6/2018. (V. 31.) LÜ utasítása a nyilvánosság számára adható tájékoztatás rendjéről.

6/2018. (V. 31.) LÜ utasítása a nyilvánosság számára adható tájékoztatás rendjéről. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki: 1. § A  büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 107–109.  §-a által meghatározott körben és módon, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) szerinti médiatartalom-szolgáltató útján és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ekertv.) szerinti információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján a nyilvánosságot tájékoztatni kívánó természetes vagy nem természetes személy részére a) az ügyészi szervezet tevékenységének egészéről, az ügyészség helyzetét érintő koncepcionális kérdésekről, továbbá az ügyészi szervezet hatáskörébe tartozó ügyben folytatott ügyészi tevékenységről a legfőbb ügyész és legfőbb ügyész helyettes, b) az ügyészi szervezet hatáskörébe tartozó ügyben folytatott ügyészi tevékenységről, illetve az ügyészség által lefolytatott vizsgálatról a  Legfőbb Ügyészség Kabinetjének (a továbbiakban: Kabinet) sajtószóvivői tevékenységet ellátó munkatársa (a továbbiakban: legfőbb ügyészségi sajtószóvivő), c) a fellebbviteli főügyészség hatáskörébe tartozó ügyben folytatott ügyészi tevékenységről, illetve a fellebbviteli főügyészség által lefolytatott vizsgálatról a fellebbviteli főügyész, illetve a fellebbviteli főügyészség sajtószóvivői tevékenységet ellátó munkatársa (a továbbiakban: fellebbviteli főügyészségi sajtószóvivő), d) a  főügyészségen, a  járási és a  járási szintű (a továbbiakban járási és járási szintű együtt: járási) ügyészség hatáskörébe tartozó ügyben folytatott ügyészi tevékenységről, továbbá a  főügyészség által lefolytatott vizsgálatról a főügyész, illetve a főügyészség sajtószóvivői tevékenységet ellátó munkatársa (a továbbiakban: főügyészségi sajtószóvivő), e) a legfőbb ügyész, a fellebbviteli főügyész, a főügyész által adott eseti felhatalmazás alapján az erre jogosult ügyész vagy alügyész adhat tájékoztatást. 2. § (1) Sajtószóvivőnek a legfőbb ügyész, a fellebbviteli főügyész és a főügyész ügyészt jelöl ki. (2) A  legfőbb ügyész, a  fellebbviteli főügyész, a  főügyész a  legfőbb ügyészségi, a  fellebbviteli főügyészségi és a  főügyészségi sajtószóvivő tevékenységének segítésére helyettes sajtószóvivőként ügyészt, alügyészt vagy ügyészségi megbízottat jelöl ki. (3) Ahol jelen utasítás sajtószóvivőt említ, a helyettes sajtószóvivőt is érteni kell. (4) A  fellebbviteli főügyészségi és a  főügyészségi sajtószóvivő kijelöléséhez, valamint a  kijelölés visszavonásához a Kabinet előzetes véleményét kell kérni. A fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő kijelölését csak az új fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő kijelölésével egyidejűleg lehet visszavonni. (5) A  legfőbb ügyész, a  fellebbviteli főügyész, a  főügyész a  legfőbb ügyészségi, a  fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő tevékenységének adminisztratív segítésére sajtótitkárként más ügyészségi alkalmazottat is kijelölhet. 3. § (1) A  Kabinettel való rendszeres kapcsolattartás a  fellebbviteli főügyészségi, valamint a  főügyészségi sajtószóvivő feladata, aki ennek során tájékoztatja a legfőbb ügyészségi sajtószóvivőt a) a  fellebbviteli főügyészség, illetve a  főügyészség, járási ügyészség által vizsgált olyan ügyekről, amelyekről a nyilvánosság előtt korábban már megjelentek információk, b) az országosan vagy helyileg közismert személyeket érintő ügyekről, c) a kiemelkedő tárgyi súlyú vagy egyéb ok (pl. az elkövetés szokatlan módja, rendkívüli körülményei) miatt helyi vagy országos közérdeklődést kiváltó bűncselekményekről, d) a  fellebbviteli főügyészségen, illetve a  főügyészségen, járási ügyészségen folyamatban lévő olyan ügyről és a megtett intézkedésekről, amely a fellebbviteli főügyész, a főügyész vagy a sajtószóvivő megítélése szerint a jövőben országos érdeklődésre tarthat számot, e) a közjogi szakágba tartozó, országos érdeklődésre számot tartó ügyekről, f ) a sajtófigyelői szolgálat által nem figyelt nyilatkozatról, az azt tartalmazó digitalizált újságcikk, illetve a kép- és hangfelvétel internetes elérhetőségének soron kívüli felterjesztésével. (2) A  fellebbviteli főügyészségi és a  főügyészségi sajtószóvivő a  hét első munkanapján összefoglalót küld a  Kabinet részére az előző héten végzett sajtószóvivői tevékenységéről. (3) A  fellebbviteli főügyészségi és a  főügyészségi sajtószóvivő – az  ügyészség hivatalos honlapján történő közzététel céljából – a  Kabinet részére soron kívül, elektronikus úton megküldi a  fellebbviteli főügyészség és a  főügyészség sajtóközleményét. 4. § A nyilvánosság tájékoztatásának eszközei a nyilvánosság részére kiadott hivatalos közlemény, a sajtótájékoztató és a tájékoztatást kérő részére adott nyilatkozat. 5. § (1) A nyilvánosság részére hivatalos közleményt a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettes, a Kabinet, a fellebbviteli főügyész, illetve a főügyész adhat ki. (2) A nyilvánosság részére kiadandó hivatalos közleményt a sajtószóvivő készíti elő. 6. § (1) Sajtótájékoztató – a legfőbb ügyész és helyettesei sajtótájékoztatójának kivételével – a Kabinet előzetes engedélye alapján tartható. (2) A Legfőbb Ügyészségen a Kabinet készíti elő és szervezi a sajtótájékoztatókat. (3) A fellebbviteli főügyészségen és a főügyészségen a sajtótájékoztatót a fellebbviteli főügyész, illetve a főügyész tartja. A sajtótájékoztató előkészítésével és megszervezésével a sajtószóvivő is megbízható. (4) A  fellebbviteli főügyészség és a  főügyészség az  országos érdeklődésre számot tartó ügyekben szervezett sajtótájékoztatóiról a Legfőbb Ügyészség illetékes szakmai főosztályát is értesíti. 7. § (1) A kérelemre történő nyilatkozat megadása előtt meg kell vizsgálni, hogy a kérelem a Be. 107. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelel-e. Ezen feltételek teljesülésének hiányában – a  Be. 109.  § (4)  bekezdésének megfelelően – a  tájékoztatás mellőzhető, kivéve, ha a  kérelem – tartalma szerint – közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatigénylésként értékelhető. (2) A Be. 109. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a tájékoztatást meg kell tagadni. 8. § A  nyilvánosság részére az  adott ügyben az  ügyészségi tevékenységgel kapcsolatban adható felvilágosítás, így különösen a) a  nyomozó hatóság által folytatott nyomozás esetén a  felderítési szakban a  büntetőeljárás megindításával kapcsolatban hozott ügyészi döntésekről, a  nyomozó hatóság eljárása feletti felügyeleti jogkörben hozott ügyészi határozatokról, a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos ügyészi indítványokról, határozatokról, b) a nyomozó hatóság által folytatott nyomozás esetén a vizsgálati szakban a nyomozó hatóságnak az ügyész rendelkezése alapján foganatosított eljárási cselekményéről, a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos ügyészi indítványokról, a vizsgálati szakban hozott ügyészi határozatokról, a vádemelésről, c) az ügyészségi nyomozás esetében a büntetőeljárás megindításával kapcsolatban hozott ügyészi döntésekről, a  kényszerintézkedésekkel kapcsolatos ügyészi indítványokról, a  nyomozás során foganatosított eljárási cselekményekről, a vádemelésről, d) a  bírósági eljárás során a  bíróságnak a  tárgyalás előkészítése során hozott, vádat érintő határozataival kapcsolatos ügyészi intézkedésekről, a  kényszerintézkedésekkel kapcsolatos ügyészi indítványokról, az  előkészítő ülésen és a  tárgyaláson folytatott vádképviseleti tevékenységről, az  ügyészség rendes és rendkívüli jogorvoslati nyilatkozatairól, e) az ügyészség közjogi tevékenysége során tett intézkedésekről. 