról, bb) a hivatásos és a szerződéses állomány elhunyt tagjának özvegye, élettársa és árvái nyugellátásáról, bc) az elvált vagy különélő házastárs özvegyi nyugdíjigénye elbírálásáról, bd) a nem folyósított vagy csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj teljes összegben való folyósítására irányuló igényről, be) a jogosultsági feltételek hiányában megszüntetett rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíj, illetve baleseti járadék ismételt megállapítására irányuló igényekről, bf) az egészségkárosodás megállapított mértékével kapcsolatban benyújtott kérelem elbírálásáról. (3) Hozzátartozói nyugellátások igénylése esetén a kérelem tartalmazza, valamint a kérelemhez csatolni kell: a) a szülői nyugdíjra jogosult természetes személyazonosító adatait, lakcímét és társadalombiztosítási azonosító jelét, aa) igazolást a lakóhely szerint illetékes önkormányzattól, hogy az elhalt az igénylőt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott ideig az elhalálozását megelőzően túlnyomó részben vagy egészben eltartotta, ab) ha részesül valamilyen ellátásban, az erről szóló határozatot és a folyósítási törzsszámot; b) az elvált vagy különélő házastárs özvegyi nyugdíjigényének elbírálásához a jogosult természetes személyazonosító adatait, lakcímét, társadalombiztosítási azonosító jelét, a tartást megállapító határozatot, valamint mindazokat az iratokat, amelyek a jogosultsági feltételek meglétét igazolják. (4) Egyéb kérelmek esetén a személyi és előzményi adatokon túl a kérelem tárgyának megfelelően a kérés megalapozottságát alátámasztó igazolásokat is csatolni kell. 10. § (1) A nyugdíjigényeket – a nyugdíjrögzítés kivételével – az igénylő aláírásával, továbbá a munkáltató által kijelölt vezető aláírásával és bélyegzőjével ellátott 4. melléklet szerinti adatlapon kell bejelenteni, és az igény elbírálásához szükséges eredeti dokumentumokkal együtt a nyugdíjmegállapító szervhez megküldeni. A hivatásos állomány tagja magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén az adatlapon fel kell tüntetni a magánnyugdíjpénztár megnevezését és a tagi azonosító számot. (2) Ha az igénylő az adatlapot nem írja alá, vagy nem tudja aláírni, a felterjesztett iratokhoz mellékelni kell a pénzügyi szerv által készített jegyzőkönyvet is az aláírás elmaradása okának feltüntetésével. (3) Az állományilletékes parancsnok a szolgálati viszony megszűnését, vagy a nyugdíj rögzítéséhez feltételül előírt szolgálati jogviszonyban töltött idő elérését követő 15 napon belül köteles gondoskodni a nyugdíjjogosultságot elértek, a hivatásos állományból nyugállományba helyezettek és az elhunytak hozzátartozói nyugellátásának elbírálásához előírt iratoknak – a személyügyi és a pénzügyi szervek adatszolgáltatási kötelezettsége mellett – a nyugdíjmegállapító szervhez történő megküldéséről. (4) Az illetményigazolást és a szolgálati időről szóló igazolást az 5–8. mellékletek szerinti nyomtatványokon kell a nyugdíjmegállapító szerv részére megküldeni. (5) Hibás, hiányos felterjesztés kijavítására, pótlására a nyugdíjmegállapító szerv felhívja a (3) bekezdés szerint eljáró állományilletékes parancsnokot. (6) Ha a felterjesztést követően a szolgálati idő, vagy az illetmény adatokban változás állt be, a módosított adatokat tartalmazó iratokat 15 napon belül a (3) bekezdésben foglaltak szerint a nyugdíjmegállapító szervhez kell megküldeni. (7) Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – a nyugdíjrögzítés elvégzéshez – a nyugdíjmegállapító szerv részére a természetes személyazonosító adatok helyett kapcsolati kódot közöl. 11. § (1) A nyugdíjmegállapító szerv a határozatát közli az igénylővel, valamint az állományilletékes parancsnokkal és – ellátást megállapító határozat esetén – a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal. (2) A megállapított nyugellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja. 12. § (1) A szolgálati nyugdíj rögzítése határozattal történik, amelyet a nyugdíjmegállapító szerv számfejtési melléklettel együtt közöl az érintettel. (2) A rögzített szolgálati nyugdíj megállapításánál a szolgálati időt a törvényben meghatározott szolgálati idő elérésének napjával kell lezártnak tekinteni. A rögzítés időpontja az ezt követő naptári nap. (3) Azt, aki a szolgálati nyugdíja rögzítését követően legalább 365 napra szolgálati időt szerzett, szolgálatteljesítése utolsó napján a nyugdíjmegállapító szerv írásban értesíti a szolgálati viszony megszűnésekor kiszámított szolgálati nyugdíj és az (1) bekezdés szerint megállapított nyugdíj évenkénti emelésekkel növelt összegéről, és az azok közötti választás lehetőségéről. Amennyiben a hivatásos állományú az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem él a választás lehetőségével, a nyugdíjmegállapító szerv hivatalból állapítja meg a magasabb összegű nyugellátást. ÖTÖDIK RÉSZ 8. Záró rendelkezések 13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a) az igazságügyi és rendészeti miniszter, illetve az önkormányzati és területfejlesztési miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek és az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományú tagjainak nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása, valamint baleseti járadéka megállapításának eljárási rendjéről szóló 28/2006. (XI. 9.) IRM-ÖTM együttes rendelet 2. §-a, 4. §-a, 5. §-a, 6. § (1) bekezdése, 7. § (1)–(5) bekezdése, 9. §-a, 10. § (2) és (4) bekezdése, 11. §-a, 12. § (1) és (2) bekezdése, 13. §-a, 16–18. §-a, 19. § (1), (4) és (5) bekezdése; b) a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai nyugellátásának eljárási rendjéről szóló 16/1997. (IV. 22.) IM rendelet 2. §-a, 3. § (2) és (3) bekezdése, 4. § (3) és (4) bekezdése, 5. §-a, 6. §-a, 8–10. §-a, 12. §-a, 15. § (2) bekezdése, 19. §-a és 20. § (1) bekezdése; c) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nyugellátásának eljárási rendjéről szóló 1/2000. (I. 18.) TNM rendelet 1. § (1) bekezdésében az „ , a Nemzetbiztonsági Hivatalra, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra” szövegrész, valamint az „együtt” szövegrész. 14. § (1) A nyugdíjmegállapító szerv az 1. §-ban megállapított személyi hatály alá tartozó ügyek tekintetében a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság és a polgári védelmi szervek nyugdíjmegállapító szervének jogutódja. (2) A rendeletet a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 15. § Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról szóló 289/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az ONYF az (1) bekezdésben meghatározott feladatain túl] „e) szakmai szempontból segíti és ellenőrzi jogszabály alapján a nyugdíjbiztosítás szervezetén kívüli, ellátást megállapító és folyósító tevékenységet, ideértve a Magyar Honvédség és az Információs Hivatal nyugdíj-megállapítási tevékenységét is,” 16. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésében a „Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, illetve az Információs Hivatal” szöveg lép. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök