7/2018. (VII. 11.) OBH utasítása a közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal kapcsolatos eljárás rendjéről.

7/2018. (VII. 11.) OBH utasítása a közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal kapcsolatos eljárás rendjéről. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23.  § (4)  bekezdés d)  pontjában kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a  panaszokról és a  közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény rendelkezéseire – a  bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következő utasítást adom ki: 1. A szabályzat célja, hatálya 1. § Az utasítás (a továbbiakban: szabályzat) célja „a bíróságok az alkotmányos kötelezettségüket teljesítsék – a független bírók magas színvonalon és időszerűen ítélkezzenek”, illetve „a bírósághoz való hozzáférés egyszerűsítése” stratégiai  célok megvalósítása érdekében a  panaszok, valamint a  közérdekű bejelentések vizsgálata és elbírálása eljárásrendjének meghatározása. 2. § A szabályzat hatálya az ítélőtáblákra, a törvényszékekre, a járásbíróságokra, a kerületi bíróságokra, a közigazgatási és munkaügyi bíróságokra (a továbbiakban együtt: bíróság), valamint az Országos Bírósági Hivatalra (a továbbiakban: OBH) terjed ki. 2. Értelmező rendelkezések 3. § E szabályzat alkalmazásában 1. beadvány: olyan irat, amelyben annak benyújtója egy kérés teljesítését vagy egy ügy elintézését kezdeményezi, javaslatot tesz, illetve véleményt közöl, és amely tartalma szerint lehet közérdekű bejelentés, panasz, az ügy érdemére vonatkozó beadvány és egyéb beadvány; 2. egyéb beadvány: a 3–5. pontokban nem meghatározott beadvány; 3. közérdekű bejelentés: a  panaszokról és a  közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Törvény) 1. § (3) bekezdésében meghatározott beadvány; 4. panasz: a Törvény 1. § (2) bekezdésében meghatározott beadvány; 5. ügy érdemére vonatkozó beadvány: bíróság vagy közigazgatási hatóság előtt folyamatban lévő vagy jogerősen (véglegesen) általa befejezett ügyre vonatkozó kérelem. 3. A beadvány előzetes vizsgálata és továbbítása 4. § A beadványt – a Törvény és e szabályzat alapján – a beadvány címzettje előzetesen megvizsgálja, és annak tartalma alapján megállapítja, hogy milyen típusú beadványnak minősül, illetve továbbításnak vagy egyéb intézkedésnek helye van-e. 5. § (1) Amennyiben a panaszt vagy a közérdekű bejelentést nem az elbírálásra jogosult bírósághoz nyújtották be, a címzett a Törvény 1. § (5) bekezdése szerint jár el. (2) Az OBH elnöke és a munkáltatói jogkört gyakorló törvényszék elnöke az elbírálásra jogosultnak megküldött közérdekű bejelentés, illetve panasz elintézéséről tájékoztatást kérhet a bíróság elnökétől. 6. § (1) Az ügy érdemére vonatkozó beadványt, amennyiben az a) saját bíróságának ügyére vonatkozik, a címzett az ügyirathoz csatolja, b) más bíróság bírósági ügyére vonatkozik, a címzett nyolc napon belül az ügyben eljáró bíróságnak megküldi, c) nem bírósági ügyre vonatkozik, a címzett nyolc napon belül az eljárásra jogosult szervnek megküldi. (2) A címzett az (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti megküldésről a bejelentőt egyidejűleg tájékoztatja. 7. § Egyéb beadvány esetén – annak tartalmától függően – a címzett a) igazgatási intézkedést tehet, vagy az igazgatási intézkedésre jogosultnak az egyéb beadványt továbbíthatja; b) a beadvány vizsgálatát és a bejelentő részére történő válaszadást mellőzheti, vagy c) a 17. § (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el. 8. § (1) Amennyiben a beadványból egyértelműen megállapítható, hogy azt a bejelentő az eljárásra jogosultnak is megküldte, az  eljárásra nem jogosult címzett a  beadvánnyal kapcsolatos 5–7.  § szerinti intézkedést és erről a  bejelentő tájékoztatását mellőzi. (2) A nem beazonosítható ügyre vonatkozó beadvány bejelentőjét a címzett tájékoztatja arról, hogy a beadványának elbírálására jogosult szervezet nem állapítható meg. (3) A  jogszabályban meghatározott elektronikus kapcsolattartáson vagy elektronikus ügyintézésen kívüli elektronikus úton érkezett beadvány esetén az  elbírálásra jogosult igényelheti a  beadvány aláírt, papíralapú benyújtását. Amennyiben a bejelentő a megjelölt határidőben a beadványt aláírva, papír alapon nem nyújtja be, az elbírálásra jogosult jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a beadvány elintézését és erről a bejelentő tájékoztatását mellőzi. 9. § A bíróság, valamint az OBH tevékenységét, illetve mulasztását érintő beadványt – közérdekű bejelentés és panasz esetén a  11.  §-ban foglaltak figyelembevételével – a  bíróság elnöke, illetve az  OBH elnöke vagy a  bíróság, illetve az  OBH szervezeti és működési szabályzatának (a továbbiakban együtt: SZMSZ) rendelkezése szerint eljáró más vezető vizsgálja meg és intézi el. 4. A közérdekű bejelentés és panasz bejelentése, az elbírálásra jogosultak, az elbírálás mellőzése 10. § (1) Közérdekű bejelentéssel vagy panasszal bárki írásban, papír alapon vagy elektronikus úton fordulhat az  ügyben eljárásra jogosult bíróság vagy az OBH elnökéhez. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szóban előterjesztett közérdekű bejelentést az eljárásra jogosult bíróság írásba foglalja. Az  írásba foglalt közérdekű bejelentéssel egyetértését és a  másodpéldány átvételét a  bejelentő az aláírásával nyugtázza. (3) A bíróság elnöke dönthet úgy, hogy az (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a szóban előadott panaszt a bíróság hivatalos feljegyzésbe foglalja és elbírálja. 11. § (1) Az OBH-t vagy a bíróságot érintő közérdekű bejelentést az OBH elnöke, illetve az ítélőtábla vagy törvényszék elnöke bírálja el. (2) Amennyiben a panasz a) a járásbírósági, kerületi bírósági vagy közigazgatási és munkaügyi bíró és igazságügyi alkalmazott magatartása ellen irányul, azt a járásbíróság, a kerületi bíróság, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke vagy a bíróság erre kijelölt másik vezetője, bírája; b) a járásbíróság, kerületi bíróság vagy közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökének magatartása ellen irányul, azt a törvényszék elnöke; c) az ítélőtáblai, illetve törvényszéki bíró és igazságügyi alkalmazott magatartása ellen irányul, azt az ítélőtábla, illetve a  törvényszék elnöke vagy az  általa kijelölt elnökhelyettes, kollégiumvezető vagy az  ítélőtábla, törvényszék erre kijelölt másik vezetője; d) az  ítélőtábla, illetve a  törvényszék kollégiumvezetője vagy elnökhelyettese magatartása ellen irányul, azt az ítélőtábla, illetve a törvényszék elnöke; e) az ítélőtábla vagy törvényszék elnöke, valamint az OBH-ba beosztott, illetve kirendelt bíró vagy igazságügyi alkalmazott magatartása ellen irányul, azt az OBH elnöke vizsgálja meg. (3) Amennyiben a  bejelentő a  panaszra adott választ nem fogadja el, vagy annak elmaradását kifogásolja, az  ezzel kapcsolatos újabb panaszát kérésére a) a (2) bekezdés a) pontja alapján kivizsgált panasz esetében a törvényszék elnöke; b) a (2) bekezdés b) pontja alapján kivizsgált panasz esetében az OBH elnöke; c) a (2) bekezdés c) pontja alapján nem az elnök által kivizsgált panasz esetében az ítélőtábla, illetve a törvényszék elnöke; d) a (2) bekezdés c) pontja alapján az ítélőtábla, illetve törvényszék elnöke által kivizsgált panasz esetében az OBH elnöke; e) a (2) bekezdés d) pontja alapján kivizsgált panasz esetében az OBH elnöke bírálja el. A  panasz bírálatát az  a)  pontban meghatározott esetben a  törvényszék elnöke az  elnökhelyettesre, a kollégiumvezetőre vagy a törvényszékre beosztott más vezetőre ruházhatja át. (4) Amennyiben a panaszt az érintett bírósághoz nyújtották be, de a panasz elbírálására a törvényszék-, illetve az OBH elnöke jogosult, vagy a (3) bekezdésben meghatározott újabb panaszt a (2) bekezdésben meghatározott bírósághoz nyújtották be, a bíróság a panaszt – a 6. § (2) bekezdése szerint – az arra vonatkozó észrevételeivel, az ügy irataival, valamint újabb panasz esetén az  eredeti panasz kivizsgálásának irataival együtt továbbítja az  elbírálásra jogosult részére. 