9. § (1) Amennyiben olyan statisztikai adatkérés érkezik, mely az ügyészség egészének tevékenységére irányul, a kérelmet a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályához kell továbbítani. (2) Az  Országos Statisztikai Adatfelvételi Programban meghatározott, az  ügyészség által gyűjtött, vagy előállított statisztikai adatot a  legfőbb ügyész, a  legfőbb ügyész helyettes, a  legfőbb ügyészségi sajtószóvivő és a  Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályának vezetője adhatja át a nyilvánosságnak. (3) A  fellebbviteli főügyész és a  főügyész, valamint a  fellebbviteli főügyészségi, illetve főügyészségi sajtószóvivő is nyújthat tájékoztatást a  fellebbviteli főügyészségre és a  főügyészségre vonatkozó, rendelkezésükre álló helyi adatokból és az országos tájékoztatók adataiból. 10. § (1) A nyilvánosságnak az ügyészség részéről történő tájékoztatása során tiszteletben kell tartani az ártatlanság vélelmét, a  személyes adatok, valamint a  személyiségi jogok védelméről szóló jogszabályi rendelkezéseket, és ennek a megfogalmazásban is kifejezésre kell jutnia. (2) A  tájékoztatás során tekintettel kell lenni a  büntetőeljárás és az  egyes eljárási cselekmények eredményességéhez, zavartalanságához fűződő érdekre, valamint arra, hogy a büntetőeljárás résztvevői befolyás és megfélemlítés nélkül gyakorolhassák a büntetőeljárási jogaikat, teljesíthessék kötelezettségeiket. A tájékoztatás nem eredményezheti azt, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személy élete, testi épsége, egészsége, magánélethez fűződő joga közvetlen veszélybe kerüljön. (3) A folyamatban lévő ügy bizonyítékai, a tényállás várható alakulása, illetve a várható jogkövetkezmények a tájékoztatás során nem értékelhetők. (4) Az olyan ügyészségi intézkedésről vagy határozatról, amely ellen jogorvoslatnak van helye, a nyilvánosságot csak azt követően lehet tájékoztatni, hogy a  jogorvoslatra jogosult számára az  intézkedést közölték vagy a  határozatot a részére kiadták. 11. § (1) A médiatartalom-szolgáltatónak adott nyilatkozat esetén – lehetőség szerint – kérni kell az újságcikk tervezetének megküldését, illetve a  hangfelvétel meghallgatásának vagy a  képfelvétel megtekintésének lehetővé tételét [Smtv. 15. § (2) bekezdése]. (2) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján a nyilvánosságot tájékoztatni kívánó természetes vagy nem természetes személy részére kizárólag írásban adható tájékoztatás. (3) Ha az ügyész a letartóztatott terheltnek engedélyezi az Smtv. 1. § 6. pontjában meghatározott sajtótermékben, illetve az  elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózat útján történő nyilatkozattételt, az  erről szóló határozatának egy példányát megküldi a  szolgálati helye szerinti ügyészi szerv sajtószóvivőjének is, aki ezt országos sajtóérdeklődésre számot tartó ügyben jelenti a Kabinetnek. 12. § (1) Az  ügyészségen készült vagy ott felhasznált, a  nyilvánosság tájékoztatása érdekében kért hivatalos iratba való betekintést – figyelembe véve az  ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 32.  § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat is – a legfőbb ügyész vagy a legfőbb ügyész akadályoztatása esetén a szakág szerint illetékes legfőbb ügyész helyettes engedélyezhet. (2) A fellebbviteli főügyészségre, főügyészségre és a járási ügyészségre érkezett betekintés iránti kérelmet – amennyiben az ügy jellege, tárgya, súlya vagy egyéb körülmény miatt a fellebbviteli főügyészség, illetve a főügyészség a hivatalos iratba való betekintést a  nyilvánosság részéről kivételesen indokoltnak és engedélyezhetőnek tartja – rövid állásponttal együtt fel kell terjeszteni a Legfőbb Ügyészség Kabinetjének Adatvédelmi és Biztonsági Osztályára. (3) Az Adatvédelmi és Biztonsági Osztály a megkereső ügyészséget és a legfőbb ügyészségi sajtószóvivőt egyidejűleg írásban értesíti döntéséről. 