12. § (1) A panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a Törvény 2/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben. (2) A közérdekű bejelentés vizsgálata mellőzhető a Törvény 2/A. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott esetben. (3) A panasz vizsgálata – a 11. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel – mellőzhető a Törvény 2/A. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott esetben. A 11. § (2) bekezdés e) pontja és a (3) bekezdése alapján elbírált panasz további vizsgálatának és elbírálásának nincs helye. (4) A panasz elutasításáról, illetve a vizsgálat mellőzéséről a bejelentőt a 15. § (1) bekezdésében meghatározott módon kell tájékoztatni. A  tájékoztatás tartalmazhatja, hogy ugyanazon panaszos az  azonos tartalmú ismételt panasza vizsgálatának mellőzéséről nem kap újabb tájékoztatást. 5. A közérdekű bejelentés, valamint panasz vizsgálata és elbírálása 13. § (1) Az elbírálásra jogosult igazgatási vezető a bejelentőt meghallgathatja, ha azt a közérdekű bejelentés vagy panasz tartalma szükségessé teszi. (2) Az elbírálásra jogosult vezető az érintett bírót, igazságügyi alkalmazottat szükség esetén a közérdekű bejelentésről, panaszról tájékoztatja, tőle írásbeli, szóbeli tájékoztatást, igazoló jelentést kérhet. Az érintett bírót vagy igazságügyi alkalmazottat a közérdekű bejelentés vagy panasz elbírálásának eredményéről tájékoztatni kell. (3) A (2) bekezdés szerinti eljárásban figyelemmel kell lenni a 17–19. §-ban foglaltakra. (4) A közérdekű bejelentés vagy panasz elbírálása során a vezető felelősséggel tartozik a bejelentő személyes adatainak az  adatvédelmi szabályoknak megfelelő kezeléséért, továbbá az  információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megtartásáért. 14. § (1) A panaszt és a közérdekű bejelentést a Törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kell elbírálni, amely határidő a  Törvény 2.  § (2)  bekezdésében meghatározott módon összesen legfeljebb hatvan napra hosszabbítható meg. (2) A vizsgálat történhet különösen iratok tanulmányozásával, az érintett bíró, igazságügyi alkalmazott vagy a bejelentő jegyzőkönyvbe foglalt meghallgatásával, vagy az érintett bírótól, igazságügyi alkalmazottól kért írásbeli tájékoztatás, igazoló jelentés, egyéb iratok tanulmányozásával, más szervek megkeresésével. 15. § (1) A  vizsgálat befejezésekor az  elbírálásra jogosult a  megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről – az  indokok megjelölésével – a  bejelentőt írásban, postai úton vagy az  aláírt iratot mellékelve elektronikus levélben három munkanapon belül értesíti. Az  elektronikus értesítés megtörténtét az  elektronikus levél elküldését igazoló ügyfél-azonosító protokoll kinyomtatásával kell dokumentálni. (2) Az  írásbeli értesítés mellőzhető, ha az  elintézésről a  jelenlévő bejelentőt szóban tájékoztatták, és a  tájékoztatást tudomásul vette. E tényt jegyzőkönyvben vagy hivatalos feljegyzésben szükséges rögzíteni, mely irat egy példányát a bejelentő részére – a bejelentő átvételt igazoló aláírását követően – át kell adni. 16. § A panasz vagy a közérdekű bejelentés alapján – ha alaposnak bizonyul – az elbírálásra jogosult gondoskodik a Törvény 3.  § (1)  bekezdésében meghatározott intézkedések megtételéről, vagy annak szükségességét szolgálati úton jelzi az intézkedésre jogosult számára. 