13. § Az  Ütv. 32.  § (2)  bekezdése szerinti tájékoztatási tilalom az  ügyészség valamennyi tevékenységi körében akkor tekinthető a nyilvánosság tájékoztatása szempontjából feloldottnak, ha a legfőbb ügyész a nyilvánosságra hozatali engedélyében erről külön rendelkezik. 14. § (1) A médiatartalom-szolgáltatónál megjelenő, az  ügyészség tevékenységével kapcsolatban valótlan vagy valós, de  hamis színben feltüntetett tényállításokat tartalmazó közlés esetén a  Legfőbb Ügyészség mint jogi személy képviseletében a  Kabinet jogosult – a  legfőbb ügyész jóváhagyásával – az  Smtv. 12.  § (1)  bekezdése szerinti helyreigazító közlemény közzétételére vonatkozó kérelemnek a  polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti sajtószervhez történő benyújtására. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott közlés esetén az  érintett szóvivő haladéktalanul, rövid úton, írásbeli megkeresésben megkísérli elérni, hogy a közlés kiadója a közlést megfelelő módon javítsa ki. (3) A  felhívás eredménytelensége esetén, a  fellebbviteli főügyész és a  főügyész a  hatáskörébe tartozó ügyekkel összefüggésben – soron kívül eljárva – a Kabinetnél az (1) bekezdés szerinti sajtó-helyreigazítási kérelem benyújtását kezdeményezheti. (4) A Kabinet a sajtó-helyreigazítási kérelem benyújtásáról – a kérelem egyidejű megküldésével – tájékoztatja a Legfőbb Ügyészség Jogi Képviseleti Önálló Osztályát és – a  (3)  bekezdés szerinti kezdeményezés esetén – a  fellebbviteli főügyészt vagy a főügyészt. (5) Amennyiben a médiatartalom-szolgáltató a helyreigazítás közzétételére irányuló kötelezettségét határidőben nem teljesíti, és a sajtó-helyreigazítási igényt a Legfőbb Ügyészség polgári perben kívánja érvényesíteni, akkor a Kabinet a  kereset benyújtásához szükséges iratokat – különösen a  legfőbb ügyész jóváhagyását tartalmazó iratot és a helyreigazítási kérelem kézhezvételéről szóló iratot – haladéktalanul, de mindenképpen a kereset előterjesztéséhez szükséges észszerű időben továbbítja a Jogi Képviseleti Önálló Osztálynak. 15. § (1) Az  információs társadalommal összefüggő szolgáltatónál megjelenő, az  ügyészség tevékenységével kapcsolatban valótlan vagy valós, de hamis színben feltüntetett, a jóhírnevet, a becsületet a közéleti szereplőkre vonatkozó körben sértő tényállításokat tartalmazó közlés esetén – lehetőség szerint – a sajtószóvivő rövid úton, írásbeli megkeresésben, az Ekertv. 7. §-ára történő hivatkozással, megkísérli elérni azt, hogy a tartalomszolgáltató a közlést a megfelelő módon javítsa ki. (2) A tartalomszolgáltatóhoz intézett felhívás eredménytelensége esetén, a kifogásolt információ eltávolítása érdekében a felhívás – az Ekertv. 8–10. §-ára történő hivatkozással – a közvetítő szolgáltató felé is megkísérelhető. (3) Amennyiben a  tartalomszolgáltató vagy a  közvetítő szolgáltató haladéktalanul nem intézkedik a  közlemény módosítása, illetve a kifogásolt információ eltávolítása iránt, személyiségi jog sérelme miatt polgári per indításáról a legfőbb ügyész dönt. (4) A  fellebbviteli főügyész és a  főügyész a  hatáskörébe tartozó ügyekkel összefüggésben polgári per indítását kezdeményezheti a  Kabinetnél. Amennyiben a  Kabinet a  polgári per kezdeményezésével egyetért, a  kereset benyújtásához szükséges iratokat továbbítja a Jogi Képviseleti Önálló Osztálynak. 16. § Ez az utasítás 2018. július 1-jén lép hatályba. 17. § Hatályát veszti a sajtó számára adható tájékoztatás rendjéről szóló 19/2012. (X. 9.) LÜ utasítás. Dr. Polt Péter s. k., legfőbb ügyész