6. A közérdekű bejelentő, valamint a panaszos védelmére, felelősségre vonásának kezdeményezésére vonatkozó szabályok 17. § (1) A  panaszos vagy a  közérdekű bejelentő személyes adatainak átadására, nyilvánosságra hozatalára a Törvény 3.  § (3) bekezdését kell alkalmazni. (2) Amennyiben a  közérdekű bejelentés vagy panasz elintézése során bűncselekményre, szabálysértés elkövetésére, jogellenes kár vagy egyéb jogsérelem okozására utaló körülmény merül fel, a  Törvény 3.  § (4)  bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni. 18. § A  Törvény 2. alcíme szerinti közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerén keresztül – a  törvényszéki végrehajtó tevékenységével vagy mulasztásával kapcsolatban – érkezett közérdekű bejelentéseket az  alábbi eltérésekkel kell intézni: a) A törvényszék az intézkedéseiről szóló tájékoztatást – ennek keretében a 12. § (2) bekezdése alapján történő mellőzésről szóló tájékoztatást is – az elektronikus rendszerben rögzíti. Ha a vizsgálathoz szükséges határidő a harminc napot meghaladja, a bíróság az erről való tájékoztatást az alapvető jogok biztosának elektronikus rendszerében elektronikusan köteles rögzíteni. b) Ha a közérdekű bejelentő az alapvető jogok biztosánál tett közérdekű bejelentése során kérte, hogy személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyen hozzáférhető, akkor: ba) a közérdekű bejelentő meghallgatására és szóbeli tájékoztatására nem kerülhet sor, bb) a közérdekű bejelentés vizsgálatát nem lehet mellőzni azért, mert a közérdekű bejelentő a törvényszék számára nem azonosítható, bc) a közérdekű bejelentővel való kapcsolattartás kizárólag az elektronikus rendszer útján történhet, bd) a  törvényszék az  alapvető jogok biztosának hivatalán keresztül kapcsolatba léphet a  közérdekű bejelentővel, és kezdeményezheti a  közérdekű bejelentő személyazonosságának felfedése nélküli kapcsolattartást a közérdekű bejelentővel. 19. § A közérdekű bejelentőt a 17. § (2) bekezdésében írt kivétellel a Törvény 11–12. §-a szerinti védelem illeti meg. 7. A bíróságok vezetőire vonatkozó rendelkezések 20. § (1) A 2. §-ban meghatározott szervezetek vezetői gondoskodnak arról, hogy az ügyfelek a bíróságok honlapján, a bírósági épületekben elhelyezett tájékoztatótáblán, illetve a  kezelőirodán tájékozódhassanak a  közérdekű bejelentés és a panasz előterjesztésének lehetőségéről és rendjéről. (2) Az ítélőtábla és törvényszék elnöke: a) rendelkezik az SZMSZ-ben a beadványok előzetes vizsgálatában, valamint a közérdekű bejelentések, panaszok elbírálásában részt vevő vezetők, bírák köréről, b) az összbírói értekezletre készített beszámolójában a tárgyévben benyújtott közérdekű bejelentések, panaszok elemzéséről és értékeléséről, különösen a  közérdeklődésre számot tartó fontosabb esetekről, az  alapos közérdekű bejelentésekkel, panaszokkal kapcsolatos vezetői intézkedésekről és következtetésekről és az 1. mellékletben szereplő adatszolgáltatásról. 21. § (1) Az  OBH elnöke a  közérdekű bejelentések, panaszok tárgyában tett intézkedésekről, azok elemzéséről a  bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76.  § (8)  bekezdés a)–c)  pontjaiban foglaltak szerint tájékoztatást ad az  Országos Bírói Tanács, a  Kúria, az  ítélőtáblák és a  törvényszékek elnökeinek, továbbá az Országgyűlésnek. (2) Az (1) bekezdésben jelzett tájékoztatást a bíróságok központi internetes honlapján közzé kell tenni. 8. Záró rendelkezések 22. § (1) Ez az utasítás a közzétételt követő hónap első napján lép hatályba. A szabályzat rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Hatályát veszti a közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal kapcsolatos eljárásról szóló 10/2012. (VI. 15.) OBH utasítás. (3) A 18. § 2019. január 1. napján hatályát veszti. Dr. Handó Tünde s. k., elnök